Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

firitraamtrátaaitt,mőuemn DUNÁNTÚLI , NAPLÓ MPP BARANYA MECVE1 BIZOTT/A'G A'N A k LA P J A xn. ÉVFOLYAM, 876. SZÁM __________ áRAi S# FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1053 NOVEMBER U A M AI SZAMBÁN: A Magyar Népköztársaság honvédelmi minisu- teréoek parancsa. (2. o.) — Díszőrség Szalvai Mihály elvtárs ravatalánál. (X. o.) — N. A. Bulganyta és N. Sz. Hruscsov indiai látogatá ­sinak visszhangja. (2. o.) — Az igazi szakértő szemével (3. o.) — Múzeumi napok Pécsett. (8. o.) — Mielőtt beköszöntőnek a nagy hidegek, vasutasaink felkészülnek a télre. (3. o.) Szenvedélyes harcot a pazarlás ellen! A? országgyűlésnek a na­pokban végétért ülésszakán a felszólalók ismét hangsúlyoz­ták a pazarlás ellen folytatott harc jelentőségét. Kormá­nyunk és pártunk vezetői pél­dákkal bizonyították be, hogy mit jelent népünk jóléte szem­pontjából a pazarlás megszün­tetése. Gerő Ernő elvtárs meg­említette, hogy az építőipar­ban a mellékköltségek 25 szá­zalékos csökkentése lehetővé tépné, hogy a megtakarított 50 millió forintból csaknem 100Q kislakást építhessünk. Megyénkben is sok-sok mil­lió forint megtakarítást jelen­tene, ha jobban vigyáznának a bányafa-felhasználásra, ha .jobban takarékoskodnának üzemeinkben a drága import­anyagokkal, színesfémekkel és egyéb anyagokkal. Amíg több építkezésünkön öml eszük a téglát, rosszul tárolják az anyagot, motorok égnek ki, mert nem óvják őket a víztől, az időjárástól, addig egy perc­re sem csökkenthetjük a har­cot a pazarlás ellen. Ebben a harcban pártunk és egész dol­gozó népünk elsősorban a munkás és műszaki újítókra számít, akiket egészséges elé­gedetlenség fűt az elavulttal, a pazarlással szemben. Újítóink az utóbbi időben számos olyan javaslatot nyúj­tottak be, melyek igen jernn- ^tősek a pocsékolás megszünte­tésében. Híven tükrözi ez, hogy az újítók n«m egyoldalú em­berek, hogy másra is kiterjed figyelmük, mint. közvetlen ar­ra a területre, melyen dolgoz­nál?. Tóth Győző Kossuth-bá- nya egyik körletvezetője is ilyen ember. Az ő feladata fő­leg az, hogy biztosítsa egy bá­nyarész termelésének zavarta­lanságát. Tóth elvtárs mégis egy másféle újítással lepte meg munkatársait. Javasolta, hogy bizonyos kapcsolási far- mával szüntessék meg a buda- íai távbeszélőközpontot s kap­csolják a bányát a Kossuth- bápyal telefonközpontra. Mio'a bevezették az újítást, egysze­rűbbé vált a telefonérint<e- zés a külszínnel s ami a leg­főbb, évente mintegy 120 ezer forintot lehet megtakarítani. Megyénk számos üzemében, bányájában használnak im­portanyagokat. A legnagyobb importanyag-felhasználó _ hely a bánya, ahol biztosítósra nagymennyiségű fa kell. Újí­tóink úgy tudnak legjobban segíteni itt a pazarlás ellen, ha felhívják a vezetők figyelmét Hz alapvágatokon, a gumók­ban, ereszkókben elheverő fá­vaslatok is, amelyek megvaló­sításával ki tudjuk küszöbűim a nagymérvű fafelhasználást. Számos bányában már jelen­tékeny eredményeket értek el a moll- és az idomkőbiztosítás- sal. Rendkívül nagy jelentősé­ge van ennék nemcsak azért, mert ezzel párhuzamosan csök­ken a fafelhasználás, hanem azért is, mert az idomkóvel és a moll-ácsolatokkal való biztosítás, igen tartós. Újí­tóink úgy mutassanak itt pél­dát, hogy kutassák fel azokat a területeke., ahol ilyen biz­tosításokra lehetőség nyílik. Rendkívül fontos területe a pazarlás elleni harcnak a mű- és segédanyagok felhasználá­sa. Pártunk márciusi határo­zata felhívta a figyelmet arra. hogy ahol csak lehet, színes­fémek helyett — tekintve, hogy ezeket nagyrészt frapo-- táini kell — műanyagokat al­kalmazzunk. Sajnos, meg kell állapítani, e téren kissé lassan haladunk előre. A Sopiana Gépgyárban például egy tech­nikus javasolta, hogy bronz­csapágyak helyett műanyag csapágyakat alkalmazzanak Villányi elvtárs hosszas mér­legelés, tanulmányozás után indítványozta ezt. így meg tudta győzni művezetőjét, és kipróbálhatta a műanyagcsap­ágyat az egyik esztergapadon Az ilyen esetek arra mutat­nak, hogy a pártszervezetek­nek. a szakszervezeteknek nem szabad az újítókat magukra hagyni, segíteni, támogatni kell őket. Viszont az újítók sem feledkezzenek meg arról, hogy a pártszervezetekben mindig segítőtársra találnak s így közösen könnyebben tud­nak harcolni a maradi néze­tek, a kishitűség ellen. Az anyagtakarékossóg számos nagyszerű példája mutatja, újítóink fáradhatatlan szorgal­mát, akaratát. A Pécsi Bőr­gyárban, a komlód Kossuth- bányában tízezrekre rúg már az az összeg, amit az újítók takarítanak meg az üzemek­nek. Hosszan lehetne sorolni a munkás és műszaki újítóink kisebb-, nagyobbjelentőségű újításait, amelyek jelentősen hozzájárultak a pazarlás meg­szüntetéséhez. Pártunk politi­kája, határozatai pontosan ki­jelölik termelés terén az előt­tünk álló legfontosabb felada­tokat. Ezek megvalósításában a párt továbbra is számít első­sorban az élenjáró pjítókra. dolgozókra. Segítsék továbbra is lelkes javaslataikkal, újí­tásaikkal a pazarlás elleni har­cot! ha. Igen értékesek azok a )a­$zovjet-Ukra?na Hetére készülnek üzemeink A pácai üzemek, hivatalok, intézmények, lelkesen készül­nek Szovjet-Ukrajna Hetének megrendezésére. Számos üzem­ben családi esteket, klub-este­ket, kultúrműsorokat, kép- á* kjönyvkiállitást rendeznek Szovjet-Ulkrajna Hete alkalmá­ból. A Sopiana Gépgyárban november 25-én, pénteken dél­után 4 órakor az üzorn kultúr­termében tartják meg Szovjet- Ukrajpa Hete ünnepi megnyi­tóját. A? ünnepi beszédet Sze- beni ' Jánosaié adminisztrátor tartja, utána ukrán költők ver­seit szavalják és filmbemuta­tót tartanak. A Pícsi Bőrgyárban november 26-án, s*ambaton es­te 7 órakor tartják meg az ünnepséget. Ez alkalommal az ünnepi beszédét Käufer elvUrs, a Bőrgyár üzemi MSZŰ titkára tartja, Kui Károly, Vé­gi látván és Lacíueó Lajosáé ukrán költők verseit szavalja Vág! István szovjet dalt éne­kel Vönöcki Endre, „ pedagó­giai főiskola tanárának zongo­ráik íaérete mellett, majd sor kerül a „Város a tengeren” cí­mű szovjet film bemutatására Az ünnepség után az üzem dol­gozói családi estet rendeznek. A Kossuth flImszín’itSg is bekapcsolódik Szovjet-Ufc- rajna Hete megnyitó Ünnepsé­geibe. hí©vember 24-én, csü­törtökön este fél 7 órakor a Kos&uth-mazj díszbemutatói tart; előadjál? a „Bátorság is­kolája'' című színes szovjet fil­met. Ugyanezt a filmet vetít'1 november 25-én is, míg 26—21 én a „Májusd éjszaka”, 28—20- én a „13-as számú ügynök' :t0-án pedig „Az álruhás szul­tán" című ukrán tárgyú filmed, mutatják be. Minden erőt a vetés gyors befejezésére 1 A múlt héten határozatot hozott a pécsváradd járási tanács végrehajtó bizottsága az őszi szántás-vetés mielőbbi befejezéséről A tanács munkatársait kiküldte a községekbe, ahol felkeresik a fogattal rendelkező gazdákat és a mezei munkák elvégzésére irányítják őket. A határozatnak máris szép eredményeiről számolhatunk be. Teljesítették éves tervüket A Hangszer­es Asztalosárugyár Az 1966-ös teljes teitne'esi tervünket november 16-én be Lecsapolják a vizet az elárasztott földekről A hidasa tanácselnök irodá­jában megbeszélést tartottak, melyen részt vett Sahbói János a járási tanácstól, Dobribán Antal elnökhelyettes, Kapos­vári Kálmán agranómus. — A megbeszélésen sorra vették a falubeli gazdákat, külön a fo­gattal rendelkezőket és külön a fogatnélkülieket. Azután úgy osztották el a fogatokat, hogy a vetést minél előbb befejez­zék. Becslés szerint a község ve­tési tervét eddig 60 százalékra teljesítette, de minden lehető­ség megvan arra, hogy 5—6 nap alatt elérjék a 100 százalé­kot. Hátráltatja a szántást-vetéet az a 35 hold kukorica és bur­gonya, mély víz alatt ven. A kukoricát még víziben is töri«, a burgonyáiról pedig lecsapol­ják a vizet. Németh János és ötoböli András neve nem véletlenül került ®z élenjárók táblájára. Az elsők között fejezték be a szántást, vetést és jelentették a tanácsnak. Vannak azonban hanyagok is, mint Kiss Jámce. Van fogatja, de azt nem 0 ve­tésre használja fél, hanem az aknafúráshoz fuvaroz vele. — Daradics Ambrus sem jobb gazd„ nála. Eddig még hozzá sem fogott a vetéshez. A ta­nács, ha kell, büntetéshez, is folyamodik, hogy a hanyago­kat munkára késztesse Fogatuzsora helyett baráti segítséget! Meeseknádasdon is a legfon­tosabb feladat most a vetés. Erről beszél a hangoshíradó, erről beszélnek a tanácsházán és ezért járja a liatárt és a gazdái? portált Csáki István elnökhelyettes. Az őszt vetés nagy akadálya, hogy a község­ben csak 24 fogatos gazda van, 150 vetésre kötelezettnek meg nincs. A fogatceok —- igaz, -— segítenek, de uzsoraáron: 250 forintot kémek egy napra, azaz 600 négyszögöl megszántá- sáért. A tanács szombaton fog­lalkozott a kérdéssel és intéz­kedett. Monyoródon szép példáját mutatták a gazdák egymás .megsegítésének. Taüeacs Sán­dor közópparaszt nehéz családi és anyagi helyzetibe került és így nem tudta a vetést időben elvégezni. A falubeli gazdák vállalták, hogy két napon be­iül elvetik Takács Sándor öt holdján a kenyérgabonát is. — Monyoródon az egyéni gaznál: 20 hold vetéssel még adósak, die két napon belül ezt is telje­sítik. Az Uj filet Tsz földjein is lázas munka folyik. Míg a tag­ság egy része a 45 mázsás re­kord kukoricatermést takarítja be, addig a többiek a jövő évi kenyeret vetik el. Erélyes intézkedés A pécsváradi járási taiüSes szabálysértésért az elmúlt na­pokban pénzbüntetéseket sza­bott ki. Szailai Béla szederkényi gazdát 500 forint pénzbírsággal sújtotta, mert 2 hóid 750 négy­szögöl területen a kenyérgabo­na vetését elmullasztotta. Ka- szapovics János kétolyi lakos 5 hold 1600 négyszögölön ha­nyagolta el a vetést. Ezért 1000 forint pénzbüntetést kapott. — Simon József Eilenden két holdat hagyott vetetlenül. Ezért 600 forint büntetést fi­zet. Dcmofcos István Fenekeden 4 hold és 600 négyszögöl terü­leten nem végezte el a vetést ■és 1000 forint büntetést szab­tak ki rá. Koch Leó szederké­nyi lakos 800 forint. Lukács Simonné ikátolyi lakos 600 fo­rint, .SzöUősi József benkesdfl gazda 500 fontot pénzbüntetést fizet a kenyérgabona vetés el­mulasztása miatt Ezenkívül a tanács kötelezte a megbüntetett gazdákat, hogy vetésüket három napon betű! végezzék el. fejeztük. Az óv hátralévő idő­szakában még 190 festett háló­szobáit, 25 fényezett hálószobát., és 50 „magyar kihúzó*" asz­talt gyártunk. A tervteljesítés - böl jó munkával kiemelkedtek Balogh Sándor 131, Böröcz Já­nos 172. Major László I. 131. Schermsinn István 136 százalé ­kos teljesítmény ükkel. Külön dicséretet érdemelnek a kar­bantartó műhely da’gozó»: Gé ctí Jenő, Krautze István ée Keszthelyi Antal akik alapc* gonddal ügyeltek arra, hogy s gépek mindig üzemképesek le gyének. Bertram Ferenc A Pécsi bpítőaiiyagipari ES A Pécsi Építőanyagipari ES dolgozói befejezték 1955. évi tervüket. Az év hátralévő ré­szében még mintegy egymil­lió 500 ezer forint értékű ép: tőanyegot állítanak e!ő. Töb­bek között, mintegy 400 terms égetett meszet, 20 ezer tomui különféle követ, 6 ezer köbnvé tér hesnekot és anés több?'4'» építőanyagot. . ...............­20 0 mázsa szén a sínek közül... (Tudósítónktól) Minden szénrakodó állomás jellemzője, hogy a vágányok között nagy mennyiségben ta­lálható a vagonok repedésein kihullott szén. A komlói állo­máson november 10-én tartott termelési értekezleten Bene­dek Lajos főintéző elvtáns ja­vasolta, hogy alakítsanak eg.v brigádot ennek a szénnek az összegyűjtésére. November 15- én, a szabadnapos Táncsics brigád élén Maross Jenő párt­titkárral, Tóth István ü. b. el­nökkel, valamint Homyák Ist­ván helyettes főnökkel valóra is váltották a javaslatot. Egész napi munkájuk ered­ményeként mintegy 200 mázsa yszín szenet gyűjtöttek össze Ezt a szenet átadták a fűtő- háznak, hogy használja fel a vonatok továbbítására. A bri­gád e munkájának jelentősé gét mutatja az, hogy ebből a szónmennyiségből 123 őrá:, keresztül lehet egy tolatómo?,- donyt fűteni, vagy 90 «se- tonnás vonatot lehet Komlótól Dombóvárig továbbítani 8(1 km/ő sebességgel. GÖRBE ZOLTÁN ToaUhcÍmühU tM&foidutéi ki most látogat el Siklósra, nem ismer rá a tavaly még Omló —- pusztuló várra. Arra a várra, amelyről múlt év augusztusában egy /total, lelkes történelemtanár, Kovács Andros azt ir­ta: az utóbbi évek elhagyatottságában olyan siralmas állapotba került, hogy annak leírásához „talán egy új Rege- Hús kellene A vár udvaráról azóta kivágták a méter magas gazt, eltUztogattdk a tör­melékeket, kihordtak vagy 300 köbmé­ter szemetet s hozzáláttak magának az épületnek a helyreállításához is, A földszinten s az emeleten egy egész sor szoba már elkészült. Fegyverkiállí­tást, madármúzeumot helyeztek el ben- nák s itt kaptak helyet a múlt évben elhunyt neves siklósi fazekasmester, Gerencsér Sebestyén legszebb alkotásai- Most restaurálják a várkápolnát és ja­vítják a lovagterem boltozatát. Hama­rosan sor kerül a 60 méter mély vár- kút kitisztítására, és megnyitják azt az alagutat is, amely a kútból vezet a falu­ban lévő templomig. A megyei tanács jelentős összeggel járult hozzá a restauráláshoz. De a pénz nem lett volna elegendő még a legfon­tosabb munkák elvégeztetéséhez sem. Eljöttek hát segíteni az első vasárnap a járási szervek vezetői és az Iskolások. Később az egész falu. Sőt még a kör­nyékről is sokan, Harkányból, Bere- mendről ás Pécsről a Dózsa Tisztiiskola növendékei. Az új ruhába öltözködő várban vasár­nap egy érdekes kiállítást nyitottak Képkiállítá'i a siklósi várhati meg. A címe: „Történelmünk sorsfor­dulói". Kern véletlen, hogy éppen Siklóson nyitották meg ezt a kiállítást. A kiállítás egy stagy, országos pályá­zat legjobb alkotásainak gyűjteménye. Kiváló hazai művészek festették a ma­gyar mult t a magyar jelen legemléke­zetesebb eseményeiről. S hol lehetett volna jobb helyet találni a kiállítás be­mutatásához, mint Siklóson, ahol a falu népe hűséges tisztelettel ápolja a múlt nagy hagyományait: hűséges tisz­telettel és tettekben megnyilvánuló, ál­dozatkész munkával. A kiállítás ünnepi voltát emelte, hogy azon a napon nyitották meg, ami­kor a Magyar Kommunista Párt meg­alakulásának 37. évfordulóját ünnepel- tük. Igen tanulságos ez a képsorozat. Mű­vészi megfogalmazásban hozzák elénk a festmények az egész magyar múltat. Kezdődik a XI. század első nagy meg­próbáltatásával, mikor a közös földet el­vették a magyaroktól, s idegen papok­nak, lovagoknak osztották szét. Aztán a dézsma, a papi tized, a parasztfelke­lések, a Rákóczi szabadságharc, katona- fogdosis, a 48-as idők nagyszerű ese­ményei, a kibontakozó munkásmozga­lom mind-mind sorra kerül Majd a század eseményei. A sztrájkok, a Ta­nácsköztársaság mega.lakulása, a Horthy rezsim elnyomása, s végül a szocializ­must építő Magyarország új életének kiemelkedő eseményei. De nemcsak tanulságosak ezek a ké­pek, hanem művésziek Is. Különösen figyeíensreméltó Retch Károlynál?, * XIX. század eleji katonafogdosást meg­örökítő alkotása. Munkácsy díjjal ju­talmazták érte. Vagy Breznay: „övék volt az ország” című festménye. A kép azt ábrázolja, hogy Dobzse László ér Bakócz Tamás érsek a palota erkélyéről nézik, mint hordják be a jobbágyok adójukat. Scholz Erik üde, eleven, szí­neiben friss, mondanivalójában gazdag képe a földosztás pillanatát örökíti meg A megnyitóbeszédben Katona Lajos elvtárs, a Megyei Tanács V. B elnöke azt mondotta: — Ezt a várat kultúrforradalmunk Baranya megyei fellegvári építjük. Fa lai immár nem ostromló török vagy labanc ellen védik a városias lakók, hanem a múlt századokra visszapillant­va. azokból a tanulságost megőrizve, otthont nyújtanak művészetnek, tudo­mánynak egyaránt. Ez a vár, mint épí ­tészeti alkotás és hagyományaink őrző­je, önmagában is tanulságos lesz azok nak, akik majd meglátogatják, de még tanulságosabbá tesszük azáltal, hogy egyes kulturális szerveink -támogatásé val ás segítségével értékes múzeáils anyaggal rendezzük be. És tegyük hozzá még azt, amit «intés a megnyitó ünnepségen tudtunk meg a siklósi várban a Képzőművészeti Alap és a Megyei Tanács közös erővel alkotó otthont létesít képzőművészeink azé mára. így a vár — múzeumaival és aöwtó - házával — valóban otthona lesz — mini Katona elvtárs mondotta — a művészei nek és n tudománynak O Oy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents