Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

o NAPL<5 1035 SZEPTEMBER W Ahol segít a párt- és szakszervezet Könnyed mozgása, szapora beszédű ember Burlai Károly, a vasasi Petőfi Kultúrotthon igazgatója. Nem látszik meg rajta, hogy az ötvennegyedik évét tapossa. Ha munkájáról érdeklődsz, érdemeiről kevés említést tesz, annál szíveseb­ben sorolja az üzemi párt- és szakszervezet segítségét: — Kétségtelen, javult a munkánk, amióta Uranika Já­nos párttitkár és Czulcor elv­társ, az ü. b. elnök számon- kériik a megjelölt feladatokat Minden nap érzem segítségü­ket, támogatásukat. Nem mú­lik el olyan szakszervezeti ve zetőségi ülés, melyre nem kap­nánk meghívást. Természete­sen ők is szívesen ellátogat­nak a kultúrotthon vezetősé­gének megbeszéléseire... Nem üres szavak, melyeket Barlai elvtárs mondott. A jú­lius 24-i taggyűlésen például . azt is megbeszélték a kommu­nisták, hogy milyen feladatok várnak a kultúrotthon vezetői­re. A határozati javaslat 8 következő feladatokat jelölte meg: a termelésben élenjáró bányászok népszerűsítése, klub helyiség létrehozása, előadások tartása (a bányatüzek keletke­zéséről, a bányabiztosításról és a bányafa-takarékosságról). Feladatul kapták még a szín­játszó és a tánccsoport új ta­gokkal való gyarapítását. A feladat soknak tűnik szep­tember végéig. De ha tudjuk, milyen segítséget kap a kul­túrotthon vezetősége, hogyan osztja el a munkát, látjuk, hogy nem lőttek túl a célon. Barlai elvtárs csak néhány példát említ: — A munkát nem magam végzem. Megbíztam a fotó­szakkör tagjait, hogy készítse­nek felvételeket a termelés­ben példát mutató brigádok­ról és a legjobb bányászokról. Ez meg is történt és a dicsö- ségkönyvban helyeztük el a fényképeket. A felolvasóterem falán ta­láljuk a dicsőségkönyvet. Lap­járól Hrubd János brigádjának tagjai tekintenek le, a másik lapján Kraut Ferenc körletve­zető aknászt látjuk. Két-hái- rom naponként lapozzák to­vább a dicsőségkönyvet, hogy újabb munkahősöket mutassa­nak be. Az élenjáró bányászok nép­szerűsítésének másik módja volt, hogy az úttörő zenekar ellátogatott Petőfi aknára, ezenkívül lakásukon is köszön tötték a műszaki dolgozókat és a legjobb bányászokat. Helyes lenne, ha ezt továbbra is foly­tatnák, nemcsak ünnepélyes alkalmakkor. A klubhelyiségben az üzem műszaki vezetői tartották meg előadásaikat, amelyeken csak­nem 300-an vettek részt. A szakszervezet itt is segítséget nyújtott: külön is felkérte a műszaki vezetőket az előadá­sok megtartására. A művészeti csoportok hely­zetéről érdeklődünk. — Tizenkéttagu a színjátszó- gárdánk — mondja Barlai elv­társ. — Ezenkívül hattagú a tánccsoportunk, amely csak leányokból áll. Ez bizony, kevés. — Nagyon nehéz feladat a bár.yászfiataiok bevonása — kesereg Papp István DISZ- titkár. — Fáradtak a munka után, inkább hazamennek... Ha a DISZ titkárnak ez a véleménye, nem csoda, hogy a DISZ vezetőségi tagok is vonakodnak a kultúrmunkától. Pedig elsősorban rajtuk mú­lik, hogy hány bányászfiatal­lal gyarapítják a kultúrgár- dát. (csaknem négy század múltéi Szigetvár védelmének hősi napjai óta, azóta, hogy Zrínyi Miklós vitéz katonáival nemcsak Szigetvárt és Magyarországot, hanem egész Európát védelmezte a török ellen. Az a hatal­mas török hadsereg, amely a Drávát Eszéknél lépte át, teljes egészében, de legalább is túl­nyomó részével Sainep:ár ellen vonult és jú­lius havának utolsó napjaiban előőrsei a vá­ros határához értek. A védőknek náluk sokkal erősebb ellenfél­lel kellett megkilzdeniök. Csakis egy bátor és önfeláldozó harcosokból összeválogatott had­seregnek lehetett reménye a sikerre. Zrínyi Miklós harcosai ilyenek voltak: magyarok és horvátok vállvetve, testvérekként, sziklaszi- lárdan álltak helyt Európa védelmében. A kapuk zárva, a várárok hidjai felvonva — a város készen állt a harcra. Zrínyi, az akko­ri szokásokhoz híven esküre sorakoztatja kato­náit. De a város lakosai is — fiatalok és öregek, férfiak és nők — egybegyűltek, hogy együtt lehessenek a katonákkal ebben az ün­nepélyes pillanatban. Zrínyi elsőként maga teszi le az esküt: ,,Esküszöm, hogy soha el nem hagylak tite­ket; veletek élek és halok; jó és rossz szeren­csét együtt fogok tűrni veletek.” Es utána a város polgárai, a lisztek és a ka­tonák: „Mi, polgárok, lovagok, gyalogosok és ő fel­sége zsoldos katonái esküszünk s szentül fo­gadjuk istennek... a hazának és a mi urunk­nak, gróf Zrínyi Miklósnak, hogy híven és szó­fogadással mindenben engedelmesek leszünk; állhatatosan ígérjük, hogy vele élünk és véle szenvedünk halált.” Augusztus 6-án a török tábor összes ágyúi­nak dörrenésével adták hírül, hogy Szulejmán szultán megérkezett katonái közé s vele együtt Szokolovics Mehmad nagyvezér. Megkezdőd­het tehát a város ostroma. 150 000 török és vazallus katona: lovasok Ázsiából, Afrikából ér. Európából; janicsárok és tüzérek (ez utób­biak a portugál származású Aliportuga pa­rancsnoksága alatt) felszerelve az ostromhoz szükséges összes eszközökkel, a lehető leghe­vesebben rohaniák meg a város bátor védőit. Az ostrom megkezdődött. Augusztus 19-én Zrínyi hadereje a régi pá­ros elhagyására kényszerült és- visszavonult a várba, mert a heves török támadások követ­keztében a város további tartása lehetetlenné vált. De a török hadsereg drágán fizette meg ezt a sikert: 3000 legjobb katonáját veszítette el. Zrínyi a császári hadsereg érkeztél várja, amely az ó véleménye szerint már valahol Győr körül lehet. Zrínyi azzal is tisztában Csak néhány példa, hogy nem is olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik: Jancsika János csillés, DISZ vezetőségi tag lép be néhány társával a pártirodába. Uranka és Czukor elvtárs beszélget ve­lük a kultúrrnurtka szépségé­ről. — Kedden én is elmegyek, megnézem a próbát. Van he­gedűm, játszani is tudók... — ígéri meg Jancsika János. És mit szól Kovács József vájár? — Nemsokára megnősülök. Hamarosan megesküszünk és a feleségemet is magammal hozom a kultúrotthonba. ÓrsÓG Gábor csillés, aki ugyancsak hallgatja a beszél­getést, elmondja, hogy rend­szeresen bejár a kultúrotthon­ba biliárdozni, szórakozni, de eddig még nem kérdezte meg tőle senki: akarsz-e szere­pelni? Beállsz-e hozzánk? Tehát mégse olyan fáradtai? a bányászfiatalok! Be lehet vonni őket a kultúrmunkába! „Aki pedig egyszer résztvesz a próbán, többé nem tud elsza­kadni onnan” — mint ahogyan Sáskó László villanyszerelő mondja, aki már három éve szerepel... A párt és a szakszervezet, mint eddig, ezután is segíti a kulturális élet fellendítését Az eddigi útmutatásokon s azok ellenőrzésén felül szük­séges azonban, hogy tevőleges segítséget is adjanak. Lépje nek be a párttagok és szak- szervezet vezetői a kultúrcso- portba, szakkörökbe és így mutassanak jó példát. Elsősor­ban azonban a DISZ vezetők­re vár ez a példamutatás, hi­szen a DISZ Központi Veze­tősége és a Népművelésügyi Minisztérium Kollégiumának határozata is ezt szabta meg feladatul. Kulturális életünk hírei BUDÁT LAJOS KEPKT- ALLITASA ma nyílik meg a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Ba­ranya Megyei Csoportja ren­dezésében, a János Pannonius Múzeum kiállítási helyiségé­ben. Megnyitót mond: Achátz Imire országgyűlési képviselő. Tárlatvezetést tart: Kelle Sán­dor festőművész. A kiállítás nyitva: hétfőn, csütörtökön, szombaton és vasárnap dél­előtt 9-től 1 óráig, szerdán és pénteken délután 3-tól 7 óráig. * Klubhelyiség nyílt szomba­ton este a November 7 Kuitúr- oMhonban. Műszaki, szépiro­dalmi, természettudományos könyvek, folyóiratok és a leg­különbözőbb szórakoztató esz­közök várják a klubtagokat. * A PARK-MOZI RENDBE­HOZÁSÁRA ezidén közel 200 000 forintot költött álla­munk. A gépház felújítására és új gépek beszerzésére 80 000, a helyiség és az épület tatarozására 114 000 forintot fordított a vállalat. * PÉCSETT IS BEMUTAT­KOZIK a megye három leg­jobb vidéki kultúrcsoportja. Októberben a Beremendi Ce­mentgyár színjátszói a „Néma leven4é”-t, novemberben az újpctreáek a „Boci-boci tar- ká“-t, decemberben a bár! színjátszók Kodolályi János .Földindulás" című drámáját hozza színpadra Pécsett, az Ifjúsági Színházban. A bemu­tatóra a tanács meghívja a megye színjátszéfelelőseit, leg­jobb színjátszóit, akik az elő­adások után darabválasztaási. rendezési, művészeti vitákat tartanak. * GEBAUER ERNŐ, neves freskófestő-művésziink a Park- mozi után a Kossuth-mozi fali kepeit restaurálja. Ha ezzel végez, a Petőfi filmszínház falfestményeit hozza rendbe. Fényképpályázatot hirdetett a Dunántúli Napló és a Kép- zőműrvészetí Alap Kiadóválla­lata. A Dunántúli Napló az olvasók kérésére a pályázat határidejét október 16-ig meg­hosszabbítja. A Képzőművé­szeti Alap kiadóvállalatának pályázati határideje szeptem­ber 15-étn jár le. ÚJSZERŰ ELŐADÁSSORO­ZATOT tervez a megyei ta­nács népművelési osztálya az új oktatási idényben. A né­pek közötti barátság elmélyí­tése érdekében a megye nyolc járási székhelyén és két ki­sebb városában előadásokat, élménybeszámolókat tartanak a népi demokratikus országok fejlődéséről. Az előadásokat vetítés és kiállítás kíséri. Az első előadás előreláthatólag a Csehszlovák Köztársaságról szól. JegyelövéteW irodát nyitott a Mozi;,üzemi Vállalat a Szín­ház téren. Az íródra délelőtt 10 órától 12 -ig és délután; 3 érá­tól hat óira harminc percig tart nyitva és árusítja egy hétre előre a jegyeket, mindhárom filmszínház előadásaira. (5 óra és fél hét között azonban csak az üzpml iközönséigszariv’ezőkct látják el jegyekkel). A Moei- üaarm Vállalat igazgatóságé szeretné, ha a közönség a jegy- alővételi Irodáival fcaposof&to« .javaslataival, észrevételeivel, kívánságaival Jelentkeznék. * HUSZKA JENŐ, a híres ma­gyar zeneszerző táviratban üdvözölte a pécsi színház mű­vészeit a „Mária főhadnagy*’ rádióelőadása alkatmából. Rész let a táviratból: „Nagy öröm­mel hallgattam a „Mária fő­hadnagy” remek pécsi rádióé lő adását és hálásan köszönöm az összes szereplőknek, közremű­ködőknek és a kitűnő zene­karnak kiváló művészi mun­káját .. ” — 7M.909 UtogaMja volt a pécei mázaknak a második ne­gyedévben. „A Harag napja" c. magyar,, az „Északi Rofeánso- nck“ című szovjet és az „Aki szereti a taüeségét” című cseh­szlovák filmet több, mint 30 ezren tekintették meg. * A PÉCSI NEMZETI SZÍN* HÁZ meghosszabbitoHa » „Mária főhadnagy" című ope­rett előadását szeptember 22-- ig. Szeptember 23-án kezdődik tulajdonképpen az új évad, Bródy Sándor „A tanítónő’* című művének b emwtntásá* vol . * SZÍNES diafilmeket KÉSZÍTENEK a Baranya me­gyei fotósmkkörök a termelő- szövetkezetek fejlődéséről, a falu gyarapodásáról. Egyelőre nyolc színes dfafihn készül. A szigetvári Járási kultúrotthon fotószakköre már elkészítette színes diaifilmjét, melyet vetí­tenek U. A rózsafal termelő­szövetkezetet bemutató színes képsorozat mindössze M fo­rintba került. * TÁNCISKOLA KEZDŐDIK a November 7 Knltűratthon- ban szeptember 13-án ese féli órakor. November 14-én este 5 órakor pedig megkezdődik a szabó-varró tanfolyam is. A kezdő és haladó részvevőkei és minden érdeVSbődőt szíve­sen látnák. • 3® fctafccnjrflhwvctfMi-g'épet kan megy** ebben az eszten­dőiben. Az új gépeket azok * faflwak kapják meg, melyekbe a rossz utakon csak nehezen lelhetett a vádormozik gépeit számítani vagy szállítók köz­ben a gépeik megrongálódtak. Az új vetítőgépek tehát töké­letesebbé teszik a filmek be­mutatását és even felül meg­oldható lesz az a kívánság is, hogy a községekben nagyobb­részt szombaton és vasárnap legyen a filmcflőadés. FENYES EMLEKEK van, hogy ha Miksa császár nem érkezik meg idejében, a török legyűri ellenállását. Ezért az ostromlott várból küldöncöt meneszt a császárhoz. A küldöncnek sikerült is átsikla- nia a török ostromzáron, 'de a császárt, mível az még Bécsben volt, Győrnél nem találta.— Miközben Szigetvárnál patakokban folyt a hős védők vére, Miksa császár katonai felvo­nulásokat rendez és díszszemlét tart 20.000 fő­nyi lovasság és 30.000 gyalogos felett. A vár védői ugyanakkor arra kénysze­rülnek, hogy egyik rohamot a másik után vessék vissza. Augusztus 29-én különösen he­ves támadás veszi kezdetét. Szulejmán szul­tán mindenáron e napon akarja elfoglalni Sziget várát, lévén ez számára mindig szeren­csés nap: Belgrád cs Buda is éppen augusz­tus 29-én esett el. Ezért a szultán személye­sen jelenik meg hadserege előtt, hogy azt dön­tő rohamra buzdítsa. De ez alkalommal Szu- lejmánnak nem volt szerencséje: n várt győ­zelem helyett nagy vereséget szenvedeti. Szi­getvár védői nemcsak, hogy hatalmas vesz­teségeket okoztak a törököknek, hanem rabul ejtették a janicsárok parancsnokát és megöl­ték a tüzérség parancsnokát, Aliportugdt. — S míg a törökök letörten húzódtak vissza tá­borukba, a vár védői lelkesen ünnepelték nagy sikerüket, melynek fényét csak Zrínyi két jó barátjának, Bika Andrásnak és Orosz­tant Péternek elvesztése homályosított el. Az augusztus 29-én elszenvedett vesztesé­gek és a vereség arra késztették a törököket, hogy kissé lecsendesedjenek: augusztus 30-tól szeptember 5-ig a harc majdnem teljesen szü­netelt. De ez a szünet vihar előtti szélcsend volt s ezt Zrínyi igen jól tudta. A segítségbe vetett reményei hiábavalónak bizonyultak: a császári haderő tábornokai között marakodás kezdődött és Zrínyit sorsára hagyták. Szeptember 5-én a törökök új táma­dásokat indítanak és sikerül is nekik a főerőd bástyáját a benne felhalmozott készletekkel felgyújtani. Hogy ebben a törököknek csak szerencséjük volt-e, avagy tudatosan várták az erre kedvező pillanatot. — ezt eldönteni nem lehet, de e napon a szél iránya a vár bel­seje felé fordult. A lángok mindenfelé szét­terjedtek. Közben a tőrök támadások szünet nélkül folytatódtak: alig sikerült a védőknek visszaverniök az egyik rohamot, máris kez­dődött a másik. Eközben meghal Szulejmán szultán és Szokoloincs Mchmed minden áron el szeretné foglalni a várat, még mielőtt a ka­tonák között elterjedne a szultán halálának híre. A tűzvész mind jobban terjedt: lángoltak az épületek, istállók, a katonák elérkeztek ere­jük határáig s ezért Zrínyi elhatározza, hogy visszavonul a belső erődítménybe. Harc köze­pette, miután sajátmaguk is súlyos vesztesé­geket szenvedtek, sikerül a védőknek eltor- laszolniok magukat. Szombaton, szeptember 7-én kezdődik Szi­getvár haláltusája. A törökök lángoló labdá­kat, nyilakat zúdítanak a védőkre, kiknek utolsó men helye is csakhamar lángtengerré változik. Zrínyi maga köré gyűjti megmaradt katőnáit, és minden katonája: az ő bátor hor- vátjai és magyarjai egy emberként állnak mel léje, hogy elkísérjék a halálba... De nem­csak katonák, hanem sok asszony is magukra ölti a harcosok mezét. Mindnyájan díszbe öltöznek tehát. Zrínyi magához veszi a vár kulcsait, hogy az csak halála árán jusson az ellenség kezébe. A kapu megnyitására az egy szál tüzérnek Mirkó Sze- recsennek lcellene jelt adnia, de öt éppen a támadás előtt öli meg egy puskagolyó. Ekkor Hornét György gyalogos tip az ágyúhoz is meggyújtja a kanócot. A becsapódó löveg rést vág a török katonák soraiban. Zrínyi., aki mel­lett ott állottak segítőtársai, — Juranics zász­lós, Vük Papratovics, Kobács Miklós, Petar Patacsics, Csáki György, valamint mások —s vitézei élén a törökök közé rohan és csapata csakhamar elvész a beláthatatlan török tömeg között. A magyar nép hiv&n őrzi a törökök elleni háború nagy hőseinek emlékét, annak az idő­nek emlékét, amikor a horvát és magyar ha­zafiak vére együtt folyt a közös ellenséggel vivőit harcban. A főtéren kőoroszlán emlé­keztet Sziget hős védőire. Az ered kijáratának balján ma egy új síremlék emelkedik: ide temették azokat a szovjet katonákat, akik a fasizmus elleni, ha­zánk felszabadulásáért vívott harcban estek el. Éppen azon a helyen adták életüket, ame­lyen már annyi vér ömlött a haza szabadságá­ért. 1944 december 5-én a szovjet hadsereg felszabadította Szigetvárt. Az a föld, amelyet Sziget védelmének korában magyarok és hor­vátok vérükkel öntöztek, hős szovjet katonák vérétől is öntözött. Együttesen a harcban, együttesen az új élet felépítésében — ez az a. hagyaték, amelyet dicső őseink és a szovjet katonák hagytak ránk és amelyet mi híven fogunk őrizni. SZTEVANOVICS M1LJUT1N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents