Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-07 / 287. szám
I'm DECEMBER 7 A lagkönyvcserére készülnek az István-aknai DI SZ-szer vezetek Példát mutatnak a vállalás teljesítésében A DISZ Központi Vezeíő- pógének határozata éríe'má- ben hamarosan megkezdődik DlSZ-saerypzeteiirakben a tag- könyvcsere. Az István-aknai keleti és . nyugati bányamező DlSZ-szervezetei ezt igen helyesen nem egyszerű szervezeti, hanem fontos politikai munkának tekintik. A tag- könyvcserét felhasználják a j ' emielés fellendítésére, tagtoborzásra, a sport és kultúr- munika megjavítására. Igen örvendetes, hogy a keleti és nyugati bányamező két pártszervezete valóban úgy segíti őket ebben, mintha édes gyermekei lennének. A keleti bányamező DISZ- szervezete a tankönyvesére jó politikai előkészítése érdekében két öttagú elbeszélgető bizottságot hozott létre. Az elbeszélgető bizottságok élére pártvezetősiégi tagokat állítottak. Az egyiket Beke József, a másikat Szirtes Béla bányamérnök vezeti. A pártvezetőség megbízásából a pártcso- t portbizalmiak: Duga Ferenc *e!vtárs, Kiss István (13) elv- társ és a többiek is segítik őket. Az elbeszélgető bizottságok igen eredményesen végzik munkájukat. Megsokszorozódott a DISZ- szervezetek létszáma, számos DISZ-brigádot alakítottak, amelyek jelentékenyen elősegítik. hogy az István-aknai bányászok a terven felül vállait 5 200 tonna szenet kiadhassák. Szia vek Antal DISZ- brigádja 118,5 százalékra, Gél János csapata 119.6 százalékra teljesítette esedékes havi tervét. A tagkönyvcseret felhasználják arra is, hogy minden csapatban és fej testbe!) megalakítsák a DlSZ-csopor- tot. Gyűléseiken megtárgyalják a termelést gátló hibákat, különösen a bumlizó fiatalok ügyét, s biztosra vehető, hogy hamarosan megjavul a munka. A tagkönyvcsere előkészítési időszakában a DISZ vezetőségi tagok és az elbeszélgető bizottságok tagjai több orvoslásra váró kisebb, nagyobb panaszt hallanak a fiataloktól. Az egyik: a rovás lopások már sokszor szóvátett ügye. Egyes lelkiismeretlen emberek kicserélik a rovásokat és eltuiafdomtjóik több csapat szenét. Seres Ferenc csapatától szombaton négy csille szenet loptak el. azelőtt még többet. Sürgősen meg kell találni a lehetőséget, hogy ezt megakadályozzák. Ha kell. két rovás bevezetésével, vagy másképp, de meg keil már egyszer szüntetni a lopásokat. A termelés fellendítésére, a tagtoborzásra jól fel lehet használni a hangoshíradót és más szemléltető agitációs eszközöket is. A két DISZ-szervezet él is ezzel a lehetőeággel: a hangos- híradóban nem egy esetben ismertetik a jól dolgozó fiatalok nevét, teljesítményeiket és nótával jutalmazzák őket. Ez azonban még nem mindennapos. Helyes volna, ha külön versenytáblán vezetnék a fiatalok teljesítményeit. A tagtoborzáshoz hasonló szép kezdeti eredményeket ért el a két DISZ-szervezet a kultúnmunkában. A tánccsoport mellett színjátszó csoportot alakítottak a pécsszabolcsi Puskin kultúrotthonban, a két DISZ-szervezet vette kezébe a képzőművészeti kör irányítását, hamarosan a DISZ irányítja a sport különböző ágait is. Az elmondottakból látható, hogy a két DISZ-szervezet megfelelően készül a tagkönyv- cserére. Bár ezek az eredmények csak kezdetiek, mégis sokat tanulhat tőlük megyénk valameny- nyi DISZ-szervezete, hogyan kell a tagkönyvcseret felhasználni a politil>'i és szervezeti munka megjavítására és fellendítésére. A begyűjtési miniszter rendelete a borbegyűjtés szabályozásáról A begyűjtési miniszter az élelmiszeripari miniszterrel, valamint a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével egyetértésben lendeletet hozott az 1955. évi terület utáni borbegyűjtési ter- I vek teljesítésének biztosításáról. A rendelet szerint a borfar ■■ galmi vállalatok, valamint 9 borbegyűjtóssel megbízott földmű vesszövetkezetek az 1955 évi borbeadási kötelezettség • 7 és a hátralékok teljesítésének elősegítése végett — a még begyűjtendő bormennyiség és h : endelkezésre álló tároló edények figyelembevételével a termelőkkel tárolási szerződési köthetnek. A tárolási szerződés alapján a termelők folyó évi borbeadási kötelezettségük és múlt évi hátralékuk teljesítéséhez szükséges bormennyiseget 1956 január 31-ig saját hordójukban tárolhatják. A tárolási szerződést az átvevő szerv megbízottja csak ténylegesen a termelő birtokában lévő borra a helyszínen köti meg és egyidejűleg a termelő részére mázsajegye* ad át. A mázsa jegy alapján a borvé teli jegyet kiállítják és. ezzel egyidejűleg az ellenérték nyolcvan százalékát készpénzben kifizetik. A vételi jegyzett és Kifizetett bor az állam tulajdona. amit a hordón feltűnő módon meg kell jelölni. Az ilyen hordóban tároló bort a termelő köteles fokozott, gondA begyűjtési miniszter utasítása a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti tagság, az állami gazdaságuk és gépállumási traktorosok kenyérgabona feleslegének felvásárlásáról dal kezelni, mennyieégileig és minőségileg hiánytalanul megőrizni. A vételi.jegyzett bor mennyiségét a község borbegyűjtési tervének teljesítésébe be keli számítani és a szabadpiaci jog megadása szempontjából figyelembe kel! venni. A termelőidnél tárolási szerződés alapján tárolt bort az átvevő szervek ötnapos előzetes értesítése után 1956 január 31- iig bármikor átvehetik. Az átvételikor! minőségnek megfő1 elő teljes vételár még hátralévő "észét ezzel egyidejűleg készpénzben kifizetik. Nem lehet tárolási szerződést kötni kulákokikal, notórius nemteljesítőkkel, továbbá azokkal a termelőkkel, akiknél a begyűjtési megbízott a beadási hátralékok teljesítésére bort foglalt le. Az ilyen termelőktől a beadási kötelezettség és a hátralékok teljesítésére beadandó bort az átvevő szerveknek feltétlenül át kell vermi. Czigler Gyula, a Pécsi Általa- Kovács Károly, a Sütőipari Kovács Géza kőműves, a/, nos Építő Kisipari Szövetkezet Vállalat XV. üzemének tk»l- . . „ .. ,, ... kőműves dolgozója. A családi gozója. Gondosan végzi mun- 1)1 ” IMI»ar\ ‘ Mv cee ne házak építésénél végez kiváló kaját, hogy kifogástalan ke- doleozák. Tervéi rendszerese«» munkát. Tervét 150 százalék nyér kerüljön a dolgozók felett teljesíti. asztalára. 200 százalékra teljesíti. Megmenteni 15.000 borjút! IVf ovember fereka óta ti-1 a szomszédok minden jóslata zenhét vj intézmény I ellenére egy egészséges borjút hp m.pmiénkpf ATin.rs • A termelőszövetkezetek ide* ió kenyérgabona terméséből feleslegek maradtak a termelőszövetkezetek magtáraiban. A termelőszövetkezeti tagság is munkaegység részesedésben. 9 szükségleteket meghaladó menny ifiéget kapott kenyérgabonából. Az állami gazdaságok dolgozói és a gépállomások traktorosai prémium címén és munkaegység után jelentős, a szükségleteiket meghaladó gabona- felesleget gyűjöttek össze. A begyűjtési miniszter most megjelent utasítása a termelőszövetkezeteknek, a termelő- szövetkezeti tagoknak, állami . gazdasági és gépállomása dől- \ gazoknak lehetővé teszi, hogy J kenyérgabona feleslegeiket jó í áron, jelentős kedvezmények- a kel értékesíthessék. J Az eladási feltételek szerint 1 h készpénzért átadott búzáért a az átvevőtelepek 280, rozsért i 260 forintot fizetnek mázsán-i ként. J A zárolt forgalmú iparcik- ' kék fogyasztói áron történő iuttaitása esetén a felvásárlási ár búzánál 260 Ft, rozsnál 240 Ft mázsánk ént. hálózza be megyénket. Nincs sem újonnan épült ragyogó épületük, sem önálló személyzetük, csak egyetlen, nagyszerű céljuk: a második ötéves terv időszakában megmenteni a baranyai gazdáknak tizenötezer borjút. A tizenhét egyike: a szigetvári Meddőségkezelő Állomás. Tóth Vendel helybeli gazda kötözi tehenét a diófa mellé. Ftmasz? — Május óta rmm folyat! Igaztág szerint február derekára már borjának keT.ene lennie és még mindig üres. — ... S az is marad, ha Így tartják. — összegezi rizjgélű- ta eredményét Götiche doktor. Gyengék, fejletlenek a petefészkei. Ne etessenek vele mindig egyformát, hanem szánjanak rá egy kis búzakorpát is. Es sárgarépát! Ha csak egy kis ideig is, de rendszeresen. Abban megkapja a petefészek fejlődéséhez szükséges „A” vitamint s meglátják — rövidesen már folyat is. — A sárgarépától? Hát doktor úr — én ezt kipróbálom! Brigovácz István régi ismerősként köszönti az állatorvost és jártas mozdulatokkal segédkezik gumikesztyűje felhúzásában. A múltkor úgy helyrehozta méh-előreesésben szenvedő tehenét, hogy azóta már is ellett. Innen a nagy biza lom. Most a becefai vásáron szerzett tehenét hozta el. Bár kéthetes borjú is volt alatta — alaposan „bevásárolt’’. Mert amit benne talált az állatorvos. azon két hétig eltanulhatna az Állatorvosi Főiskola. Akadt ott: elhalt magzat, visz- s&wnaradt sárgatest, méh gyulladással tetézite. Lehet-e még borja — érdeklődik Bripo- vacz és látszik, nagyon tart a rossz választól. Hiszen altkor jó, ha a tehén tartja el a gazdáját és nem megfordítva. Márpedig csak akkor tartja el. ha a tej mellé évente egy-egy jó borjút jis ad. Bonyolult eset — hosszadalmas, de biztos kimenetelű kezelést beszél meg egymással a gazda és az állatorvos. — Doktor úr, ezen?! Ezen már nem segít semmi! Nem folyat. Kehesen bet-lem és tetejébe rugós. Mindig kiborítja azt a kevés tejet is, amit fejhet tdle az asszony: Én már sokat próbálkoztam. Vágóba vele, ott a helye. — S a rebbenő tekintetű alacsony paraszt dühösen ránt elővezetett tehene kötőfékjén és mérge mögül szorongva lesi Göttche dokter diagnózisát. Egyszerre készül az el a tehénről is. gazdájáról is. A jószág csakJ "övőre Ivat ugyan menthetetlen, soha többé nem lehet borja, de holtbiztos, hogy ez az ember szándékosan meddültette el, csakhogy meglcaphassa a várva vári vágási engedélyt. Kupec- kedésl szándék? A népgazdaságra ügyet sem vető. rövid- átö haszonkeresés? ö tudja, mi vezette — de egy tény: megkárosí tott valamennyiünket. megkárositotta az országot. Ha bűntettnek számítanak a par tagon heverletett földek, akkor bún tönkretenni az egyébként továbbtenyészthető jószágot is. kártevés ez a társadalom ellen, hiszen tudatos célratöréssel hatványozza a tudatlanságból amúgyis hatalmas károkat okozó meddőséget. ez már nem fordultját elő: a meddőség- kezelő állomások falconként figynemmel kisérnek minden tehenei, s ha az ellés ' vitán rendes idővel nem vezeti apaállathoz jószágát a gazda, meg jelenik az állatorvos, s kivizsgálja a baj okát. Kivizsgálja s megakadályozza a jószágok elmeddiiltetését. — Évente eddig több. mint háromezer elles maradt ki különböző okokbol bekövetkezett meddőség miatt, lla a tizenhét állomás jól dolgozik, tizenötezer borjút menthet meg a második ötéves terv időszaka alatt, a gazda, a népgazdaság részére. Nagy tétel ez — hiszen Pécs évi tejellátását többszörö- rösen megoldhatjuk vele. Segítsenek új állategészségügyi intézményeinknek mindenütt úgy. hogy nagy célkitűzéseiket valóra is válthassák. (OROSZLÁN) Uátz*4i-Uáz.i.a újAz igénybevehető iparcikkek és azok juttatási aránya: 50 kg kenyérgabona eladása után 1000 drb tégla 200 kg kenyérgabona eladása után 1 m3 fenyögömbrúd 250 kg kenyérgabona eladása után 1000 drb cserép 250 kg kenyérgabona eladása után (100 m2) 600 drb pala 1000 kg kenyérgabona eladása után 1 m3 fenyőfűrészáru, vagy 1 m3 bárdoltfa Az állami gazdasági és gépállomási dolgozóknak: 1500 kg kenyérgabona eladása után 1 db motorkerékpár, termelőfizövetkezeti tagoknak: 1200 kg kenyérgabona eladása esetén 1 db motórkerókpái. A termelők a szabadfelvá- sái’lás keretében eladott minden mázsa kenyérgabona után 20 kg korpát igényelhetnek. A kenyérgabonát az állama felvásárló telepek veszik át. Bartók-est Bükkösdön Bükkösdön november 27-ém emlékeztünk meg Bartók Béla zeneszerzőnk halálának évfordulójáról. A meigemlékező beszédet ..Bartók élete és művészete“ címmei dr. Rácz István, a járási tanács igazgatási csoportjának vezetője mondta. Előadását hanglemezműsor- »•»1 kísérte. * t \ r. * a zu tan az általános iskola f énekkara népdalokat' énekelt Bartók feldolgozásában. Kul- tÚJ'házunikat Bartók Béláról neveztük el. A megjelentek jól érezték magukat; hosszú tapssal jutalmazták az előadást. Sértő Károly , * fcuítónház kgazgextója Az új utcának nincsen még neve. Elnevezhetnék Dózsa Györgyről, ahogy a tsz-t is hívják, de Pécsváradon már van Dózsa utca. Kinek a nevével lehetne hát megjelölni? Valami olyan utcanév kellene, amiben benne van az, hogy a Dózsa tsz tagjai lakják, hogy új utca, mert 11 háza most épült fel állami kölcsönnel és kifejezné azt is, hogy mennyi fáradság, mennyi izzadság van ezekben a szürkére s bordószínre mázolt házakban. Szóval fogós a feladat, de nevezzük talán egyszerűen Uj élet útjának. Mert új élet kezdődött ezekben a házakban.. Uj élet — tele ezer gonddal, de megszépítve ezer örömmel is. Az első házban Hegedűs Pálék lak* nak. A gazda kocsis a tsz-ben. Fiatal, jókedvű ember, aki nagyon szeret dolgozni. Az apósa meg ő, ketten vannak a közösben, ebben az esztendőben is 770 munkaegységet gyűjtöttek össze. — Kell most nagyon a pénz — mondja. — Hiszen fizetni kell a részletet. Igaz, hogy húsz évre szól az állami kölcsön. De ha öt év alatt törlesztjük le, negyedét elengedik. S ezért érdemes kicsit meghúzni a nadrágszíjat. Két házzal odébb laknak Fingernagel Kálmánék. Itt az asszony meg a kislány tagja a tsz-nek. Nagy felfordulás van a lakásban. Kályhát raknak a belső szobában. Cserepesét, szépet, ahogy az új lakáshoz illik. — A padló még földes — szégyenkeznek. — De hát nem lehet egyszerre mindent. Így is éppen elég. Hiszen a gyereket is segíteni keli, mert még tanul. De imi-.d ha •• •••» A fiú Pécsett jár a gépipari technikumba. Szakmunkás lesz belőle, esztergályos vagy géplakatos. Talán éppen a pécsváradi gépállomáson. A házsor közepe táján van a tsz- elnök, Buszlauer András lakása. Olyan, mint a többi.-Kétszobás, kedves kis családi fészek. Éppen vacsoránál ülnek és beszélgetnek: — Ha mindent összeadunk, munkaegységenként jut vagy 55—60 forint — mondja. — S pénzben mennyit adtok? — kérdezi az édesanyja. — Ahogy számoljuk. 14 forintot. Többet nem lehet, mert tudja tartozunk még a tehénistálló meg a sertésfiaztató árával az állaimnak. — S mi meg a ház árával!... — Nem baj, édesanyám, kifizetjük időre!... Feketeruhás fiatalasszony vairogat a következő házban, özvegy Fuchs János- né. Két kis gyerek ugrál körülötte, egy nagyobbacska lány az asztal mellett ül s a leckéjét írja. Gazda nincs a házban, azaz, hogy ö gazda, tavaly október óta. Akkor halt meg a férje. Anyagért ment a bányába a házépítéshez s ráomlott a homok. Már csak halva tudták kiszedni alóla. Mintha a Kőműves Kelemenné tragédiája ismétlődne meg modern változatban. Csak itt nem várat építenek s nem az elsőnek érkező asszony „gyönge hamvát’1 keverték a habarcsba, hogy megállítsák a vár leomló falait, hanem egy életerős férfi áldozta életét az új házakért. denben segítenek, elfutja a könny. Ebben a .tsz-ben az öröm, a boldogság, mondja s szemét lám — nemcsak s a munka közös. megosztják egymással bánatukat, fájdalmukat is ... Az utolsó ház már kint Van a falu végén. Most még határkő, holnap talán. .. Hiszen évről-évre új tsz-tagok lépnek majd be. s nekik is kell ház, — az új utcában, az ö embereik között... Estefele jár az idő. Itt is együtt az egész Somogy vári család. Nagy dézsát ülnek körbe s kukoricát morzsolnak. Miről is lehetne szó? Az új házról mesél a nagymama Ferikének meg a kis Gyuszinak: — Tudjátok, most oly szép házunk van, itt fent a domboldalon, hogy még a Kaczor király is megirigyelhetné ... A két szöszke fiú áhítattal hallgatja a mesét s képzeletükben megnő a kis kétszobás lakás, pompás várkastélyt, képzelnek helyébe, fényes termekkel, olyat, amelyiknek még tornyai is vannak, cifra, faragott tornyai s rozsdás, csikorgó vánkapuján hetyke, kacagá- nyos vitézek lovagolnak csatákba ... Gondok, örömök fonódnak össze ebben az utcában. Uj élet örömei s gondok, amelyek néha elhomályosítani látszanak az eget. De a gondok csak látszólag nehezek, ezeknek a házaknak a lakói a termésköveknél is keményebb alapokra építették fel életüket. Termésköveknél is keményebb alapra, a közös életre, az összefogásra. S a közös éleiben acélosodik ki az új ember, az az új ember, akinek már vágyai vannak, igényei s aki ezeket a vágyakat, ezeket az igényeket mesebeli tündérek, aranyhalacskák nélkül is — Nem-m lenne velünk, * valóra tudja váltani. MinÓNODY GYÖRGY
