Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-02 / 232. szám

V 7 DUNÁNTÚLI VfLÄemiCBÄBmtEEmÜU£T£Kl r 1 • • ■ -N A MAI SZAMBÁN: Nehéz volt, de megérte. (2. o.) — Másfél csille «zen terven felül. (8. o.) — A nyugati hatol* mák nyomása Egyiptomra. (3. o.) — Fogjak kézen ókét!... (3. o) — Pillantó* a jövőbe. (4. o.) — A szerkesztőség postájából. <4. o.) — A kétezeréves Pécs. (4. o) — Tanítani, segíteni kell az új tsz-elnöküket, (ö. o.) — A tanítónő. <«. oldal.) I- ■■■ ­............. MD P BARANYA MEGYEI BIIOTT/ÁCA'N AK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 338, SZÄM ARA: 50 FILLER VASÁRNAP, 1955 OKTOBER 2 A gép állomási mezőgazdászok legfontosabb feladatairól A csépié* befejezése után — normális időjárás mellett, — egy kis átmeneti szünet szo- ,kott beáll ani a mezőgazdasági Vnunkáikban a dolgozó paraszt és a mezőgazdász egyaránt megpihenhetett ■ a következő nagy feladat, az őszi munka előtt. Ezidén nem ez a hely­zet! A csóplés megkésett, el- ** húzódott és ez a késedelem megkövetelte, hogy a mezőgaz­daság azonnal átálljon őszi betakarítás és szántás-vetés re. A szorgos munka közben még egy új feladat is következik. Baranyában is szám06 új ter­melőszövetkezet alakult. Apró parcellákból szocialista nagy­üzemek alakulnak, ahol a szor­galmas munkán kívül a helyes irányítás és szakszerű vezetés elengedhetetlen. A párt- és kor tnányhatározatok értelmében a gépállomása mezőgazdászok hi­vatottak a tsz szakmai irányí­tására. KettŐ6 nagy feladat vár rájuk ez év őszén. Egy­részt a régi termelőszövetke­zetek munkájának irányítása, másrészt az újonnan alakult szövetkezetek közös gazdálko­dásának mielőbbi kialakítása és megindítása. Az idei őszön a legjobban vezetett és legjobban dolgozó tsz is nehézségekkel küzd az őszi munkák, főleg az őszi ve­tés területén. Itt és ebben kell. hogy a mezőgazdasági szakemberek a legnagyobb se­gítséget nyúj isck az egyes szö­vetkezeteknek. Magyarázzák meg és hajtsák «végre azokat ez agrotechnikai és üzemi „fo­gásokat", melyekkel elősegít­hetik az Őszi munkákat. A későn érő kukorica „lete- tejezése'' — vagyis a cső-fölötti szárrész eltávolítása, ami 8—12 » nappal gyorsítja a cső beérését, — a korábban érő kukoricák kiválasztása és szervezett, gyors betakarítása, — a beta­karított burgonya- és répa­földek azonnali előkészítése vetés alá — mind olyan intéz­kedések, amelyekkel nagyon értékes napokat menthetünk meg az őszi vetés — főleg a kenyérgabona — kellő meg­erősödése számára. De első kötelessége a mező­gazdászodnak, hogy a mar szabad táblákon, ahova őszi gabona kerül, azonnal indítsak meg a munkát. Tűrhetetlen, hogy megyénkben az őszi ve­tések alá történő szántásnak szeptember 25-én mindössze v egynegyedét végezték el. a szántót rektorok egyrésze pe­dig áll és ugyanakkor igen sok helyen látunk vetőszán­tásra váró olyan táblákat, amelyekről az eloveteményt már betakarították. Ezt az ál­lapotot azonnal fel kell szá­molni és különösen a gépállo­mást mezőgazdászok minden erővel szorgalmazzák az őszi vetések talajelőkészítését. Amely táblákon pedig még áll az elóvetemény, ott tár­gyalják meg a tsz vezetőségé­vel, — hogyan lehet leghama­rabb elvégezni a munkát és szabaddá tenni a földet az őszi vetoezántáv számára. A kukori ca szárvágásra átalakított kom 4 bajnok és kendervágók, esetleg fűkaszák rendkívül meggyor­síthatják a kukoricaszár ki­takarítását. A burgonyaszedő- gépek és répák iemelók mun­kája után a meglazított földe­ken tárcsával, vagy kultivátor- ral könnyen es gyorsan lehet jó vetőágyat készíteni. Az egyéni találékonyság szaktu­dással és akarattal párosulva, valóban rendkívüli eredmé­nyekre vezethet. Az újonnan alakult tsz-ek- ben még ennél Is nagyobb **> fontosabb feladat vár a mező- gazdasági szakemberekre. — Nemcsak a szakmai irányítást kell megadniok, hanem az ala­kuló nagyüzem közö6 munkáit kell mielőbb rrvíginditainiak úgy, hogy az új szövetkezet is példamutató és vonzó legyen az egyéni parasztság előtt. Sú­lyos hiba volna ogy-egy új tsz megalakulásának puszta tényét végleges eredménynek elkönyvelni. Az igazi siker ott kezdődik, amikor egy ilyen új tsz valóban dolgozni kezd és a sok kis parcella egyesülve elindul a nagyüzemi termelés útján. A legszorgalmasabb, leg­tapasztaltabb egyéni dolgozó parasztnak sincs elég nagyüze­mi gyakorlata. Az új tsz veze­tőinek igen nehéz a dolga. A kezdeti lépéseknél vám legna­gyobb szükségük a gépállomá­si mezőgazdászok részéről. — Mind a párt, mind az új szövet kezet tagsága joggal várja el a mezőgazdászoktól, hogy tu­dásuk, szorgalmuk és munka- készségük legjavát adják most, amikor sokezer parasztcsalád új életének jó vagy rossz elin­dításáról van szó. A gépállo­mások szakemberei már több szövetkezet megindításában vettek részt, van elég tapaszta­latuk. A szakmai tudás, »ren­delkezésre álló megnövekedett gépállomány, de mindenekelőtt a komoly segíteniakarás itt is legyőz minden nehézséget. Első és legfontosabb az új tsz-ekben a táblák és a veté­si sorrend kialakítása, — az őszi vetésterületek meghatáro­zása és a közös munkatervezet kialakítása. Ezt követően ál­lapítsák meg a termelendő nö­vények arányát és ezen belül is a kötelező kenyérgabona ve­tésterületét. Fel kell mérni a vetőmag és műtrágya szükség­letet, biztosítani kell a vető- magtisztítóst, ha szükséges, a vetőmagcserét is és a csává­zásit. Az egyes bevitt parcellák termőerejének figyelembevéte­lével állítsák össze — szükség esetén egyszerű térképvázlat elkészítése után — az új tsz istállótrágyázási tervét és a műtrágya használati tervet. — A kapás és egyéb késői növé­nyeket a beéréstől függően olyan sorrendben kell betakarí­tani, hogy az egyes kialakuló táblákba összevont parcellá­kon az őszi talajmunkákat ás vetést a gépállomás mielőbb elkezdhesse. Az új tsz-nél egyetlen hold föld se marad­hat felszántatlamul, — hogy a tavasziak mindenütt őszi szán­tás után kerülhessenek elve­tésre. Ne feledjék, hogy itt. a legjobb alkalom az esetleg még ingadozó és maradd tsz- tagok előtt végleg bebizonyíta­ni a gépi munka előnyeit. — Amelyik új tsz most megsze­reti a gépet, az hű marad hoz­zá továbbra is. Éppen ezért gondoskodjanak a gépállomá­sok arról, hogy az új tsz-ckbc a legjobban dolgozó traktoro­sok kerüljenek. Az agronómus a párt küldötte ma az átalaku­ló faluban. Az ő személvén ke­resztül már most alakuljon ki a legszorosabb kapcsolat az új fesz-ék és a gépállomás között, így érzi majd és látja minden új szövetkezet; hogy a gépállo­más munkája az a legnagyobb segítség, amit a munkásosztály az „idősebb testvér” ad a szo­cializmus útján most elinduló parasztságnak — éppen a gé­pek és u gépállomást mező­gazdászok útján. GERÉBY GYÖRGY megyei gépállomás. íő­mezógözdász. Egymilliárd-öfszáztízmillió-nyolc§záz- harminchat ezer-hét száz forint a Hatodik Békekölesön jegyzésének eredménye A pénzügyminiszter Köz li, hogy a VI. békekölcsön jegyzését október hó 1-én este lezárta. A minisztertanács szeptember 27-én közzétett jegyzési felhívása óta mindössze öt nap telt el és dolgozó népünk e rövid idő alatt az ezer kétszáz millió forint összegben kibocsátott Hatodik Békekölcsönt, még nem végleges adatok szerint, 1510 836 7*0 forint összegben, 26 százalékkal túljegyezte. A jegyzésben 3 048 635 dolgozó vett részi. A Hatodik Békekölcsön jegyzésének nagy sikere az államköiesönjegyzéseknek koráb­bi eredményeit messze felülmúlta. A minisztertanács által kibocsátott kölcsönösszeg túl­jegyzése és a dolgozóknak a jegyzésben való nagyszámú lelkes részvétele népünk forró hazaszeretetének nagyszerű megnyilatkozása s egyben a szilárd bizalom megnyilvánu­lása volt a Magyar Dolgozók Pártja és népköztársaságunk kormányának politikája mel­lett. Dicső hagyományaihoz méltóan a jegyzésben élenjárt Budapest Ipari munkássá ga. Ragyogó eredményeket ért el a vidék ipari munkássága is. Példamutató volt értelmi­ségünk és alkalmazottaink legnagyobb részének jegyzése. Termelőszövetkezeti parasztsá­gunk mellett egyénileg dolgozó parasztságunk is az előző évekét jelentős mértékben meghaladó jegyzésével tett hitet népi demokráciánk célkitűzései mellett. A jegyzés kimagasló eredményeit dolgozó népünk növekvő öntudata é* áldozatkész sége, pártunk helyes politikája, a pártaktivisták, párttag és-pártonklvüU népnevelők száz­ezreinek fáradhatatlan munkája biztosította. Kitti 48 millió forint béli* kölcsönt jegyzett Baranya megye Lapzártakor Jelen« az OTP pécsi fiókja: Baranya megye lakosság* nagy lelkesedéssel, becsülete sen tett eleget hazafi a* köte­lesség ének. — öt napja jelent meg a Minisztertanács felhívá­sa, azóta 102.964 dolgozó Jegy zett békekölcsönt. A jegyzett összeg szombaton este 10 óra­kor 47.807.000 forint volt Pécsett 42.556 dolgozó jegy­zett békekölcsönt 25.667.000 fo­rint értékben. Különösen U. tűntek a bányászok. A Pécsi Szénbányászati Tröszt szinte valamennyi dolgozója néhány szabadságon lévő és beteg ki vételével eleget tett kötelessé gének. 6 225 000 forintot jegyez tek. ami 883 forintos átlagjegy­zésnek felel meg. A komlói bányászó^ 6 053 000. a bőrgyár dolgozói 518 000, » porcelángyárkik 510 000 focin tot adtok kölcsön államunknak. 172 család 290 tagja lépett az elmúlt héten a termelőszövetkezetekbe é * é : * * A Megyei Tanács Mező gazdasági Igazgatósága jelenti: Az elmúlt hét során — főleg a villányi, pécsi és sziget vári járatokba* erőteljesen folytatódott a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik fejlesztő se. összesen 172 család lépett be 290 taggal és 1160 hold földterülettel. A legjobb eredményeket a villányi járás mutatta fel, míg a sellyei, pécsváradi és mohácsi járásokban továbbra is igen lassan hajadnak előre. * * * * * Paraszti Jövő néven termelő■ szövetkezet alakult tíostán Termelőszövetkezet alakult Peterdeu: a November 7 Szeptember utolsó éjszaká­ján fagyot jelzett a rádió és dór lepte el a bostai mezőket. Szeptember utolsó éjszakáján a bostai iskolában forrponbra hágott a hangulat és Kató Jó­zsef a katedra előtt odafor­dult a gyerekpadokban szo­rongó emberekhez. — Csendességet gazdatár- sak! Szóval mi, a jelölőbizott­ság Kati Istvánt gondoltuk elnökünknek. Mi a vélemé­nyük róla? A helyeslés nagy ovációjá­ban, a sok „Helyes!”, „Éljen”, „Miért éppen engem”-et meg­szakítva kivágódik az ajtó és Muszung elvtárs siet be rajta, nyomában a járási tanács el­nökhelyettesével. — Még három belépő! Most már huszonkettőn vagyunk 110 holddal. — Hohó! Akkor várjunk csak! A jelölőbizottság újra kivonul, hátha az újonnan jöt­tek közül valakit szintén bevá­lasztanak a vezetőségibe? Újra csak a falu első gazdá­ja, Kati István mellett kötöt­tek ki. Kati Pista bácsi elfoglalja helyét az asztalfőn, azután csak egy ne-másra zuhognak a kérdések: — Mi legyen az én szerző­dött cukorrépámmal? Hajlja-e elvtárs, nekem van egy hus- biká/m. Be vigyem? Vagy ma­radhat? És tagosíthatunk-e? Ember legyen, aki állja — és a megyéről jött elvtúrsak állják. — A szerződést az állammal kötötték ugy-e, tehát számít ró az ország ellátásában. Kár lenne felbontani. Úgy kell csi­nálni, hogy a termelőszövetke­zet átveszi tagjainak szerző­déses kötelezetségeit és meg­termeli a lekötött cukorrépát, hagymát, lóherét. A szerződött jószágnál más a helyzet. Ha s szerződött tenyészbikával vagy húsbikával nem lépik túl a háztáji kereteit, akkor nevelhetik tovább. Amivel azonban meghaladna a háztá­jiban engedélyezett jószágok 4 számát, azt át kell adni a ter­melőszövetkezetnek a szerző­dési kötelezettséggel együtt. A termelőszövetkezet természete sen köteles rendesen felérté­kelni a gazda részére. A tago­sítás ügye még fontosabb: most már kiszaladtunk az idő­ből, első a vetés. Helyeslő zúgás támad — igen, most vetni, vetni, vetni! Ez a fontos. Az ócsárdi gép­állomás már ide is elküldte a traktort, szánt javában. S ma- után már több kérdés nincs és az óramutató a tizenegyesre ugrott, az új elnök megköszö­rüli a torkát. A tisztaszoba falára akasz­tott, bekeretezett-üvegezett, végbizonyítvány hiteles ta­núsítója annak, hogy Felin­ger József o hódmezövás vrhv - lyi mezőgazdasági szakisko­lában gazdasági gyakorlatból és magaviseletből kitűnő ered ménnyel vizsgázott. Tizenegy esztendeje ütötték az okle­vél aljára a tanintézet kék pecsétjét és tizenegy esztendő múltán az élet legfelsőbb és leghitelesebb vizsgabizott­sága csak megerősítheti a hódmezővásárhelyi gazdasági tanárok ítéletét. 1955. tava­szán egykori növendékük ön­ként odahagyta a Megyei Termésbecslési Kirendeltsé­get — hazaiment Szőkédre gazdálkodni. A föld és az iróa^'al ver hajráról sok gaz­dasági szakemberünk a tin­tatartóhoz köti magát — ö a földet választotta. — Magavi­seleté a párttal — melynek ugyan nem is tagja még — és falujával szem-ben — mely­nek szülötte: vitathatatlanul kitűnő. Ami meg a gazdasági gyakorlatot illeti — a már­ciustól szeptember végéig el­telt f élesztendő elégséges (Telefon jelen tés) Pénteken este szokatlanul népes volt Peterden az erő­sen kivilágított gazdakör. A terem abroszokkal leterített asztalai körül vidáman be­szélgetnek férfiak cs asszo­nyok. A termelőszövetkezetjrői folyik a beszélgetés. Hol lesz a szövetkezet földje? Tíz — új utat kezdő — parasztcsa­lád tervezgette a saját jövő­jét az alakulás előtti percek­ben. Elérkezett a döntő pillanat. Rá bér János kilenc és fél hol­das gazda, a falusi pártszer­vezet titkára, aki elsőnek fe­ta alá a belépési nyilatkozatot feleségével együtt, Le fenéé Miklós hat holdas gazda, párt­volt részére annak megérté­séhez, hogy a szökédi dom­bok között is csak egyetlen módja van a környék dél­szláv, magyar és németajkú dolgozó parasztságának bol­dogulásához, a szövetkezet. Szombatra virradóra mond­ták ki a szökédi Ezüst Ka­lász megalakulását. Es a ti­zenhat termelőszövetkezeti család huszonhat tagja Felin­ger József ezüstkalászos gaz­dát választotta meg az Ezüst Kalász elnökének. Sztepáno- vics Pál párttitkár. Krisztiét Mátyás. Kablár János, Dan- kó József, Budai János. Pettschnigg Jenő, Bunyeyácz Márk, SztepánoiHcs János, Kablár István, Kablár Má­tyás, Bobák András, Molnár Istvánná, Kismaréi Béla és Trendi Tivadar azért válasz­tották őt meg, mert tudják — ez a csendes, higgadt em­ber jól eligazítja majd sze­kerüket. Lássuk csak, tudja-e már hogyan! — Az első a vetés. Az a legelső. írják meg, hogy az ócsárdi gépállomás vezetői, meg a tanács mezőgazdasági tag a feleségével. Koczor Sán­dor 20 holdas középparesz’ harmadmagával, a nyolc hol­das Haud János harmadmagá­val, Simon József 14 holdais közópparaszt harmadmagával Papp Zoltán 10 holdas gazda a feleségével. Bakaricz Jó zsofiné, a tanácselnök felesége Siszler György három és té' holdas gazda másodm agával. és a 12 holdas Abrahám Sán­dor harmadmagával kimond ták a termelőszövekezet meg alakulását. Az új köző6 gazdaságnak a „November 7“ nevet adták. Elnököt ezen az estén még nem választottak — erre csak a jövő héten kerül sor. osztálya jóvoltából még jófor­mán meg sem alakultunk, de a traktor már itt volt és ne­künk szántott. Műtrágya nem kell — földjeink fosz­forban gazdagok. A szegé­nyebb részek feljavítását meg már leiokoskodtulk: egy el­hagyott hentesüzletben talál­tunk valami húsz mázsa szu­perfoszfátot — ez bőségesen elég lesz nekünk. Ami a föl­deket illeti, nem nyugszunk addig, amíg többen nem le­szünk, hogy legalább tavasz­ra tagosit hassunk. — Ami a távolabbi jövőt illeti? Nem is olyan távoli. Itt van a szökédi puszta — valamikor a Montenuovo bir­toka volt. Tavasszal lebont juk az oltani rozzant istállót, újat építünk anyagából — odamegy a jószágállomány Mert mi kimondottan jószág gal szeretnénk foglalkozni Pécs innen alig negyedóra vonaton, kell a városnak a tej, könnyen is szállíthatjuk nyilván ezzel foglalkozón’ mert ez hozza a legtöbb pénzt. Sertést hizlalunk és nagy tehenészetet tartunk — ennyi a mi terveink summé ja. — Hát akkor írjuk alá a megalakulósi jegyzőkönyvet! 16 csalód lépett a szökédi Ezüst Kalász Tsz-be

Next

/
Thumbnails
Contents