Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-24 / 302. szám

DUNÁNTÚLI Y/LÁC pmnÁnZAlEGYFfirtTETEíCl A MAI SZAMBÁN: A Pécsi Nemzeti Színház — a falu kultúrá- lódásáért. (2. o.) — A műszaki színvonal eme­lése és a szakoktatás. (2. o.) — A vezetőség- választásra készül a Haludka-pártcsoport. (3. o.) — „Elindítjuk a 150 méteres mozgalmat’“ (3. o.) — Tervismertető értekezletet tartottak a komlói Kossuth-bányán. (3. o.) — Szerkesz­tői üzenetek. (4. o.) BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XII. ÉVFOLYAM, 302. SZÄM ARA: 50 FILLER SZOMBAT, 1955 DECEMBER 24 Választási harcok Franciaországban Az új évvel beköszönt Fran­ciaországban a legújabb nem­zetgyűlési választás. 1956-ban új nemzetgyűlés dönt Francia- ország ügyeiben. A harc most természetesen akörül folyik, hogy milyen legyen a nemzet- gyűlés, mert a képviselők számarányától függ, hogy a nemzetgyűlés milyen álláspon­tot foglal el az ország életbe­vágó kérdéseiben. A bur­zsoázia pártjai természetesen harcolnak hatalmi pozícióikért s ez a harc annál hevesebb, mivel a francia nép megelé­gelte már az egymást váltó jobboldali kormányok megté­vesztésen és félrevezetésen alapuló népellenes politikáját, amely az országot szorosan az Amerikai Egyesült Államok­hoz láncolja, mint Thorez elv­társ „Újabb adatok az elnyo- morodásról“ c. vitacikkében kimutatta: a francia dolgozók fokozott elnyomorodásához ve­zet és képtelen a gyarmati problémák megoldására. A választási harcot az jel­lemzi, hogy Franciaországban a baloldal pártjai megerősöd­tek. Ismeretes, hogy a jobb­oldali pártok korábban azért léptették életbe a listakapcso­lások rendszerét, hogy ezzel a számos, de szétforgácsolt jobb­oldali párt biztosabban juthas­son fölényhez a baloldallal, elsősorban a Kommunista Párttal szemben. A legutóbbi választáson is a listakapcsolá­sok segítségével valóban sike­rült sok mandátumot elven­niük a baloldal pártjaitól. A baloldal erősödésére jellemző azonban, hogy most ez a fegy­ver legalább olyan veszélyes a jobboldal számára is. A Fran­cia Kommunista Párt — mi­után ez a „nem éppen tisztes­séges“ választási rendszer ér­vényben maradt — igyekezett ki is használni ellenfelei ellen saját fegyverüket. Listakap­csolásra tett javaslatot a szo­cialista vezetőknek. Ekkor azonban kiderült, ami egyéb­ként úgyis közismert tény, hogy a szocialisták is a jobb­oldal szekerét tólják. A lista­kapcsolást visszautasították és ezzel szándékosan a reakció malmára hajtották a vizet. Mivel a francia nép előtt va» lóban a baloldal a kedvesebb, arra számítanak, hogy a kom­munisták nélkül is elérik a többséget. A szociáldemokrá­cia egész története azt bizo­nyítja, hogy ez esetben termé­szetesen a szocialista „balol­dali“ többség, s az ennek meg­felelő összetételű kormány ugyanazokért a célokért száll­na síkra, mint korábban a jobboldal. A Francia Kommunista Párt azonban sokkal erősebb politikai tényező, mint hogy mellőzni lehessen. Mendes- France volt miniszterelnök is kénytelen volt megállapítani, hogy a kommunisták nélkül nem jöhet létre baloldali több­ség, viszont a kommunisták és más baloldali pártok között létrejövő megegyezések alap­vetően módosíthatnák a vá­lasztások eredményeit. A bal­oldali pártok közötti listakap­csolást visszautasították ugyan a szocialisták, ez azonban nem jelenti, hogy helyi pártszerve­zetek között nem jönnek létre megegyezések. A tények pedig azt bizonyítják, hogy ezek a helyi megegyezések is sokat nyomnak a latban. Ezért jog­gal jelentette ki Maurice Tho­rez elvtárs az Ivryben decem­ber 10-én tartott választói gyűlésén: „A magunk részéről magabiztosan indulunk a harc­ba. Csak a mi soraink egysé­gesek. Az összes többi párt a széthúzás és az erkölcstelen­ség képét mutatja, hol ezek­kel, hol meg amazokkal köt szövetséget, de minden eset­ben nagy pártunk ellen, me­lyet az a megtiszteltetés ért, hogy a nép összes ellenségei­nek közös céltáblája lett.“ Thorez elvtárs szavai való­ban találóan jellemzik a fran­cia választások előtti politikai helyzetet. A burzsoá pártok ugyanis azt a látszatot igyek­szenek kelteni, mintha a dön­tő küzdelem Edgar Faure és Antoine Pinay jelenlegi kor­mánytöbbsége és a Mendes- France körül kialakult „köz- társasági front“ körül folyna. Ez azonban csak látszat. — Mindkét jobboldali csoporto­sulás egyazon célokért küzd: a burzsoázia uralmának fenn­tartásáért, a gyarmatok fe­letti uralom meghosszabbítá­sáért, külpolitikai céljaikat te­kintve pedig az amerikai be­folyás növekedéséért, Nyugat- Németország felfef»vve»-/é— ért, s az ebből fakadó háborús feszültséget fokozó politiká­ért. Ha van is köztük némi nézeteltérés, az — Thorez elv­társ szavaival — „közönséges családi perpatvar“. A küzde­lem lényege az, ami a joob- oldal és a baloldal között fo­lyik. S ha a szocialistákat nézzük, akik a legutóbbi vá­lasztáson a listakapcsolás csa­lárd módszerével 80 képvise­lői mandátumot oroztak el a Kommunista Párt elől, most pedig éppen a listakapcsolás­ra vonatkozó kommunista ja­vaslat elutasításával akarták kizárni a Kommunista Pártot a baloldali többségből — vilá­gos, hogy ez a párt sem kü­lönb a többinél. Valójában a Kommunista Párt az, amely egyedül áll ki következetesen a francia dolgozók érdekeiért a kommunisták harcolnak egyedül a gyarmati kérdés végleges és a nép érdekében történő megoldásáért, a kom­munisták azok, akik a francia nép előtt is legrokonszenve- sebb békepolitikát követelik. A mandátumokért folyó nagy vásári zűrzavarban egyedül a Kommunista Párt áll a nép elé olyan programmal, amely valóban a francia nép érde­keit szolgálja. Végső fokon tehát a harc a Kommunista Párt és az összes többi pártok között folyik, beleértve a leg­jobboldalibbaktól a szocialis­tákig valamennyit. A francia nép, amely nem felejtette el nagy forradalmi hagyományait, figyeli a jobb­oldali pártok nyüzsgését és egyre tisztábban látja, hogy mi a különbség e lármás tár­saság és a békéért, a jobb éle­tért, a dolgozók jövőjéért küz­dő Kommunista Párt között. Senki sem vér csodát a vá­lasztásoktól, hiszen a tőkés országban a burzsoázia ural­mának körülményei között rendezett bármely választás sem vezethet forradalmi vál­tozásokra, de az előzmények alapján joggal állíthatunk annyit, hogy a francia nép ez­úttal az eddigieknél is erőtel­jesebben kifejezésre juttatja a Kommunista Párt iránti ro- konszenvét, a párt politikájá­nak helyeslését* Bulganyín elvtárs válasstávirata Hegedűs András elvtárshos HEGEDŰS ANDRÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest Köszönöm önnek. Elnök elvtárs, a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe történt felvételével kapcsolatban a Szovjetunió kormányához intézett forró üdvözletét. Kérem továbbá, fogadja e nagyszerű esemény alkalmából Magyarország kormányá­nak és személyesen önnek szóló, szívből jövő jókívánságaimat. Uj államok, köztük a Magyar Népköztársaság felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ami egy régen ese­dékes kérdés megoldása, a békeszerető erők jelentős vívmánya és sokban megerősíti az • Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét. Mély meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaság, miután elfoglalta törvé­nyes helyét az ENSZ-ben, még nagyobb állhatatossággal fog résztvenni a népek közös harcában, az egész világ békéjéért és biztonságáért. N. A. BULGANYIN a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Gondosan kijavított gépekkel kezdjük tavasszal a munkát Gépjavító ezermesterek Szorgos munkával Régi dolog, hogy a legegy­szerűbb számtani művelet az összeadás. Egy meg egy, az kettő ... vagy egy zetor új első tengelye. Hát ez hogyan lehet? Adjunk csak össze egy elkopott fogaskeréktengelyt, meg egy ügyes esztergályost, akad mindkettőből a görös- gali állami gazdaságban, s megkapjuk a furcsa, s első pillanatra érthetetlen ered­ményt. összeadandó van elég, mert akád sok törött, vagy kiselej­tezett alkatrész a padláson, csak a második tag állandó, az esztergályos, mert belőle csak egy van; de ezt az egyet, Ha­lász Józsefet akármihez hoz­zá lehet adni. S az eredmény sok-sok új traktor alkatrész amiket csak külföldről lehet­ne beszerezni, vagy már egy­általán nem kaphatók. Nem lehet baj a téli gép­javítással, ahol ilyen ügyes emberek dolgoznak. — Mert nemcsak Horváth József ezer­mesterkedik Görösgalon. A gumijavítóműhely vezetője, Fazekas László csakúgy tudó­ja a régi, eldobott anyagok felhasználásának, mint Ha­lász József. Elég annyit el­mondani róla, hogy idén egy dekányi javítóanyagot, azaz nyersgumit se vételezett fel. Mindent a végképpen kiselej­tezett gumikból javított ki. Az ezermesterek nagymes­tere Szieber József főmecha­nikus. Az ő jó szervezőkész­sége eredményezte, hogy a ké­ső őszig elhúzódó munkák mellett is már 6 traktor, 2 zetor, 4 stabilmotor, 2 pótko­csi, 6 cséplőgép, 4 kultivátor javítását elvégezték. A trak­torok zöme még a földeken szánt, helyettük fűkaszákat, rendsodrókat, aratógépeket, morzsolókat és szivattyúkat javítottak ki teljesen, hogy minden percet jól kihasznál­janak. •, j|, Kiss István két •' . )■ \ Vagy teljesen kijavították, vagy nem. Más változatot nem ismer Kiss István, a szentlászlói gépállomás mű­szaki ellenőre, aki a legki­sebb hibát is észreveszi. Hiá­ba mondogatják "a szerelők, hogy a tengely nem jó s a csapágy mérete 'gém megfele­lő, nem sikerül meggyőzni. Hogyan is sikerülne, mikor Kiss Istvánnál senki sem tud­ja jobban, hogy a szerelők megütötték a tengely végét s feltorlódás következett be (így mondja precíz, műszaki kifejezéssel) s ez azt jelenti, hogy a csapágy nem csúszik rá a tengelyre. Aztán még egy-két hibát így szól a lista: 9 cséplőgép, 6 traktor, 6 kazalozó, 3 tárcsa, 3 eke, 3 kultivátor kész s 8 traktor, 3 cséplőgép, 6 kaza­lozó, 10 vetőgép, 8 eke, 6 tár­csa javítását még ebben a hó­napban befejezik. A szentlőrinci gépállomáson negyven szerelő, traktoros igyekszik szorgos kézzel hely­rehozni azokat a hibákat, me­lyek a nehéz időjárási viszo­nyok közepette dolgozó gépek­nél előfordultak. változatot ismer észrevesz: a kormányszerke­zet egy kicsit kotyog, s a ke­réktávolságok sincsenek a megfelelő méretre beállítva. A szerelők, Banditz István, Tol­lár János és Weibl Péter nem vitatkoznak. Újra odaállnak a traktor mellé, elő a fogókkal, a csavarhúzóval és másfél óra múlva újra jelentik: kész a traktor! Nincs is semmi hiba. — A traktor akár indulhatna is szántani. S ha minden gépet ilyen gondosan, alapos vizsgálat után vesznek át, nem is lesz baj jövőre, amikor tavasszal újra elkezdődik a földeken a munka. Rákosi Mátyás elvtárs cikke A Szovjetunió Tudományos Akadémiája történettudomá- nyi intézetének folyóirata a Voproszi Isztorii, ez évi 11; számában „A Kommunisták Magyarországi Pártjának meg alakulása. A Magyar Tanács- köztársaság (1917—1919)“ cím­mel közli Rákosi Mátyás elv- társ, a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége első titkárának cikkét. A magyar újságíró­küldöttség Moszkvában Moszkva (TASZSZ): — A TASZSZ meghívására két he­te magyar újságíró küldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. December 22-én a küldöttség meglátogatta a Szovjet Tudo­mányos Akadémia atomvil- lanytelepét. December 22-én este N. O. Palgunov, a TASZSZ felelős vezetője estebédet adott a ma­gyar küldöttség tiszteletére. Az estebéden résztvettek szá­mos moszkvai lap főszerkesz­tői, helyetteseik, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosz­tályának képviselői és a TASZSZ felelős munkatársai. Az estebéden jelen volt Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Magyar-osztrák vegyesbizottsági tárgyalások Szentgotthárdon december 12-én magyar-osztrák vegyes­bizottsági tárgyalások kezdőd­tek, annak az osztrák Aliit ás­nak a kivizsgálására, mely szerint állítólag magyar ha­tárőrök Luising községnél ha­társértést követtek volna cl. A baráti szellemben folytatott tárgyalások folyamán decem­ber 20-án helyszíni szemlére került sor. A tárgyalások ia- nuárban folytatódnak. Tufoto, fó&Of% MMt&áfr... Közel kétszáz esztendeje annak, hogy 1771-ben a báseli typographiá­ban napvilágot látott a Pharmacopoea Helvetica — svájci gyógyszerkönyv, — amelynek egyik, időtől sárgult példá­nyát a pécsi Központi Gyógyszertárban őrzik. A könyv már abban az időben nagy gyógyhatású — főleg növények­ből készített coctumokat említ, amikor hazánkban még alig néhány apotheka híreskedett a gyógyító főzetekkel. A falvak lakói füvesasszonyokhoz fordul­tak segítségért bajaikban, vagy a javas- asszony ráolvasásától várták gyógyulá­sukat. A füves asszonyok görcsös gyomor­fájásra ezerjófüvet főztek, vagy Kálmus gyökeret ajánlottak biztos szernek. A fagyöngygyei a melankóliát, vitustáncot gyógyították vagy olyannak tették a teájába, akit a gutaütés kerülgetett ma­gas vérnyomása miatt. Innen aztán — mint sokmindenre — erre is talált köz­mondást az erdőt-mezőt járó falusi nép. Azt tartotta, hogy minden bajnak fű- ben-íában az orvossága. Azóta nagyot haladt előre az orvos- tudomány a sokféle makacs betegség gyógykezelésében, de a jól bevált gyógy növényeket ma sem dobta sutba, ma is érvényes a régi mondás. Sőt, kifejlődött egy uj tudományág: a Phytotherápia (a növényekkel való gyógyítás tudomá­nya). A földmű vessző vetkezetek vásárolják fel a hazai és külföldi gyógyszeripar szamára a pécsi hegyek őszi kikiricsét és a mérges nadragulyát, melyet Bel­ladonna néven a szívgyógyászatban is felhasználnak eredményesen. A Bella- donnának nagy szerepe volt már a kö­zépkorban a híres boszorkány-perek­ben. Főzetét megitatták a perbefogott „bűnössel“. Az áldozat nagy kínjában önkivülten járta a vitustáncot. így bi­zonyították rá, hogy „ördöngős“ — mág­lyám vele! Ma súlyos betegeket gyógyít a Belladonna. Baranya igen gazdag gyógyhatású növényekben. A botanikai szakkönyvek 1400 vadontermő növényt említenek, melyek nagyrésze a különféle betegsé­gekre gyógyítólag hat. De van olyan növénye is a Mecseknek és környéké­nek, melyet sehol másutt az országban nem találunk. Ilyen a hülés ellen igen hasznos mecsek vagy méhfű és a görcs­oldó piros bazsarózsa, melyet Hosszúhe- ténvben „Pérenye“ néven is ismernek. Az év valamennyi szakában gyűjtik a gyógynövényeket. Koratavasszal a gyökerekkel kezdik, akácvirággal foly­tatják és decemberben szedik az öreg­kor szerét: a fagyöngy fehér bogyóját, és levelét. Csak hársból két vagonnal adtak át az idén a földművesszövetke­zetnek a megye úttörői. Különösen szorgalmasan dolgoztak a nyári szün­időben a dunaszekcsői iskola tanulói, akik harsból négy mázsát gyűjtöttek, Annál is inkább fontos a gyógyfüvek gyűjtése, mert pemcsak a hazai szük­ségletet elégítik ki, hanem nagy meny- nyiségben szállítunk külföldre is. Az anyarozs, hárs és a világhírű magyar kamilla külföldön igen keresett gyógy­növény. Csak maszlag levélből 400 va­gonnal exportáltunk az Egyesült Álla­mokba. Belőle készítik az epilepszia és egyéb agyi megbetegedés hatásos ellen­szerét. Ma már — az újonnan megnyílt Gyógynövény szaküzletben — 120 féle teafű között válogathatnak a sokféle béntalmakra panaszkodók. így aki epé­jétől szenved, apró bojtorjánt kér. A Centariumot (ezerjófüvet) a gyomorba­josok vásárolják és ... ki tudná felso- roini valamennyit, dédanyáink évszáza­dokon át kitapasztalt hatásos gyógy­szereit. De nem lennénk igazságosak, ha el­hallgatnánk, hogy megyénkben koránt­sem használják ki teljesen a flora nyúj­totta lehetőségeket. Milliók hevernek gyógynövények formájában völgyeink­ben, rétjeinken. A földművesszövetke­zetek és a falusi patikusok, mutassák meg a mezőt járó embereknek, melyik füvet érdemes és hasznos szedni, hogy ez a földön heverő kincs minél jobban szolgálja a beteg embert és nem utolsó­sorban külkereskedelmünk célkitűzé­seit, (Gáldonyi)

Next

/
Thumbnails
Contents