Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-08 / 288. szám
DUNÁNTÚLI í? NAPLÓ XII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM YEI ÁRA: 5» FILLÉR mÁcpmaEfamrmrn&tTETEKj A MAI SZÁMBAN: N. A. Bulganyin és N. Sx. Hruscsov fogadAss Rangunban. (2. o.) — Dulles sajtóértekezlete. (2. o.) — Edén nyilatkozata a hidrogénbomba gyártásról. (2. o.) — Szántó Tibor: Az első fejezet. (2. o.) — Lengyel vendégek Pécsett, (3. o.) — Félmillió forint — gyümölcsfákból. (3. o.) — Rendet teremt az új elnökasszony. (3. o.) — A pécsi Scapin Budapestem. (4. o.) G A'NAK LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1955 DECEMBER 8 Gondos gépjavítással készüljünk a tavaszra RTmél előrébb haladunk az év utolsó hónapjában, annál több figyelmet kell szentelnünk a a gépállomások egyre sürgetőbben jelentkező feladat- tára: a nagy téli gépjavításra. Minden traktorista, szerelő és gépállomás! igazgató megérti, hogy ha a megkésett őszi mun- U kák hátráltatják is a traktorok erőgépek, bevonását — a gépjavítás Időbeli eltolódásának semmi esetre sem szabad késleltetnie a tavaszi, szántás-vetést. Csak akkor érhetjük utol magunkat, ha az őszi szántás egy pillanatig sem lankadó üteme mellett szerét ejtjük az esedékes gépjavítás elvégzésének is. Szántani és gépet javítani egyidőben korántsem jelent fából vaskarikát. Ster Károly elvtárs, aki nemrégiben jelentkezett a Pécsi Városi Párt-Végrehajtó Bizottságtól falusa munkára; a szigetvári gépállomás főmérnökeként úgy szerve® a javítást, hogy elsősorban azokat a gépeket veszi V sorra, amelyek tavasszal szükségesek ugyan, de idén ősszel mar nem használjuk őket. — Rengeteg kutíivátor, tárcsa ás műtrágyaszórógép javítását irányozták elő gépállomásaink későbbi időpontra: hozzáír ezeket a munkákat előre, hogy mine a földekről bejön az erőgépek zöme — ezekre már ne kelljen gondot viselniük. A traktorok állapotának kellő mérlegelésével a decemberre előirányzott erőgép fő és folyó- ja vitásokat is végrehajtjuk anélkül, hogy ezzel a mélyszántás gyorsasága csökkenne. Minden gépállomásán találhatunk — sajnos szépszámmal — olyan hengenkopásos, tüzelő- , anyag és kenőolaj túlfogyasz- tásos traktorokat, amelyek javítás nélkül normájukat sem képesek teljesíteni és további üzemeltetéssel csak még jobban tönkremennónek. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a gépeknek minél előbb a javítóműhelyben a helyük. Javításában azonban csak felelős vezetője v©gyen részt: B-műszakos váltótársát, vagy segéd vezető jét ültessék a tél beálltáig olyan gépre, amelynél munkaerőhiány miatt eddig nem szervezhették meg az éj jel mappaH műszakot Ilyen módon a javításra bevitt gép teljesítményét Jelentősen pótolhatják. . A gépjavításban növeümd keU a dolgozók anyagi érdekeltségét is. Baranya rendkívül elmaradt az őszi munkákban és jövő esztendei kenyerünk megteremtése érdekében rendki- vüld intézkedések foganatosítása vált szükségessé. A vetés befejezése megkövetelte, hogy a már megalakult gépjavító brigádok sok tagját a javítás ból kiemelve traktoros munkára osszuk be. A gépjavítási Prémium a rendelet szerint azonban csak akkor folyósítható, ha a hónap minden munkanapját javítása munkával töltötték el. Kézenfekvő dolog, hogy itt nem a rendelet betűje, hanem a szelleme az irány- Adó: a megyei igazgatóságnak v' meg kell oldania, hogy a gépjavító brigádok tagjai a ténylegesen javítási m,unkában töltött idejükre megkapják az arra járó prémiumot is. Nem csorbulhat a dolgozók anyagi érdekeltsége más területen sem, A rendelet szerint csak akkor folyósítható a gépjavító brigád prémiuma, ha a tervben előirányzott gépeket javítja ki. Ezeket a terveket felborította az időjárás — nem vonhatunk be szántóképes traktorokat a munkából csupán azért, hogy h ezzel valóra váltsuk a terv betűit Nyilvánvaló — nem állunk addig sem tétlenül hanem kijavítjuk azokat a gépeket, amelyeket ugyan későbbre terveztünk, de máris bent állnak a színben. Ha a gépjavító brigád nem lépte túl az ezekre adott óra- és költségkeretet — a Megyei Igazgatóság engedélyezheti részükre a prémium kifizetését. Az elmúlt esztendőben Baranya országosam második volt a gépjavítása munkában — idén csak akkor lehetünk újraJ az ország legjobbjai között s alapozhatjuk meg ezzel a sikeres tavaszi kampányt, — ha a gépjavítása tervek teljesítésének ügyét a dolgozók kezébe tesszük le, Nem elég, ha csak az üzemgazdász és a megyed főmérnök kíséri tíznaposként szemmel a terv-teljesítés alakulását. A gépállomás’! pártszervezet — a pécsváradi gépállomás versen vki h ívásábam foglaltakhoz hasonlóan — hasson oda, hogy minden műszak végén számbavegyék a javítóbrigádok: mennyire teljesítették napi előirányzatukat és milyen feladatok várnak rájuk holnap. És ezeknek az embereknek, akiken az egész jövő évi terv- teljesítés áll vagy bukik — mindenütt meg kell teremtem a fűtött javítóműhelyekkel, a barátságosan berendezett munkásszállásokkal azokat a körülményeket, amelyek között tudásuk legjavát adhatják. A MEDOSZ terjessze el ezek között az elvtársak között a pécs- váradi versenykihívást és figyelmüket a minél gyorsabb munkáról a minél jobb minőség felé irányítsa. Szervezze meg anyagtakarékossági mozgalmukat, a még használható alkatrészek felújítására és beépítéséret hogy a múlt évihez hasonlóan idén is többszázezer forintot takarítsanak meg a javítás minőségének rovása nélkül népgazdaságunk számára. Változtassák a gépjavítások idejét az igazgatók, mérnökök a traktorosok technikai színvonala emelésének hónapjaivá. A szétszedett traktor mellett magyarázza meg a mérnök minden traktorosnak — mi okozta az egyes alkatrészek elromlását és hogyan küszöbölhették volna ki időben. Ha a gépjavítást ilyen módon helyesen kötjük össze az oktatással — kevesebb műszakká esés fordul elő a mezőn s a?|ok javarészét szerelő nélkül, időveszteség nélkül maga a traktoros is helyrehozhatja. A gépjavítások nemcsak a traktorosok továbbképzése útján jelenthetik a technikai színvonal emelését, hanem a más helyen jól bevált újítások elkészítésével is. A ta vaszi fej trágyázáshoz például nincs elegendő gyári készítésű műtrágyasaó- rónk. A palotabozsold újítás elterjesztésével a termelőszövetkezetnek rengeteg kézi munkaerőt takaríthatunk meg, — ugyanakkor növelve a traktor- munka területét. Bonyolult körülmények között, sok előre nem látott nehézséget leküzdve vágunk neki az idei gépjavításinak —, de a falusi munkára jelentkezett elvtársakkal megerősödve a gépállomások mérnöki kara, szakmunkásad és traktorosai, — ha maguk mögött érzik a járási pártbizottságok mindennapos segítségét is, — képesek ezt a feladatot úgy megoldani, hogy még a korai kitavaszodás is üzemképesen, kijavított állapotban találja valamennyi erő- és munkagépünket. Épülnek az új lakóházak Pécsett a Deák utca folytatásában 32 lakásos társasház épül. A januárban kezdődő munkákhoz most szállítják az anyagot és elkészítik a felvonulási épületeket. Az új háromemeletes, 2—3 szoba, összkomfortos lakásokból álló ház a Baranya Megyei Tervező Iroda tervei szerint készül. A beruházás összege 3 millió forint Az átadási batáridő 1956 november. Az épületet három lépcsőházasra tervezni. Klasszicizált homlokzata ízléses és szebb lesz, mint az elmúlt években létesített házaiké. Az erkélyekre kovácsolt vas korlátokat készítenek, és kovácsolt vasból lesznek a/iíapubetétek is. Az épület szervesen beleilleszkedik stílusával a pécsi városképbe. Nemcsak a belvárosban hanem környező bányásztelepüléseken is tovább folytatják 1956- ban a nagyarányú építkezéseket. Például Meszesen ezé>w ben elkészült jaz ezredik loíkás, de a jövő évben tovább építkeznek a „Cs" típusu tervek szerint A már elkészült me- szesi tömbnek északi és déli részén háromemeletes szárnyépületet építenek, ezenkívül épül egy új ház is. Az ötéves terv e!sé évében Ó-Meszesen is 123 iaikás építését kezdik meg. A munkák előreláthatóan áthúzódnak 1957-re. Osztrák-magyar lárgya ások Bócs (MTI): Az osztrák n>i- rasztortamács tudomásul ’.'ette Figű külügyminiszter beszámolóját, amelyet a november 25- én Bécsben béfejeződött osztrák-magyar gazdasági tárgyalásokról tartott. Magyar küldöttség Kárpát-lfkrainában Csap (T ASZSZ): Koesány Gyulának, az MDP Szabolcs Szatmár Megyei Végrehajtó Bizottsága inásodtiékárának vezetésével december 4-érmia- gy-ar küldöttség érkezett Kár- pát-Ukrajnába baráti látogatásra. A küldöttség munkásokból, parasztokból, tecméLoszö- vetkezeti tagokból, értelmiségiekből és újságírókból áll. A vendégek fogadására neves kárpát-ukrajnai személyi* ’ségek érkeztek a határra, Baráth István, az MSZT Szaboles-Szatmár megyei bizottságának titkára, a magyar dolgozok nevében legjobb kívánságait tolmácsolta nr ukrán népnek. 26 ezer forint megtakarítás — 1900 forint jutalom A Magyar Népköztársaság és az NDK kormánybizottságai megbeszélést tartottak Berlinben Úgy szól a közmondás, hogy „sok kiesd sókra megy;;." s ez ál a porcelángyár újítóira is. Az év elejétől napjainkig az üzem dolgozói 146 újítást nyújtottak be a bizottságnak. Ebből ldlencvemötöt már bevezettek. Az újítások több, mint félmillió forint megtakarítást eredményeznek az üzemnek. Az újítási felelős naplót vezet, amelybe feljegyzi az újításokat. az újító nevét, a megtakarított összeg és a jutalom nagyságát. Itt szerepel Bárköltségekből hogyan lehetne valamit ntogtaJcarítani. Rájöttem, hogy egyes betonala pasatok tervének egyszerűsítésével ugyanazt a célt elérnénk, mint ahogy eredetileg terveztük. — közben nagymennyiségű anyagot megtakaríthatunk. A tervező iroda elfogadta ötletemet s annak alapján építettük be a gépeket. A megtakarított anyag értéke így haladta meg a 26 ezer forintot... Egyébként éppen ma kaptam meg a hetedik újításomért járó jutalmat: 1900 forintot. Berlin (MTI): A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együttműködését Irányító kormánybizottságok e napók ham megbeszélést tartottak Berlinben. A kormánybizottságok megállapodtak azokban az intézkedésekben, amelyek célja, jiogy a két állam illetékes szervei fokozzák az egymásnak nyújtott segítséget vetőmag, gyümölcs, fözelékfélék és sző. lő termesztése, tenyészállatc**- * re, valamint álla torvosi gyógyszerek gyártása terén. A tárgyalásokat magyar i ászról Márton János, az Országai Terviuvetal elnökhelyettese, * Német Demokratikus Köztársaság részéről dir. Erich Rübe- sam mező- és érdögazdnság- ügyi rnárastterhélyeMes' vezette. ka Győző építész-technikus Egy kis ,,Czukor66 neve is. Kissé furcsának hangzik, hogy a porcelángyár építészt is alkalmaz, de szükségessé tette az a nagyarányú építkezés, amely az elmúlt esztendők óta folyik az üzemben, mintegy 35 millió forintos beruházással. Harka Győző újításai is az építkezéssel kapcsolatosak. Legutóbbi újítása mintegy 26 ezer forintos megtakarítást eredményezett: — Az üzem több új gépet kapott a közelmúltban — mondja Harka Győző. — A gépekhez megfelelő betonalapzatot építünk, amelynek tervét a tervező iroda készítette. Sokat gondolkoztam azon, hogy ,9 gépek beépítésére fordított Az elmúlt napokban régóta várt esemény színhelye voLt a Csobokapusztai Törzsállat- tenyésztő Gazdaság tehenészetének egyik portája, ahol Bányavölgyi István DlSZ-fiatal 14 másik tehénnel együtt gondozza „Czúkor 82’l-t, a mező- gazdasági kiállítás nagydíjas tehenét Czukor ugyanis november 27-én utódot — egy 40 kilós bikaborjút ellett. Az izgatott várakozás óka volt, hogy Czukornak nincs még nyilvántartott uú'xia. — Üszőborját — amellyel együtt vásárolták — addig „helyezték“ gazdaságból gazdaságba, amíg „elkallódott”, az utána következő borjak pedig élettelenül, illetve bénain jöttek a világra. Ezért az új Jövevény érkezése előtt Bányavölgyi István gondosan ügyelt Czukor táplálékára, nehogy túl erős borjú nehéz ellést eredményezzen. továbbá naponta járatta a tehenet. Üsző. vagy bikaborjú legyen-e? Bikaborjú' — állította határozottan a többség, hiszen felnövekedése után évente sokszáz üszőre, tehénre vihetik így át mesterséges megtermékenyítéssel „Czukor 82” iótulajdonságait. Az ősző ri- szont nálunk maradhatna —ellenkeztek gyengén az elfogultabbak. Az esemény megtörténtével a találgatások ideje lezárult és a gondtalanul ugrándozó kis „Czukor" felnevelése kertül előtérbe. Itatásos módszerrel táplálják, külön fakkot építenek számára, kifútóval. Az új „sztárra“ felfigyelt » Híradó- és Itokumemmmfilm.. gyár is, amely az elmúlt napokban felvételeket készített róla. anyjáról és a kiváló állatokat nevelő gazdaság többi hírességeiről, közöttük a mezőgazdasági kiállítás elsőd íja» lováról, az „Aranyos”-«)!, — Vendége wolt a gazdaságnak az elmúlt napokban Vastag László szobrászművész is, aki a budapesti mezőgazdaság múzeum megbízásából mintázta meg „Czukor 82u-t és „Ara - nyos”-t. (fékükkel a zöld aíüntyéU O ént a fekedí erdő mélyén pattogó u tűz körül kipirult, izmos emberek ülnek. Favágók. Éppen ebédelnek. Körülöttük nagy halomban a fák, ki- döntött törzsek s kupacokba rakott gályák. Kézi erővel talán két-három nap alatt se lehet ennyit kivágni. Mégse látszanak fáradtnak, jókedvüek, frissek, mintha munka előtt ülnének a reggeli mellett. Pedig a sok kidöntött fa mind a mai napi munkájuk. — Mennyi lehet? — Könnyen kiszámíthatjuk —■ válaszol Abai Ferenc főerdész. — Egy óra alatt általában 2.5—3 köbmétert termelnek ki embereink. — De csak az idén — néz rá Gász János csapatvezető. — Csak az idén?;.: — kérdem. — Most már gépi fűrészekkel dolgozunk s kézi erővel már a másfél köbméter rekordnak számított. Gépekkel vágják a fát s szívesen dolgoznak a géppel. Pedig tavaly idegenkedtek tőle, nem akarták kezükbe venni — még úgy se, hogy' az erdészet vezetője azt mondta nekik: Legalább próbáljátok ki, csak két órára, megfizetjük az időt S éppen a napokban egy értekezleten azt kérték, hogy a szálaié vágásoknál s a száradék kitermelésénél is gépet használhassanak. Vagyis azóta megismerték és megszerették a gépet. — Hát hogyne — magyarázza Falusi Bálint, a csapat egyik tagja. Sokkal könnyebb és gyorsabb így a munka, Meg többet is keresünk. ... Befejeződik az ebéd. Felszede- lőzködnek s visszatérnek munkahelyükre. Gászék most fatörzseket darabolnak föl. Kéj ember tartja a fűrészt, kettő pedig alulról támasztja alá, hogy ne érjen össze a fa vágás közben. Talán egy perc se telik el s már új helyen fognak bele a fába. A közelben másik csapat is dolgozik. Schmidt János emberei. Ök fákat döntenek. — Ez az j kér fa lesz a következő —» mutat rá egy húsaméteres öreg fára. Először körbetisztogatják, leíűrészelik az aljáról a szélesebb kinövéseket, hogy átérje a fűrész, majd kivágnák egy ékalaku darabot, ez a hajkolás, arra való, hogy szabályozni tudják a fa dőlésének irányát, aztán ; . — Na nyomd rá — mondja Dobos József a társának s megindul a fűrész, sziRte eszi a fát, s már hallani is, hogy recseg. — Most vigyázz! — kiáltja az erdész; A fa először egy cseppet megbillen, aztán lámpa zuhanással bukik a földre. A gépi fűrészelők új fához sietnek; A csapat többi tagjai állják most körbe a kidöntöVíet. Lettsztogatják az ágait, s az erdész megjelöli, hogy milyen fa lesz belőle, tehát milyen hosz- szú darabokat vágjanak le róla. Mikor már kész az ágfa s kész a rönk is, a féllánctalpas viszi ki a fát az országútira Onnét pedig vontató továbbítja a véméndi állomásra. Az embereknek szinte csak fcegé- szító szerepük van. Tartják a fűrészt; letisztogatják az ágakat, fölrakják a fát a kocsira, a többit a gép végzi el helyettük. Persze még nein mindegyik munkahelyen. Néhol még csattognak a fejszék s emberi erő huzza izzadva, erőlködve a fűrészt. Talán több is még a kézi munka, mint. u gépi. De a gépesítés elkezdődött, tavaly még csak ’egy-két helyen, ma már kilenc vágásnál s jövőre, vagy két-hárcon esztendő múltán egészen biztosan az egész mecseki erdőgazdaságiban. 6? V, “'ll ai
