Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ vnAepmjcaÁaiRtBínjöurmc! A MAI SZAMBÁN: N. A. Bttlganyin elvtárs és N. S». Hru»c*u\ elvtárs fogadta a Szovjetunióban tartózkodó japán parlamenti küldöttség tagjait. <2. o.) — Biztosítjuk az októberi propagandista tant olya mok sikerét. (3. o.) — Nagyobb gondosságok takarékosságot a komlói beruházásoknál! <3. o.) Fiatalok között <4. o.) MDP BAC ANYA MEGYEI BI 20 TT/A'C A'N A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK. IMS SZEPTEMBER 23 A legfőbb feladat: a dolgosó nép nevelése A próbatermekben már he­tek óta folyik a megfeszített munka, a falragaszok már na­pok óta hirdetik: a Pécsi Nem­zeti Színház megkezdi új évad­ját, ismét megkezdi a dolgozó nép nevelését, szórakoztatását, gyönyörködtetését. Az új évad tulajdonképpen »A tanítónő” bemutatójával indul. Ez az évadnyitás azon­ban jelentősebb az eddigieknél, hiszen mérföldköve a Pécsi Nemzeti Színház felszabadulás utáni fejlődésének: a nagyszín­házzal együtt — az első be­mutató után két héttel — meg kezdi előadásainak sorozatát új kamaraszínházunk és a pé­csi bemutatóval egyidőben a vidékre járó tájszínház is elő­adást tart. Három színház dolgozik te­hát Baranyában. A kibővített művészi együttes és műszaki személyzet, idősebb és fiata­labb színészek küzdenek váll­vetve a színház műsortervé­ben szereplő színművek magas művészi színvonalú előadásá­ért. A művészi színvonal, az elő­adások művészi kidolgozása, az alakítások átélése, mai éle­tünk eredményeinek és hiá­nyosságainak bemutatása a művészet tükrében úgy, hogy az elgyönyörködtesse, szórakoz taissa a nézőt, hogy a forró- hangulatu színházi estékről új, nagy elhatározásokkal tér­jen haza otthonába, hogy gaz­dagabbnak, műveltebbnek érezze magát, — nagy és szép. sőt hößl feladat. Nagy és szép feladat azért, mert hogy így legyen, ahhoz nemcsak mű­vészi felkészültség, nemcsak kidolgozott előadás, nemcsak szép díszlet kell, hanem az is. hogy színészeink benne élje­nek a való életben, hogy meg­ismerkedjenek személy sze­rint valamennyien a dolgozók problémáival, hogy a néppel való kapcsolat ne korlátozód­jék csak a nézőtér és a szín­pad kapcsolatára, hanem en­nél tovább, emberi kapcsola­tokká szélesedjék. Sok tekintetben példakép a nyilvános életben is a szín­művész. Különösen a fiatalok azok, akik szívesen követik, nemegyesetben másolják színé szeink öltözetét, viselkedését, beszédét, és mozdulatát. De nemcsak az ifjúság, hanem a színházlátogatók nagy többsé­ge — és ma a dolgozók igen nagyrésze színházlátogató — ismeri művészeinket, összeha­sonlítást tesz azok színpadi szerepe és magánélete között. Ha azt látja, hogy a művész úgy él, ahogyan a pozitív hőst formálja a színpadon, sokkal inkább hisz neki, sakkal in­kább elfogadja azt, amit a színpadról hall, mint ha ennek az ellenkezőjét tapasztalja. A színháznak feladata a szórakoztatás és gyönyörköd­tetés. Nem is elhanyagolható, nem is harmadrendű feladata. Első feladata azonban a dol­gozó nép nevelése. A nevelés természetesen nemcsak az egyes előadások művészi hő­fokával, nemcsak a színész életmódjával, a szó és a tett azonosságával mérhető, hanem a színház műsorpolitikájával is. Milyen darabokat hoz szín­re, milyen problémákat vilá­git meg, követi-e az élet álltai felvetett eseményeket? Színházunk — helyesebben színházaink — idei műsorterve szép ígéret: Olyan ígéret, olyan adóslevél, melynek be­váltása meghozza azt, amit a közönség vár: művészi élményt és művészi fokon magvas esz­mei mondanivalót. A tervet azonban végre is kell hajtani. Sem anyagi, sem szereposztási, sem egyéb — siker, szervezés stb. — szempontok miatt nem szabod megfeledkezniük szín­Görcsönydoboka: termelőszövetkezeti község házunk vezetőinele arról az eivról, hogy a legfőbb feladat a dolgozó nép nevelése. Volt színházunknak a múlt­ban olyan helytelen hagyomá­nya, hogy a könnyűfajsúlyú zenés előadásokat, operetteket addig játszotta, amíg a közön­ségből tartott. Emiatt azután magvas mondanivalója prózai müvek jelentőséghez mérten csak rövid ideig vagy nem megfelelő kidolgozásban ke­rültek színre. Színházunk fel­adata azonban nemcsak az, hogy az egyes müvek eszmei mondanivalóját a legplaszti­kusabban fejezze ki előadásai- val es ezzel nevelje közönsé­gét hanem az is, hogy jó, Jobb f? mé« Jobb, kitűnő pró- élőedásokkal ránevelje a közönséget a komolyabb mon­danivalója, értékesebb művek szere te téré. Remélhető, hogy a tavalyi példán okulva az idén mar nem tolódik el a műsor a könnyebb ellenállás, az operett dóm,ping, a kizárólagos szóra­koztatás irányába. . ..?ízonyára 1 esznek hangok — k.L‘“>2ösen az évadot bevezető .Mária főhadnagy’ hosszú, sőt túlságosan is hosszú előadás- sorozata után — melyek nagy- hangon hivatkoznak arra, hogv a színháznak azt kell játsza­nia, amit a közönség kíván, tehat operettet, operettet és is­mét csak operettet, esetleg könnyűfajsúlyú vígjátékot. Ez az érvelés alapjában hamis. A mi színházunkba új közőo- 'jég jár: munkások, bányászok, dolgozó parasztok, értelmisé- ?iek. Értük van a színház, ér» lük dolgoznak művészeink. Ez a közönség még nem ismer­hette meg a szocialista realis- !o,vagy kritikai realista szín­művek, drámák teljes világát. Ízlését soká — és nem előnyö- befolyásolták azok a fercművek, melyeket a nem államosított színházak a köm-: nyL*, kereset reményében nyakló nélkül színpadra vit­tek. Ahogy ezek az emberek megszerették a ponyvaregé­nyek helyett Gorkijt, Móricz Zsigmondot, Solohovot, Illés Bélát, Thomas Mannt, ugyan­úgy megszeretik majd a ml színműveinket is, ha azokat méltó módon tolmácsolják és na időben, jó módszerekkel fel hívjuk ezekre figyelmüket, fel­keltjük egészséges érdeklődé­süket. Éppen ezért az Üzemi kultúr felelősöknek ne csak az le­gyen feladatuk, hogy a jegvek eladásáról, az igények össze­írásáról gondoskodjanak, ha- az », hogy saját pé.ldá- nikkal buzdítsanak szmházba- iÓrásra, hogy szőkébb és tá- könnyezebükben legyenek a színház igazi propngamdie- táuvá, szószólóivá. Hozzájárul- ^AÜfínhá2 ^^önöógének ne­veléséhez az is, ha színművé­fzeirJk patronál ást vál­’«ina üzemi kultúrosoportok, falusi sanjátszógérdák fö’ött. mr,u'ii0n.!iaipcSoI®t nemcsak a műkedvelő színjátszóknak len- ^,h®^?Ara' hanem a mdnhrtz- nak is, hiszen a művészek metí ismerőse, a műsoron lévő dara­bok ismertetése, megmagyará- zása azzai járna, hogy többen járminak színházba, többen szeretnék meg azt a műfajt, amitől eddig idegenkedtek Nagy várakozásokkal telten állunk tellát a kapuját újra megnyitó színház küszöbénél. Nagy bizalommal tekintünk ”W*azunlt vezetőire, rnűvé­rr^ex,1..!n£Ls?aki Rárdódára. üdvözöljük valamennviójüket kfv^?<?yítás és bánjuk, hogy hozzon sok si­ItL. mí™*3'™ylulo*ak az új mad. Kívánjuk, hogy leejob- *>an feleljenek meg első és £*:i*nséget a szocializ­mus bátor, nehézségektől oisz- »za nem riadd építőjévé! Mi győzte meg az egyénieket ? Görcsönydoboka szövetkezeti község lett. Arról, hogy mi indította belépésre a kívülállókat a többi között az alábbiakat jegyeztük fel. Az aratás idején szükség volt a tsz.ben minden munkás­kézre. Varga Vilmos, a község egyik középparasztjának fia is jelentkezett kisegítő munkára. Segített a csépiéinél, zsákhordás- nál és munkaegység szerint fizették, de készpénzzel. Összesen 21 napot dolgozott a tsz-nél és 2,007.10 forintot kere.iett. Ami­kor kiszámították neki, hogy munkaegysége mennyit eme ter­ményben és átvette a pénzt, kijelentette: „Nem dolgozok töb­bet magamnak.” Belépési nyilatkozatot kért és kitöltötte. Egy volt a 45 közül. A többiek? Kit ez, kit az győzött meg arról, bogy jobb a tsz-Iwn, de a legtöbbet a’következő eredmények: A tsz 5 kiló búzát osztott előlegként (elszámolásnál leg­alább még egy kiló lesz) egy munkaegységre. Bauer Adám 24,82. Hosszú József 32.67. Kovács Mihály 22.71, Tóth Kálmán 27.26 mázsa búzát kapott előlegként az árpa. a rozs előlegeken kívül. A többiek hasonlóan. A kívülállók számoltak: 24 mázsa búza, szorozva 280 forinttal... és rájöttek már ebből az egy példából: egy ember az egyéni gazdaságban esmytt sóba nem tud keresni. Ehhez még hozzáadták a 8.30 forintot, amit egy munka egységre előlegként osztottak ki és akkor már igazán nem vár­tak, amikor a tsz-tagjai — akik lelkes felvilágosító munkai vé_ geztek — megmondták: 60—70 forint lesz egy munkaegység ér­téke az elszámoláskor. Győzött a fejlettebb gazdálkodási forma Görcsönydobokán: Az eredmény példa lehet a mohácsi járás többi termelő­szövetkezetei előtt. Napról-napra többen lépnek a mabäesi járás lermelösiövetkezeteibe Az utóbbi napokban a mo­hácsi járásban is növekedett a belépők száma. A termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlődésé­ről készült statisztika a követ­kezőket mutatja: Január 1-től június 30-tp 92 család, július 1-től szeptember 15-ig — két és fél hónap alatt — Z00 család lépett a termelő­szövetkezetbe. Az utóbbi egy hét eredménye 22 család és 19 DtSZ-fiatal. Töttösön 3 új tag lépett a termelőszövetkezetbe, körtük a község párttltkára, Szita Ji­nosné elvtársnő. Láptód községben a tanács elnök, a tanácstitkár, a tanító és feleségeik is beléptek a helybeli tsz-be. Görcsönydoboka — miután 27 család 4S taggal belépett a tsz-be, — termelőszövetkezeti község lett. Két h(r a közeljövőből: Liptódon az egyénileg dol­gozó parasztok közül többen latolgatják egy új termelőszö­vetkezet alakítását. Borjidon a napokban bele­pett 8 tagon kívül újabb 5-6 tag jelentkezésére számítanak M W • Lánycsók jövője A ióirü-caóki Csflteg Tsz a múkt évben a megye termelő­szövetkezetei közöl a legtöbb részesedést adta tagjainak. En­nek ellenére a falu egyénileg dolgozó parasztjai közül jóné- hányan nehezen tudnak meg- ,barátkozni a szövetkezés gon­Baranyai határszemle ,.A leorai vetés ritkán csal, a kései ritkán sikerülT — tartja a közmondás. Egy héttel október eleje, a vetések dan­dárja előtt határszemlét tartottunk Baranya északi részében — rajon idejében földbe kerül-e mindenütt a gabona'.' VÉMÉNDEN 60 HOLD ARP A MÁR A FÖLDBEN ÉS VETIK A ROZSOT IS Annakidején * pécsváradi járás mezőgazdasági ilciáHutá­séin olvashattunk a vémérxi; Alkotmány Tsz 16.5 mázsás őszi árpa átlagtermeséről. Ha Besütő Boldizsár elnöktől most érdeklődne valaki a nagy ter­més iránt — kint a földön minden magyarázat nélkül megkapná a választ: hatvan hold őszi árpát mór el is ve­tettek, met a rozs. a kenyér­gabona vetése folyik. A járást tanács mezőgazdasági osztá­lyán összefutó jelentések szá­maiból azonban megállapítha­tó, hogy az egyéni gazdák már­is rendkívül elmaradtak a ve­téssel. TÍZ TRAKTOROS. AKI TIZENÖT HELYETT KERES Amit az esős nyár kivett a zsebükből — most éjjel-nap­pali munkával gyűjtik össze a pécsváradi gépállomás trak­torosai. Tavaly szeptember 22- én 3244 normálholdmyi teljesít­ménnyel számolgatott csak el az üzemgazdász — idén szep­tember 22-én 1433 holddal töb­bet: 4677 rvonmálhold talaj­munkát eredményezett a trak­torosok igyekezete. A kiváló pécsváradi traktorosgámda tíz tagja: Vesz József, Kram mer János, Simonii Sándor, Hoch­rein Ferenc, Zombár József, Hock János, Varga István, Pé­csi László, Molnár János és Treicz Miklós már másfélsze­res fizetést kap, mert éves ter­vüket jóval a határidő előtt, messze túlteljesítették. Zomlb&r is. Hochrein is az eirdősmecs- kei Szabadság Tsz dimbes- domboe tábláin dolgozik: az elmúlt tíz nap során egyikük 86. rrvteücuk nyolcvanhat holt talajmunkát végzett el. A pár szervezet kezdeményezésért jelentősen kiterjesztettek e ke­resztsoros vetés alkalmazását is: idén kb. hússzor akkori területen vetnek keresztsono san, mint az elmúlt esztendő ben. S7.A7. MÁZSÁS BURGONYA KETSZAZMAZSAS CUKOR REPATERMES A BIKÁM állami gazdaságban A gyöngy imaj őri üzemegy «ég tábláin hatalmas txáeor répáikat nevelt a szorgalma* munka. A mai nap folyamán az első vagonok útnak is in­dulnak a Kaposvári Cukor­gyár felé. Az elvégzett számí­tások és becslések 200 mázsán felüli átlagtermésre vallanak. A nemenőpusztai részein ugyan akkor fogatos ekékkel a Len­gyelországiból behozott Mer­kur fajta burgonya szürete folyik: egy-egy holdja egy-egy vagonnal fizet és mind kivá­lóan alkalmas vetőmagnak is. A fogatos ekék kezdetleges munkájának, .javítására és a bungonyaszüret meggy őrsi fásá­ra ma egy bnrgocryaszedő gé­pet is elindítanak. Már a kukoricát is törik, hogy a koránérő Red King tar­lóját még jó gabonafölddé készíthessék elő. Hétfőn vala­mennyi üzemegységükben meg indítják a búzavetést. Ideje lenne azonban, ha az Állami Gazdaságok Megyei Igazgató­sága helyszínire irányítaná a még hiányzó 620 máz«* neme­sített vetőmagot. Boldog nyertesek Amikor Marton Jánosné könyvelő, hétfőn reggel fél 8 órakor bement az üzembe, rögtön elővette a Szabad Nép hét­fői számát Végigfutott a Negyedik Békekölcsön harmadik sorsolásáról kiadott gyoreltstán. Ujj« megakadt a 23 047 41— 42-es számnál. — Ez ezer forintot nyert — mondotta. A kötvény tulajdo­nosa: Kerner József esztergályos. Az irodában, a könyvelésben tovább böngészték a gyom- listát. Ki nyert még a Sopiana Gépgyárban? — A 23 048 41—42-es kötvény is nyert 400 forintot. Ez is Kerner Józsefé, összesen 1 400 forintot hozott neki az egri sorsolás. — Nemcsak én nyertem — mond in Kerner József. — hanem az üzem több más dolgozóm Is. így például: Seitz La- jos asztalos 1000 forintot nyert. Gulyás Géza köszörűs 200, László Dezső 200. Nagy István segédmunkás 200, Bódog Lajoa öntödei munkás 200, Krémen Ede áruforgalmi osztályvezető 200, Esztergomi Péter 200 és Füzfás Ferenc 100 forintot nyert Í (lóhátával. Pedig a tsz ez évi eredményei, amelyeket az aláb báakban közlök, többet beszél nefc minden meggyőző szónál. Borsóból 14 mázsa holdar. kinti átlagtermést értek «1 a tagak, amely példátlan eddig i községben. Búzából 10.5 ma­isa, — az egyénieké 9.5 mázsa árpából 14 mázsa volt az átlagtermés Az egyénieké 12 mázasa. Előleget is bőven osztottak. Négy kiló búzát, másfél káló árpát munkaegységenként. Sok tsz-tag szabadon is adott el az államnak gabonát A tagok részesedése kész­pénzben 20 forinton felül lesz zárszámadáskor. Vasárnap tár- «»«gépkocsim Harkányba ki ­rándul a tagság. Mikor lett volna erre lehetősége a ka lenctagú Boro«-Caoládnak, - vagy Kresz Péter bácsinak egyéni gazda korukban? Bár jól dolgoznak a faluban az egyéni gazdák is. — mim Takács Károly, Takács Imre. Szabó Gyula — mégsem érik el art a jövedelmet, mám* a rsz-ben gazdálkodók. Kis gaz­daságukban nem tudják kiala­kítani a vetésforgókat, nem tudják kihasználni a legelőnyö­sebb gépi munkát. Többen fos lalkoznak ugyan a belépés gon­dolatával, mindegyiküket azon ban az tartja vissza, hogy „éppen én tegyek az első?" — Mint ifjú Szűcs Imrét.is. aki mondja, hogy már meggyőző­dött a szövetkezet előnyéről, de egyedül nem mer nekivágni, mert attól tart, hogy nem talá1 társai közt követőkre. Pedig íz. úttörő szerep vállalása nagy dicsőség, és bárki is lesz az az. egyéniek közül, követőkre ta ­lál, mert Lánycsók Jövője: szó ''laiista községgé való fejlő­dése HORVÁTH ANTAL tv b-elnök. Váratlan örömhír . . . Bátori Jenóné kedden délután bement az OTP pécsi fiókjába és fia kötvényére felvette a 4020 forintot. 100 forintot azonnal postára adott. A feladóvei'ényre csak ennyit irt: „Egy kit ivászatra". . — Tetszik tudni — mondja édesanyja. — nem iszik a gyerek, csak tréfából irtom neki. hogy „ivászatra". hadd törje a fejét, vajon miért kapott hazulról 100 forintot. Levelet is írtam neki: „Gyerek, igazán szerencsés vagy Ötezer forintot nyertél a békekölcsönsorsolá­son, 4020 forintot kaptunk kézhez F.z a te pénzed. Gyere haza és használd fel. amire jó­nak látod.’“ — Vajon mit vesz majd fia a nyereményen — Biztosan ruhát, mert szeret rendesen, szé­pen öltözködni. Erre nagyon kényes. De végső soron pri csak 6 tudná megmondani. Jl/I IRE £ SOROK nyomtatásban meg ...Ifi jelennek, Bátoriné katorui-fia már boldogan olvassa édesanyja levelét, hogy 4020 forintot nyert. Jóval többet annál az összeg nél, amit Pécsett a Magasépítésnél a Negye dik Békakők són jegyzésekor magára vállalt PUSZTAI JÓZSEF I 1/ OZEL EGY EV ÓTA, Budapesten telje » stt katonai szolgálatot Bátori Béla, pe­i esi technikus. Szombaton örömet szerzett igaz I gii tó-tanító édesapjának és 55 évet édesanyja I riok: Kossuth Lajos utca 62 szám alatti ott- ( hónukban váratlanul meglátogatta őket. Va » sárnap este azonban már vissza kellett térnie ) állomáshelyére. * — Anya, nem nyertem? — kérdezte, amikor | elbúcsúzott. [ — Ah. ördögöt! — válaszolta Baton Jenó ne t A katona-gyerek kérdése még másnap, sőt f harmadnap is ott csengett a fülében. Kedden i reggel izgatottan várta a Dunántúli Naplót, f Amikor a postát meghozta az újságot, kíván- f csian böngészgette az egri sorsolás nyeremény ) számait. Az újságból tudta meg, hogy Béla £ fia 100 forintos egész kötvényével 5 000 forin- f tot nyert. Természetesen azonnal táviratot kúl dött fiának Csepelre: \ — „ötezrei nyertél/ Anyád." i A távirat azonban hamarosan visszajött Pécsre, mert fiát időközben áthelyezték a 'btmédtiaan iwéiTtitrHMnrui.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents