Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

1956 JANUÁR 28 NAPLÓ 3 PAKT ÉS PÁRTEPÍTÉS A legmegfelelőbb elvtársakat válasszuk a vezetőségbe A pécsi városi | párt-végre- ------------------------ hajtó bi­zottság azzal a feladattal bízott meg, hogy segítsek a Pécsi Kesztyűgyárban a pártvezető- ségválasztás előkészítésében. — Mióta a megbízatást kap­tam, többször jártam a gyár­ban, — bár a vezetőségválasz- tás csak a jövő hónapban lesz. Nagyon fontosnak tartom, hogy már jóelőre megismer­kedjem a párta l apszervezel munkájával, mert csak így se­gíthetek, így hajthatom végre a rámbízott feladatot. — Az a véleményem, hogy a pártszervezetekhez kiküldött aktíváknak nem az a feladatuk hogy kivegyék az ottaniak ke­zéből a munkát és az előké­szítést egymaguk igyekezzenek megoldani. Ezzel nagyon ke­veset segítenénk. Az a felada­tunk, hogy segítsünk a káder- kiválasztásban, hogy a legfon­tosabb feladatokra irányítsuk a pártvezetőség figyelmét és ilyenformán javuljon a párt­munka és hogy a lehető leg­nagyobb segítséget adjuk a beszámoló elkészítéséhez Is. — Hogy segíthetünk a káder kiválasztásban? A Kesztyű­gyárban igen sok elvtárssa', beszéltem. Néhányan új elv­társakat javasoltak a vezető­ségbe. Az égjük javasolt — Beck Ferencné elvtársnő, aki munkája közben igen sok fia­tallal foglalkozik és jó ered­ménnyel. Beckmét nagyon sze­retik az üzemben, mert igaz­ságos cs szókimondó. Bognár­né a másik asszony, aki szó- bakerült. Nagyon értelmes asz- szony, de az a feladat, hogy megtudjuk: mi a párttag és a pártonkívüli dolgozók vélemé­nye róla. Voltak, akik Ácsné elvtársnőt javasolták a meg­választandó vezetőségbe. Végeredményben a vezető- sógválasztó taggyűlés feladata lesz majd, hogy eldöntsék: kik a legalkalmasabbak, ne­künk csak az a feladatunK, hogy ezekre felhívjuk a figyel­met. Fontos,I hogy a vezetőség­------------ választó taggyűlés előkészületeiben javuljon a pártmunka, növekedjék a párt­tagok aktivitása, javuljon a tagjelöltfelvétel. Ezért javasol- tam egy népnevelő-értekezlet összehívását, amelyen a párt­vezetőség beszélhet ezekről a kérdésekről, és amely után a népnevelők majd a párton- kívüliek véleményét is kikér­hetik ezzel kapcsolatban. A népnevelő-értekezleten többek között arról is szó volt, hogy a régi vezetőség nem dolgozott kollektiven. Kótai elvtárs, a párttitkár mindent egymaga akart elvégezni. Ezért hanyat­lott a párümunka, ezért nem kaptak a párttagok megbíza­tásokat és ezért tartották távol magukat a pártszervezettől a fiatal, friss erők. Éppen ezért az új vezetőség tagjaiul olyan elvtársakat kell majd válasz­tani, akik képesek egymás között megosztani a munkát, akik feladatokat adnak a tag­ságnak és ellenőrzik is majd azok végrehajtását. A népnevelő-értekezleten fel­merült hibák kijavítását — elsősorban a kollektiv munka terén — már megkezdtük. A beszámoló elkészítéséhez min­den pártcsoportbiaalmi és min­den népnevelő hozzájárul majd. A pártvezetőség azt adta nekik feladatul, hogy ismerjék meg a kommunisták és a pár- tonkívüliek véleményét és eu írásban adják majd át a párt­vezetőségnek. A sok véleményt Összesítik, ezek alapján készül el a beszámoló, amelyet a párt­vezetőség vitait meg és azután kerül a taggyűlés elé. Fontos­nak tartom azt is, hogy a be­számoló legalább 4—5 nappal a taggyűlés előtt elkészüljön ne pedig az utolsó órákban kapkodják össze. Csakis akkor lehet alapos a beszámoló, ha sok ember véleménye alapján és Időben — kapkodás nélkül készül. 4 Kesztyűgyárban] ’-s igán .........--------------------1 nagyje­lentőségű a vezetőségválasztás, me rt most elsősorban olyan embereket kell megválasztani, akik képesek lesznek majd a megnövekedett feladatokat végrehajtani. Az a fontos, hogy a vezetőségválasztásig megke­ressük és megtaláljuk azokat, akik erre alkalmasak, s addig is megismertessük őket a gyár kommunista dolgozóival. Elmondta: és pártonkívüli Bérest Pál Eredményes munkát végvett a% MNDSZ Budai II, sxervexete Csütörtökön este beszámoló taggyűlést tartott az MNDSZ Budai II. szervezete. A beszá­moló — amelyet Kiss Istvánná elnök mondott el, — értékelte a Budai II. szervezet félévi munkáját. Kiss Istvánná töb­bek között elmondotta: az MNDSZ családlátogatásokat szervezett, segítették a Bártía és Vorosilov utcai iskolák szü­lői munkaközösségeinek mun­káját, a Bártfa utcai óvodában játéktanfolyamokat indítottak, megszervezték a szülők főisko­lája látogatását. Munkájuk azonban mégsem mondható ki­elégítőnek. A vezetőség meg­feledkezett arról, hogy nem elég valamit megszervezni, ha­nem ellenőrizni is kell, hogy valóban el is járjanak a szü­lők az oktatásra. így történ­hetett meg, — habár 86 szülő vette meg a jegyet az előadás­ra, — hogy az olyan érdekes A dlnyeberki pártszervezet vezetőségi tagjai rendszeresen résztvesznek a konferenciákon. Példájukat a többi hallgató is követi. Belvárdgyulán viszont Füruglyás István és Palotai József elvtársak, a vezetőség tagjai hiányzanak legtöbbször. Romvári Ferenc elvtárs. He lesfán vezet szemináriumot. — Gondosan felkészül, a község életéből vett példákkal, szem­léltető eszközökkel magyaráz­za a tananyagot. A hallgatók szívesén tanulnak, mindig élénken vitatkoznak az egyes kérdések fedett. A baksaí MDP-szervezet már többször hozott határozatot a hiányzások megszüntetésére. Csakhogy mindig papíron ma­radt. mert a pártvezetőségek nem hajtják végre. Az elmúlt hétfőn is sokan hiányoztak, — köztük Pataki János és Deák József elvtársak. A csikóstöttősi tsz pártveze- tőségválasztó taggyűlésén meg bírálták Pozsgat Zoltán tsz- elnököt, mert a pártoktatás megindulása óta mindössze háromszor vett részt a konfc rencián. Határozatot hoztak • pártoktatás segítésére, a even gébb hallgatókkal való fog kaUcozásra. témát is, mint a „Gyermek az utcán“ mindössze öten hallgat­ták végig. — A jövőben sokkal többet kell foglalkozni ezzel a kér­déssel — mondotta Kiss elv­társnő és a következőkben je­lölte meg a szervezet felada­tát: — Az ifjúság fejlődésé­ben mutatkozó hibáknak első­sorban a helytelen családi ne­velés az oka. Ez arra figyel­meztet, hogy meg kell javíta­ni a szülök és az iskola kap­csolatát, segíteni kell a dol­gozó anyáknak gyermekeik helyes nevelésében, A hozzászólásokban a Budai II. MNDSZ-szerVezet tagjai ígéretet tettek: a jövőben több Kivetéssel foglalkozó előadást dvtanak és meglátogatják azo­kat a családokat, ahol a helyes nevelési módszer hiánya ta­pasztalható. A taggyűlést kultúrműsor zárta be. A műsort a Vorosá lov, a Bártfa utcai általános iskolák tanulói és a Bártfa ut­cai óvodások adták. A műszín-terv megvalósítása egyik legfontosabb feladatunk A Komiéi Szénbányászati Tröszt műszaki, párt- és tö- megszervezeti vezetői csütörtö­kön délután műszaki ankéten vitatták meg a műszaki fej­lesztés 1956. évi feliadatait. Az ankéton résztvett a megyei párt-végrehajtó bizottság ré­széről Fessel Tibor elvtáns, ipari és közlekedési, Orsai János elvtárs, az agitációs és propaganda osztály vezetője, és Simon Kálmán elvtárs, a Szénbányászalti Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályá­nak vezetője. Vízi László elvtárs, a kom­lói tröszt igazgatója részletesen ismertette a tröszt ez évi mű­szaki intézkedési tervét, be­szélt a megvalósításának fon­tosságáról. Elmondta, hogy a külföldi taniulménjrútjai alkal­mával milyen jelentős műszaki fejlődést tapasztalt, s hangoz­tatta: a jelenlegi termelési módokkal már nem sokáig vehetjük fel a versenyt a kül­földdel.-— A mi bányánk műszaki fejlesztésének ügye több, mint komlói belső ügy. Az egész magyar szénbányászat ügye ez. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni: a műszim- terv megvalósítása rendkívül fontos, végrehajtását minder^ eszközzel biztosítani kell. Ezután Vízi elvtárs a ten­nivalókról beszélt. Hogy csak néhányat említsünk — célul tűzték ki a termelés további koncentrációját Kos&uth-bá- nyán, Anna-aknán és III-as aknán. Mivel a jelenlegi fejté­si módszerek még sok tekin­tetben nem a legmegfélelőbbek — itt is tovább folytatják a kísérleteket. Elsősorban, a szál­lítás gépesítését akarják fo­kozni. A nagyon költséges sü- rítettlevegő meghajtás helyett többhelyütt — elsősorban Kos- suth-bányán — villamosener­giával meghajtott gépeket al­kalmaznak. A szellőztetés meg­javítását eredményezi majd a jelenlegi 300 milliméteres ét mérőjű légcsövek 400 millimé­teresre való felcserélése. — A légcsövek illesztésének kérdé­se ugyancsak megoldás' a vár A komlói bányaüzemekben — elsősorban a bányatüzek megakadályozása érdekében tovább szélesítik az iszapolásos tömedékelésit. Az iszapoiásihoz szükséges hirdi homok lösztelenítése ér­dekében egy hirdociklont is beszereznek. Továbbfejlődik a szénelőkészítőmű is, Itt több munkafolyamatot automatizál nak. A műszaki intézkedések ter­vében egyik legfontosabb feladatként a korszerű vágat- biztosítás van megjelölve. To­vábbfolytatják a kísérleti és kutató munkát, az elővájó és feltáró munkahelyek portala­nítása terén. A műszaki in­tézkedésektől elválaszthatatlan a műszaki és szakmunkások rendszeres továbbképzése. A trösztnél a műszaki középká­derek továbbképzése az eddi­gi bevált módszerek szerint történik majd. A vájárok to­vábbképzését is megoldják mér a második negyedévben. Ebben az évben lehetőség lesz arra, hogy a tröszt 7—8 mér­nöke, illetve technikusa egy­két hónapos külföldi tanul­mányúton vegyen részt. Ezen­kívül műszaki dokumentációs központot létesítenek s meg­javítják a műszaki könyvtár munkáját is. E néhány példa is megmu­tatja, milyen hatalmas lehető­ségek vannak Koraón is, a műszaki színvonal növelésére. S a lehetőségekről, a tervekről beszéltek a felszólalók Is. — Kovács József, Kossuth-bánva vezetője megígérte, hogy a műszaki intézkedési tervük minden pontját teljesítik, még a villamos meghajtású gépek­től sem idegenkednék. Virág János, Anna-atana ve­zetője. a termelés koncenfrá­Mi is akarunk rádiózni A pécsbányatelepi Geszte­nyés utcában este 5—9-ig nem lehet rádiózni, pedig nagyon szeretnénk. Már egy év óta így van ez és még semmi intézke­dés nem történt. Igaz, hogy a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalattól voltak már kint ogypárszor és méréseket vé­geztek. Az eredmény: 110 Volt 90 helyett, — 70, 80, esetleg Volt. Azt kérjük a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalattól: küldjék már ki az ígért transz­formátort, vagy teljesítsék legutóbbi ígéretüket: kapcsol­ják be az utcát a 220 Voltos áramkörbe. Chovanetz József A komlói kenyérről A Berek utcai völgyben hú­zódik meg a komlói kenyér­gyár. Az utóbbi hetekben sok szó esett erről a gyárról és bizony nem éppen az elis­merés, a dicséret hangján. A kenyérgyár készítményed — így elsősorban a kenyér . — minősége és tisztasága iránt több kifogás hangzott el. Mi lehet például a sok apró, fe­kete szemét a kenyérben, amitől az embernek azonnal elmegy az étvágya. A talál­gatás itt nem célravezető módszer, ezért megkértük dr. Balogh József elvtánsat, a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának orvosát: nézzük meg közösen: miből erednek a hi­bák. AZ „ellenőrzés" már a gyér kapujában kezdődött. Másféltonnás tehergépkocsi indult éppen a városba friss süteménnyel. Megkérdeztük a gépkocsivezetőt, szokott-e segíteni a rakodásnál? — Ha nehéz, segítek — válaszolja. Az egészségügyi könyvét hiába kérjük. — Ilyen nincs. Utunk a burgonyafeldol­gozóba vezet. Közben csatla­kozik hozzánk Nyíri Lajos elvtáns, a vállalat igazgatója, s most már ő kalauzok — A burgonyát előbb kézzel kivá­logatják s utána géppel tisz­títják. A gépi tisztítás gyors, de nem egészen tökéletes. A '•urgonyákon még sok sze-ny- nyező anyag marad, sőt még a főzés után is. Nem volna ez baj, hisz van egy gépük, amely a már megfőtt burgo­nyát „paszírozza". « egyben a szennyező anyagokat is ki­választja. Illetve kiválaszta­ná, ha a gép kezelői figyel­nének munkájukra. A burgonyafeldolgozóból a raktárba, onnan a keverőhöz, majd a szitákhoz mentünk. Gép végez itt mindent s mindenütt rend, tisztaság van. Itt még véletlenül sem kerülhet a kenyérbe idegen anyag. Közben kérdezgetünk is: — Miért dohos, vagy nyers néha a kenyér? Az igazgató válaszol: — Még mindig 0.3 száza­lékkal magasabb a Hs2t víz­tartalma a megengedettnél. Ez sajnos, a múlt évi Időjá­rás következménye. De ke­nyerünk nem dohos. « Hoznak is mindjárt egy bucit, hogy bebizonyítsák. Az éjszakai sütésből való. Való­ban nem dohos, de nincs is kisütve. Ezt ők maguk ál­lapítják meg, mondván: ha­marabb vették ki a kemen­céből, mint szabad lett volna. Tovább megyünk. A sok gép láttán az orvos meg­kérdi: , — A laposító gép hol van? — Az nekünk nincs — vá­laszolják. — Pedig milyen szép lapo­sak a kenyerek. De nézzük, hogyan készül a kenyér! A gyár szívét nagy csarnok alkotja, egyik oldalon a kemencékkel, a másik oldalon a dagasztógé­pekkel. Belenéztünk egy dagasztótartályba i M Ma meglepetés. A dagasztáiúioz előkészített burgonyagép volt benne a burgonyahéj s más szennyező anyagok egy ré­szével együtt. Az igazgatóit is láthatóan meglepte ez, hisz gondosabb munkával, szigo­rúbb ellenőrzéssel mindez el­kerülhető lenne. Kinek hasz­nálnak azzal a néhány kiló burgonya „megtakarításával“ ha ez elégedetlenséget szül Komló lakosaiban? Az igazgató utasítására ki­veszik a szennyezett burgo­nyagépet a dagasztó tartály­ból s már mennénk is to­vább, amikor furcsa jelenség hívja fel magára a figyel­met. A dagasztógép működé­se közben sok itat szóródik M a tartályból. Megszokott dolog lehet, mert egy zsák- darabot is terítettek a gép mellé. A gép kezelője néha rá is lép erre a lisztre, az­után hirtelen felnyitja a gép tetejét s megszokott moz­dulattal a tésztára önti lisztet. Nem tudom, mit szólna, ha a felesége is így csinálná otthon a dióebeigliit. A kemencéknél, az éruki- adóban már nem volt kifogá­solni való. Ez is mutatja: ál­talában ügyelnek a rendre és a tisztaságra a komlói ke­nyérgyárban. Azokat a hibá­kat, amelyeket felsoroltunk egyik óráról a másikra kija­víthatják — reméljük, meg Is teszik. — hogy a komlóink asztalára ismét kifogás tal^r tiszta, ízletes kenj^ér kerül­jön, M, Gy. dójának Anna-aknai terveit I zelembe vetett szilárd hit ismertette. — „Nálunk a szál- • szükséges. lítás gépesítése sürgető — je* lentette ki. — Az első gumi- szalagot már beszereltük — működni fog. Ebben a hónap­ban elkészült a harmadik kö­télpálya is. Ez igen olcsó szál- U'óeszköz.” Az egyik legjobb komlót bányaüzemnek, Béta-aknának vezetője. Mátrai elvtárs arról beszélt, hogy náluk hanyagol­ok el a legjobban a műszaki fejlesztést. Ezért van, hogj' a szállítás mintegy 50 százaléka még kéziúton történik. Ter­vük, hogy a kézi csiliézés 70 százalékát gépesítik, ■> ezért három végtelen Kötélpályát szerelnek fel. A jelenlegi fej­tési mód mellett nagyon nehéz a fabeadás a munkahelyekre^ Ez a fabehúzó vitlák beszerzé­sét teszik sürgetővé. Duga elvtárs a III-as akna párttitkára azokról a felada­tokról beszélt, amelyeket a technika fejlesztése, a műszaki színvonal fejlesztése a párt- szervezetek elé állít. A kom­munistákat és pártonkívülieVet arra 'kell nevelni, hogy segít­sék ezt a munkát. A tervek akkor valósulnak meg. — hangsúlyozta, — ha a műsza­ki vezetők megfogadják a dol­gozók tanácsait, bírálatát, ha igénybe veszik a párt- és szakszervezetek segítségét. A többi hozzászólásból és javaslatból is az csendül ki, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt műszaki vezetői egyre inkább megértik pántunk 1955. évi novemberi határozatának jelentőségét, hogy a szavak helyett most már a tettek me­zejére akarnak lépni. Ee ez na­gyon fontos, A műszaki intéz­kedések tervének megvalósítá­sához azonban nemcsak pénz, nemcsak új gépek, berendezé­sek. hanem lelkesedés, a syő­*s Bátrabban ax első lépésekkel! Göndör Jánost, az új. lippói termelőszövetkezet tagját ke­ressük. — Kint van az állatoknál — mondja Göndörné. — Mindjárt jön, csak szénát dob a lónak. — Még Itthon van a lovuk? Dehát az elnök alig öt perce dicsekedett vele: a lovak már a közösben vannak. — Úgy van, a közösé — mondja Göndörné, — a pasz- szust is leadtuk már, csak otthon tartják a tagok. Mert hát se takarmány, se abrak, igy meg ki-ki a magáéból eteti. Mégiscsak úgy van, ahogy az elnök mondta: a lovak a közöséi... Az első lucerna­kaszálásra várnak, aztán egy- beveszik őket a közös istálló­ba. De miért várnak? Helyes lenne, ha a lovakkal együtt a takarmányt is bevinnék a a szövetkezetbe, akkor mond­hatnák el: az állatokkal is megkezdtük a szövetkezeti gazdálkodást. A kilenc lorat — ennyi van a tagoknak, — könnyen elhelyezhetik a 25 férőhelyes istállóban. Még az a két csikó is elférne benne, amit a tavasszal várnak a kancáktól. Közben megérkezik Göndör János, leül a klsszékre és el­csodálkozik a kérdésen: — Sertés? Van, kinek-kinek a portáján. De az még nem a közösé. Újra csak a takarmány az „objektív" nehézség. — Azt mondják, felajánlották Göndö­rék is, mások is; beadnak közösbe egy pár süldőt és fel­nevelik, meghizlalják a szövet­kezetnek. Ha mondták, Ígér tők, ez mind helyes, de miért nem teszik? Azért szövetkezet a szövetkezet, hogy közösen gazdálkodjanak, közös ólak­ban, közös istállókban a tag­ság hasznára. Meghallgatják Göndör ék az okos szót, így van ez valóban, de... — Azt hiszik, olyan kőny- nyen megy az, hogy elhatároz­zuk és -máris együtt a tsz? — Nehezebb ez a gyerekszülésnél Sok a bába és kevés a segítő kéz. Nem is tudom, hol len­nénk, ha nem Izsák Gyula vezetné a szövetkezetei. Olyan ember az, aki megköveteli a munkát. Ez aztán egyik-másik­nak nem tetszett és fogta a kalapját, ment a másik szövet­kezetbe, a Béke öré-be. Hit ilyenekre nincs szükség. Át­ment Gyula a szomszéd cso­portba és megegyezett az olta­ni elnökkel: aki elmegy az egyik szövetkezetből, a másik­ban zárt ajtókra talál. Volt olyan is, aki belépett a szövetkezetbe .,. aztán tovább fuvarozott — bérbe — ennek is, annak is, — csak éppen a szövetkezet földjét, a közös munkát kerülte. Mikor meg­érezte. hogy a tagság ki a kar­ja zárni a tsz-böl és azt is megtudta, hogy a másik szövet­kezet nem fogadja be — meg­emberelte magát. Helyes is! Az áj csoportban csak dolgos ke­zekre van szükség. Megint a gazdálkodásra, az állattenyésztésre terelődik a szó. Közös tehén — egy sincs. Igaz, a. tervben tíz tehenet vesznek az állam segítségével. De mi lesz az évi beadással? — Erre is gondoltunk — kis szünetet tartva Göndör elv­társ, így folytatja: — Van ne­kem egy kiselejtezni való te­henem. Nem adtam el... pe­dig megtehettem volna. Gon­doltam, kell a közösnek. Tgy ebből teljesítjük a beadást, a 7Mnyi Tsz első vágómarha- beadását, hogy szégyent ne valljunk az első esztendőben sem.», G. B. Hát az áy elején rendezi Másukat Tudják Szászváron, hogy az év első hónapjaiban is éppen olyan szükség van a baromfira meg a sertésre, mint a többi­ben. Már sok olyan gazda van a lú-zségbéh, aki egész évre teljesítette baromfi- és sertés- beadási kötelezettségét. Katos Sándor, Varga József a napok­ban bevitte az egész évi ba romfit a begyűjtőhelyre. Fái János és Bencze István a ser­tésbeadás gondját vetette el egész évre. Havasi György úgy igyekszik, hogy még az első negyedévben mindenbő1 ren­dezze állam iránti kötéleseé- gét. Ezért már a baromfit ia, sertést iß 1956 06 évre leadta,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents