Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-27 / 279. szám
X NAPLÓ 1965 NOVEMBER i'í Mesedélután az a/ándéhpalotabun A Pécsi Állami Áruház és a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat „ajándékpalotájában’’, illetve játékkiáliításán, a Janus Pannonius utca 9—11 sz. alatt előadást, mesedélutánt és bábelőadás: rendeznek. Héttőn délután 4-tő: 5 Aráiig „Cicus- ka és kutyuska" címmel tartanaik bábelőadást, kedden délután pedig ugyanebben az időben „Kisgyermekek nagy mesekönyve“ címmel mesedélutánt rendeznek. Szerdán délután dr. Komlóéi Sándor tart előadást. „Mivel játsszon a gyermek" címmel. Élmény beszámolókat tartanak a volt baranyai partizánok Szombaton délután 3 órakor, a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség helyiségéiben a volt baranyai partizánok baráti beszélgetésre jöttek össze A baranyai partizánok Szov» jet-Ukrajna Hete alkalmából a megye területén több helyen élménybeszámolókat tartanak majd. Tsz-elnfik továbbképző tanfolyam A Szentiőrlnei Mezőgazdasági Technikum épületében pénteken oélután ünnepélyes keretek között nyitották meg a négyhónapcs termelőszövetkezeti továbbképző tanfolyamat, A tanfolyamvezető és az iskola ígajganija, valamint Czé- gény Józsci elvtárs, a megyei tanács 'emielőszövelkezeti osztásának vezetője köszöntötte a tanfolyamon részvevő negyven termelőszövetkezeti elnököt. Űjtipusú tűzbiztosítás A kötelező biztosítás keretében nincsenek biztosítva a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságához tartozó terményeik, áligicfck és házi ingóságok. E hiányosság megszüntetése érdekében az Állami Biztosító új típusú tűzbiztosítást vezetett be. Ennek révén évi 50 forint díj ellenében teljes értékben biztosítják a termelőszövetkezeti tagok terményeit, állatait, lakberendezési tárgyait, ruhaneműit és házi ingóságait. „Tovább javítjuk a kom éi szén minőségét14 A komlói bányászok termelik hazánkban a legjobb szenet. Az itt termelt szén nagy- része kokszolásra is kiválóan alkalmas. Jövőre Sztálinváros- ban megkezdik a komlói szén kokszosítását. Ez még nagyobb felelősséget ró a komlói bányászokra. A tisztánter- melésre, a minőségi munkára még nagyobb gondot kell fordítani. A Komlói Szénbányászati Tröszt minőségellenőrző osztályának főelőadóját, Gádor Dénes elvtársat kérdeztük meg, mit tesz a tröszt azért, hogy tovább javuljon a szón minősége, hogy a komlói szén még jobban megfeleljen a követelményeknek. — Az év első kilenc hónapjában kiváló eredményeket értünk el a mennyiségi tervteljesítés mellett a minőség terén. Meg kell azonban mondani, hogy az utóbbi hat hétben nem teljesítjük a tervet, mert főleg Anna-aknán rossz geológiai körülmények gátolják a munkát. Természetesen, mikor csökken a termelés, gyengül a minőség is. — A jelenlegi állapotokba azonban nem nyugszunk bele. Először is jobb kapcsolatokat teremtünk a termelő üzemekkel. Mindenütt van már egy úgynevezett összekötőnk, aki rendszeresen tájékoztat bennünket az üzem problémáiról, elmondja észrevételeit a minőséggel kapcsolatban. Ezek segítségét a jövőben jobban hasznosítjuk. — Nagy jelentőségű lesz a minőség alakulásának szempontjából az is, hogy nemsokára üzembehelyezzük a szénosztályozó harmadik széregy- ségét. Ezzel együtt már három széregység biztosítja a szén osztályozását és így megszűnik a szűk kapacitás. Trösztünk általában jól el van látva minőségellenőrző mwsza- rekkel, készülékekkel és egyéb felszerelésekkel. Jövőre új ka- loriméterekkel, analitikai mérlegekkel s a kokszolhatóság megállapításához szükséges eszközökkel gyarapszik a laboratórium. — A szénosztályozóban idáig az volt a helyzet: ahány műszak, anyiféle minőség. Ezután szigorúan számonkérjük a technológiai fegyelem betartását és végetvetünk a minőség hullámzásának, hogy kevesebb meddő kerüljön a vagonokba, az ipari üzemekbe. Még jobban ellenőrizzük a csapatok által termelt szén minőségét. Ezekkel az intézkedésekkel kívánjuk elérni azt, hogy a jelenleg termelt szén 25—26 százaléka kokszosítható legyen. A kapások tannlsítga Megyeszerte gazdag cukorrépatermést takarítanak be a földekről. A vasútállomásokon répahegyek várják az elszállítást. Van dolga bőven a cukorgyáraknak, szinültig megtelnek a raktárak vakítóan fehér cukorral. Több répánk, több cukrunk is lehetne, ha az egyéniek apró, nadrágszíj parcellái helyett összefüggő táblákon, a korszerű agrotechnika felhasználásával termelnék a cukorrépát. — Bizonyságul álljon itt a mágocsi Rákosi termelőszövetkezet és az egyéni gazdák példája! Molnár Imre — 15 holdas középparaszt — 1200 négyszögölön termelt cukorrépát. Elvetette, gondosan és háromszor megkapálta, kiszedte és a mérésnél 128 mázsát jegyzett fel a papírra. Nem rossz termés, még prémiumot is kaipoít érte. A mágocsi Rákosi Termelő- szövetkezetben — az előzetes mérések alapján — 240 mázsára számítanak holdanként. Rekord termés — mondaná valaki. Átlag termés — vélik a szövetkezetben. Hiszen a siklósi Táncsics is 247 mázsát szedett fel, a többi szövetkezet nem sokkal kevesebbet. Ezért búr ^ érdemes cukorrépát termelni — nagyüzemi termeléssel. Számoljunk csak! A szövetkezet körülbelül 80 mázsával termelt többet holdanként, mint az egyéniek. A 45 holdon ez 3800 mázsa és 39,600 kg cukor az államnak. Ennyivel többet adhattak volna az egyéni gazdák az országnak, ha a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek. A kukorica sem marad el a cukorrépa mögött. Molnár Imre — aki a legjobb gazda hírében áll — 25 mázaát tört le holdanként. Ekkor jött a szövetkezet. Négyzetesen vetett, fejtrágyázott, géppel kapált, nem is akárhogyan. Keresztben, hosszában többször is, a kézi kapálást sem sajnálták a kukoricától és 40 mázsás termést takarítanak be holdanként. Azért ember az ember, hogy számoljon, keresse a jobbat. Ha a mágocsi egyéni gazdák közösen művelik a földet, 11 850 mázsával több kukoricát termelhettek volna. Ezen pedig meghízik csaknem 2000 sertés. Nemcsak mi számolunk. Számolnak a mágocsibí1< is. összehasonlították a maguk eredményét a termelőszövetkezetével és rájöttek; jobb a gépi munka, a közös földiművelés, a szakemberek vezetése. Ennek aztán az lett a következménye, hogy az ősszel 140 taggal szaporodott a szövetkezet. Belépett Molnár Imre is. Pedig burgonyából ugyanany- nyit termelt, mint a szövetkezet. Igen ám, csakhogy ő ezt 350 négyszögölön érte el, most alkalma nyílik bebizonyítani, hogy a terjedelmes táblákon is képes hasonló termes elérésére. Segítségére lesznek a gépek és a Rákosi Termelőszövetkezet egér.z tagsága. Jjíjálipet Arany János annakidején versben figurázta ki a perlekedő szomszédokat, akik haj- bakaptak azon, hogy kinek szól a fülemüle dala. A nevető harmadik persze a falu bírája, alki zsebrevágja a tallérokat, s vígan állapítja meg, hogy az a bizonyos fülemüle csakis neki fütyül. Rózsafán is valahogy így áll a dolog, csakhogy ott az a kérdés: kinek kárál Bit a Boldizsár tyúkja? A kérdést bölcs bírák próbálták megválaszolni, de a jelek szerint eredménytelenül. Hogyan kezdődött a tyúkper, hogyan nőtt belőle járásbírósági ügy, és ki nevet a markába? Nehéz lenne pontosan nyomon kísérni az eseményeket, elégedjünk meg a történet vázlatával. 1955. március 11- én megjelent a Dunántúli Naplóban egy riport. A rózsafai „Közös Üt“ Termelő- szövetkezet gyarapodásával foglalkozott. Szerepel benne Kiss Géza tsz párttitkár. Varga Dezső, a falu egyik kulákia, Pintérné dolgozó parasztasszony, aki rendszeresen dolgozik a kuláknál s ennélfogva szívesen hajlik a szavára. Szerepelnek még mások is, de a tyúkper szereplői az előbbiek, kiegészítve még Bita Boldizsárral, annak is inkább csak a feleségével A szóbanfornó cikkben Kiss Géza párttitkár leleplezte Varga Dezső kvlákot, aki Pintérnét ígéretekkel és fenyegetésekkel lebeszélte a tsz-be való belépésről. A cikket elolvasta Varga és felhorkant. Megmutatta Pintérné- nek. — hátin, látia. hogy rágalmaznak bennünket! Erre Pintérné felháborodott. Méghogy 6 a kvlák szavára vonta vissza a kijelentését a belépést Illetően? Hiszen igaz, de minek azt az újságba kiírni. Ezért bosszút kell állnil — Így határoztak ők kettesben. Lesték is az alkalmat. Sokáig lesték. Egészen aratásig. Annak, hogy a párttitkárnak valahogy a becsületébe gázoljanak, jól meg kell teremteni az alapját. Aratáskor, amikor minden épkézláb embert elfoglalt a munka, Bita Boldizsárné elveszett tyúkját kereste. Meglátta ezt Pintérné és majd szétvetette az öröm. Itt az alkalom! Bitáné Kissék haragosa és amúgyis „kissé ideges“. — Hátiam, — mondta — hogy Kiss Géza veszkődik valami tyúkkal, tán csak nem az vott az? Több se kellett Bitávénak. A falu ismeri hangját, most teljes erővel Kissék ellen eresztette ki. — Hát ketl nekem az a hit- vánv tyúk? — nevetett Kiss Géza — hiszen kétszázötven tinik kar-irnál az udvaromon, hetvenezret megkeresek env évhr—i a tsr-hen, men aztán eevöb gombom is van. mint fernes délhen tyúkot fonni. VHtáné hangin betöltötte a fahrt Zs err° már a xtoloá- lattévő rendőr is előkerült. Jeat/rőkönvverte a témiálla- déknt De ki bimviiltin?-v- fin — torment elő Pintérné — láttam ■— Honnan? — Az udvarunkból. Erre már a rendőr is nevetett nanvot. mert. az udvar (>• a. tett srfnhehie között kát ióknra. ház. kerítés fa, rriegvéh áll. pintirnének vedig vines a padláson periszkóp ia. De — akár nevetséges, akár vem — ha eovsrer van feineres. van alveres. van tanv és van ténváVadék — az már fígrt Kiss Géza már ve.m nevetett, hosszcvkndoft, mert az vnv a iáráshiróság elé került. A bíróság ítélt, és Kis* Héra tize tett ánn lórin. tot De nem az a pénz fái- dclmas. hanem a becsületen psaft tolt Pintérné. Bitáné, özv. Tlnranniné tnki, ygvnn- finri TZárná Dezső híve. mint Pintérnél most Úton Útfélen hír-c-t-li honn tyúkot lopott a pérttUSfár 4 háttérben pedig Karon De-ső, a kvlák nevet a mazkáhe amiért ilven szévaa sikerült a bosszú, anév-üT. hogy a neve szóba- k évült volna, sőt a bosszú vSnrehajtöja éppen a bíróság. Máig is nevetne, ha Kiss Géza olyan ember lenne, hogy nevén hagyná száradni a tyúklolvaiságot. De nem hagyja. Malacon szerzett tanúkkal persze sokmindent lehet bizonyítani, de még Rózsafán is tudják, hogy a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Az igazságnak ki kell derülnie, mert ereseiben nem fü- lemüleszóról, nem is csak tyúkkárálásról van szó, hanem a tsz párttitkárának becsületéről. Várnai Endre boltvezető fényképezőgépet árusít Marosvölgyi József étteremvezetőnek ]Vóhány évvel ezélőtt Szi- getvár és Vidéke Körzeti Földmű vess zövetkezetét bizony nem emlegették az ország legjobbjai között. Sót még tavaly ia elég gyengén áUt. És íme, ma az é’üzem cím elnyeréséit ünnepük és átveszik munkájuk jutalmát, a — SZÖ- VOSZ és a KPDSZ vándor- zászlaját a velejáró 5000 forintos pénzjutalommal. A III. negyedév eredményei alapján a Szigetvári FMSZ — az ország legjobb földmű vessző veik ezete. Nem nagy szavakkal, hanem csendes, tervszerű mun kával mutatták meg a szigetváriak, hogy mire képesek. Gondoskodtak arról, hogy Basáitól Dencshá- záig — összesen 10 községiben — parasztemberek ezrei „ pipadohány és cigaretta mellett ekevasat, kapanyelet, kályhacsövet, kukonica- morzsolót is vehessenek, a férjhez- menő lányoknak szemet, szívet gyönyörködtető hozományt, — a vászon féleségektől a metszett iäkörös készletekig, — meg aztán bútort, élelmet. rádiót és más kultúrcikket. Mint ahogy gazdára is talált. Példáiul csak rádióból 15 de rabbal többet adtak el, mint múlt év III. negyedévéiben. De a földművesszövetkezet nemcsak árusított, hanem vásárolt Is — ellátta a városok lakosságát. Másfélszer annyi árut vásároltak fel a falvakból, mint amennyit terveztek. Vagonszám az almát, szilvát, babot, káposztát, uborkát, paprikáit és burgonyát, amiért több, mint 1,.'100.000 forintot fizettek körzetük parasztságának. Óriásit nőtt a szövetkezet forgalma: az első negyedévi 5.5 mittióré! kereken 7,405.624 forintra. A számok mögött azonban több, mint százötven föíld- művesszövetkezeti dolgozó serény, áldozatkész, mindennapos munkája rejlik. Kiket illet elsősorban dicséret? Vadas Géza ügyvezető szerint; — Szövetkezetünk minden dolgozóját, mert nem volt egy sem közülük, aki ne kísérte volna figyelemmel a tervteljesítést, köílteágeiruk alakulását. És nemesek az egyéni érdek volt ennek oka, hanem a kitűzött nagyobb cél — az élüzem cím elnyerése. Úgy érzem, ennek érdekében mindannyian megtettük a magunkét, ami természetesen kötelezettséget is jelent a jövőben. Valóban nehéz itt neveket mondani. Meirt az ügyvezetőn kívül nemcsak Renkő Ferenc, az FJK igazgatósági elnöke, Csordás István főkönyvelő. Devonnal Béla, a felügyelő bizottság elnöke vagy Török József, a felvásárlási, Hoboli János, a kiskereskedelmi üzemág csoportvezetője végezte példamutatóan munkáját, hanem Kovács Sándor, Várnai Endre, Faragó Károly üzletvezető, Loch Ferenc né a dencsházad, Litár Imre a basaM bolt vezetője, Maros völgyi József étteremvezető, Boronkai György árudiszpécser ia... és az eladók, pénztárosok hosszú sora« alkuk mind-mind részesei a sikernek. O enne van az élüzem cím- bein a járási pártbizottság segítsége is. A íöldmüves- szövetkezet kommunistái még tavasszal önálló pártszervezetet alakítottak. így még inkább kötelességükké vált a falu és város közti árucsere zökkenő- mentes ellátása, A pártszervezet — titkára Orosai István — és a szakszervezet — amelynek Taubent János az elnöke, — állandó felvilágosító munkája eredményezte a dolgozók egészséges munkaversenyét. — Nincs is olyan nap, hogy a párt- titkár és ü. b.-elnök ne beszélgetne az ügyvezetővel és főkönyvelővel, s így a felmerülő Vadas Géz^ ügyvezető akadályokat azonnyomban el tudják hárítani. Ügyvezető könyvelők, felvásárlók és népnevelők rendszeresen tanulnak, képezik magukat szakmailag és politikailag egyaránt. Jelerfleg is politikai gazdaságtan tanfolyamot hallgatnak jónéhányan. így nem csoda, hogy saját szövetkezésük erősítése mellett sokat tesznek a parasztok jólétéinek legbiztosabb zálogia, — a tsz- moegalom fejlesztése érdiekében, A körzetükhöz tartozó négy termelőszövetkezetbe júliustól októberig 133 tag tépett be több, mint 1000 holddal, és a belépettek zöme földmű vessző vetkezeti tag. A földműves- szövetkezőt értékesíti a tsz-ek szabad terményeit, ellátja azokat kisgéppel, műtrágyával. — Számviteli dolgozói a tsz-ek könyvelésének rendbehozásánál nyújtottak segítséget. — Augusztusban a népnevelők a hoboli egyéni dolgozó parasztoknak bizonyították, hogy az igazi, jómódú paraszti élet a közösben vár rájuk. Már jóideje a tsz-elnökök résztvesz- mefc az igazgatósági Üléseken, a szövetkezet vezetői pedig a tsz-ek közgyűlésein megszokott vendégek. A földművesszövetheBBt az idén külsőségiéiben is fejlődött: korszerű étteremmel, több új bolttal, és most készül az új bútorüzlet. A nyereséget a sertéshizlalda is fokozta, ahonnan a in- negyedévben 182 hízó került az Orosz! István párttitkár üzletekbe. A mozsgól .savanyí- tóüzemben — ahol 6ő ezer forint volt a jövedelem — 10 vagon zöldárut tartósítottak, és most 10 vagon káposztát sava/- nyítemak. Az üzem látja el a pécsi, kctm/lói és kazincbarcikai üzeméíe! mezősi vállalatokat savanyúsággal. A szövetkezete savanyítóüzem egyéni gazdáik, szövetkezeti módon termelt káposztáját tartósítja. Mert például azt a 10 vagon merenyei káposztát is földművesszövetkezeti Kertész- szakcsoportban, egymást segítve és a földművesszövetkezet támogatásával termelték a merénylők I lyen sokágú tevé- • • • *■ kenység jellemzi a szigetvári földművcsszövetke- zetet, és ezt a nem könnyű munkát jól végzik dolgozói.
