Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-25 / 199. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ mASi •ffféíf/.l'//. 1 / 9 Aj 9 J fj 0» A MAI SZÁMBAN: ' Leleplezték a szigetvári bolgár hősi emlék­művet (2. o.) — A Magyar Tudományos Aka­démia kukorlcanemesítési konferenciája be­fejezte tanácskozásait (2. o.) — Beszélgetés a villányi szőlőhegyen (3. o.) — Minden kom­munista vezető szíwel-lélekkel vegyen részt a népnevelő munkában! (3. a) — Egy oivasó megjegyzései... (4. o.) Sámlii MBH “ liFd * lH v 1 1 k * Sím éfjffi1' ** jfi xn. Évfolyam, iso. szám ARA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 AUGUSZTUS 25 Pártunk márciusi határoza­ta erősen érezteti hatását az építőiparban is. Jólesősen hall­juk a rádióból, olvassuk az újságban, hogy az építők itt is, ott is lakást adtak át határ­idő előtt. Hiszen jól tudjuk, tél évvel, egy évvel ezelőtt szinte általánosak voltak a határidő-elcsúszások, s emiatt a kötbérezések. Csak Komlón többmillió forintra rúgtak a tavalyról áthúzódó beruházá­sok. Ma már nincs ilyen Kom­lón, fejlődtünk ezen a téren is. Vannak azonban az építőipar­ban a határidők betartása mel­lett más követelmények is. További építkezéseink szem­pontjából egy cseppet sem kö­zömbös, mennyiért építkezünk, milyen a drága pénzen vég­zett munka minősége. Amikor takarékosságról be­szélünk, először is a helyes anyaggazdálkodásra gondo­lunk. Az építőiparban az ösz- szes költségek 50—60 százalé­kát az anyagfelhasználás ad­ja. Mindjárt leszögezhetjük, ha olcsón akarunk építkezni, a gazda kezével, lelkiismerete­sen kell bánni az anyaggal úgy. ahogy ezt Komlón a gesz­tenyés! ikerakna építésénél te- Kzik._ A cement, a fontosabb építőanyagok t^tő alatt van- Rak. Az építkezés telepén ke­resve sem lehet találni egy el­dobott téglát. A rendszeretet- bol fakad az is. hogy a gépek cs a szerszámok is egymás mellett sorakoznak katonás rendben. Sajnos, sok tapasztalat mu­tatja, hogy néhol még a leg­elemibb dolgokról is megfeled keznek: ömlesztik a téglát, ennek ^ következtében 10—15 százalékra nő a selejt. A ho­mokot, meszet egyszerűen a földre szórják. Nem törődnek v«le. hogy az eső, az időiárás milyen kárt tesz benne. Egyes szakmunkások fiatal segédmun károkra bízzák az anyagkeve- r<8®t. így gyakran temérdek mész, homok, cement megy kárba, néhánynapi eső pedig a rossz keverés miatt fellazítja a vakolatot. Megemlíthetnénk ázt is, hogy Pécsett nagyon sok házat tataroztak, meszel­tek az utóbbi időben. Sajnos yf/1 mindenütt érvényesült a célszerűség. Forgalmas, szűk poros utcákon egész világos meszeléseket, vakolatot alkat naztak, ami hamarosan ujbó; csak tönkremegy. Ha valamelyik szakxnábar érvényes az _ a közmondás hogy sok kicsi sokra megy — kétszeresen iga2 az építő iparban. Vajon a régi épül­tekből .kibontott fél és három negyedes téglát, vagy töröt cementlapot kevésbé fonta Helyeken nenn lehetne felhasz m»lni? Nyilvánvaló, hogv igen rt//n ,nem egyszér látjuk nogy a kőművesek feldarabol Iák az egész tégláikat. Ért,he tetten tehát, hogy ilyen lehe­tőségekkel például nem szá­molnak a Pécsi Épületkarban­tartó Vállalat egyes munkahe­lyein. Pedig a törött mozaik­lap cementkiöntéssel kiválóan negfelel kamrák, mellékhelyi­ségek burkolására. Határozott számonkéréssel, nevelőmunká- va 1 ezen a téren is rendet le­det és kell is teremteni. Kirívó cetekben felelősségre kell /onni a pazarlót és meg kell /ele téríttetni az okozott kár egalább egy részét. Jelentősen csökkenteni tud­juk az építkezések költségeit, iá helyesen választjuk meg ízt, honnan szerezzük be az anyagot, számolunk a helyi ehetőségekkel. Megyénknek több kő- és homokbányája /an. Célszerű tehát, hogy a legközelebbi bányából érkez- sék az anyag a munkahelyre. A helyi anyagok felhasználá­sánál kérni kell az ottani dol­gozók, a műszaki vezetők se­gítségét is. A sörgyári építke­zésen nagymennyiségű üveg­porra volt szükség a szigetelé­sekhez. 35 000 forintba került volna az anyag, de nem lehe­tett kapni. Schillinger János elvtárs építésvezető egy hen­gerpárt szerkesztett és hulla­dék üvegből készítette el' a szükséges üvegport. így az ösz- 57,es költségek csak 6 700 fo­rintot tettek ki. Az építőipar önköltségének alakulását jelentékenyen be­folyásolja a munka minősége is. Az összevágott, gyors mun­kát, ha nem is azonnal, de rövidesen meg kell ismételni Ez kétszeres anyagfelhaszná­lást jelent. Több ú.jmeszesi la­kásban azért, kellett felbon­tani a már lerakott parkettát, mert felduzzadtak, nem szá­mítottak azzal, hogy a meleg milyen hatással lesz a pado­zatra. Több pécsi házban az­ért kell újból megismételni a festést, mert a Karbantartó Vállalat néhány lelkiismeret­len dolgozója a minőség rová­sára „spórolt” az anyaggal Világos, ilven dolgok nem tör­ténhetnének meg, ha egyes mű­szaki vezetők nem feledkezné­nek meg kötelességükről: az ellenőrzésről. A becsületes szakmunkások nem adnak ki rossz munkát a kezükből, a párt és szakszervezeteink kér­jék ezeknek a dolgozóknak s segítségét, neveljék az arra rászorulókat a társadalmi tu­lajdon megbecsülésére, jó mun kára. Jövőre hozzákezdünk máso­dik ötéves tervünk megvaló­sításához. A lakások ezreinek új gyáraknak, műhelyeknek létesítményeknek kell elkészü niök. Ilyen nagy tervet csakis jó munkával, okos, számíts meggondolással tudunk végre­hajtani. Elengedhetetlen tehát hogy az építőipar már az idén gazdaságossá, takarékossá te eve munkáját Á. gabonabegyűjtésben továbbra is a villányi járás vezet s ezzel emn^Lnnpohhan Tedgeltöl-estig zúgnak a cséplőgépek, több ohSmkZZ bevonult a gabonabegyűjtés is. Most mar Üst ésa nah^t9 *an Zvénkben, ahol befejezték a csep­Wt KoÄÄ f is. ízesítették. Fazekasból, rvánbaty­kesitésí ioaukat visszakapták a szabadpiaci érte­csS kzentlr.nf°kö olyan község Is van, mint Dunaszek­ZrvíVjSm. mur csuk ^hánv mn vissza a A gabonabegyűjtésben az utolsó értékelés szerint a járá­sok sorrendjében változás történt: j. a villányi járás 37A, 2. * 51>?-/-//«»vei 46,4, 4. a pácsvárodi 40,1, 5. a pé­esi 38,8, 6. a szigetvári 38, 7. a tiklö&i 37 5 utolsó lett a sásdl járás a 36 százalékos teljesítésével * «. 38Í* SZáMUkl^ * Tapasztalt, művelt kommunistákkal a mezőgazdaság további fejlesztéséért Megnyílt a falusi munkára jelentkezett pártmunkások első szakmai tanfolyama Kedden több, mint 250 résztvevővel ünnepélyesen nyílt meg a falusi munkára jelentkezett párt-, állami- és gazda­sági funkcionáriusok első csoportjának szakmai tanfolyama. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Rákosi Mátyás, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, -4cs Bajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Vezetőség titkára, Matolcsi János, a Központi Veze­tőség titkára, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Pogá­csás György, az állami gazdaságok minisztere, Mező Imre, a budapesti pártbizottság titkára. A tanfolyam hallgatói hosz- szantartó, lelkes tapssal köszöntötték a párt és a kormány megjelent képviselőit. A tanfolyamot Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Ez az első alkalom — mondotta *— amikor a mezőgazda* tágba küldött elvtársak részére olyan tanfolyamat rendezünk ahol felkészülhetnek új munkaterületük legfontosabb tudr»>-i valóira. Természetesen tudjuk, hogy a kéthónapos tanfolyam nem elegendő arra, hogy az összes alapvető ismereteket — ama * lyek között sok bonyolult kérdés van — teljesen elsajátítsáM De azt a célt tűztük ki, hogy azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek jövendő munkahelyükön szükségesek, feltétlenül tisz* tán lássák, és megtanulják, s ezek, valamint az ed* digi pártmunkában, gazdasági szervezőmunkában szerzett ta­pasztalataik alapján képesek legyenek gyorsan megtanulni mindazt, amire új munkahelyükön szükségük van. Ezután a hallgatók hosszantartó tapsa közepette Ráköti Mátyás emelkedett szólásra. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása Kedves elvtársak! Amióta 1953. júniusában pártunk Köz­ponti Vezetősége napirendre tűzte a mezőgazoaság fejlesz­tését, szakadatlanul igyekez­tünk erősíteni a falusi munkái s különösen a falu szociálisig átépítését. Munkánknak új len dületet adott, hogy tapasztalt, kipróbált pártmunkásokat, jó friss erőket küldtünk falura, tavaly ezret s az idei év első felében többszáz elvtársat. Központi Vezetőségünk ez év június 8-i határozata alap ján még további 1200 elvtár­sat küldünk az idén falusi munkára, mégpedig politi­kailag szilárd, a vezetésben és a szervezésben jártas művelt, tapasztalt és fejlő­dőképes elvtársakat. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel újabb lökést adunk annak a fejlődésnek, amely elsősorban a szocialista szek­torban márii mutatkozik. Is­meretes. hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok ter­méshozama országszerte meg­haladja nemcsak az átlagos paraszti, hanem a középpa- rasziti terméseredményeket is. _A júniusi határozatot köve­tően. a párt hívó szavára sok- százan jelentkeztek falusi mun kára az üzemek, a hivatalok, az állami intézmények dolgo­zói közül, mérnökök, technáku- sök, mezőgazdászok, pártmun­kások. Az ©lvtáirsak, akik az első ilyen mezőgazdasági szak- tanfolyam hallgatói, mintegy élcsapatát képezik ennek az ezerkótszázas csoportnak. Mi­után a szocialista építés me­nete bz alföldi, a gabona termő megyékben a. legerőteljesebb elsősorban ezeket a megyéket ^karjuk az elvtársaik segítségé­vel megerősíteni. Ahhoz, hogy a Szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépáll o- máí-efkom tovább javuljon a vezetés, természetesen na gy tu­dású igazgatókra, főmérnökök­re, fősgronómusokra, főköny­velőkre, pártmunkieofona van szükség. E kéthónapos szak- tanfolyam persze esek az ^lap- ismereteket adhatja meg, a tudás javát, lényedét a hely­színen, munka köziben kel} el­sajátítani. De az eddigi tapasz­talatok alapján meg vagyunk győződve róla, hogy ez sitoeriil- fog, különösen altkor, ha az elvtánsak önként vállait új munkájukat élethivatásuknak tekintik , s teljes erejüket, tel­jes tudásukat a mezőgazdaság szocialista szektorának további gyors fejlesztésére fordítják. A népiólé! ekéséért Ez a munka a legszorgoseib- be-n összefügg a nép életszín­vonalának növelésével. A népjólét emelése parancso lóan megköveteli a mező- gazdaság nagyarányú fejlesz tését, a szocialista mezőgaz­dasági szektor fejlesztését csakúgy, mint a magángaz­daságok támogatását. Szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy pántunk válto­zatlanul központi kérdésnek tartja a dolgozóik életszínvona­lának és jólétének további eme lését. Mivel ennek alapja csak a szocialista ipar, s ezen be­lül a nehézipar lehet, pártunk erőteljesen hangsúlyozza a szo­cialista iparosítás fejlesztésé­nek fontosságát. Csak a többet és olcsóbban, jobb minőségiben termelő ipar, valamint a fej­lődő mezőgazdaság tudja biz­tosítani, hogy a dolgozó nép anyagi jóléte állandóan növe­kedjék. Ipari és mezőgazdasági beruházásaink ezt a célt szol­gálják és ezt fokozódó mérték­ben el is érik. A tanfolyam halogatói, a fa­lusi mezőapzdasági munkára önként jelentkezett elvíársatk legyenek tudatában feladatuk fontosságainak, jelentőségének. Hegyenek meggyőződve arról is, hogy pártunk mindemkoi teljes erejével támogatja őket. segítségükre lesz, hogy áldo­zatos munkájukat siker koro­názza. Már most gondoskodunk arról, hogy mind az állami, mimet a pártszervek megfelelő munka- és életkörülményeket biztosítsanak az elvtársaknak. Kommunista példamutatással Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az önként ía luxa ment elvtársak zöme jól megállta a helyét, megfelelt a várakozásoknak. Különösen fontos, hogy elv- társaink munkaterületükön el­sajátították „ megkívánt szak­mai tudást és meg tudták ho­nosítani az annyira szükséges kommunista helytállást és szi­lárdságot. szervezettséget, fe­gyelmet, kommunista munka­stílust, amely eddig — sajnos — egyes helyeken hiányzott mezőgazdaságunk szocialista szektorában. Pártunk a jó ta­pasztalatok alapján elhatároz­ta, hogy az elkövetkező eszten­dőkben is küld elvtársakat Budapestről, a megyei közpon­tokból, az ipari üzemekből fa­lura, a mezőgazdasági terme­lés és a falu szocialista átépí­tésének fejlesztésére. Ezért kívánatos, hogy to­vábbra is a lehető legna­gyobb számban önként >~ lentkezzenek olyan lelke*, párthű kommunisták, akik odaadó munkájukkal, példa matatásukkal a mezőgazda- ság különböző területein elő­re lendítik a szocialista át- szervezést, a termelés nőve-' lését s ezzel népünk jólété­nek emelkedését. Kérem e szaktanfoüyarn ha» gatóit — mondotta befejezésül Rákosi Mátyás — hogy a ren­delkezésükre álló időt a lehevő leggyümölcsözőbben használ­ják fel ég az itt szerzett tudást dolgozó' népünk üdvére minél előbb és minél nagyobb sikar- rel értékesítsék. Még egyszer sok sikert, jő eredményt kívá­nok ennek az úttörő munkát végző szaktanfolyamnak. (Hosz szantartó, nagy taps.) Ezután Ágoston András • hallgatók nevében megköszön* te a párt előlegezett bizalmát és ígéretet tett arra, hogy m tanfolyamon és azután a gya* korlati munkában is megáll- ják a helyüket. A megnyitó után Rákosi Md tyás, a párt és a kormány meg jelent képviselői hosszasan el- beszélgettek a falusi munkára jelentkezett elvtársakkal. Pontos vetéstervet! A pécsiek vezetnek a szénbányászati trösztök versenyében Megtörtént a pécsi és a komiéi bányák augusztus második kádja párosversenyének értékelése. Az eredmények — e*y- si hiányosságtól eltekintve — azt bizonyítják, hogy bánya- ajnk nagyszerű teljesítményekkel méltón ünnepelték alkoa- ányunk napját és lelkiismeretes munkával készülnek a ba­fásznapra. __. A p árosverseny állása az augusztus 1—2«-l eredménye*; apján a következő: sí Szénbányászati röszt: suth I. Korolő íhenyi-akna Pécs Írás-akna Pécs > rt ír*, n VT omlÁ 104.7 Komló! Szénbányászati Tröszt 109.9 Béke-akna Pécs 104.6 Kossuth II. Komló 107.2 Kossuth III. Komié 108.2 István-akna Pécs 100.1 105.1 97.1 96.1 104.8 Népünk jövőévi zavartalan kenyérellátása megköveteld, hogy kötelező szántóterületét minden dolgozó paraszt és termelőszövetkezet maradék­talanul, idejében bevesse kenyérgabonával. A terveket augusztus 20- ra kellett elkészíteni. A köz­ségek többsége elvégezte e fontos munkát és a gazdák­kal megértette a gabona ter­mesztésének fontosságát. A baranyajenői tanács elnöke már 14-éig minden gazdával megtárgyalta a kötelezettség mértékét és gazdakönyvük­ben előírta a vetésterületet, így a csépiéinél minden ter­melő kiszámíthatja vetőmag­szükségletét. A kátolyi ta­nács elnőkasszonya hasonlóan jó munkát végzett. Nem mindenütt jártak el azonban így. Vannak olyan tanácsok is» tatot pél­dául Sasntlőrtncen, ahol gon datlanul bontották fel a vetéstervet, 120 holddal ke­vesebbet terveztek be kenyér gabonából, mint a múlt év­ben. A királyegyházai tanács­nál 40 holddal írtak elő ke­vesebbet. Gödrén pedig még a gazdakönyvbe is „elfelej­tették” beírni az elvetendő terület mennyiségét. Ezekben a községekben új­ból el kell készíteni a gaz­dák vetésterveit A kenyér- gabona vetésterv felbontásá­nál meglévő hibák miatt fe­lelősség terheli a járási ta­nácsókat, mert nem adtak időben megfelelő segítséget e munkához és kellőképpen nem ellenőrizték azt Nagy Ferenc a mezőgazdasági igazgatóság terv- oiziályának vezetője. 120 frontbrigád versenyében augusztus 1—20-ig: Gáli János István-akna 1S7.9 sutoalék, terven fel« 4» lie. Páncél Ferenc Széchenyj-akna 136.6 százalék, terven to* 290 csille. . _ 1 ™ __ Ko pa Lajos Petőfi-akna 129.4 százalék, terven felül V» He A tervét túlteljesítő 31 brigád terven feMÜ adott 487* He szenet. A tervét nem teljesítő 24 brigád adóssága 5222 csille s*e*k Brigádok összesített teljesítménye alapján 35* «Die a les iradás. ►MLÖ: Lemle Henrik Béta-akna 147.5 százalék, terven -telHn «• Ile. . ___ Sc hw&rcz József Kossuth-akn* 135.5 náuM, terven fe* 299 csille. Vörös János Béta-akna 131.9 százai», terven fel* lie. A tervét túlteljesítő 37 brigád terven feWl adott 447* He szenet. A tervét nem teljesítő 16 brigád adóssága 1383 csille snem. Brigádok összesített teljesítménye alapján 3089 csille ter- i fel HL Olcsóbb és jobb munkát az építőiparban!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents