Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-28 / 202. szám
DUNÁNTÚLI viiÁcmmnÁBJAS EsmätJEmn L A MAI SZAMBÁN. A Járási instruktorok munkájáról &. oO — Megnyílt a pécsváraoi járás kiállítása (2. o.) .— A Szovjetunió szavakban és képekben {3t o.) Egy fogadónap margójára... (4. a) — Old megtalálja a helyes utat (5. o.) — Két új filmről (6. a) — A szép természet védelmében ifi. a.) — Egy pillanatig se szűnjön a »Hajrá Pécs4'! (7. o.) M D P BA P ANYA MEGYEI BI20TT/A'CA'N AK LAPJA xn. évfolyam, 202. szám ARA: 50 FILLER VASÁRNAP, 195» AUGUSZTUS Nyissuk meg a kapukat az új belépők előtt! Idén Tr az 1953-as évet követő ideiglenes hanyatlás után *— ismét erőteljesen fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom. A dolgozó parasztok ezrei érlelgetik magukban a belépés , gondolatát. Termelőszövetkeze ’ leink gazdasági eredményei szernarielláthatóak és kézzelfog hatőak. a tagok munkával szerzett jövedelmének méretei megyeszerte ismertek, elismeréssel, sót — ami ennél több — némi irígykedéssel beszélnek róla az egyénileg dolgozók. Amelyik községben mindezek mellett, jó felvilágosító és meggyőző munka is folyik, Ott egyre több egyéni gazda választja a közös gazdálkodás útját. A termelőszövetkezetek nagy gazdasági eredményei nyomán •azonban új probléma is jelentkezett a termelőszövetkezeti mozgalomban. Korábban, amíg a frissen alakult csoportok még a fejlődés kezdetén álltak, a tagság örült minden új tagnak, mert a munkaerőre, esetleg fogatra ás gazdasági felszerelésre, amit a belépő jelentett, égető szükség volt. Néhány év alatt azonban kialakult a termelőszövetkezetek belső szervezete, a vezetőségek megtanulták, hogyan használhatják ki legjobban a gépállomások nyújtotta segítséget, jövedelmező termelési ágakat vezetlek be. Termelő- szövetkezeteink többségének gazdasági helyzete megszilárdult. A szomszédos egyéni gazdákéhoz képest jelentősen megjavult a tagok élete. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy majdnem két éven át nem volt számottevő belépés. Mindebből az következik, hogy számos termelőszövetkezetünk ben megelégedtek az eredményekkel, a közös gazdaság nemcsak megszilárdult, hanem, bizonyos mértékig meg Is merevedett. A ..régi” tagság már néni érzi égető szükségét annak, hogy új tagot vonjon a közös gazdálkodásba, sőt néhol egyenesen „kényelmetlennek’' találja az új tagok belépését. Volt rá eset, hogy emiatt mereven elzárkóztak az új belépők elől vagy legalábbis válogattak a belépni szándékozók között. Pártunk megyei bizottsága Idejekorán felismerte ezt a veszélyt, amely Baranyában a ‘termelőszövetkezeti mozgalom fékjének bizonyult ée felhívta rá a járási és községi párt szervek, a tanácsok és állami szervek figyelmét. Ennek köszönhetjük, hogy számos termelőszövetkezet tagsága szakított az elzárkózással és hozzálátott új tagok szervezéséhez. Magyarbölyban, Sellyén, Gödiekére sztáron, Szágyon Óidon és számos más községben ma már rendszeresen látogatják a tez-tagok az egyénieket és beszélgetnek köeö« jövőjükről. Mágocson, Fazekashodán és másutt a közös gazdaság eredményeinek céltudatos ismerte- fésével hozzák közelebb az egyénieket a közöshöz. Dráva- Szabolcson a „Közős út’4 Tsz vezetősége egyenként táblázatot készített minden tag jövedelméről, kiszámítva, hogy mennyi jövedelem jut egy hónapra. Csillag Erzsébet például évi 215 munkaegységével 13 633 forint pénzértékre átszámított jövedelemre tesz szert idén, ami 1136 forintos havi jövedelemnek felel meg. Jó ez arra is, hogy meggyőzze a fiatalokat: érdemes falun maradni, mert ez a havi jövedelem több; mint amennyit az iparban átlagosan keresnének. Ennek az eredményes agitá- ciónak a hatására megyeezer- te növekszik az új belépők száma. Még mindig nem mondhatjuk azonban, hogy a termelőszövetkezetek elzárkózásának, befeléfordulásának veszélye elmúlt. Még mindig vannak termelőszövetkezeteink, amelyek húzódozriak az új belépők töl, félnek a belépéssel járó „kényelmetlenségektől”, amit a volt egyéni gazda munkába való beosztása, földjének a tsz vetésforgójába való beállítása, gazdasági felszereléseinek, állatainak átvétele jelent. „Uj ember — új gond“ — mondják ezek igen helytelenül, sőt itt- ott tartja magát az a nézet is: „Mi küzdöttünk az eredmé- nyekértt most ne üljön be senki a készbe“. Az ilyen álláspont mindenképpen a szocialista mezőgazdaság ellenségeinek, a kulákokmak kedvez, hiszen egyedül a kulákok érdeke, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése sokáig húzódjon. Temielöszöve tkezetelnkber egyre inkább érezhető, hogy csak a taglétszám gyarapítása után fejlődhetnek tovább, de azt is tények bizonyítják, hogy a legerőteljesebb fejlődés akkor következik be, ha megszűnik g falu kettőssége és a község minden dolgozó parasztja egyesül a közös gazdaságban. Ezért helytelen és káros minden elzárkózás és válogatás. Számunkra minden becsületes egyéni dolgozó paraszt — jövendőbeli termelőszövetkezeti tag. Eszerint kell vele beszélnünk, eszerint kell közelednünk hozzá. Elzárkózás helyet* meg kell könnyítenünk mindem egyéni dolgozónak, hogy inkább előbb válassza a szövetkezés útját, mint később, mert így jobb ez neki és a termelő- szövetkezetnek is. A termelő- szövetkezetek tagsága teheti a legtöbbet azért, hogy eltüntesse az útból azokat a gátakat, amelyek egyénenként más és más formában nehezítik a* egyéni gazda közeledését a tér melőszövfttikezethez. Elismerés illeti a régi tagokat az eddigi eredményekért, de most még nagyobb eredményekre törekszünk is ahhoz még több termelőszövetkezeti tagra, az egész dolgozó parasztságra van szükség. Saját érdekük, egyúttal egész dolgozó népünk érdeke, hogy valamennyi termelőszövetkezetünkben jószív- v^l, örömmel fogadják az ú.1 belépőket. A munka szüneteiben a kul* úrcsoport szórakoztatta a cséplő műn kásákat A bár* termelőcsoport tagjai elhatározták, hogy augusztus is csépelnek, mivel addig az esős időjárás aktulá- koeta őket ebben a fontos munkában, Húszadikán kora hajnaltól zúgtak a gépek, folyt a hordás ** * csópMs. Bálint János tanító, népművelési előadó és a tsz elnöke gondoskodtak arról, hogy ez a nap a munka mellett is ünnep maradjon. A tsz kocsit bocsátott a IS tagú kvllúrbrigdd rendelkezésére, felraktak még a koasira 80 üveg sört és így indultak a cséplőgépekhez. A brigád dalokat, zzavalatokat adott *16 mindkét helyen, — jól szórakoztak a munka szünetében a Oséplőmunkások. ^TTYÄNSZKI GYÖRGY vb.-elnök. Méltóan köszönti]ük a bányásznapot A komlói bányászok elküldték a választ Tatabányára Levelet írtak péntekem a komlói bányászok legjobbjai, választ a tatabányaiak elismerő szavaira, köszönetét a jókívánságokért, csatlakozást a versenyfelhíváshoz. Fölkér János Kossuth- bányaj DISZ frowtbrigádja Maglód» Lászlónak, a tatabányai X-es akna sztahanovista brigádvezetőjének címezte a levelet. Fölkér elvtárs elfogadta a versenykihívást s ígéretet tett, brigádjával úgy fog dolgozni, hogy a Kossuth- bányai I-es üzem az éves tervét december 1-ig teljesítse . A brigád szeptemberben 260 csille szenet ad tervén felül, a palatartalmat az előirt 8.5 százalékról 7 százalékra szorítja le, 3 fejteljesítményt 3.2 tonnáról 3.6 tonnára növeli, takarékoskodik a bányafával, betartja a technológiai előírásokat, havonta nevel' egy új vájárt, minden csillébe legalább 7 mázsa szenet tölt. Cséri István fenntartási csapatvezető Eigel Sándor XI. aknai sztahanovista vájár felhívására válaszolva írta: „Nagyon örülök a verseny- felhívásnak, örömmel fogadjuk el és ígérjük, hogy méltó versenytársak leszünk. Vállaljuk, hogy havonta 100 métert szabályzunk a a fenn tartásnál elindítjuk a 100 méteres mozgalmat. Állandóan sztahanovista szinten fogunk dolgozni.” S z eb é n y i József DISZ frontbrigádjának a levelét Mészáros József Kossuth-díjas VI-os aknai vájárnak kézbesíti majd a posta. Szobányiéit meleghangú levele arról tájékoztatja majd, hogy új verseny társa sem akar elmaradni a bányásznapi készülődésben, hogy örömmel, szívesen versenyez. A Szebényi brigád a verseny minden hónapjában 250 csille szenet szállít majd a felszínre tervén felül, a megtűrt 4.5 százalékos pala- tartalom helyett 3 százalék palával. ök a fejteljesítményt 0.2 tonnával fogják növelni, takarékosan bánnak a bányafával, sűrített levegővel. Hajnal Józsefnek, a tatabányai tröszt főmérnökének a levelére a műszaki dolgozók és Komló bányászai nevében Szépéshegyi István Kos- suth-bánya főmérnöke válaszolt „Megtiszteltetés számunkra — írta — hogy a Minisztertanács és a SZOT vándor-zászlaját olyan nagyhírű elleneiéitől hódítottuk el, mint a „Munka Vörös Zászló Ende<rm\*nd”-d*el kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt Természetesen ez nagy felelősséget ró ránk komlói hányó szókra. Nem bízzuk el magunkat, tudjuk, hogy még sok a tennivalónk, ha jól akarunk felkészülni a IV. negyedévre, az 1956-ce év megmövekedett feladataira. Éppen ezért egyik üzemünkben már a jövő hónaptól áttérünk a kétharmados termelésre, hogy az így szerzett tapasztalatok alapján a IV. negyedévben másik két termelő üzemünkben is rátérhessünk erre a magasabb szervezeti formára. A kétharmados termelés bevezetésével kívánjuk központosítani termelésünket, emelni teljesítményünket.” Komló bányászai tehát öröm mel csatlakoztak a tatabányaiak felhívásához, s mindent el fognak követni, hogy megelőzzék párosversenytársalkat, birtokukban, tartsák a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, — TEJ CSÁRDÁT NYITOTT a mohácsi földművesstóvetise- z*t augusztus 24-én. A tejesári dában sajt, vaj, hideg ég melee kakaó kapható. — Uj üdítő Mail készül a Uméoum Litoargyárban . A Maiktól merni új italt gyümöles- böl gyártják, szesatantaiena 1* foie, cukortartalma valamivel alacsonyabb, mint a likőré. — A KOMI,ÓI KŐZETHEZ TETÉSI VÁLLALAT szombaton délután 3 órakor megnyitotta a „Béke Szálló” éttermét. — Az országos borversenyre 100 leüiöniféle barmai neveztek be az állam: gazdaságok és egyórai eazdák. A döntőbe 4fl féle aszú, szamorodni stb. bar került. Az eredményt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon hozzáír nyilvánosságra. — A VÁROSI TANÁCS NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA tervbevette, hogy 1956. januárjában Pécsett Bariók Béla emlék-kiállítást rendez. — Olcsó könyvvásár kezdődött a könyvesboltokban. A vásár keretében, újalbö 600 szép irodalmi, ismeretterjesztő, ifjú sági, tudományos és szakkönyv kerül forgalomba az eddiginél 30—75 százalékkal olcsóbb áron. A leszállított áru könyvek legnagyobb része mező- gazdasági és műszaki könyv, A könyvek jegyzéke a könyve« boltokban ingyenesen beszerezhető. Az András-aknaiak vezetnek a pécsi tröszt üzemeinek versenyében Pécsbámyán 21 frontbrigéd már teljesítette bányásznap: felajánlását és ennek eredményeként ismét az András-aknaiak kerültek a bányaüzemeit közötti verseny élére havi tervük 106.2 százalékos teljesítésével. A pécsbányatelepi András- és Széchenyl-akna dolgozói közös erőfeszítéseinek ered rrtónyékémt ma már 1529 tonna terven felüli szénnel büszkélkedhetnek. Ebben a kerületben a legjobb csapat címéi Páncél Ferenc írontbrigádja vívta ki, aid legutóbbi napi tervét 145 százalékra teljesítette s így havi átlagteljesítménye 1S5.2 százalék. Büszkék lehetnek eredményeikre Szabolcs-hány a dolgozói is. István- és Béke-akna dolgozóinak egyaránt 104 százalék felett van „ havi átlagteljesítményük. A Béke-aknai bányászok a bányászörség ötödik napiáai 105 százalékra el- jesitették napi tervüket az 1st. vén-akna isk 101.2 százalékával szemben. István-aknán továbbra is tartja első helyid a Gáli brigád, amelynek tagja! legutóbb is 183,8 százalékot értek el. A Petőfi-akna} front brigádok versenyében a legutóbb) napok eredményei alapján t Kapa Leios DlSZ-brigádjának I tagjait illeti a dicséret. H.jvi v itlastdjerttményük t-ő.9 száA Magyar Rádió vasárnap délután 13 3« óraj kezdettel a Kossuth adón hely 1 színi közvetítésben számol be [ a Salgótarjáni Bányász—Bp. Vasas és a Pécsi Dózsa—Bp Kinizsi NB I, oszt, bajnoki labdarúgó mérkőzések második félidejéről. Beszél: Gulyás' Gyula és Szűcs Ferenc. zalék s „ napi sem sóikkal kevesebb. A bányészőrség ötödik napján Petőfi-akna érte ©1 a legszebb eredményt a nap terv 105.4 százalékos teljesítésével. Új belépők Görcsönydobokán Göresönydobokdn hetente többen is kérik felvételüket $ termelőszövetkezetbe. Az elsők között Rauch János és felesége, Gazó Sándor és felesége, Heil János és felesége, valamint az általános iskola igazgatója, Kántor György és felesége írták alá a belépési nyilatkozatot. Tegnapelőtt este Varga Kálmán, 9 holdas, fiával, Varga Vilmossal együtt aláírta a belépési nyi- latlcozatot. Hasonlóan cselekedett Kardos Sándor 9 és Magyat Gyula 14 holdas dolgozó paraszt is. SZABÓ JÓZSEFNE. Baranya természeti kincsei nyomában A tálitOMfi A zengővárkonyl ércbá** nya megyénk legfiatalabb termelő űzetne. Története azonban évtizedekre nyúlik vissza. Zengövárkony határában a vasércet tartalmazó linomit kőzet a föld színén is előfordul. Valószínű ennek következtében találták meg az itt. húzódó érctelepe- ket. A kutatást Dezső Rezső geo lógu.^ kezdte meg még 1934- ben. Kutatásai eredményéről nem sok adat maradt, emlékét a róla elnevezett kvta- távágat őrzi. A kutatással később próbálkozott más cég is, de céltudatos munka az itt lé vő érctelepek feltárására csak a felszabadulás után indult meg. Az Ércbányászati Feltáró Vállalat — miután 1947-ben több kutatófúrást is vérteztek — 1952. novemberében kezdte meg a munkát. A kutatás gyors eredménnyel járt, hamar rátaláltak az ércre. A rozsdavörös színű limonit felülről mészkő, alulról trachi- dolerit kőzet közé van beágyazva. Ez az érctelep eredetére is utalást ad: mint a mészkő, üledékes eredetű. A mór feltárt érctelepek vastag sárra 0.5—3.Í méter között váltakozik, A kutatást kát irányban kezdték meg, a jelenleg is folytatják, mivel a feltárás egyik irányban még mindig ércben halad. A bánya ebben az évben már kutató üzemből termeld üzemmé fejlődött Ez azt jelenti, hogy a zengővárkonyl bánya termelése is hozzájárul iparunk fejlesztéséhez. Igaz, a jövő épületei helyén ma még csak deszkabódék állnak, a fürdő és öltöző; most készül összeállítható elemekből $ a kitermelt érc elszállítását még teherautó végzi, de a tervek már készülnek s hamarosan megváltozik mindez, ha a kutatások továbbra iS sikerrel járnaik. A bánya a hegy oldalá- ban vágattal lcezdődik. sokhelyütt ácsolatra sincs szükség s olyan ez a földalatti alagút a lámpa fényében csillogó szeszélyesen csipkézett kőzetével, mintha nem is emberi kéz, hanem a természet alkotta volna. Kis patak folyik a vágat alján, s a viz színe is rozsdavörös akárcsak az ércé. Beljebb ereszke vezet lefelé egyre mé lyebben a föld gyomrába. Itt már fejtéseiket is találunk. A vasércet a szénhez hasonlóan bányásszák. Az alapvágatról gurltót hajtanak az érctelepbe s ezután a gurító két oldalát nyolc-nyolc méter szé lességben robbantás és fejtőkalapács segítségével lefejtik. A guritóból az ércet a szállitővápaton lévő csillékbe magyar gyártmányú szkré- per-vitlák viszik. A szállítás még csak részben van gépesítve az érccel telt csilléket kézi erővel továbbítják a kül színi rakodóig. Az ércbányászok állandó harcban állnak a természet* tel. Legnagyobb ellenségük s víz, mely a repedezett., laza kőzetben mindenütt utat talál. Legutóbb a nagy esőzések idején a felszínhez közel lévő egyik guritóba tört be, s szinte órák alatt elöntötte a mélyebben fekvő kutató vágatokat s ereszkét. A vasbányászok hősi munká ját dicséri, hogy a termelő munka nem állt meg s a bánya víztelenítéséért is mindent elkövettek. Ma már csak egy közel negyvenöt méter hosszú eresekében van víz, de ezt is hamar kiszivatják. A zengővárkonyi bánya ■** dolgozói tudják, hogy fontos munkát végeznek t igyekeznek jól dolgozni. Az itt termelt éré — ha egyelőre még kis mennyiségben is — a szdUntxirosi (kohóikba kerüt s vasat, acélt készítenek belőle. ök is készülnek a bányásznapra. Azt ígérték, hogy tervüket 105 százalékra teljesítik. Augusztus 10—-20-ig az alkotmány dekádban IHM százalékot értek el, 1 ham tervük teljesítésével a bő- nydszőrség alatti leBees ka eredményeként 107 lóknál tartanak. Hasonló lelkesedéssel kezdenek hozzá a további kutatómunkához U, hogy a vízbetörés okozta kiesést mielőbb felszámolják* hogy felkutassák, mit titkol még előttük a természeti kincsekben mérhetetlenül gazdag öreg hegyünk: a Mecsek, (MESTERFALVI) •-Vjí