Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-15 / 294. szám

dunántúli V/lÁePmtETÁQJArEGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Kötő« nyilatkozat a szovjet államférfiak! indiai látogatásáról. (2. o.) — Az angol sajtó a Csatig Kaj-sek-kiil<58tt vétóhasználatáról a Bizton­sági Tanácsban. (2, o.) — Szántó Tibor: Az első fejezet. (2. o.) — Készülünk a vezetőségválasz­tásra. (3. o.) — Kodolányi János: Végrendelet. 13. o.) — Ki tart velem... ? (3. o.) — Az őszi munkák befejezéséért. (3, o,) BABANYA MEGYEI BÍZÓ T T/A'C A' NA lé L API A XII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM ARA: SO FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 DECEMBER 15 Tervszerűbb munkát beruházási építkezéseknél Két hét vissza vám még az év végéig, de már felbecsül­hetjük, hogy megyénk építő­ipara milyen munkát végzett ebben az esztendőben. Látjuk, hogyan valósultak meg a gaz­dasági élet fejlődésére kiható legjelentősebb beruházások. Az év eredményekben, sikerekben gazdag, mégis azokról a tapasz Halatokról, észrevételeikről kell azólni, melyek figyelembevéte­lével, jövőre az építőipar ké­pessé válik megnövekedett fel­adatainak ellátására. A tapasz­talatokról szólva talán elsőnek kell megállapítani, hogy szá­mos olyan építkezésünk van, melyeknek kivitelezési időtar­tama megengedhetetlenül el­húzódott. Különösen a 49. sz. Építőipari Vállalat munkáin adódtak ilyen példák. A sás- dí általános iskola egy és ne-’ gyed érvig épült. Az Amna-ak- nai 333 ezer forintos rnűhely- ratotär kivitelezésé munkálatai­nak megkezdése és az épület átadása közt 320 nap telt eL A komlói Béke szálloda — vi­szonylag magas költségvetési értéké* is figyelembe véve — megengedhetetlenül sokáig, több, mint három évig épült, és az átadáskor még számos hibát állapítottak meg az át­vevő bizottság tagjai. A kivitelezési munkák elhú­zódása megdrágítja áz építke­zéseiket, szétaprózza a rendel­kezésre álló erőket, munka­szervezési nehézséget teremt, csökkenti a dolgozók átlagke­reseti lehetőségét és ugyanak­kor az újonnan induló beruhá­zások tervszerű megvalósításá­nak egyik legfőbb akadályává válik. Az év végéig még hátra­lévő időben, de különösen a jövő év elején építőiparunknak egyik legfontosabb feladata az építkezések kivitelezési időtar­tamának lerövidítése, az áthú­zódó építkezéseknek mielőbbi befejezése. Több olyan építke­zésünk van, ahol, az elkövet­kező hónapokban komoly le­maradásokat kell felszámolni. Ez a helyzet például a Pécs- újhegyi Szénmosó bővítésénél, a nagynyomású brikettgyár és a Téglagyári ES hidasi mun­káinak egy részénél. Ami az új építkezések meg­indítás! módját illeti, ugyan­csak sok hibát kell kiküszö­bölnünk. Nagy feladat vár itt az építésvezetőkre, a vállala­tok termelési osztályaira. Ne­kik kell ügyelniük arra, hogy 8 szervezési tervek lehetőség szerint mindenütt megvalósul­janak. Arra kell törekedni, hogy minél kisebb költségek­kel járjon a felvonulás, az anyagellátás, az anyagtárolás. Nem szabad megismétlődni olyan eseteknek, mint amilyen a közelmúltban a Deák utcai 34 lakásos szövetkezeti lakó­ház építkezéseknél történt. Itt 117 ezer darab téglával a lé­tesítendő lakóház helyére ra­kódtak a gépkocsik. A téglák odébbhordása csak munkabé­rekben több mint 2 000 forin­tos többletkiadást jelentett. Tdgabb teret kell biztosítani az építésvezetők kezdeménye­zési lehetőségeinek, /v hidasi brikettgyári építkezés vezetője például javasolta a szárító présház épület alapozásához szükséges cölöpök, helyszíni előregyártását. Ehelyett Buda­fokról sok késedelemmel szál­lították Hidasra- az ott előre­gyártott cölöpöket. Közben a cölöpverő gépek álltak, és az alapozás elmaradása veszé­lyezteti a határidők betartását is. Javítani kell a folyamatban lévő építkezéseiméi a műszaki ellenőrzést. A műszaki ellen­őröknek széles jogkörük van. Ennek ellenére tevékenységük nem egyszer aprólékos számla viták, részlétkérdések végnél- küli fejtegetésében, formális napló jegyzésekben merül ki. Akad a megyében néhány olyan létesítmény is, amely hibás tervek, gondatlan kivi­telezés, felületes műszaki el­lenőrzés következtében nem felelt meg rendeltetésének. A műszaki ellenőröknek nem szabad belenyugodni semmi­féle „tervezési hibába". Kivite­lezés közben ezekre fel kel! hívni a figyelmet, ezáltal sok felesleges munkától, költség­től menthetik meg a népgaz­daságot. A 64. sz. út Árpád­tető—Mánfa közti szakaszá­nak omlása, a komlói szenny­vízderítő szivattyúházának tönkremenetele, a kökönyösi 342. sz. lakóház építkezés ál- lpagmegóvás.nélküJi íélbehav gyása, a mohácsi I. 6z. Tégla­gyár Keller-szállító színjeinek víztelenítési módja, a kökö- nyösi sportpálya lelátójának csúszása, a műszaki ellenőrök munkájára sem vet — enyhén szólva — jó fényt. A műszaki ellenőröknek meg kell gátolni ok a befeje­zetlen létesítmények átadását- e feladatukat azonban még sok esetben elhanyagolják. A részlegesen átadott Kökönyös keleti bölcsőde, részlegesen sem használható, mivel a kis­gyermekekkel meg sem lehet közelíteni. A beremendi iker­lakóházakat is még az elmúlt év végén átadták, közművesí­tés híján azonban csak ez év Hl. negyedévében költözhettek be a lakásokba a cementgyár dolgozói. Az elkövetkező hetekben az érdekelteknek különös figye­lemmel kell kísérniök az év végi átadásokat és számlázáso­kat, mivel ilyenkor jogosulat­lan prémiumszerzés céljából az elmúlt évek tanúsága sze­rint nern egy példa adódik hamis műszaki átadási-átvéte­li jegyzőkönyvek felvételére, el nem végzett munkák szám­lázására. Uj építkezéseink el­indításánál, vezetésénél okul­nunk kell az elmúlt évek ta­pasztalataiból: az erők nagy­mérvű összpontosításán kívül gazdaságosan, célszerűen kell megszervezni az új vállalatok felvonulását, eleve meg kell akadályozni a korábbi nagy építkezéseinken tapasztalt pa­zarlást. Krasső Sándor a Statisztikai Hivatal igazgatóságának csoportvezetője. Villannyal világított műlesikló­pályí Pécs városa és a Mecsek hegyvidék nemcsak nyáron, de télen is a dolgozók ezreit vonzza a környékből és az ország távoli részeiből egya­ránt. Ezért a TSB már idő­ben gondoskodott, hogy mind a helybeli lakosok, mind a város vendégei megtalálják a téli szórakozást. Többezer­forintos költséggel és a pé­csi sportolók társadalmi munkája segítségével rend­behozták a mecseki síugró­sáncot. A műlesiklópályán pedig bevezetik a villanyvi­lágítást. A tavalyi egy he­lyett három korcsolyapálya várja majd a jég kedvelőit, A komlói Béta-akna befejezte éves tervét A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei közül elsőnek november 19-én a Kossuth-bá- nya I-es üzemének dolgozói jelentették, hogy befejezték éves tervüket. December 14-én újabb győ­zelemről jött hír Komlóról: Béta-akna bányászai is kül­színre szállították az éves terv teljesítését jelentő utolsó csil­le szenet. A mennyiségi terv teljesítése mellett havonta a minőségi követelményeknek is rendszeresen eleget tettek. Jó anyaggazdálkodással pedig csaknem két millió forintot takarítottak meg. A sikeres munkában jelen­tős része volt annak a 15 Béta-aknai frontbrigádnak, amely bekapcsolódott a Kom­ló—Pécs 120 frontbrigádjának párosversenyébe és mind a 15 csapat havi előirányzatá­nak rendszeres túlszárnyalá­sával segítette üzemét. A leg­jobb eredménnyel rendszere­sen Vörös János, letnle Hen­rik, Dicső Ferenc íronitbrigád- jai dicsekedhettek. A komlói Béta-akna dolgo­zói a napi munka elvégzése mellett feltárási és elővájási terveiket is havonta túlteljesí­tették, aminek eredményeként a jövő évi jó induláshoz ele­gendő tömegtermelő munka­hellyel rendelkeznek. A Béta-akna bányászai mi­kor győzelmükről hírt adtak, megfogadták, hogy az év vé­géig az eredetileg vállalt 9 400 tonna szén helyett 16 000 tonna szenet termelnek. r I « | P Naprói-napra teljesítsük a tervet! December első dékádjábam a páros versenyző pécsi és kom­lói frantbrigádok közül Dózsa József Béta-aknai brigádja ér­te el a legszebb eredményt. A Dózsa-brigád 142 százalékra teljesítette dekád tervét és 380 csille szenet adott tervein fe­lül. A második és harmadik helyet is komlói brigád nyerte el. A Kossuth-bányai Szebé- úyi-brigád, 134,3 százalékkal i*>uöodik, a szászvári Kapron- cai-brigád pedig 130,8 száza­lékkal harmadik lett. A pécsi frantbrigádok közül Weibl Ferenc Petőfi-aknai brigádja — a páros verseny negyedik helyezettje — 129,8 százalékra téliesítetté dekád- tervét s 239 csille szenet adott terven felül. Appelschoffer Antal Béke-aknai brigádja 129,5, Fischer János ugyan­csak Béke-akna! brigádja pe­dig 118,5 százalékra teljesítet­te december első 10 napjának tervét. Annak ellenére, hogy a frontbrigádok versenyében is­mét születtek kiemelkedő tel­jesítmények, a brigádok ösz- szessége még sem tett eleget A frontbrigádok versenye ígéretének. A párosveoseny megkezdése óta még ilyen gyenge eredményekkel nem zárult egyetlen dekád sém. Most, amikor az egész ország­ban mindenütt a dolgozók a lehető legjobb munkával akar­ják egész évi tevékenységükre feltenni a koronát, ennek nem lett volna szabad megtörtén­nie. A tényeket megváltoztat­ni azonban nem lehet. A Pécsi Szénbányászati Tröszt 55 bri­gádja közül csak 22, az 55 komlói brigád közül pedig 25 teljesítette túl a tervét. Ez s túlteljesítés azonban még arra sem volt elegendő, hogy az el­maradó brigádok által okozott adósságot pótolja. Ennek kö­vetkeztében a pécsi frontbri- gádok 640, a komlóiak 2189 csille szénnel adtak keveseb­bet, mint amennyit a tervük előír. A frantbrigádok gyenge tel­jesítménye — ami a szervezet­ten, fegyelmezetlen munkából adódott -i- megmutatkozik az üzemek eredményeiben is. A párosverssnyző üzemek közül ■sale két pécsi, és csak komlói üzem teljesítette vét. Ht., ter­A párosverseny 'állása a kö vetkező: András-akna Széchenyi-akna Béke-akna István-akna Petőfi-akna Pécsi tröszt 106.6 103.2 99 97,4 96,6 100.2 lll-as üzem Il-es üzem I-es üzem Béta-akna Szászvár Komlói tröszt 61 75.6 1113 98,9 102,8 95 Amint a táblázat mutatja a komlói trösztnél súlyosan visszaesett a termelés és félő hogy egész évi jó munkájuk után az év utolsó hónapjában maradnak szégyenben. A frantbrigádok párosverse­nyének tapasztalatai tehát azt mutatják, hogy év végéig hát­ralevő napokban megyénk bá­nyaüzemeiben mindent el kell követni a versenylendül|et fo- kozáca, a munka megjavítása érdekében, hogy minden front brigád teljesítse vállalását, adósság nélkül zárják az 1955-ös esztendőt. A Pécsi Szénbányászat i Tröszt üzemel közül elsőnek december 14-én a pécsbányaí Széchenyi-akna dolgozói ad tak hírt éves tervük befeje zéséről. A sikeres munkál nagy­mértékben segítette, hogy az iizetn 2.» freníbrigádja pá- rcsversenyben áíl egymássá! s nemcsak a mennyiségi tér vek teljesítésére, hanem a minőségi törmelékre is figyel tck. Ennek eredménye, hugi’ az év elmúlt 11 hónap iának átlagában a szén pa’aszáza'é kát a megtűrt alá szorít it­ták. A Széchenyi-akna dolgozói a győzelem kivívásakor újabb nmnkas'kér elérésére indul tak: vállalták, hogy az ér végéig terven felül 11 ezer tonna jóntinősegű feketcszc net szállítanak külszínre. Megjeleni a Társadalmi Szende új száma A Társadalmi Saemte no­vemberi száma közli a Köz­ponti Vezetőségnek az irodai mi ételben mutatkozó jobbo'. dali jelenségekről szóló hatá­rozatát. A folyóirat szerkesz­tőségi ciik-lce — a Központi Ve­zetőség novemberi határozató alapján — ipaTunk műszak' színvonala emelésének , felada faival foglalkozik. Komor Imre írása az Októ­beri Forradalom történelmi je­lentőségét méltatja. Kálmán István cikke a Szolnok me­gyei pártszervezeteknek a ter­melőszövetkezetek. fejlesztési­vel kapcsolatos tapasztalatai! ismerteti. Réti László írásának címe: Az első orosz forrada­lom és a forradalmi baloldal kialakulása, a magyar munkás­mozgalomban. Tálas Barna #. kínai mezőgazdaság szocialista átalakításának sajátosságaira: foglalkozik. A Minisztertanács rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek könyveléséről és a termelőszövetkezeti könyvelők felelősségéről A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek megszilárdítását a termelés színvonalának állan­dó emelése mellett az alapsza- bályszerű gazdálkodás előmoz­dításával, a gazdálkodási fe­gyelem megjavításával is biz­tosítani kell. Ezért a minisz­tertanács rendeletileg szabá­lyozta a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek nyilvántartás; és könyvelési kötelezettségét. A rendelet értelmében a ter­melőszövetkezetek a földmű­velésügyi miniszter által előírt nyilvántartásokat és könyve­lési könyveiket kötelesek ve­zetni, A termelőszövetkezet vezetősége köteles a könyvelé­si, nyilvántartási, pénzügyi és egyéb ügyviteli feladatok el­végzésére a tagok közül meg­felelő képzettségű könyvelőt kijelölni, illetőleg erre alkal­mas tag hiányában munkaszer­ződéssel alkalmazni. A köny­velők kijelölését, vagy alkal­mazását, illetve leváltását vagy elbocsátását a termein- következet elnöke köteles jó váhagyás végett a közgyűlés elé terjeszteni és a járási ta­nács végrehajtó bizottsága me­zőgazdasági osztályához beje­lenteni. A könyvelő leváltása vagy helyettesítése esetén fel­adatkörét jegyzőkönyvileg kel' átadnia az új könyvelőnek, illetve helyettesének. A termelőszövetkezeti köny­velők feladatait a földműve­lésügyi miniszter a pénzügy- miniszterrel egyetértésben sza­bályozza. A rendelet részlete­sen meghatározza a könyvelők felelősségét a termelőszövet­kezetek helyes vagyonkezelé­séért* a kötelezettségek teljesí­tésének előmozdításéért, a kö­vetelések érvényesítéséért. A rendelet szerint a köny­velő az alapszabályt vagy egyéb jogszabályt 6értők, a tagság érdekével ellentétes utasításról, határozatról köte­les a vezetőség és az ellenőr­ző bizottság részére írásbeli je- 'entést készíteni és súlyosabb esetben a közgyűlés összehívá­sát kérni. Ha a termelőszövetkezet' könyvelő a számára előírt fal­iatokat nem megfelelően tej­esíti, fesvelmi. illetve, ha mu ásatásából kifolyólag a ter­melőszövetkezetet károsodás éri. anyai ,i felelősséggel is tar­tozik. A báli Fel kell mászni a domboldalra, — bár már az elején is megállha'nánk. De érdemes meg­nézni az egészet. Véaii7 — az út mellett, — kis há­zak húzódnak ap­rók, parányiak, — mintha törnék lak­nának benne. De nem emit rí laká­sok ezek, hanem j sok-sok baromfi szállá--a. Egyszóval, a bári csirke-városban já­runk. Persze, itt az utcákat villamos­csörgés, vagy autó búgás helvett vi­dám káricálás tölti be, de mégis na­gyobb a zaj, mint­ha emberek lenné­nek a lakói. Kom Ferencné, az állami gazdaság baromfi telepének vezetője elmondja, hogy 1949-ben lé­tesült a telep. Az­óta többször meg akarták szüntetni, mert veszteséges volt, de sikerült újra rendbehozni. — Most már ered menyekről számol­hatunk be — nrift ja h iiszl'én. Az eredmények: •oj Astermelési évi *érvükét teljesítet­ték, 325] darab­bal több baromfit keltetlek, mint ter­vük előírta, gyö­nyörű 3500-as törzs állományuk van s végül — az év hátralévő részében még 3000 csibét szállítanak kül­földre. Nézzük meg elő­ször ezt, hogyan sikerült a terven- felüli baromfikel­tetés. íme, a szak­szerű magyarázat: — Olyan keltető- gépeink vannak, amelyekbe egy­szerre hatezer to­jást rakhatunk be. A melegítést nem petróleum, hanem gázlámpával vé­gezzük. így sza­bályozni lehet a hőt, s tisztán tart­juk a levegőt is. — Keltetés köz­ben sok tojó* megy kárba? — Egy se. Persze, nem mindből lesz csirke, tíz nap után mintegy 10—15 százalék kiesik, de ezeket a tojásokat megfőzzük * a tyúkok tápláléká­ba keverjük. — Mivel etetik a baromfiakat? — Ez változó At­tól függ, milyen korban vannak s miiven céllal ne­veljük őket. Kap­nak kukoricát, ba­romfi kompaktat. húslisztet, korpát. A D-vitamint ed digi élesztő forrná jában cdtufc be, de most szereztünk az egyik mohácsi or­vostól egy kvarc­lámpát s azzal ke­zeljük az állato­kat. Munkájuknak van kézzelfogható eredménye is. A pesti piacon elad­tak az idén 1000 darab csirkét a Csemegekereske­delmi Vállalat is átvett .ugyaneny- nyit. kilóját 38 fo­rintért s ha még hozzátesszük eh­hez az év végi nagy, 21 mázsás angol exportot. — sokezer forint o végösszeg. Talán még kell elmondani ró­luk, milyen izgal­mas harcot vívnak a fajtiszta törzsál­lomány kinevelé­séért. Nem is olyan régen még hat fáj­ta volt náluk. Az­óta a nagyrészéi kiselejtezték s csak magyar sárga tyú­kokat akarnak ne­velni. Ezek bírják legjobban a szeles időjárást és a dombos környeze tét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents