Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-28 / 202. szám

4 NAPLÓ 1955 AUGUSZTUS 28 Készülünk a bányásznapii-a BÉTA-AKNÁN * l/asáitiúfU Uiéttika... Egy hét múlva ünnepeljük a bányásznapot. Lesz nóta, vi dámság, színes mulatság a pé esi, komlói bányatelepeken Szinte véget nem érő sport, kultúrbemutatók, táncverse nyék s délelőtti gazdag felvo­nulások tarkítják majd ezt napot... De még éppen egy hét vá laszt el bennünket ettől a nap tói s ez a hét lázas készülő­déssel telik el, valamennyi bá­nyaüzemben. Hogyan készüllőd neik Béta-aknán? Kérdezzük csa.< meg a kommunistákat fiatalokat vagy akár az üzem vezetőjét! © Tizennégy kommunista üli körül a párttitkár asztalát Népnevelők... A lámpákat lá­buk mellé eresztették, néme­lyik térdén keresztbefektetve szerszámok, rövidnyelű fej­szék. Néhány perc múlva le- száilnak délutáni műszakra, miután megbeszélik a bányász­őrséggel kapcsolatos feladato­kat. Kostyák Mihály titkár elv­társ beszel: — Mindennap 14 vagon szén terven felül... Nem lesz sok. Igaz? Töprengenek, latolgatják az esélyeket, de hát ünnepellhet-e méltóképpen a bányász más­ként, minthogy több szenet ád?l — Meg lesz... 1 — mondja az egyik, helyesli a másik is, aztán valamennyi. Nagy Ígéret! Hiszen ha valami nem várt akadály közbejön, nem lesz több csak a terv és akkor mi lesz? Erre is számítanak. — Legalább két alkalommal 50—55 vagonnal kell többet ad­nunk — így vélekedik a titkár. Ellenvetésre nem talál. De Vő rös József csapatvezetőnek ké rekne is van: — Az üzemvezetőség ne csak nagy termelő napokon biztosít son fát, hanem rendes műsza­kosa is. Tegnap is olyan vas tag fát kaptunk, hogy alig tud tűk felhúzni a gurítóba . .. A párttitkár feljegyzi: igen ez jogos panasz, hallotta már a többiektől is. Az üzemveze­tőséggel közli a hallottakat és valamiképpen segítenek a ba jón. A tizennégy kommunista el hagyja a pártirodát. Leszállnak és folytatják a bányászőrséget, hogy Ígéretüket valóraváltsák a bányásznapig naponta 14 va gonnal több szenet hoznak fel színre... 1 «5 Karasz László DISZ titkárt szerencsére az ajtóban sikerül elcsípni. Éppen a komlói DISZ- bizottságra indul értekezletre.. — Tudunk az Ígéretről Nyolcvan ifjúmunkás vállalta a bánvászőrséget. Fábián Albert Dicső Ferenc fiatal vájárok 125—130 százalékos teljesít­ményt érnek el naponta ... — ÉS az üzem kultúrcsoport ja készül-e a bányásznapra?- Természetesen. A színját­szókkal Karinthy Frigyes né­hány humoreszkjét tanítja be Dicső Lenke kultúrfelelős és Gerdán Illés vájár. A táncosok vezetője Gábos Zoli csillés. Mostanában minden délután próbálnak . -. — Hol lesz n kultúrműsor? — A bányásznap előestéjén tartjuk a Ságvári legényszállás kultúrtermében. Utána regge- üg tartó táncmulatság lesz,.. — És vasárnap? Élenjáró parasztasszonyok értekezlete A megyei tanács és az MN- Db/ megyei elnöksége kö­zős rendezésében szombaton délelőtt aktívaülést tartottak a pécsi járási tanács nagy­termében. Az értekezleten a megye legjobb termelőszövet­kezeti és egyénileg dolgozó parasztasszonyainak részvé­telével megvitatják a szövet­kezeti mozgalom fejlesztésé­ben az MNDSZ-asszonyokra háruló feladatokat. Vida Andrásáé elvtársnő, az MNDSZ megyei elnöke a többi között elmondta, hogy a mágocsi termelőszövetke­zetben az idén százhúsz asz- szony dolgozott a közös gaz­daságban, a megyében több. mint ezer asszony szerezte meg a kétszáz munkaegysé­get. Az ócsárdi Lippai Imré- né másodmagával tizennégv mázsa búzát kapott előleg­ként. A beremendi, oldi, szu- limáni tsz nő tagjai rendsze­resen felkeresik az egyénileg dolgozó parasztasszonyokat. hogy meggyőzzék őket a szö­vetkezetbe való belépésről. A továbbiakban Vida elv­társnő arról szólt, hogy az asszonyok munkáiéra, áldo­zatkészségére ezután is szá­mít a párt. Mindenekelőtt a maguk példájával bizonyít­sák be a még egvénilee dol­gozó paraszta«s7onvoknak, hogv a term el őszövetkezet hon találják meg igazi boldogulá­sukat. Szinte valamennyi felszó­laló hangsúlyozta: a termelő- szövetkezetek nagyot léptek előbbre ebben az esztendő­ben, s eredményeik nyomán egyre többen kérik felvételü­ket. Az újpetrei MNDSZ el­nöke, tavaly kilépett, az ér­tekezleten elmondta: vissza­megy a tsz-be. Bissén még nincs tsz, de — mint ezt órruicht Jánosné egyéni pa­rasztasszony elmondotta, — szeretnék megalakítani, csak­hogy a pártszervezet és a ta­nács nem támogatja őket. Farkas Vendelné, az újon­nan alakult szulimáni tsz tagja arról beszélt, hogy ő öt éve harcolt a szövetkezet meg alakításáért s most végre si­került. Jól jártak; nemrég öt kiló búzát osztottak előleg­ként, volt olyan tsz-tag, aki öt hónapi munka után hat mázsa búzát vitt haza, s még hol van az év vége... A na- poKban tíz család kérte fel­vételét a szövetkezetbe. Csá- nyi Ferenc né a mágocsi tsz asszonyainak jövedelmével dicsekedett: zömük kétszáz­nál több munkaegységet ért el. — A múlt években sokszor bíráltak bennünket a gazos földek miatt — mondotta Ba­logh Bálintné, a nagyharsá- nyi tsz tagja. — Az idén ösz- szefogtunk, és négyszer is megkapáltuk a kukoricát. Jó termést várunk. Búzából öt és fél, árpából négy és fél kilót, osztottunk egv munka­egységre. Nemrég négy új tag jelentkezett. Ezután is ápoljuk a tsz és az egyéniek barátságát, beszélgetünk ve­lük, hivjuk őket közénk. Az értekezleten felszólalt Lemíe Géza elvtárs, a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság oktatási főelőadója is. A többi között felhívta az asz- szonyok figyelmét: necsak a terméseredményekről és az osztalékról beszéljenek a kí­vülállókkal. Az asszonyokat lealnkább az érdekli: mennyi ruhát vásároltak abból, vet- tek-e bútort, függönvt, sző- nveget. építettek-e házat. Az asszonyok arra kiváncsiak, hogyan élnek, hogvan járat­ják gvermekeiket, és ígv to­vább. A számok hasznosak, de elsöco-ban az asszonyok sze’n pontiából kall azokról beszél­ni. könnyebben megértik. mi­ért clönvó« szamukra a ter­melőszövetkezet. Sok szó «sett orról is.hoev a tprme'ős7ö-»etk°zp»o.i< egv része be'p’é fordult, nem igyekszik tavléiszámát gya­rapítani. Czégésiy elvtárs, a megyei tanács tsz osztályá­nak vezetője elmondotta, hogy az úi topokkal több föld- iiik. jr>"nikáske7'"’'z Ipsz. bpl- g’D’T’rlt*1 «1 fnle% n k^7^nrv* ~ vWNki uriát*»'' f -vrf-V-of nV(,\rpnV tokát a fellesztés h-»«znára válik a szövetkezetnek. Az értekezlet Vida András- né elvtársnő összefoglalójával ért véget. — Százötven, Béta-aknai fia- é tál vonul fel Komlóin. Visszük f a Központi Vezetőség vörös a vándorzászlaját, amely már (> féléve nálunk van. Remélem i nálunk is marad ... Azonkívül \ most vonulunk fel először a f „József Attila“ DISZ alapszer- t vezet selyemzászlajával, ante- f lyet jutalmul kaptunk a DISZ- ' bizottságtól. Ennyit a fiatalokról. © Télutón négyóra. Mátrai Ár­pád üzemvezető hazakészülő- i dik. Azazhogy csak ebédelni i megy, mert este értekezlet a ' trösztinél. Béta-akna az utób- ( bi időben nagyon szépen feltor- i názta magát a komlói aknák i élére. És ezt a helyet elég rég- i óta tartják is. Mi ennek az < oka? — Szerencsés csillagzat alatt 1 születtünk... Furfangos vélemény, ő ma- k ga is csak nevet rajta. De az- \ tán elmondja, hogy elsősorban \ a bányászoknak és a műszaki- - aktnak köszönhető. Nagyon jó | gárda“ verődött össze itt az utóbbi esztendöben.- Ügyesek, szorgalmasak. Semmi más fortélya nincs a i dolognak. De ehhez még hozzájön a jó ' vezetés is, Mátrai elvtárs sze­mélyében. Nagy része van ab- ‘ ban, hogy az egy főre eső ter­melési mennyiség Béta-aknáin 1 sokkal magasabb mint a többi1 üzemeknél. Ami pedig a bányásznapot il- ’ Ieti... Mátrai elvtárs most az , egyszer nem a termelésről, ton­náról, minőségről beszél, ha- , nem másvalamiről. Az ernbe- , rek, — s ő rnpga is — máskép- , pen is készülnek a bányásznap- ( ra. — Visszaemlékezünk ... Ép- < pen tíz esztendeje, hogy végez- i tem az egyetemen és mint fia- ' tál mérnök, Várpalotára érkéz- ' tem. Még romokban volt min- < den... Pincében lakott, nyirkos, om-' ladozó falak között. Deszkából J elkerített magának egy helyet, » ott aludt. a Azután... $ — Hogy elrepült ez a tíz év! ^ És most itt tartok: Szép la- ^ kásom van. És családom • • • 5 Jövő héten tízezer forint hű- i ségjutalmat is kapok. A bá- ; nyász.napon nemcsak Mátrai i Árpád üzemvezető, hanem a f Béta-akna valamennyi dolgo- f zója visszaemlékezik maid a t megtett útra: honnét indultak jl el a — ... megbecsülésig. if _________ ( < l&yadéttap maefgx^áfa... i } \ f ■ (Szívleld meg e sorokat! Sárga ruhá- ban ültél az asztal végén. Neved nem írom le, mert nemcsak rólad van szó, hanem sok, vagyon sok hozzád ha­sonló fiatalról. Mondom, leültél, épen akkor, ormikor Futó János panaszkodott. Rátok, fiata­lokba. Futó öreg ember már, család.ja van, a gyerekek fel is cseperedtek, de ő még mindig az, aki volt: egyszerű, becsületes téglagyári munkás. A légy-’ nek sem árt, szorgalmasan dolgozik és mégis ... némi megbecsülésre vágyako­zik, ami helyett csak gúnyt, megaláz- tatást kap... mert nem tud rendesen beszélni, akadozik a nyelve, furán ejti ]ci a szavakat... Emlékezz csak, mit mondott: Akármerre megyek az üzem­ben, mindenhol csúfolnak a fiatalok, utánam kiabálnak, utánozzák a beszé­demet ----- Hát ha már nem tisztelik be nnem a kort, legalább azt vennék fi­gyelembe, hogy három gyerekem tan. Gondoljanak az apjukra!” ... Sokan ültünk az asztalnál, vala­mennyien egy kicsit szégyeltük magun­kat, — helyettetek! És te — a magad nyughatatlan, kissé felelőtlen tizenhat éveddel — hangosan elvihogtpd magad. Az az öreg néni, úgy tudom, 74 éves és Kati néninek hívják — mögöttünk ült az ablaknál — szintén csak hajto­gatta fejét és ráncbafutó szájából ke­serű, feddő szavak buggyantak elő: „Engem meg egyszer fel is löktek! A...! Nem lehet ezekkel szép szóval bánni.... Mindent megengednek nekik...“ Krácsa Andort is ismered? Tizennyolc éves fiatal legény — meg kell hagyni, jól, szorgalmasan dolgozik, — csakhogy ...Mit is mondott róla Ráth Jánosné? „Tíz ördögnél is rosszabb...!” A kör­nyéken meg-megvámolja a gyümölcs­fákat, munkatársai iránt szemtelen, és hogy mást ne említsek, amikor valaki figyelmeztette, azt vágta rá: „Pofa be öregem, mert megcsapkodlak ..De amikor erre a szemtelen hangra nyak­levest helyeztek neki kilátásba, egy­szerre intőleg emelte fel az ujját: „Na­na! Azt nem szabad. Demokrácia van..." És Léb Jóska? DISZ könyvébe nem tudtak bélyeget ragasztani, mert szerel­mes verseket jegyzett fel, lapjaira! Az eset hallatára a DISZ-titkár is csak vállát vonogatta: „Mi lenne, ha minden­kinek fegyelmit adnánk...?!” Nem sorolom tovább, miféle pana­szok hangzottak el a Dunántúli Nap­lónak az I. számú Téglagyárban meg­tartottfogadónapján, hiszen ott voltál, hallottad. Bár csak Pécs és Komló va­lamennyi fiatalja ott ülhetett volna, akkor a padokban. Mert ez a probléma túllépi üzemetek kapuját. Nézzél csak be egyszer a Kossuth Lajos utca egyik szombat-vasárnap esti tánchelyiségébe. (Nem nevezem meg melyik, vezetőik remélem tudják, melyikről van sző). Az ember beleszédül egyes párok vad rángatózásának tiszta látásába. S a lányok? Köztük is akad ilyen. Nem, nem! Nem a szűk szoknyáról van szó, hanem arról a semmitmondó, suta arckifejezésről, amelyet még a ripacs­módra felkent pirosító sem takar el. Igen! Az arcukról, mozdulatukról lesír a közöny minden iránt, ami már nincs összefüggésben a tánccal, kapualji sut­togásokkal. És a legszomorúbb: a ma­mák ott ülnek körben a pádon és. a ha akad is olyan anya, aki fölsóhajt: „Az én koromban más volt. Próbáltam volna én így táncolni...!” — a figyel­meztető, nevelő szó mégis elmarad. Sőt, egyes mamák „büszkék”, mert hogy lá­nyukat mennyire „körülrajongják.” Pe­dig ezt a vonzalmat nem okozza más, mint a közös jellemvonás: a jampec- léhaság. ...Messze hajítottam, a követ? Nem hiszem, mert az öregek iránti tisztelet­lenség, vagy egy DISZ tagsági könyv semmibevevése is —i később a munka lebecsülésén át — ide vezet. És innét már csak egy lépés a felelőtlen házas­ságig, amelyben ki tudja meddig félte­ivé g két fiatal élet...? Pirulsz, ha ol­vasod e sorokat? Lehet, hogy igen, lehet hogy csak vállat vonsz: „Ugyan! Engem ne oktasson senki..Pedig — még ha kellemetlen is — nem árt, ha az igaz­ságot néha keményen ránkolvassák.... Tudom, most azt mondod: „Hátha az öregek annyira okosak, miért nem fi­gyelmeztetnek bennünket?" Ezt mon­dod, azaz, hogy csak gondolod. De mond ki bátran! Igazad van. Ezen a fogadóórán résztvett az üzem vezetője is: Neu Mátyás elvtárs. Hallotta Futó panaszkodását, de csak annyi volt a véleménye: „Hiába beszél nekik az em­ber ..Már minthogy a fiataloknak. Amikor Léb Jóskáról volt szó, mosoly­gott. Krácsa Andort említették? Eny­ugit mondott: „Szorgalmas gyerek...." De amikor a DISZ vezetőség egyik tag­ja bátran elmondta, hogy nem sok se­gítséget kapnak a vállalat vezetőségé­től, akkor felpattant, letorkolta, v'gül nem hagyta kibeszélni sem, hanem gúnyos megjegyzésekkel hozta zavarba. Bizony, ezen a beszélgetésen kibújt a szög a zsákból: Neu elvtárs nem na­gyon szeretheti a fiatalokat. Pedig az üzem nagyon szép eredményeket ért el az utóbbi hónapokban, s ha ehhez hozzá tesszük még, az üzem létszámának nagy részét fiatalok teszik ki?! Érdemes Neu elvtársnak is ezen elgondolkoznia ... No igen, volt olyan is, aki szerint csak a „pofon, a verés, és a kirúgás" hozna megváltást, a fiatalok egynéhányának magatartására. Köszönjük ezt a javas­latot. Nem kérünk belőle. Apáitokat eleget verték, alázták a satupadok mel­lett. A mai ifjúságnak más életet, jövőt alapozunk.., Csakhogy kettőn áll a vásár! Tizenhat—tizennyolc—huszonegy éves fiúk, lányok! Kinőttetek a gyerekcipő­ből. Ebben a megyében vannak szabó­illések, vörösjánosok, barbélyjúliák ... akiket példaként követhettek munkában — magatartásban egyaránt De attól függ, — sárgaruhás kislány — meglát­játok-e az élet igazi, nemesebb értel­mét. Nem lesz nehéz. ... Csak meg kell próbálni. RAB FERENC A szerkesztőség postájából ószst Sásdon is leső. teuntfas-zöveikezet Cokát kapott Sásd a felszabadulás óta: a k' Rákóczi és a Szabadság utca betono­zása. a kibővített napköziotthon óvoda, a kor­szerűen felszerelt bölcsőde, a vezetékes rádió- hálózat, a tüdőgondozó, a pártbizottság új épü­lete, a gépállomás létrehozása, a most elkészült korszerű emeletes iskola, a befejezés előtt álló pedagógus lakások és még hosszan sorolhat­nánk tíz év eredményeit. Községünk dolgozói eiéltányolják is az álla­munk által nyújtott nagy segítséget. Gabona­beadási kötelezettséget valamennyi gazda tél­iesítetté. Dolgozó rMraszejaink azonban jövőre még ifibbet akarnak adni népünknek; terme­lőszövetkezetet alakítanak. Néhány héttel ez­előtt arról számoltunk be, hogy a sásdi dol­gozó parasztok megindulnak a nagyüzemi me­zőgazdaság utján most azt mondhatjuk, hogy megindullak. Eddig is többen aláiriúk már a belépési nyilatkozatot és a belépők száma nap- ról-napra. gyarapodik. Egyre jobban szétoszlik a „köd", amellyel az ellenséges elemek igye­keztek a becsületes dolgozó parasztokat félre­vezetni. Nem sikerült tervük, de a párt terve sikerül, mert Korbacz István és gazdatársai meggyőződtek arról: jobb a termelőszövetke­zet az egyéni gazdaságnál. A sikerek láttán egyre dühödtebben támad az ellenség: Próbálkoznak megtéveszteni a dolgozó parasztokat, gúnyolják, becsmérlik azokat, akik a tsz-alakítás gondolatával fog­lalkoznak. A kommunisták, a pártszervezet népnevelői azonban mindenütt ott vannak, s fényt derítenek a kulákok hazug rágalmai­nak céljaira. Ezért mondhatjuk: őszre lesz termelőszövetkezet járásunk székhelyén Sás- don is. SZITA ISTVÁN vb.-elnök. (ü j ujjtsűk a mák$> üllőt! A megye egész területéin megkezdődött a mákgubó gyűj­tése. A járások között ver­senyt indítottak s ebben a szi­getvári járás vezet, mert csak- n«n 100 százalékot teljesített. A gyűjtésiben résztvesmeik az úttörőcsapaéck is és a kis paj­tások minaenütt igen szorgal. másán dcfgoanak. Kitűnt szor­galmával József Lajos IV. osz­tályos szigetvári pajtás, aki kö­zel egy métermázsa mákgubót vitt már a földmű vessző vetke­zeti begyűjtőhelyre és ifj. Bá­lint Lajos V. osztályos magyar bólyi pajtás, aki 36 kg mák­gubót gyűjtött. Lovas Jánosné. Két éve tart © leveleigetés a városi tanács c* Tu rmon n Gyula Pécs. Kossuth Iajos utca 91 számú lakos lüzött. A levelek egyre gyűlnek, so­kasodnak, de a panasz — hogy ,Tarányi Béla, a volt háztuVI'lonos szüntesse be a ga'ambtarlá't. — a mai napig sem intéződött el. ,Sirányi Bé'a most 's ligv rendelkezik, mintha tulajdo­na volna a ház. A li't lat.6 egyikét sem engedi a padlás­ra, hogy mosás után ott szárítsák a fehérneműt. Így azután arra kényszerülnek, hogy az udvarban teregesse­nek. A röpködd galambok meg összepiszkítják a ruhá­kat! Hiába voR a városi tanács tikárának. Tamás József elv társ utasítási», síiket fülekre talá't a Pécsi Rádió bírálata Is. Úgy gondoljuk, elérkezett az ideje, hogy az utasítás végrehajtását, elmulasztó sze­mélyt felelősségre vonják. Hozzák rendbe a görcsönyi kastélyt Ez év elején a megyei pártbizottságon keresztül felhívtam már a megyei tanács figyelmét az elhanyagolt görcsönyi kas- télyra. Intézkedés nem történt. Március 29-én a „Tanácsok Lapjá"-ban megjelent egy cikk, amely arról számolt be, hogy a görcsöstyi kastélynak nincs gazdája. Három szerv is használja: a heiyi tanács, az Augusztus 20 Termelőszövetkezet és a Pécsi Állami gazdaság, tatarozásáról és vendbe hozó sáról azonban egyik sem gondoskodik. A cikk megjelent, a panasz ma is panasz: nem tett semmit a megyei tanács város- és községgazdálkodási osztálya a kas­tély rendbehozása érdekében. Azt mondják a járási tanácsnál is és a megyei tanácsnál is, hogy a tatarozás sokba kerül. Kérdem én: ha most sokba kerül, később nem lesz-e több? Több lesz, mert jobban tönkremegy. Megérné rendbehozni, mert felhasználhatnák szanatóriumnak, kórháznak, üdülőnek, vagy éppen annak, amire a megyei tanácsnak szüksége van. ENDRÖDl MIKLÓS.

Next

/
Thumbnails
Contents