Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)
1955-10-06 / 235. szám
CSÜTÖRTÖK, 1955. OKTOBER «. If Ä P £] ö 8 Vérbeli újító Az ezerkűemcszá z h armincas években csodájára jártak a meszesi kás mezítlábasok annak a (kétszárnyas, gurulókere- kes alkottnanjintalk, amely az „A” utca 71-es számú ház tornáca felett lebegett. Voit a kis repülőnek ajtaja, ablaka, még motor is volt benne, ami a légcsavarokat szélsebesein forgatta. A gyerekek felkapaszkodtak a drótkerítésre, felülitek a kerítést tartó betonoszlopokra, hogy gyönyörködhessenek a hajnalka- és rózsalugas résein keresztül gyermekkoruk megtestesült álmában, az „igazi” repülőgépben, melyet a fúró- faragó, ezermester Solymár Henrik készített. Most érdemes újítani Mióta eszét tudta, értett ahhoz, hogy fabrikáljon. Pécsúj- hegyen dolgozott, a vaskalapos igazgató keze alatt, aki ellensége volt minden újnak. Amikor házilag megjavított egy bányában használatos Worthington szivattyút, amelyet azelőtt mindig Pestre küldtek — két-hórom műszak bérét kapta „jutalmul". Húsz évvel ezelőtti történetek. Hirtelen nem is jut eszébe több eset, csak ennyit fűz még hozzá: — Most minden másként van, most érdemes újítani, mert az embert megbecsülik érte. A felszabadulás utáni újításainak se szeri, se száma. Úgy született valamennyi, hogy kérték tőle, buzdították érte. A pártbizottság akkori titkára is szenvedélyes újító volt, ér- tetté, hogy kell fokozni Solymárban az alkotó kedvet. — Feladatokat adtak neki. Egyszer behívatták és azt mondták: házilag kellene megoldani a villamosközpontban használatos úgynevezett kamarák javítását. Egy nap gondolkodási időt kért. Másnap kész tervvel jelentkezett, három hét múlva pedig egy sajátkészítésű kis marógéppel már a kamarákon dolgozott. Amikor a munkát befejezte, Szontágh Ferenc főmérnök megállapította, hogy a két kamara javításánál 110 ezer forintot takarítottak meg. S az érte kapott jutalom? — Nem két-három műszak bére, hanem 3.400 forint, több, mint másfélhavi fizetése. Soha nem látott még mélyszinti fejtést. Közel lakott a bányához, bányászok között élt, és mégis .nagyon messze volt tőlük. Mit kellett tenni Solymár Henrikkel? Megismertetni vele a bányát, hogy a sok be Lészorult ötletet, javaslatot, a bányászmunka meg könnyítésére is kamatoztathassák. Legelső „bányász“-feliada- ta az volt, hogy vállalja az István-aknal láncpálya új csillevontató kerekének elkészítését — amelyet Budapestről | kellett volna megrendelni. — | Egy menetvágó és fúrókészülé- ' két szerkesztett, s a kereket — [ sikerült „házilag” megcsinál- ( ni. Azóta elkészült már egy tartalék-kerék is ebből, őt pedig hatszáz forinttal jutalmazták. (lép, n bányamunka könnyítésére Egy-egy eredmény után — amelyre nagyon büszke volt. — sosem kellett sokáig várnia újább feladatra, ö is állandóan gondolkodott, mit tehetne, melyik gépen változtathatna, bogy gyorsíthatná meg mindenütt a munkát. A felszabadulás óta nemcsak az fűtötte, hogy minden ötletet megvalósíthat, ami hasznos és jó, hanem az is, hogy mint párttagnak nemcsak a saját örömére . dolgoanie. mert többet várnak tőle. örömmel vállallczért a nagy feladatot: szer- kesszen egy 0iyan Rép(rt_ amely megkönnyíti a fejtésekből a szén elszállítását. Ekkor kezdett igazán a bányászok munkája iránt érdeklődni. Leszállt a bányába, megnézte, hogyan fejtik a szenet, mint oldják meg a szénszállítást. Sok fejtést kellett látnia, amíg megszületett fejében egy olyan készlett ölő terve, amely a la- posdölésű fejtésekből, guritokból, kanyarokban is képes elszállítani nemcsak a száraz, hanem a nedves szenet is, Ezután a Béke-aknai nyitószám fejtésnél sajátmiaga próbálta ki először a gépet. Azóta sokat alakított rajta úgy. hogy a készlettoló egy perc alatt képes megtölteni egy csillét, s a fejtéseikben az összes készlet- toló munkáját elvégzi. Több támogatást az elvtársaktól A készlettoló nem egyszerű újítás, ez már gép, találmány. A bány ászok még idegenkednek egy kicsit tőle, mert nem ismerik. Most megint támogatásra volna szükség. Az üzemi pártbizottság és az aknai kommunisták támogatására, hogy ne rozsdásodjék a nagyszerű gép a Béke-aknaii fatéren, hanem használják arra, amire Solymár szánta: köny- nyí'rfék meg vele a bányában a munkát, termeljenek vele több szemet — gyorsabban. Solymár Henrik második bányagépe egy rakodó volt. Nemrég készült el, most Rücker- akmán használják napsoánti fejtésben. Ha a gépet közvetlenül a szemelő vájár munkahelye mellé állítják, nincs az a kiváló munkás, aki úgy ontaná a szenet, hogy a gép ne tudná csillékbe ömlesztená. — Igazán örülnék, ha ezeket a gépeket megszeretnék a bányában, mert nekem az jelentené az igazi megbecsülést és nagy, még nagyobb kedvet adna ... Mert sok ötletem van még. Ha egyszer elérnénk, hogy az újítóműhelyben sokan dolgozhatnánk, minden héten előjönnénk egy újítással. Sok ötlet vár még megva lösulásra Milyenek ezek az ötletek? Például: hogy Béke-aknán ne menjen sok idő és munkabér veszendőbe, szállá túsza taggal ol dánt meg a szénszállító tehergépkocsik fel- és Lerakodásét. Vagy: olyan szénfejtőgép szerkesztése, amelyet alacsony és meredekdőlésű munkahelyeken is alkalmazhatnának. Most még szűk, alacsony, nedves helyiségben van a pecs újhegyi újítóműhely, kevés a gép. De az üzemi pártbizottság szívón vise Ili Solymár Hen- rikék ügyét. A minap szóltak neki, hogy az üzemvezetőséggel rendeltettek egy esztergapadot, egy marót, egy gyalugépet, egy fúró és egy csiszoló- berendezést Most azon vannak, hogy az újítóműhely más, jobb helyiséget (kapjon és felemeljék ez ott dolgozók számát is. Solymár Henrik az újftómű- hely vezetője boldogan hallgatja a jó híreket. Jóleső öröm melengeti a szíve táját, ahogy Ruppert elv társsal, a pártbizottság titkárával beszél. — Hogyne! Hiszen az újításoknak él és a párt segíti abban, hogy eszét, ügyességét, ne csak gyerekeknek v aló játék repülőgépek készítésére pazarolja, hanem újítson, gépeket szerkesz- szen. Olyanokat, amelyekkel könnyebb lesz a bányában a munka, gyorsabban dől a szén, olcsóbb, szebb lesz az élet. HARSÁNYI MÁRTA Vasutasaiul felkészültek az Isii fuvatanra Baranya megye területén az őtm szállítások lebonyolításánál már mutatkoznak eredmények. Mohács állomáson a fuvaroztató vállalatok a vasútállomással egyetemben felkészül tek az őszi forgalom zavartalan lebonyolítására. A fuvaroztatók segítségével Mohács állomás dolgozói szeptemberben a vasúti kocsik berakására kiadott rakodási idő teryét 115 százalékra, a vasúti kocsik kirakására adott tervet pedig 153 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hagy a vasúti kocsikat a megengedett időnél korábban rakták be és ki, így hozzájárulnak a kocsiforduló idő lerövidítéséhez. A vasutas dolgozók fontos feladata a vasúti kocsik gazdaságos és jó kihasználása. Az üres futás, a gazdaságtalan kihasználás, az önköltség növelését eredményezik. Mohács állomás dolgozói a vasúti kocsik kihasználására kiadott tervet szeptember hónapban 167 százalékra teljesítették. A békekölcsön- jegyzés napján, 6zept. 27-én, a vasúti kocsik kirakásánál 173 százalékos eredményt értek el. Virányi József darabárus raktárnak már 18 hónapja tartja sztahánowista szintjét. A rakodási főnökségek feladata a vasúti kocsik kirakása. A komlói rakodási főnökségnél szept. 1—20-ig Várnagy Vendel rakodómunkás brigádja 241, Gilice József brigádja 231, Orbán János brigádja 252, Takács Illés brigádja 244 százalékos teljesítményt ért el a vasúti kocsik kirakásánál. Mesenyel Nándor Több, mint ötezer csille szenet eredményezett a pécsi és komlói frontbrigádok párosversenye Értékelték a pécsi és komlói frantbrigáaok közötti párosver- seny szeptember havi eredményeit. Ä frontbrigádok lelkes versenye ebben a hónapban is jelentősen elősegítette a terv teljesítését. A ívét tröszt brigádjai több. mint 5000 csille szenet szállítottak tervükön felül, ami a versenyszellem fokozódását mutatja. E tagadhatatlanul sEép eredmény mellett sem szabad azonban elfelejteni, hagy a tervüket teljesítő s az elmaradó brigádok közötti arány még mindig rosss. A pécsi trösztnél például 26 brigád 9 459 csille szenet adott előirányzatán felül, 32 brigád azonban 6 733 csille adós r>ágot csinált. Az első helyezést Vör6s János Béta-aknai brigádja nyer te el, havi tervének 144.6 százalékos teljesítésével. Terven felül 799 csille szenet adtak. A második helyre Ben. hard! Ádám mázai brigádja került. Havi tervtel jesitésük 136.3 százalék, terven felüli csilléik száma 399. A verseny harmadik helyére Szebóny.i József Kossuth-bányai brigádja kerüli, mivel ők havi tervüket 134 százalékra teljesítették és 167 csille szenet száítótottek ek> irányzatukon felül. Bä, a frontbrigádok versenyében az elmúlt hónap folyamán a Komlói Szénbánya szati Tröszt brigádjai értek el jobb eredményeket, a trösztök közötti párosversenyben a pécsiek letter az elsők. Az üzemek közötti párw- venseny is a komlói üzemek győzelmével végződött, mivel a három koműád — Szászvár, Béta-akna. Kossuth-hánya I- es üzem — üzemmel szemben esek két pécsi — András-akna. Szedheti yú -akna — bányaüzem ért el eíső helyezést. A két szénbányászati tröszt és a frontbrigádok páros versenyének elmúlt havi tapasztalatai gxi mutatják, hogy az eddiginél sokkal többet kell törődni a versenyzők segítésével, buzdításával. A műseakn vezetésnek, de esősorban szakszervezeti bizottságainknak kell elkövetniük min dent, hogy a tervüket nem teljesítő brigádok száma csökkenjen, hogy minden brigádban becsületben üggyé váljon az adott szó vatóreuváltása, hogy széleskörű harc bontakozzon ki az éves terv határidő előtti teljesítéséért. Jßätogatch „ /tlekhiijesejt Nagy esemény volt vasárnap Mekényesen. A megye több községéből, mintegy 120 egyénileg dolgozó paraszt és termelőszövetkezeti tag jött el Mekényesre, hogy a saját szemével győződjék meg a már megyeszerte ismert Uj Alkotmány Termelőszövetkezet eredményeiről. A vendégeket úttörők köszöntötték, a DISZ- fiatalok tánccal szórakoztatták, majd Zsiga Sándor elvtárs, a mekényesi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke üdvözölte a megjelent magyareg- regyi, karászi, egyénileg dolgozó parasztokat, a mohácsst-i- geti, a liptódi, a vókányi, a villányi, a nagybudméri, hímesházi és a kisbudméri termelő• szövetkezet tagjait. A megjelentek nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót, majd a mekényesiek, a megyei és a járási vezetők kíséretében megtekintették a tsz gazdaságát. Az első állomásnál, a tehén- istállónál nagy megelégedéssel nyilatkoztak az egyénileg dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok a példás tisztaságról, az állatok gondozásáról és nem utolsósorban a 14 literes napi fejési átlagról, a 4 százalékon felüli zsírtartalomról. A látogatók mindent végigjártak, délben közös ebéden vettek részt, majd ezt követően értékelték a látottakat. LiTMlNTéK ..... Felszabadulás utóm az — Halló! Mentők? — Szeren- epületben tésztagyár kezdte csétlenség a meszesi autóbusz meg működését. 1945. október megállónál’ SiVar,W AnM Szabó doktor, Rozgonyi Mik- aátk mnZ %%0lt?t]Z 108 gépkocsivezető. Budán ves'tre uinr ..n°^dellvel r^ufa' László ápoló szempillantás ZeZ ! megtudj alatt kocsilba üinek: 'etezik-e VOME Kozpcmt? UíA G ye rmekk límfks elé fordul a mentőautó, a kislány elveszti eszméletét. Szabó doktor a gyerek save fölé kap: vajon él-e még? ia eredményes: december elején egy 81-es sorszámú MAGOS IX gépkocsiixil és hatvan liter tartalékbenzinnel Pécsre Indul. A mentőállomás megkezdi munkáját. Nehéz, küzdelmes idő ez...” — írja dr. Szabó Lajos mentőorvos, a pécsi mentőállomás történetéről •szóló naplójában. — Szeretném megírni a pécsi mentőállomás egész történetét — mondja Szabó doktor. A húszas években például csak két mentőautója volt a megyének. Egyik a szülészethez, a másik a sebészethez tartozott. És ma?... A megyében tizenkét kocsi havonta háromezer beteget szállít... A mentőállomáson az őrsvezető kezében fut össze minden szál. ö irányítja a kocsikat, ő veszi fel az adatokat. A pihenő 'épkocsivezetók is tőle érdeklődnek. Szobájába gyakran benéz dr. Than Nándor főorvos ’s. Hol vannak a kocsik, lesz-e távolsági betegszállítás? stb. A telefoncsengésre félbesza- kad a beszélgetés. Feszült vá- rakozás az arcokon . .. „Hová? !Milyen eset?,,,” — „Indulás!" Lobog a piros zászló, Rozgonyi Miklós balkeze a kormányon, jobbkezével dudál. A Rákóczi úton robog a gépkocsi. Torlódás ... villamos ... lovaskocsi ... teherautó ... min den összejött! — Nem látják a piros zászlót! — bosszankodik Rozgonyi Miklós az úttesten torlódást okozó járművekre. Bizony vagy fél perc veszett el, várakozással. De végre szabad az út. Újra rákapcsol. Ekkor a Beloiannisz utcában egy személykocsiból integetnek. — „Megállni!” Sápadt férfi karján egy kisleány. A lányka halántéka vér zik. Szabó doktor hordágyra életéért. A klinikán azonnal át- ’ veszik a kislányt. Valószínűleg ( koponyaalap! törés. A seb nem ( veszélyes. Táskájában kékpapírba csomagolt füzetek, köny j vek állnak rendben, sorjában. ^ a füzetben gyöngybetűk, aprój számok s a fedőlapon a név: 4 Schunk Valéria I. osztályos f Szülőnőhöz hívják a mentő ( két. Sajnos elég későn törtéin* 1 a telefonhívás, mert a gyerek ( a mentőautóban megszületett Az „eset-napló”-ba Szalai do»k-< tor beírja: „...a gyerek jóit sír. Anya eliátva. Klinikára f szállítottuk." Az orvosok, gépkocsiveze-1 tők, ápolók kifogyhatatlanok az „esetek” mesélésóből. S! mindegyik történet bizonyítja r — a mentőautó sokszor a ha- J lállal kél versenyre az ember fekteti, majd fejét beköti. A férfi is beszáll, kezében a kislány hátitáskáját szorongatja. — ön az édesapja? — Nem, csak amikor kiléptem a büféből — meséli akadozva — látom, valakit elütött az autó. — Tudja a számát? ... — tudom — rebagi izgatottan — CF. 173. Kirohanok az úttestre. Ott fekszik ez a kislány. Nem is tudom, hogy hivjáik, Az évről-évre fokozódó, emberről, betegről való gondoskodás gyakran nehéz feladat elé állítja a pécsi mentőállomás f dolgozóit. Az Országos Mentő- i szolgálat Főigazgatósága azon- f ban kidolgozta már a tervet J mely szerint a második ötéves tervben vagy új mentőállomást építenek Pécsett, vagy a {| meglévőt bővítik ki. w. P, E.i A karászi és magyaregregyi Iá fogatúk egy csoportja Ejha, ez aztán igen! — mon dják a jól kifejlett, jól gondozott hathónapos süldőket nézve a látogatók. t A halastó megtekintésére érke znek a mohácsszigeti, a liptódi, a vókányi, a hímesházi, a villá nyi, a nagybudméri, a magyar- egregyi, a kisbudméri és a kár ászi látogatók. sós •" •>' * Ez is sok hasznot hoz a házho z — állapítják meg a látogatók- a tsz vándor méhészetének me gtekintésekor, (A fényképeket a Ounántáliüaplb fényi .éppályázatara beküldi« Vajda Józsefi y - - r VAJDA JŰZSBP
