Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-04 / 260. szám
« NAPLÓ 9 PART ÉS PÁRTÉPITÉS * Á pártszervezet minden erejével segitse az őszi munkákat! Tdké^ziUünk a jÁ&ztáto taUicík a pécsi utcákat A »emftörfexH gépáffiamás ala poewi efonaradt őszi terve teljesítésével a vsrtószánitásbain és a , vetésiben. A- pártszervezet je- liendegii munkájával nam is tudja megfelelően moagósíltamá a gépá! iomás kollektíváját, hogy minél előbb elkerüljenek. az a. utolsó helyekről. Az utóbbi időben igen áldatlan helyzet alakult ki a pártszervezet vezetősége és az igazgató, Ambrus elvtárs között. A minap pérfcveaetősógi ülést hívtak össze, hogy megbeszéljék, miképpen javíthatnak mun kéjükön. Balázs elvtáns megkérte Ambrus elrvtársait, hogy számoljon bg majd a gépállomás tevékenységéről. Nagy meglepetésükre Amíbrus eiv- társ minden értesítés, inocklás nélkül vontatóra ült és a környező községekbe utazott. Az már a pártvezetéséig számlájára írandó, hogy ezért az őszi t munikák állását levették a napirendiről, s a továbbiakban csak a pártélet problémáiról tárgyal taik. A kommunista aktíva értekezleten több hasznos elgondolás született: alakítsanak át fűkaszákat kuikoricaiszér vágásra, állítsák munkáiba a rápaki emelőgépet. A gépállomás veze tői a helyes javaslatokat nem valósították meg, mondván, hogy „semmi hasznát nem látják.’1 Mit tett ezékután a pártve- zetőség? Sajnos, nem vonták felelősségre Ambrus elvtársat azért, mivel a pártszervezet határozatait. nem hajtotta vég- re, pedig Balázs elvtáns és a pártvezetőség tagjai tudják, hogy a gépállomás munkáját legiimiká'bb a letakarftatlan ku- *> koricaföldek hátráltatják. Ide kell a segítséget összpontosítani. Tehát van haszna az átalakítandó fűkaszának és a nagynéhn dolgozó kombájnnak. Bodán, Bicsérden és Szaibaa- szentkárályoai is szükség lenne mindkettőre, Erről kellene meggyőzniük a.®ópáilemaás vezetőit,Tennivalók vannak a kommunista példamutatás terén is. Azt nem lehet mondani hogy a gépállomás kommunis tái nem mutatnak példát. Itt van például a Piller-testvérek esete. Az egyik, Pillér Pál — kommunista, a pártvezetőség tagja. A munkájukról nyilatkozzanak a üeildlletékeseiblbefc, a sztafoadszenitkiirályi Kossuth 'uer- mieflőszövetkezetbeláek: — Nagyon rendes traktorosok — mondtj, Papp elvtárs, a szövetkezet elnöke s a brigádvezető megerősíti szavait. — Hetven hold búzánk a földben van, az árpát is elvetettük. Nekik niesn számított az idő, ha kellett éjjel is dolgoztak. Elfogyott a munka? Jöttek a nyakunkra, hogy mondjuk, mit tegyenek, ment a gép nem áldhat. Ilyen ember Femnlbach eflv- társ, Kossutih-diíjas traktoros is. Egyedül ő dolgozik két műszakban a tervét rendszeresen száz százalékon felül teljesíti. Varrnak azonban mások is. A gépállomás pártszervezete — miután látta, hogy nincs elegendő terület s félő, hegy nem teljesítik tervüket — azit a megbízást adta a brigádvezetők nek. traktorosoknak: beszélgessenek az egyénileg dolgozó parasztokkal s- kössenek veíüik szerződést gépi munkára. Az esős napok jó alkalmat adtak erre, más munka úgysem volt. Torma eflivtársat mégis otthon találták — alva. Amikor felelős “égne vonták, azt válaszolta, hogy „ez nem az én dolgom különben is most esnik az eső.“ Nemcsak ez az eset tanúsítja, hogy a gépállomáson kissé „szünetet tartanak a pártmunkában". A gépállomás pártszervezete nem ismerte tel ugyanis két fontos kötelességét. Az egyik: a traktorosok csak ak kor fognak szíwel-lélekkel dolgozni, ha megmagyarázzák nekik, milyen nagy felelősség nehezedik rájuk jövő évi kenyerünk biztosításáért. Sajnos, a népnevelők 'nem beszélgetnek erről. A sza'badszent királyi Rákóczi tsz-ben napokig álltaik az oda küldött gépek s a szárvágó kombájn. A trakHónavr ól-hónapra teljesítsék tervüket a feltárók is ! A Kossuth-bánya egyes üze mei nem tudták teljesíteni októberi tervüket és ez részben, a feltárók hibája. A fel- tárók^ ugyanis harmadik negyedéves tervüket csak 97.8 százalékra teljesítették, s az- }s hot az egyik, hol a másik csapat marad el néhány méterrel. A legtöbb baj az emberek fegyelmezetlenségével, gondatlanságával van. Nem törődnek a munkaidő pontos betartásával, a váltás ideje előtt elhagyják munkahelyüket, mások pedig igazolatlanul hiányoznak. Októberben Petényi Balázs gyakorló vá- y jár kilencszer bumlizott, és se jó szó, se a figyelmeztetés nem használt neki. A másik notórius hiányzó Hős Jenő. ö „csak“ hétszer bumlizott, de ez is éppen elegendő ahhoz, hogy csapata, ne tudja teljesíteni a tervét. 4 A Réder-csapatban dolgozó Hamar Ferenc pedig a munkaidőt nem tartja be. — Október 27-én már fél tízkor otthagyta munkahelyét s Weinhardt István aknász felszólítására sem volt hajlandó visszatérni. Azt mondta, hogy ő már eleget dolgozott. Pedig ha nem megy el korábban, csapatának nem kellett volna aznap is SO százalékos i. eredménnyel szégyenkeznie. Ez a gondatlanság néhol nemtörődömséggé fajai. Ha nincsenek üres csillék — áll- k nak. Ha elfogyott a faanyag —állnak. Egy lépést sem tennének azért, s egy deszkát sem mozdítanának odébb, hogy tovább lehessen dolgozni. Persze, igaztalan lenne általánosítani mindent az egész üzemre. Vannak szorgalmas, derék, becsületes bányászok itt t«j Liell Józsefék jól dolgoznak, bár a legrosszabbak a szállítási viszonyaik. Októberben 42 métert hajtottak ki, s a múlt negyedévi tervüket is 120 százalékon felül teljesítették. Koleda József csapata is többet teljesített, mint terve előírja. S ezt a többletet annak ellenére érte el, hogy egyik legnehezebb munkahelyen dolgoznak, s a mérnökség hibája miatt hat folyómétert vesztett, mert azok a VII. szinti szinklináris keresztvágat északi harántjá- nak megkezdésekor későn adták meg az irányt. Mindkét csapatban jó a szellem, szeretik és becsülik egymást, segítenek gyengébb társaiknak, s ha valami hiba adódik, nem restéinek utánajárni. Ha nincs fa, kimennek a fővágatra, és hoznak. Ha talpat kell szedni, hát nelci- állnak. A forradalmi műszak nagy próba elé állítja a feltáró üzemet is. A bányászok harcba- índulnak a több és jobbminő- ségü szénért, s ebben a küzdelemben a feltáró üzem dolgozóinak is azon kell lenniük, hogy egy pillanatra se legyeit megállás vagy fenn okadás. Ehhez viszont nem elég az egyes csapatok szép eredménye, ehhez az egész üzem tervének teljesítése, sőt túlteljesítése kell. önként adódik tehát a feladat: a régi tapasztalt vájárok és a műszaki vezetőség minden erővel támogassa a dolgozókat, ösztökéljék a hanyagokat és lustákat s erőteljesen lépjenek fel azokkal szemben, akik. mindezek ellenére is gátolják, hátráltatják a tervek teljesítését. A forradalmi műszak, a dolgozók érdeke kívánja ezt, m vá&áuUUatuHk a W.ett? előrelátóbban készül fel a télre. A síkosság megszüntetése Irdekében máris három vagon iparj Sót szerzett be. Ezzel iszórják be a város tereit, átjáró útjait, úttesteit. Rövidesen nagymennyiségi salakot is szereznek be. Az úttisztítóknak az eddiginél rövidebb útszakaszt jelöltek ki, hogy azt lelkiismeretesen rendben tarthassák. A már meglévő két darab ♦«hóeke mellé a közeli napokban egy újabbst is beszereznék. A város- és községgazdálkodási minisztérium pedig egy Csepel teherautóra szerelheti hóekét bocsát rendelkezésre a mellékutak rendsaságból is 1 600 párat szállítanak majd. Forgalomba hoznak perion erősítéssel készült gyer- mekharisnyákat is. Háromnegyedes gyermekharisnyából 21 000 párat szereznek be és még ezret az NDK-ból. AZ idén férfi és női harisnyából 30 százalékkal lesz több. Mintegy 145 ezer pár fér fi és női patent, valamint flór harisnya féleséget rendelt a RÖVIKÖT. A flór harisnya pótlására pedig a Német Demokratikus Köztársaságból 42 forintos platirozott (műszálas) harisnyát szállítanak. Tavaly meg hiánycikk volt a svájci sapka. Idén 11 000 darab érkezik. Sokkal nagyobb lesz a színválaszték is. Megtalálhatók majd a keresett divatszí- rek, zöld, bordó, sárga, encián kék. Tavaly kévés volt a norvég- mintáju kesztyű. Idén a 'győri Kötöttárugyár 3 000 női divatkesztyűt szállít Fécsre. Új rendelet-tervezeteket készít Pécs város tanácsa torosak — fiatal legények — nem használták lei a jó időt sem. csak napközben szántottak. A termelőszövetkezet még alig néhány hoild búzát vetett. És a másik: a pártszervezet akkor dolgozik eredményesen ha minden traktor szánt-vet. Ez azonban a termelőszövetkezetek munkájával függ össze' ha ezek időben letialkiarítják a földeiket — mehetnek a traktorok. A gépállomás tammunás- táineík szavakban és tettebben is segíteniük belli ebben, mert ez az ő érdekük is. Bodán nehéz helyzetben van az új termelőszövetkezet, taigosított föld lein még ott sárgulnak a bu- konicaszárafc, s nem tudnak vetni. Minőén hét késedelem a jövő évi zárszámadáskor jelentkezik majd. Az ott dolgozó traktorosok beszéljenek az egyéni gazdáikkal, hogy takarítsák le földjeiket; a gépállomás küld ion oda egy-két araitó- vagy kaszálógépet. hogy gyorsan elvégezhessék ezt a munkát. Az őszi szántás, vetés a legjobb felkészültséget, szervezettséget, igyekezetét követelő munkák közé tartozik a gépállomásom. Különösen az idén Ezért most kétszeresen szükséges, hogy a pártszervezet minden erejével e nagy feladatok elvégzését segítse elő. A Szabad Nép október 25-i szárná közölte a Minisztertanács határozatát a kereskedelmi dolgozók új bérezéséről, amelyet lelkesedéssel fogadtak dolgozóink. Az új bérezési rendszer előnyös hatással lesz az árubeszerzésre, a vásárló- közönség udvariasabb kiszolgá lására és nem utolsósorban • a népgazdaság vagyonának még fokozottabb védelmére. Az új bérezéssel a munkaverseny fellendül, mert a jutalékos rendszer alapja a százalékos teljesítés és megszűnnek a költségterveknél fennTavaly télen a hóesés gyalogjáróknak, gépkocsivezetőknek, fuvarosoknak egyaránt igém sok bosszúságot okozott. A szűk pécsi utcákat napokig csúfították a szennyes hókupacok, az ónos eső után pedig a sütős úttestem valóságos „tojástáncot” jártak az emberek. Amikor pedig a nap sugarai az úttestek jégpáncélját feltörték, mindenütt piszkos hóié hömpölygött. A dolgozók joggal kifogásolták a város tisztátalanságát és élesen bírálták a Pécsi Köztisztasági Vállalatot. Az idén mindez megszűnik. A Köztisztasági Vállalat sokkal jobban, szervezettebben, Bizony nem lesz könnyű feladat kiválasztani a ruházati boltok választékos készletéből ’7t ami legszebb, legjobb s leginkább megfelel a leeigé- nyetobb vásárlóknak is. H'gv csak néhány példát mondjunk: a Pécsi Rövid- és kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat tizenegyezer bundanadrá- got hozat Pécsre, (tavaly csak 8000 volt) a budapesti Harisnyagyártól 80 000 pár gyermek patent harisnyát rendel (20 százalékkal többet, mint tavaly), s mivel előreláthatóan ez a mennyiség sem elég, a Német Demokratikus Köztárálló lazaságok is. Az árudavezetők nem vesznek majd át olyan árut, amilyent a vásárlók nem keresnek, így nem fordulhat elő a hanyag árukezelésből származó sokezer forintos leltárhiány sem. Zöldségboltjaink dolgozói szerint pedig „az új bérezésnél nem lesz szükség sokszáz, vagy sok ezer forint értékű áru leírására, kidobására”. A fűszerboltok vezetői is azt mondják: „Biztosra vesszük, hogy kevesebb „véletlen’1 törés stb. lesz az árudákban.” GAÁL ISTVÁN Pécs megyei jogú város ta- I nácsa a természet védelméről I szóló rendelettervezet mellett két újabb rendelet-tervezetet készít. Az egyik a köztisztasági rendelet, amelyben többek között a házi szemét el fuvarozásának kérdését is újból rendezik. Rövidesen megkezdik a piac rendészeti szabályrendelet elbentartása céljából. A városás községgazdálkodási minisztérium 2 tehergépkocsit, egy .suikottat és egy billenősét juttat a vállalatnak a hó gyorsabb eltakarítására. A vállalat dolgozói pedig egy teher gép kocsit háziszemét kihordására szereltek át s így összesen 12 tehergépkocsi áll a vállalat rendelkezésére. Az idén nem akkor keresnek majd hómunkásokat, amikor a hó már leesett. A vállalat Rózsa Ferenc Utca 17 szám alatt lévő helyiségében már most előjegyzésbe veszik mind azokat, akik a télen úttisztító munkát kívánnak végezni. (juifro^ya? kérdeztük Szomor János elv- tánstól, a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat igazgatójától. — Lesz. Gondoskodtunk róla, hogy idén se legyen panasz. A burgonya javarészét más megyéből, elsősorban Somogy - ból szerezzük be tárolás céljára, a baranyai krumplit pedig közfogyasztásra használjuk fel. Ezelőtt a burgonya nagyrészét a szabadban vermeltük el, idén viszont 10, körülbelül 90—100 vagon befogadóképességű pince áll rendelkezésünkre. A burgonya tárolását már megkezdtük és folyamatosan végezzük. — Ami a zöldségáru; illeti, Makóról mintegy 8—10 vagon vöröshagymát szállítunk Pécsre. Fejes káposztából 12—14 vagon, vegyes zöldségből, mint zeller, kelkáposzta, cékla, karalábé, torma, sárgarépa ősz- szesen 40 vagont tárolunk. készítését is. Ebben a piaci árusítás jogosultságára, a pia zokon forgalomba hozható árukra, az élelmiszerekkel kav csolatos egészségvédelmi előírásokra, a piacrendészeti szervek munkájára és a piaci panaszok elintézésére vonatkozó intézkedések szerepelnek majd. A kereskedelmi dolgozók üdvözlik az új bérezési rendszert Esőben, sárban... Szedik l kölkedi tsz-tagok Sár, latyak mindenütt és fejünk felett veszedelmesen szürke az ég. Esik... Esik ... Esik... Hát, tehetetlenek vagyunk a természettel szemben? Erről beszélgetünk a répa föld felé haladva a kölkedi Vj Elet termelőszövetkezet elnökével, Csömör János elvtárssal, no meg arról, hogy milyen is lesz náluk a zárszámadás? — Jónak ígérkezik! — feleli egyszerűen. — Az adót kifizettük, beadási kötelezettségünknek eleget tettünk, csak a napraforgó van vissza, mert még nedves. A kukoricánk holdanként 32 mázsát fizet. 32—33 vagonra számítunk. Már megkezd tűk a zárszámadás előkészítését és úgy látszik, hogy 40—11 forint jut egy munkaegységre, de... Es erre a „de"-re egy deresedé hajú asszony, özv. Szabó Jánosné adja meg a feleletet. — Ha nem takarítjuk be a termést, nincs jövedelem. Így van az egyéni gazdáknál, így van ez nálunk is. Csúnya egy időjárás ez! — sóhajt egyet és a kihúzott répát a kupacba dobja. — Volt már ilyen, én emlékszem rá. Akkor sem vártunk, most sem! A munkának mennie kell! A krumplinkat is esőben szedtük ki. Cudar hideg volt, meg aztán esett is az cső. Minden órában azt gondoltam■ hazamegyek. Nem mozdultak a többiek, így hát én is maradtam. És kiszedtük a krumplit, már le is adtuk, ami az államnak jár. Mindenki kint volt, csak kettő nem... — Elnök elvtárs, jöjjön már segítsen nekünk is! — kiált két a répát a fiatal lány — mi tagadás — egy kicsit lemaradtak. Az elnök odamegy. Szaporán huzigálja, tetejezi a répát. Hogy sáros marad a répa? Nem számít! Ha ráérnek majd megtisztítják. Most nincs erre idő, hiszen az a negyven hold, ami már csak a vetésre várt viz alatt áU. Uj helyen kell szántani, vetni... — Hiába siettek! — szót oda a szaporán dolgozó lányoknak Fúró Pétemé — úgyis elhagylak benneteket! A lányok összenevetnek. — Ugyan! — és elindulnak, hogy a többiekkel együtt ők is megebédeljenek. Csak Fúró Pé- terné nem mozdul. * — Nem ebédelek, — szól oda a lányoknak — később jöttem, pótolni akarom, amit elmulasztottam ... Kezdem megérteni, mit értenek itt e szón „munkafegyelemErről bizony nagyon sokat lehetne és kell is beszélni, mert nem mindenütt olyan mélyek a gyökerei, mint Kölkeden. Hogy is hatoltak lf a gyökerek mélyéig, hogyan is jutottak el odáig, hogy a tagság megveti azokat, akik nem dolgoznak rendesen? A harc már 1950-ben, a tsz alakulásakor kezdődött. De mindaddig nem. vezetett eredményre. amíg Marócsai 1 ajos nevezetű dolgozó paraszt ki nem mondta, hogy hol is kellene kezdeni az egészet. — En nem dolgozom a hutáknak. dolgoztam már eleget a felszabadulás előtt. Nekem elegem volt belőle. En nem oka rok egytányérból enni velük & közösben *— Un vélekedett éden rácsai Lajos, amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem lép be. Ki is repítették mind az öt kulákot a termelőszövetkezetből. És megjavult a munkafegyelem és egyre többen kezdtek érdeklődni a tsz munkája eredményei iránt. A közgyűlés határozatot hozott, amely szerint ki kell mérni mindenkinek a munkaterületet és. ha valaki nem dolgozik megfelelően, meg kell büntetni. A határozat még azt is kimondja, hogy az■ ilyen tagnak annyi munkaegységet keli levonni, amennyit az a munka igényel, amit nem végzett el. „.•..csak kettő nem!“ Sokat gondolkoztam ezen a három szón, amit Özv. Szabó Jánosné mondott. Az ujjuk majd megfagyott, az eső is esett, de kiszedték a részüket. Sipos Sándor és Málnást Gyulává meg otthon ültek a jó meleg szobában. Amikor értük küldtek, akkor Málruisi Gyulává a felszólító papír — mert, ha kell ilyet is készítenek — hátlapjára ezt írta: „Majd. ha jobb idő lesz ...! Megkérdeztem több asszonyt, de egyet sem találtam, aki ne ítélte volna el ezt a cselekedetet. így van ez rendjén, amit egyszer elhatároztak, azt hajtsák is végre! De találkoztam itt más ugyan csak megszívlelendő jelenséggel, amit az elnök így mondott: „Jól megmondogatják egy másnak a gyűlésen, de kint a földön is, ha valaki nem jól csinál valamit, de haragot nem tartanak!" Mi erre a legjobb bizonyíték, mint az, hogy Sípos Sándor és Málnási Gyű Iá né itt dolgoznak a répában, a többiekicel együtt. A krumplijukat a tagság már kiszedte és nem akarnak így járni a répával is! Idézhetnénk még sok-sok pél dát, de ragadjunk ki most a sok közül egyet: mindenki tud ja, hogy mit miért tesz. „. .Ha nem takarítjuk be a termést,, nincs jövedelem” — így az egyik — Ha nem vetünk, a ke nyerünk forog kockán ... Jó időre nem lehet számítani, így a másik, a harmadik. És ők nemcsak beszélnek, hanem cselekednek is. A ki nem mondott szavak mögött is ott van a 33 vagon kukorica, jövö évi kenyér, a december ben beállítandó 200, majd 110, majd megint 40 hízó, amelyeknek kukorica kell s kukorica csak úgy lesz, ha ők fáradság tói és időtől nem félnek, ha nehéz is a harc, de megbírkóz nak a természettel! — Neee ! — hangzik a hizfotós és a két ló minden ............... erejét megfeszítve hú zza a majd tengelyig süllyedt kocsit, amelyen ott sárgállik a frissen szedett répa. Tíz méter... nyolc... öt... na még egy kicsit, mindjárt kint leszünk, aztán gyű... Meglát jé tok, minden könnyebb lesz, csak egyszer átjussunk a nehezén. Most már igazán nem csodál kozom, amikor az elnök azt mondja: — Huszonhárom új tagunk van és kilenc jelentkezőnek ez ügyét a napokban tárgyaljuk... (Sattel)