Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-25 / 199. szám

1955 AUGUSZTUS X5 NAPLÓ 3 PÄRT ÉS PÁRTÉPTTÉS » Minden kommunisto fizető szíwel-lélekkel vegyen részt népnevelő munkában! Pártszervezeteink veze­----------------------------tői, ,'a gjai mind gyakrabban fel­teszik a kérdést: kik vegyenek részt a politikai munkában. A válasz nem is olyan egyszerű. Legtöbb alapszervezetben ilyen kor számbaveszik a népneve­lőket, bizalmiakat, a pártveze­tésig tagjait, tehát az egy­szerű, a munkapad mellett dolgozó kommunistákat és pár tonkívülieket. Csak elvétve, ritkán találni példát arra, hogy az üzem, a vállalat kom­munista vezetőit is azok közé sorolják, akik naponta magya­rázzák a párt politikáját, ha­tározatait, tanítják, nevelik, jobb, gondosabb munkára ser­kentik a dolgozókat. Ez nincs rendjén. Eredmé­nyesebb, tartalmában gazda­gabb, magasabb színvonalú lenne a politikai munka, ha az aktívák több ezres táborá­ban tevékenyen dolgoznának a kccnmuniista gazdaság: vezetői? is. A Pécsi Bőrgyár egyik mű­helyében igen sikerült érte­kezleten vitattál? meg a Köz­ponti Vezetőség legutóbbi út­mutatását. A pártszervezet ve­zetősége felkérte a műszaki ve zetőket, hogy beszélgessenek a dolgozókkal, tárják fel előttük a műhely technikai állapotát, ismertessék, milyen lehetősé­gek vannak az újításra, éssze­rűsítésre. A dolgozók többsége résztvett az értekezleten s a huszonhat hozzászóló több. mint száz javaslatot tett, amelyeknek megvalósítása év: két és félmillió forint megta­karítást . eredményez. Ez a Példa is azt igazolja, hogy megfelelő politikai munkával jelentős eredményeket érhe­tünk el, a kommunista gazda­sági vezetők pedig széles látó­körrel, nagy műszaki tudássá: rendelkeznek, érthetően meg tudják válaszolni a legbonyo­lultabb kérdéseket is. Gazdasági vezetőink jó ré­sze azonban lebecsüli a poli­tikai munkát. Úgy gondolják, hogy ők ..gazdasági, műszaki emberek, mj közük nekik a Politikai felvilágosító munká- ■toz.’‘ Nern is gondolnak arra. ™gy mint kommunisták » Portszervezethez tartoznak ? ■a QVenge a politikai munka, akkor ebben ők is hibásak, sértők is felelősek. A Sopia- jta Gépgyárban a normák fe­lülvizsgálásakor a gazdasági vezetők nem kérték a párt­szervezet segítségét és az el­lenséges elemek zavart keltet- rtk néhány öntudatlan dolgozó között. Amikor ez világossá vált — s ez nem egyedüli pél- öa- — kijelentették: „A párt- szervezet nem magyarázta 'Ppg eléggé a felülvizsgálás szükségességét, jelentőségét” A maguk felelősségéről ilyen­kor mit sem szólnak, szinte a Partszervezettől távolállónak tekintik magukat, a „minden­ki végezze a maga munkáját” 7V ojapján. Egyes gazdaság vezetők rangjukon alulinak »ártják, hogy a munkapad me’ ■ett, vagy a lakóterületen fel­keressék a dolgozókat, vitai- ?®ZZanak, beszélgessenek ve luk a párt politikájáról, az üzem gondjairól. Keveset lát- Ai őket gyűléseken, értekezle­teken. (tisztelet a kivételnek! amint valamiről magyarázná­nak a dolgozóknak, azok. kö­zött lennének, akik között ve­zetőkké nevelődtek, s akikhez régi barátság fűzi őket. Ennek egyenes következménye, hogy elszakadnak a dolgozóktól, le­becsülik javaslataikat, kezde­ményezéseiket, bírálatukat, s kijelentik: úgy sem tudnak nekünk segíteni. Mi az oka a mostani hely­zetnek? Néhány kommunista gazdasági vezető meghátrál a párt határozatainak végrehaj­tása elől. Egyik üzemünk ve­zetője például éppen akkor ment szabadságra, amikor az iparágban a kormány egy fon­tos rendeletét kellett ismer­tetni és alkalmazni. Nemrég egyik üzemünk igazgatóját fi­gyelmeztettük, hogy sok ellen­séges elem szivárgott jelentős beosztásba. Az illető elvtárs azzal válaszolt a figyelmezte­tésre, hogy lemondott, kérte más munkakörbe való elhelye­zését. Az ilyen vezetőknél a szó és a tett különválik. A pár tszc rveze tek kötelessége helytállásra, harcos magatar­tásra nevelni őket. Nvillan meg kell mon­------------dani, hogy nem egy kommunista gazdasági vezető nem tartja kötele­zőnek magára a párt ha­tározatait. A Központi Vezető­ség útmutatása világosan meg szabja a tennivalókat, mégis egyesek kijelentik: csak akkor kezdenek végrehajtásához, ha a minisztérium utasítja őket erre. Más esetekben is igen sokat hivatkoznak a miniszté­riumokra. igazgatóságokra, on­nét várva az utasítást. Hihe­tetlen, hogy ezek az elvtársak nem tudják: a minisztériumOik '« a párt határozatai alapján dolgoznak, őket pedig a pár: állította arra a helyre. E téren követendő példa Vereczkei La­tos elvtárs magatartása. A párt határozatok megjelenése után "ivómban hozzákezd végrehaj­tásukhoz. ismerteti őket a be­osztott akkal, véleményükéi, támogatásukat kéri. Az ilyen "ezető politikai munkát végez, ‘anítja a körülötte dolgozó embereket, a gazdasági mun­kát összekapcsolja a politika’ munkával. A kommunista — dolgozzék bármilyen beosztás­ban. — a párt katonája, ma­gyaráznia, agitálnia kell a párt no'itikája mellett, végrehajtá­sára kell serkentenie a dolgo­zókat. Gazdasági vezetőink egy ré­sze bizonyos mértékig elké- nvelmeskedett, hivatalnok mód :ára doleozik. Mintha valami az íróasztalhoz kötné őket, ke­véssé érdekli őket a dolgozók véleménye, hangulata. Pedig “nélkül nem tudnak jól, hatá-j "ozottan. biztosan irányítani J Megkívánják, hogy a gépko- ? ■sivezető kinyissa előttük > \ I“okocsi ajtaját, moziba, szó- , '“kozóhelvre gépkocsival vite- \ dk magukat. A párt március-' \ határozata kötelezi n kommv- ^ ■'istákat, mindenekelőtt a ve- j '"tőket, hogy minden módon ^ ‘"élesszék a párt tömegkapcso- ^ 'atát. növeljék tekintélyét. Por ^ fos eszköz ehhez rendszere" oépnevelőmunkáiuk. kommu­nista magatartásuk.-\ politikai felvilágosító és nevelőmunka a termelést, se­gíti, je4e«itős«i befolyásolja a termelékenység, az önköltség alakulásét. Ebből következik, hogy a vezető kommunisták — akik gazdasági térem az üzem felelős gazdái — erkölcsileg és anyagilag is érdekeltek, hogy ott, ahol dolgoznak, részt ve­gyenek a népnevelőmunkábaTi. X pártszervezetek szervezzék meg és irányítsák ilyen irányú tevékenységüket. De kötelessé­gük is nevelni a dolgozókat, mert elsősorban kommunisták, s amikor a párt tagjai sorába kerültek, vállalták, hogy rend szeresen résztvesznek valame­lyik a lap szervezet munkájá­ban, felvilágosítják a párton- kívüli dolgozókat a pórt politi­kájáról. határozatainál, tanács­adóik, vezetőik lesznek. Párt­szervezeteink biztosítsák, hogy a kommunista vezetők is gya­korolhass^: e kötelességüket. Gazdasági is állami veze­tőink akkor is agitáljanak, amikor mindennapos, a ter­meléssel kapcsolatos munkáju­kat végzik, mert a termelé­kenység növelése, az önköltség csökkentése elsőrendű politi­kai kérdés. Különösen sokat segíthetnek a pártszervezetek­nek a pártonkívüii műszakiak nevelésében; itt a pártszerve­zetek még kevés eredménnyel dicsekedhetnél?. Ösztönözzél? őket, — különösen a fiatalo­kat — a technika fejleszté­sére, új termelési eljárások be vezetésére, népszerűsítésére. Népnevelő-értekezleteken tart­sanak előadásokat a gyár, a hánya előtt álló feladatokról, csoportos beszélgetéseken is­mertessék a dolgozókkal a párt határozatait. Keressék, gyüjt- - T? azokat a kérdéseket, ame­lyekre esetleg nem tudnak vá­laszt fd.ni a népnevelők: ma­gyarázzák meg nekik is s a dolgozóknak is. Ugyanakkor a kommunista vezetők rendsze­resen látogassák, vegyenek részt a lakóterületi pártszer­vezet munkájában is. Az idén igen nagy fel­------------adatokat kell me goldanunk. Szükséges és fontos, hogy minden kom­munista vezető szivvel-if- lekkel részt vegyen a nép­nevelőmunkában is, hogy biz tosítsuk a politikai felvilágo-. sító munka fellendülését és nagyobb segítséget tudjunk adni a termelési tervek teli“- sítéséhez, a termelékenység növeléséhez, az önköltség csők kentéséhez. Moór József, a pécsi város; pártbizottság másodtitkára. A cséplés- begyűjtés hírei Felülvizsgálják » hátralékosokat Mohácson & jó idő beálltával meggyorsult a beadás. Míg hétfőn csak ICO mázsa gabonát adtak be, addig ez a szám kedden 300-ra emelkedett. A begyűjtést nehezíti, hogy igen sok a Vize® gabona és a gaz­dák nem szárítják megfelelő gondossággal. A városi begyűj íési hivatal túgy határozott, hogy felülvizsgálják a hátra­lékosokat és ahol megálla­pítják, hogy a termelő a hibás a beadás késedelméért, ott megvonják a kedvezménye­ket. Abban, hogy a város csak negyvenhárom százalékra tel­jesítette begyűjtési tervét, an­nak ellenére, hogy a gabona hetven százai fkát már elcsé­peltéi?. nemcsak a gazdák, ha­nem az egyes terményátvevők is hibásak. A napréti termény raktárban például egyes gaz­dáknak húsz napos szárítási határidőt is adtak — holott csal? hat napos szárítási ha­táridőt áll Jogokban adni és ez bőségesen elég Is ahhoz, hogy a termény megszáradjon. BECK FERENC. A hfllkedi gardák példamutatóan teljesítik köte­lező beadásuk mell-lett a sza­badié 1vásárlási tervet is. Csok- nya Sámdor 7 holdas dolgozó paraszt 13, G. Hegedűs Józséf 7 holdas dolgozó paraszt pedig 4 mázsa búzát adott él az ál­lamnak. Cséplésben legjobb a báiyi gépállomás A csépléshen a bólyi gépál­lomás érte el eddig a legjobb eredményt. Cséplési tervét 82.1 százalékra teljesítette. Kiasz József 3,856 mázsa Jobb söldségellátást! A bőséges árufelhozatal következtében, szinte napról- napra csökkennek a zöldség­es gyümölcsárak. Elég egy pillantást vetnünk az áraik alakulására, hogy meggyő­ződjünk erről: gabonát csépeli el A megye két legjobb cséplő- gépkezeiője a palotabozscki és a szentlászlói gépállomáson van. Az első helyezett Kiasz József, a palotabozsofci gépál­lomás traktorosa 1200-as gé­pével 20 nap alatt 3 856 má­zsát, a második helyezett La­dányi Sándor, a szemtlász-lói gépállomás traktorosa pedig 32 nap alatt 3.793 mázsát csé­pelt el 1.070-es gépével. Paradicsom Zöldpaprika Salátának való uborka őszibarack Sárga- és görögdinnye Nem is az árakkal van baj, hanem azzal, hogy Pécsett és a bányavidéken a dolgo­zók nem jutnak elegendő zöldségáruhoz. — Már megint nem kop­tunk vegyes zöldséget, vörös­hagymát, kelkáposztát — panaszolták az újmeszesi bá­nyászfeleségek, akik szerdán megfordultak a 33-es számú zöldségboltban. Egyesek a boltvezetőt okolták, hogy nem rendelt időben árut. Pedig a boltvezető szerdára 100 kiló vöröshagymát, 30 kiló kelkáposztát, 50 csomó vegyes zöldséget, 20 kilő sző­lőt rendelt a pécsi Zöldség és Gyümölcsértékesitö Válla­lattól az egyéb áruk mellett. Csakhogy a fenti árukból szerdán nem kapott cay grammot sem. Paradicsomból is 300 kiló helyett 294-et, görögdinnyéből 500 kiló he­lyett csak 285 kilót kapott. Szerdán délelőtt a pécs• zöldségboltokba sem érke­zett friss zöldségáru. Az a kevés, ami volt, a kedd dél­utáni szállítmányból maradt. Déltájban a 19-es zöldség­boltban már csak 6 csomó zöldség, a 36-os sz. boltban pedig kelkáposzta egyáltalán nem volt. Általában Pécsett az 1, 5, 6, 8, 9, 12, 16, 17, 19. 32, 33, 36-os számú zöldség­boltok úgyszólván minden nap csak a késő délutáni órákban kapnak zöldség- és gyümölcsárut. Ez az áru már nem friss, igen sokszor kény­telenek másodosztályú áruvá leértékelni, igen sokszor pe­dig megromlik az üzletben. Mit szól mindezekhez Szo- mor János, a Zöldség- és Gyümölcsértékesitö Vállalat igazgatója? — A vállalatnak összesen 5 gépkocsija van — mondja — ebből egyet átadtunk ga­bonabegyűjtésre, 4 gépkocsi­val pedig nem tudjuk ellát­ni Pécs városát, Vasas terü­letét, a mintegy 100 egysé­get. Most is 1 vagon vörös­hagyma. 1 vagon zöldbab. I vagon sárgadinnye, és 1 va­gon vegyes gyümölcs, alma és körte van az állomáson és gépkocsi hiányában nem tud­juk kiszállítani az üzletekbe. Kelkáposzta azért nincsen, mert a felvásárló nem tudott biztosítani. 35 mázsát ren lel­tünk a pécsi állami gazda­ságtól, ezt délelőtt szedik. »ug. 18-&n 2,80 Fit 3,20 Ft 0,50 Ft 2—12 Ft 2,50 Ft •ug. 24-án 1,50 Ft 2,80 Ft 0,30 Ft 1,50—8,40 Ft 1.60 Ft felét ma, felét pedig •siitör- tökön szállítják, le nekün’.c. Vegyes zöldséget pedig dél­után hoznak a bolgárok. — A gépkocsihiány miatt a göngyölegek az üzletekben egymás hegyén-hátán van­nak, sok helyen az utcán halmozzák fel, ett rongáló­dik, mert nem tudjuk vissza­szállítani. A raktárunkban hordószám áll a romlott gyű mölcs, már kifolyik a leve, de ezt sem tudjuk elszállí­tani, a szeszforgalmihoz. A TEFU oldalmagasítót ígért, így jobban ki tudnánk hasz­nálni a meglévő kocsikat, de ez sem készült el. August tus 9-én a városi tanács ke­reskedelmi osztályán igényel tünk napi 15 órára 4 darab 3,5 tonnás, 2 darab 2 ton­nás és 1 darab 0,75-ős kocsit, de még nem tudjuk, hogy megkapjuk-e. Minket tnift- denlci csak bírál, de segíteni nem segít senkii Tény az, hogy a vállalat gépkocsiparkja kicsi ahhoz, hogy Pécs városát friss zöld­ség- és gyümölcsáruval lás­sa el. Nem lehet azonban mindenért a gépkocsihiányt okolni. Hiába van elegendő gépkocsi, ha a vállalat fel­vásárlója nem gondoskodik időben megfelelő mennyiségű zöldáru tárolásáról, mint aho gyan szerdán is történt. Ami­kor Pécsett állami gazda­ság van, bolgár kertészek tér melnek, nem lehet problé­ma a zöldségfelvásárlás. Nincs elég gépkocsi? Pótol­ják lovaskocsival! Tavaly még kevesebb gépkocsi állt rendelkezésre, mégis jobb volt az üzletek friss zöldség- és gyümölcsáruellútása. Es ahogyan a Söripari Vállalat 1 tonnás kocsijával kisegí­tette a Zöldség- és Gyümölcs értékesítő Vállalatot, úgy bi­zonyára akadnak más válla­latok is, akik —■ ha csak cgv fordulóra — segítséget nyújt­hatnának az áruszállításhoz. A szállítás megoldására an­nál is nagyobb szükség van, mert a vállalat elhatározta, hogy még e héten 5 utcai standot állít fel: a Színház téren, a vasútállomáson Sza- bolcstelepen, a Kossuth té­ren és a Balokány-ligetben. Az utcai standokon főtt ku­koricát, paprikát, paradicso­mot és gyümölcsárut hoznak majd forgalomba. PUSZTAI, O^eizélqelh a aiUány.i. *z&L&lteyy.eíL \J : Huszonegy tagot vettek íel az ohii ísz-be Óidon, .,bben a határment’ községben az utóbbi hetedt- '®en mozgalmasak voltai .. ílaB,'J’lí- Különösen a Szabad- u?, tTrnelőszövetkeze: bén A szándékozók egymás­ig adták a tsz-iroda kilin­íóíentfeS^S ilu1? már 21 * számláltál?, hazatérő órákban a munkábó t.7 s^kÖ, ^vetkezeti tagok a ahoi gyűltek* össze hoev , .fSlegesen határoztak. erükig ..VeKM«k fel a je­Lajos ’rt ^özül- Elsőnek Törő jelentette ki 4 *>i*«*,0,n J azt is turfJál Toro Lajos — de £L * bokrai több J a közösben “ j»bb terméslek wxiit, mait nekem, Törő Lajos felvétele után Gotthard Sándor következe t. majd Bánfi Antal kiierje és 'él hplaais. Boda Sándo-r szövetkezeti kocsmároö kérelmet egve őre elutasította a tagság, mert csak a fö’djétől akart megszabadul­ni. Kijelentette. Imgy 5 b'zony az elfoglaltsága miatt nem do-1 £ gozhat a közösben, de szívesen f a!áírj0 a belépési nyilailkoza- £ tot. £ Huszonegy tagot vettek fel £ ezen az estén az o'di Szabad- £ ság Tsz-be. Ez azonban csak a kezdet, mert az egyént gazdák között igen nagy az érdeklő­dés a szövetkezet iránt, s rö­videsen újabb felvételekről kell dönteniök a tsz-tagoknál?. Takács Jómét. £ X égre beköszöntött a nyár. Újra benépesedett a villányi hegyol­dal es h duzzadó, kékülő szőlőfürtök mellól szorgos kezek irtják a hosszú esős időben térdmagasságig nőtt gazt. — Erik már a Csaba gyöngye — si­mogatja a sárguló, még fanyar szőlő­fürtöt Molnár István, a villányi Előre l, típusú termelőszövetkezet tagja. — Ha ilyen napsütéses marad az idő, jó másfél hónap múlva szüretelünk. — No és milyen termésre számít. Molnár gazda? — Hat hektóra. Az idén mindenből jó termés van, talán ez is bevág úgy mint az árpám, vagy a másodvetésü káposztám... Mert az aztán csakugyan bevágott: 24.23 mázsa árpája termett egy holdon, ezzel részt is vesz az Országos Mező- gazdasági Kiállításon, de részt vehet­ne a szép tenyészbikájával is, meg ha el lehetne vinni ezt a 446 négyszögöl szőlőt, ezzel is. — Gondolkodni kell és nem szabad félni az újtól, — ez a gazdálkodás lé­nyege, — folytatja a gazda. — Amit csak lehet, ki kell hozni a földből. Ta­valy például ötszáz négyszögöl másod- vetésű csemegekukoricám volt. Tudja mennyit vágtam én azért zsebre? — 4 133 forintot. A szára megmaradt ne­kem etetni, csak a csövet adtam el, darabját 40 fillérért. Ha már itt tartunk, megkérdem, nem lépne-e be a III. tipusú termelőszövet­kezetbe, hiszen ott van csak igazán nagy lehetősége az újításra. — Dehogynem! Már hetek óta azon gondolkodom. Nemcsak én, hanem Be- decs Dezső, Kontár Jenő, Kovács And­rás, Vida József, Kis József, Perlaki György, Weisenbach János és a többi egyes típusú tsz-tag is. Ha új borra el­jön hozzám, talán már mint III. típusú tsz-tag kínálom meg. Tudja, mi min­dent lehetne ott csinálni? És vagy húsz percig sorolta lobbnál- jobb elképzeléseit, terveit. Első dolgom volt, hogy elmondjam a hallottakat Solymár Ádám elvtársnak, az Uj Alkotmány Termelőszövetkezet pái’ttitkárának. Türelmesen végighall­gatja Molnár István terveit, azt. hogyha ő az Uj Alkotmány Termelőszövetke­zet tagja lenne, akkor a volt Spitzer pusztán baromfifarmot létesítene, te­nyészbikákkal foglalkozna, de kihasz­nálná a földet is, kibányászná a villá­nyi hegy kincsét is — sok-sok szőlőt telepítene... És, hogy teljes legyen a terv, elmondom azt is, hogy tavaly például ötszáz négyszögöl csemege- kukoricájáért 4 133 forintot kapott. VI eg kell hagyni jól gazdálkodik Molnár István, — szólal meg kisvártatva Solymár elvtárs. — Ilyen ember kellene nekünk egy tucattal. Gondolkodik és nemcsak a mát, hanem a holnapot is nézi. Node azért — mo- solyodik el a párttitkftr, — mi is te­szünk egy s mást. A szőlészeti brigád tagjai — többnyi­re# nők — körénk telepszenek. Ebédel­nek. Solymár elvtárs sorra bemutatja őket. — Olyan lelkes tagunk, mint Danar Adám bácsi kevés van, — mutat a présház tövében egy őszhaju emberre. — Egy híján nyolcvan éves és mégis úgy dolgozik, mintha legalábbis har­minc éves lenne. 215 munkaegységet szerzett eddig, de zárszámadásra meg­lesz a háromszáz, ha nem több, — így mutatja be sorra a brigádvezetöt, Da- nauer Jánost, a legszorgalmasabban dolgozó asszonyokat: Folk An tál né t, / Gering Györgynét, Wéber Józsefnél és a többieket, akik az idén megmutatták, hogy lehet a szőlőből s sok haszon, csak gondozni kell. Gondozták is ők: hétszer permeteztek, hatszor poroltak és ki tudja hányszor nem kapáltak, kacsoltal? és kötöztek. De szüretelnék is. A tizenöt hold szőlőről 3—350 000 fo­rint jövedelemre számítanak. — És még most ’s akad olyan tag, aki azt mondja: „Adjuk le a szőlőt! Mit bajlódunk vele?!’1 — jegyzi meg Solymár elvtárs. — De a többség mel­lettünk áll és mi nem engedünk. A villányi bor nemcsak híres lesz. hanem elég is lesz belőle. Az idén öt holdat telepítettünk, a tavasszal megint ötöt. Ha kiültetjük az egy hold vadat, akkor már kéthoidas vadtelepünk lesz. Arra is gondoltunk, hogy egy holdat csak csemegével ültetünk be. Szállítunk mi annyi szőlőt Pécsnek, akkor, hogy győzzék elfogyasztani. — Lesz vesszőnk is bőven. 100 009 szobao’.tványt készítünk. Ez nem ke­vesebb. mint 300 000 forint jövedelmet hoz. Jövőre csak a szőlészetből 650 000 forint jövedelmet vágunk zsebre ... J7 z csak szőlőből! Az állatter.yész,­*-J tés még hátra van. mert az Uj Alkotmány erről is híres akar lenni, nemcsak a vörös boráról. Nem keve­sebb, mim 200 sertés hízik az óljaik­ban. így hát nem csoda, ha minden hónapban 6,10 forint jut a munkaegy­ségekre előlegként. De juthatna több is. ha az a pár méter, amely az olyan gazdák, mint Molnár István és a villá­nyi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet szőlője között van, elmosódna, — ha minél többen jönnek olyan nagyszerű tervekkel, mint Molnár István — és segítenek is megvalósítani azokat János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents