Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-30 / 281. szám

DUNÁNTÚLI YflÁS PSBIZTÄSUAI ECYEfÜli ETEK! A MAI SZAKBAN: Gyensterta m EM Békekölcsön kfianeedlk bá­zisának »egyedik napjáról. (2. o.) — Ünnep •égek . jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának tüedik évfordulója alkalmából (8. a) — November-végi történet. (*. «.) — Aa fekete és h otthon között. (3. a.) — A saar- kemtöség postájából. (A aj- ---TI...... ......."' — 3t a. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ARA: 59 FILLÉR SZERDA, 1955 NOVEMBER SO a Messzemenő takarékossáarot! Nemrég rövid hír jelent meg arról, hogy a komlói vasút- állojnáa Táncsics-brigádja — szabadnapos lévén — 200 má­zsa szenet gyűjtött össze a vasúti sínek között, mielőtt az veszendőbe ment volna. Az így megtakarított szén egy tolatómozdony 123 órás üze­meltetéséhez vagy 00 ezerton­nás vonat Komlótól Dombó­várig való továbbításához ele­gendő. S mindez egy napi munka eredménye. Ezért na­gyon nehéz lenne kiszámítani, milyen hatalmas értéket taka­ríthatunk meg, ha a takarékos­ság munkánk mindennapi ré­szévé, minden dolgozó közös ügyévé válik. Mert erre van .szükség. Pártunk márciusi határozata óla megyénk ipari üzemeiben, bányáiban a szocialista mun- kaverseny célkitűzései között egyre gyakrabban szerepel a takarékosság fokozása ia, En­nek eredményeként a Pécsi Szénbányászati Trösztnél je­lentős mértékben sikerült csökkenteni a bányafafelhasz­nálást. Nagymennyiségű éré­nél takarítottak meg vasútaink és vannak eredmények az im­portanyagok megtakarításában a bőgyárban, a dohánygyárban és még néhány üzemünkben is. E kezdeti sikerek ellenére setp állíthatjuk azonban, hogy megyénk minden üzemében a termelés, a termelékenység fo­kozásának nagy célkitűzései mellett felismerték a takaré­kos gazdálkodás jelentőségét is. Ezerféle formában megta­lálható még a pazarlás, az új, az olcsóbb anyagok, módszerek felhasználásától való csökö­nyös idegenkedés. A Baranya Megyei Építőipari Vállalat me- szesi építkezésén például, ezer­számra található a törött, sár- bdtaposott tégla. Milliókra megy az a kár, ami a vasút és az üzemek közötti rossz együtt­működésből ered. A vasutas dolgozóknak — különösen az őszi csúcsforgalom idején — gyakran kell úgynevezett „kényszerkirakást" végezniük, mivel az üzemek nem minden esetben gondoskodnak az áru határidőre történő elszállítá­sáról. De vajon a kényszer- kirakás jelemtheti-e azt, hogy oda és úgy szórják le a? anyar got, ahogy éppen tetszik, nem törődve azzal, hogy felelőtlen munkájúkkal tetemes kárt akoliunk egész népgazdasá­gunknak. A takarékosságról ma még ezámoe üzemünkben úgy véle­kednek mint egy tized rangú feladatról, melyet ha végrehaj­tanék ógy ia jó, ha nem « Úgy )?• A takarékosság — az anyagi eszközök, az idő, a munkabér gazdaságos felhasz­nálás« TTP á szocializmus gaz- dasági törvényéből adódó G$ükségszerű feladat, nélkülöz­hetetlen a termelés. a terme, lékenység és ebből következő­en az életszínvonal növekedése szempontjából. Nem véletlen tehát, hogy a Központi Vezetőség novemberi határozata ismételten hanggá? lypWá: ,,A munka termelé­kenységének növelésével, s emellett elsősorban az anyag- takarékosság fokozásával biz­tosítani kell az önköltség rend­szeres csömcenté'sét. Különös gondot kell fordítani az Im­portanyagok felhasználásának csökkentésére Az anyagtaks- rékonság fokozása céHábó' gondoskodni ke'i, a lozfon.to­sabb anyagok megfelelő nyil­vántartásáról és raktározásá­ról, hogy az anyagellátás ter­vezése helyes normáik alapján történjék.” Az import anyagok felhasz­nálásának csökkentése terén, elsősorban megyénk bánya­üzemeiben van nagy lehetőség. Köztudomású, hogy bányaüze­meinkben tetemes mennyiségű faanyagot használnak fel biz­tosításra, és hogy ezt a fa­anyagot főként külföldről kell hozatnunk. A tapasztalaitok azt mutatják, hogy különösen a nagynyomású fő és keresztvá­gatokban sokkal jobban bevá­lik és sokkal gazdaságosabb a betonidomok és vastámok alkalmazása, mint a faácsolart. Bányaüzemeink vezetői mégis érthetetlenül idegenkednek ezek széleskörű alkalmazásá­tól. A korszerű bányaművelés a biztosításnak ezt a módját követeli meg, b ezért már most hozzá kell látnunk t feladat megoldásához. Az új rendszerű biztosító módok bevezetése mellett rendet kell teremteni még a bányafa ésszerű felhasz­nálása érdekében is. Még min - dig gyakori jelenség bányaüze­meinkben, hogy hosszabb fóka' küldenek a munkahelyekre a szükségesnél, és így 40—50 centiméteres darabok vesznek kárba. Az importanyagok felhasz­nálásának csökkentése azon­ban nemcsak a bányafára kor­látozódik. Nagyjelentőségű a színesfémekkel a vegyi és má« külföldről behozott anyagok­kal való takarékosság is. Me­gyénk ipari üzemeiben fel kell kutatni ennek lehetőségeit, mert eddig még nagyon keve­set tettünk. Az anyasptalkarékossáe terén mutatkozó hibák a közömbös­ség, a laza anyagncrmáiR, a tervezési túlkapások felszámo­lása —- üzemeink, vállalataink vezetőinek elsőrendű feladata Uzévi tervünk sikere, a máso­dik ötéves terv előkészítése gyökeres változást követel e téren is. A mentévé tartalékod felkutatása érdekében a főfi­gyelmet a népgazdaság ézem- pontjáiból is lesfőbb területek­re kell irányítani. így különö sem nagy jelentősége van az alapanyagokkal. elsősorban a szénnel^ való takarékosságnak A vasútnál az egylapátos tü zelési módszer és a szovíe' síktolatási módszer széleskörű kiterjesztését követeli ez. A tél közeledte szükségessé te­szi. hogy megfelelően gondos­kodjanak az építőanyagok tá­roláséról. De sok még a tenni­való az energinfelhasanéláp Kjökkentóse, a hullaclékanya- gok fokozottabb felhasználósa terén is. Fokozottabb anyagtakarékos- ság. a Központi Vezetőség leg­utóbbi határozatának megvaló­sítása többet követel azonban az anyagiak«rákossá3 terén Jár vő hibák felszámolásánál. Arra van szükség, hogy ezt a küz% delmet egybekapcsoljuk a tech­nikai haladásért, a műszaki színvonal növeléséért folyó harccal. Üzemeink műszaki színvona­lának növelése, a takarékosság messzemenő kiterjesztése csak az újért, a marad iság, a pazar­lás elleni harcban valósítható meg. Ez nemcsak gazdasági, hanem po’itikal fe’ad».tot is ietent. ami az' köv»te!! bort, pártszervezeteink, a tömé ■ szervezetek a munkások é műszakiak legszélesebb réte­geit mozgósítsák e célkitűzés megvalósítására.. Koszorúzás! iiiinépség a Szovjet Hősok Emlékművénél Péc§ felszabadulásának 11« évfordulóján Pécs város felszabadulásinak 11, évforduló- ián, november 29-én reggel 9 óraikor a pécsi központi temetőben többszázan sorakoztak fel a Szovjet Hősök Emlékműve előtt. Azért jöt­tek el, hogy megemlékezzenek a dicsőséges Vörös Hadsereg hős katonáiról, akik a máso­dik világháború vérzivatarában Pécs város fel­szabadításáért folytatott harcokban életüket áldozták. A koszorúzást ünnepségen megjelent Tar- kas László eívtárs, az MDP Központi Veze­tőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság harmadtitkára, Czár t Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, M oór József elvtárs, a városi pártbizottság másodtitkára, Tóth József elvtárs, a városi pártbizottság harmadtitkára, Nagy Gyű la elvtirs, Baranya megye tanácselnökhelyettese, dr. Szathmáry Sándor elvtárs, a megyei tanács v. b, titkára, Győr kő Antal elvtárs, Pécs város tanácselnöke, Asztalos Ferenc elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese, Be- dő Pálné etvlársnö, a III. kerületi tanács el­nöke, Achátz Imre országgyűlési képviselő a Hazafias Népfront képviseletiben, Tóth Sándor elvtárs, a DISZ megyei titkára. Az üze­mek és kereskedelmi vállalatok képviselői mellett megjelentek az ünnepségen a Leőwey Klára Leánygimnázium és a Bányaipari Tech­nikum növendékei is. Felcsendült a szovjet és a magyar Himnusz, majd Asztalos Ferenc elvtárs, Pécs város tanácsclnökhclyettese mondott ünnepi beszé­det: — A Nagy Hwwnédő Kébo- :libám a Voice Hadsereg kato­Axztaloe Ferenc elvtárs ünnepi beszéde Ma intézményei fejlődnie*:,. új ná1 1944 november 23-én fel­szabadították városunkat Ki ne emlékezne az 1944-es hábo­rús időikre, a németek és nyi­lasok által kirabolt városokra, falvakra, a kifosztott üzemeik­re, éhező gyermekekre? A fel- rsaabaditó Vörös Hadsereg egy­séged osztottak először éiettne-t az éhez» lakosságnak, adtak gabonát, húrt, üzemanyagot a gépek elindításához, vetőma­got a tavaszi munkáikhoz. — A felszabadító Szovjetunió (né­peitől kaptuk ia legtöbb segít­séget az új élet elindításához, a független, demokratikus Magyarország megteremtésé­hez és az ország újjáépítésé­hez. November 2D-e és április 4-e romosaik feflsaabadplásijrik, ha­nem egyben nemzeti újjászü­letésünk napja is, a város dol­gozóinak legnagyobb nemzeti ünnepe, a megbánta atait lan -■Kovjet-magyar barátság ün­nepe. Örök dicsőség övezi s felszabadító Vöries Hadsere­get és örök hálánk övezze azokat a szovjet hősöket, ckik a mi szabadságunkért vérükkel áztatták országunk és szőkébb hazánk földjét. Ez a hála ar­ra kötelez, hogy a tőlük nyert szabadságot minden erőnkkel védjük, szabad hazánkat pe­dig minden tudásunkkal épít­sük. Ha visszatekintünk az el­múlt 11 évre, megállapíthat­juk, hogy ez idő alatt Pécs városa nagyot fejlődött Rövi­desen Miskolccal vetekszik az ország legnagyobb vidéki vá­rosa címért. Üzemei állandóéin bővülnél:, szociális és kulibuná­MSZT-fronlbrlgádoK pAvosversenyc A komlói Béta-aknán dol­gozó Sacivolt István és Hő­si István MSZT frontbrigéd- jai régi versenytársak. — A két csapat hónapok óta vál­takozó szerencsével vetélke­dik egymással, hol az egyik, hol a másik a győztes. Egy­ben azonban megegyeznek: 100 százalékon alul egyik sem térénél. November 29-én reggelig esedékes havi terv teljesíté­sében a Szeivolt-csapat járt elől, terven felül 167 tonna szenet termelt, kettőjük ered­ménye pedig előirányzaton I felül 257 tonna szén. A két MSZT- 'saruit fendfi- 'etcs párosverssnijénrk ered menye is. hozzájárult, hogy Béta-akna november 29-én reggel befejezte havi tervét. ajknak épülnék. Komlóból, az egykori 4000 léiket számláló kis bányászfaőuból bányaváros lett. Pécs város területén, Me­szesen pedig ugyancsak új, modern bányaváros épül. Az elért eredményeket első­sorban pártunknak äwezönhet- jük, amely az építő munkát szervezte, irányította. A Kom­munista Pert az az erő, amely ■népünket az utolsók közül az elsők közé emelte. A magyar nép tanult a törté­netemből, tanult az évszázados elnyomatásból, elbukott sza­badságharcaiból. Ezért a jövő­ben még állhatatosabbam építi, védi szabad hazáját, még szi­IVrsl Cenurotárulpari Vállalat Bár 106 százalékra téliesí­tetté november havi tervét a Pécsi Cement áruipari Vállalat az évi feladatok végrehajtá­sában több mint egy millió tönirvt értékben elmaradt. En­nek oka, hogy a nyári Üzemel­tetésű komlói bányaidomkö gyár, — amely tető nélkül áli — nem dolgozhatott az ősz fo­lyamán. Az évi tervek teljesítése ér­dekében Dombóváron bámya- idomfcőgyárat állítanak be. amely decemberben 200 ezer forintot törleszt az adósságból. A gazdaságosság érdekében két brigád — amely eddig nem dolgozott teljes kapaci­tással — beton járdalapot ryárt majd, amire nagy szűk­öse van az egész megyének A jöv ívi eiredményesebt lunka érdekében átalakításo­dat hajtanak végre a vállalat nái. Uj rnozaiklap-osarnokot 'élesítenek 000 (KV) forintos be­ruházással. Dombóváron köz­liárdalbban aáritórik fel a Szov­jetunió mellé, a béke és de- moícráűáa hatalmas táborához. * Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után elsőnek Farkas László elvtárs, az MDP Köz­ponti Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára helyezett el koszorút a Szovjet Hősök Emlékművére. Utána a tanácsok, fegyveres alakulatok, az üzemek, keres­kedelmi vállalatok, intézmé­nyei^, hivatalok képviselői és az iskolák növendékei koszo- rúzták meg az emlékművet. 1 14 koizorúzásl ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. I pordl betonkeverőt építenek, ötszázezer forintból új cső­gyártó csarnokot hoznak létre. A komlói bányaidomkö gyár­ban új technológiai eljáráso­kat vezetőnek be. így készül­nek fel a jövőévi magasabb követelményeik teljesítésére. XIV-es ra. Autójavító Vállalat A IV. negyedévben is el akarja nyerni nz él üzem cí­met a pécsi XIV-es sz. Autó­javító Vállalat. Ezért több új szervezési és technikai módosí­tást vezetnék be. A mimika megkönnyítésére házilag eme­lő-darut szerelték fel egy von­tatóra. Uj motorműhelyt épí­tettek és átalakították a rak­tárhelyiséget. Ezek az intézkedéseik növelik a termelési eredményeket, "zen keresztül a dolgozóik ke­resetét. Nem fe’edkeznek meg a szo- "iálls és egészségvédelmi intéz­kedésekről sem. Hatvanezer forintos beruházással a szere­lőcsarnokba két nagykapacitá­sú hősugárzó kályhát állítanak Új tsz-eink első nagy erőpróbája A eserdi Uj Barázda Ts* A «érdi Uj Baráada Tem»­lőszövetikezettoen. az őszi bűz» vetését november 25-én fejez tok be. Jelenleg az állatok el­helyezésével íogialatóskiodnaCs. öt nehéz veanhes teheneit vá aárolitak államtól kapott köt csőriből. A tagok által beadóét toheneiokel és üszőikkel így mér 10 szarvaajészágB van * ssö vetkezetnek. Első és legfontosabb • te- hénáüoínány számszerű növe­lése, emellett azonbwn nem fe­ledkeznek meg a sertéstenyész­tésről sem. A napokban érke zik hozzájuk nyolc anyakocá­nak való «rúkiő. Az állatok tafcazmányoaáeé- ró5 már az aiakuléskor gomd® kodtak. Több, mint 150 mázsa, elsőrendű sarjúszénát adtak össze, ezanfelüi közel 50 köb­méter silót készítenek kukori­cásáéiból és répaezetetbőh A tésenyl Rákóczi Tsz Szeptemberben afctoutt a té- seinyi Rákóczi Tsz. A* eleő he­tekben saokatian volt a köz® munka, az, Ivogy egyszerre ö~lü fogattal ís boronáitak, vetettek egy-egy darab földön. A közöl munka eddigi eredménye: * hót végére befejezték az őszi vetésit. Tésenyben a Rákóczi Tar. tagjai rövid két és fél hórwp atott becsületet szereztek * még egyénileg dolgozó pearo*’.- tak előtt lelkes munkájukká,., s ez mindennél jobban agitál a közös mellett. A szűkei Aranykalász Ts* Szakatteitiaijrul esett ez «só. A dülóutekon szekerekké! mag sem lehetett közelíteni a földe lset. A búza vetése viszont Sző­kén sem tűrt halasztást, — Hiába, vetnünk kell —* mondotta Emiberovics Gyöngy, a nemrég makutt Amnyloai’jérsc Tenmelőatövetkeaet brigád ve- zetóje. — Az ajsszonydkat hív­juk segítségük S az ő segítségükkel árpából 37 holdait, rozsból halt holdat, búzából pedig 58 holdat vetet tette. Harmincegy hold még ve­tetten, de három traktor se­gítségével és 10 fogattal c«íV­dó melegei biztosítanak majd A jövő évben korszerűsítik az elavult gépműhelyt és új tech­nológiai eljárásokat vezetnek be. Szigetvári Konzervgyár A Szigetvári Konzervgyár már október 6-án 115 száza* lókra teljesítette évi tervék Most a tervek túltel jerttéoén dolgoznak. Uborkát, szárított almafizeletct és szilváizt készí­tenek elő decembert exportá­lásra. A jövő évben nagymérték- ben korszerűsítik az üzemet mert nagyobb kapacitásai alkarnak dolgozni. Nyolcvan vagonos raktárt és új sava- nyítóüziemet építenelc Meg szervezik a gépi száUttáet é.\ mosást. Kijavítják a megron gálódott épületeket. 1956-ban bevezetik a mély­hűtött (MIRELIT) zöldborsó előállítását és kibővítik a gyli - mölcskonzerv, valamint az, uborkákon zerv-gyávtaat in» hogy a növekvő igényeket jolv- ban kielégíthessék. Uj családi házak épiilneii Hosszúhetónyben (A Dum'mtúii Napló fényképp ál járatéra beküldte: Paíacsi József) törtökre ez is készen teeav Exéri munkánk, jSrőém eredményeink alapja Ibe, atm^yok ilian

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents