Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)
1955-10-06 / 235. szám
DUNÁNTÚLI V V/// if.i’ir i is A f sí-* t \J£T£k! A MAI SZAMBÁM: Oktober 7. az NDK kikiáltásának 6. évlor- dúló ja. (2.0) — Ismerjük meg: a pártok tolás új rendszerét! (2. o.) — Vérbeli újító. (3. o.) — Több, mint ötez er csille szenet eredményezett a pécsi és komlói frontbrigádok párosversenye. (3. o.) — É letmentők. (3. o.) — Egy tanító — megváltozott életéből. (4. o.) — KwKnrális életünk híre. (4. o.) M D P BARANYA MEGYEI BI20TT/Ä GA'NAK LAPJA m ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ARA: 30 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1935. OKTOBER 6. Aknászaink feladatai az utolsó évnegyedben Vessünk idejében! Átléptük az utolsó negyedév küszöbét. Rendkívül jelentős időszak ez bányaüzemeinkben. Hiánytalanul teljesíteni kell ai évi tervet, valóra kell váltani az ígéreteket, mert csak így nézhetünk bátran szembe a közelgő téllel, a {jövő feladataival. Ez az alapja második ötéves tervünk sikeres megindulásának is. Kemény harcról van szó, de pártunknak az a figyelmeztetése: honosítsuk meg az új technikai eljárásokat, emeljük a műszaki színvonalat, jelentős segítség ehhez a küzdelemhez. Számtalan, bányában dolgozó fizikai munkás, értette meg a párt szavait s most ezek a bányász elvtársak azon törik a fejüket, hogyan tudnának még több, még olcsóbb szenet adni. kevesebb munkával, kisebb erőfeszítéssel. Rendkívül fontos etfaen a törekvésben, az utolsó negyedévi terv teljesítésében a műszaki középka- derek, az aknászok szerepe, űk ismerik legjobban az üzem részeket, tudják legt óbban hol feszes a hurok, mi az, ami a termelés előrehaladását visz- ízatartja, mivel lehetne segíteni. Legközvetlenebb gyakorlati segítséget az aknász tud nyújtani a tervét teljesítő dolgozónak. Hasznos újításokra, alkalmasabb fogásokra ő tudta legkorábban felhívni a körlet, az üzem dolgozóinak figyelmét. Számos tapasztalat, a javuló tervteljesítés azt tanúsítja, hogy a bányák alsó parancsnokainak többsége megállja helyét a munka frontján. Jól mozgósítják a bányászokat a feladatok megoldására. A negyedik negyedév tervét csak úgy tudjuk sikeresen megvalósítani, ha bányáinkban az előirányzatok naponta, dekádonként, havanként megvalósulnak. Az aknászok határozott, átgondolt vezetése a legnagyobb biztosíték eme. Több Ilyen műszaki vezetővel rendel kéznek már a baranyai bányák. Balázs József pécabányai aknászt nemcsak jó szaktudása, tapasztalata segíti, hanem kellő határozottsága Is. Erélyesen fellép a tétlenkedökkel, a nor- malaatókkal szemben, de ugyanakkor megértő is. így nem véletlen, hogy ragaszkod na«, hozzá a körlet dolgozói. Most talán ez a legfőbb biztosíték arra, hogy pótolni tudja a körlet az átmeneti adósságot, ami váratlan geológiai körülmények következménye. Több aknász javaslata, elgondolása segíti most az évi tsrv megvalósulását. Még s,yobb eredményeket érünk ha az aknászok gyakorlati gítséget nyújtanak a dolgo alkotó tevékenységének kib J^P^ához, javaslataik, xépzeléseik megvalósításait Petöfl-atoén a külszínen tizedek óta lóval és érré *^vel .történik a szállítás. 1 dost Jánosnak, az üzem eg kovácsának szűrt ez légink; szemet. Gépesítést j-avaso1 ezt megbeszélte egy aknásszal is, Krausz Ferenccel. Jó segítőtársra akadt. A javaslatot közvetítette az üzem vezetőinek s most hamarosan •megvalósul a gépi szállítás, így műszakorrként 4—5 ember szabadul fel. Nem mondható azonban még, hogy mindenütt így lelkesednek az új iránt, így fogadják a javaslatot az aknászok. Éppen ezért nem tudott széleskörűen elterjedni a Ruf 11- mozgalom, a ciklusos munka- szervezés, a Trungel, a „termelj gazdaságosabban“-mozga- lom és így tovább. Sokszor maguk az aknászok, a körletvezetők is idegenkednek tőle. Ezek az aknászok mindezt felesleges adminisztrációinak találják, s megfeledkeznek arról, hogy a fejlettebb bányárnövelés, a termelés állandó emelése magasabb műszaki színvonalat követel s ez bizony nagyobb követelményeket jelent tudásban és munkában. Az a körülmény, hogy terveink, így a negyedik negyed- évű terv megvalósítását csak az új technika alkalmazásával, a műszaki színvonal emelése útján tudjuk megvalósítani, az aknászokkal szemben is ma gasabb követelményeket támaszt. A komlói I-es üzemben máris felismerték ezt. Munka előtt eligazításkor az üzem vezetője, vagy helyettese térképről is ismerteti a napi feladatokat. Az aknászok így pontosabban tudják tennivalóikat, határozottahbak, céltudatosabbak. Nehéz a dolguk azoknak a műszaki középkádereknek, akik nem tartanak lépést a fejlődéssel, s legfőbb bázisuk a szakmai tapasztalat. így nem lehet tartósan vezetni, irányítani, ez előbb-utóbb az ingadozó termelésben érezteti ’hatását. Még sok őlyan aknászunk, műszaki vezetőnk van, rlci elhanyagolja a tanulást. Többen úgy vi.ik, ha megbízták őket vezetéssel, ez már híven tanúskodik i tudásuk mellett is. Ez korántsincs így. Ez rossz önámítás. Ezeknek az elv társaknak politikai oktatásban technikumokban, műszaki tanfolyamokon feltétlenül gyara- pítaniuk kell szakmai felkészültségüket. Ez az útja annak, hogy aknászaink öntevékenyeb bek, önállóbbak legyenek, nőj- jön a felelősségérzetük — ez a negyedik negyedévi terv megvalósításának egyik elengedhetetlen feltétele. Rövid három hónap választ el berniünket az év végétől. Aknászainkra nagy felelősség vár ebben az időszakban. Közel 60 ezer torma szenet ígértek a baranyai bányászok évi tervükön felül. Az ígéretnek már nagyobb része megvalósult s hogy a vállalást mindvégig tettek kövessék, az az aknászok lelkesedésétől, hozzáállásuktól is függ. Mutassanak példát a technikai színvonal emelésében, a technológiai fegyelem betartásában, biztosítsák a munka zavartalan feltételeit, hogy győzelemmel zár juk a negyedik negyedévet is. Eredményes kísérlet a Pécsi Porcelángyárban A Pécsi Porcelángyárban tóBérleteket folytatnak az edényed máz alatti festésére. Az Eddigi eredmények alapján megkezdték egy speciális ége- lókemencc építését, amelyben festett edényeket égetnek. A «remence még ebben az évben elkészül, a máz alatti festés oiőnye az, hogy a saínhatások sokKal egyöntetűbbek, mint az égetés utáni festések«. Azonnal lásson a vetéshez minden gépállomás, minden termelőszövetkezet, minden gazda! Az idei bő termések ism ételien igazolják, hogy helyes az a tétel: „aki korán vei, bőven arat“. Jövő évi kenyerünk függ attól, hogy most, az őtsz el betartjuk-e ezt a szabályt Minden késedelmeskedés, hanyagság a jövő évi termést csökkenti, ezért mindent meg kell tennünk, hogy idejében kerüljön jól előkészített talajba a jóminőségű vetőmag. I éget éri a tagosítás — teljes erővel vetünk! Számolják fel a nemtörődömséget, gyorsítsák meg a vetést a szigetvári járásban A somogy tnatvan ni községi tanács irodájában a tanácselnök aláírja az utolsó kimutatást és ezzel majd háromhetes Remény munka után befejeződött a földrendezés. Kétszáz- hamuncnyolc parcellát vontak egybe, hetvenkét gazdáit érintett a brr tok csere, de végül is a dolgozó parasztok megelégedésére sikerült megoldani, hogy a <netmrég alakult Fel- szabadulás Termelőszövetkezet birtokai is egyben, nagyüzemi művelésre alkalmas táblákban tegyenek. — Eddig vontatottan haladt az őszi munka, de most, hagy v-óge a földrendezésnek, és mindenki tudja, hová vessen, — megindult minden, akár a parancsolat. A gazdát: elvetettéit az őszi árpa jórészét, sokam, mint Gál Sándor, 12 holdas, a búza egy részét is, és hordják a trágyát az újonnan kapott területekre. A Felszabadulás Termelőszövetkezetben is vetik a búzát, a hiányzó vetőmagot nemrég igényelték. — Egyszóval: a földrendezés után most újra kerékvágásba döc- cenünk. Kerékvágásba — az igaz, de csak a dolgozó parasztok. Sok kulák, akik a határ széleim kapták meg földjüket, még húzódozik nemcsak a vetéstől, hanem a földek átvételétől is. Szorítsa rá őket a végnehajtó- büorttaág arra, hogy időben elvessék es meg:munkálják földA szentdénesi Szobád Élei Termelőszövetkezet faliújság- tábláján vastagbetűs plakát hirdeti: ők nyerték el a kiállítás első díját 19 mázsás búzatermésükkel. Az erős és guzdag termelőszövetkezet úgy lát szik jövőre a régi dicsőségből kíván megélni, mert mindezideig egyetlen szem búzát sem vetettek el. — Szüretel itt most minden épkézláb ember, talán tizen, ha dolgozunk — menti magát Aracs Jenő agronómus és a tsz parttitkára nagyot bólint, rá. — Hja, a szüret — az szüret, de a vetéssel azért nem lesz semmi hiba sem. — Jó, majd elválik az előkészületekből. Csáváztak-e agronómus elvtárs? Hogyne csáváztunk volna: garmadába öntöttük a búzát, meglocsoltuk a csávázó oldattal, átlapátoltuk és már kész is, — Es maga ezzel elégedett? — Már dehogy lennék, tudom, hogy ez így nem ér semmit. Egy teljes napot tartózkodtunk a szigetvári jarasban. de Nemeikétől Szentdénesig, So— Mert az egész községben nem találtunk egy arra alkalmas fahordót... Szent meggyőződésünk, hogy ez a hajánál fogva előráncigált kifogás, amikor már rég beszerezhettek volna akar egy betonhordót is, hogy a rossz kádakról, teknőkröl ne is beszéljünk — egy tőről fakad azzal a bűnös közömbösséggel, amely lábrakapoit az egész termelőszövetkezetben és melynek eredményeként még mindig kint rothad a kombájnszalma a díjnyertes búzatábla földjén. Szüret ide. szüret oda, most első a kenyér és első a vetés! A termelőszövetkezet kommunistái és igazgatósága az agronómussal együtt hasson oda, hogy a felszántott részeken azonnal megindulhasson a munlca. A kifogásokból nem lesz 19 mázsás búzatermés: vetni kell Szentdénesen is, vetni, vetni, vetni! rnogyluatvaiuól Nagyvátvig sehol sem találkoztunk egyetlen működésben lévő vetógéppel. Találtunk azonban helyette mást: felháborít» nemtörődömséget számos tanácsinál és meg enged! letetlen kapkodást a szigetvári gépállomás körzetében. Miért nem lép fel ez ellen tejet. érejevel a mezogazdasagi osztály es mage a járási tanács elnöke? Kistamásiban. Boldogasszociylán. Tetszem • gyűr gyón és Nagyvatyon ma" e harmadszori íigyekrveztete* ellenéire sem fejezték be a vetéstervek felbontását, sőt egy A helyen nagy garral kijelentet.- ték — nem is hajlandók erre. Az ország kenyerét — melyhez je lett tűs mennyiségű búzával járul hozza a szigetvári járás is, — item tehetünk egy es emberek kenye-kedvétól, hanyagságától, nesTvtörőd ön végétől fug gővé. Szerezzenek érvényt s szigetvári járás párt- as állami szervei törvényes rendelkezéseinknek és németen módon gy orsítsák meg a kenyérgabonák elvetését! jeiiket. Vetés helyett: üres kifogások Szentdénesen ! Miért csinálták így? A karászi gazdák szemrehányása jogos! Miért nem alakítják meg termelőszövetkezetüket? „Pénteken este szokatlanul mozgalmas volt Kárasz község. Férfiak, asszonyok, csoportosan a tanácsházára siettek. A már előzőleg megalakult termelőszövetkezetet előkészítő bizottság beszélgetésre hívta össze a község dolgozó parasztjait... a rövidesen megalakuló termelő- szövetkezet most már 10 családdal, 20 taggal es 146 hold földdel rendelkezik. A leendő szövetkezetnek már nevet is adtak a karásziak: Mecsek Gyöngye Tsz.” így szólt a jelentésünk szeptember 22-én Kárászról, ahol a mekénvesi látogatás után több egyéni gazda a közös gazdaság útját választotta. A kérészi jelentésünk óta két hosszú hét telt el, s azóta egy csomó új termelőszövetkezet alakult megyénkben: Göd- raszemtm úrtomban a Zrínyi, Szőkén az Aranykalász, Szilágyon az Uj Mező, Boetán a Paraszti Jövő, stb. A többi termelőszövetkezetbe is tízesével- húszasával kerték felvételüket az egyénileg dolgozó pairasztok. Az őszi betakarítási és vetési munkák mellett megyeszerte mozgalmas élet folyik a termelőszövetkezetek szervezése torén. Kárászon azonban minden a x-ógi. Újból meg lehetne teméteiini a szeptember 22-i jelentésünket, mert azt senki nem tudja megmondani: sem Kárászon, sem a járásnál, hogy nvikor átokul meg végre a termelőszövetkezet?! Az előkészítő bizottság tagjai már szégyelnek ex utcára menni, xnext a kívülállók, most már a szemükre vetik, hogy „no, ti is jól kezditek a szövetkezést. Senki sem néz félétek. Meg se tudtok alakulni.” A káraszi gazdák szemrehányása jogos, hiszen az előkészítő bizottság megalakulása óta még egyáltalán ki sem jöttek a járástól, nemhogy megalakították volna a termelőszövetkezeteit. A kárásznak sürgetésére csak ígérgetik, hogy „ekkor megyünk ki, akkor megyünk ki“ — mondván — „most nem érünk rá szövetkezetei alakítani — a beke- kölcsön jegy zéssel vagyunk elfoglalva“. így megy ez két hét óta. Azt is mondták már a jtoas- beliek, hogy „majd csak akkor alakítjuk meg a kárászt ter- me lőszöve t keze tét, hogyha még többen lesznek." A még kívül álló gazdák viszont art mondják az előkészítő bizottság tagjainak, „hogyha megalakultok, akkor majd beszélhetünk a belépésről.” Borsos János nyolcholdas gazda tanácstagnak is e« a véleménye: „csak mér latnam a megalakult termelőszövetkezetet. s akkor én is belépnék." özvegy Gáspár Józsefivé is a válaszlevelet várja a katona fiától, s máris aláírja a belépési nyilatkozatot. Borsosokon és Gáspárékor: kívül v ég nélkül lehetne sorolni azoknak a neveit, akik ha megalakulna a tsz, egytől-egyiíg aláírnák a belépési nyilatkozatát. De mit mond az előkészítő bizottság egyik tagja? A Fürdővölgyben lakó Vida Istvánná már régen aláírta a belépését igazoló ívet — ő így beszél a leendő termelőszövetkezet helyzetéről és jövőjéről: — A mekényeei látogatás után runes mit beszélni a faluban arról, hogy ályen jó, meg olywi jó a közös gazdálkodás. Mi ott megnéztünk mindent töviről-hegyire, s »rost mar erős elhatározásunk az, hogy ezután csak közösben gazdálkodunk. De nem értjük, hogy mire várnak a járásnál az alakítással? Amíg az előkészítő bizottság meg nem alakult, állandóan kint voltak nálunk Azóta? Felénk sem néznek. Pedig higyjék el az elvtársak, hogyha megalakulunk, cgy-ket év múlva akárki megnézheti a szövetkezetünket. Nálunk is lehetne halastavat létesíteni — igaz, nem olyan nagyot, mint a mekényesieknel, de ea. állomás alatti sáson lész jó lenne. Méhészetet w aflfthotrwámk be tetszés szerint. Kőiül vagyunk véve gyümölcsfákkal — tavasszal olyan itt minden, mám a virágosként. A legelőinken akár ezerig való birka elél télen-nyáron át. Csak már legyen vakum;. Kárászon nincs mire várnia tsz megalakításával! A 30 tagot kepezö előkészítő bizottság elég erős ahhoz, hogy egy jól müködJÍ közös gazdaságot alkosson. Kutaai Bálint etotáne- sal. a J. B. instruktorával több előkészítő bizottsági tagitól es egyénileg dolgoz» parasztnál jártunk, s valamennyiem a tsz megalakítását javasolták. Ezekután tehát most már csak a járáson múlik, hogy egy-kei napon belül lesz-e termelőszövetkezet Kárászon? Azt, hogy lew.-e usz. már reg eldöntötték a falu értelmesebb gazdái, csak a járásnak kell jóváhagyni. A jóváhagyás amy- nyiból áll, hogy ki kell menni a községbe. — méghozza sürgősen és ki kell mondaná a végszót, hogy „megalakult a karászi Mecsek Gyöngye Termelőszövetkezet.“ Ezért egész mwnfcana van szükség a ttz- szervezesben. s az előkészítő bizottságot segíteni kell, hogy megkezdje a még járatlan uta kon az első lépéseket. KVfí'lJ,.' V«VO*
