Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-16 / 244. szám

NAPLÓ

s

* 195ä OKTOBER 16

Á* ENSZ közgyűlés 10. ülésszaka

A társadalmi, humanitárius és kulturális bizottságban

New York (TASZSZ). Az ENSZ társadalmi, humanitárius és kulturális bizottsága tovább tárgyalja az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezmények tervezeteinek megvizsgálásával foglalkozó bizottság munkarendjét. Az ENSZ-nek az emberi jogokkal foglalkozó bizottsága által készített tervezetéket a közgyűlés jelenlegi ülésszakán kell megvizsgálni. A bizottság felvette az egyezmények tervezetéi»» a népek és a nemzetek önrendelkezési, jogának elismerését, a faji és nemzetiségi megkülönböztetés megtiltását,. a férfiak és a nők jogegyenlőségének elismerését és más kérdéseket.

Amint a bizottság hozzáfogott az említett egyezmények tervezeteinek megvizsgálásához, Dánia küldöttsége az Egyesült Államok és Anglia küldöttségének támogatásával javasolta a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló kérdés megvitatásának elhalasztását. Hamarksjöld, az ENSZ főtitkára a bizottságban külön nyilatkozatban támogatta ezt a javaslatot.

^Krisna Menőn, India képviselője rámutatott, hogy India a nemzetek önrendelkezési joga kérdésében elfoglalt álláspontja értelmében, helyesli, hogy e kérdést a jelenlegi ülésszakon vizsgálják meg.

Morozog, a Szovjetunió képviselője ellenezte a nemzetek önrendelkezési joga kérdésének elhalasztására irányuló kísérleteket. Azt is megállapította, hogy az a nyilatkozat, amellyel a főtitkár a bizottság

ülésén a kérdés tárgyalásának elhalasztását akarta elérni, ellentmond az’ ENSZ főtitkár szerepéről és helyzetéről alkotott hagyományos és az ENSZ alapokmányon alapuló elképzeléseknek, amelyek szerint a főtitkárnak vagy képviselőjének nem szabad védelmeznie a küldöttség egyik, vagy másik csoportjának érdemben vizsgált kérdésekkel kapcsolatos álláspontját.

A bizottság 'hosszas eljárási vita után 36 szavazattal 18 ellen (hárman tartózkodtak a szavazástól) határozatot hozott, hogy nem halasztja el az emberi jogokról szóló egyezmény- tervezetek ama részéinek meg vitatását, amelyek a nemzetek önrendelkezési jogának elismerésére vonatkoznak.

Befejeződött

a magyar-jugoszláv halárügyi fő-vegyesbizottság VI. ülésszaka

A Magyar Népköztársaság kormánya és a .Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság korma nya között a határincidensek megelőzésének, kivizsgálásának tárgyában 1953. augusztus 28- án Baján megkötött egyezmény értelmében a magyar— jugoszláv határügyi fővegyes- bizottsig 1955. október 19-töl 14-ig Osijekon megtartotta VI. rendes ülésszakát.

A fővegyesbizottság megáll« pitotta. hogy a magyar—jugoszláv határon az V. és VI. ülésszak közötti időben javult a helyzet és teljes egyetértésben elhatározta, hogy megteszi a helyzet további Javulásához szükséges intézkedéseket.

—t

Hivatalosan bejelentettéit 3apán két szocialista pártjának egyesülését

Peking (Üj Kínai. A tokiói sajtó jelentése szerint csütörtökön, a két japán .szocialista párt együttes gyűlésén hivatalosan bejelentették Japán baloldali és jobboldali szocialista pártjának egyesülését. Az új- raegyesült párt neve: Japán Szocialista Párt.

Á párt programja hangsúlyozza, hogy ellenzi az újrafel- iegyvérzést és követeli a „biztonsági egyezmény“, valamint {az annak kiegészítéséül kötött

„adminisztratív" megegyezés előterjesztését.

A pártprogram azt is követeli, hogy minél előbb kössék meg a békeszerződést a Szovjetunióval, ami végeivetne a hadiállapotnak és lehetővé tenné a békés diplomáciai kap csolatok felvételét a két állam között. A párt támogatja azokat az erőfeszítéseket is, amelyeknek célja, hogy normális kapcsolatok jöjjenek létre Japán es a Kínai Népköztársaság között.

Külföldi liírek

PÁRIZS

A CGT adminisztratív bizottsága közleményt adott ki az algériai kérdéssel összefüggésben. A közlemény kiemeli, hogy a megoldás az algériai nép hivatott vezetőivel tartandó tárgyalásokban rejlik, akár esak Tunisz és Marokkó esetében történt.

A CGT felhívja a francia dolgozókat és szervezeteket, támogassák ezt az álláspontot és követeljenek együttesen kegyelmet a halálra ítélt algériaiaknak, követel *ék a kötelező szolgálati idejét teljesített korosztály továbbra is bent tartott tagjainak leszerelését, a tartalékosok visszaküldését, az egy év óta Algériába küldött fegyveres erők visszavonását. a szükségállapot hatályon kívül helyezését és a megtorlások megszüntetését.

BUENOS AIRES

Az AFP jelenti: Argent mában körülbelül száz pari ámengálát a Peron-rendszer alatt szerzett vagyonuk eredetéről.

Egyébként mintegy hatvan parlamenti képviselő és szenátor szökésben van.

HANOI

A Vietnami Tájékoztató Iroda laoszi jelentés alapján közli, hogy október 12-én az Eszak-Uaoszban fekvő Szam- neua tartományban értekezlet kezdődött. Az értekezlet célja, hogy újjászervezzék és szélesebb alapokra fektessék a patellaoi egységes nemzeti frontot.

PHENJAN

Az Egyésült Államok nyolcadik hadserege október 13-án bejelentette, hogy amerikai tisztek érkeztek Dél-Koreába, „akik Li Szin Man tisztjeinek válogatott csoportját az atomháború feltételeinek elviselésére képezik ki.” Az United Press hírügynökség szöuli jelentése még hozzáfűzi, hogy a délkoreai tisztek később maVégetérf a Béke-Világlanács Irodájának ülésszaka

Becs (TASZSZ). Október 13- án este megtartották a Béke Világtanács Irodája ülésszakának záróülését.

A felszólalások elhangzása után az ülésszak résztvevői A. Varela (Argentina) javaslatára elfogadtak egy határozatot, amelynek értelmében 1956-ban ünnepélyes keretek között megemlékeznek a világirodalom, a tudomány, a művészet olyan kimagasló alakjairól, mint Rembrandt (Hollandia)

Benjamin Franklin (Egyesült Államok), Mozart (Ausztria). Heine (Németország) Bemard Shaw (Írország), Pierre Curie (Franciaország), Ibsen (Norvégia), Kaüdasza (India), Toio Oda (Japán), Dosztojevszkij (Szovjetunió).

A szervezőbizottság jelentése után a Béke Világtanács Irodája felhívással foidult a világ országos bákebizottságai- hoz, hogy folytassák és szélesítsék ki az atomfegyver eltiltásáért folytatott harcot.

A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége együttműködési ajánlatot tett a bonni kormánynak

Berlin. (MTI) A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége Hannoverben tartott ülésén elhatározta, hogy tekintettel a küszöbönálló genfi értekezletre. ajánlatot tesz a bonmi kormánynak , külpolitikai téren, folytatandó együttműködésre.

Erich Oller,fbauer pártelnök az ülés után kijelentette, hogy a Német Szociáldemokrata Párt vezetősége a határozat értelmében „bizalmas megvitatás” oé'Iából konkrét javaslatokat terjesztett Brentano külügyminiszter elé.

Bao Daj megtagadja iVgo Dinh Diernét

Párizs (MTI) Bao Daj vietnami császár memorandumot juttatott el a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia, India és Franciaország kormányához és ebiben megtagad minden közösséget a Dletn kormánnyal. A memorendum szerint a Diem kormány „nem törekszik demokratikus intézmények létrehozására, sem a normális kapcsolatok megteremtésére az északvietnam1’ kormánnyal.“ (Mint ismeretes, a Díém-konmány nem ismeri

el a genfi megállapodásokat és nem akarja előkészíteni az 1956 évi általános választásokat.

A Magyar Rádió vasárnap délután — a műsorokban meg,jelent időponttól eltérően — 14.30 órai kezdette' közvetíti a Kossuth-adón a Magyarország—Ausztria nesni- zetek közötti válogatott labdarúgóméiul őzés t.

Beszél: Szűcs Ferenc és Szepesi György.

Nyílt levél Magyarország határain kívül tartózkodó honfitársainkhoz

Amikor búcsút mondtunk egymásnak, ezzel indítottatok útnak: „Írjátok meg az igazságot!” és mi így válaszoltunk: „Megírjuk, mindent megírunk.“ Tele voltatok kétséggel és reménykedéssel, félelemmel és sajnálattal. Újra és újra szátokra tolakodtak a szavak, amelyekkel vissza akartatok tartani minket, a szavak, melyeket innen-onnan szedtetek fel és amelyek hitelességében ti sem biztatok, de ez ellenkezőjét sem mertétek hinni. Kétség a fül'besúgók Magyarországra szórt rágalmaival szemben és kétség a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa amnesztiatörvényével szemben, — De egyúttal reménykedés is, hogy hátha mégis nekünk van igazunk, amikor vége tvetünk önkéntes számkivetettségünknek és amikor bízunk a magyar nép államában. A félelem azonban ott tartott benneteket és ránk bíztátok, hogy „derítsük fel a terepetMoadtátok, hogy írjunk, de féltetek, hogy nem lesz módunkban levelét küldeni nektek. Nem egy köziiletek már megkapta személyes, névreszóló üzenetünket, de úgy érezzük, — ez nem elég. Világgá kell kiáltanunk, hogy minden határainkon kívülre szakadt magyar fülében ott visszhangozzék a szó: idegenből — hazakerültünk végre. Hányódó, kallódó, mindenki prédájából, senki gyermekéből, az egyik napról a másikra tengődő hazátlan vándorból egy fejlődésére és új életére büszke ország egyenjogú polgáraivá lettünk.

Bevalljuk: a fölényes legyintés, mellyel aggályaitokra feleltünk, a gúnyos mosoly, amellyel ránkváró borzalmak meséit fogadtuk, az ellenérvek és a honfitársainktól érkezett magyarországi levelek, amelyeket a jó és rosszhiszemű tanácsokkal szegeztünk szembe — csak féliy- meddig voltak őszinték. Bennünk is fel-felrémleit a gondolat, hogy mi lesz, ha mégis...? ,

Es most, immár túl az utazás, a határátlépés, az első órák és napok izgalmain, úgy ahogy ígértük, megírjuk az igazságot. Megírhatjuk. Hogy mennyire megírhatjuk, azt ott. az idegenben talán meg sem érthetitek igazán. Az első perctől kezdve éreztük a. haza gondoskodását. A határ átlépése után könnyeinken keresztül mosolygó hozzátartozóink vártak bennünket. Már az első nap birtokunkban volt d személyi igazolványunk és munkakönyvünk. Munkatábor helyett képességeinknek megfelelő munlcát kaptunk és néhány napon belül aktív dolgozói lettünk hazánknak.

Semmi egyebet nem kíván a magyar állam tőlünk, mint odaadó, szorgalmas munkát és azt boldogan teljesítjük. Egy hajdani elmaradt agrárországban, amelyen a háború ezer sebet ejtett. — még a magyar nép törtéveimében példátlan fejlődés után is. — rengeteg tennivaló álcád és ebben ránk is számítanak.

Honfitársaink! Most már nem lehet okotok a kételkedésre, a habozásra. A magyar nép, a magyar állam, a haza vár benneteket. Megbocsát, támogat, becsületes munkát kér és biztosit nekünk és nektek, valamennyi külföldre szakadt, megtévedt, de becsületes magyarnak.

Franciaországból hazatért Markovits Vera s. k., a Hun- garotex mérnöke,

Angliából hazaiért Barst Erzsébet s. k., a budapesti Vas utcai szülészeti klinika ápolónője,

Olaszországból hazatért Babicsek Antal s. k„ a solymári cipész kisipari szövetkezet dolgozója.

Belgiumból hazatért Tuboly Ottó s. k., segédmunkás, PetőrTUhályfa,

Franciaországból hazatért Jovi Béla s. k, voll légiós, a MÁVAUT szerelő lakatosa, Pécsvárad,

Ausztriából hazatért Nesz Ferenc s. k. egyénileg dolgozó paraszt, Vülánykövesd,

Szíriából hazatért 'Neubach György s. k. ipari tanuló, Budapest,

Nyugat-Németorszagból hazatért Vágó Pál s. k.. a budapesti Klement Gottwald gyár dolgozója.

ti képviselő a börtönben vár- guk folytatják majd a kikép- ja, hogy befejeződjék a vizs- zést.

Munkásokat keresnek

A Nagy Lajos gtmázium e káiybafíitőt, a Petőfi utcai ál lános Iskola egy kátyhafütőt, Zöldség- és Gyümöleséríékes >VáliaJat 4 férfi zsákolót, a Ml Vállalat eg»- kovácsot, a T rnényforgalml Vállalat s kályl fűtőt, a Szövetkezett Értékes Központ 4 férfi kocsikísérőt, férfi segédmunkást, a pécsi Pál: fenntartási Főnökség 30 férfi 15 nőt pályamunka-;'., * pécsi V ügy) Igazgatóság egy férfi i< mérőt vagy normást, a Pécsi T tizein egy lóápolét, az Agrá Koményltögyár egy vizsgázott 1 zár. tű tőt és :j férfi segédmunka a Pécsi Köztisztasági Vállalat férfi és 4 női úttisztítót. 4 kocsi 4' kosarazó*, a pécsi Hús- és T kiskereskedelmi Vállalat '< g< kocsikísérőt és 3 hentest* keres

A Komlói erőmű 14 férfi segí munkást, a Komlói Mélyfúró V lalat 2 hegesztőt, a Komlói Bcu útépítő Vállalat 80 kubikost. 3 .tenort, a Komlói Helvtipari Vál l“,,2 3 férfi segédmt

víz ' zá 3 *e*tót, a Kom

»atnrnainúvek :« vízve. La ■ * Komlói MÁV llal

dási Főnökség 20 kirakó munka a I.omloi Kőbánya Vállalat 5 bu kórét ea égy vá.‘S*szt“rgáivo H Komlói Anyagellátó Vállalat jéril segédmunkást, a Komlói V faltútépítő Vállalat 00 kubikost, blokkolót, a Komlói 4». sz. Epi ipari Vállalat 25 kőművest, kubikost, 20 segédmunkást alle V

V Komlói 24. sz. AKÖV (Aui közlekedési Vállalat) egy koc

•fényc-ót 2 autó-vili«nyszerelőt, kalauzt. 1 garázs-mestert 13 tt gépkocsivezetőt, a Bükxosdi A vdnvbánya 20 kőtörőt. a Szei lőrinci Téglagyár 2 férfi oehe dot. 10 férfi segédmunkást, Kirdi Keriderfonógyár 2 lakaté Y bádogost. 1 villanyszerelőt, Pécsvárad) BELSPED 2 hajtót,

rakodót, a Pécsi BELSPED 3 hajtót, 5 rakodót, a Szentlőrinci BELSPED 2 hajtót. a Csoboka- pusztat Állami Gazdaság Kárászpusztai Üzemegysége 7 férfi csemeteültetőt, a Dózsa Tisztiiskola

1 grafikust. 1 fényképészt. 1 tanárt (gépkocsivezetői és szerkezet, valamint KRESZ tanítására, legalacsonyabb képzettség technikusi lehet). 6 segédmunkást, 1 villany- szerelőt. 1 asztalost, 1. lakatost, víz-vezetélcszerelőt fogad tel.

A fenti munkahelyekre jelentkezni lehet a vállalatok telephelye szériát illetékes Járási, városi tanácsok rpunkaerőgazdálko- dási csoportjainál és a megyei tanács munkaerőgazdálkodási osztályán. ahol • bővebb íelviilágosí- t.ásl adnak.

PÉCS VAROS TANÁCSA MEZOGAZDASAGI osztálya

felhívja az egyéni gazdálkodók figyelmét, hogy aki a kozármis- lenyi gépállomással szántási szerződést akar kötni, — a vető és őszi mélyszántásra — az jelentse be igényéi, lakóhelye szerint illetékes kerületi tanács mezőgaz.da- ságl csoportjánál. Szántási szerződés köthető f. év november hó 5-ig, hetenként a következő napokon:-• -uuiBL. iicaun a—Ilii- kerület: kedden 9—12 Hl. kerület: szerdán 9—1* III. kerületi kirendeltség 2—» óráig.

1 000 n, ölnél kisebb te szerződés nem köthető. S/.e kötésnél szükség van a kő- adatokra: 'a dűlő neve,- a helyrajzi száma és nagy-, szerződé-; csak akkor válik lyossá. ha a szántási díj tűsét csekkszelvénnyel iga: szerződő fél.

Nagy harsány ban, ha az időjárás változásáról valami közelebbit akarnak megtudni, nem a rádiót kapcsolják be, hanem beállítanak a borbély- üzletbe és megkérdezik a legöregebb borbélyt, hogy milyen idő is várható holnapra. Az öreget afféle szakavatott embernek tartják, mert a felhők vonulásáról, a fecskék röptéről, a por kavargásáról, a verebek fürdéséről, olyan mesz- szemenő és logikus következtetést tud levonni, hogy ennek igazságáról mindenki meggyőződhet.

— Ha minden így marad, akkor holnap nem lesz eső :— szokta levonná a végső következtetési.

Nagy igazság ez! Biztos lehet benne akárki, hogy igazat mond az öreg . ..

De, ha valaki azt akarja, hogy a r.épráctióján ne csak a Petőfi és Kossuth jöjjön be, akkor is az öreget keresik fel, mert az öreg ehhez is ért. Úgy megcsinálja a rádiójukat, hogy egyezerre nem egy, hanem 5-0. sőt akad olyan átalakított rádió, amelyen tíz állomás is bejön, tanúbizonyságául anaidk, hogy nemcsak a bibliai monda szerint volt nyelvzavar, hanem ma is- van. méghozzá olyan, hogy ember legyen, aki azt végighallgatja.

Egyszóval mindenhez ért az öreg. még talán a mesterségéhez is. habár ezt nem sokan állítják a faluban. Talán még az Afrikába utazókat is el tudná látni tanácsokkal, hogyan

VIDÁM TÖRTÉH

védjék meg az életüket, ha egy vadállattal találják szembe magúikat. Mert ő mái- ezt is kipróbálta.

Fiatal ember volt még, az első segédéveket töltötte. Hazafelé ment. Egyszercsak valami borzalmasat látott. Egy tigris, vagy egy oroszlán rohant feléje. Pontosan nem tudta megállapítaná. Minthogy mindig a cselekvés embere volt, most is gyorsan határozott. A házak messze voltak, el nem szaladhatott: egyedüli lehetősége a közeli villanyoszlop volt. Mégis csak jó a gyerekkorban szerzett ügyesség, tapasztalat, mert ennek hiányában soha fel nem mászhatott volna a villanyoszlopra. Remegve szorította az oszlopot és a magasból szemlélte, mint közeledik feléje a vadállat. A vadállat odaért a villanyoszlophoz, felnézett, körülszaglászta a bo- tonalapzatot. feltartotta a látót ... és tovább szaladt. A/. Öreg megkönnyebbülten mászott le az oszlopról. Az összese reglet! nép nevetett.

— Na. mit röhögtök ... Lehetett volna ez vadállat is ... Ki tudta, hogy ez a bolond mészáros egy új kutyát hozott valahonnan... De azért én ízt tartom, hogy jobb félni, mint megijedni — vonta !e a végkövetkeztetést és a .megjelentek harsány nevetése közepette továbbáll)!..

Ha már a borbélyüzletről esett szó, hadd mondjam el. hogy ide járnak az emberek akikor is, amikor nagy a hajuk, megnőtt a szakáitok. A napokban egy érdekes dolognak voltam a szem- és fültaniu- ja. Az öreg éppen borotvált. A székben Petrovics Mihály ült Figyeltem az órát, siettem. Türelmetlen voltam már én is. mások is, csak az öreg volt nyugodt. Ö nyugodtan rakosgatta a keféket, csavargatta a rádiót, ki-kinézett az ablakon, persze megfeledkezve a páciensről. Ez már szokássá vált nála. ö is azt tartotta, hogy a szokás az hatalom, mert most is, csakúgy szokásból megkérdezte a fél órán át megkínzott vendéget:

— Parancsolsz még valamit?

Petrovics, Mihály nézett egy

ideig, aztán rá vágta:

— Igen! Hagyja már abba!

Felsőszerntmartonban történt. A Pécsi Nemzeti Színház tagjai mái1 napok óta járták az aratásban élenjáró községeket. Jutalomműeort adtak a Földművelésügyi Minisztérium meg bízásából. így kerültek Felsö- szenttnártoaba is. Mivel a kul- túrház kicsinek bizonyait, szabadtéren, a kocsma mellett tartották meg az előadást. Minden egyes számot meg kellett

újrázniok, olyan nagy volt a siker. A legnagyobb sikere azért talán mégis Galambos Györgynek, a színház fiatal művészének volt. aki részeg embert alakított.

Az előadás befejeztével Galambos Gyöngy az ivóba merd, ahol egy részeg emberbe ütközött.

— Nini. a részeg — tántorgott oda Galamboshoz. Alaposan bespriccelt. Ha én olyan részegen mennék haza mint maga. kivágna a feleségem ... — akadozott a nyelve és ... egyszerre csak tágrameredt a szeme. — Jó. jó, azt értem, hogy berúgott, de hogyan józa- nodott ki ilyen gyorsan, azt sehogy sem értem. Mondja, hogy csinálta? Tanítson meg engem is.

Galambos György egy pillanatig gondolkodott és óképpen adta meg a gyors kijózanodás recept jót:

— Ha annyit iszik, mint én. akikor nem kell félnie, akkor lesz józan, amikor éppen akar.

— Miért, maga mennyit ivott?

— Semmit! — válaszolt Galambos. v _

A részeg csak állt. meg-meg* ingott, és egyre csak azt hs í- ,

togat+a:

— Jó a színészeknek. akkor lehetnek részegek. amikor akarnak és akkor józanodnak ki, amikor afca**»k„de én . :

Ö bizony, csak álékor részeg, amikor pénze van és akkor józan odik ki, ha pénze nincs.

SZAGAI JÁNOS