Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)
1955-10-02 / 232. szám
V 7 DUNÁNTÚLI VfLÄemiCBÄBmtEEmÜU£T£Kl r 1 • • ■ -N A MAI SZAMBÁN: Nehéz volt, de megérte. (2. o.) — Másfél csille «zen terven felül. (8. o.) — A nyugati hatol* mák nyomása Egyiptomra. (3. o.) — Fogjak kézen ókét!... (3. o) — Pillantó* a jövőbe. (4. o.) — A szerkesztőség postájából. <4. o.) — A kétezeréves Pécs. (4. o) — Tanítani, segíteni kell az új tsz-elnöküket, (ö. o.) — A tanítónő. <«. oldal.) I- ■■■ ............. MD P BARANYA MEGYEI BIIOTT/ÁCA'N AK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 338, SZÄM ARA: 50 FILLER VASÁRNAP, 1955 OKTOBER 2 A gép állomási mezőgazdászok legfontosabb feladatairól A csépié* befejezése után — normális időjárás mellett, — egy kis átmeneti szünet szo- ,kott beáll ani a mezőgazdasági Vnunkáikban a dolgozó paraszt és a mezőgazdász egyaránt megpihenhetett ■ a következő nagy feladat, az őszi munka előtt. Ezidén nem ez a helyzet! A csóplés megkésett, el- ** húzódott és ez a késedelem megkövetelte, hogy a mezőgazdaság azonnal átálljon őszi betakarítás és szántás-vetés re. A szorgos munka közben még egy új feladat is következik. Baranyában is szám06 új termelőszövetkezet alakult. Apró parcellákból szocialista nagyüzemek alakulnak, ahol a szorgalmas munkán kívül a helyes irányítás és szakszerű vezetés elengedhetetlen. A párt- és kor tnányhatározatok értelmében a gépállomása mezőgazdászok hivatottak a tsz szakmai irányítására. KettŐ6 nagy feladat vár rájuk ez év őszén. Egyrészt a régi termelőszövetkezetek munkájának irányítása, másrészt az újonnan alakult szövetkezetek közös gazdálkodásának mielőbbi kialakítása és megindítása. Az idei őszön a legjobban vezetett és legjobban dolgozó tsz is nehézségekkel küzd az őszi munkák, főleg az őszi vetés területén. Itt és ebben kell. hogy a mezőgazdasági szakemberek a legnagyobb segítséget nyúj isck az egyes szövetkezeteknek. Magyarázzák meg és hajtsák «végre azokat ez agrotechnikai és üzemi „fogásokat", melyekkel elősegíthetik az Őszi munkákat. A későn érő kukorica „lete- tejezése'' — vagyis a cső-fölötti szárrész eltávolítása, ami 8—12 » nappal gyorsítja a cső beérését, — a korábban érő kukoricák kiválasztása és szervezett, gyors betakarítása, — a betakarított burgonya- és répaföldek azonnali előkészítése vetés alá — mind olyan intézkedések, amelyekkel nagyon értékes napokat menthetünk meg az őszi vetés — főleg a kenyérgabona — kellő megerősödése számára. De első kötelessége a mezőgazdászodnak, hogy a mar szabad táblákon, ahova őszi gabona kerül, azonnal indítsak meg a munkát. Tűrhetetlen, hogy megyénkben az őszi vetések alá történő szántásnak szeptember 25-én mindössze v egynegyedét végezték el. a szántót rektorok egyrésze pedig áll és ugyanakkor igen sok helyen látunk vetőszántásra váró olyan táblákat, amelyekről az eloveteményt már betakarították. Ezt az állapotot azonnal fel kell számolni és különösen a gépállomást mezőgazdászok minden erővel szorgalmazzák az őszi vetések talajelőkészítését. Amely táblákon pedig még áll az elóvetemény, ott tárgyalják meg a tsz vezetőségével, — hogyan lehet leghamarabb elvégezni a munkát és szabaddá tenni a földet az őszi vetoezántáv számára. A kukori ca szárvágásra átalakított kom 4 bajnok és kendervágók, esetleg fűkaszák rendkívül meggyorsíthatják a kukoricaszár kitakarítását. A burgonyaszedő- gépek és répák iemelók munkája után a meglazított földeken tárcsával, vagy kultivátor- ral könnyen es gyorsan lehet jó vetőágyat készíteni. Az egyéni találékonyság szaktudással és akarattal párosulva, valóban rendkívüli eredményekre vezethet. Az újonnan alakult tsz-ek- ben még ennél Is nagyobb **> fontosabb feladat vár a mező- gazdasági szakemberekre. — Nemcsak a szakmai irányítást kell megadniok, hanem az alakuló nagyüzem közö6 munkáit kell mielőbb rrvíginditainiak úgy, hogy az új szövetkezet is példamutató és vonzó legyen az egyéni parasztság előtt. Súlyos hiba volna ogy-egy új tsz megalakulásának puszta tényét végleges eredménynek elkönyvelni. Az igazi siker ott kezdődik, amikor egy ilyen új tsz valóban dolgozni kezd és a sok kis parcella egyesülve elindul a nagyüzemi termelés útján. A legszorgalmasabb, legtapasztaltabb egyéni dolgozó parasztnak sincs elég nagyüzemi gyakorlata. Az új tsz vezetőinek igen nehéz a dolga. A kezdeti lépéseknél vám legnagyobb szükségük a gépállomási mezőgazdászok részéről. — Mind a párt, mind az új szövet kezet tagsága joggal várja el a mezőgazdászoktól, hogy tudásuk, szorgalmuk és munka- készségük legjavát adják most, amikor sokezer parasztcsalád új életének jó vagy rossz elindításáról van szó. A gépállomások szakemberei már több szövetkezet megindításában vettek részt, van elég tapasztalatuk. A szakmai tudás, »rendelkezésre álló megnövekedett gépállomány, de mindenekelőtt a komoly segíteniakarás itt is legyőz minden nehézséget. Első és legfontosabb az új tsz-ekben a táblák és a vetési sorrend kialakítása, — az őszi vetésterületek meghatározása és a közös munkatervezet kialakítása. Ezt követően állapítsák meg a termelendő növények arányát és ezen belül is a kötelező kenyérgabona vetésterületét. Fel kell mérni a vetőmag és műtrágya szükségletet, biztosítani kell a vető- magtisztítóst, ha szükséges, a vetőmagcserét is és a csávázásit. Az egyes bevitt parcellák termőerejének figyelembevételével állítsák össze — szükség esetén egyszerű térképvázlat elkészítése után — az új tsz istállótrágyázási tervét és a műtrágya használati tervet. — A kapás és egyéb késői növényeket a beéréstől függően olyan sorrendben kell betakarítani, hogy az egyes kialakuló táblákba összevont parcellákon az őszi talajmunkákat ás vetést a gépállomás mielőbb elkezdhesse. Az új tsz-nél egyetlen hold föld se maradhat felszántatlamul, — hogy a tavasziak mindenütt őszi szántás után kerülhessenek elvetésre. Ne feledjék, hogy itt. a legjobb alkalom az esetleg még ingadozó és maradd tsz- tagok előtt végleg bebizonyítani a gépi munka előnyeit. — Amelyik új tsz most megszereti a gépet, az hű marad hozzá továbbra is. Éppen ezért gondoskodjanak a gépállomások arról, hogy az új tsz-ckbc a legjobban dolgozó traktorosok kerüljenek. Az agronómus a párt küldötte ma az átalakuló faluban. Az ő személvén keresztül már most alakuljon ki a legszorosabb kapcsolat az új fesz-ék és a gépállomás között, így érzi majd és látja minden új szövetkezet; hogy a gépállomás munkája az a legnagyobb segítség, amit a munkásosztály az „idősebb testvér” ad a szocializmus útján most elinduló parasztságnak — éppen a gépek és u gépállomást mezőgazdászok útján. GERÉBY GYÖRGY megyei gépállomás. íőmezógözdász. Egymilliárd-öfszáztízmillió-nyolc§záz- harminchat ezer-hét száz forint a Hatodik Békekölesön jegyzésének eredménye A pénzügyminiszter Köz li, hogy a VI. békekölcsön jegyzését október hó 1-én este lezárta. A minisztertanács szeptember 27-én közzétett jegyzési felhívása óta mindössze öt nap telt el és dolgozó népünk e rövid idő alatt az ezer kétszáz millió forint összegben kibocsátott Hatodik Békekölcsönt, még nem végleges adatok szerint, 1510 836 7*0 forint összegben, 26 százalékkal túljegyezte. A jegyzésben 3 048 635 dolgozó vett részi. A Hatodik Békekölcsön jegyzésének nagy sikere az államköiesönjegyzéseknek korábbi eredményeit messze felülmúlta. A minisztertanács által kibocsátott kölcsönösszeg túljegyzése és a dolgozóknak a jegyzésben való nagyszámú lelkes részvétele népünk forró hazaszeretetének nagyszerű megnyilatkozása s egyben a szilárd bizalom megnyilvánulása volt a Magyar Dolgozók Pártja és népköztársaságunk kormányának politikája mellett. Dicső hagyományaihoz méltóan a jegyzésben élenjárt Budapest Ipari munkássá ga. Ragyogó eredményeket ért el a vidék ipari munkássága is. Példamutató volt értelmiségünk és alkalmazottaink legnagyobb részének jegyzése. Termelőszövetkezeti parasztságunk mellett egyénileg dolgozó parasztságunk is az előző évekét jelentős mértékben meghaladó jegyzésével tett hitet népi demokráciánk célkitűzései mellett. A jegyzés kimagasló eredményeit dolgozó népünk növekvő öntudata é* áldozatkész sége, pártunk helyes politikája, a pártaktivisták, párttag és-pártonklvüU népnevelők százezreinek fáradhatatlan munkája biztosította. Kitti 48 millió forint béli* kölcsönt jegyzett Baranya megye Lapzártakor Jelen« az OTP pécsi fiókja: Baranya megye lakosság* nagy lelkesedéssel, becsülete sen tett eleget hazafi a* kötelesség ének. — öt napja jelent meg a Minisztertanács felhívása, azóta 102.964 dolgozó Jegy zett békekölcsönt. A jegyzett összeg szombaton este 10 órakor 47.807.000 forint volt Pécsett 42.556 dolgozó jegyzett békekölcsönt 25.667.000 forint értékben. Különösen U. tűntek a bányászok. A Pécsi Szénbányászati Tröszt szinte valamennyi dolgozója néhány szabadságon lévő és beteg ki vételével eleget tett kötelessé gének. 6 225 000 forintot jegyez tek. ami 883 forintos átlagjegyzésnek felel meg. A komlói bányászó^ 6 053 000. a bőrgyár dolgozói 518 000, » porcelángyárkik 510 000 focin tot adtok kölcsön államunknak. 172 család 290 tagja lépett az elmúlt héten a termelőszövetkezetekbe é * é : * * A Megyei Tanács Mező gazdasági Igazgatósága jelenti: Az elmúlt hét során — főleg a villányi, pécsi és sziget vári járatokba* erőteljesen folytatódott a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik fejlesztő se. összesen 172 család lépett be 290 taggal és 1160 hold földterülettel. A legjobb eredményeket a villányi járás mutatta fel, míg a sellyei, pécsváradi és mohácsi járásokban továbbra is igen lassan hajadnak előre. * * * * * Paraszti Jövő néven termelő■ szövetkezet alakult tíostán Termelőszövetkezet alakult Peterdeu: a November 7 Szeptember utolsó éjszakáján fagyot jelzett a rádió és dór lepte el a bostai mezőket. Szeptember utolsó éjszakáján a bostai iskolában forrponbra hágott a hangulat és Kató József a katedra előtt odafordult a gyerekpadokban szorongó emberekhez. — Csendességet gazdatár- sak! Szóval mi, a jelölőbizottság Kati Istvánt gondoltuk elnökünknek. Mi a véleményük róla? A helyeslés nagy ovációjában, a sok „Helyes!”, „Éljen”, „Miért éppen engem”-et megszakítva kivágódik az ajtó és Muszung elvtárs siet be rajta, nyomában a járási tanács elnökhelyettesével. — Még három belépő! Most már huszonkettőn vagyunk 110 holddal. — Hohó! Akkor várjunk csak! A jelölőbizottság újra kivonul, hátha az újonnan jöttek közül valakit szintén beválasztanak a vezetőségibe? Újra csak a falu első gazdája, Kati István mellett kötöttek ki. Kati Pista bácsi elfoglalja helyét az asztalfőn, azután csak egy ne-másra zuhognak a kérdések: — Mi legyen az én szerződött cukorrépámmal? Hajlja-e elvtárs, nekem van egy hus- biká/m. Be vigyem? Vagy maradhat? És tagosíthatunk-e? Ember legyen, aki állja — és a megyéről jött elvtúrsak állják. — A szerződést az állammal kötötték ugy-e, tehát számít ró az ország ellátásában. Kár lenne felbontani. Úgy kell csinálni, hogy a termelőszövetkezet átveszi tagjainak szerződéses kötelezetségeit és megtermeli a lekötött cukorrépát, hagymát, lóherét. A szerződött jószágnál más a helyzet. Ha s szerződött tenyészbikával vagy húsbikával nem lépik túl a háztáji kereteit, akkor nevelhetik tovább. Amivel azonban meghaladna a háztájiban engedélyezett jószágok 4 számát, azt át kell adni a termelőszövetkezetnek a szerződési kötelezettséggel együtt. A termelőszövetkezet természete sen köteles rendesen felértékelni a gazda részére. A tagosítás ügye még fontosabb: most már kiszaladtunk az időből, első a vetés. Helyeslő zúgás támad — igen, most vetni, vetni, vetni! Ez a fontos. Az ócsárdi gépállomás már ide is elküldte a traktort, szánt javában. S ma- után már több kérdés nincs és az óramutató a tizenegyesre ugrott, az új elnök megköszörüli a torkát. A tisztaszoba falára akasztott, bekeretezett-üvegezett, végbizonyítvány hiteles tanúsítója annak, hogy Felinger József o hódmezövás vrhv - lyi mezőgazdasági szakiskolában gazdasági gyakorlatból és magaviseletből kitűnő ered ménnyel vizsgázott. Tizenegy esztendeje ütötték az oklevél aljára a tanintézet kék pecsétjét és tizenegy esztendő múltán az élet legfelsőbb és leghitelesebb vizsgabizottsága csak megerősítheti a hódmezővásárhelyi gazdasági tanárok ítéletét. 1955. tavaszán egykori növendékük önként odahagyta a Megyei Termésbecslési Kirendeltséget — hazaiment Szőkédre gazdálkodni. A föld és az iróa^'al ver hajráról sok gazdasági szakemberünk a tintatartóhoz köti magát — ö a földet választotta. — Magaviseleté a párttal — melynek ugyan nem is tagja még — és falujával szem-ben — melynek szülötte: vitathatatlanul kitűnő. Ami meg a gazdasági gyakorlatot illeti — a márciustól szeptember végéig eltelt f élesztendő elégséges (Telefon jelen tés) Pénteken este szokatlanul népes volt Peterden az erősen kivilágított gazdakör. A terem abroszokkal leterített asztalai körül vidáman beszélgetnek férfiak cs asszonyok. A termelőszövetkezetjrői folyik a beszélgetés. Hol lesz a szövetkezet földje? Tíz — új utat kezdő — parasztcsalád tervezgette a saját jövőjét az alakulás előtti percekben. Elérkezett a döntő pillanat. Rá bér János kilenc és fél holdas gazda, a falusi pártszervezet titkára, aki elsőnek feta alá a belépési nyilatkozatot feleségével együtt, Le fenéé Miklós hat holdas gazda, pártvolt részére annak megértéséhez, hogy a szökédi dombok között is csak egyetlen módja van a környék délszláv, magyar és németajkú dolgozó parasztságának boldogulásához, a szövetkezet. Szombatra virradóra mondták ki a szökédi Ezüst Kalász megalakulását. Es a tizenhat termelőszövetkezeti család huszonhat tagja Felinger József ezüstkalászos gazdát választotta meg az Ezüst Kalász elnökének. Sztepáno- vics Pál párttitkár. Krisztiét Mátyás. Kablár János, Dan- kó József, Budai János. Pettschnigg Jenő, Bunyeyácz Márk, SztepánoiHcs János, Kablár István, Kablár Mátyás, Bobák András, Molnár Istvánná, Kismaréi Béla és Trendi Tivadar azért választották őt meg, mert tudják — ez a csendes, higgadt ember jól eligazítja majd szekerüket. Lássuk csak, tudja-e már hogyan! — Az első a vetés. Az a legelső. írják meg, hogy az ócsárdi gépállomás vezetői, meg a tanács mezőgazdasági tag a feleségével. Koczor Sándor 20 holdas középparesz’ harmadmagával, a nyolc holdas Haud János harmadmagával, Simon József 14 holdais közópparaszt harmadmagával Papp Zoltán 10 holdas gazda a feleségével. Bakaricz Jó zsofiné, a tanácselnök felesége Siszler György három és té' holdas gazda másodm agával. és a 12 holdas Abrahám Sándor harmadmagával kimond ták a termelőszövekezet meg alakulását. Az új köző6 gazdaságnak a „November 7“ nevet adták. Elnököt ezen az estén még nem választottak — erre csak a jövő héten kerül sor. osztálya jóvoltából még jóformán meg sem alakultunk, de a traktor már itt volt és nekünk szántott. Műtrágya nem kell — földjeink foszforban gazdagok. A szegényebb részek feljavítását meg már leiokoskodtulk: egy elhagyott hentesüzletben találtunk valami húsz mázsa szuperfoszfátot — ez bőségesen elég lesz nekünk. Ami a földeket illeti, nem nyugszunk addig, amíg többen nem leszünk, hogy legalább tavaszra tagosit hassunk. — Ami a távolabbi jövőt illeti? Nem is olyan távoli. Itt van a szökédi puszta — valamikor a Montenuovo birtoka volt. Tavasszal lebont juk az oltani rozzant istállót, újat építünk anyagából — odamegy a jószágállomány Mert mi kimondottan jószág gal szeretnénk foglalkozni Pécs innen alig negyedóra vonaton, kell a városnak a tej, könnyen is szállíthatjuk nyilván ezzel foglalkozón’ mert ez hozza a legtöbb pénzt. Sertést hizlalunk és nagy tehenészetet tartunk — ennyi a mi terveink summé ja. — Hát akkor írjuk alá a megalakulósi jegyzőkönyvet! 16 csalód lépett a szökédi Ezüst Kalász Tsz-be