Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)
1955-10-13 / 241. szám
1855 OKTOBER 12 NAPLÓ PÁ RT ÉS PÁR TÉPITÉS » „A párttagok legyenek az élen!,f Két hete hogy Asztalos András eivtárs, a villányi járási tanácsról Pe- terdre, az „istenhátamögötti”, sáros, kis községbe tette át székihelyét, hogy segítsen a termelőszövetkezet megalakításában. Bizony elkelt a segítség. A közel 400 lakost számláló köz- y ségben csak 11 kommunista ' van, s azoknak sincs tapasztalatuk a szövetkezés terén. Pedig a faluban egyre többen gondoltak arra: jobb volna közösen dolgozni. Néhány 'héttel ezelőtt azután Asztalos András elvtárs és Bakaricz József elvtárs, a községi tanács elnöke együtt meglátogattak 10—14 tekintélyes parasztcsaládot, s azokat, akikről úgy látták: szívesen lépnek a csoportba — meghívták őket a gazdakör helyiségébe. Ott aztán szó esett mindenről, a termelőszövetkezet megszervezéséről, miszerint történik a jövedelem elosztása. Mire a 'belépési nyilatkozatok aláírá- A sara került volna sor, mindenki írta volna, de két jó gazda, Hani János és Markovits Ferenc kőzépparasztok megjegyezték: — Csak úgy ínjuk alá az ívet. ha a párttagok lesznek az élen! A felszólítás elől nem tértek ki. Ráhel János elvtárs, a párttitkár elsőnek írta alá az ívet. A harmadik aláíró ugyancsak kommunista: Leittier Miklós lett. Egy hét múlva már 48 család volt tagja a termelőszövetkezetnek. Egyre jöttek a (jelentkezők Bakaricz elvtárs irodájába. S amikor nem jöttek, a tanácselnök nem várta őket, hanem ment egyenesen a dolgozó parasztok házaiba. Hétfőn kilenc új tagot szerve- f zett, köztük Pfaff Márton 7 holdas parasztot és Kresz - György, ugyancsak hét holdas dolgozót. Mit csinál a falu 10 kommu- ■ «istája addig, amíg a tizenegyedik, Bakaricz József elvtárs, szakadó esőben a falut járja? Lettner Miklós és felesége otthon vannak. Lettner elvtárs a derekát fájlalja, az asszony, aki ugyancsak párttag — mell- hártyagyulladásra panaszkodik. Lettner elvtárs tagja lett a csoportnak — a felesége kimaradt belőle. A belépésről ' beszélnek. Előkészítették már a vetőmagot, sőt az őszi vetéseknek való megágyat is. v — Csak vetni kellett volna, — mondja, — de most már a tsz gondja az. Meg az la, hogy a kívülállók még belépjenek, s egybe legyen a dolgozó parasztok földje. De mit tesznek «ért Leitnerék, a két kommunista: — Én bizony semmit — mondja Lettner Miklós. — Pedig tagja vagyok az előkészítő ■bizottságnak. Én nem mondom senkiinek sem, hogy lépjen be, engem ne emlegessen sen- kisem, ha nem úgy sikerül a csoportban, amint azt elképzel ték... Mi nem mondunk se rosszat, se jót a csoportról. Én csak beléptem. Nekem csak az a gondom, hogy dolgozzam és megéljünk a munkámból. Ez is álláspont, de nem az igaz ügyért harcoló1 kommunista álláspontja. A párt jót akar a dolgozó parasztoknak, amikor a szövetkezés útját javasolja, e segíti őket a kezdeti lépéseknél és később a megerősödésben. Erről sok-sok paraszt meggyőződött az elmúlt napokban Peterden, hiszen azért léptek a csoportba. De — egyet sem győzött meg közülük Leitner Márton és felesége, mert ők „csak beléptek”. Ráhel János elvtársat, a párttitkárt, a peterdi elágazásnál a váróterem építkezésénél találjuk. Másfél hét óta ó is tagja a peterdi termelőszövetkezetnek. Azt gondolnánk, hogy tele van a feje a tsz gondjaival, a vetőmagvak ösz- szegyűjtésével, kicserélésével, a földek összevonásával, a vezetőség megválasztásával, a vetéssel. De tévedünk, mert kereken kijelenti: — A tsz megalakult, most I már a járás agronómusa a felelős ... Kisasszonyfán általános szokássá vált, hogy az őszi árpát szeptember végén, az őszi búzát pedig október elején vetik, így van ez az idén is. A nemrég alakult Bátrak Útja Termelőszövetkezetben már rég elvetették az őszi árpát, most az őszi búzát vetik az Arokhái dűlőben, az egyéni gazdák pedig közvetlen a tsz táblája mel lett. Németh Ernő 18 és félholdas középparaszt így nyilatkozik a korai vetés előnyeiről: — Tavaly szeptember 28-án már a földben volt az őszi árValóban csak a járás agronó- musának kell felelnie a pe- terdi termelőszövetkezetért? Miért felelősek akkor a helybeli kommunisták? Nekik kellene együttesen harcolniok azért, amiért Bakaricz elvtárs egymagában harcol, hogy minél előbb meg legyen a vetőmagcsere, a földek összesítése és a vetésforgó beállítása, a gépállomás segítsége és minden amire az új szövetkezetnek szüksége van. Mert ezeket mind most kellene megszervezni, mert ezeket lehet esőben, sárban is, de mire a jó idő megjön, — vetni, vetni, vetni kell! Nem volt véletlen, hogy Hani János és Markovits Ferenc kőzépparasztok kijelentették: a párttagok legyenek az élen! Jogos, s egyben megtisztelő követelmény is ez. Ennek megvalósításához azonban nagyobb segítséget kell adnia a járási párt-végrehajtó bizottságnak is. Mert nem növeli felelősségérzetüket, hogy a. pártbizottság munkatársai szombatra ígérték a peterdi tsz vezetőségének megválasztását, de cserben hagyták őket. A kommunistákra tekint most Peterd dolgozó parasztsága. Elvárják, hogy legyenek a párt politikájának szószólói, s győzzék meg a szövetkezés helyességéről a még kívülálló 23 dolgozó parasztcsaládot. Várják azonban azt is, hogy szavaik mellett beszéljenek a tettek: indítsák meg a tsz-ben a munkát, Irányításukkal legyen rendben minél előbb a November 7 Termelőszövetkezet háza tája. púm. Nem bántam meg a korai vetést, mert a két holdról 43 mázsa termést takarítottam be. így volt ez az őszi búzánál is. Ahol október elején vetettem, már kora tavasszal olyan szép volt, hogy csodájára jártak a falubeliek — itt 15 mázsa búzám termett egy-egy holdon. Az Idei jó termés következtében most is úgy vélekednek a kisasszonyfai gazdák, hogy október 20-ra egy talpalatnyi őszi gabonaföld sem marad vetetten községük határában. Október 20-ra nem marad búza és rozs vetetlenül a kisasszonyfai határban ok a tanulóknak és ugyanakkor meg kell egészen világosan mutatndok, hogy ezeket az ismereteket hogyan tudják felhasználni a fiatalok a gyakorlati életben. Biankó László — a mi érettségire készülő — mi önmagától rájött néhány de tagra. így például arra, hog ha nem lehet gépészmérnök, matematikát, fizikát, kérni; akkor is nagyszerűen felhas: hálhatja úgyis, mint vasesztei gályo6. Édesapja ugyanis n< hány napja víztároló edényt k szített otthon. Ki akarta szí mitani a köbtartalmát, de a általános képletbe nem tudt belehelyettesíteni a számoka Jól jött hát negyedikes gim-ru zista fia segítsége, aki könnyí szerrel megoldatta a feladató De az életben nem mindig é nem mindenkinél akad ilye példa. Az iskola feladata há hogy felnyissa a diáitok szí met, hogy rávezesse őket a «« ipzaágiaára és a sokaidat: ett technikai képzés sorá , -fnyiSBa a valamennyi pí utat- Elkeltse a f- olyan hivató uvmt hí, amn a tkataí izúÁ nem is ismer. Aki kiválóa tanul, hivatást érez, ;USFO egyetemre, ismerje meg na kell ott tanulnia, a többiek p£ dig ismerkedjenek a termel munka szépségeivel, A Nagy Lajos Gimnázium ban vannak már ilyen helye törekvések. A kémia, fizik; biológia órákon egyre gyakc ribb a gyakorlati bernutatá Kiegészítik az iskola szemlél tető anyagát a gyárak és tei melŐ6Zövetkezetek életéből vei fényképfelvételekkel. Uj máé jat dolgozzák ki az üzemlátc gatásnak, máikor nemcsak végigfutnak majd a gyerekek a gyáron, hanem a nevelők egy- egy üzemrész vagy munkahely alapos ismerete birtokában előzőleg felkészítik a hallgatókat, mit látnak majd. azután tekintik csak meg az ismertetett munkahelyet, minit az egész üzem szerves és fontos részét. Műhelyt — szerény kis műhelyt ugyan, — rendeznek be esztergapaddal és más szerszámokkal, ahol a fiúk dolgozhatnak ... Szerelő brigádot szerveztek, amely a diákotthonban elvégzi a kisebb szerelési munkákat... Gyakorlókertet létesítenek ... Meghívják Kaszapovics Andrást vagy Rufli Lajost, vagy a munka más kiválóságát, hogy életükről beszéljenek... . Jó tervek ezek, segítik a célt, de nem mondhatók elégnek. Az Oktatásügyi Minisztériumnak ki kellene már dolgoznia a polytechniíkai képzés tervét és módszerét, az iskolák nak pedig addig is sokkal nagyobb súllyal, a nevelőknek sóikkal nagyobb igyekezettel, sokkal szervezettebben kellene foglalkoznánk a fiaitalok életre való nevelésével. Meg kell szerettetni a munka gondolatát, munkával kell munkára nevelni, fel kell haszmád- vni a szakköröket, a kirándulásokat, az üzemlátogatásokat a Polytechnika! képzés, az élet- reme velés eszközeiül. Es beszélni kell a fiatalokkal. Az öt tanuló közül egyetlen eggyel sem beszélgettek még nevelőik jövendő hivatásukról, pályaválasztásukról Minden bizonnyal a DISZ- szervezet vezetősége sem gondolt még rá, hogy ilyenirányú beszélgetéseket folytasson a fiatalokkal Hát szabad így magukra .hagynunk életük egyik legfontosabb, sőt legfontosabb kérdésében fiataljainkat? Szabad hagynunk, hogy egyoldalú elképzeléseik legyenek az életről, melyet nem ismertetünk meg velük? Szabad hagynunk, hogy az élettől az ismeretlen munkától való félelmükben görcsösen ragaszkodjanak a továbbtanulásihoz, akár van hozzá kedvük, akár nincs, esek azért, hogy megszokott életmódjukat fenntartsák, mert a másik, igazi életet, a termelő munka örömeit nem ismerik — és éppen ezért tartanak tőle?! Rég elmúlt annak az ideje, mikor úgy fenyegették a szülök gyermekeiket: „Hanem tanulsz, inasnak adlak!" Ma nemcsak két erős kéz, hanem kiművelt ész is kell a fizikai munkához, ha valaki azt igazán jól. Sztahanov módjára akarja végezni. És a tudással- rövidített tanulóidő, magasabb teljesítmény (ezzel magasabb fizetés), a fizikai munka kömy- nyebbé válása jár. Tudják-e ezt a mi fiataljaink? Tudják-e azt, hogy egy jól dolgozó bányász vagy egy sztahanovista esztergályos, egy Makszámenko-módszerrel dolgozó falazó-kőműves sokszorosát keresi meg annak, amit egy íróasztal mellett ülő hivatalnok? Természetesen nemcsak anya giakon múlik a dolog. A fiatalok látni akarják, milyen lesz soruk egy év, két év múlva. — Azért ragaszkodnak az iskolához, mert azt már ismerik. — Azért vonakodnak termelő- munkára menni, mert nem Szervezettebb munkát a szabolcsi aknamélyítésnél! Sokam kérdezflc mostanában: :ólért épülnek hosszú évekig a bányászati beruházások, az aknák, külszíni létesítmények, hogyan lehetne a munkáikat meggyorsítani? Erre kerestünk választ, mikor ellátogattunk Pécsezabolcs két munkahelyére, a készülő lég- és szállítóaknákhoz. Szabolcson két akna létesül: a falu nyugati részén a kihúzó légakna, (vele jelentősen javul majd a szabolcsi bányák levegőellátása), István-akna mellett pedig a szállítóakna, amely a jelenlegi aknát tehermentesíti. A tervek szerint 1960-ra kellene a munkáknak befejeződniük. Sajnos ez a határidő máris veszélyben van, mert mindkét akna mélyítésénél jelentős az elmaradás. Biztosítani kell a munkafeltételeket! A felvonulási épületek elkészítésével először a 49. sz. Komlói Építőipari Vállalatot jelölte ki az Építésügyi Minisztérium, majd egy sztálin- városi vállalatot. Az épületek csak hat hónapos késéssel készülték el. Közben azonban megkezdődött az aknamélyítés is. Eleinte kéziúton történt a szállítás, mert késett az aknatorony. Hónapok telnek el szinte minden eredmény nélkül. Rendszeres munkáról csak azután lehet beszélni, miután a Komlói Aknarpélyí- tő Vállalat kapott megbízást a mélyítésre. A terv azt írja elő, hogy havonta 18 métert haladjanak a mélyítéssel. Ennek megvalósításához átgondolt vezetés, jó munkaszervezés, a műszaki fel tételek biztosítása szükséges Sajnos, ez most is gyenge oldala az itteni munkálatoknak, amit az is bizonyít, hogy a légakna szeptember végéig 123 méterrel maradt el az előirányzattól és a tervet, a havi 18 métert ma sem teljesítik. — Gyenge volt az áramfeszültség, — válaszolják az építkezés vezetői. Látszatra erről ők nem tehetnek. Ez azonban csak a látszat. Ha időben intézkedtek volna, nem kellene ilyesmivel érvelniük. A panaszt azonnal el kellett volna juttatni a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalathoz. A Komlói Aknamélyítő Vállalat vezetői azonban a körülménye sebb utat választották, a minisztériumhoz fordultak, majd azután a DÉDÁV-hoz. Egy délelőtt el lehetett intézni minden problémát. Az áramszolgáltató vállalat lekapcsolta az építkezést az országos hálózatból s biztosította azt, hogy a munkahelyek közvetlenül a Pécsújhegyi Erőműtől kapjanak áramot. Délelőtt tanácskoztak, s délután már megjavult a feszültség. Az elmaradáshoz hozzájárul az is, hogy a Komlói Akna- mélyítő Vállalat felemás méretű gépekkel látja el a munkahelyeket, s nem olyanokkal, amilyenekre szükség van. — Percenként 600 literes teljesítményű, alacetmyfordu- latu szivattyúra lenne szükség — mondja Fábián József, a légakna gépészeti vezetője. — De ehhez 3 000 fordulatszámú motorokat küldenek a vállalat tói Nem csoda, hogy ezek sorra tönkremennek. A nagy fordulatszámú motorokhoz nincs megfelelő kapcsoló s olyan berendezés, ami által üzembiztos lenne a motorok működése. A bajok egész sora adódik ebből. A múlt hét péntekén hat szivattyú ment tönkre csak azért, mert ilyen nagyteljesítményű motorokat kaptak a vállalattól. ■Több kapcsolatot a központ és a munkahelyek között! Kétségtelen, elég messze van egymástól a Komlói Akna mélyítő VálVat központja és a szabolcsi munkahely. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a vállalat vezetői nem tartoznak felelősséggel a munkahelyek, a jövő létesítménye! iránt Jobban eä kell látni a két aknát anyaggal! Vízgyűrűkre lenne szükség, faanyagra á falazáshoz. Mindezt a munkahelyek csak hosszas ígérgetések után kapják meg. Ha gyatrábban megfordulnának a vállalat vezetői a munkahelyeken és meghallgatnák a munkahelyek dolgozódnak, vezetőinek a kérését, előfordulnának-e sorozatosan a gépromlások, az anyaghiány? Bizonyára nem. Az sem fordulna eló, hogy a munkahelyeknek szállított idomkő nagyrésze selejtes. Ez különben igen ko moly figyelmeztetés. Nemrég Hosszúhetényben alapos leértékeléssel vettek át az Akna- mélyítő Vállalattól hat méter aknát, mert selejtes kőből készítették. Ilyesminek biztonsági szempontból sem szabad elő fordulnia. Fel kell készölni a téli hónapokra! Rendkívül sürgető, hogy a két munkahelyet felkészítse a vállalat a télre. Talán napok, hetek kérdése és itt a rossz idő. (Nem mintha a mostani kedvező lenne.) Necsak egykét napra, hanem több hónapra biztosítsák a betonozáshoz szükséges homokot. Gondoskodni kell arról is, hogv selejtes idomkő helyett ép megfelelő szilárdságú kő kerül jön a két aknára. Ezzel eleje: lehet venni a felesleges szállításoknak is. A jelenlegi nagy lemaradás nem indokolt. Ezen változtatni lehet és kell is. Arra vejn szűk ség, hogy az eddigi tapasztalatok alapján jobban szervezzék meg a két akna munkáját, biztosítsák az anyagokat, az előrehaladás fettételeit. Gulyás Ernő A szerkesztőség postájából Játszó utca fett a Leonardo da Vinci utca Igen jó ez nekünk, akik a belvárosi általános iskolába járunk, mert tízpercekben nem kell a szűk iskolaudvarban szoronganunk. tudják, milyen is az a gép, hogyan keli rajta dolgozni, nehéz-e, könnyű-e? És hogy a gépeket, hogy az üzeni életét megismerjék, az nemeseik a szülőkön, nemcsak az iskolán múlik, hanem az üzemeken is. A bánya jól járt, hogy Bán Károlyn-ak munkát adott egy- egy nyárira. Ha odamegy a fiú, értelmes, tanult munkással bizonyára eredménnyel dolgozó munkással szaporodik dolgozóinak száma. A többi üzem is tárja szélesre a fiatalok előtt kapuit, mutassa meg az iskolásoknak életét — ha jó munkásokra vágyik! Sót, módot kell adni ama is, hogy ne csak megnézzék a fiatalok az üzemet, ne csak a szemükön át ismerjék meg a gépeket, hanem még iskoláskorukban dolgozhassanak is mellettük. Milyen irigyen olvassuk, hogy a moszkvai 568. számú középiskola érettségiző diákjai a tanév befejezése előtt hetenként két óra hosszat egy gyárban dolgozhattak! Most azonban még csak az év elején tartunk. Nálunk is, a Nagy Lajos Gimnáziumban is, másutt is követhetjük a szovjet példát. Oda kell hatniok iskoláinknak, hogy ne csak Bán Károly, hanem a többi fiatal is saját tapasztalatából ismerje meg az óletet, a munkát. Oda kell hatni, hogy a nevelők necsak a leckét kérjék számon a diákoktól, hanem azt is, hogy az életre hogyan készült fel tanítványuk. Oda kell halnunk, hogy nevelő, szülő, gyárigazgaitó, közös erőfeszítéseket tegyen a DISZ-szervezetekkel együtt a fiatalok életre való neveléséért! GARAMI LÁSZLÓ Az utca felső szakaszán három héttel «előtt még tartóoszlopokra erősített lánc zárta el a bejáratot. Azóta azonban meglazultak a tartóoszlopok, leesett a lánc. Kórjuk az illetékeseket, minél előbb zárják el Ismét lánccal a bejáratot: ne kelljen attól félnünk, bogy egy jármű esetleg befordul a mi utcánkba HILLENBRAND KAROLY VII. osztályos tanuló. Mindig hiteles? Október 2-án Mátnafüneden olyan képeslapot kaptam, amelyet 1056 november 30-án bélyegeztek le Pécsett, a 2. számú postahivatalban. Udülőtár- saiim tapssal adóztak a posta eddig soil, nem tapas-italt jó munkájániak. De vajon tapsolrsalk-e ma jd azok is, akiknek határidős irataikat, vagy adóbefizetésüket 'kell a postábé lyegző vél igazéi- nidk? Mert a postai bélyegző kelte mindig .hiteles"! Csongor Árpád 217 mázsa papír A falusi tekóterüJeteken * hulladékpapír gyűjtése szeptember 30-án befejeződő tt. — Főldművesszövetíkeze-tieÉnk 217 mázsa papírt gyűjtöttek. Jó munkát végzett a mohácsi, a moizsgóii, a bőlyd, a mágocsi és a vffilányi fötoműv'esszi&veéke- zet Első helyen a rí llánví járás 15S, másodikon a sésdt 156, harmadaikon pedig a mohácsi járás 131 százatékos eredmény - nyel végzett. Lovas Jánosáé Piaci napokon több kocsi kellene Dolgozó társaimmal rendszeresen utazom a Pécs bánya telep —Borbála-telepi autóbuszon. Piád napokon, különösen a reggeli órákban — * Pécsbá- nyatelepről induló kocsik, már zsúfoltan futnak ki így a» egyes megállóknál, mint például a Fekete hegyinél lemaradnak az utasok, fóként diákok. dolgozók és késve érnek munkahelyükre. A sűrűn lemaradó utasok ne vében kérem a közlekedési vállalatot, hogy piaci napokon indítson több kocsit ezen a vonalon. HUNYADVARI BÉLA Épül, szé pü! napköziotthonunk Napköziotthonunk 1948-ban létesült. Az első évben 10—11 gyerekünk volt csak, kicsi volt helyiségünk is a vasúti bérház XVII-es lépcső házában. Az ötéves terv első évében, amikor már a szülők is megszerették a napköziotthont és gyerekeink száma egyre nőtt, — átköltöztünk a mostani tágas, egészséges helyiségbe. Elekor kaptuk új bútorainkat is. 1954-ben újrafestettük a napköziotthont s mintegy 10 ezer forint értékben vásároltunk játékokat. A vasutas szakszervezet bőségesen gondoskodik a gyerekek ellátásáról és a kitűnő koszttól nőnek, fejlődnek gyerekeink. A 40 gyerekre heten ügyelünk. Tavasszal amikor nyaralni vittük okot Répceszentgyőrgyre, mindegyiknek új melegítőt, svájcisapkát, napozót vásárokunk, mintegy 3 ezer forint értékben. A frissen festett falakhoz új függönyöket vásároltunk, a padlóra szőnyeg is került. S ez mind nem kis összeget, mintegy 6000 forintot tesz ki. Boldogok vagyunk hogy államunk ilyen ellátásban részesíti gyerekeinket, mert et nemcsak a gyerekek száméra jelent sokat, hanem nekilntr. nevelőknek is nagyban meg könnyíti munkánkat. Dpeu körülmények között könnyebben tudjuk ni őket az iskolára* GARAMVÖÍGYI llAUONSWE verető őrőnő
