Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)
1955-10-23 / 250. szám
V/LÁCPÜűtaÁRlAt££Xt.tOtX3BCl DUNÁNTÚLI . NAPLÓ AZ M D P BARANYA MEGYEI B 1 ZO TT/A' CA'NAK LAPJA 1 XH, ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÄRNAP, 1935 OKTÖBRR S* A MAI SZAMBÁN: Közöttünk eluek. (2. o.) — Gyorslisía a II. Békekölcsön 7. sorsolásának harmadik napjáról. (5. o.) — Ti* éve« a* ENSZ. (3. o.) — Hazajöttem. (4. o) — A szüretet követő egy héten belül be kell jelenteni a bortermést. (4. o.) — örömmel veszek részt a mezőgazdaság felvirágoztatásában. (5. o.) — Tavasz — jugoszláv tilmvígjáték <«. o.) — Né«* a tükörbe! («. o.) Időben vessük el az őszieket! Az ősz közepén tartunk. Égető, az egész országot érintő kérdéssé vált: (hogy állunk az őszi vetéssel? Nemcsak falun hangzik el ez a kérdés, munkásaink is teljes joggal kérhetik számon a falutól, hogy lesz-e jövőre is bőségesen ke- nyémekvaló. És nem máskor, hanem éppen most időszerű ez ' a kérdés, mert itt az ideje, hogy minden őszi gabona földbe kerüljön. Akkor várhatunk ; bőséges termést jövőre, ha idén ' teremtjük meg az alapját azzal, hogy időben, gyorsan elvetjük az őszieket. A tavalyi tapasztalat is megtaníthatott erre sok egyéni gazdát, de termelőszövetkezetet is. Tavaly sokhelyütt késlekedtek addig ez őszi vetéssel, míg végtilis bevetetlen maradt jónéhány hold. Ezt a hiányt azután tavaszi vetéssel kellett pótolni, de a tavaszi gabona természetesen kevesebbet fizet. Megyénkben átlag 3—4 mázsával több termést adott az őszi búza' egy holdja, mint a tavaszi búzáé. S ezt a három-négy mázsát saját hanyagságuk miatt vesztették el azok, akik nem tartották fontosnak az idejében történő őszi vetést. Nem kis feladat a vetéstervek teljesítése. Mielőtt elkészülne az őszi gabona magágya. többféle munkát kell elvégezni. Be kell takarítani a kukoricát, levágni a szárat, felszedni a répát, gondosat! elvégezni a vetőszántást. Mind- f ez együtt különösen a nagyterületű termelőszövetkezetekben — sok gondot és fáradtságot jelent és jól meg kell szervezni a munkát, hogy valamennyi feladatot időben elvégezhessük. Az is kétségtelen, hogy mindezeket a munkákat gyakran hátráltatta a bőséges csapadék. Megalkuvás lenne azonban minden elmaradást az objektiv körülményekre, a kedvezőtlen időjárásra, a nedves talajra hárítani, önmagunk lebecsülése lenne meg hátrálni a feladatok elől. Ha őszintén mérjük fel az erőnket, arra a megállapításra jutunk, hogy rövidebb idő alatt többet is végezhetnénk. Az .őszi vetés idejében valp elvégzéséhez éppen erre van szükség. Kevesebb derült, napfényes időnk van, kevesebb ideig száraz a talaj, de ezt a kevesebb időt jobban ki lehet használni. Példa erre a pécsváradi (gépállomás, amely október 20-ig vetéstervének 93.6 százalékát teljesítette, noha körzetében nem ritkábban esik az eső, mint például a szentlőrinci gépállomás körzetében, amely mégis csak 18.6 százalék.nyit teljesített a vetéstervéből. Jobb munkaszervezéssel, felelősségteljesebb munkával nagyobb eredményeket lehet elérni. Gépállomásaink vezetői, kommunistái harcoljanak azért, hogy mihelyt a tálát állapota eneedi. percnyi késedelem nélkül lássanak a vetéshez. A vetésre és a vetés előfeltételeinek megteremtésére, tehát az elővetemények beta- karitassra, a vetőszántás elvég zésére kell most összpontosítani a legnagyobb erőt. Az egyéni gazdaságokban sem kisebb probléma az őszi vetés idejében való elvégzése. Sőt a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legnagyobbmérvú az elmaradás az egyéni gazdaságok vetéstervében. Abból, hogy az őszi és tavaszi vetésű búza közötti terméskülönbséget legjobban az egyénileg dolgozó paraszt érzi meg, az következne, hogy a legjobban törekszik az őszi búza elvetésére. Mégis, az egyéni munka elmaradott módszerei, a még ma is széles körben vallott maradi nézetek miatt többnyire az egyéni gazdaságok maradnak el az őszi vetéssel. Ez ellen is fel kell lépniök tanácsainknak és pártszervezeteinknek. Meggyőző szóval, ellenőrzéssel kell elérni, hogy minden gazdaságban a fögond most az őszi vetés korai elvégzése legyen. Igen fontos, hogy a vetési tervet ne csak a holdak száma, (hanem a végrehajtás időpontja szerint is felbontsák minden községben. Mindenkinek pontosan tudnia kell, hogy melyik napon milyen feladatokat kell végrehajtania a gyors vetés érdekében. Hatékony ellenőrzésről csakis ott beszélhetünk, ahol a tervet így felbontották, mert a tanácsnak, a pártszervezetnek csak így van módjában napról napra lemérni, hogy mi történt a vetéstervek teljesítéséért. A rendszeres és alapos ellenőrzés idejekorán feltárja az elmaradások okát és segít azokat megszüntetni. Dolgozó parasztjaink minden községben figyelemmel kísérik a falu vezetőinek, a tanácstagoknak, a kommunistáknak a munkáját. Nehéz sür getni ott a vetést, ahol a dolgozó parasztok arra hivatkoznak, hogy ,.hiszen még a párttitkárunk sem vetett“. Ezért minden faluban elsősorban a vezetők mutassanak példát az őszi vetésben is. Ha a falu vezetői között nincs elmaradó, 'könnyebb lesz elérni, hogy az egész falu idejében befejezze az őszi vetést. Komoly segítséget nyújthat a pártszervezetnek a vetésre való mozgósításban a DISZ. De csak akkor, ha a pártszervezet kéri is ezt a segítséget. Adion feladatokat, a pártszervezet a fiataloknak a vetés gyors elvégzése érdekében, vegye igénybe munkájukat s a fiatalok lelkes munkája, öntudatos helytállása feltétlenül megmoz gatja az egész falut. Minden községi, termelőszövetkezeti, gépállomási vezető tartsa szem előtt, hogy az őszi vetésterv teljesítése nem ,.papírkövetelmény“. Az egész ország kenyérellátása függ tőle, mint ahogyan egész iparunk eredményei függnek a szénbányászat tervteljesítésétől. Megyénk bányászai ebben az évben, minden negyedévben túlteljesítették terveiket, többszáz méterrel a föld alatt, nehéz körülmények között, sokkal nagyobb é.s veszélyesebb természeti erőkkel küzdve, mint amilyen a főid felszínén egy őszi eső. Joggal várhatják, hogy dolgozó parasztságunk is megteszi a magáét és Idejében elveti az őszi gabonát, hogy légyen bőven kenyér jövőre is. Minden dolgozó parasztnak egyéni érdeke, de egyúttal egész népünk érdeke is az őszi vetésterv ideiében való, hiány tálán teljesítése. 11 zenitéi hiisség Baranyajenő, Gyümölcsény, Vázsnok, Gödrekeresztúr. Meződ Hegyhátmarói', Tófű. Hét TOheiy Okorvölay, Bárányáéi entgyörgy. Mccsekpölöske Ormrzló. Szügy, Sz,«latnak fci.isd, Szatina és Tekes telje sitette eddig kukoricaériékeeí- te»í szerződéskötési tervét a sasdi járásban. A legjobb munkát a Termény forgalmi Vállalat sasdi telepének dolgozói végezték. Ehhez a telephez 20 község tartozik. Befejeződött a falusi munkára induló funkcionáriusok tanfolyama Pénteken este befejeződött a falusi munkára induló Pártja Központi Vezetőségének titlzdra, Erdei Petent funkcionáriusok első csoportjának tanfolyama. A záró- földművelésügyi miniszter és Pogácsás György, az állami ünnepségen megjelent Vég Béla, a Magyar Dolgozók gazdaságok minisztere. V ég Béla eivtárs beszéde — Pártunk Központi Vezetőségének a mezőgazdaság fejlesztéséről és szocialista átszervezéséről szóló határozatai jelölik meg a III. pártkongresszus határozatai végrehajtásának konkrét feladatait — mondotta egyebek között. — Ebben a vonatkozásban igen fontos a Központi Vezetőség 1935. júniusi határozata, amelyet ezen a tanfolyamon alaposan megismerhettek. Már arról számolhatunk be, hogy ezeknek a párthatározatoknak a végrehajtásában komoly eredményeket értünk el. A szokatlan időjárási körülmények között is viszonylag jó termést takarítunk be, elsősorban a kapásokból. A terméseredményekben, amelyeket ebben az évben elértünk, megmutatkozik a dolgozó parasztság nagyobb munkakedve, gépállomásaink, állami gazdaságaink, a mezőgazdaságot irányító szerveink, tanácsaink és nem utolsó sorban falusi párt- szeroezetelnk egyre javuló munkája is. — Külön szeretném Memel-, ni a termelőszövetkezetek területén ebben az időszakban elért eredményeinket. Termelőszövetkezeteink termésátlagai gabonaféléken meghaladták az egyénileg dolgozó parasztokét. Minden reményünk megvan arra is, hogy a tsz-ek terméseredményei a kapásoknál is felülmúlják majd az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait. Vég elvtárs rámutatott a továbbiakban. hogy tsz-ek megszilárdításának egyik biztató jele az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdeklődése a tsz-ek iránt. Ez az érdeklődés a belépésekben is kifejezésre jut. 1955-ben eddig mintegy ötvenezer parasztcsalád lépett a tsz-ekbe. Ahol a párt- és az állami szervek jól dolgozlak, ahol megértették pártunk politikáját, s azt meg is valósították, ott a középparasztok között is jelentős eredménye két értünk el. — Vannak azonban még olyan tsz-ek — folytatta Vég elvtárs — ahol alacsonyabb a jövedelem és nem jó a vezetés. Még mindig varrnak gépállomások, amelyek nem a legjobban működnek, s így nem jó propagandistái, nem jó szervezői a tsz-eknek és általában a nagyüzemi gazdálkodásnak. Vannak még állami gazdaságaink, amelyek gyengén dolgoznak, s eredményeik egyáltalán nem kielégítőek. A mer zőgazdaság szocialista átszervezése feladatának sikeres megoldása elsősorban azt követeli meg, hogy az említett területeken a vezetést a lehető leggyorsabban megjavítsuk, s olyan fokra emeljük, amilyent ez a nagy, nehéz, de szép feladat megkövetel. Éppen ennek a feladatnak a megoldására, a vezetés színvonalának emelése céljából küldi le pártunk az elvtársakat falusi munkára. Vég elvtárs hangsúlyozta, (hogy az egyik közvetlen feladat, amellyel a vidékre indulók találkozni fognak, az őszi munkák elvégzése és a betakarítás sikeres befejezése. A másik közvetlen feladat: folytatni kell a munkát a tsz-ek fejlesztése é.s megszilárdítása érdekében, « ehhez fe! kell használni a zárszámadásokat. — Ügy kell dolgozni, hogy a tsz-ek fejlesztésére és megszilárdítására irányuló politikai szervező mutia a jövőben ne kampányfeladat legyen, hanem állandó munka. Nagy gondot kell tordi- tani az elkövetkező időben az újonnan megalakult tszek támogatására, erősítésére, segítésére. Az újonnam alakult tsz-ek tagsága most teszi meg az első lépést a közös gazdálkodás utján. Ügy kell dolgoznunk és segítenünk nekik, hogy lehetőleg elkerüljék azokat a kezdeti nehézségeket, amelyeken a régebben alakult tsz-ek keresztülmentek. — A munkában egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni — mondotta a továbbiakban Vég elv társ — hogy az egyénileg dolgozó parasztokkal is törődni kell. Még pedig nemcsak a községi párt- szervezeteknek kell törődni ás foglalkozni az egyénileg dolgozó parasztokkal, hanem a tsz-ek, a gépállomások, az állami gazdaságok pártszervezeteinek is. Az összes kommunis táknak. az összes szeneknek, amelyek a falun dolgoznak, az egyénileg gazdálkodó parasztok között is elő kell segíteniük, hogy — az egyéni gazdaságok'korlátái között — h >e-' hető legtöbbet termeljenek. Ügy keli dolgoznunk, hogy a tsz-ek. a gépállomások, az állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok között jó, baráti viszony alakuljon ki. Ezáltal is egyengetjük a dolgozó parasztok előtt a tsz-hez, a nagyüzemi társasgazdálkodáshoz vezető utat. — A párt határozatai előírják. hogy még ebben az évben és a következő évben is pártmunkások, állami funkcionáriusok százait küldjük le a falura. hogy ott a párt politikájának harcos, következetes megvalósítói legyenek. — Az elvtársak, mint a műn kásosztály képviselői mennek falura, munkájuktól nagy mértékben függ a párt politikai befolyásának növekedése, népi demokratikus államunk alapjának. a munkás-paraszt szövetségnek erősödése. Megígérhetem, hogy pártunk mindenkor segíteni fogja az elvtársakat. Az eddig vidékre ment elirtár- saink jól dolgoznak, jól megállják a helyüket, s mináen okunk megvan remélni, hogy az elvtársak, akik. a következő napokban mennek a falvakba, szinten jól dolgoznak, jó munkái végeznek majd kommunista péL damutatással. harcos kiállásukkal magukkal fogják ragadni munkatársaikat e nagy és szép feladatok megoldásáért. De étihez az is kell, hogy mind annyian tisztán lássuk: amit az elvtérsak ezen a tanfolyamon tanultak, nem kevés ugyan, de a nagy feladat megoldásához többre van szükség. Ezért új munkahelyükön tovább kel! fejleszteniök politikai és szakmai tudásukat. Tanuljanak szorgalmasan, sajátítsák el mindazt, ami munkájuk végze- eénez szükséges. Engedjék meg az elv-társak, hogy pártunk Központi Vezetősége nevében sok sikert és jó kommunista munkát kívánjak az elöltünk álló nagyszerű feladatok megoldásához — fejezte be beszédét Vég Béla elvtárs. A jelenléték e szavak elhangzása után lelkesen éltették a Magyar Dolgozók Pártját A tanfolyam hallgatói nevében Nemes Frigyes elvtárs köszönte meg a pártnak és a kormánynak a segítségét, amellyel lehetővé tették, hogy jól felkészülten láthassanak munkához új beosztásukban, ígéretet tett valamennyiük nevében. hogy a tanfolyamon szerzett tudást a falusi munkában gyümölcsöztetni fogjak. Használjuk ki a jó időt! Szántson-vessen A bülckösdi tanácstagok elsők a vetésben most minden traktor! Törjük le mindenütt az érett kukoricát * Bükkösdön a kapások betakarításának és az ősziek mielőbbi földbekerülésének a tanácstagok az elöharcosai. Kdeiig 241 hold búzát. 126 hold rozsot vetettünk el, s ehhez hozzájárult Tóth József, Bá- singer József, Rostás József, Páinuii József, Mezei János, Mayer Ferenc, Módenszider János, Mátyás József tanácstagok példamutatása, akik már részben, vagy teljesen befejezték az ősziek vetését. Negyvenöt gazda, negyven- nyolc holdon már a kukoricát Szabadszentkirályon mindössze 24 hold tavaszi búzát vetettek, de ennek a hatása is meglátszik most az őszi munkáknál. Mindenki igyekszik minél előbb elvetni a búzát, hogy úgy ne járjanak, mint tavaly. — Ha csak lelhet mindig őszi búzát vetek tavaszi (helyett — mondogatják azok a is letörte. Ezen a területen jelenleg a szárat takarítják le. Mayer Ferenc és Fetter József a kukorica helyén megkezdték a vetést is. A lelkes munka ellenére sem feledkezünk meg az ellenőrzésről. Mezőgazdasági előadónk Kiss József elvtárs, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke és tagjai Ambrus József és Pa pp József gyakran '•égp-nek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. BENCZK JÓZSEF v. b.-titkár. gazdák, akik mint Vészi János idén tavasszal voltak kény teleitek pótolni kenyérgabona vetéstervüket. Érthető ez a kijelentés. A 24 holdon mindössze 160 mazsa, míg a 382 hold őszin 3 143 mázsa búza termett. Ha elég termést is ad a tavaszi búza, az őszi sokkal biztosabb. Lényeges különbség ez, több mint három mázsa. Az esős idő. a késői érés Má- gocson is hátra halta az őszi mezőga-dasági n.unkákat. Eddig 2 710 holdon végeztük e! a vetöszántást és 741 holdat vetettünk be. Jelenleg 1 600 hold áll készen vetésre. Ezt mintegy öt-hat nap alatt elvégezzük, mert a termelőszövetkezetekkel megbeszélve a szövetkezetek lófogatú vetőgépei is dolgoznak majd. A „Dunántúli Napló“-ban olvastuk, hogy a .szentlőrinci tangazdaságban, ha nem lehet a földre menni traktorral, altkor lóval dolgozSzabadszentkirályon igyekszik is mindenki a vetéssel. A községijén eddig köze! kétszáz Íróidat vetettek be, é.s az elsők között zömével olyanok vannak, mint Vészi János, Back Ferenc, Szili János, akik idén megpróbálták a tavaszi búzát. Sass László né mezőgazdasági előadó, riak. Mi is követjük példájukat a mágocsi es hajmási termelőszövetkezetben penteken már a lovakkal is szántottak. A betakarítás nálunk is aka dalyozza a munkát. Ezen úgy segítünk. hogy öt kombájnt alakítottunk át silózásra, illetve napraforgó betakarításéra és öt fűkaszát kukoricaszar vágására. Mindent megteszünk, ami tőlünk telik a betakarítás meg gyorsításának érdekében: a bika!! termelőszövetkezetben vasárnap két vontató segít a 30 hold kender ^takarításában, de sajnos, a kukoricát nem tudjuk letörni. Csak azt kérjük a termelő- szövetkezetektől, hogy a beérett kukoricát azonnal törjék le. mert véleményem szerint körzetünkben is ezen áll vagv bukik a vetés gyors befejezése. Elmondta: Nagy Béla, a mágocsl gépállomás igazgatója, Őssi búsát vetünk, mert jobban fisét