Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-24 / 225. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ vaJemataáaarEBmöaETEK! A MAI SZAMBÁN; A bonni parlament egyhangúlag hozzájárni! a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez aSzov jetunióval. (2 o.) — Szociális, kulturális beruházások a bőrgyárban. (1 «.) — Műszaki brigád segíti a dolgozók Javaslatoinak megváló- irtását István-aknán. (3. o) — Házról-háar* járnak a kőlkedi népnevelők. (3. o.) — Egy Iskolában, ahol «semmi sem változott“. (4. o) MDP BARANYA MECYEI BIZOTT/A'CA'N AK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, *25. SZÁM ARA; 5# FILLER SZOMBAT, 1955 SZEPTEMBER U A korszerűbb mezőgazdaságért Ma, «tűkor Baranya területén tizenöt gépállomás több- száz traktora dolgozik és minden községben az állaim által fizetett agromómusok gondoskodnak a mezei munkák szakszerű irányításáról — szinte felmérhetetlen mezőgazdasági kultúránknak az első ötéves terv sarán elért fellendülése. Mind az egy holdon felhasznált műtrágya, mind a rendelkezésre álló gépi lóerő óriási mennyisége a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály áldozatkészségéről tanúskodnak. Ez, a második ötéves tervben meghatványozódó iiányításbeli és anyagi segítség a tökéletesen gépesített nagyüzemek rendszerévé változtatja azt a magyar mezőgazdaságot, amelyre még évekkel ezelőtt az ökörfogat és a tüzelőnek elhasznált trágya , volt a jellemző. A mezőgazdaság gépesítése szorosan illeszkedik be abba a rendszerbe, amely az onszág termelését az olcsóbb és nagyobb termelést biztosító rrtagasaibbfokú technika és az ezzel járó magasabb termelési kultúra alapján kívánja megszervezni. A bányákban és az ipari üzemekben rendkívül komoly mozgalom indult a technikai színvonal emelésére, a meglévő gépek és gyártási eljárások tökéletesítésére. Mezőgazdaságunkban most a nagy őszi mezőgazdasági munkák idején ugyancsak ki kell bontakoznia ennek nemcsak a rendkívül magas termelési költségek leszorítása érdekében, hanem árért is, mert meglévő gépi berendezéseink kihasználtsága rendkívül alacsony. Csak a vetést nézzük! A közei kétszázezer holdas őszi vetéstervből igen nagy területen még tavaly is kézzel szórták el a szigetvári, pécsi és sásdi járásokban a magot és készülnek rá így a mostani vetések során. A gépállomások és a földművesszövetkezetek, de a kö- záppanasztok és kulákok birtokálban is elegendő vetőgép áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a legmeredekebb részek kivételével mindenütt géppel, egyenletes magmennyiséggel, egyenletes mélységre vetve megteremtsük a nagy termés előfeltételét. Nyilvánvaló, hogy a gépkölcsönzés jobb megszervezésével, a kulákok gépeinek törvényes díjért történő igénybevételével fordulatot teremthetünk ezen a téren minden nagyobb beruházás, vagy más megerőltetés nélkül. A vetőgépek kihasználása csak ©gy kiragadott kérdés, amelyet azonban a többivel együtt csak akkor oldhatunk meg, ha a falvakban a mezőgazdasági üzem mérnökei, az agronőmusok szívügyüknek tekintik megoldásukat és a kommunisták segítségével körzetükben irányítói lesznek a mezőgazdasági kultúra emelésének. Sajnos, sok agronóniusunk közömbössége vagy gyakorlati járatlansága komoly kerékkötője lehet ennek az előrehaladásnak. „Mi azt vártuk, hogy agronómusalnk tiltakoznak leginkább azért, mert a gépállomás előhéntó nélkül küldte ki a mélyszáató ekéket" — szólalt fel Marenics János első titkár elvtárs, a villányi járás agronómusainak értekezletén, — de egy-kót kivételtől eltekintve nem is reagáltok rá. — Legyeinek az agronótnus elv- tánsak szenvedélyes haircasad az agronómia minden helyes eljárása bevezetésének.” Nem valami világot rengető dolgokról van szó, csak olyanokról, hogy mindenütt szelekitoreztas- sák például a vetőmagot és végezzék el a legeredményesebb nedves csávázást. Azonban bár mily egyszerűek is, szívós műn ka kell, míg a manadiság mindennél erősebb sáncán keresztülhatolunk. Nyilván — azag- ronómusokra vár ennek elvégzése is, akik ebben a munkájukban bátran támaszkodhatnak a falvak legjobb gazdádból összetevődött termelési bizottságokra is. A mezőgazdasági munkák dandárjában a felszabadulás óta majd minden évben felbukkant egy-egy híres mezőgazdasági újító, Fábián Vilmos, Lakatos Vince, Albrecht Antal neve, akik a meglévő gépek tökéletesítésével eredményesebbé, gyorsabbá, olcsóbbá, tökéletesebbé tették munkájukat. Most ősszel további lendületet kell adnunk az utób bi másfél esztendőben alábbhagyott újítói tevékenységnek. A pécsváradi gépállomás traktorosai már jó úton járnak; hogy a partosabb földek gépi szántását is előmozdítsák, régi Oliver ekékből Zetorra szerelt két vasú lengőekéket készítettek. A mezőgazdaság újítóira vár az őszi vetések előtti mű- trágyaszórás gépesítésének máig is megoldatlan ügye. Ezt a sok kézierőt igénylő munkát nem végezhetjük él a régi, kevésszámú, gyárilag készült, láncasrendszerű géppel, hanem a paűotaboasokiaik példája nyomán házilag kell mánál több ventilátoros szórva műtrágyázó gépet egy-két héten belül előállítani és üzembehelyezni. A MEDOSZ-nak és a gépállomások igazgatóságának el kell terjesztenie Palotabozsokról az erre vonatkozó műszaki rajzokat, mint ahogy a kukoricás zár betakarításának nagyjelentőségű újításait is. Ösztönözni kell az átvevők jutalmazáséval is az újítások széleskörű elterjesztését Időszerű lenne, ha a mezőgazdaság baranyai újítói széleskörű megbeszélésen cserélhetnék ki tapasztalataikat A mezőgazdasági termelés technikájának, kultúrájának emelése egyet jelent az olcsóbban elért magasabb termésekkel, a gazdasági munka megkönny késével, ezért a párt megköveteli, hogy minden tagja s minden gazdasági vezető mindent megtegyen állandó fokozásáért. Ma még előfordul, hogy a megye több állami gazdaságában egy nevetségesen olcsó alkatrész hiánya miatt esztendők óta használatlanul porosodnak a fejőgépek — de holnap, holnapután a párt elszámoltatja a mezőgazdaság Illetékeseit is a nagy áldozatokkal rendelkezésére adott technika felhasználásáról. Használjuk ki a nagy őszi mezőgazdasági munkákat a megye mindig híres mezőgazdasági kultúrájának további öregbítésére! Tonnánként öt forinttal csökkentjük a szén önköltségét A Pécsi Szénbányászati Tröszt versenyfelhívása Ml, a Munka Vörös Záratórenddel, valamint a Felszabadulási Serleggel kitünteti Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói átérezve azt, hogy a népjólét emelésének döntő forrása a gazdaságosabb termelés, elhatároztuk, hogy egy tonna szenet éves átlagban a tervezettnél öt forinttal olcsóbban termelünk. E célkitűzés megvalósítását az alábbi intézkedésekkel biztosítjuk : 1. összüzem) teljesítményünket ac I. félév ténymámához képest öt százalékkal felemeljük. Ennek érdekében: a) a produktív műszakarányt az év hátralévő részében 39.9 százalékra teljesítjük, b) ahhoz, hogy ez a produktív műszak arány az összüzem! teljesítményben szükséges eredményt meghozza, az improduk tív müszakszámot az elmúlt félév átlagához képest három százalékkal csökkentjük, e) a produktív múszakszámot két százalékkal emeljük. 2. A tervezett anyagköltségeinkből két százalékot takarítunk meg, ezen belül a széntermeléshez közvetlen felhasznált fajlagos bányafafogyasztást, — a biztonság mindenkori szemel ott tartása mellett — öt százalékkal csökkentjük. 3. A* egyéb igazgatási és gazdasági költségeknél évi vf* szonylatban a tervvel szemben öt százalékot takarítunk meg. Felhívjuk a szénbányászati trösztök dolgozóit, csatlakozzanak önköltségcsökkentési mozgalmunkhoz. Száz éves múlttal rendelkező pécsi szénbányászatunk évtizedes tapasztalatai alapján a kiadásaihoz teljesen igazodó önköltségi tervszáxnot kapott. Ehhez képest az öt forintos évi átlagos megtakarítás elérése valamennyi dolgozónktól komoly erőfeszítést követel meg. Tesszük ezt abban a tudatban, hogy a szénbányászat valamennyi dolgozója hasonló erőfeszítési fog tenni és ezzel hozzájárulunk népgazdaságunk fejlesztéséhez, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. MOOR JÓZSEF a városi párt-v. h. másod titkára PUSZTAI JÓZSEF a városi DISZ bizottság titkára ÍUSS NAGY JÓZSEF a tröszt főmérnöke FEHÉR JÁNOS a szakszervezeti tröszt biz. elnöke Egy nap két termelősxövetkexet alakult a megyében Termelőszövetkezet alakult Cserkúton Utón-ötfélén mondogatták: „Nem le« itt tsz, úgysem lép be senki." A® a négy-öt dolgozó paraszt mUsem törődött az ilyen hangokkal, ők már elhatározták. hogy a szövetkezeti útat választják s fáradhatatlanul beszélgettek erről a többiekkel is. S csütörtökön este kilenc család, tizenegy tagja gyűlt össze, hogy megvessék a cserkút! szövetkezet alapját: Vili- sics Vilmos, Vátyl József, Horváth Géza középparasztok, Csömyel Rudolf né. Vakaró Antalné, Kiss‘János, Horváth Gyuláné, ifj. Józsa Sándomé, Török Vendelné, Horváth Gyula. Az alapító tagok között van Nádasdi István elvtárs, a községi pártszervezet tagja is. Nem volt sok vita arról, hogy ki legyen az elnök; Vi- lisics Vilmos tekintélyes, jó gazda, el tudja vezetni a gazdaságot. Segítenek neki majd az intézőbizottság tagjai is, Vátyi József és Csörnyeí Ru- dolfné. Inkább akörül folyt a beszélgetés, hogy mit tegyenek most elsőnek. Megállapodtak abban, hogy elkészítik a vetéstervet, a tanács biztosít nekik néhány hold tartaléktőidet. A járás ott lévő vezetői megígérték: másnap megy a traktor, előkészíti vetésre a kijelölt földeket, s a tagok nyomában megkezdik a vetést. Közben — ezt egyöntetűen vállalták — minden tsz-tag beszervez egy-egy kívülálló doldtri parasztot. Mert azt akarják, hogy néhány héten belül legalább mégegyszer ennyien legyenek .,. Önkéntes munkatárs Olyan a tésenyi tanácsháza, mint egy főhadiszállás parancsnoksága. Emberek jön- nek-mennek a hírekkel, plakátot. röplapot visznek, népnevelők, tsz-tagok számolnak be beszélgetésük eredményéről. — Csepregl Ferenc belépett — újságolja az egyik örömmel s leteszi a belépési nyilatkozatot Balogh elvtárs elé. Az ám, lei is ez a Balogh elvtárs... A múlt héten még Cserkúton volt, onnan jött ide. Önkéntes munkatársa a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének. Már korán reggel itt látni s csak az éjjel veti haza. Hogy mit csinál? A nagyteremben vagy harminc népnevelőnek mondja el, miért hivatták őket. Kezében gépelt cédulák, rajta néhány dolgozó paraszt neve. „Beszéljenek velük, győzzék meg őket“ — s minden párnak kioszt egyet-egyet. Nemsokára már a faluban látni, amint elmaradhatatlan siltes sapkájában az egyik házból jön ki s megy be a másikba. A „nehezebb em bereket" vállalta magára, akik makacsul ragaszkodnak a megszokotthoz: Mehet János, Csepregi Károly, Gállá- ék, Pintérék. Ha ezeket a kintlévök a csoportban látnák, egycsapásra megváltozna sokak véleménye... ... Mindössze néhány vázlatos kép egy lelkes, fáradtságot nem ismerő pártmunkás dolgos hétköznapjairól sok sikert, eredményes munkát továbbra is! Újra van tsz Szilágyon: az Új Mező Négy Komba ni alakítanak át szárvágásra a mágocsi gépállomáson 'Ami tavaly csak merész kísérletnek számított — ma már szervesen illeszkedik a mágo- csi gépállomás betakarítási munkatervébe: a tavalyi kettő helyett négy kombájn gyorsítja meg a körzet termelőszövetkezeteiben a kukoricaszár le takarítását. Jó munkát végeznek ezek a gépek? Vannak esetek, amikor a számok maguktól beszélnek: tavaly csak a mágocsi Rákosi és a két bikáit termelőszövetkezet merte használni őket, akkor is mindössze 248 holdon. Idén csak maga a Rákosi Tsz 210. a szárászt U) Remény 40. a tófűi Vörös Fény 27, a hegyhátmaró- ci Petőfi 36, az egyházaskozá- ri tsz pedig 40 holdra kötött szerződést, de ezt így folytathatnánk sokáig. Egy kombájn átalakítása már megtörtént, a másik hármat ezután szerelik össze. A szakemberek remélik, hogy a kombájn szárvágásra történő felhasználásával nemcsak jobb takarmányt nyernek, hanem a búza talajelőké- szitési munkáit is könnyebbé teszik. L'gy traktor dübörgő " hangja töri meg az est csendjét — néhány percig — azután az is elhallgat. Névtelenek az utcák, csak a ta- náesháza előtt álldogálnak néhányon, égő cigarettáik világítanak az est sötétjében. Messzire hangzik egy asszony köszöntése — Somogyi Józsefnéé, aki most érkezett, — mintha az egész falunak köszönt volna: Jó estét!" — S ki tudja, talán éppen Somogyinénak lesz igaza: „jó este” lesz Szilágyon, — este, amelyből új hajnalra ébrednek a szilágyi emberek... — Menjünk beljebb — szól házigazda módján Balogh László tanácselnök — már bent is vannak néhányon .... Me gkezdhetjük.. t Molnasi Jánosé, a járási tanács tsz szervezőjéé az első szó: — Másfél hónapja működik Itt az előkészítő bizottság — kezdi Molnosi elvtárs, — ez idő alatt néhánnyal gyarapodtunk is ... most azután tovább mehetünk... legjobb lenne ma megalakítani az új csoportot... — Csakhát mindent meg kell alaposan fontolni — vélekedik Somogyiné — azt is számba kell vennünk, hogyan állunk: hány hold föld van és mennyi ehhez a munkaerő, mert bizony a tsz-ben is akad majd munka bőven. — Aztán arról is beszél — senkitől sem zavartatva, mintha otthon a férjével beszélgetne — hogy a régi csoportban, amely 1953-ban feloszlott, az volt a legnagyobb baj, hogy egyesek nem szerettek dolgozni. Pedig munka nélkül nincs jövedelem... De most az új tsz születésének estéjén Kaszás Lajos, Tar János, Somogyi Józsefné és a többiek szavaiból bárki meggyőződhet arról: ezek az emberek jobban akarnak dolgozni Szilágy minden gazdájánál. Csak úgy árad a szó mindegyikükből, terveket sző nek, javasolnak, utat kovácsolnak maguknak, s mindazoknak, akik velük akarnak tartani. Most ugyanis tizenöten vannak, ők az első belépők— de lesznek többen is. — Jónéhány emberrel szót váltottam már — szól a vitába Nyers Ferenc, a falusi pártalapszervezet titkára — tetszik nekik a tsz, csak azt várják, hogy mi elhelyezkedjünk, aztán jönnek ők is. — Jönnek hát — vélekedik Kaszás Lajos, s aztán kihangsúlyozza, — jönnek, csak el kell mennünk hozzájuk, meg aztán megmutatni, hogy nem úgy akarunk dolgozni, ahogyan a régi csoport ban tették. A döntésnél már nem tizen öten, hanem tizenhatan szavaznak a tsz megalakítása mellett. Vita közben ugyanis a 19 éves Komáromi István is belépett, s most már ő is igennel szavaz. Tar Józsefék és özvegy Füredi Nándorné még nem döntöttek, kezükben a belépési nyilatkozat, otthon megbeszélik a családdal, aztán ők is belépnek az új tsz-be. A vezetőség- meg az elnökválasztást azonban már figyelemmel kísérik, s amikor végérvényesen kihir detik a tsz-tagok döntését, hogy a tsz elnöke Kaszás Lajos, vezetőségi tagjai pedig Nyers Ferenc és Somogyi Józsefné — Tarék és Füredivé is együtt örül a csoporttagok kai, hiszen jól választottak. — Most már vezetőség is van, meg tsz is, de mi legyen a neve? — hangzik innen is, onnan is. Javasoljon az elnök/” — szól közbe Somogyi né. A végén mégsem az el nök, hanem Nyers Ferenc javasol, s él is fogadják: az ú) tsz neve Uj Mező lett. Mégegyszer azt is összeszámolom iák, hogy mennyi földjük van, hányon tannak ét szó esik arról, hogy az Uj Mező Termelőszövetkezet jelenlegi 16 tagja vasárnap egy-ecr,* szellői tsz taggal járja majd a falut, meglátogatják az egyénieket, beszélnek velük a belépésről. Későre jár az idő, de mielőtt szétoszlanak, megállapodnak: a jövő héten a vezetőség javaslatára megbeszélik a tovább* munkákat. S amikor elbúcsúznak, mosolygó arccal szorítanak egymással kezet Somogyiné, alti érkezésekor „jó estét“ köszönt, most azt mondja, amit a többiek: — „Viszontlátdsraf’ Így var rendjén — egy családba tartoznak. Ónodi János
