Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-06 / 184. szám

DUNÁNTÚLI micmoisjÁaiAi M D P BA BANYA MEGYEI BÍZÓ xii. évfolyam, m. szám ARA: 50 FILLER K MAI SZAMBÁN: RnMfcczaftnk Hirosimára. (2. o.) — A varsói VIT ötödik napja... (2. o.) — A Szovjí-.anió Legfelső Tanácsának ülése. (2. o.> — A nagy elhatározás előtt. (3. o.) — A Dunántúli Napló postájából. (3. o.) — „Reméljük, miénk lesz a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaja. (3. oj — A Pécsi Nemzeti Színház művészei Somberekén. (4. o.) i'GA'N A k LAP 3 A SZOMBAT, 1955 AUGUSZTUS 0 Segítsék pártszervezeteink a tsz­előkészít ő bizottságok munkáját Teliesítiiík auousztas 20-ra telt vállalásaiaka! Pártunk Központi Vezetősé­ge ez év márciusa, „a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének továb­bi feladatairól” szóló határoza­tában olvashatjuk: „A Köz­ponti Vezetőség felhívja a párt minden tagját, mindenekelőtt a falusi kommunistákat, Ihogy céltudatosan és kitartóan küzd jenek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, az egész mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséért.” — Számos példa igazolja, hogy megyénkben a kommunisták igyekeznek eleget tenni e fel­hívásnak. Csaknem mindenütt, ahol termelőszövetkezeti elő­készítő bizottság alakult, a kommunisták személyes pél­damutatása volt a döntő lépés. Kisasszonyfán, Cserdibem, Drá- vasztárán, Kétújfaluban és másutt a pártszervezet titká­ra mondta ki elsőnek: „Belé­pek a termelőszövetkezetbe.” A munka java azonban csak akkor kezdődik, amikor meg­alakul az előkészítő bizottság. Tudvalévő, az előkészítő bi­zottság általában öt személy­ből áll. Ennyien kevesen van­nak ahlhoz, hogy egy községben minden olyan teendőt — szer­vezési és agitációs munkát — jó! elvégezhessenek, amit egy új termelőszövetkezet létreho­zása megkíván. Ezért minde­nütt, ahol előkészítő bizottság működik, a siker legfőbb zá­loga, hogy az előkészítő bizott­ság gazdája, irányítója és első segítője a helyi pártszervezet legyen. Mi sem igazolja ezt jobban, mint a hegvszen(már­tom példa, ahol a tsz előké­szítő bizottságot a pártszerve­zet magára hagyta, nem segí­tett a falu két utcájának lakói között lévő ellentétek megszün tevésében. Ez az oka annak, hogy az előkészítő bizottság nem tudott megbirkózói a fel­adatokkal. A községi pártszervezetnek — mindenekelőtt — hétiről-hét re meg teli szabnia azokat a feladatokat, amelyeket az elő­készítő bizottságnak el kell vé­gezni. Gödreszentmártonban, Cseréiben és másutt is szinte naponta megmondják az elő­készítő bizottságnak, kiket ke­ressenek fel a faluban és be­szélgessenek velük a tsz meg­alakításáról. Azért szükséges ez, hogy az előlkészítő bizott­ság ne ide-oda kapkodjon, ha- ■nem mindig tervszerűen — lé- pésről-lépésre — valósítsa meg a tennivalókat. Nem mindegy például az, hogy melyik gaz­dával beszélnek előbb vagy ké­sőbb. Vannak olyanok, akikre hallgatnak a faluban, követik a példáját, s ezért egyes gaz­dák azt mondják: „Ha az megy, akkor én is megyek.’• Cserdiben Balassa Vendel töb­bek között azt kérdezte a nép­nevelőktől: „Izsa Viktor is be­lépett?” Izsa már jónéhány uappal előtte aláírta a belépési nyilatkozatot, tehát volt mit válaszolni és belépett Balassa Vendel is. Az ilyen kérdések­ben a pártszervezet vezető- aége tud a legtöbbet segíteni az előkészítő bizottságnak, hi- szen ok ismerik legjobban a falu politikai és gazdasági ar­culatát. A tanácsadás, az irányítás azonban az előkészítő bizott­ságnak nyújtott támogatásnak csak egyik része. A pártszer­vezet minden népnevelőjének közvetlenül is részt kell ven­nie az új termelőszövetkezet megalakítását előmozdító aj*i- téciós munkában. Kétújfalu­ban az előkészítő bizottság ép­pen azért topog egyhelyben, mert a községi pártalapszerve- zet vezetősége, a párttagok nem végeznek politikai felvi­lágosító munkát. A pártvezető­ség megfeledkezett a népne­velőkről, nem tartottak nekik értekezletet, nem fegyverezték fel érvekkel a népnevelőket, s ezért azok nem is dolgoznak. A falu valamennyi kommunis­tája és a népnevelők tevékeny részvétele nélkül széleskörű agitációs munkát nem lehet vé­gezni. Fontos követelmény, hogy a községi pártszervezet — ott, ahol tsz előkészítő bi­zottság működik — kétheten­ként tájékoztassa a népneve­lőket a tsz-szervezés elöie.iala- dásáról, adjon nekik választ az időközben felmerült tisztázat­lan kérdésekre. Tanítsák meg a népnevelőket arra, hogyan kell megcáfolni a kulákok ál­tal terjesztett term elősző vet- kezet-eüeines nézeteket és név szerint mondják meg minden népnevelőnek, hogy az érte­kezletet követő két hétben me­lyik gazdával foglalkozzon. Ezt jeleníti a céltudatos és kitartó küzdelem a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztéséért, amelyről a Központi Vezetőség határozata szól. Az előkészítő bizottságoknak és a helyi pártszervezeteknek igen sokat segíthetnek a járási pártbizottságok munkatársai, instruktorai. Ezek az elvtársaik jónéhány községet, sek jól mű­ködő termelőszövetkezetet is­mernek. A cserdi előkészítő bi­zottságnak senki nem nyújt­hatott volna nagyobb támoga­tást, mint Pari József elvtárs. a járási pártbizottság instruk­tora. Pári elvtárs ismeri az egész járást, anrv’ik rpír,d.»o termelőszövetkezetét. A népne­velőknek, kommunistáknak, s az előkészítő bizottság tagjai­nak beszélt a szentiőrinci Út­törő Tsz életéről, a helesfai Uj Elet Tsz tagjainak jövedel­méről, érvekkel, példákkal fegyverezte fel a cserdj ter­melőszövetkezet létrehozásáért dolgozó párttagokat és párton- kívüliéket. S amikor már ki­mondták a tsz megalakítását, — de kevés tagja volt még a cserdi tsz-nek, — Pári elvtárs négy napot töltött a községben és mindenütt ott termett, ahol a legnagyobb szükség volt út­mutatásokra, tanácsokra. De példáinak vehetjük Bertus Im­re elvtársnak, a sellyei járási pártbizottság másodtitfcárának tevékenységét is. Bertus elv- ián? szinte állandóan vidékien tartózkodik, mindenütt szót vált néhány dolgozó paraszttal, segít a helyi pártszervezetnek, a tsz-előkészítő bizottságoknak. Ezeknek az elv társaiknak a példáját kell követnie minden kommunistának, a járási párt- bizottságok, járási tanácsok munkatársainak, gépállomások dolgozóinak és nem utolsósor­ban a váróéban — üzemekben, hivatalokban — dolgozó párt­tagoknak is. Az utóbbi időben igen keveset hallhatunk arról hogy az üzemi és hivatali párt- szervezetek — a városból kommunista agitátorokat küld­tek ki valamelyik községbe, hogy segítsenek a helyi párt­szervezetnek a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztésé­ben. Súlyos hiba lenne azt gon dőlni, hogy most már nincs szükség falun az üzemi mun­kások népnevelő munkájára. Ellenkezőleg, az üzemi és hi­vatali pártszervezetek már most a cséplés idején — atsz- ek patronáláisán, a betakarítás munkáiban való közvetlen részvételen kívül — agitáto­rok kiküldésével Is nyújtsanak segítséget a falunak. „Tavaly vasárnapomként küldtünk ki falura agitátorokat” — mond ták a Bőrgyárban. Küldjenek most Is, neesaik a Bőrgyárból, hanem minden üzemből. A fa­lus, pártszervezetek várták a városi kommunisták segítségét. Pannónia Sörgyár Soproni Ferenc műszaki osztályvezető h. — Augusztus húszadikára vállaltuk, hogy havonta 1000- 1200 hektoliter sörrel többet gyártunk. Hogyan tudjuk vég­rehajtani Ígéretünket? Minden lehetőségünk meg van rá, még akkor is, ha a harmadik negyedéves tervünk sokltal magasabb, mint a második negyedé. Az első félévi ter­vünket is 118.8 százalékra tel­jesítettük, pedig sűrűn gátolta termelés menetét az áram­szünet. Mégis nemcsak hogy túlteljesítettük, hanem hóna­pok alatt nagyszerű sza&^gár- da alakult \ki. 12 okleveles sztahanovistánk, 8 kiváló dol­gozónk és 3 szakma kiváló dolgozónk lett! Hét hónap le­forgása alatt a dolgozók har­minc újítást nyújtottak be, amelyből 21-et el is fogadtunk és alkalmazunk. Az újítások által megtakarított összeg 102 ezer forint! Újítási díj­ként fizettünk hat és félezer forintot. A legjelentősebb újí­tás Somogyi Jenő, vállalatunk főmérnökéé, amellyel már ha­vonta háromezer hektoliter­rel több sört gyártunk! Mohácsi Selyemgyár Frei Lajos főmérnök. — Dolgozóinlknak komoly nethéteségektel IkeGil meigíN'r- kózniiuk. Most kezdtük el a kre/pp-műselyemszövet gyártá­sát. Szövőinknek csak mint­egy harminc százaléka ismeri ezt az anyagot azok, akik már annakidején — hét évvel ez­előtt — dolgoztak vele. Na­gyon nagy gondot kivsm a kreipip-müselyem. Kí4~vetős áru és ha a vetülök sorrend­je felcserélődik, hibás lesz az anyag. Tehát az új ánu gyár­tásának beindítása elég nagy gondott okozott nekünk. De azért ennél nagyobb problé­mát is megoldottunk már, úgy hogy most sem riadunk vissza a nehézségektől. Első teendőnk az, hogy megszervezzük a műnkamódszarátadó brigádot. A brigád tagjai között lesz Win,kert Anbalmé, Szabó Já­nos,né, Papp Miiíclósné. Már eddig is nagyon hasznos taná­csokat és módszereket adtok a fiatal szövőiknek. Nagyobb gondot fordítunk a gépeik el­len,őrzésére is. A gépekre fel kellett szerelnünk az — eddig nem, vagy nagyon régen hasz­nált — fiótaváltós szekrénye­ket. Bizony töfclb fiókváltós berendezésünk rossz állapot­ban volt. Ezért kezdetben sű­rűn előfordultak a géphibák. De azon vagyunk, hogy a ter­melés most már minél simáfö*- ban menjen. Pécsi Bőrgyár Bérezi Pál igazgató. — Ismét elnyertük az él­üzem zászlót. Ebben az eszten­dőben már másodszor. Üze­münk teljes termelési értéke a második negyedévben: 105.7 százalék, vagyis 6.5 százalék­kal több mint az első negyed­évben. Termelékenységi terv­teljesítésünk 104.8 százalék lett. Körülbelül 4 százalékkal több mint az első tervnegyed­ben. Az önköltségcsökkentési tervet 2.5 százalékkal szintén túlteljesítettük. Ezeket az ör­vendetes eredményeket nagy­részt annak is köszönhetjük, hogy igyekeztünk pontosan alkalmazkodni a gyártási tech nológiához, több hasznos újí­tást bevezettünk és úgyszintén több új termelési módszert is alkalmaztunk. Másodszori él- üzemhelyezésünk ezután még nagyobb sikerek elérésére ösztönzi dolgozóinkat Pécsi Gázmüvek Szerelik a komlói Ill-ns akna fény­jelzéses a kna szállító - gépét A komlói Béta-akna mellett pár kilométerre épül az új III- as akna. A külszíni munka dandárját már elvégezték: a transzformátor-házba már be­szerelték a gépeket, a szállító- aknán már magasodik az akna­torony. A munkákat a terv szerint folytatják tovább: jelenleg a 380 méter mélységűre tervezett szállítóaknában, amelynek mé­lyítésénél már túlhaladták a 300. métert, az egyes szintek aknarakodó ablalf/ai vasszerke­zetének beszerelését végzik,— Serényen dolgoznák az akna jelzőberendezéseinek készítésén is. Ez az új akna lesz Komlón az első, amelyben a biztonsá­gos munkát fényjelzés szol­gálja. Az aknacsatlós és az ak­nagépész munkahelyén kis vi­lágító táblát szerelnek fel, amely jelzi az aknaszállítás munkafolyamatait: személy- ■ szállítás, csilleszállítás, stb. Az I1 újszerű jelzőberendezés érde­kessége, hogy a jelzőberende­zést Komlón tervezték és kom­lói dolgozók is szerelik fel. A szállítógép szerelésénél ír­jál haladjak: a szállítógép mé’ ebben a hónapban megkezd; próbaüzemelését. Pár nap múlva megkezdik ■ 4000 köbméteres veniillátc felszerelését, amely a Kossuth- bánya „B’‘ mezejét Is ellát)" majd friss levegővel Rajnls Béla műszaki osztály- vezető h. — Üzemünk dolgozóinak egyrésze, jelenleg tervenfelüli feladatot hajt végre. Mintegy 5.8 kilométer hosszú gázveze­téket helyeznek el, amelyen át a „fekália”-gáz eljut a por­celángyárba. Ez a gáz régeb­ben teljesen veszendőbe ment. Most ,termelési célokra fel­használják: a porcelángyár­ban „fekália” gázzal égetik a cserépkályha csempéket. A vezeték már 3 kilométer hoez- szúságban elkészült. A szere­lést Rajnai Alajos sztahano­vista szerelő tizmkéttagu brigádja végzi. Az Alkotmány ünnepe tiszteletére vállaltuk, hogy augusztus 13-ára a gépi berendezést felszerelik. A ha­tárideje ennek a munkának augusztus tizenhatodika volt az eredeti terv szerint. A munkálatok eddig előrehala­dott állapota bizonyítja, hogy ígéretüket valóra is váltják. Célunk az, hogy a gázvezeték hálózat megépítését és teljes üzembehelyezését a leh'ető legrövidebb időn belül végre­hajtsuk. Ezzel megjavul a vá­ros gázellátása is, mivel a „fekália” felhasználásával te­kintélyes mennyiségű gáz fel­szabadul. A Gázmüveknél egyébként nemrég vezettek be egy na­gyon jelentős újítást is, éppen Rajnis Béla ötlete alapján Az üzemnek volt egy rossz. selejtre ítélt benzinmotorja Rajnis elvtárs elgondolása révén a motort megjavították, és ,.univerzális” géppé alakí­tották át. A gép négy munka- folyamatot végez el: víz- szivattyú, — légkompresszor, — éjjeli munkánál áramfej­lesztő, — és az utcai csőháló­zat motorikus tisztítását is el­végzi. Különböző munkálatok­nál komoly segítséget jelent a gép üzemeltetése. Rajnis Béla elvtárs megérdemelten kapta a 2 ezer forintos újítási jutal­mat. Négy millió forint munkavédelemre A Pécsi Szénbányászati Tröszt ebben az évben a tava­lyinak több, mint kétszeresét, több, mint 4 millió forintot for­dít munkavédelmi beruházá­sokra. Az év eddig eltelt Időszakáig tröszt mindhárom bányake­rületében újabb kazánokat épí­tőitek a bányászfürdők meleg, vízellátásának javítására. A beruházások nagyobbik része az év második felében kerül megvalósításra: Pécs- Vasason négyszáz személyes, Fécsbányán pedig 1200 szemé­lyes új, korszerű fürdő építé_ sét már megkezdték. Ezenkívül a pócs-vasasi lakótelep ivóvíz- ellátásának javításáért új víz­torony építéséhez is hozzálát­tak. A csővezetékhálózat bőví­tésével a pécsszabolcsi István_ akna környéke lakosainak ivó- vízellátása javul tovább. Pécsbányán, ahol már 1853- ban megkezdték a szén bányá. szását, több, ' mint 100 éves hiányt pótolnak: orvosi rende­lőt építenek. A nagyarányú munkavédel­mi építkezések mellett számos kisebb, de fontos létesítmény is a munkavédelmet szolgálja: többek között csaknem 60 ezer forintért a bánya levegőjét frissítő újabb ventillátorokat szereznek be. — AZ IDEI VASUTAS KÉP­ZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST — az újító-kiállítással együtt — Budapesten, a Városligetben rendezik meg. A kiállításon, a pécsi, miskolci, szegedi, szom­bathelyi és debreceni vasutas képzőművészeti körök is gaz. dag anyaggal szerepelnek. Elkészült a komlói Béta-aknát és a Kossuth-aknai főteret összekötő kötélpálya A komlói Béta-akna sze­nét több. mint hét kilométe­res kötélpálya szállítja a szénosztályozóig. Ezt a kötél­pályát a szénosztályozótól 800 méterre fekvő Kossuth-alknai fatérig meghosszabbították. Ezzel lehetővé válik, hogy a biztosításhoz szükséges bá­nya-fával ezen a kötélpályán lássák el Béta-aknát, ahova jelenleg a bányafát 4 teher­autó szállítja. A meghosszabbított kötél­pálya üzemszerűen a jövő héten kezdi meg működését. cdutóhdajdoneiok D ordőra festett teherautó fordul a kombájnszérü mellé. Rendszáma: UB. 249. — Ajtaján felírás: „Táncsics Me­zőgazdasági Termelöszöv. — Majs." Mi a csoda, hát annyi­ra „szenved a kolhozokba hur­colt magyar parasztság”, hogy teherautóra is telik? — Bár előbb megkaphattuk volna január 30-ánál és leg­alább kettő lenne belőle — nyilatkozik Erdélyi bácsi, tsz- ilnök. Majsnak Bóly a legkö­zelebbi vasútállomása vagy Mohács. Mindennap négy-öt ogatunlk járt el műtrágyáért, ízért—azért fuvarba s átlag minden négy hétben tönkre­ment bele egy ötezer forintos ’•jáskocsink. A teherautó 83 tzer forintba került, de máris nsszafizette az árát — ha má­in izem, hát az építőanyag- tvarozáson. A múlt esztendő­in ugyanis csak fuvarköltség- ? 64 ezer forintot fizettünk ki igeneknek — ez a Csepel nőst megőrzi részünkre a ■>ínzt. Azért mondtam, hogy oár előbb is meglett volna, mert akkor már építkezéseink­nek is végén járnánk, ugrás­szerűen nőhetne új istállóink révén állatállományunk. A zsákokkal megtetézett te­herautó a tarlóról kikapaszko­dik az országúira. A baranyai országutalkon összetalálkozha- tik a mohácsszigeti Vörös Fény, a palotáboesoki Petőfi, a mdgocsi Rákosi, a mekényesi Uj Alkotmány, a harkányi El­ső Megyei Tanácskozás teher­autóival, a hetvehelyi Sztálin dömperével is. Hét termelő- szövetkezetünk tagjai vásárol­tak eddig teherautót, ezzel is mutatva, hogy a közösben jó­val többre telik, mint az egyé­ni gazdaságban. (Megjelent az MDP Bara­nya Megyei Párt VB. és a Mezögazd. Igazg. „A jövő útján’* c. kiadványában.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents