Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

Az országgyűlés szordd ülése fFolytalÁs a 2. oldalról) Nagy súlyt fektetünk a mezőgazdaság t«*jí esetésére i9dfi évi tervünkben igen nagy súlyt helyezünk a me­zőgazdaság fejlesztéséire. Az 1Ö56. évi terviben a me­zőgazdasági termelés hé mm szá aalékos növelésének eléré­sére a legfontosabb növényfaj­ták átlagtermését és tíz állat­tenyésztés hozamait Is maga­sabb színvonalon iri íny ozz.uk elő, minit amdit akár az utolsó öt év, akár a felszabadulás előtti tíz év átlagában, elértünk. Ahhoz, hogy a ken yérgabona ellátást saját erönkfoíjl- biztosít­suk, mindenekelőtt s oükség van a kenyérgabona vdtésfőrületé­nek az ideihez képest mintegy 150 ezer kataszitrá’.'is holddal való növelésére. N lövetjük a napraforgó vetésterületét is mitnitegy negyvenezer k.ataszfcrá ld„ holddal, hogy 'megkönnyít­sük a lakosság z siíradékszük- séglef éneik kielégít é-sét, és hogy exportcélokra is hőbb napra­forgóolajat adhassunk. A rizs vetésterületét viszont — tekin­tettel az évek óin rizzsel beve­tett földek egye észének kime­rüléséire — 75©? I- kataszitrálís holddal csökkeni tjük, ami lehe­tővé teszi az ésszerű rizs vetés­forgóra való átí (érést és a leg­öregebb. gvcima k rizstelepek ki­kapcsolását. A növénytermelésiben elő­irányzott arán ylag magas át­lagterméseik el késéhez szükség van a fejlett ti groteohnikai mód szerek széled .terű a'lkfiimaziá- sára: mindéi? .ekelőtt kukorica és burgonya négyzetes fészkes vetésének leli erjesztésére, a he- terózís vetőin 'sg és általában a nemesített, loővein termő nö­vényfajták részarányának nö­velésére. Állattenyésztésünk fejleszté­sét kizáró!? tg a hazad tafcar- mánybázisr.ia építjük fel. Ezért a kukoricíi vetésterületét az ez évi magas szintéin tartjuk és a szálast'.! sármányra fordított területeit, 'mintegy 160 ezer ka­ta sz trails holddal növeljük. — Ugyaniak! tor állatállományunk alakulásért összhangba hozzuk a rendeiJcezésre álló takarmány alappal. 1956. évi tervüok különösen nagy súlyt helyez a mezőgaz dasát szocialista szektorának fejlosztésére, ez évben már megmutatkozott termelési fö­lényének további megszilár­dítására. Az áj/Iami gazdaságok ég a ter- meiőj.zöv'etkezetek termésátla­gai ás hozamai lényegesen meg fogják haladná az egyéni gaz­daságokét. Az állami gazdasá­gok termelésének tervezésében érve nyesi tettük a mezőgazda- sági. tervezésnek a Szovjetunió­ban alkalmazott új módszerét, zatokat csak az állami gazdasá­gok terméked értékesítését ille­tően. írtuk elő: ezek alapján az állami gazdaságok sajáibmaguk készítik el részletes termelé­si terveiket. Az 1956. évi terv előirányoz­za a termelőszövetkezetek feko zott állami támogatását. A ter­melőszövetkezetek huszonegy százalékkal többet fognak be­ruházási célokra fordítani, mint 1955-ben és ezen kívül ötiver. százalékkal több közép- és rö­vidlejáratú hitelt kapnak. Ter­vünk előirányozza a termelő­szövetkezetek állatállományá­nak: jelentős gyarapodását, ami hez az első lépések már ebben az évben megtörtén.cek. Az álilami gazdaságok és a termelőszövetkezetek messze­menő támogatás,, mellett 1956- ban is jelentős segítségeit nyúj­tunk az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztoknak, nagy termelési lehetőségeiket — amennyire csak lehet — kd tudják használni. 1956-ban a mezőgazdaság összesen £73 millió forint ér­tékű gépet fog kapni. Ez lehetővé teszi, hogy az álllami mezőgazdasági gépállomások összes traktor- és motormun- káiíkat normálholdafcban szá­mítva 18 százalékkal emeljék. 1056-ban a mezőgazdaság 384 ezer 500 tonina műtrágyáit fog kapni az ipartól. A mezőgazdasági termelés ál­talános emelkedésénél jóval re gyctoib arányban fog növeked­ni 1056-ban a mezőgazdaság árutermelése. A szalbadfelvá- sáriás az összes begyűjtésen be lül 31 százalékról közel 40 szá­zalékra emailked'ifc, ami jelen­tős anyagi előnyökhöz juttatja a termelőket Az ipari és a mezőgazdasági termelés emelkedéséből kifo­lyólag megnőnek a közlekedés 1956. évi száiUíitásd feladatai. — Különösen az áruszállítás emel kedík 40.7 százalékkal. Mint­hogy az áruszállítások legna­gyobb részének terhe továbbra is a vasútiakra nehezedik, ter­vünk elsősorban a vasutak tel­jesítőképességének az előző éveknél nagyobb arányú növe­léséről gondoskodik. — 1956-ban 1680 új teher­gépkocsit bocsátunk a közle­kedés rendelkezésiére. A hírközlés területén jelen­tős fejlődést érünk el a táv­beszélő főközpontok fejleszté­sében. Gyorsított ütemben foly tatjuk a televízió bevezetésére irányuló munkálatokat, hogy a nagyteljesítményű 12 kilowat- tos adó 1957-ben megkezdhesse működését. lista szektorának erősítésére fordítjuk: 697 millió forintot az állami gazdaságokra, 409 millió forintot a gépállomások­ra, 332 millió forintot a ter­melőszövetkezetekre. A közlekedési beruházások 1956-ban 1148 millió forintot tesznek ki, 46 százalékkal töb­bet, mint 1956-foem. Az összes beruházásoknak majdnem egyötödét lakás­építésre, szociális, kommu­nális és kulturális célokra fordítjuk. Legnagyobb mértékű emelke­dést mutatnak az állami erő­ből lakásépítésre szánt össze­gek, amelyek 70 százalékkal magasabbak, mint 1955-ben. Ha ezeket a nagy összegeket takarékosan és ésszerűen hasz­náljuk fel és nem nagy laká­sok építésére, hanem máméi több, jól megépített egyszerű kislakás építésére helyezzük a hangsúlyt, akkor mód nyílik 1956-ban a jelenleg még na­gyon kedvezőtlen lakáshelyzet érezhető megjavítására. 1958-ban jelentősen növeked­nek a munkavédelmi beruházd sok, amelyek 170 millió forin­tot tesznek ki. A többi kom­munális, szociális és kulturális beruházás elsősorban a váro­sok víz- és gázellátásának meg iavítását, valamint az iskolák ás az egészségügyi intézmé­nyek fejlesztését fogja jelentő­sen előmozdítani. Különös súlyt kell helyeznünk a beru­házási összegek lehető leggaz­daságosabb és legtakarékosabb felhasználására. Jelentősen növeljük a fel­újítási célokra fordított össze­geket, amelyek vállalati és költségvetési vonalon összesen 5326 millió forintot tesznek k;i, több minit 19 százalékkal töb­bet, mint 1955-ben. 1956-ban az énítoioar terme­lése 23,1 százalékkal nő. Nagy súlyt helyezünk az előre­gyártóit könnyubston elemek és nagyméretű falazótestek al­kalmazására, ami lehetővé te­szi az építkezések lényeges meggyorsítását. Annak ellenére, hogy az el­osztható .nemzeti jövedelem jó­val nagyobb hányadát fordít­juk az állóaiapok növelésére, mint 1955-ben, a lakosság fo­gyasztási alapját is több mint három milliárd forinttal, 1955- höz képest 4.7 százalékkal emeljük, ami az életszínvonal újabb javulását jelenti. A fo­gyasztási alapnak ez a növelé­se lehetővé teszi bérrendsze­rünk egyes aránytalanságai­nak kiküszöbölését, és főként olyan bérügyi intézkedéseket, amelyek a műszaki fejlesztés előireviitelét, az abban való anyagi érdekeltséget biztosít­ják. A lakosság jövedelmének nö­vekedéséből kiindulva a kis­kereskedelmi áruforgalom 4,1 százalékos növelését irányoz­zuk elő. Az élelmiszerek kö­zül 10 százalékkal emelkedik a hús- és a húskészítmények forgalma. amennyiben kötelező előirány­1956. évi tervünk lényegesen növeli a beruházásokat 1^56. évi tervünk lényegesem növeli^ beruházásokat. Álla­mi erőből beruházási célökjra 12 204 millió forintot irányo­zunk elő, ami 1955-höz képest mintegy 30 százalékos nöVélieí dést jelent. Ezenkívül közel egyműliárd forint további be­ruházással számo'unk réíszint a szövetkezetek saját eszközei­ből, részint község- és Válla- latfejlesztési alapokból, vala­mint a magánerőből t/órténő lakásépítés területén. 1856-ban különösen alt ipari és ezen belül a nehézipari beruházásokat növeljük nagy arányokban. A nehézipari beruhéfeásoki fordított összeg 3460 rrtillió f rintrói 4580 millió forimira n vekszik és az egész hl .'ruház c összeg közel 39 százalékát t .}. ■”,z anyagbázis kiszól szo%á(.ják a riányász; átruházások, arnelyejc az égé beruházási összeg jgykilenc det teszik ki. a kohászati t ruházatokat 1955-ljföz képi mintegy 43, százalékkal, épitoanyagipar ben Rázásait százalékkal növeljek a vili mosenergiaipari t* ruházások 1100 millió forintot fordítur közel másfélszeresét az 19? ben erre a célra «ordított ö: szegnek. 1956-ban megíiriditjoik a tisza menti vegyimű vek építését amely a második ötéves terv egyik legnagyobb alkotása lesz Megindul Szőnyben a modern krakk-üzem létesítése. Sztálin- városban szalmacelluloze-üzeim fépítését kezdjük meg. Folytat­juk a rudabányai ércdúsító építését. • _ Energetikai bázisunk kd'bőví tésére folytatjuk a tiszapalko- nyai nagy erőmű építését és ugyanakkor megkezdjük Pécs- újhegyen egy másik nagy erő­mű létesítését. A Szovjetunió által -nyújtott hatalmas jelentőségű támoga tás felhasználásával meg­kezdjük az első magyar atomreaktor építését és biz­tosak vagyunk abban, hogy tudósaink, mérnökeink, tech­nikusaink és munkásai* k alkotó szelleme és lendülete lehetővé fogja tenni, hogy a második ötéves ' terv folva- mán megteremtsük az első mag atomerőmű alapjait. 1906-ban 758 millió forintot fordítunk összesen gépipari be­ruházásokra, kétszer annyit, mint 1955-ben. Jelentős össze­get, 95 millió forintot fordí­tunk a gyengeáramú ipar fej­lesztésűre. 1956-ban összesen 2 200 mil- 'ió forint értékű beruházást fordítunk állami erőből a me­zőgazdaság céVaira, az összes beruházások 18 százalékát. En­nek az összegnek legnagyobb részét a mezőgazdaság szocia­Az életszínvonal emelésében jelentős szerepet fo-g játszani a lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátásának szá­mottevő megjavulása. 1956-ban 94 községet fogunk villamosítani. 1956. évi tervünk új lépcső­fokot jelent abban a hatalmas gazdasáigj átalakulásban, amely hazánkban a felszabadulás ót? folyik. Az egyik évről a másik évre végbemenő, aránylag sze­rény változások nem teszik mindenki számáét nyilvánva­lóvá gazdasági fejlődésünk ha­talmas méreteit. Ez azonban éles megvilágításra kerül, ha az 1956. évi előirányzatokat a háború előtti régi Magyaror­szág utolsó békeévével, 1938- cal vetjük össze. 1956-ban Ma­gyarországon -minden lakosra négy és félszer annyi villamos- enengia-fogyasztás, több mint két és félszer annyi hengerelt- acél-termeiés jut. mint 1333- ban. Egy kát asz trails holdon több mint ötször annyi műtrá­gyát fogunk felhasználni, mint Horthv-Magyarországo-n. Az egv főre eső cukorfogyasztác több m-ínt kétszerese lesz a/ 1938 évinek. Az utolsó években vévbe- ment gazdasági fej’ődés és a második ötéves terv hatalma? távlatai úgy is lemérhetők. ha második ötéves tenrünk első évét az első ötéves terv első évével, az 1950 évvel hasonlít­juk össze. 1960-ben az. ogy fő­re eső villamosenergia-tcnme- lés 319 kilowatt órát tett ki, 1956-ban 588 kilowattóra lesz. 1956-ban ötször annyi bölcső­dei férőhellyel, négy és félszer annyi kn!túrotthonnal fogunk rendelkezni, mint 1960-ben. A második ötéves tervet sok­kal szélesebb alapokon, sok­kal magasabb színvonalon in­dítjuk meg, mint 1950-ben, az első ötéves tervünket. A magasabb kiindulási pont arra kötelez minket, hogy a szocializmust tovább építve második ötéves tervünk évei­Berei elvtárs a továbbiak so­rán népgazdaságunk hatalmas belső tartalékairól szólt Miiben állnak ezek a tartalé­kok? Először is a műszaki szín vonal emelésének ma még pontosan fel nem becsülhető, tervünkben még kellően figye­lembe -nem vett eredményed­ben — mondotta. Másodszor hatalmas tartalé­kaink vannak a takarékosság következetes megvalósításá­ban. Tervünket már a szigorú takarékosság megvalósítására építettük ugyan, de nem fér kétség ahhoz, -hogy ezen a té­ren még -igen nagy, ezideig fel nem tárt lehetőségek vannak. Végül további tartalékok rej­lenek abban a baráti együtt­működésiben, amely egyre job­ban megszilárdul országunk és a Szovjetunió, valamint a szo­cialista -tábor többi állama kö­zött Mindent el kell követ­nünk, -hogy még jobban elmé­lyítsük a gazdasági és a mű­szaki együttműködést a Szov­ben is gyors léptekkel vi­gyük előre a gazdasági fej­lődést és olyan erp.dmenye­ket érjünk el, amelyek mr/'- felelnek népgazdaságunk nagy erőforrásainak, ame­lyek méltók népünk hősi erő­feszítéseihez. (Taps.) Fejlődésünk távlatait, e gazdasági fejlődés során el­érendő színvom-alat az szabja meg, hogy egyre szilárdabb szocialista alapokra felépülő országunknak a számiunkra leg fontosabb területeken belát­ható -időn belül kell érnie a jelenleg előttünk járó fejlet­tebb országok színvonalát. jetunióval és a többi baráti országgal és hogy bátran él­jünk a nemzetiközi munka- megosztás által teremtett új lehet őségekkel. Az 1.956. évi népgazdasági terv kidolgozása a miniszter­tanács jóváhagyásával befeje­zést nyert és ennek irányelveit és főfeladiatait most megtár­gyalásra az országgyűlés elé hoztuk. A mi számunkra is igaz azonban Sztálin mondása: „Csak bürokraták gondolhat­ják, hogy a tervezőmunka a terv összeállításával befejező­dik. A terv összeállítása csak kezdete a tervezésnek. Az egész tervszerű vezetés csak a terv összeállítása után, a -he­lyi ellenőrzés után, a terv meg valósítása, javítása és tökéle­tesítése során bontakozik ki”. Most, amikor befejezzük 1956 évi tervünk kidolgozását, mi is elmondhatjuk, -hogy ez csak kezdete az eredményes tervező munkának. A mi tervezőmun­kánk is csak akkor lesz célra­vezető, ha ugyanakkor, amikor a legszigorúbb tervi egyetmet követeli meg, a legnagyobb mértékben támaszkodik az ál­lami és gazdasági szervek ve­zetőinek és munkatársainak és legfőképp a széles dolgozó tö­megeknek alkotó kezdeménye­zésére. Csali a dolgozók millióinak akarata, tudatos erőfeszítése, szocialista munkaversenye biztosíthatja a terv sikeres megvalósítását, a tervben ki­tűzött célok elérését. Csak a dolgozók aktív közre­működése mellett valósítható meg a terv végrehajtásának olyan ellenőrzése, amely lehe­tővé teszi, hogy a tervet meg­valósítása során javítsuk és tökéletesítsük és így biztosít­suk azt a .tervszerű vezetést, amely megfelel a lenini köve­telményeknek és amelyre a mi országunknak, -a mi népgazda­ságunknak is szüksége van 1956. évi -tervünk sikerének leg lőbb feltétele az, hogy a mun­kásosztályt, a dolgozó paraszt­ságot, az értelmiséget, az egész dolgozó népet mozgósítsuk a terv teljesítésére és túlteljesí­tésére, a terv megvalósítása során jelentkező akadályok és nehézségek leküzdésére, máso­dik ötéves tervünk sikeres megindítására. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy az 1956. évi nép­gazdasági tervnek -ismertetései­ben kifejtett irányelveit vegye tudomásul. (Nagy taps.) Az országgyűlés szerdai ülése ezzel befejeződött. A csütörtö­ki ülésen az 1956. évi .népgaz- dasági tervet, valamint az al­kotmány 24. szakasza új szöve­gének megállapításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja az országgyűlés. Az egész dolgozó népet mozgósítsuk a terv teljesítésére. Egy újítás története A komlói vájáriskola tanulói befejezték évi tervüket (Tudósítónktól) November 15-én határidő előtt 15 nappal fejezték be ez évi tervüket a komlói vájárís- kola másodéves növendékei. Ebből az alkalomból kedden délután 1 órakor a vájáriskola épületében röpgyűlést tartot­tak, amelyen Drább Gyula igazgató köszöntötte a másod­éves tanulókat, akik 27,843 tonna szenet termeltek ki ed­dig s ezzel is nagymértékben hozzájárultak Kossuth-bánya I-es üzemének tervteljesítésé­hez. Drább elvtárs emlékeztette a fiatalokat a legutóbbi DISZ- gyülésükön tett vállalásukra, — mely szerint december 31-ig 1,500 tonna szenet adnak ter­ven felül — és kérte a másod­éves vájártanulóikat, hogy vál­lalásukat épp olyan becsülettel teljesítsék, minit évi tervüket. Jemei Miklós DISZ-titkár felolvasta a DISZ és a szakszer vezeti bizottság távirati jelen­tősét, amelyet a fiatalok nevé­ben intéztek az MDP Központi Vezetőségéhez és az MTH or­szágos központjához. A röpgyűlés Rácz Sándor ott­hon-vezető dicsérő és további sikerekre buzdító szavaival ért véget. Kigyulladt a villany Ófaiun öfalun november 6-án ki­gyulladt a villany. Ezzel ismét eggyel több lett megyénk köz­ségeinek a száma, melyek hat­hatósan érzik népi demokrá­ciánk segítségét. Az ófalusi ta­nács hatáskörébe tartozó Zsi-b- rik községben szintén szerelik a villanyt. A Megyei Begyűjtési Hivatal értékelte a begyűjtési verseny állását. Ezek szerint a versen v a következőképp alakult: Kukoricában: l. a mohácsi járás, 2. a villányi, 3. a pécs váradi, 4. a siklósi, 5. a sásdi 6. a sellyei, 7. a szigetvári. 8. e nécsi járás. A városok közül: 1. Mohács, 2. Pécs, 3. Komló. Burgonyában: 1. a szigetvári Jelentős újítás ötlete szüle­tett meg októberben a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat­nál. A dolog úgy történt, hogy a Sertéstenyésztő Vállalat át­hozott az üzemhez egy fűka­szát, hogy azt alakítsák át ku- koricaszárvágóra. A Sertéste­nyésztő Vállalat emberei meg is mondták, hogyan képzelik el. A Földművelésügyi Minisz­térium „Gépállomás“ című lap­ja szeptemberi számában közöl egy ezzel kapcsolatos Újítást, s neki az kell. cie mi­nél hamarabb, mert. szükségük van a kukorieaszárvágás gépe­sítésére. A fontos feladatot Románcz Gyöngy és Németh József kap­ta. Mindketten többszörös újí­tók és jó szakemberek, s így egy-kettőre észrevették, hogy a megrendelés körül valami nincs rendiben. Németh József éveken keresztül volt gépállo- másokon gépész, m.aid főgé­pész, é-s ígv tapasztaltból tud- *a. hogy a fűkasza sóikkal gyen­gébb annál, hogy kukorica,szá­rat lehessen vele vágni. A ka- szaifcg-ak sem b'-riá'k. a fogas­kerekek is ettörnek. Vitába is szálltak a fődiszipécseirrel. Kő­szegi Jenő elv társsak Snk huza­vona után végre kiderült hogy a „Gépállomás" tervrajza sze­rint nem is tudják a megren­delést teljesíteni, mert néhány s’katrészt. oéldául az F. K ' '64-es védőid iát nem tudnak beszerezni. Ekkor kiderült, ho.gy Q két munkás ioőközben kitervezte az újítás újítását, amélv sokkal olcsóbb, erősebb és jobban tehet vele dolgozni s főleg nem kell hozzá külön- ’eees anyag, mert jóformán a vállalat hulladékányagából el­készítik. Miiből is áll az újítás? A Gépállomás” című lap terv­{ •ajza szerint az eredeti fűka­sza késeit erősebbre cserélik ki járás, 2. a pécsváradi, 3. a sás- di, 4. a villányi. 5. a mohácsi, 6. a pécsi, 7. a sellyei, 8. a sik- 'Ósi járás. Városok közül: 1. Komló, 2. Mohács. 3. Pécs. Sertésben: 1. a pécsváradi ■árds, 2. a mohácsi. 3. a sás-ii, 1. a pécsi, 5. a villányi, 6. a szi­getvári, 7. a siklósi, 8. a sely- ’yej járás. Városok közül: 1. Pécs, 2. Mohács, 3. Komló. s a szokásos módszerrel, a vontatás közben egyenletesen forgó keretekről hajtják meg a vágószerkezetet. Ennek az a hátránya, hogy kicsi a vágó- sebesség, így a szárakat csak eltördeli, de nem vágja le tel­jesen. Emellett nagyon mk géphiba adódhat, mert a fűka­sza fogiaskerékrendszerű átté­telét meghagyják és az nem bírja a terhelést, eltörik. Románcz György és Né­meth József elvtársak elkép­zelése szerint a vágószerkezetet az eddigiektől eltérően nem kerékről, hanem egy kardán- tengelyről teli működtetni. Ez­zel kizárják a fogaskerék al­kalmazását, s emellett kétsze­resére növelik a vágósebessé- get, ami sokkal jobb minőségű szárvágást jelenít gyakorlatban. Az ötlet egyszerű, de rendkí­vül értékes, mert ha tökélete­sen sikerül, akkor végre meg­oldódik a gépi szárvágás prob­lémája, amin nagyon sokan, gondolkoztak már, de ered­ménytelenül. A vállalat műszaki vezető­sége megörült a nagyszerű és olcsó újításnak, és ha nem is a jelentőségének megfelelő mértékben, de felkarolták az ügyet és biztosítják az anya­got. Románcz elvtársak munkájá­ban most jelentős akadály kö­vetkezett be. A kaszafejtartó elkészítése komplikált és hosszadalmas feladat, s arra kérték a műszaki vezetőket, hogy szerezzenek egyet vala­melyik másik vállalattól, mert akkor sokkal hamarabb elké­szülhetnek. a munkával. Re­méljük, hogy a kérést Molvay Kálmán elvtárs, a diszcséper. aki egyben a vállalat újítási felelőse is, segít megoldani, s továbbra is támogatja a nagy­szerű újítás megvalósulását. Remélhetőleg néhány napon belül működés közben láthat­juk a szárvágót. A két újító igyekszik. Napi munka után az új konstrukció mellett töl­tik eV szabadidejüket. hogy még az ősz folyamán .kipróbál­hassák gyakorlatban az új szer kezetet, s a gépállomások, álla­mi gazdaságok és termelőszö vetkezetek is elkészíthessék a kis gépet, hogy a következő őszre már csak emlék legyen a fárasztó .kézi sz^rvágás, A Megyei Begyűjtési Hivatal jelenti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents