Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-27 / 253. szám

DUNÁNTÚLI Y/lÁG/mii£TÁBJAIEBrErÖt2£Ttin A MAI SZÁMBAN: Megérkezett Geafbe a szovjet küldöttség. <2. o.) — Gondolatok Micsurin születésének ICO. év­fordulóján. (2. o.) — Amíg nem vethetünk — törjük le a kukoricát! (2. o.) — Végétért a ma­gyar—jugoszláv határjel-vegyesbizottság 12. ülésszaka. (2. o.) — „Hét évszázad magyar versei.“ (3. o.) — Törik a kukoricát az ócsárdi tsz-bcn. (3. o.) — Várják a »ültgalambot. (4. o.) 1 BARANYA MEGYEI Bl ZO TT/A'GA'N A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 OKTOBER 21 Gondosan készítsük elő a zárszámadásokat! Irtai ÖRS AI JÁNOS, a megyei párt-végrehajtó bizottság ágit. prop. osztályának vezetője A Központi Vezetőség jnár- 'ciusi határozata nyomán me­gyénk termelőszövetkezeti mozgalma — másfélévi bizony talanság után — erőteljes fel­lendülésnek indult. Ebben az évben már 251 termelőszövet­kezet működik, 14 845 főre emelkedett a tsz-tagok száma. Megyénk dolgozó paraszt­sága növekvő érdeklődéssel fi­gyeli a termelőszövetkezetek fejlődését, gazdasági eredmé­nyeink alakulását. Termelőszö vetkezeteink jó munkájának eredményeképpen a dolgozó parasztság véleménye a tsz- mozgalomról megváltozott. Többségükben jóindulattal te­kintenek a termelőszövetkeze­tekre. Tudják, hogy ez az út a jövő útja, amely nekik is a jövőt jelenti, csupán a döntő tépés hiányzik még. Igen so­kan a termelőszövetkezetek eredményeitől teszik függővé, hogy szakitsanak-e az ezernyi gondtól terhes múltjukkal és ők is szorgalmas tagjai legye­nek az igazán szabad paraszti élet mindjobban bővülő tábo­rának. Ezért olyan jelentős esemény termelőszövetkeze­teink életében az idei zárszá­madás. Várakozással tekint a zár­számadás elé megyénk terme­lőszövetkezeti parasztsága is. Szorgalmas munkájának ered­ményeit — a magas terrnés- e redan lenyek, a már előlegként kiosztott termények és pénz mellett — most a zárszámadás idején kiosztandó készpénzzel, terményekkel együtt összesít­ve fogja látni. Várakozással nézi minden termelőszövetke­zeti tag. hogy tervezésük he­lyes volt-e? Lelkes munkájúik­kal milyen mértékben teljesí­tették túl terveiket és ezen keresztül mennyivel nőtt jö­vedelmük, a tervezettnél meny nyivel nagyobb összeggel já­rulhatnak hozzá mindnyájuk biztos jövője, a szövetkezeti alap növeléséhez. A zárszámadások előkészité- *« gondos munkát igényel a termelőszövetkezetek vezetősé­geitől, a községi tanácsaiétól át a pártszervezeteidtől. A pártszervezetek akkor oldják meg az előkészítést a legjobban, ha ebbe belevonják a szövetkezeti tagság széles J*tegét. a tagság sokirányú tapasztalatát okvetlen fel kell használná a zárszámadás sike­re érdekében. Nap-nap után ismertetni kell i szövetkezel tagjaival az eredményeket, hi­bákat, meg kell vitatni velük a problémákat Mekényesen az Uj Alkotmány Termelőszövet­kezet ebben az évben igen so­kat fejlődött, jövedelme s a tagok munkaegység szerinti r®sae*edése is előreláthatóan meghaladja a tervezettet. Az­zal azonban feltétlenül fogial- ^ceU’ h°Sy a kertészet miért, hozott kevesebb pénzt a tervezettnél Oka: egyoldalú volt a kertészet termelése. osak a káposztából a nf‘gy Jövedelmet biz tosítani, más terroényféíeség­Zt™** ÍOrdHottak kellő ^3­tafsáaának tfY*n&Z0Ve{itezet lagaagÄTOfc kell vonnia a ™«*fe.,eté tanulságot, és “ JÖVŐ évi tervet az idei év ta pasztalatainak a figyelembevé­telével kell elkészíteni. Min­den termelőszövetkezetben * a különböző eredményekből és hibákból le kell vonni a meg­felelő tanulságot és azt a jövő évi munkában úgy kamatoz­tatni, hogy növelje a tsz ere­jét. jövedelmét. A pártszerve­zeteknek a vezetőségi tagokon, a népnevelőkön keresztül arra kell törekedniök, hogy már az előkészítés idején felhívják a tagság figyelmét a tanulságok­ra, kikérjék véleményét, szer­vezzék aktivitását és ezen ke­nőstül b&töGÍteák, hogy ft köz­gyűlés olyan határozatot hoz­zon, amely előrelendíti a szö­vetkezet munkáját. A zárszámadás elkészítésé­nél a vezetőségnek az alap­szabály értelmében mindenek­előtt azt kell biztosítania, hogy a termelőszövetkezet ele­get tegyen államiránti kötele­zettségének. Az adó, a bizto­sítási díj kifizetése az első feladatok közé tartozik. Feltét len szükséges, hogy a lejárt kölcsön-részleteket termelőszö vetkezeteink kifizessék. Álla­munk 1955-ben többmillió fo­rint kölcsönt adott a megye termelőszövetkezeteinek. Lát­hatjuk a munkásosztály, az állam igen jelentős összeggel könnyítette meg termelőszövet kezeteinknek az építkezést, és más beruházásokat. A terme­lőszövetkezetek becsületbeli ügye is, hogy miinél többet tör- lesszenek belőle. Az idei bő termés és a tervezettnél maga­sabb jövedelem lehetővé teszi, hogy az esedékes törlesztésen túl is fizessenek vissza álla­munknak. Termelőszövetkezeteinknek nagyon nagy segítséget adnak a nagyüzemi gazdálkodáshoz a gépállomások. Abban, hogy termelőszövetkezeteink búzá­ból 10,2, árpából 14 mázsás megyei átlagot értek el, az egyénileg dolgozó parasztok 9,2, illeti*» 12,8 mázsás átlagé­val szemben — a gépállomá­sok jó munkájának igen nagy szerepe van. Minden termelő­szövetkezet vezetőségének és tagságának lelkiismereti kér­dése is kell, hogy legyen a gépállomási dijak maradékta­lan kifizetése. Az idei bő ter­més azt is lehetővé teszi, hogy a tsz minél többet fizessen be természetben, így is segítse az állam takarmánytartalékainak növelését és ezen keresztül a spekuláció leküzdését. A kötelezettségek teljesítése tagság anyagi érdeke is tehát után kerülhet csak sor az évi jövedelem helyes elosztására. A szövetkezeti alaphoz csato­landó részen kívül elegendő vetőmagról kell gondoskodni, igen fontos továbbá, hogy megfelelő biztonsági alapot te­remtsenek, arra gondolva, hogy ezzel tervszerűbbé, biz­tosabbá tudják tenni gazdál­kodásukat, Az idei bő termés lehetősé­get nyújt, hogy évek óla fenn­álló takarmányproblémájukat egy-egy munkaegység értékét jelentősen növelné. A háztáji­ban termelt kukorica minden termelőszövetkezetben elegen­dő arra, hogy a tsz-tag a sa­ját család i a Szükségletét meg- hízlalja, maradjon más jószág eltartására is és még egy, eset­leg két hízót el is adjon. Ezért kell, hogy a túlméretezett ház­táji jószágállomány ellen fel­lépjünk. Találkozhatunk sok olyan tez-t aggal, amelyiknek 2—3 tehene, 20—25 sertése van. A mohácsi Vörös Fény Tsz-bem azt követelik, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb mértékben emelkedjék atsz-ek közös állatállománya. Tűrhe­tetlen, hogy a termelőszövet­kezetek közös állatállománya és a „háztáji” állatállomány között megyénkben számszerű­leg egész minimális különb­ség van csak. A túlzott méretű háztáji állomány az oka, hogy számos termelőszövetkezetnél már magasra is tervezték a kiosztandó kukorica menmyisé- jelentősen csökkentsék, illetve get - például Kátolyban négy teljesen megoldják , kilót, másutt pedig az amúgy Helytelen az a törekvés * magasra tervezettnél te töb- e -5 sértésé volt Má­ameS i^tíőszövetkSSS ** kiosztani. .őz «** ^ ameiy termeioezovetkezeteuűt ,. .. pi, ~ néldául 1—2 saerzódéses bfkája van. jelentős részénél jelentkezik, pc®**“ Béke .f. , XTv» Találkoztunk oivannoi' hogy minél több takarmányt két W**« Találkoztunk ^ akarnak kiosztani, Egyrészt , . , már a tervezésnél sem vették egysegenként figyelembe azt a magától ér- Pártszervezeteinknek a leg­te tödő tényt, hogy elsősorban erélyesebben fel kell lépniük a a közös gazdaság takarmány- túlzott osztozkodás hangulata nyal való ellátása a fontos, ellen. Minden tsz-tagnak vilá- Tavaly és az idén te számos goean tudtára kell adni .és tsz-ben tapasztalhattuk, hogy meg kell győzni aurái, hogy a takarmányhiány miatt csők- háztáji gazdaság — kisegítő, kenten« kellett a sertéséilo- Az a célja, hogy a taz-tag meg mányi, a jobbik esetben pedig meghagyták az eredeti szinten. A ezarvasmarhaállomány szak­szerű takarmányozása is nehe­zen ment, mert a korpát ku­korica és árpa hiányában a sertésekkel kellett feletetni. A jószágállomány nem megfelelő szaporítása a tsz termésátla­gainak a növelését is erősen akadályozza, hisz a trágya- mennyiség olyan kevés már most, hogy termelőszövetkeze­teink csak 5—7 év alatt tud­nák földjeiket megtrágyázni. Ha pedig a terméshozamokat nem növelik állandóan, akkor hat Találkoztunk olyannal, aki 4 kilót akar kiosztani munka- hízóra kötött szerződést. (Elég komoly hiba, hogy állami szer­veink az ilyen szerződéseket megkötik.) Ahol normális a háztáji jó- szágáHamány, ott elegendő a háztájiban termett kukorica és az a mennyiség, amit munka­egységre kapnak. Ha két mun­kaerőnek a tsz-ben csak 600 munkaegysége van, akkor is kap 6—9 mázsa kukoricát. A zárszámadások előkészíté­sét és egész menetét fel kell használni a közös áHalállo­mány növelésére, a biztos, ele­gendő takarmánymevnyiség biztosítására. Tsz-tagjaink meg fogják érteni, hogy egyre fo­kozódó jövedelmükhöz ez te­remti meg a biztos és jó ala­pot. A munkásosztály igen nagy anyagi támogatást adott és ad tudja hizlalni disznaját és te­remjen számára zöldségféle, burgonya, stb. De nem helyes az a törekvés, ami — sajnos, — elég erős, hogy miinél töb­bet hozzon ki a háztájiból és ezáltal elhanyagolja a közöst A kától yi December 23, Tsz jó, erős szövetkezet 50—55 fo­rint lesz előreláthatólag az egy munkaegység értéke. De mennyivel több Lenne akkor, ha egy kiló kukoricát osztaná­nak munkaegységenként, a többin pedig sertéseket hiz­lalna a tsz! Minden öt mázsa gi ellátás« zavarokat e fontos élelmezési cikkben meg tudjuk szüntetni. Az elegendő takarmány biz­tosítása, az állatállomány gyors fejlesztése mellett szükséges, hogy a tsz közös vagyonát is megfelelően gyarapítjuk. Az alapszabály az oszthatatlan alap növelését 20—35 százalék­ban írja elő. Tsz-eiok többse généi a tervezettnél nagyobb jövedelem lehetővé teszi azt is, hogy az oszthatatlan alapot is ennek arányéban a terve­zettnél jobban növeljük. Ná­lunk Baranyában probléma sok helyen, hogy a közös állat­állományt nem tudják megfe­lelően elhelyezni istállók hiá­nyában. Helyes, ha termelőszö- vetkezeteink tagsága erre is gondol és megfelelő összeget félre tesz istállók és más kö­zös épületek építésére. Az elmúlt években több he­lyen probléma volt a szociális és kulturális alap biztosításá­val, azonkívül a földjáradék kifizetésével. Pártszervezete­ink hívják fel az állandó bi­zottságok figyelmét ezekre az igen fontos kérdésekre és biz­tosítsák. hogy a zárszámadások lebonyolítása termelőszövetke­zeteink újabb megerősödésén hozza. Az előkésztés ideje alatt a termelőszövetkezetek kérjék a községi, járási tanácsok segít­ségét! Nagy feladat vár a gép állomásokra és a gépállomást agronómusokra. A gépállomá­sok pártszervezeteinek fő fi­gyelme az őszi munkák el­végzése mellett a tsz pártsze -­nem lesznek képesek az állat- kukorica után egy mázsa húst a termelőszövetkezetek fejlesz- vezetek megsegítésére irányui- állomány szaporítására sem. A kapnak, ami a jelenlegi ára- téséhez. Jogosan elvárja: arra jón! Mindenütt, ahol tsz-pár*. - kettő fejlesztése tehát szóró- kát figyelembe véve 2000— törekedjék a ternmélőszövetke- szervezet ven, vezetőségi tag san együtt végzendő feladat. 2 200 forintot jelentene. Több zeti parasztság, hogy segítse, a gyűlésen tűzzék napirendre a A termelőszövetkezetek jö- százezer hian™ir ,—i —i-c --------—i. i--------:—i a;a* -a jö- százezer forinttal tudnának vő je, a termelőszövetkezeti többet kiosztani jövőre, ami város hússal és zsírral való jobb ellátását, hogy a jelenle­Bányászaink az éves terv teljesítéséért! A komlói trosst december 26-ra akarja befejesni éves tervét A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói derekasan helytállnak az éves terv telje­sítéséért vívott küzdelemben. A tröszt december 26-án be akar­ja fejezni éves tervét. A lehe­tőség megvan rá, mert már ed­dig is 14.455 tonnával adtak több szenet az előírtnál, s már csak 4.500 tonna szén hiány­zik az éves vállalás teljesítésé­hez is. Nézzük meg, hogyan állják meg helyüket az egyes aknák dolgozói. Kossuth-bdnya több, mint 11 ezer tonna szén­nel adott többet ebben az esz­tendőben, mint amennyi a ter­ve. Az I-es üzem október 26- án délelőtt már büszkén jelent hette: hart tervüket becsület­tel teljesítették. Az üzem dol­gozói most ígéretet tettek, hogy a hátralévő időben terven fe­lül még 4.960 tonna szenet ad­nak a népgazdaságnak. A szép eredményekhez hozzájárult a kétharmados műszak beveze­tése. A II-es üzem dolgozói vál­lalást teltek ama, hogy le- törl<*sü,Uk adósságukat. De fo- pidkozásaikat non követték tettek. Egyetlenegy brigád sincs, amelyik ebben a hónap­ban, teljesítette volna havi tervét. Pedig olyan kiváló bá­nyászok is dolgoznak náluk, mint Janka Emil, aki az év tavaszán megkapta a kisfron- tok «razógce vándMzásal&Jáftj A tervek nem teljesítésénél sok minden közrejátszik. Töb­bek között az is. hogy igen sok a géphiba. Schillingen elvtárs, az üzem fämechanikusa nem fordít gondot a szállítóberen­dezésekre os így emiatt is sok az állás. Egyes dolgozók pedig nem­törődöm viselkedésükkel okoz­nak kárt a népgazdaságnak. A G-erber-körtet fejtésének szál- lítóguritójában állandóan 50— 60 centiméter kitermelt szén hever, nem szállítják el, s a fenntartók később rétezapol- nak. Az északi üzemek szintén mind teljesítik a havi tervet és nincs adósságuk az évi tervszámot figyelem be véve se. Nagymányok 348,8 tonná­val « Máza 147.5 tonnával adott több szenet ebben az év­ben. Szászváron rendeződött a létszámkeret, tervszerűen vég­rehajtják a műszaki intézke­déseket s végre sikerült jó megoldást találni az iszapo­lásra te. Az üzem a harmadik negyedévben behozta félévi lemaradását s most a vállalá­sok teljesítéséért küzd. No­vember 7-e tiszteletéire napi 20 tonnával több szenet ígér­tek s szavukat be is váltják, mert ebben az évben 161,3 tonna többletük van. Különö­sen példamutatóan dolgozik Jauch Jakab és Ágoston Ist­ván fejtési csapata. Béta-akna méltó versenytársa az 1. üzem­nek. Most is csak egy hajszál­lal maradtak le a nemes küz­delemben. 12.794 tonnával ad­tak eddig több szenet, mint tervük előírja. Különösen ki­tűnt a munkában Vörös János brigádja, amely 429 csillével adott többet esedékes havi ter­vén felül. Dicső Ferenc bri­gádja is 282 csillével toldotta meg a 100 százalékot. A pécsiek tízezer tonna szenet adnak negyedévi tervükön felöl A peofii front brigádok a na- nyűkkel valamennyi pécsi pókban elhatározták, hogy frontbrigádot megelőzték. — több mint 10 ezer tonna szenet Varga János csapata te a lig­ádnak IV. negyedért tervükön jobbak köat szerepel 179 csú­féiul, s ezzel segítségére siet- lés túlteljesítéssel, nek a tervteljesítésben ©ima- Siabolcs kerületben te mél- rarit trösztöknek. tóan harcolnak az ígért meny­Már eddig te szép eredmé- nyiség kitermeléséért. A leg- nyek születtek. Pécsbányán az jobbak közt te Kovács István országoshírű Páncaél csapat (8) csapata jár ©lent 118,5 szá- vezet. 116 százalékot teljesítet- zaiékos terv teljesítéssel. Szin­tek h már több mint 136 c»iile szenet adtak előirányzatukon felül. Veszeti József csapata követi őt nyomon, túlteljesíté- iük mintegy 128 csille. Petőfi aknán Hegedűs János csapata már több mint 580 csille sze­net adott előirányzatán felül. teljesitmó­vek Antal, a szocialista mun­ka hősének csapata hírnevé­hez híven most is kitesz ma­gáért. Ebben a hónapban már 178 csille, szenet adtak elő­irányzatukon felül. A bányász versenyben élenjáró Gál Já­nos csapata sem elégsz* meg « régi babérokkal, Űk mér 185 csille szenei adtak tervü­kön felül. • A közeli napokban egy «agy teljesítményű PML 5-ös rako­dógép kezdi meg a munkát Pécsbányán. Az óránkénti 10 tonna teljesítményű rakodó gépet a VIII. szinten állítják munkába. Nagy szerep vár er­re a gépre. A millszekundu- mos robbantás alkalmazásával 15—20 százalékkal több med­dőt kell elszállítani repesztés után. Kézi munkával Igen las­san halad a rakodás. A gép se­gítségével azonban minden nehézség megoldódik, gyorsab­ban halad a munka az elővá­já«rAK^rv ___ ve zetőségek beszámolóját, ad - janak tanácsokat a zárszám­adási beszámoló jó elkészítésé ­hez. Arra kell figyelni, hogy elkerüljük a tavalyi zárszám­adások egy igen súlyos hibá­ját, a mechanikus számíeko- rolást, A zárszámadási be­számoló tükrözze a tsz életét, problémáit és egyúttal tegyen javaslatot a munka jobb meg­szervezésére. Követendő példa a szigetvári járás termelőszövetkezeteinek a terve, amely szerint a zár­számadásokat összekapcsolják tsz-látogatással és egyénileg dolgozó parasztokat hívnak meg egyes zárszámadási illé­sekre. A zárszámadások jó előkész'- tése és lebonyolítása termelő­szövetkezeti mozgalmunk egyik fő feladata a jelenlegi időszak­ban, ezért tanácsain.]?., párt- szervezeteink falun tekintsék egyik legfontosabb kötelessé­güknek a zárszámadások si­kerének biztosítását! Tartsa nak népnevelő értekezleteket, készítsék fel á népnevelőket, mert várható, hogy az ellen­ség a maradiságot felhasznál­va igyekszik zavart kettend! — Arra fog törekedni, hogy a közöst minél jobban gyengít­se, erősítse a tsz-tagságban még meglévő k«polgári csőké- vényt: a pillanatnyi látszólagos érdekekért feláldozni a jelen és a jövő érdekeit is. Minden kommunista, minden tsz-tag tartsa szeme előtt azt, hogy csak a közös gazdaság szakadatlan növelésével lehet­séges a tagság anyagi jólété­nek állandó növelése is. A te: melőszövetkezetek és tagjai­nak anyagi erősödése az egyik legserkervtőbb példa az egyé­nileg dolgozó parasztok felé. Ezért használjuk'fel a zárszói n adásokat te arra, hogy termei'': • szövetkezeti mozgalmunk©' minden helyen lelkes harcosok Jtal növeljük! x

Next

/
Thumbnails
Contents