Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-08 / 237. szám

2 N API ő SKOMBAT, 1955. OKTÖBFH S. M. A. Szuszlov elvtáps beszéde a berlini Állami Operaházban, a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának hatodik évfordulója alkalmából M. A. Szuszlov tolmácsolta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szov jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvöz­letét, majd a többi között ki­jelentette: A haladás erői világszerte nagy rctkonszenwel és figye­lemmel követik azt a munkát, amellyel a Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozói de- mokratilDUs államukat építik. A szocializmus építése, amely a boldog élet megteremtését cé­lozza. valamennyi fizikai és szellemi dolgozó, az egész nép számára, nem könnyű dolog. Megköveteli a termelőerők ál­talános fejlesztését, és a mun­ka termelékenységének folya­matos emelését. Annál is kellemesebb és ör- vendetcsebb látni, hogyan érnek el az NDK munkásai, parasztjai és értelmisége az elkeriilhetet’en Ideiglenes ne­hézségek leküzdésével. ön­feláldozó. építő munkával» mind újabb sikereket a nép­gazdaság valamennyi fertile tén és a nemzeti kultúra fej­lesztésében. Teljes összhangban áll a? egész német nép létérdekeivé1 pz a külpolitika, amelvet a Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya folytat — a béke és a népek közötti barátság poliiti- liája. E politika eredményeképpen a Német Demokratikus Köz­társaság az elmúlt hat év folyamán szilárd nemzetközi tekintélyt vívott ki és meg­szerezte a népek bizalmát. Hozzávetőleg egymiiliárd em bért egyesítő országok elis­merték már a Német De­mokratikus Köztársaságot szuverén és független ál­lamnak és kapcsolatokat tar­tanak fenn vele az egyenjo­gúságnak és , kölcsönös ér dekek tiszteletbentartásának alapján. Különösen közeli tapcsola- J tai vannak a Német Demcfcra- J tifcus Köztársaságnak , Szov- J jet unióval. A Szovjetunió min- J óig őszinte barátja volt a Né- ^ met Demokratikus Köztársa, i Ságnak és rendszere^ segítsé- a get nyújtott gazdasági és kul- f turális fejlődéséhez. ^ A Szovjetunió és a Német \ Tökéletesen nyilvánvaló, hogy amennyiben a nyugati németek és a keleti németek nem egyeznek meg maguk kö­zött, ha nem veszik fel a kap­csolatot és az érintkezést, ha a Német Demokratikus Köztársa ság és a Német Szövetségi Köz társaság kormánya nem mű­ködik együtt és nem tesz köl­csönös erőfeszítésekéit, aime- lyoik a békeszeirető és demok­ratikus politika alapján nyug­szanak, Németország újraegye­sítésének kérdése, nem oldható meg. Bizonyos nyugati körűknek egyszer s mindenkorra tudo­másul kell venndök, hogy a je_ lenilegi loörülmények közt kü­lönösen irreális minden olyan kísérlet, hegy felélesszék a német kérdés megoldásánál a csődlbement ,,erőpolítiikáit.‘’ Ideje megérteni, hogy Né­metország egyesítése nem oldható meg az ..erő helyze­téből“, nem oldható meg a Német Demokratikus Köz­társaság rovására, hiszen világos, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói nem mondanak le demokratikus vívmányaikról és nem kívánnak ismét a kapi íalisíák és földesurak szolga­ságába jutni. Reménytelenül téved az, aki másképp gondol­kozik: a múlthoz nincs vissza­térés! Az NDK egyáltalán nem va­lami „földrajzi fogalom." Oh jektív, igen nyomós valóság, amely szilárdan létezik, fej­lődik, virágzik és nagy jövő előtt áU. Németország dolgozó népe mindinkább számot vet azzal, hogy a katonai támadó töm­bök politikájával való szakítás és az ország kettészakítottságá­nak leküzdése mindenekelőtt magának a német népnek az erőfeszítéseivel érhető el. Hogy milyen erővel rendel­kezik az egységes munkásosz_ tály, megmutatta a Német De­mokratikus Köztársaság mun- ■kásainajk példája, akik a fasiz­mus szétzúzása után leszűrték a tanulságokat a múltból és di­csőséges élcsapatuknak, Né. metország Szocialista Egység- pártjának vezetésével vaflóra- válltották az új, démoknatikus Németország építésében a né­met proletariátus legnemesebb törekvéseit. Egyáltalán nem leihet kétsé­ges, hogy a német mnnfcámsztály, amely Marxot és Engels* ad ta a világnak, amely dicső­séges hagyományokkal és gazdag harci tapasztalattal rendelkezik, minden szüksé­gessel rendelkezik ahhoz Is, hogy biztosítsa Németország békeszerető, demokratikus fejlődését. Ami a Szovjetuniót illeti, ősaintén bízik a német mun­kásosztályban, megbízható, hű­séges szövetségesének tartja. Meggyőz bennünket erről az az út, amelyet a demokratikus, bé keszarető országok családijába szilárdan beilleszkedő Német Demokratikus Köztársaság tett meg. Meggyőz bennünket pt*őI a német nép építő műnk A* :» Garancia erre NémetorszÁi.- Szooialiista Egységpártj árnak ve zető szerepe és a Nemzeti Front gyümölcsöző tevékenysége az NDK-ban. Engedjék meg, hogy önök­nek és önökön keresztül az egész német népnek új, még nagyobb sikereket kívánjak a békéért, a demokráciáért, Né­metország egységéért, a szooia- üiamusárt folyó harcukban. Éljen és erősödjék a Német Demokraibikus Köztársaság! Éljen a német és a szovjet nép barátsága és együttműkö­dése! Otto Orotewahl lüiniszlereliiÉ beszéde a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 6. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen A Német Demokratikus Köz társaság megalapStásfának 6. évfordulója alkalmából a ber­lini Állami Operaházban ren­dezett ünnepi ülésen Otto Gro- tewohl miniszterelnök mon­dott ünnepi beszédet. Otto Grotewohl beszédében részletesen ismertette és mél­tatta azokat a jelentős ered­ményeket, amelyeket a Nemet Demokratikus Köztársaság dol­gozói lelkes, odaadó és megfe­szített munkával a Német De­mokratikus Köztársaság meg­alapítása óta eltelt hat eszten­dő alatt elértek és amelyekkel kivezették demokratikus álla­munkat a káoszból, amelyet az összeomlott erkölcstelen hitleri rendszer hagyott vissza maga után. A miniszterelnök a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság fennállásának hat esz­tendeje alatt nagy nemzetközi tekintélyre tett szert és ki­vívta a békeszerető népek ba­rátságát és bizalmát. Fényesen bizonyítja ezt — mondotta Grotewohl — a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság kapcsolatairól Moszk­vában nemrég megkötött egyez mény, amely nagyjelentőségű 'békemű. E szerződés csak olyan államok között jöhetett létre, amelyekben a munkás­ságé, a dolgozó parasztságé és az alkotó értelmiségé a hata­lom. A Német Demokratikus Köz társaság a szocializmus építé­sének útján járva a teremtő munka számára elengedhetet­len békepolitikát folytat, hogy szüntelenül emelje lakosságá­nak gazdasági és kulturális színvonalát. Ugyanakkor tuda­tában vagyunk az egész német nemzettel szembeni felelőssé­günknek is és minden erőnket iáiba vetjük a kettészakított Németország állami egységé­nek békés és demokratikus helyreállítása érdekéiben. Eb­ben a törekvésünkben döntő segítséget jelent a Szovjetunió­val kötött államszerződés. A továbbiak során Otto Gro­tewohl hangoztatta: — A Né­met Demokratikus Köztársa­ság lakossága soha sem fog/ a feiadni eddig elért történelmi jelentőségű szociális, gazdasági es kulturális vívmányait. E vívmányok védelme követelte meg, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság népi kama­rája törvényt hozzon az alkot­mány kiegészítéséről, a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek megteremté­séről. Az új törvény még nem jelenti a hadkötelezettség be­vezetését a Német Demokra­tikus Köztársaságban, de a minisztertanács minden kellő intézkedést meg fog tenni a köztársaság jogos és igazságos védelmének biztosítására. A Német Demokratikus Köztár­saság ma teljesen szuverén ál­lam, amely kizárólag saját mérlegelése szerint és a la­kosság érdekeinek megfelelően irányítja bel- és külpolitikáját. Ezt a moszkvai szerződés alá­irtsa és hatálybalépése után csak az vonhatja kétségbe, aki készakarva szemethúny a reá­lis tények felett. Súlyos rcpülőszercncséllcnség az Egyesült Államokban A londam rádió és a Reuter iroda közli, hogy súlyos repülő sEerencsétlensáig történt csü­törtökön az Egyesült Áltatnak_ ben. A United Air Lines ameri- k&f ropülöténsaság Newyorklból San Franciscoiba tartó utasszái- lí tógépe hatvankét utasávaá és hárem főnyi személyzetével a fedélzetén, Wyoming álfámban egy hegy oromba ütközött. A gép roncsait a sziklás hegység egyik völgyéiben találták meg. A repülőgép valamennyi utasa és személyzetének valamennyi tagja életiét vesztette. Otto Grotewohl levele N. Á. Bulgcmyinhoz Berlin (MTI): Otto Grote wohl, a Német Damdkratikus Köztársaság miniszterelnöke levelet intézett N. A. Bulga- nyiinhoE, a Szovjetunió Mimisz tertainácsa dlnökélhez. „Engedje meg. he®' köszö­netét mondjak Önnek szeren- caekívániataiért, amelyeket a Német Demokratikus Köztár­saság és Szovjetunió kapcso­latairól szóló 1956 seeptemiber 20-án Moszkvában aláirt szer­ződés hatálybalépése alktalmá_ ból fejezett (ki. A szerződésnek rendkívül nagy a jelentősége alkalmaink baráti kapcsolatai­nak megerősítése és tovább­fejlesztése szempontjából. — Nemzetközi téren folytatott együttiműködíésíinlk célja, hogy előmozdítsuk hatékony európai kollektív biztonsági rendszer létrehozását és minden kellő intézkedést megitegyünik a bé- kebotntáis megakadályozására. „A Német Demokratikus Köz társaság megalapítása haitooik évfordulójának előestéjén min­den békeszerető német ember nevében őszinte köszönetét mondok önnek és a Szovjet- uió kormányának odaadó köz reműködésóért e történelmi je­lentőségű szerződés létrehozá­saiban és önnek, vatamint az egész szovjet népnek nagysze­rű szocialista építési munkájú bon további sikereket kívá­nok." Tiimkűtika­KUTYAFEJ a EK IV álunk valamikor a be- Domokratiikus Köztársaság kor , . , özönlő, dúló talárokat manyai között nemrégiben az hiv‘ak ^^tyafe-juek A őszinte barátság é* Szívélyes- leknél azonban más jelen­ség légkörében lezajlott tárgya- < van ennek*!’ je’zőnek A lások a Szovjetunió és az NDK J itréafejűek a chodok voltak, leozotti viszonyról szőré szerző- «I £ J emberek okik éiiel­£*^£2 1 nappal hosszúnyeíú fokosaikra története és illusztrálta, raj­zaival életre keltette a regény hőseit. Most, hetven év után újra­születtek, újra mozognak, él­nek., szeretnek, harcolnak és ha kell, a szabadságért meg is halnak a lcutyafejűek. A fűm mesteri módon ragaszko­Ez a szerződés újabb történél h támaszkodva, hű kutyáik kísé- dik a történelmi igazsághoz és mi szakasz a Szovjetunió és a f ugyanakkor mélységesen em­beri, pezsgő eleven képet raj­zol a hegyek hőseiről, mintha az operatőr és a forgatókönyv- író, minden egyes szereplő és a rendező személyesen ismerte volna őket, együtt élt volna velük. A cseh nép mélységesen tisz teli és megbecsüli hagyomá­... . , ... , rétében őrizték a XIII. szá­Nemet Demokratikus Koztár- 12adtól a Csehországbói Német. sasag közötti kapcsolatok fej- t orszá ba vezet6 útakat. Uodeseben. f ... . , , ,, . . . A Német Demokratikus Köz- * «*> kísérőikről kutyafejes társaság fennállásának 6. év- \ záfelaiiknói ^ maradt rajtuk a fordulóján már szabadon dönt nev‘ kutyafejue . bel- és külpolitikája kérdései f Harcos, szabadságszerető he­ben, szabadon fejleszti kapcso- f gyinép volt a chod. A határ tatait más népekkel és államok f őrzéséért a cseh királyok sorra ^ ^ kal, beleértve a Német Szövet-f mentesítettéK okét a jobbágyi nyait_ Nenl csoda hát> ha „é- ségi Köztársaságot is. \ robot, a földesúri szolgálat ha évtized alatt — az úttö­a'°‘- eg-V€duh uruk a kira:y ré Jirasek-könyv megjelenése vo'1’ _ óta — annyiféle formában és Ennek a hősi népnek a sza- módon megemlékeztek művé- badságküzdelmét mutatta ra- szci a ehodokról. A film azt gyogóan a szép, eleven szí- mutatja: érdemes, érdekes nép _____, _______ _ ____„ nekben, beleágyazva a cseh volt. Lázadással feleltek a ér tekeivel, időt kíván és azt > v.dék pompás látnivalói közé, Habsburg császár lf»38-as pá- kö'/eteli, hogy sz.ámításba ve- . a .,Kutyafejűek” című új cseh tensére, mely úgy rendelkezett, gyek a kialakult reális hely- \ film. hogy „a robotolónak valamivel aetet. \ A történet ott kezdődik, ahol többet kell kibírnia, mint a Milyen reális uta^ vammalk a ? a chodok szabadsága végétért, marhának“. fa- fehérhegyi csatánál, mikor Ami Németország újraegye­sítésének kérdését illeti, e kér­dés olyan helyes megoldása, amely összhangban áll az euró­pai béke és biztonság biztosí­tásával, valamint a német nép jelenleg kialakult körülmé­nyek között Németország de­mokratikus és békeseerető ala­pon történő újraegyesítésének megoldására? E reális utak az európai kol lektív biztonsági rendszer létrehozásában rejlenek. E rendszer a katonai csoporto­sulások felszámolását, az európai tartós béke és biz­tonság biztosítását, az álla­mok közötti bizalom megte­remtését, a két fennálló né­met állam — a Német De_ mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság — közti együttműködés létrejöttét és megszilárdítá­sát eredményezné. 162C november 8-án II. Fer- dinánd leverte a Pfalzi Fri- ' gyest támogató Habsburg-eile- r.es cseh seregeket. Az ütközet után a császár árubabocsátja : a chodokat és földjeiket, elad- | ja valamennyit Lamminger bi­rodalmi tanácsosnak örökáron, visszavonhatatlanul. Ennyi a történelmi mag. A többi Alois Jirasek regénye, amely 70 évvel ezelőtt jelent . meg és megismertette a cseh néppel a chodok történetét, küzdelmeit. Azóta megszületett a hős hegyinép történetének , operája, színműve, sőt, a leg­nagyobb cseh festőművész-raj­E lázadás története a film, egészen Jan Sladky Kozina 1695-ös kivégzéséig, azaz a ki­végzés után egy évvel Lammin ger földbirtokos hirtelen ha­láláig. ét és fél óra alatt végig- pillantani 76 esztendőn — nem kis feladat. A forgató­könyv írói, Martin Eric állami­díjas. Otakar Kirchner és Jiri Maránek, csak úgy tudják megoldani Jirasek regényének filmváltozatát, hogy egyes ese­ményeket elnagyolnak, jelle­meket csak éppen felvázolnak, nem egyszer sürgönystílus­ban adnak számot történelmi zolót: Mikulás Alest is megih- eseményekről, családi és egyéb tette Jirasek regénye, a chodok változásokról. Ezzel együtt — és ez még fokozza a többi részletnél a zsúfoltságot — el­beszélő módon, rendkívül rész letesen, elnyújtva mutat be más jeleneteket. így fordulhat elő, hogy a néző helyenként történelmi dokumerrifilmnek érzi a vásznon pergő esemé­nyeket, máskor pedig mint iz­galmas, fordulatos kalandíil- TH'l követi a ki terebélyesedett mesét és el nem tud szakadni figyelme a filmtől. Tiszta és világos a film mondanivalója: a szabadság­ért, a függetlenségért semmi­lyen ár sem drága, még az c,et sem. Jan Kozina (Vladi- m:r Ráz) élete tiszta példáza­ta ennek az elvnek. Nagy ér­deme a filmnek, hogy meg tudja mutatni, mi is az a szabadság. Egy évszázados hársfa, amit a szabadsághar­cos ősök ültettek ... Az anya, aki álombaringatja gyerme­két ... Az egyszerű paraszt, aki felismeri, hogy nem a men levelek, okmányok ígéretei, nem az urak kegye, hanem a nép ökle az igazi erő... Nagy eiaeme a fiimnek, hogy bebi­zonyítja: mindegy Prága vagy Bécs — az urak bírósága előtt nem lehetett igaza a népnek, meré az úr — úrhoz húz. Idő­beli korlátái ellenére felveti annak gondolatát is, amit a történelem bizonyított Jhogy egységben az erő, és ezzel meg jelöli a oh cd szabadságmozgal­mak végső bukásának egyik okát, azt, hogy a chod falvak egymástól elszigetelve, de leg­alább is nem teljes egységben tömörülve vívták harcukat. Mégegvszer meg kell emlí­teni: nem csoda, hogy a hosz- szú idő és sok esemény ábrá­' v;»v legalább is kör­vonalazása nem tenged mélyebb bepillantást az egyes emberi •orsolüba. Emberi barátságukat. A főhős, Jan Sladky Korin» (Vladimír Ráz) bírái előtt. szerelmet, gyűlölséget nem lá­tunk alakulni, bonyolódni. Mintha minden ember minden pillanata csakis a chod szabad ságmozgalmaknál időzne. Egy- síkúakká lesznek így a film hősei és nem is szerethetjuk meg őket igazán, mert nem is­merjük meg őket igazán. És mintha a tömegeienetek- nél, a nagy csaták bemutatásá- ná.’ is sietett volna az íré vagy í rendező. A domazslicei chodok szabadságharcának üt­közetei szinte csak íalusziáli csetepaték. Az egyéni sorsok erőseob körvonalazása, a tömegjelene- ték alaposabb megrendezése még jdbbá tehette volna ezt a nagyszerű filmet. Ugyanígy, a befejezés is. Jan Kozina a vesztőhelyen megjósolja, hogy a chodok szabadságának elrab­lója. Lamminger egy év múlva meshal. Minden chod faluból 50—50 ember hallgatja az íté­letet és hősük utolsó szavait. Ezek a szavak üldözik a föl­desurat amerre csak jár, vé­gül, mikor már lejártnak hi­szi az esztendőt és gúnyos po­hárköszöntőt mond Jan Ko­zina szavairól — meghal. Meg­üti a guta. | ehet, hogy ez történelmi- J iög hiteles, emberileg mégsem az. A ehodokról, sza­badságmozgalmukról mit sem hallunk vezérük halála óta. A film elfeledkezik róluk. Már csak Lammingert hozza elénk irtózatos halálfélelmében. Fél a néptől, a nép bosszújától. És a nép nem tenne semmit?! De igen. Ha a lázadáshoz gyen ge, arra azonban nem, hogy megfenyegesse, megriassza íöldesurát. Egy ilyen kilátás­tól, egy emelkedő parasztököl­től egy összehúzott szempár­tól — a chod nép fenyegeté­sétől — megállhat a gőgös úr szívdobogása. De csak úgv, magától... Ez kissé misztifi­kál, idézi a nemlétező földön­túli igazságszolgáltatást. Ezek ellenére is baráti szóm szédnsp történelmének jelen­tős szakaszával ismertet rpeg bennünket a Kutyafejűek Cj film. Érdekes és szép ez a szakasz. Tanulság nemcsak a cseh népnek, hanem nékünk is. Ha rajtam állna, nem azt a cí­met adtam volna néki, hogy Kulyafejűek, hanem azt, hogy a szabadságszeretet himnusza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents