Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-18 / 297. szám

1955 DECEMBER 18

NAPLÓ

5

Fiatal, derüsarcú kislány lépett be a műszaki irodába. Köszöntése meglepett. Úgy köszönt, mint ahogyan a felnőttek szoktak. Hiszen ez még gyermek! — gondoltam magamban. De csakhamar kiderült, hogy nincs igazam. A párttitkár elvtársnő és a műszakiak egymással versengve bizonygatták:

ő a Hirdi Kenderfonó egyik legjobb dolgozója! Méghozzá férjes asszony, Vitális László- nénak hívják. Teljesítménye átlag 136 százalék. Sőt, a múlt hónapban 135 forint prémiumot is kapott.

Azután a fiatalasszonnyal beszélgetek.

Tizen voltak testvérek, — ezért már korán rászokott a munkára. Két és fél évvel ezelőtt került a gyárba, s mint ahogyan Koltai elvtárs mond ja, már az első napokban megnyerte munkatársai bizalmát, szer etetőt nagy ügyességével, szorgalmával.

Ez év nyarán férjhezment Az esküvő után férje nem engedte dolgozni. „Megleszünk mi az én keresetemből is" — mondta. így van. Ha szerényen is, de megélhettek volna a havi 1000—1200 forintból.

— Én azonban nem bírtam soká a tétlenséget — m-ondja Vitális Lászlóné. — Egy szép napon, mikor férjem elment munkára, fogtam magam és jelentkeztem ismét a gyárban. A gyár vezetősége és a munkatársak szívesen fogadtak. — Jól esett újra a gép mellé áll- nom. Kicsit féltem, hogy páromnak ez nem fog tetszeni, de kellemesen csalódtam. Nem tett szemrehányást. Azóta dolgozom — méghozzá nem is akármilyen eredménnyel! Fél év alatt 8000 forintot takarítottunk meg, amiből bútort vásárolunk, sőt nem olyan régen vágtunk le egy 3000 forintos hízót is. Hát így élünk mi.

Eddig a fiatalasszony elbeszélése. Ö egy a sok közül a Hirdi Kendergyárban. A gyár dolgozóinak többsége hasonlóan fiatal. Mit csinál hát a DISZ? Ezt már a párttitkár elvtársnőtől tudjuk meg, aki csak rövid ideje került ebbe a tisztségbe.

A DISZ eddig csak „papíron működött”. A több, mint 180 fiatal közül alig 25-en voltak tagjai. Vitális elvtársn'í is például tagja a DISZ-nek, de még azt sem tudja, hol kel vásárolnia tagsági bélyegét. A pártszervezetnek az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget kell adnia a fiataloknak, hogy minél előbb valameny- nyien, mint Vitálisné, megáll iák helyüket mind a termelésben, mind otthoni munkában.

Az el »5 önálló mozdulatnál, szó* nól meg kell kezdeni a gyermek irányítását, hogy azt tegye, amit a szülő szeretne. Amikor a kicsi megfogja a tárgyakat, sok olyan játékot kezd, amiről le kell szoktat- miikor meg tudja fogni nagyapó pipáját, fejbevágja vele. Ilyenkor az édesanya boldogan újságolja, milyen ügyes az ő kisfia. Jobb lett volna, ha e helyett megfogja a kicsi kezét és megérteti vele, hogy nem szabad.

Sok szülő panaszolja, hogy rakoncátlan, szófogadatlan a gyereke, közben elfelejti, hogy erre 5 nevelte. Mikor a gyerek kért valamit, például egy könyvet, édesanyja odaadta. A gyerek természetesen szétGltúföcm z'uífyzi a TfajytiUA

A háziasszonyok tudják, milyen fáradsággal jár a heti és havi nagymosás. A dolgozó nő napi munkája után fáradtan tér haza, de még gondoskodnia kell a családtagok tiszta fehérneműjéről, ágyneműjéről.

A Patyolat Vállalat tehermentesíteni kívánja a dolgozó nőket, elvégzi helyettük a mosást.

A vállalat szakszerűen, olcsón mos. Míg egy házi nagymosás 100—150 forint költséggel jár, addig a.Patyolat ugyanezt 60—70 forintért elvégzi. (Ebben szerepel 8 lepedő, ugyanennyi paplanhuzat, 8 törülköző, párnahuzat, konyharuhák, 2 pizsama, 2 hálóing, ingek, pongyola, női blúz.) A sima darabok mosása, szárítása, vasalása 3 forint 10 fillér kilónként. Két lepedő, vagy három-négy párnahuzat, vagy 10—12 darab törülköző tesz ki egy kilét. — (Zámbó Mária.)

ni. Például

tépte azt. Édesanyja erre megverte, pedig oda sem kellett volna adnia. Ami nem játék, az ne kerüljön a gyerek kezébe.

Nem jó, <*a azzal ijesztjük a gyereket, hogy: „Na megállj, hazajön apád, majd ellátja a bajod!“ Ha a gyerek rosszat tesz, ne várjunk az apjára, hanem fegyelmezzük meg magunk. Ne lásson a gyerek mumust az apjában és lássa erős, erélyes, igazságos embernek édesanyját is.

M. E.-né.

Orvosi szemmel

l/.gpcízzufok C

Régebbi közleményünkben felhívtuk olvasóink figyelmét azokra a benzin-robbanások okozta égési sérülésekre, melyeknek legtöbbje gondolatlanságból következett be.

Az alábbiakban, talán az előző cikk folytatásaként, szintén gondatlanságból eredő égési sérülésekkel foglalkozunk.

A háztartásokban disznóöléskor szokásos forró vízzel telt edényeket olyan helyekre tenni, ahol kisgyermekek, könnyen hozzáférhetnek, illetve beleeshetnek, nem szabad.

A gondatlanság sok könnyet fakaszt a későn bánkódó anyák szemeiből. Nem tudják,, hogy kisgyermekeik ilyenfajta égési sérülései, még ha azok kis terjedelműek is, súlyosabbak, mint a felnőttek hasonló égési sebei. A gyermeki bőr. felülete, testsúlyához viszonyítva nagyobb, mint a felnőtt ember bőrfelülete és szervezetük víz;.. Bukarestben nemrégiben ülést tartott a dolgozó nők nemzetközi értekezletének előkészítő bizottsága. Az elól’ciszi tő bizottság elhatározta, hogy az értekezletei 1956. július 14-től 17-ig tartjáik mzg_ Az előkészítő bizottság ezenkívül felhívást intézett a világ dolgozó asszonyaihoz.-.:. A Bártfa utcai óvodában az MNDSZ és az óvodai Szülői Munkaközösség tagjai esténként Pernekker Károly né vezetésével készítik a gyermekek karácsonyi ajándékait.

UitsÍHtytU\er!

háztartása sem olyan kiegyen súlyozott, mint a felnőtteké. Ez magyarázza azokat a veszélyeket, melybe megégéskor kerülnek.

A sérülések ellátása is nehezebb, mint a felnőttek gyógyítása. Ez abból adódik, hogy az égés nem egyszerű seb, hanem rajta keresztül nagyobb mennyiségű folyadék távozik el a szervezetből. Ennek az elvesztett folyadék mennyiségnek pótlása, a kicsi és sokszor nagyon nehezen felkereshető erecskéken keresztül igen nehéz. Ezenkívül a másod-harmadfokú égési sérülések helyrehozhatatlan és torzító hege- déseket okozhatnak. Ezek, az élet végéig emlékeztetnek a gondatlanságra^

E rovat olvasóinak figyelmét tehát arra hívjuk fel, hogy gyermekeik testi épségét veszélyeztetik meggondolatlanságukkal.

Dr. D. K.

Munkaközben egyikük felolvas az MNDSZ olvasókönyvéből,

... A Nemzetközi Demokrat tikus Nőszövetseg megalakulásának tízéves fennállása alkalmából műsorral egybr!:ö1ött ünnepélyt rendez de bér

18-án, vasárnap este órai 'kezdettel az MNDSZ rost elnöksége a Novembe, , KuU túrotlhonban.

legújabb divat

Fiús kabát bundahuzatból

■*■,«■***< s # m

Esetleg velúrból lehet készíteni. Bundabéléssel télikabát- ruxk igen alkalmas. Képünk a Pécsszabolcsi KTSZ női ruha- részlegének mintája. (Deák u. 4. szám.)

Nehéz | Ilyen nagy jelen tő- — ségű társadalmi kér dósról szóló vitát összefoglalni, minden hozzászólónak és érdeklődőnek kielégítő választ adni. Nehéz, mert a vitában a legkülönfélébb véleményeik csaptak össze. Ez azonban nem akadályozza, hogy a vita leglényegesebb kérdéseiben — legalább olyan őszintén, mint a vitatkozók — véleményt mondjunk,

A vita helyes kezdeményezés volt a Dunántúli Napló szerkesztőségétől. Sok ember figyelmét e fontos, a mindennapi élethez kapcsolódó társadalmi kérdésire irányította. Bizonyítják ezt a hozzászólások, a széleskörű érdeklődés.

Néhány megjegyzést a vitáról. Szűk, túlzottan csak gyakorlatias volt, szinte arra korlátozódott, hogy mosogasson-e a férj vagy sem, milyen házimunka „ülik" neki és olyan nyílt kérdést döngetett, hogy dolgozzon-e a feleség, — no és a kereskedelem, amely nem elintézett, de ugyancsak praktikus kérdés. A_ vita olvasása olyan benyomást keltett, mintha csak Pécsett élnének nők, falun nem. Fogyatékosságok ezek mind a vitázók, mind a szerkesztőség részéről, amely túlságosain a spontaneitásra bízta a vtóét

Nem árt, ha most, a vita végén visszapillantunk a közelmúltba, hogy világosabban lássuk: milyen hatalmasat

változott tíz év alatt a nők helyzete. Milyen volt a nő sorsa 1945 előtt? Ha dolgozott — és igen sokszor csak protekcióval tehette — kevesebb bért kapott és kap ma Is nem egy, egyesek álltai bálványozott nyugati országban, mint Angliában, ahol a textiliparban 50.8. a konfekcióiparban 48.7, az üvegiparban 45.5 százalékát kapják a férfiak fizetésének — ha terhes volt, elbocsátották, mert nem védte törvény. Életcélja csak egy lehetett: lehetőség szerint fórj- hezmenimi, ha .., Eltartott volt a szó legszorosabb értelméV'n. még a népszámláló és más kitöltendő iveken is így szerepelt. Ha dolgozott, gyermekét bezárhatta a lakáéba, vagy

Ulé&zá & //ffttMikfa úh*% vitáUte

vihette a mezőre, ahol lepedőben a fára kötve tarthatta. Értéke a társadalom uralkodó rétege előtt attól függött, hogy mennyire volt csinos. — Vezető? Erről kár beszélni. A gazdasági, politikai életbe beleszólása? Még mit nem! „Főzőkanál mellett a .helye.”

Nem folytatjuk tovább az emlékezést. Pedig nem ártana. A vita pontjaira kell válaszolni, mert úgylátszik ezek „égetnek,”

A vifa I egyik legfőbb té- ..................mája volt: Dolgozzo

n-e a nő a háztartáson kívül? Erről nem volt érdemes vitázni. Miféle egyenjogúságról lehet beszólni ha egyesek éppen az alapját akarják elvetni? Egyenjogúság a munkában — éppen ez az, amitől a múlt rendszer következetesen megfosztotta a nőiket. Ez nem volt véletlen. Akit a munkában nem tekintenek egyenjogúnak, érvényesüléséhez nem adják meg a lehetőséget, annak nem lehet egyenlő joga a társadalmi életben, mert éppen anyagi alapja hiányzik.

Ehhez kapcsolták azt a tételt, hogy állítólag „csak azért dolgoznak a nők, mert a férj keresetéből nem lehet eltartani a családot." Senki nem állítja, hogy nincs szükség a családban a feleség keresetére, van, ahol kevésbé, van, ahol nagyon. De figyeljünk csak! Ma így mondjuk: dolgozik a feleségem is, mert szükség van keresetére. Hogyan volt a múltban? Dolgozna a feleségem is, hogy megélhessünk, de hova menjen? _ Nem kis különbség ez a múlt és jelen között, nem is szólva a munka megváltozott tartalma ról.

Igaz hogy a feleségnek. '— mert otthon is d kell végez nie a munkát, nehezebb a helyzete, ha dolgozik, mintha csak otthon lenne. Helytelen azonban ilyen egyoldalúan tekinteni ezt, van ennek napfényesebb oldala is. Amíg a feleség a felszabadulás előtt

azért dolgozott, hogy a családnak meglegyen a megélhetése, a legszükségesebb ruhája, ma — és ez a jellemző — nemcsak ezért dolgozik. Az a rengeteg új bútor, rádió, függöny, edény és más egyéb, amit a kereskedelem hoz forgalomba, arról tanúskodik, hogy nemcsak a betevő falaikra és a legszükségesebb ruhára jut. Felsorolhatnánk egész számoszlopokat, amelyek adatszerűén is bizonyítják a szavakban elmondottakat, de csak kettőt említünk: Baranya összes üzleteinek forgalma az 1952 évi 843 millió forintról 1954-ben 1291 millió forintra emelkedett.

Őszintén aneg kell mondani, hogy ig_-a sok területen egyszerűen <Szrc sem veszik, „természetem'tartják az emberek a fejlődést. Csak a hibákat látják és sokszor eltúlozva. Ezt tette sok vonatkozásban a vita is. Ez a szemlélet csak kárt okoz.

összefoglalva: nagy szükség van és lesz a nők munkájára, és a jövőben is — akár 10—20 év múlva, — jobban élnek azok a családok, ahol a férj és

Ht$$valásU{ák a vitában dűanfyzott {avattatakat

A megyei párt-végrehajtóbizottság Ágit.-Prop, osztályán a Dunántúli Naplóban indított vitával kapcsolatosan az elmúlt héten értekezlet volt, amelyen résztvettek a megyei és városi tanács illetékes vezetői és az MNDSZ megyei elnöke. .

A vitában elhangzott kérésekkel, javaslatokkal kapcsolatban az alábbi megállapodások születtek:

Pécsett a Csemege Boltban, az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, az ÉszaSkbaranya Megyei Népbolt később kijelölendő üzleteiben, Mohácson, Komlón. Szigetváron és Beremenden bevezetik (előreláthatólag január 1-től) az áruik rendelését. Az előre- rendelés azonban nem vonatkozik olyan árucikkekre (citrom, vaj stb.), amelyekből nem áll elegendő a kereskedelem rendelkezésére.

Az előrerendelés módjáról, az üzletekről az illetékes szer vek rövidesen tájékoztatja1 a lafaitságot.

A városi tanács fokozc figyelmet fordít (és ill* irányban máris lépésekí tett) a külvárosi üzletek joblj

áruellátására. Intézkedik, hogy korábbi utasítását — amely előírta: azdkat az árucikkeket, amelyekből még nincs bőségesen, délután és az esti órákban árusítsák —, minden üzletben betartsák. Megvizsgálják a kenyérszak- üzletek ellátását és javítják a tejüzletek ellátását reggel süteménnyel és kenyérrel.

Felülvizsgálják az üzletek kiszolgáló személyzetének beosztását és ahol indokoltnak tartják, átcsoportosítják, hogy az esti órákban gyorsabban menjen a kiszolgálás.

A városi tanács intézkedik, hogy a bölcsődékben, napközikben tovább maradhassanak a gyermekek. A bölcsődék helyzete Is javul. 1956- ban egy 40 személyes bölcs- de épül. Ezen kívül tárgyalások folynak egy 50—56 személyes bölcsőde létesítéséről is.

A többi kéréssel, javaslattal kapcsolatosan tájékoztatásul közöljük, hogy az illetékes szervek vezetői lépésedet tesznek ezek 'ielőbhi ~ fr'.üA-' :a ** (Több, na- * ílaszté’ -í kévz- és ételek, több l . At

.ib.j

feleség is dolgozik. F,z azonban nem azt jelenti, hogy ugyanezen a szinten, mint most. Az életszínvonal emelkedése nem áll meg. — Ha évenként nem is 15—20 százalékot, hanem ennél kevesebbet, de biztosan emelkedik.

demes vesztegetni rá. Véleményük, viselkedésük durvaságra, műveletlenségre valiL Az otthoni munkában való segítés — kötelessége a férjnek. Ez elvben helyes. A segítés mértékét kiszabná nem lehet. Szabályozza ezt a férj és a feleség. Egy azonban nem árt, ha a jövőben többet tenek, mint eddig.

Kéfsé<sfeyen. J hogy vannak ................ gondok, méghozzá komoly gondok nem egy család életében. Ilyen a bölcsődék és napközik helyzete. A bölcsődék és napközik száma kevés. Annak ellenére kevés, hogy a felszabadulás előtt az egy „Stefánia” volt minden, ami segíthette a dolgozó szülőket és ma 1952-höz viszonyítva 224 százalékra emelkedett a bölcsődék férőhelyeinek száma. Hasonló emelkedést mutat a napközi- otthonoké is. Tények bizonyítják, hogy ez a fejlődés sem elégíti ki a szükségleteket. — Változásra van tehát szükség nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. Minden reményünk megvan, hogy a második ötéves tervben javulni fog a helyzet. Sajnos, olyan kéréseket, hogy reggel és este háztól-háaig szállítsák a gyerekeket, nem lehet teljesíteni a munkaerőhiány miatt.

A

m

i a kereskedelmet érintő panaszokat, kívánságokat illeti, többségében jogosak. Az ezzel kapcsolatban lefolytatott megbeszélések eredményéiről tájékoztatjuk olvasóinkat.

Segítség az otthoni munkában — ez az, ami számos férjnek „szálka a szemében”, Nem is annyira a házi mokkától való idegenkedés, mint inkább félelem a „papucsság- tól” — ez tartja vissza. Hányszor haltend büszkeségitől dagadó kijelentéseket: „Én bizony nem segítek otthon a? asszonynak, nem vagyok *r, papucs” ,,. Ez még magánügye lenne, de nézetét igyekszik másokra is kiterjeszteni és ekkor már nem magánügy Attól még egy férj sem lesi „papucs", másként kifejezve nem veszít semmit „egyenjogúságából’', ha segít feleségé nek.

Segíteni, támogatni és a lehetőségekhez mérten előnyben részesíteni a dolgozó nőket, gyermekes anyákat, — segíteni őket munkahelyen, közlekedésben, otthon, a szolgáltató vállalatok javuló munkájával az élet minden területén, — társadalmi kötelesség. Itt vitatkoznánk azokkal (férfiaké kai), akik, „mert a nők egyenjogúak”, elnézik, hogy nehézségekkel küzdenek munkahelyükön, udvariatlanul nem adják át helyüket a járműveken, eléjük tolakodnak a vásárlásnál, stb., de sók «zót nem érVégill néhány apróságot vitából. Többen névtelenü küldték véleményüket a szer kesztőségbe, vagy különbőz' jeligével. Volt olyan, aki az is megírta, hogy felesége > börtönbe zárástól félti, ha el küldi levelét Az író viszon bátor ember volt — névtele nül elküldte hozzászólását - Miért van erre szükség? N- féljen senki az őszinte, nyíl véleménynyilvánításitól. Mé- senkit sem zártak börtönh. azért, mert valaki megtmondt véleményét ha az téves w Legfeljebb megmagyaráztál neki, hogy téved, nincs igaza Ezt viszont el lehet viselni.

Sok hérdé$t\ vek

vetett fel a' í . s csak leglényegesebbek fértek b< az összefoglalóba, azok issz ken. Reméljük, hagy ezj nem tartják lezártnak e ren kívül fontos kérdést a küld böző szervek vezetői, a U jek, és az élet minden terül tén az eddiginél sokkal töbt tesznek, hogy megkönioyíls a dolgozó nők munkáját, sze bé tegyék életüket.

K. J,