Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-01 / 231. szám

TOS traktart,t5M> aezinaziaslii gipel kap parasztságaik a bikekSScsäwre jegyzett forintokéi! Hz állami eaidaságok 1 Pécsi Akadémiai Napok Ojriqádhees illet Baa-jfie éjje:-<nappai vianrcak. Róják gépeikkel a szi­getvárt járás négy falujának határát Számtanaik, tárcsáz- maiii, vetnek, trágyáit hordanak — úgy művelik a földet, hogy jövőre a betakarítás bőséges es gazdag legyem­Gergely Ferenccel, a Béke- brigád szerelőjével járjuk be körzetüket., a szerelő viharvert motorján. ICathdia az első állomás. Kies László, a Kossuth Tsz elnöke így vélekedik az ott dolgozó traktorosok munkájáról: — Nem panaszfeodhatom a fiúkra. Még csíkokat sem hagy­nak a tábláik sarkain. Egyszó­val tiszta munkát végeznek. Igaz, volt egy kis hiba is. Baráth Gyula fiatal traktoros csele tíz centi mélyen kezdte a iszáíitást, De aztán mindjárt közbeszólt az elnök • — Hahó, álljunk meg, gye­rek! Így nem lesz meg jövőre az idei huszonhat és fél mázsás árpuitermés. Engedd csak lej eb b a' dt az. ekevasafcat! Ment ezután már minden a maga rendjén, Müller József­nek és Kalányos Vendetoek még ennyit ssm Itellett szólni. — És hogy el ne felejtsem, Fenyvesi Antal, a vontatás — az belevaló gyerek. Nincs meg­állás nála. Túl is teljesíti min­den nap a normáját kót-háram fordulóval. A falutól nem messze a még gyerek Szlavonios Aratói, Mül­ler József segédvezetője köröz traktorával reggel óta a tsz földjén. Ahogy Fenyvesi An­tal hordja oda a trágyát, ő úgy sziámija alá. Búza kerül ide. • Rózsafán Molnár József ze- tárossal találkozunk. Negyed­szer fordul már ma trágyával Hat éve ül gépen. Az idei ara­tásra nem szívesen emléke­zik, amikor egy hónap alatt I alig keresett hétezáz forintnál többet az állandó esőzés miatt. A csóplés már sokkal jobban haladt, — kétezren felül volt altikor egyhavi keresete. — A kettőt — és azt, hogy három gyereke van, — együtt mérle­gelte, amikor a napokban le­jegyezte a maga békekölcsö­nét. — Mert nem akarok lema­radni semmiben a társaimtól, Bogár Gábortól meg Bogdán Jánostól Megindítja gépét, de méig visszaszól: — A Bogdán János tavaly jól kifogta, huszonöt ezret nyert. ők ketten — Bogár Gábor, meg Bogdán János, — egyik dűlőút mellett éppen karban­tartják gépeiket, — mélyített szántásra készülnek, ahová majd cukorrépa kerül. A má­sodik dekádban mindkét ben túlteljesítették tervüket né­hány normáibólddal, annak el­lenére, hogy három-négyszer magaav&nta őket az, eső. Bo­gárnak több lesz most a telje­sítménye a harmadik dekád­ban ötven holdnál, — negyven- nyolcnál tartott csütörtökön, a terv 36 hold, — és társa nem sokkal marad el mögötte. Az úton Nyers István, Bogár segédvezetője jön, kezében ételhordó edény. Mér messzi­ről hallani a hangját: — Megim/t keveset adtaik. Et­től aztán nem borítjuk föl a traktort. Bogdán Jánosnak nincs se­gédvezetője, egyedül van a géppel. — Reggel ráülök, este leszál­lók. Többnyire menetközben eszem, mert nincs szívem le­állítaná, amikor olyan jól megy. Üdía&zuéwi /V agy harsányban ’ mindsitid tudja, már hogy as elmúlt napokban 24 tag­gal gyarapodott a Ságvári Endre Termelőszövetkezet. A tsz eredményeit betéve is tudják a parasztok, sőt mi több, már azon vitatkoznak — pedig még be sem léptek — hogyan lehetne még jobb eredményt elérni a termelő- szövetkezetben. — En meggondoltam — áll jel JeseenszkA Sándor — be­lépek a tarmelőszövetlcezet- bs. S« mondom, okosan te­szitek, ha jöttök utánam.... Gonáal.’oodnak, latolgatnak az emberek. Nehéz szakítani a régivel. _ Aztán egyszer - csak megszólal valamelyi­kük, — írd alá...! Papír zizeg és Jeszenszki Sándor — Fóris Kálmán, Halasi Szabó Lajos, Tóth József, Jakab János és még Jóné hány dolgozó paraszt szemeláttára aláírja a belé­pési nyilatkozatot. — Ismerhettek! — beszél most Vesziergombl József, a tsz-elnök. Én is középparaszt voltam és nem voltam rossz gazda, mégis a közöst válasz toltam. Miért? Mert ott a jövő: ott lehet csak könnyeb­ben és mégis jobban élni. Nem igaz az, amit itt a falu­ban hírcsztclnelc, hogy mi nem oltárunk bevenni benne tetet. A termelőszövetkezet nyitva áll előttetek. Úgy vá­runk, mint édes testvérein- tet.. i Mindertiü feszülten figyel, igyekszik minden szót meg­jegyezni Hát, ami igaz, az Igaz. Nekik 15—IC kilomé- ■téri kell ggalogolniok, amíg egy hold fűidet megszánta-' uak, a tsz-tayoknak meg semmit. Az is igaz, ha az urak Monte Carlóba mehet­tek, annyit jövedelmezett nekik az uradalom csekély gépesítéssel, akkor a terme­lőszövetkezet még több jöve­delmet biztosíthat, hiszen az akkori és a mai gépesítést össze sem lehet hasonlítani. — A belépettek már dol­goznak is — mondja az el­nök. — ök már ezévben is részesednek a végzett mun­ka arányában. Rútok is szá­mítunk. Köztünk a helyetek. Tapasztalt emberek vagytok, jól gazdálkodtatok. Egynéhányon szétnyíljak a felhívást, amit a részükre készített a tsz-szervező bízott ság és a tsz tagsága. Ebben a felhívásban nemcsak az áü, hogy „...Dolgozó pa­rasztok, válasszátok a jövő útját!...” hanem az is, hogy mit kap egy termelőszövet­kezeti tag. Balog},' Lajos egyéni gazda családjába.v, például hárman dolgoztak éjt nappallá téve 19 770 fo­rint jövedelemért. lAizsányi József tsz-tag pedig napi tíz ói-át dolgozott 19 314 forint­ért. — Nem hagy békén a fele­ségem, — kapcsolódik a be­szélgetésbe Halasi Szabó Le­ios egyénileg dolgozó paraszt — folyton azon noszogat, hogy lépjünk már be a ter­melőszövetkezetbe. Talán mégis csak igaza van az asszonynak. így megy ez majdnem éjfélig. Olyanon gondolkod­nak, amit már százszor-ezer­szer megvitattak csak éppéh még nem tudtak dönteni. Válaszúton állnak. Dönteni- ök kell és ez kétségtelen, alapos és végleges elhatáro­zást követel... SZ. J, — Na és mi van azzal a hu­szonötezres nyereménnyel? — kérdem. — Házat vettem, családi há­zat Szigetváron. Hogy majd erre se legyen gondja a fiam­nak. Nem úgy, mint... Igen, az apja világéi®tében napszámos volt, mát adhatott sok gyerekének a betevő fala­ton kívül?! Ebnenőban Bogár Gábor még odiaseól a szerelőnek: — Aztán gondoskodjanak ám munkáról! Már csak húsz hold van itten hátra. — Attól nem keli! félni... Katádfáira vagy Szentdónesre menőnek innen. A Szabad Élet Tsz földjein 3 zentd értésén ugyancsak jól halad a munka. Horváth Ist­ván és Kovács Nándor már búza alá szántanak 155 holdon. Idén is 16.28 mázsa volt a cso­port búzaátlaga. Kuinyi Lajos aki már négy éve cserélte fel az eke szarvát a traktor kor­mánykerekével, kedden fejez­te be a tsz félszáz lioldas ár­pavetését. Huszonkét holdat ve tett aznap is, nyolccal többet a normánál. Most tíz holdon lülposaiarepcét vet. Az elnök, Havasi György is itt vart. Nem Idába dicséri a traktorosokat: — ügy csinálják, ahogy az ember megkívánja. Ha úgy hozzák a csoport teendői, hogy reggel négytől este tizenegyig vessünk, ők benne vannak. És jó érzés látni, hogy szíwel-lé- LeStike! dolgoznak értünk, ve­lünk a gazdagabb termésért így aztán a keresettel since hiba. Kuinyi István is jó más­fél ezer forintra számit e hó­napban, és még erre rájön a tsz-től a munkaegység kiegé­szítés. A brigád vezetője Balogh Jó­zsef. Félórája járt itt Szeütdé. neuen, megnézte a ©épeket. M indént rendben talált, üzem­anyag is vám még bőven és már indult is tovább, Katádfá- ra. Balogh Józsefre nehéz rá­bukkanni, állandóan úton van. Soma járja a ’brigádtagokat, segít, tanácsot ad, feljegyzi a kívánságokat, hogy azután ott. hon mtózkedlhessé'lc. Szerte a batáriban, egymás­tól több kilométerre dolgoznak a Bóke-ibrigáa traktorosai, de a távolságon át is összetartja óikat egy valami — a brigád- becsület. w. y. ielentili: Karolj major Tizenegy traktor és egy t gőzeke szánt a károlymajori | állami gazdaságban: vetésre í készítik elő a talajt. A Zeto-l rokkái nappal, őszt árpát vei- i nek, éjjel pedig gyűrűs-henger i J akasztanak a gépek után és a j frissen elkészített magágyat í hengerezik. Péntelcen estigj mind a 223 hold őszi árpát el- j vetik és a jövő héten négy 32 i soros vetőgéppel hozzálátnak I a búza vetéséhez. A cukorrépa szedését szép tember 22-én kezdték meg, f azóta napi öt vagon répái ? szállítanak a magyarbólyi vas- > útállomásra. Sátorhely A Sátorhelyi Béke őre Al-Í Larrvi Gazdaságban mán- a vége J felé járnak az ős2i árpa veté­sének. Eddig 225 holdat vete t- i tok be: a sátorhelyi üzemegy- j. Bégben 73, a vizriakiban 5, Br-I dőfűn 57 holdat, Ormánypusz- $ tán pedig százhúszat. A rom j vetését a hét elején fejezték s be — 48 holdat vetetitek el sátorhelyi üzemegységben. Szerdán reggel már az őszi bú-í 2a vetéséhez is hozzáláttak, s? eddig 30 holddal végeztek. Csobokapuszla A Csobokapusztai Állami Gazdaságban hétfő óta három í géppel silóznak, a központi j üzemegységben kettővel, a ká- ? rászpusztaiban pedig eggyel. í Eddig 800 köbméter elsőrendű S silói készítettek, de a jövő hé- [ ten munkába állítják a ne- í gyediket is a csatahelyt üzem- í egységben. < Az őszi árpa vetését két hét- í tel ezelőtt kezdték el s mostí már csak 40 holdnyí hiányzik i a tervteljesítésből. Szombaton\ kezdték el az őszí búza veté- j sét is Csatahelyen — eddig 20 j holdat vetettek be. Hétfőn! megkezdik a. búza keresztsoros vetését. péntókaB délelőtt, az *■ egyetem zsúfolásig meg telt aulájában kezdődött meg a Magyar Tudományos Aka- déeneá II. oseitáiyánetk, a Tár­sadalom-Történeti Tuaomá- Jiydk Osztályának üfiéssaro- zarta. Első eset ez, hogy az akadémia II. osztálya vidéki városban tartja ülését. — A nagy érdeklődés, amely már a megnyitó ülés iránt tmag- nyilvánuilt, bizonyítja, hogy a város tudományos életének képviselői, a pedagógusok, jo­gászok és általában a város értelmiségi rétege vánakozás- aall tekint az Akadémiai Na­pok elé. Az Akadémiai Napokra Pécsre érkezett tudományos életünk több képviselője, Fo- garasi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia aletnökének és Szabó Imre akadémikus, a II. osz­tály főtitkárának vezetésével. Megjelent a Pécsi Akadémiai Napokon Pasintzki lengyel, Pencsev Péter bolgár és Kos­tya Vladislav csehszlovák tu­dós, mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia ven­dégei. Az Akadémiai Napok első ülését Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos In­tézet igazgatója nyitotta meg, majd Asztalos Ferenc, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, a városi pártbizottság és a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága nevében üdvözölte az Akadémiai Napok résztve­vőit Ezután Foganasi Béla akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia aletaöke tartotta meg az egész Déi- Dunántúlon nagy érdeklődés­re! váirt előadását a „Materia­lizmus és idealizmus harca a jelenkori filozófiában és tu­dományban” címmel. Az idea lista tanok részletes bírálata után rámutatott a filozófiai materializmus tudományos voltára és ama, hogy a vul­gáris materialista tanok hir­detőiinéi milyen téves néze­tek találhatók fel. Fagarast Béla elvtáms előadásét így fejezte be: — Hazánkban népszerűvé kell tenni a materializmus alapvető tanításait, közelebb kell hozni a materializmus eszmei magasságát népünk­höz. Tudósaink körében el kell érnünk, hogy a materia­lizmust necsak elméletileg is­merjék el, hanem kutatásaik­ban gyakorlatilag is alkal­mazzék. Ki kell fejteni a vi­lág megismerhetőségére vo­natkozó materialista elmélet­nek gyakorlati bizonyítékait Napról-napra látjuk ezeket a bizonyítékokat a technika, a tudomány haladásában, üsz- sae kell ezt az egész kérdés: kapcsolni a szocializmus győ­zelméért vívott, világmére­tekben folyó harccal. Ebben az éitetemíben folyjon és foly­tassuk tovább foltozott erő­vel a materiaiiiianiu? harcát az Idealizmust»! szemben! Az Akadémiai Naipok ülés- sorozata pénteken délután ez egyes tudományszakok ülé­seivel folytatódott. A történettudományi cső portban Klein Jánosné, e Törtéraettadcenányi Intézet munkatársa *1919 mozgalma* Baranyában” címmel, az ál­lam- és jogtudományi cso­portban Szántéi Lajos egye­temi tanár, a jogi tudomá­nyok kandidátusa ,.Igazság­szolgáltatás és a tanácsok1', valamint Kocs!s Mihály egye­temi dékán, a jogi tudomá­nyok kandidátusa „Bírói mu: ka a tanácsi feladatok tükré­ben“ címmel, a földrajztudo­mányi csoportban pedig Ká­dár László egyetemi tanár, a földrajztudományok kandi dátusa „A folyókanyarulatok kialakulása és az emelkedő hegységek áttörésében va!ó szerepe” címmel tartott elő­adást. Az előadásokhoz 60k hozzászólás hangzott el. Az Akadémiai Napok cső- partüteseit ma folytatják. ootxxDoooooooooooocooconoooooonoc Érdemes kul*or!ca«értékesítési szerződést kötni A járások között élénk vetélkedés kezdődött a kukorica szer­ződéskötési tervek teljesítéséért. E verseny állása szeptember 29-én: 1. a seälyei 37.5, 2. a szigetvári 37.2, 3. a villányi 35.7, 4. a sósdi 34.1, 5. a siklósi 28.3, 6. a mohácsi járás és város 20.9, 7. a pécsváradli 13.4„ 8. a pécsi járás és város 7.7 százalékkal. Dolgozó parasztságunk szívesen köti a szerződéseket, mert tudja, hogy a magas állami árak meUett megtalálja a számí­tását. Számos község, mint például Magyarbólv, Illocska, máris 100 százalékom felüli teljesítette tervét. A nagy községeit közül Dunoszekcső érte el a legjobb eredményt. Mi van a metán-fáklyával ? Az ember azt hí mié hogy a kísérleti osztáry ajtaja mögött valami titokzatos, nej-' tóiyes légkört talál, ahol csen­des léptű, fehérköpemyes ku­tatók hajolnak a lom-bikok, fu­ra műszerek fölé és színes lámpák, bonyolult kapcsoló- táblák teszik még sejtelmeseb­bé a 'termet vagy szobáit Ehelyett egyszerűen beren­dezett irodát találunk: három íróasztal, egy hatalmas szek­rény — tele számokat, terveire t rajzokat tartalmazó iratokkal. Szintes Lajos mérnöktől tu­dunk meg egyet s mást a kí­sérleti osztály munkájáról Az első kérdés, erről már sok sző esik mostanában a pécsi szénmedeneóben: — Mi van a metán-fáklyával? — Folynak a kísérletek. Elő­reláthatólag a következő év elején begyújtjuk... Természetesen, neun „be­gyújtásról” van itt szó, ha­nem a iraetángáz gazdaságos felhasználását értjük alatta. A pécsi szóntetepek egyik jellegzetessége a dús metán- tartalom. A metán „ölök ellen­sége” a bányásznak. Mérnö­kök, kutatók sokat foglalkoz­tak már azzal, hogyan lehetne megzabolázni a metánt, még­hozzá úgy, hagy hasznos cé­lokra fel is használhassák? Ed­dig a gázos telepeken leállítot­ták a széntermelést, hogy a metánt „kiszívassák.” A gáz aztán a föld felszínén elillant. Pedig értékes vcgyiamyag. Ha­sonlításképpen érdemes meg­említeni, hogy a pécsi szén ki­logrammjának 6 ezer kalória­értéke van, egy köbméter me­tánnak pedig 9 ezer kalória! A kísérleti osztály dolgozói most elkészítettek egy terve­zetet, amelynek révén a szén- telepekből kivont metángázt hasznosítják. Előreláthatólag Petőfi-akna kazánházát is ez­zel a gázzal fűtik majd, azon­kívül Vasas felső Flórián-telep háztartási gázellátását is me­tánnal biztosítják. Távolabbi terv, hogy a Pécsi Porcelán- gyár égetőkemencéinél is me­tángáz felhasználásával dol­goznak. Előzetes számítások szerint ötmillió köbméter me­tánt tudnak évenként lecsa­polni ö pécsi szénmedence te­lepedről. A lecsapódáshoz szük­séges csőhálózat megépítése már folyamatban van. A le­csapoló berendezést Németor­szágból kapjuk. A metán hasz­nos célra való felhasználásával nemesek a bányabiztanságat tökéletesítjük, hanem a íel- liasznált gáz révén évemként mintegy 25 ezer tonna szenet takarítunk meg. A Pécsi Szénbányászati Tröszt kísérteti osztályán dol­gozták ki a zárt ajtók mögötti repesztés helyi viszonyokra történő alkalmazását. A próba- robbantások már meg is tör- tóntek Szabolcson és Pécsbá- nysn. A zárt ajtók mögötti repesatésnek az az előnye, hogy a robbantás körzetében lévő bánya részben nem kell leállí­tani a munkát, a vágatokat nem kell kiüríteni, ami más­fél-kétórás munkakiesést oko­zott. A megépített másféléiét er vastag bertongát és a 65 ateno- szfóna nyomást álló vasajtó a robbanás kiterjedését megaka­dályozza. A zárt ajtók védelme lehe­tőséget ad a dinaurittal és a miiiiszokundumos gyutaccsal való repesztésre. U jobbon a hengeres morzsolóbetörést is alkalmazzák Széchenyi-akna VIII. szintjén. Az LBSZ—3 szovjet feltörő fúrógép üzembehelyezésével meggyorsítják a giurító kihaj- tásáit is. A gép villanymotorral működött, s ezért sújtóléges munkahelyeken, mint például a pécsi bányákban, nem volt szabad használná. Korbuly Jó­zsef gépészmérnök és Tódor Lajos gépmester átalakították a fúrógépet sűrített levegő meghajtóidra. Szifcramenitessé vált a gép, tehát a pécsi bá­nyákban is üzernbehelyezhet- ték. Istváin-ókmán a III. szinten egy műszak alatt 31 méter hosszan mintegy 38 cm átmé­rőjű lyukat fúrtak, ezzel utat nyitottak a levegőnek és feles­legessé vált a II. és a III. szin­tet ellátó öt lógcsatama mű­ködtetése. Természetesen nem­csak a levegőellátás lett jobb, hanem meggyorsult és olcsóbb lett a termelés is. .4 Pécsi Szénbányászati Tröszt kísérleti osztályának---------- dolgozói tehát igen ér tékes kísérteteket végeznek a teuTnolóikenység növelése ér­dekében. — pedagógus-lakas SÁL EGYBEÉPÍTETT, egy tüívlrrmes Iskolát építettek több mint 200 000 forintos be­ruházási költséggel Kovács hídán. A* új iskolát október 9-én, ünnepélyes keretek kö­zött avatják fel. — Százkilencven mázsa pa­pírhulladékot gyűjtöttek össze Baranya megye íöMtnűvesszö vetkezetei szop', ember 20-ig, A járások közötti versenyben a sásdi járás halad az élen 145 százalékos tejesítéssel. A má­sodik helyen a villányi járás áll 120 százalékkal. Harmadik a mohácsi járás 108 szózaté-- kos tér7teljesítéssel A mozsg-r föidművesözövetkezet összesar 7 mázsa papírost szállított !e. (Lovas Jánosné) — A PÉCSI KERTVÁROSI ALTALANOS ISKOLA októ­ber 2-án délután 4 érakor fel­állítja as iskola névadójának Táncsics Mihálynak szobrát. A szobor leleplezése után Palim vies Lajos szobrászművész, a szobor alkotója ismerteti a szobor elkészítését. A szobre Haraszti Pál igazgató veszi át, majd a II. kerületi tanács ki küldötte mond ünnepi beszé­det. Utána az úttörők megko szorúzzák az emlékművet. — A komlói szimfonikus ze­nekar október 3-án este 8 óra­kor, a Zrínyi Ilona Kultúr­otthon nagytermében bemUtai koaó hangversenyt rendéi. Közreműködik a Komlói Köz­ponti Énekkar. Fellépnék: Ko­vács Anni, KorecKini Ferenc Boross János, a Pécsi Nemaete Színlház tagjai. Vezényel: Hor­váth Gyula Sokat kaptak a mekéoyfóiek — becsülettel adnak A mekényesl üj ABkuámÉUf Tsz tagságának több mint it*» már kedden reggel leihe« han­gulatban lejegyzett 11 090 fo­rintot. Zsiga Sándor elnök (Xú Juhos József, Dömötör József, Lajosbányai Antal, S mod to Béla, Izsák Károly egyenként 500, Cseh János DISZ-ta;; 40tl fmiuUu jegyzett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents