Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

DUNÁNTÚLI mÁenmarÁBJArEcmduEmcí l Éljen 37 óv kemény harcaiban megedzett dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! M D P B A Q ANYA M ECYEI BÍZÓ TT/A'G A'NAK LAPJA xn. évfolyam, 273. szám ARA: 50 FILLER VASÁRNAP, 1955 NOVEMBER 20 Ä párt megalakításának évfordulójára Irta i IARKAS LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság első titkára A napokban, november 7-én ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. év­fordulóját- Harmincnyolc év­vel ezelőtt a cári Oroszország munkásosztálya és dolgozó pa­rasztsága forradalmi módon megdöntötte a földesurak és a kapitalisták uralmát, s helyé­be a világ első munkáshatal­mát, a szovjet hatalmat állí­tották • Ez a világtörténet! ese­mény nem maradt hatás nél­kül Európa többi országainak munkásosztályára, elnyomott, kizsákmányolt és az első ‘impe­rialista világháború szörnyűsé­geit viselő dolgozóira, közöttük természetesen a magyar mun­kások és parasztok tömegeire s«m. Az imperialista háborúkban különösen kiéleződnek a bur­"soá rend ellentmondásai és ezzel a dolgozók előtt pőrére vetkőztetek a kizsákmányolá­son, hódításokon és háborús kalandokon élősködő kapitaliz­must A magyar munkások és pa­rasztok szeme előtt játszódott le 1914—1918-ban a magyar földesúri és kapitalista rend csődje, amelyik először osztrák gazdái parancsára, a magyar nép számára teljesen értelmet­len es idegen cédákért folyó háborúba sodorta, azután ezer a háborún óriási nyerészkedé­seivel meg akarta menteni ön­magát gazdasági nehézségeitől és végül mindezzel hihetetlen szenvedést. nélkülözést az or­szág anyagi- és szellemi javai­ban hihetetlen pusztulást oko­zott. A munkások és parasztok előtt ezerszer gyűlöltté vált az a rend, ameiy marid e pusztu­lást az ország dolgozó lakossá­gára zúdította oiy cinikusan, könyörtelenül és ostobán, hogy az már Európa-szerte hírhedt­té lett. Még millióan élnek ha­zánkban anvnnik a korosztály­nak tagjait akik átélték, szen­vedő részesei voltak a magyar történelem ezen gyászos idő­szakának, amelyet csak a Hor­thy Tféle fasizmus ép a II. v> lágháború múlt felül népei'®- nesoégében és embertelenségé­ben. Ilyen körülmények között a Nagy Októberi Szocialista For­radalom — amelynek íorrada) mi harcaiban kb. 100 ezer ma­gyar hadifogoly is résztvett, — óriápi hatással volt a viszo­nyok folytán amúgyis _ balm tolódó munkások, katonák, pa­rasztok és értelmiségiek óriása tömegeire, sót a kispolgárság nagy részére is. A harc, ameiy egyre élesebbé vált, a munkás­osztály részéről mind tudato- Babb&n a hatalomért és nem csupán reformaltért folyt. Vi­haros gyorsasággal nőtt a szer­vezett munkások száma, 1916' ban még csak 55,338 volt, 1917- ben már 215.222-re növekedett anélkül, hogy különösebb to­borzási kampány indult volna. A katonai zendülések, szökősek paraj icsmog tagadások azáma növekedett. 1918 május 20-án Pécsett, az egész helyőrség fel­lázadt. 1918 első három hónap­jában 44 ezer katonaszöke­vényt fogott el a csendőrség. Már 1018 elején kezdtek féltőn nj a röplapok, amelyeket a forradalmi szocialisták adtak ki. Orosz fogságból kezdtek tö­megesen haza 'Öniri n katonák és az ő agitációjuk növelte az ellenállásit a háború ellen, a kapitalista rend ellen, a pa­rasztok között a föld felosztá­sáért folytatott harcnak adott nagyobb lendületet. Világossá vált, hogy a Szo­ciáldemokrata Párt nem képes vezetni ezt a harcot, mórt áruló vezetői nem akartak tár­sadalmi változást, féltek a for­radalomtól, féltek a tömegek forradalmi törekvéseitől, s csak azt tudták adni, ami lé­nyegük volt: kispolgári meg- hunyászkodást és nyílt árulást a háború alatt és után egya­ránt. Nagyon jellemző, amit a Szo­ciáldemokrata Párt háború alat ti magatartásáról egyik vezető­jük. Weltnor Jakab mond: „A háborúban az egész négy esz­tendő alatt nem volt más sze­repünk, mint hogy a munká­sok követeléseit leszereljük, a sztrájkmozgalmaiknál is.1’ Törtónehrú szükségszerűség volt, hogy a hazánkban (mint “hogy európaszerte is) érlelő­dő forradalmi fellendülés élé­re a marxizrmis-lenirMzmus esz méit és gyakorlatát magáévá tevő párt álljon és győzelemre vigye a társadalmi megújhodás na irányuló akaratot, amely a munkások, katonák, parasztok ás kisemberek milliós tömegeir ben ekkor már megérlelődött. És 1918 november 20-án meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pántja, amely me«? alakulásának első napjától kezdve becsülettel és ered­ménnyel képviselte és képvi­seli ma is a munkásosztály, a dolgozó nép ügyét. Ez a párt volt az, amely megalakulása után azonnal megkezdte a harcot a muirtkás osztály hatalmának megterem­téséért, a Tanácsköztársaság megteremtéséért . Az 1919-ben létrejött Magyar Tanácsköztársaság majd négy és félhónapos uralma a reá­nehezedő külső fegyveres tá­madás és belső árulás ellenére megmutatta, hogy mit tud ad­ni a munkásosztály hatalma a dolgozó népnek. A Tanácsköz­társaság honvédő háborúja a hazaszeretet és a proletárszo­lidaritás ragyogó történelmi példája volt. Ez a párt az első magyar proletárforradalom leverése után a Horthy-fasiszta rend­szer félévszázada* uralma alatt, a reánehezedő féktelen véres terror ellenére, a legkegyeile- nebb üldöztetések ellenére, a legmélyebb illegalitásba szo­rítva sem adta fal a harcot, nem szűnt meg harcolni a műn kásosztály ügyéért, a dolgozó parasztság, a dolgozó értólsni- sóg érdekeiért. _ Ez a párt volt az, amely földet követelt a parasztság­nak, munkát követelt a mun­kanélküliség fojtogató kar­mában sínylődő, vagy „ínség- munkán” tengődő magyar ér­telmiségnek. Ez a párt vezette és szervezte a munkásokat sztrájkokra és tüntetésekre, harcolt a bérletörések ellen, a munkásmyúzás ellen, harcolt a tisztességes bérezésért, mun­kaalkalmak teremtéséért, em- bereéges munkakörülménye­kért, harcolt a dolgozó nők, az ifjúság védelméért- Ez a párt követelt jogot a minden jogá­tól megfosztott magyar nép­nek. Egyedül ez a párt emelte fel tiltakozó szavát a magyar ural­kodó osztály esztelen és bűnös tervei ellen, mellyel a magyar nemzetet idegen, német fasisz­ta érdekeknek adták el, amely- lyel idegen érdekekért folyó, a magyar nemzet érdekeivel el­lentétben álló szennyes hábo­rúba sodorták hazánkat. A IJ. világháború idején ez a párt emelte magasra a nem­zeti függetlenség zászlaját és hívott e zászló alá minden be­csületes, hazáját féltő ma­gyart. Ez a párt a vértanuk egész sorát áldozta harca közben, olyan, a többi nagyszerű for- raidabnár közül is kimagasló elvtársakat, iránt Sallai Imire és Fürst Sándor, mint Rózsa Ferenc és Schünharcz Zoltán, mint Ságvári Endre és Kulich Gyula. A kommunisták ezrei kerültek börtönbe, de a pártot nem lehetett eltiporni, mindig akadtak újak a lebukottak he­lyére, mert ez a párt egy hús­sá és vérré vált a dolgozó nép­pel és a nép történelmi igazsá­gát semmilyen hatalom fegy­veres ereje nem tiporhatja éL A mi pártunkat mindezen harcában a Szovjetunió halha­tatlan eredményei lelkesítet­ték, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának tapasztalataiból merített erőt és tudást, hogy a Horthy-rendszer elleni har­cában sikerre vigye a munká­sok, parasztok, értelmiségiek szabadságtörekvéseit és igazi emberi életért folytatott küz­delmeit. Ez a harc nem volt elég eredményes a Horthy-fa- siamus és a hitleri fasiszta Né­metország egyesített erőivel szemben, s a magyar nép nem tudta egyedül csak saját erejé­ből kivívni szabadságát és meg dönteni a Hortihy-féle fasiz­must. Ezt csak a Szovjetunió segítségével, a Vörös Hadsereg katonái óriási véráldozatával' sikerült elérni. Es amikor a második világháború szörnyű pusztítása után a magyar nem­zet csaknem a teljes pusztulás küszöbén állt, akkor a Szovjet­uniótól kapott szabadsággal él­ve, és szüntelen támogatását élvezve, a Kommunista Párt szervezte lelkesítette az új élet építésére népünket hitet és akaratot ébresztve az embe­rekben a2 új világ a szabad nemzeti és emberi élet fel­építése Iránt. 1 4 Azóta 10 és fél év, tett el, s a magyar munkásqwtájjy, szö­vetségben a parasztsággal, az értelmiség támogatásával, a tervgazdálkodás segítségével, a szocializmus alapjai -lerakásá­val nagyszerű történelmi fel­adatát teljesíti. Harminchét év és különösen a felszabadulás óta eltelt több, mint 10 esztendő elegendő le­hetőséget adott a magyar nép számára, hoev értékelni tudia pártunk tevékenységét, ame­lyet a haza szabadságának ki­vívásáért, megőrzéséért és fel­virágzásáért, a magyar nép jó­módú, egészséges és kulturált életkörülményednek megterem­téséért folytatott Ma már nem vitatható (és ezt ellenségeink sem vitatják), hogy az alkotó munkával a magyar történe­lemben soha nem ismert folya­mat ment végbe a felszaba­dulás óta. Ilyen nemzeti fejlő- lésről, felemelkedésről a ma­gyar nép igazi nagyjai: Kos­suth, Petőfi, Széchenyi csak terveikben álmodozhattak, de amelyet igazán a nemzeti fejlő­dés akadályozója, a kapitaliz­mus megdöntése, a nép alkotó erejének felszabadítása tett csak lehetővé. A kapi talista országokba« a munkások elsőrendű követelé­sei közé tartozik, hogy a kor­mányzat mindenki számára munkaalkalmat biztosítson. A magyar munkások már nem szenvednek a munkanélküliség átkától, a kapitalizmus e leg- szömyűbb és leggyalázatosabb vonásától. A mi országunkban minden dolgozó ember számá­ra ingyenes betegellátást biz­tosítottunk. A nők számára egyenjogúságot és - megfelelő munkalehetőséget teremtet­tünk s tiszteletet és megbecsü­lést nyújt nekik társadalmunk. Ugyanakkor a kapitalista or­szágokban a legtöbb helyen növekvő munkanédkülleeg tó» látástalanságot és nyomorúsá­got biztosít a nők nagy tőmé geinek (Jellemző, hogy csak Franciaországban több mint 300 000-en élnek közvetlenül, vagy közvetve prostitúcióból.) Nincs kapitalista ország, ahol a fiatalok 18 évtől nemre való tekintet nélkül a választások­ban való részvétellel beleszól hatnak országuk ügyeibe és ahol a tanulási-, és szakma­elsajátítási lehetőségek csak meg is közelítenék a mi ha­zánkban uralkodó viszonyokat És csaknem valamennyi kapi­talista országban a föld roha­mosan kerül át a dolgozó kis­Vnnepségek a párt megalakít ás ónak 37. évfordulóján Komlón Komlón, pénteken este mint­egy 400—1-500 kommunista jött össze a pártszékház dísztermé­ben, hogy megünnepelje a Kommunisták Magyarországi Pártja’ megalakításának 37. év­fordulóját. Az ünnepi beszé­det Vas Zoltán elvtárs a?MDP Központi Vezetőségének tagja mondotta. Vas Zoltán elvtárs visszapil­lantást vetett a múltra és is­mertette azt a következetes harcot, amelyet a kommunis­ták a Londonban megalakított Kommunisták Szövetségétől kezdve napjainkig folytattak a dolgozók jogainak kivívása ér­dekében. 1918 november 20-án Rákosi Mátyás, Korvin Ottó, Alpári Gyula vezetésével a VI- segrád utcai kis házban meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Vas Zoltán ejvtárs saját él­ményeiből is elmondott részle­teket. flangsúlyozta, hogy a magyar kommunisták az illega litás éveiben kegyetlen meg­próbáltatásokon és kínzásokon mentek keresztül, de bíztak a győzelemben. A Szovjetunió példájából tudták, hogy az esz­me, amelyért harcolnak dia­dalmaskodni fog. Az ünnepi beszéd elhangzása után a Kommunista Párt kom­lói szervezetének régi harcosai a Béke-étteremben baráti be­szélgetésre jöttek össze. A fe­hérasztal mellett ott voltak többek között: Unger János. Piegl János, Bátaj Jakab, Csor­dás Mihály, Schraub János, Lassan János elvtársak. Vissza emlékeztek küzdelmeikre, a munkásmozgalom hősi korsza­kára és elmondották élményei­ket. A Pécsi Bőrgyárban A Pécsi Bőrgyár dolgozói szombaton délelőtt ünnepi kul turműsor keretében emlékez­tek meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulá sának 37. évfordulójáról. Az ünnepi beszédet Reisz Lajos elvtárs, a bőrgyári pártbizott­ság titkára tartotta. Nemcsak a Pécsi Bőrgyár­ban, hanem Pécs összes üze­meiben, hivatalaiban, intézmé­nyeiben, Iskoláiban is ünnepé­lyes keretek között emlékeztek meg pártunk megalakulásának 37. évfordulójáról. Falun A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakításának 37 évfordulóján a beremendi máriagyűdi, harkányi és drá- vacsehi községek kullurottho- nait a párt mártírjairól nevezik el, A harkányi gyógyfürdő Janus Pannonius Gimnáziumban Lovász Eszter III. to. tanuló bevezetőbeszéde után, Nagy Zsuzsa III. o. tanuló, Maja­kovszkij: „A pártról” című ver sét szavalta el. Az ünnepi be­szédet Baranyai Tivadar tanár tartotta, aki méltatta a nap je­lentőségét. Utána a „Különös Ismertetőjel“ című filmből a cella-jelenetet közvetítették a házi stúdióból. Közreműköd­tem. Mészáros Jolán és Fodor Mária III. o. tanulók. Befeje­zésül Westl Márta III. o. ta­nuló, Kuczka Péter: „A párt” című versét szavalta el, zenei aláfestésként pedig Ohopin 21- es zongoraszerzeményét adták igen gondosan készítették elő pártunk megalakításának évfor dulóján az ünnepséget, amelyet szombaton délben fél 1 árakor tartottak meg. A tantermek­ben hangszórókat szereltek fel és az iskola diákjai, valamint nevelői itt hallgatták meg _az ünnepi műsort, amit a házi stúdióból közvetítettek. parkját ünnepélyes keretek kö zött Leöwey Kláráról nevezik el. Üj nevet vesznek fel Tékes és Tormás községek főutcái. Mindkét helyen Ságvári End- réröl nevezik el a főutcát. Fürst Sándor nevét kapja a vajszlói gépállomás lakótelepe. és kőzópparasatok kezéből a kulákok és földbirtokosok tu­lajdonába. Ezzel teljes kilátás- talanságba kergetve az így földönfutóvá lett parasztokat (Olaszországban és Franciaor­szágban e két gazdagnak mon­dott kapitalista országban * kormányzat a földnélkülivé vált parasztok kivándorlását szervezi, hogy megszabadul­janak a számukra teherré vált emberektől.) Az ilyen és ehhez hasonló gondokat már a magyar nép lerázta magáról a Horthy- randszer minden egyéb átkával együtt. A mi gondjaink és erőfeszi- téseiníc most arra irányulnak, hogy termelőberendezéselnk- ben a legmodernebb technikát honosítsuk meg, hogy ipari gyártmányaink olcsóbbak é* iobb minőségűek 1 egyénék, hogy jobb és olcsóbb iparcik­kel létbesstéc el dolgozó né­pünket. Falun óriási, a jobbágy felszabadulás jelentőségét meg haladó szervező és politikai munkát folytatunk a paraszt­ság mind nagyobb részének támogatásával a mezőgazdaság szocialista szövetkezeti átala- kftásáént, hogy a parasztság felemelkedése szilárd talajra támaszkodhasson és hogy a vá­rosi lakosság élelmezése, a ro­hamosan növekvő igényeket kielégíthesse. A tudAmánv művelőinek min­den erőfeszítése egyre inkább arra irámvul, hogy az Ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság az egészségügy fejlesztésében tevékeny segítséget ad Innak és növelték a magyar tudomány világhírnevét. A mi gondjaink arra Irányul nak. hogyan elégitstBc ki a dol­gozó emberek kultúrigényelt, s hogv köbben állandóan mara­dandó alkotásokra ösztönözzük kulturális, irodalmi és művé­szeti területen tevékenykedő nagyszámú tehetségeinket, fia­talokat és már nagy hírnév­nek örvend őket egyaránt. Mindezt az alkotó munkát a mi pártunk, a marxizmus-le- mmiarhus elveitől vezérelt, kommunista párt ihleti és szer- vezi. Győzelmeinkről, gond- latirk.ról. elkövetett Tubáinkról “milékezünk meg a 37. évfor­duló alkalmával, hogy tanul­junk, erőt merítsünk belőlük A magyar nép alkotó enete csodálatos erőfeszitésekre ké­nes. Még csak az eleién tar­tunk az úi társadalmunkat építő műnkének, s máris az »vész világ haladó embereinek elismerését vívtuk ki. Most érkeztünk el második ötéves tervünk kezdetéhez, amelvb*g toüfl-bam kezdünk. s amely résrieteiben is néhány hónap múlva ismeretes lesz. Irt öt­éves tervünk űiabb építőkoc­kákkal járul maid űl életünk építéséhez és nagyszerű tettek­kel fogja gazdagítani hazán­kat. Az alkotó munka erre útebb ténvei forték legkézzel- foghatóbhan példázni a "’f' gyár nép béke*ö-ekvéset*. '-melvnok leffodaadébb és lev­kövwtkezetes^bh szószólóta harcisa hazánkban az »laki fi­sának 37. évfordulóiéról meg­emlékező Kommunista ?&£■ A mi pártunkat az ®. , munka pártjának hazánk minden Baranya megye tud, saját élete alakuljg^, Ijehp. merni ennek ifa“ririe07^ tetten .elf?ßl,1Ä^p mint az bér számára má ^ beszelni e1Í!Teí%7 ITótó folytatott pártunk 37 g „„agya,. T^n k^el^rbí^TTlát’ ereiét « ezért adja P^gbbet, amit ma tudását--- „jjocializmus ügyé PártunkTlak a l«íén­a<£ a *»ey°góbl> vőérti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents