Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

DUNÁNTÚLI

tpÁr. PBainÁnarEcmüLjerncj

A MAI SZÁMBAN:

A Szovjetunió átadta Finnországnak Porkka- la-Udd területét. (3. o.) — Közép-Kelet kérdése. (3. o.) — A dolgozók betegségi biztosítása. (3. o.) — A legmegfelelőbb elvtársakat válasszuk a vezetőségbe. (3. o.) — A műszin- terv megvalósítása egyik legfontosabb feladatunk. (3. o.) — A komlói kenyérről. (3. o.) Bátrabban az első lépésekkel! (3. o.)

MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/ACA'NAK IAP1A

XIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM

ARA: 50 FILLÉR

SZOMBAT, 1956 JANUÁR 3»

A művelt termelőszövetkezeti fiatalságért J

A falu tizenegynéhánjr évve! ezelőtt még börtönt jelentett. Lelki, szellemi börtönt, hiszen úgy el volt zárva községeink legtöbbje a várostól, a legmindennaposabb kulturális és szórakozási lehetőségektől. hogy valóban „eltemetke- zést“ jelentett a falusi élet. A baranyai községek nagy többségében nem volt villany, mozi, kultúrotthon, művészeti csoport, könyvtár ée kivéve egy-két lelkes pedagógus községét, sohasem hallottak a falusiak a nagyvilág dolgairól, eseményeiről, a technika fejlődéséről.

A felszabadulás után megnyílott a világ a falu előtt is. A munkások bevezették az útat, a villanyt, az állam adott mozigépet, kultúrotthont, a megye kivitte a könyvet, könyvtárat, megtízszereződött a rádiók száma, közkedveltekké váltak a különböző előadások. Közelebb jött a városhoz a falu, közelebb olyan értelemben is, hogy sok autóbusz. motorkerékpár és más közlekedési eszköz is megkönnyíti a beutazást.

A falu népe — és különösképpen a fiatalja — élt is a lehetőségekkel, sőt megízlelve a szórakozás, a művelődés gyönyörűségeit, egyre közelebb kívánkozott a városhoz, sót munkát is vállalt, be is költözött. Ennek az elszivárgásnak elsősorban gazdasági alapja volt: a bánya, az üzem többet és rendszeresebben fizetett és mindezért napi nyolc órai munkát követelt, nem úgy, mint a parasztszülők, akik bizony nagy munkaidőben 14- 16 órai munkát is megköveteltek és csak némi zsebpénzt juttattak érte.

Kétségtelen azonban az Is, hogy a látszólag könnyebb munkalehetőségek mellett, a sziltői háztól való viszonylagos függetlenedés mellett nagy szerepet játszott a falusi fiatalság városbahúzódásánál a kultúra, a szórakozási Iehető- .sé'-'ek vonzóereje.

Később, a termelőszövetkezetek megalakulásával és megszilárdulásával a legtöbb helyen egyre inkább csökkentek ezek a gazdasági szívóerők. A mágocsi termelőszövetkezet már tud annyit fizetni fiatal ta"ialnak, mint amennyit akár melvik ipari üzemünk legjobban kereső dolgozójának fizet. A gépesítés, az új módszerek a’^Mmazása egyre Inkább a nvnle órába, tíz órába szorítja a szövetkezeti tagok munka id iét. De a város továbbra is vonz csábít a szórakozás, a művelődés lehetőségeinek sokszínű csillogtatásával.

Ez a tény pedig azt hozza matfával, hogy a termelőszövetkezeti tagok nagy többsége, öree Véménden, Villánykőves- dee Dunaszekcsőn és a legtöbb helyen szinte lámpással ke'’ keresni a fiatal — 20—25 éven aluli — tagokat. Hol vannak? A vasúton, a bányában, a postán, az építkezésen — egyszóval: a városban. Miért? Mert a fiatalok dús képzelőtehetsége, természetes vidámsága, alkotó kedve nem tud kibontakozni falun, ha nem teremtenek falusi vezetőink ehhez elegendő lehetőséget.

Pedig az Igény egyre hangosabban, szinte kiabálva jelentkezik, néha a szó szorosan vett érteimében is. Nagyhar- sányban például mióta kér a fiatalság kultúrotthont! Er- «sébetról olyan levelet kapjunk, amely elárulja, hogy az

egy szál mozin kfvül bizony „megpenészedhetnek“ a fiatalok, mert más szórakozást ugyan nem találnak. Ha pedig nem találnak ott, mennek máshová. Mi viszont azt akarjuk, hogy termelőszövetkezeteink és általában a falvak ne „öregedjenek el“. Gondoskodnunk kell tehát a fiatalok kulturális és szórakozási igényeinek kielégítéséről.

Ez természetesen nemcsak táncmulatságot vagy a tánc- csoport megalakítását Jelenti. Tanítva kell szórakoztatnunk. Először tanítva szórakoztatni, azután — a szórakozási lehetőségek szaporításával együtt — egyre inkább és egyre többet tanítani.

A termelőszövetkezet ugyanis nagyüzem. Más embereket, műveltebb embereket igényel, mint a kisparcella. Egészen más hat—tíz holdon és más 500—1000 holdon gazdálkodni. A nagyobb távlatok természetesen élesebbé teszik az emberi szemet, a nagyüzemi gazdálkodás kénytelen-kelletlen felokosítja a termelőszövetkezeti tagot. De ez kevés. A fejlődést úgy gyorsíthatjuk, ha nem bízzuk klnek-kinek a maga ösztönére a művelődést ha nem várjuk be a kényszerű okosodást, hanem előadásokkal, bemutatókkal, kísérleti parcellákkal, a szovjet agrotechnika eredményeinek bemutatásával pallérozzuk az emberi elméket. És kik a leg- fogékonyabbak a művelődésre? Kiknek az agya fogadja be leginkább az újat, a forradalmit? Nyilvánvalóan a fiataloké. Műveljük tehát miné’ változatosabb eszközökkel a falusi ifjúságot, hogy szebben élhessen, hogy jobban élhessen, — és ezzel együtt a kultúrált emberek módján, „többet ésszel és géppel, mint erő vei“ dolgozzék.

A téli időszak kiválóan alkalmas arra, hogy a községi tanács, a DISZ-szervezet, a népfront-bizottság, a kultúrotthonigazgató vagy népművelési ügyvezető és nem utolsósorban a termelőszövetkezet vezetősége megteremtse a falusi fiatalok kulturális és szórakozási igényei kielégítésének feltételeit. Meleg kultúrotthon, szórakoztató eszközök (sakk, dominó, stbr), a pedagógusok- vezette művészeti csoportok egybehozása, filmelőadások, viták, táncmulatságok, színdarabok, közös játékok' rendezése jő szórakozást nyújt és egyúttal tanít is. Ha ezen felül az agronómus baráti beszélgetéseket folytat a fiatalokkal, ha a DTSZ-klubba vagy a kultúrház fiataljai közé eljárnak a község-, a párt- szervezet vezetői, és ott megtárgyalják a fiatalokkal az ország és a világ dolgát — tehát politizálnak, ha a kultúr- otttíbnban a fiúk rádiót esz- kábálihatnak, a lányok játékot készíthetnek, vagy szab- hatnak-varrhatnak, ha fényképész-szakkör dolgozik, ha... és így lehetne folytatni még a lehetőségeket, szóval, ha mindez meglenne, egészen rövid idő alatt rádöbbennének a falu és a tsz vezetői, hogy bizony nem hiábavaló fáradság, nem hatodrendű feladat a kultúrával, a fiatalok szórakoztatásával foglalkozni! És csakhamar tapasztalják majd. hogy az így „elvesztegetett“ idő százszorosán megtérül a termelőszövetkezeti fiatalok lelkesebb munkája és az új belépők segítő karja révén)

Prágában megnyílt

a Politikai Tanácskozó Bizottság ülése

Prága (TASZSZ) A csehszlovák fővárosban január 27-én megnyílt a varsói szerződésben résztvevő államok politikai tanácskozó bizottságának ülése. A bizottság a varsói szerződésből adódó kérdéseket és közös intézkedéseket vitatja meg.

A csehszlovák külügyminisztérium épületének nagytermében pontosan tíz órakor foglaltak helyet V. M. Molotov és G. K. Zsukov, a Szovjetunió képviselői, V. David és A. Cepicka, Csehszlovákia képviselői, J. Cyrankiewicz és K. Rokossowski, Lengyelország képviselői, W. Ulbricht és W. Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság képviselői, Hegedűs András és Bata I., Magyarország képviselői, Chivu Stoica és L. Salajan, Románia képviselői, R. Damjanov és P. Pancsevszki, Bulgária képviselői, M. Shehu, és B. Balluku, Albánia képviselői, továbbá 1, Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai közös fegyveres erőinek főparancsnoka ét A. 1. Antonov hadseregtábornok.

Az ülésen résztvesz Nie Zsun-csen, a Kínai Népköztársa- ság megfigyelője is.

Az ülés megkezdése előtt bebocsátották a terembe a csehszlovák és a külföldi sajtó képviselőit, a fotóriportereket ét a filmoperatőröket.

Az első ülést A. Cepicka, Csehszlovákia első miniszter- elnökhelyettese nyitotta meg üdvözlő beszéddel. Megállapodtak abban, hogy az ülésen Mehmet Shehu, az Albán Népköz- társaság képviselője elnököl.

Hegedűs András élvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke január 27-én a következő beszédet mondotta a varsói szerződésben részvevő országok politikai tanácskozó bizottságának ülésén:

Hegedűs András elvtárs bes%éde

— Tisztelt Politikai Tanácskozó Bizottság! Kedves Elvtársak!

Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem a politikai tanácskozó bizottság ülésének résztvevőit, a varsói szerződést aláíró államok képviselőit és a Kínai Népköztársaság megfigyelőjét.

A magyar nép örömmel fogadta az elmúlt év fontos külpolitikai eredményeit. Az osztrák államszerződés megkötése, a belgrádi szovjet—jugoszláv tárgyalások sikere, a négy nagyhatalom kormányfőinek és később külügyminisztereinek genfi értekezlete, az Egyesült Nemzetek 'Szex ve-' zete közgyűlésének 10. ülésszaka és ezen az új tagállamok felvétele, s végül a külpolitikai sikerekben gazdag év méltó befejezéseként Bulga- nyin és Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisztáni útja jogot adnak arra, hogy az 1955-ös évet a nemzetközi feszültség csökkenésében beállott jelentős javulás esztendejének tekintsük.

— Az a körülmény, hogy az elmúlt esztendő nem a nemzetközi feszültség növekedésének, nem a hidegháború további fokozódásának éveként került be a történelembe, annak köszönhető, hogy a varsói szövetség tagállamai, elsősorban a Szovjetunió, 'ankadatlanul újabb és újabb akciókat indítottak az agresszív erők megfékezése és a nemzetközi légkör megjavítása érdekében.

— Ezen kezdeményező lépések világossá tették a szocialista tábor határain túl is a népek, sőt sok országban a vezető kormánykörök előtt is. hogy a tárgyaló felek érdekeinek kölcsönös tiszteletbentar- tása és messzemenő figyelem- bevételén alapuló tárgyalás a rendezetlen problémák megoldásának egyetlen járható útja

— A szocialista tábor országainak és elsősorban a Szovjetunió következetes és kezdeményező békepolitikája és e politikának egyre növekvő népszerűsége a világ összes országaiban a hírhedt erőpolitika kudarcát eredményezte.

— A Magyar Népköztársaság kormánya Is — népünk és valamennyi nép legközvetlenebb érdekeinek szem előtt tartásával — a következetes békepolitikának megfelelően teljes mértékben tartotta magát a varsói szövetségben vállalt megtisztelő kötelezettségéhez: arra törekedett, bogy az őszinte

együttműködés szellemében résztvegyen minden nemzetközi akcióban, mely a béke ügyét szolgálja és minden erejét e célok megvalósítása szolgálatába állította.

— Hazánk nemzetközi helyzetének megerősödése szempontjából nagyjelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezetének azon ismeretes döntése, amellyel — a Szovjetunió javaslata alapján — tizenhat országot, — köztük a Magyar NéDköztársaságot, — felvette tagjai sorába. Részvételünk e világszervezetben még szélesebb nemzetközi érintkezést tesz lehetővé számunkra. Módot nyújt arca, hogy diplomáciai, gazdasági és más természetű kapcsolataink fejlesztésével, a teljes egyenjogúság és egymás érdekeinek messzemenő tiszteletbentartá- sa alapján még szélesebb nemzetközi együttműködést valósítsunk meg más államokkal és ezzel még eredményesebben szolgáljuk a nemzetközi megértés és együttműködés ügyét.

— A magyar kormány a jelenlegi nemzetközi helyzet “cyik igen figyelemreméltó, az elmúlt időszakkal szemben új. jellemző vonásának tekinti, hogy számos ország független, az agresszív tömböktől tartózkodó külpolitika folytatására törekszik és ezek a törekvések “gyre jelentősebb szerepet játszanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott

küzdelemben. A semlegességre való törekvés különösen erősen jut kifejezésre Ázsia és Afrika számos országában, ímelvek nemrég kivívott szabadságuk és függetlenségük megőrzésén fáradoznak, Bul- ganvin és Hruscsov elv*ársak történelmi ielentőségű indiai burmai és afganisztáni útja növelte a Szovjetunió tekintélyét Ázsia, Afrika, Dél-Ame- rika gyarmotosftás púén küzdő néoei előtt, leleplezte az ’"mperialisták terveit, megerőltette a béke híveinek pozícióit.

— Fontos feladatnak tartjuk kereskedelmi kapcsolataink kibővítését ezekkel az országokkal és ezen a téren is követendő példának tekintjük a Szovjetunió kezdeményező lépéseit.

Telentősnek tartjuk ezt azért is, mert ez segíti a függetlenség megszilárdításáért harcoló népeket, akadályozza, hogy az imperialista hatalmak, kihasználva ezen országok ipari elmaradottságát. nolitikal feltétekhez kötött, úgynevezett gazdasági segítséggel ismét függő helyzetbe hozzák őket, vagy függőségüket növeljék,

— A magyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a népek közeledése érdekében normális kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is.

— Az elmúlt év során a nem- •zetközi helyzetben bekövetkezett javulás ellenére is látjuk azonban azt, hogy bizonyos nyugati köröknek nem tetszik a nemzetköri feszültség enyhülése. Ezek a körök újból és újból megkísérlik az események menetét a hidegháború élezése irányába fordítani. Kiütközött ez már a külügyminiszterek genfi értekezletén is, ahol éppen ennek következtében nem lehetett jelentős előrehaladást elérni. A NATO tagállamainak decemberi miniszteri értekezlete az eröpoli- tika, a fenyegetőzés apostolainak szószékévé vált. Része ennek a nemzetközi légkör elmér gesítésére irányuló mesterkedésnek, hogy ugyanakkor, amikor a Szovjetunió és a varsói szerződés többi résztvevő állama, és köztük Magyarország is, jelentősen csökkentette ezévi honvédelmi kiadásait, az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb katonai költségvetését dolgozta ki erre az évre.

— Emellett a nyugati hatalmak tovább folytatják agresz- szív blokkok kialakítására irányuló politikájukat, igyekeznek kiszélesíteni a bagdadi paktumot és fokozzák a közel- és közép-keleti háborús előkészületeket. Nyugat-Németország felfegyverzése is teljes erővel folyik.

— A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben helyesli a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának határozatát, amellyel ^létrehozza saját fegyveres erőit, nemzeti néphadseregét. A mai helyzetben, amikor Nyugat- Németország a támadó jellegű nyugati blokkok résztvevője és hadseregét — a bonni hadügyminisztérium, valamint a NATO párizsi főhadiszállásának bevallása szerint — atomfegyverekkel kívánja felszerelni, a Német Demokratikus Köztársaságnak ez a lépése teljesen indokolt és szükségszerű. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy a magyar kormány változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít a német kérdés békés megoldásának, az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének.

Szükségesnek és helyesnek tartjuk, hogy továbbra is kezdeményező lépéseket tegyenek a varsói szerződésben résztvevő államok az európai kollektív biztonság megteremtése érdekében és addig, amíg az létre nem jön, clőzej- tcs megállapodások megkötésére az érdekelt államok és nagyhatalmak között,

Ez lehetséget adna a fegyver- kezési verseny mérséklésére Európában és csökkentené a Nyugat-Németország felfegyverzésével és háborús blokkokba való bevonásával a nemzetközi helyzetben beállott enyhülés ellenére meglévő háborús veszélyt.

— A szocialista tábor országain kívül Is egyre nagyobb visszhangot kelt az a követelés, hogy a fennálló nemzetközi kérdéseket békés úton kell megoldani. A fegyverkezési verseny csökkentésének az útjára kell lépni, kollektív biztonsági szerződést kell kötni a legjobban érdekelt államok között és egy szer sminden- korra le kell mondani az erőpolitika viteléről. Ezt mutatják a francia választások is, ahol a francia nép a háborús atlanti tömböt támogató pártok politikája és ezzel a nemzetközi feszültség kiélezése, az erőpolitika ellen szavazott.

— Szilárd meggyőződésünk, hogy megvannak a reális feltételek a nemzetközi feszültség további enyhítésére, az államok közötti együttműködés kialakítására. Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megerősítése.

— Tisztelt Elvtársak! A Magyar Népköztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista tábor országai közötti együttműködésnek. Olyan erőnek tartjuk ezt, amely egyik legfontosabb tényezője volt és marad is a nemzetközi helyzet alakulásának. Ezért örömmel üdvözöljük a varsói szövetségben résztvevő országok politikai tanácskozó bizottságának jelenlegi első ülését, amely kifejezője és egyben tovább fejlesztője az országaink között kialakult szoros baráti kapcsolatoknak és elvi alapon álló együttműködésnek.

— A magyar nép soha olyan indokolt blaakodással nem nézhetett a jövő elé, mint most, amikor erőink, a béke erői nap, mint nap egyre erősödnek és tért nyernek az egész világon. Népünk nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a varsói szövetségi szerződés keretében a Szovjetunió vezette béketábor népeivel vállvetve küzdhet az egyetemes béke tartós biztosításáért, a társaI dalmi haladás magasztos, jgyéért,