Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-26 / 278. szám

DUNÁNTÚLI VJlÁC PROLETÁRJAI ECYESÜLJ£T£K!- ' A MAI SZAMBÁN: N. A. Bokányin és N. Sí. Hruscsov bombayi látogatásai. (2. o.) — Szentlőrincen — konfe­rencia idején. (2. o.) — A legjobb bányaüzem pártszervezete. (3. o.) — Mire vezet a meg­alkuvás?... (3. o.) — Kulturáltabb emberek formálódnak. (3. o.) — Kipiheni magát, .Akár a gróf*. (4. o.)- - --------------- ^ BARANYA MEGYEI BIZOTT/A'CA'NAk LAPJA Xn. ÉVFOLYAM, 278, SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955 NOVEMBER 2« Teljesítsük túl az éves tervet! Megyénk ipád üzemei össze­sített vállalásukban még a ta­vasszal megfogadták, hogy tel­jes termelési tervüket decem­ber 26-ra befejezik s az éves tervet 39,5 millió forinttal túl­teljesítik. ígéretet tettek arra is, hogy a tervezetten felül 3 százalékkal növelik a termeié* kenységet, több, mint 10 mil­lió forinttal csökkentik a ter­melési költségeket. Azóta hónapok teltek el. Kö­zeledik az év vége. Ezt nem­csak a naptár adatai, hanem azok a jelentések is mutatják, melyek üzemeink éves tervei­nek teljesítéséről számolnak be. Kossuth-akna I-es üzeme, az Építő gépkarbantartó Vál­lalat, a Hangszer- és Asztalos- árugyár s ezen kívül még né­hány üzem már eleget tett 1955. évi feladatainak. — Me­gyénk üzemeinek többségében azonban a munka neheze még hátra van. Sokhelyütt csak a hátralévő egy hónap alatt vég­zendő munka alapján dől majd el: mennyiben valósítják meg pártunk célkitűzéseit, vállalá­saikat. Különösen az utóbbi hóna­pok tapasztalatai azt mutat­ják, hogy bár értünk el ered­ményeket a termelés fokozása, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése terén, még mindig nagyon sok hiba vár kijavításra. Pártunk Központi Vezetősé­gének novemberi határozata is erre hívja fel a figyelmet ami­kor kimondja: „Sok üzemben, építkezésen nem kielégítő a gépek kihasználása, nem meg­felelő a munka szervezése, nem tartják be az előírt gyár­tási-termelési utasításokat, la­za a munkafegyelem. A mi­nisztériumok és üzemek veze­tői nem tesznek kielégítő erő­feszítéseket e hiányosságok ki­küszöbölésére. A dolgozók hasznos újításainak és kezde­ményezéseinek megvalósítása és elterjesztése számos helyen megengedhetetlenül vontatot­tan halad.” Az említett hibák szinte ki­vétel nélkül megtalálhatók megyénk bányaüzemeinek többségében, de az ipari üze­mek nagy részében is. A gé­nek kihasználatlansága és el­hanyagolt állapota az egyik legnagyobb akadály például a hidasi bányaüzemnél Soknzor értékes órák esnek ki a ter­melésből egy-egy gépkezelő, vagy karbantartó lakatos fele­lőtlensége, nemtörődömsége miatt. Ha a műszaki vezetés megkövetelné a rendszeres TMK-t, ha nem szükséges rossznak tekintenék a bánya­gépeket. gyorsan és gyökeresen lehetne e hibán változtatni. A tervszerűtlen műszaki ve­zetés rendszerint együtt jár a rossz munkaszervezéssel. Kes- suth-bánya II-es és III-as üze­me megfelelő példa erre. Ezek ez üzemek már hónapok óta nem teljesítik tervüket, mun­kájukra a kapkodás, a fejet­lenség jellemző. Mindkét üzem­ben — de nemcsak itt! — a műszaki középkáderek ahe­lyett, hogy erélyes kézzel lé- pósről-lépésre igyekeznének a felgyülemlett hibákat meg­szüntetni, elnézik a fegyelme­zetlenségeket, nem törődnek a biztonsággal a technológiai utasításokkal. Az eredmény így nem is meglepő: gyakori a bányatűz, vontatott a munka, kevesebb a kereset, 60—80 szá­zalékos a tervteljesítés. Az egyenetlen termelés sem törvényszerű jelenség, mint ahogy nem az a komlói tröszt­nél ebből adódó több, mint 2000 tonnás adósság sem. Ezt elsősorban az 1-es üzem példá­jával lehet bizonyítani, ahol dekádról-dekádra, hónapról- hónapra teljesítik a tervet. — Meg lehet tehál szervezni a munkát úgy is, hogy a kapko­dást tervszer ű előrelátással he­lyettesítsék, hogy a feladatokat megfelelő arányban osszák fel, hogy ne legyen szükség a hó­végi hajrára, a meglévő beren­dezések karbantartásának el­mulasztására. Az ipari üzemek összesített vállalása s ezen belül az üzemi ígéretek valóraváltása megkö­veteli azt is, hogy sokkal szi­lárdabb munkafegyelmet te­remtsenek üzemeinkben. A fi­zetési és ünnepnapok után ug­rásszerűen nő az igazolatlanul mulasztók száma. A péc®! trösztinél például az eírm'ilt de­kádban 100 teljesített műszak­ra 0.89 százalék, a komlóiakn.i 1,5 százalék müszakmulaszttv esik. A munkafegyelem nagy­fokú lazaságát mutatja, hogy előfordult olyan eset is Mázán, mivel a bányászokat szállító gépkocsik az út javítása miatt nem tudtak felmenni egészen az aknáig, a munkások egy ré­sze nem ment el műszakra. Arra figyelmeztetnek ezek a tények, hogy a párt- és szak- szervezeteknek sokkal többet kellene beszélniök az üzemek dolgozóival arról a felelősség­ről, amely az éves terv, adott szavuk valóraváltásában rájuk hárul. Üzemeinkben, bányáinkban mar megkezdődött a harc a Központi Vezetőség novemberi határozatában megjelölt fel­adatok megvalósításáért, ipa­runk műszaki színvonalának emeléséért. A műszaki vezetők és a dolgozók összefogásának eredményeként isimét számos új életrevaló ötlet, a műszak’ fejlesztést segítő javaslat hang­zott _ el, amely a termelékeny­ség jelentős növelése mellett az önköltség csökkentését is ered­ményezi. Erre a legfontosabb fejadatra kell irányítani a jö­vő hónapban s utána is min­den ©rőt, mivel ez további fett 1 édesünk legfontosabb felté­tele. Párt- és szakszervezeteink­nek, a tömeeszervezetelmek is az a feladatuk, hogy egyre job­bam elmélyítsék szilárdítsák kapcsolatukat a dolgozókkal, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a műszaki fejlesz­tés akadályainak elhárításához a rendetlenség, a szervezetlen­ség megszüntetéséhez. Terv­szerű, következetes munkával el kell érnünk, hogy a műsza­ki fejlesztés sikeréért, az éves terv határidő előtti teljesítésé­ért csatasorba álljon minden munkás, technikus és mérnök, hogy tudásuk, alkotó kezde­ményezésük legjavát adva túl­teljesítsük 1955. évi feladatain­kat, a lehető legszilárdabb ala­pot teremtsünk a második öt­éves terv megkezdéséhez. A Baranya Meqyei Mezőgaidasági Gépjavító Vállalat teljesítette éves tervét „örömmel jelentjük, hogy a Baranya Megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat 1955. évi tervét november 23-án be­fejezte.” BARANYA MEGYEI MEZO- GAZDASAG1 OEPJAVITÓ VÁLLALAT A rossz idő ellenére Túlszárnyalták őszi talajmivelési tervüket Túlságosan is csapadékos volt az idei Ősz. A traktorosoknak szinte heteken át úgy kellett ellopniok egy-egy félórát vagy napot, hogy a legsürgősebb talajmunkákat elvégez­zék. S akik ebben a majd emberfeletti küzdelemben is kétszeres-háromszoros teljesít­ményt nyújtottak — sokszorosan megérdemlik dolgozó népünk megbecsülését. Közülük, a pécsváradi gépállomás legjobb traktorosai közül mutatunk be hármat. SifnOftfi Sútidat A pécsváradd járásban min­denütt ismerik Simonfi Sán­dor traktoros nevét. Alapos és igényes munkával kötött hosszantartó barátságot a járás termelőszövetkezeteivel és dol­gozó parasztjaival, A magas átlagtermés bizo­nyítja, hogy nemcsak a gépé­nek, de a jó talajmur.kának is Fürge, szinte vadonatúj Ze- tort vezet Wesz József, pedig már egy éve kapta. Nem saj­nálja tőle a tisztogatást, kar­bantartást, így aztán nehéz megkülönböztetni az újtól. Munkájáról külön oldalakat lehetne írni. Olyan ez a gép. mint egy kis mezőgazdasági kombinát. Vontat hidraulikus, kétfejű ekét, elvégzi a kapá­lást tórdigérő kukoricában, trágyát hord, anyagot szállít. Egyszóval nincs az a talajmű­velő munka, amit el ne végez­ne. Mindezt Wesz Jóska keze irányítja és a lába adagolja a gézt. Jól adagolja; erről álljon itt egy számadat. Éves ter­vét már 240 százalékra teljesí­tette. ^ügtnftEir — „HAT EZ MV címmel a Pécsi Szikra Nyomdában 22 600 példányban hajtogatha­tó, érdekes, képeskönyv készül a gyermekek részére. Most ké­szítik a „Három nyúl" cimú szovjet képes mesekönyvet is, amely több mint 20 ezer pél­dányban hagyja el a nyomdát. — Pécsre érkezik az atom- vonat. Október 21-én Buda­pestről. a Nyugati-pályaudvar­ról elindult országos kőrútjára az Országos Búke tanács, a TTIT és a Magyar Állam Vas­utak politikai főosztálya két vonatkocsiba szerelt atomki­állítása. Több vidéki város után az atomvonat december 18-án érkezik Komlóra, majd december 19-én befut Pécsre, ahol december 21-ig tekinthe­tő meg a kiállítás anyaga. — A KOMLÓI VÁROSI TANACS november 25-én. pénteken délután 4 órakor ta­nácsülést tartott. A tanácsülé­sen ismertették a végrehajtó-, bizottság eddig végzett mun­kásságát, valamint az 1.955. évi kommunális, szociális beruhá­zásokat, valamint az 1956. ári , kommunális és szociális terve­I két. Simonfi versenytársa Zom­bár József. Jelvényes sztaha­novista, „A gépállomás kiváló dolgozója” és rászolgált „A szakma kiváló dolgozója” cím­re is. A két traktoros között tavasz óta nagy harc folyik a versenyzászló elnyeréséért. Tavasszal Zombár nyelte el, de nyáron Simonfi visszasze­rezte. Most nyíh a küzdelem, ugyanis mind a ketten haj­szálra egyformán állnak: 189 százalékos évi tervteljesítés itt :s — 180 százalékos évi terv­ei iesftés ott is. A közeli na- ook döntik majd el. ki lesz a '.ászló végleges birtokosa — a gépállomás első traktorosa. Zombár az erdősmecskei ha* mestere. A teljesítménnyel sem fukarkodott. Olyan nap is volt, hogy a másnapot is le­dolgozta. A múlt év őszén tűzték mel­lére a sztahanovista jelvényt. Tavasszal mér „A gépállomás kiváló dolgozóját" tisztelték benne és most, az őszi munkák végzése közben elérte „A szak­ma kiváló dolgozója” címre jogosító követelményeket. Si­monfi elvtárs itt sem áll meg: már csak 39,4 műszaknorma választja el a Szocialista Mun­ka Hőse aranycsülagának kö­vetelményeitől. A 39,4 műszak­norma is meglesz még a nap­tári pírosbetüs Újév előtt. Baranya megye legjobb ifjú traktorosa. Első a nyújtott mű­szakos traktorosok között. Az ősszel egymaga 554 hold föl-: Az Osztrák Köztársaság KKuSSS. örökös semlegességének elismerése Az Osztrák Köztársaság ez év október 2Ő-án kelt törvényé­ben kinyilvánította örökös semlegességét. A Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanács, az Osztrák Köztársaság fenti törvé­nyében kinyilvánított örökös semlegességét elismerte és ezt a következő nyilatkozatban juttatta kifejezésire: Nyilatkozat: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács, megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Osztrák Köztársaság az 1955. évi október hó 26. napján hozott szövetségi alkottnánytörvényben szabad elhatározásából kinyilvánította örökös semlegességéi és kimondotta, hogy a jövőben sohasem fog katonai szövetségben részt venni és termetén államok katonai támaszpontjá­nak felállításához hozzájárulni. A Magyar Népköztársaság az Osztrák Köztársaságnak a fenti törvény értelmében vett örökös semlegességét a jelen nyilatkozattal elismeri. DOBI ISTVÁN s. k. DARABOS IVAN ». k. a Népköztársaság Elnöki a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Tanácsának titkára A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma az Elnöki Tanács fenti nyilaúkoaatát diplomáciai úton az osztrák kormány tudomására hozte. tárban készíti elő a talajt ke-í nyérgabona alá. Eddig 434 hol- j dón 22 an-es mélyszántásnál': megfelelő ta)almunkét végzett,j A gépállomáson nemcsak jeg traktorosnak, óe jó elvtárenal; is ismerik. Nem rejti véka alt; tudását. Mielőtt a brigádhozj került, a? egyszer sem teljesí-: tette tervét. Azután jött Zom-* bár József és magával ragadta» a többi traktorost. Nemcsak a! gépállomás véleménye váltó- i zott meg a brigádról, de a me-| gyében is csak jóhírét hallani | Zombár József terve meg-: egyezik Simonfiéval; még eb : ben az évben teljesíteni akarja! a ..Szocialista Munka Hőse”! kitüntető cím követelményeit. : <7íf (f ipit épül. .MokáeJún z a magas talapzatán búsan gub­basztó oroszlán, a Bár felé for­duló országút mellett, közel a kis kőhíd­hoz, tulajdonképpen arra hívatott, hagy Mohács ás az ország n százhúszon- kilenc étivel ezelőtti gyászos napjait juttassa a halandók eszébe. A művész, aki annakidején olyan írté la bússá farag­ta a szimbolikus kőállatot, nem süt­hette, hogy müvét valaha még a jói'6 útjelzőjévé teszik a mohácsiak. Mert ha valaki arra kiváncsi, merre lehet meg­találni a mohácsi farostlemezgyárat, azt így igazítják útba; —* Ott van az, a bári úttól jobbra, a ti. Lajos emlékműve felé. Az emlékművet könnyen meg is ta­lálja, aki kereti, csak éppen gyár nincs sehol. Azaz gyár még csak volna. Odébb téglagyár kéménye mered ét mellette földmarógép falja a vastag agyagréte­get, mint hernyó a falevelet, még odébb a gabonatárhás emelkedik, az is meg* fairt gabonagydrnak a gépeivel, a vasúti sorompón túl a mezőgazdasági sierira- gyár udvarán sorakoznak a vadonatúj szekerek,,, De ez mind nem farostls- mezaydr, Odabenn, a városban sem könnyű tiüífáíui, mlárt mondják, hogy van, ha nincs? Csak fehér papírra kéztel hevenyé­szett ét a kirakatüvegre ragasztott fel­irat jelei a 28>l. tz. Gv&ripitő Vállalat irodáját A* iroda falán végre ott a ti­tok nyitja: vázlatos kis térkép, rajta vastag vonalakkal a leendő gyár terü­lete. Két határozott, egyenes vonal vág le egy szeletet a Duna és az ország it közörtt ősikből. Néhány satírozott föl*.: az aiső épületek, helye. Odalúnn, azon a területen, amelyről a térképet rajzolták, a dél felé eső vonal mentén éppen jól megtermett karfiolfejeket szednek az asszonyok a bárt állami gazdaság föld­jéről, az észak felé. eső vonal, meg az országút kettős vonala között pedig a komlóföld megkopasztott magas rúdjai és dróthálói tneredeznek. Ezek között lesz a farostlemezgyár, az országútidl a Dunáig nyúló, kétszáz holdnyl területen. Újabb kérdés: miért mondják a mo­hácsiak, hogy van, amikor még csak less? Erre már egészen egyszerű a válasz. Munkásokat keresnek a gyár építési­hez. A gyár méreteit is némileg sejteni engedi as, hogy a komlóföld és kerté­sze. között elterülő széles földcsíkon rövidesen fi—800 ember serénykedik majd. s ahol ma még akadálytalanul siklik a szem végig a földeken az or­szágúitól a Duna partjáig, néhány hét, múlva munkásszállások és raktárépüle­tek emelkednek, gépek forgolódnak és állványok jelzik majd az épületek kör- noualatait. A gyárnak tehát munkások­ra van szüksége, méghozzá sokra, már­pedig amelyik gyár munkásokat vesz ffi, arra senki ne mondja, hogy nincs. Igaz, hogy a munkásokat egyelőre nem a farostlemezgyár, hanem a gyárépltö vallalat alkalmazza, de a mohácsiak szemében nem ez a lényeg — és iga­zuk van. A gyár, bár még csak a helye van meg, hozzátartozik már Mohács képéhez. Mohácson ugyan egyelőre csak annyi litliatc, hogy néhány ember útat sala­kos. A vasúton érkező rengeteg anyag­nak az építkezés helyére kell jutnia, ahhoz készítenek útat. Ez tehát még csak a kezdet kezdete. De képzeletben látjuk már a kétszáz holdon elterülő hatalmas gyárat, amelyhez vadonatúj sínpár vezet. A vasút két ágra oszlik Egyik ágán fával és fahulladékkal meg- rakrtl kocsik gördülnek be a gyár ka­puján, a másik kapun pedig kifelé gör­dülnek a vasúti kocsik, gyomrukban újfajta anyaggal- Eddig csak néhány bútoron találkozhatunk ezzel az anyag gal. Nagy szükségünk van rá. mert ke­vés hazánkban a fa, s ez az anyag nem - csak pótolja a fát, hanem sok tekintet­ben jobb is annál. Tartósabb, szebb, vízálló, könnyebben alakítható és — mivé: alapanyaga olyan fa, amely sem bútornak, sem épületfának nem lenne alkalmas — olcsóbb is, mint a bútor- gyártáshoz használható faféleségek. Nagy gondtól szabadítja meg ez a gyár az országot, újfajta nyersanyagot ad az iparnak, amelyet eddig külföldről kel­lett drága pénzért vásárolnunk. Egyelőre még az új gyár tervei sem érkeztek Mohácsra. Plotty Lőrinc fő építésvezető. Zavaros József építésveze­tő és Schmiedt János művezető egye­lőre csak azon fáradoznak, hogy munká- solcat toborozzanak és megszervezzék o munkát. De aki ismert a mi építkezé­seink ütemét, könnyen el tudja képzel­ni, hogy jövőre, ha mondjuk a mohács' csata négyszázharmíncadik évfordulóján műemlékek iránt tudakozódó idegen ke­rül a városba és megkérdi, merre van II. Lajos emlékműve, a mohácsiak igv válaszolnak: — Megtalálhatja ott, a farostlemez gyár mögött, a kis kőhíd mellett.,. (MÉSZ.4RO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents