Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-28 / 202. szám
4 NAPLÓ 1955 AUGUSZTUS 28 Készülünk a bányásznapii-a BÉTA-AKNÁN * l/asáitiúfU Uiéttika... Egy hét múlva ünnepeljük a bányásznapot. Lesz nóta, vi dámság, színes mulatság a pé esi, komlói bányatelepeken Szinte véget nem érő sport, kultúrbemutatók, táncverse nyék s délelőtti gazdag felvonulások tarkítják majd ezt napot... De még éppen egy hét vá laszt el bennünket ettől a nap tói s ez a hét lázas készülődéssel telik el, valamennyi bányaüzemben. Hogyan készüllőd neik Béta-aknán? Kérdezzük csa.< meg a kommunistákat fiatalokat vagy akár az üzem vezetőjét! © Tizennégy kommunista üli körül a párttitkár asztalát Népnevelők... A lámpákat lábuk mellé eresztették, némelyik térdén keresztbefektetve szerszámok, rövidnyelű fejszék. Néhány perc múlva le- száilnak délutáni műszakra, miután megbeszélik a bányászőrséggel kapcsolatos feladatokat. Kostyák Mihály titkár elvtárs beszel: — Mindennap 14 vagon szén terven felül... Nem lesz sok. Igaz? Töprengenek, latolgatják az esélyeket, de hát ünnepellhet-e méltóképpen a bányász másként, minthogy több szenet ád?l — Meg lesz... 1 — mondja az egyik, helyesli a másik is, aztán valamennyi. Nagy Ígéret! Hiszen ha valami nem várt akadály közbejön, nem lesz több csak a terv és akkor mi lesz? Erre is számítanak. — Legalább két alkalommal 50—55 vagonnal kell többet adnunk — így vélekedik a titkár. Ellenvetésre nem talál. De Vő rös József csapatvezetőnek ké rekne is van: — Az üzemvezetőség ne csak nagy termelő napokon biztosít son fát, hanem rendes műszakosa is. Tegnap is olyan vas tag fát kaptunk, hogy alig tud tűk felhúzni a gurítóba . .. A párttitkár feljegyzi: igen ez jogos panasz, hallotta már a többiektől is. Az üzemvezetőséggel közli a hallottakat és valamiképpen segítenek a ba jón. A tizennégy kommunista el hagyja a pártirodát. Leszállnak és folytatják a bányászőrséget, hogy Ígéretüket valóraváltsák a bányásznapig naponta 14 va gonnal több szenet hoznak fel színre... 1 «5 Karasz László DISZ titkárt szerencsére az ajtóban sikerül elcsípni. Éppen a komlói DISZ- bizottságra indul értekezletre.. — Tudunk az Ígéretről Nyolcvan ifjúmunkás vállalta a bánvászőrséget. Fábián Albert Dicső Ferenc fiatal vájárok 125—130 százalékos teljesítményt érnek el naponta ... — ÉS az üzem kultúrcsoport ja készül-e a bányásznapra?- Természetesen. A színjátszókkal Karinthy Frigyes néhány humoreszkjét tanítja be Dicső Lenke kultúrfelelős és Gerdán Illés vájár. A táncosok vezetője Gábos Zoli csillés. Mostanában minden délután próbálnak . -. — Hol lesz n kultúrműsor? — A bányásznap előestéjén tartjuk a Ságvári legényszállás kultúrtermében. Utána regge- üg tartó táncmulatság lesz,.. — És vasárnap? Élenjáró parasztasszonyok értekezlete A megyei tanács és az MN- Db/ megyei elnöksége közős rendezésében szombaton délelőtt aktívaülést tartottak a pécsi járási tanács nagytermében. Az értekezleten a megye legjobb termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztasszonyainak részvételével megvitatják a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében az MNDSZ-asszonyokra háruló feladatokat. Vida Andrásáé elvtársnő, az MNDSZ megyei elnöke a többi között elmondta, hogy a mágocsi termelőszövetkezetben az idén százhúsz asz- szony dolgozott a közös gazdaságban, a megyében több. mint ezer asszony szerezte meg a kétszáz munkaegységet. Az ócsárdi Lippai Imré- né másodmagával tizennégv mázsa búzát kapott előlegként. A beremendi, oldi, szu- limáni tsz nő tagjai rendszeresen felkeresik az egyénileg dolgozó parasztasszonyokat. hogy meggyőzzék őket a szövetkezetbe való belépésről. A továbbiakban Vida elvtársnő arról szólt, hogy az asszonyok munkáiéra, áldozatkészségére ezután is számít a párt. Mindenekelőtt a maguk példájával bizonyítsák be a még egvénilee dolgozó paraszta«s7onvoknak, hogv a term el őszövetkezet hon találják meg igazi boldogulásukat. Szinte valamennyi felszólaló hangsúlyozta: a termelő- szövetkezetek nagyot léptek előbbre ebben az esztendőben, s eredményeik nyomán egyre többen kérik felvételüket. Az újpetrei MNDSZ elnöke, tavaly kilépett, az értekezleten elmondta: visszamegy a tsz-be. Bissén még nincs tsz, de — mint ezt órruicht Jánosné egyéni parasztasszony elmondotta, — szeretnék megalakítani, csakhogy a pártszervezet és a tanács nem támogatja őket. Farkas Vendelné, az újonnan alakult szulimáni tsz tagja arról beszélt, hogy ő öt éve harcolt a szövetkezet meg alakításáért s most végre sikerült. Jól jártak; nemrég öt kiló búzát osztottak előlegként, volt olyan tsz-tag, aki öt hónapi munka után hat mázsa búzát vitt haza, s még hol van az év vége... A na- poKban tíz család kérte felvételét a szövetkezetbe. Csá- nyi Ferenc né a mágocsi tsz asszonyainak jövedelmével dicsekedett: zömük kétszáznál több munkaegységet ért el. — A múlt években sokszor bíráltak bennünket a gazos földek miatt — mondotta Balogh Bálintné, a nagyharsá- nyi tsz tagja. — Az idén ösz- szefogtunk, és négyszer is megkapáltuk a kukoricát. Jó termést várunk. Búzából öt és fél, árpából négy és fél kilót, osztottunk egv munkaegységre. Nemrég négy új tag jelentkezett. Ezután is ápoljuk a tsz és az egyéniek barátságát, beszélgetünk velük, hivjuk őket közénk. Az értekezleten felszólalt Lemíe Géza elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság oktatási főelőadója is. A többi között felhívta az asz- szonyok figyelmét: necsak a terméseredményekről és az osztalékról beszéljenek a kívülállókkal. Az asszonyokat lealnkább az érdekli: mennyi ruhát vásároltak abból, vet- tek-e bútort, függönvt, sző- nveget. építettek-e házat. Az asszonyok arra kiváncsiak, hogyan élnek, hogvan járatják gvermekeiket, és ígv tovább. A számok hasznosak, de elsöco-ban az asszonyok sze’n pontiából kall azokról beszélni. könnyebben megértik. miért clönvó« szamukra a termelőszövetkezet. Sok szó «sett orról is.hoev a tprme'ős7ö-»etk°zp»o.i< egv része be'p’é fordult, nem igyekszik tavléiszámát gyarapítani. Czégésiy elvtárs, a megyei tanács tsz osztályának vezetője elmondotta, hogy az úi topokkal több föld- iiik. jr>"nikáske7'"’'z Ipsz. bpl- g’D’T’rlt*1 «1 fnle% n k^7^nrv* ~ vWNki uriát*»'' f -vrf-V-of nV(,\rpnV tokát a fellesztés h-»«znára válik a szövetkezetnek. Az értekezlet Vida András- né elvtársnő összefoglalójával ért véget. — Százötven, Béta-aknai fia- é tál vonul fel Komlóin. Visszük f a Központi Vezetőség vörös a vándorzászlaját, amely már (> féléve nálunk van. Remélem i nálunk is marad ... Azonkívül \ most vonulunk fel először a f „József Attila“ DISZ alapszer- t vezet selyemzászlajával, ante- f lyet jutalmul kaptunk a DISZ- ' bizottságtól. Ennyit a fiatalokról. © Télutón négyóra. Mátrai Árpád üzemvezető hazakészülő- i dik. Azazhogy csak ebédelni i megy, mert este értekezlet a ' trösztinél. Béta-akna az utób- ( bi időben nagyon szépen feltor- i názta magát a komlói aknák i élére. És ezt a helyet elég rég- i óta tartják is. Mi ennek az < oka? — Szerencsés csillagzat alatt 1 születtünk... Furfangos vélemény, ő ma- k ga is csak nevet rajta. De az- \ tán elmondja, hogy elsősorban \ a bányászoknak és a műszaki- - aktnak köszönhető. Nagyon jó | gárda“ verődött össze itt az utóbbi esztendöben.- Ügyesek, szorgalmasak. Semmi más fortélya nincs a i dolognak. De ehhez még hozzájön a jó ' vezetés is, Mátrai elvtárs személyében. Nagy része van ab- ‘ ban, hogy az egy főre eső termelési mennyiség Béta-aknáin 1 sokkal magasabb mint a többi1 üzemeknél. Ami pedig a bányásznapot il- ’ Ieti... Mátrai elvtárs most az , egyszer nem a termelésről, tonnáról, minőségről beszél, ha- , nem másvalamiről. Az ernbe- , rek, — s ő rnpga is — máskép- , pen is készülnek a bányásznap- ( ra. — Visszaemlékezünk ... Ép- < pen tíz esztendeje, hogy végez- i tem az egyetemen és mint fia- ' tál mérnök, Várpalotára érkéz- ' tem. Még romokban volt min- < den... Pincében lakott, nyirkos, om-' ladozó falak között. Deszkából J elkerített magának egy helyet, » ott aludt. a Azután... $ — Hogy elrepült ez a tíz év! ^ És most itt tartok: Szép la- ^ kásom van. És családom • • • 5 Jövő héten tízezer forint hű- i ségjutalmat is kapok. A bá- ; nyász.napon nemcsak Mátrai i Árpád üzemvezető, hanem a f Béta-akna valamennyi dolgo- f zója visszaemlékezik maid a t megtett útra: honnét indultak jl el a — ... megbecsülésig. if _________ ( < l&yadéttap maefgx^áfa... i } \ f ■ (Szívleld meg e sorokat! Sárga ruhá- ban ültél az asztal végén. Neved nem írom le, mert nemcsak rólad van szó, hanem sok, vagyon sok hozzád hasonló fiatalról. Mondom, leültél, épen akkor, ormikor Futó János panaszkodott. Rátok, fiatalokba. Futó öreg ember már, család.ja van, a gyerekek fel is cseperedtek, de ő még mindig az, aki volt: egyszerű, becsületes téglagyári munkás. A légy-’ nek sem árt, szorgalmasan dolgozik és mégis ... némi megbecsülésre vágyakozik, ami helyett csak gúnyt, megaláz- tatást kap... mert nem tud rendesen beszélni, akadozik a nyelve, furán ejti ]ci a szavakat... Emlékezz csak, mit mondott: Akármerre megyek az üzemben, mindenhol csúfolnak a fiatalok, utánam kiabálnak, utánozzák a beszédemet ----- Hát ha már nem tisztelik be nnem a kort, legalább azt vennék figyelembe, hogy három gyerekem tan. Gondoljanak az apjukra!” ... Sokan ültünk az asztalnál, valamennyien egy kicsit szégyeltük magunkat, — helyettetek! És te — a magad nyughatatlan, kissé felelőtlen tizenhat éveddel — hangosan elvihogtpd magad. Az az öreg néni, úgy tudom, 74 éves és Kati néninek hívják — mögöttünk ült az ablaknál — szintén csak hajtogatta fejét és ráncbafutó szájából keserű, feddő szavak buggyantak elő: „Engem meg egyszer fel is löktek! A...! Nem lehet ezekkel szép szóval bánni.... Mindent megengednek nekik...“ Krácsa Andort is ismered? Tizennyolc éves fiatal legény — meg kell hagyni, jól, szorgalmasan dolgozik, — csakhogy ...Mit is mondott róla Ráth Jánosné? „Tíz ördögnél is rosszabb...!” A környéken meg-megvámolja a gyümölcsfákat, munkatársai iránt szemtelen, és hogy mást ne említsek, amikor valaki figyelmeztette, azt vágta rá: „Pofa be öregem, mert megcsapkodlak ..De amikor erre a szemtelen hangra nyaklevest helyeztek neki kilátásba, egyszerre intőleg emelte fel az ujját: „Nana! Azt nem szabad. Demokrácia van..." És Léb Jóska? DISZ könyvébe nem tudtak bélyeget ragasztani, mert szerelmes verseket jegyzett fel, lapjaira! Az eset hallatára a DISZ-titkár is csak vállát vonogatta: „Mi lenne, ha mindenkinek fegyelmit adnánk...?!” Nem sorolom tovább, miféle panaszok hangzottak el a Dunántúli Naplónak az I. számú Téglagyárban megtartottfogadónapján, hiszen ott voltál, hallottad. Bár csak Pécs és Komló valamennyi fiatalja ott ülhetett volna, akkor a padokban. Mert ez a probléma túllépi üzemetek kapuját. Nézzél csak be egyszer a Kossuth Lajos utca egyik szombat-vasárnap esti tánchelyiségébe. (Nem nevezem meg melyik, vezetőik remélem tudják, melyikről van sző). Az ember beleszédül egyes párok vad rángatózásának tiszta látásába. S a lányok? Köztük is akad ilyen. Nem, nem! Nem a szűk szoknyáról van szó, hanem arról a semmitmondó, suta arckifejezésről, amelyet még a ripacsmódra felkent pirosító sem takar el. Igen! Az arcukról, mozdulatukról lesír a közöny minden iránt, ami már nincs összefüggésben a tánccal, kapualji suttogásokkal. És a legszomorúbb: a mamák ott ülnek körben a pádon és. a ha akad is olyan anya, aki fölsóhajt: „Az én koromban más volt. Próbáltam volna én így táncolni...!” — a figyelmeztető, nevelő szó mégis elmarad. Sőt, egyes mamák „büszkék”, mert hogy lányukat mennyire „körülrajongják.” Pedig ezt a vonzalmat nem okozza más, mint a közös jellemvonás: a jampec- léhaság. ...Messze hajítottam, a követ? Nem hiszem, mert az öregek iránti tiszteletlenség, vagy egy DISZ tagsági könyv semmibevevése is —i később a munka lebecsülésén át — ide vezet. És innét már csak egy lépés a felelőtlen házasságig, amelyben ki tudja meddig félteivé g két fiatal élet...? Pirulsz, ha olvasod e sorokat? Lehet, hogy igen, lehet hogy csak vállat vonsz: „Ugyan! Engem ne oktasson senki..Pedig — még ha kellemetlen is — nem árt, ha az igazságot néha keményen ránkolvassák.... Tudom, most azt mondod: „Hátha az öregek annyira okosak, miért nem figyelmeztetnek bennünket?" Ezt mondod, azaz, hogy csak gondolod. De mond ki bátran! Igazad van. Ezen a fogadóórán résztvett az üzem vezetője is: Neu Mátyás elvtárs. Hallotta Futó panaszkodását, de csak annyi volt a véleménye: „Hiába beszél nekik az ember ..Már minthogy a fiataloknak. Amikor Léb Jóskáról volt szó, mosolygott. Krácsa Andort említették? Enyugit mondott: „Szorgalmas gyerek...." De amikor a DISZ vezetőség egyik tagja bátran elmondta, hogy nem sok segítséget kapnak a vállalat vezetőségétől, akkor felpattant, letorkolta, v'gül nem hagyta kibeszélni sem, hanem gúnyos megjegyzésekkel hozta zavarba. Bizony, ezen a beszélgetésen kibújt a szög a zsákból: Neu elvtárs nem nagyon szeretheti a fiatalokat. Pedig az üzem nagyon szép eredményeket ért el az utóbbi hónapokban, s ha ehhez hozzá tesszük még, az üzem létszámának nagy részét fiatalok teszik ki?! Érdemes Neu elvtársnak is ezen elgondolkoznia ... No igen, volt olyan is, aki szerint csak a „pofon, a verés, és a kirúgás" hozna megváltást, a fiatalok egynéhányának magatartására. Köszönjük ezt a javaslatot. Nem kérünk belőle. Apáitokat eleget verték, alázták a satupadok mellett. A mai ifjúságnak más életet, jövőt alapozunk.., Csakhogy kettőn áll a vásár! Tizenhat—tizennyolc—huszonegy éves fiúk, lányok! Kinőttetek a gyerekcipőből. Ebben a megyében vannak szabóillések, vörösjánosok, barbélyjúliák ... akiket példaként követhettek munkában — magatartásban egyaránt De attól függ, — sárgaruhás kislány — meglátjátok-e az élet igazi, nemesebb értelmét. Nem lesz nehéz. ... Csak meg kell próbálni. RAB FERENC A szerkesztőség postájából ószst Sásdon is leső. teuntfas-zöveikezet Cokát kapott Sásd a felszabadulás óta: a k' Rákóczi és a Szabadság utca betonozása. a kibővített napköziotthon óvoda, a korszerűen felszerelt bölcsőde, a vezetékes rádió- hálózat, a tüdőgondozó, a pártbizottság új épülete, a gépállomás létrehozása, a most elkészült korszerű emeletes iskola, a befejezés előtt álló pedagógus lakások és még hosszan sorolhatnánk tíz év eredményeit. Községünk dolgozói eiéltányolják is az államunk által nyújtott nagy segítséget. Gabonabeadási kötelezettséget valamennyi gazda téliesítetté. Dolgozó rMraszejaink azonban jövőre még ifibbet akarnak adni népünknek; termelőszövetkezetet alakítanak. Néhány héttel ezelőtt arról számoltunk be, hogy a sásdi dolgozó parasztok megindulnak a nagyüzemi mezőgazdaság utján most azt mondhatjuk, hogy megindullak. Eddig is többen aláiriúk már a belépési nyilatkozatot és a belépők száma nap- ról-napra. gyarapodik. Egyre jobban szétoszlik a „köd", amellyel az ellenséges elemek igyekeztek a becsületes dolgozó parasztokat félrevezetni. Nem sikerült tervük, de a párt terve sikerül, mert Korbacz István és gazdatársai meggyőződtek arról: jobb a termelőszövetkezet az egyéni gazdaságnál. A sikerek láttán egyre dühödtebben támad az ellenség: Próbálkoznak megtéveszteni a dolgozó parasztokat, gúnyolják, becsmérlik azokat, akik a tsz-alakítás gondolatával foglalkoznak. A kommunisták, a pártszervezet népnevelői azonban mindenütt ott vannak, s fényt derítenek a kulákok hazug rágalmainak céljaira. Ezért mondhatjuk: őszre lesz termelőszövetkezet járásunk székhelyén Sás- don is. SZITA ISTVÁN vb.-elnök. (ü j ujjtsűk a mák$> üllőt! A megye egész területéin megkezdődött a mákgubó gyűjtése. A járások között versenyt indítottak s ebben a szigetvári járás vezet, mert csak- n«n 100 százalékot teljesített. A gyűjtésiben résztvesmeik az úttörőcsapaéck is és a kis pajtások minaenütt igen szorgal. másán dcfgoanak. Kitűnt szorgalmával József Lajos IV. osztályos szigetvári pajtás, aki közel egy métermázsa mákgubót vitt már a földmű vessző vetkezeti begyűjtőhelyre és ifj. Bálint Lajos V. osztályos magyar bólyi pajtás, aki 36 kg mákgubót gyűjtött. Lovas Jánosné. Két éve tart © leveleigetés a városi tanács c* Tu rmon n Gyula Pécs. Kossuth Iajos utca 91 számú lakos lüzött. A levelek egyre gyűlnek, sokasodnak, de a panasz — hogy ,Tarányi Béla, a volt háztuVI'lonos szüntesse be a ga'ambtarlá't. — a mai napig sem intéződött el. ,Sirányi Bé'a most 's ligv rendelkezik, mintha tulajdona volna a ház. A li't lat.6 egyikét sem engedi a padlásra, hogy mosás után ott szárítsák a fehérneműt. Így azután arra kényszerülnek, hogy az udvarban teregessenek. A röpködd galambok meg összepiszkítják a ruhákat! Hiába voR a városi tanács tikárának. Tamás József elv társ utasítási», síiket fülekre talá't a Pécsi Rádió bírálata Is. Úgy gondoljuk, elérkezett az ideje, hogy az utasítás végrehajtását, elmulasztó személyt felelősségre vonják. Hozzák rendbe a görcsönyi kastélyt Ez év elején a megyei pártbizottságon keresztül felhívtam már a megyei tanács figyelmét az elhanyagolt görcsönyi kas- télyra. Intézkedés nem történt. Március 29-én a „Tanácsok Lapjá"-ban megjelent egy cikk, amely arról számolt be, hogy a görcsöstyi kastélynak nincs gazdája. Három szerv is használja: a heiyi tanács, az Augusztus 20 Termelőszövetkezet és a Pécsi Állami gazdaság, tatarozásáról és vendbe hozó sáról azonban egyik sem gondoskodik. A cikk megjelent, a panasz ma is panasz: nem tett semmit a megyei tanács város- és községgazdálkodási osztálya a kastély rendbehozása érdekében. Azt mondják a járási tanácsnál is és a megyei tanácsnál is, hogy a tatarozás sokba kerül. Kérdem én: ha most sokba kerül, később nem lesz-e több? Több lesz, mert jobban tönkremegy. Megérné rendbehozni, mert felhasználhatnák szanatóriumnak, kórháznak, üdülőnek, vagy éppen annak, amire a megyei tanácsnak szüksége van. ENDRÖDl MIKLÓS.
