Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-18 / 194. szám

DUNÁNTÚLÉ , NAPLÓ | GYEI BIZ O TTJA' CÁ WAK l A P 3 A ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955. AUGUSZTUS 18. AZ M D P BARANYA M E XII. ÉVFOLYAM. 194. SZÁM WL&GPminÉjmrKLmmj^Em A MAI SZAMBÁN: A genfi nemzetközi atoinerőértekezlet biológiai és orvostudományi szakosztályának ülése. (2. o.) — Dulles nyilatkozata. (2. o.) — Az alkot, mány ünnepének kétnapos műsora. (2. o.) — Türelmetlenek. (3. o.) — Múlt és jelen. (3. e.) — „Megbízható'- gulakok. (3. o.) — Nyolc lány — hét fiú. <4. o.) Jobb minőségű szenet as iparnak! Gyorsan fejlődő iparunk, nemcsak több és olcsóbb, ha­nem egyre jobb szenet is vár szénbányászatunktól. A szén­termelés megyénkben is óriá­sit fejlődött s különösen az utóbbi időben születtek jelen­tős eredmények a termelékeny ség növelése, az önköltség csők kentése terén. Vannak ered­ményeink a szón minőségének javulásában is, de a jövőre meginduló sztálinvárosi kohó- kombinát szénmosóműve és kokszolóüzeme igen komoly feladatokat ró — elsősorban a szén minőségének megjavítása terén — a komlói és pécsi bá­nyákra. A komlói és pécsi bá­nyáknak kell biztosítani, hogy Szitálinváros állandóan a kí­vánt minőségű szenet kapja meg. A szén minőségének állan­dó javítása sokoldalú feladat, egyaránt következetes munkát kíván mérnöktől, vájártól, csil­léstől, a szénelőkészítőmű dol­gozóitól. Széntermelésünk nö­vekedése szükségessé tette a silányabb telepek művelését is s így különösen a zavart te­lepülésű telepeken kell nagy gonddal végezni a munkát. A szén minőségének javítását ép­pen ezért elsősorban lent a bányában a munkahelyen kell elkezdeni. Az aknászok, csám­pát- és brigádvezetők köteles­sége, hogy harcoljanak a ma niég sokhelyütt burjánzó olyan téves nézetek ellen: „töltsd, nem számít ha pala is, csak fekete legyei}". Ez a téves né­zet, a mindenáron való terv- teljesítés rendszerint a hónap végén érezteti minőségromboló hatását, de napjainkban is ta­lálunk hasonló példákat. Kom­lón a III-as üzemben a tervét re: lézeresen túlteljesítő Bar- talovics Jenő csapata a meg­engedett 8.5 százalék helyett most is 13.5 százalék palát termel. Mivel a tisztán termelés, a r’ minőségének megjavítás döntően a bányászoktól s csak másodsorban a szén előkészí­tésén múlik, a leghatásosabb rendszabályok segítségével, de nem utolsósorban a párt és szakszervezeti aktívák felvi­lágosító munkájának eredmé­nyeként elejét lehet venni an­nak, hogy a termelt szén közé a mellékkőzetekből és beágya­zásokból meddő kerüljön. Ar­ra van szükség, hogy a vájá­rokkal, csillésekkel, gyakrab­ban beszélgessenek az aktívák * magyarázzák meg: ne keverd ö^sze a palát a szénnel, mert. ezzel saját magadnak s az ál­lamnak is kárt okozol. Ha a Palát s egyéb meddő közetet rnár * munkahelyen kiválogat­ják s az öregfejtésbe döntik, megtakarítják ennek szállítási Költségeit, — a. munkahelytől ^áányóig — több szenet szállítani, kevesebb okoznak a szénelőké- le ??Rózáinak, nem vonják Palaszáfí^ényükM1 a magas BSS&Sftsz^ melt szenet — egyszóval ezzel is csökkentik az önköltséget. így gondolkoznak s így is cselekszenek Kossuíh-bánya I- es üzemében Szakács M hiány csapatának dolgozói akik a megengedett 7 százalék helyett 1.4 százalékra szorították ie a palatartalmat. S hogy a tisztán termelés nagyrész*. bányá­szaink hozzáállásán, akaratán múlik, azt az alábbi példa is bizonyítja. A Il-es üzemben egy munkahelyen dolgozik a 1'12-es és a 114-es csapat, csak más-más harmadban. A 112-es csapat által tenne!t szén pala­tartalma 1.2 százalék, míg a 114-es csapaté 6.2 százalék. A különbség óriási s nem ma­gyarázható mással, mmt a rossz munkával. Az ilyen és hasonló csapatok munkája eredményezte, hogy a Il-es üzemben a megengedett 4.5 százalék helyett 4.9 százalék lett a palatartalom augusztus első dekádéiban. Hogy bányaüzemeinkben to­vább javuljon a kitermelt szén minősége a fokozott politikai felvilágosító munka mehett, nagy jelentősége van r ívnak is, hogyan műveljük különö­sen a zavart, meddőbeágyuzá- sos telepeket. A Komlói Szén­bányászat! Trösztnél még eb­ben az évben meg akarják va­lósítani a meddős telepek padonként! jöveszté.sét, a há­rom osztályú szállííógurítók rendszeresítését. E tervek meg valósítása komoly minőségi ja­vulást ígér s elsősorban a mű­szaki vezetőktől függ ennek si kehi. Ugyancsak nagy jelentő­sége van a fokozott és mód­szeres munkahelyi ellenőrzés­nek a darabos meddőtartalom csökkentése szempont j álból. Amióta Komlón rendszeresen végzik a csillevizsgálat.ot, egv- re nagyobb gondot fordítanak a földalatti meddőválogatásra s ennek eredményeként állan­dóan emelkedik a szén fűtő- értéke, amely már megközelí­tette az 1951. évi szintet. A szén minőségének javítá­sa terén eddig elért eredmé­nyeink — mind a pécsi, mind a komlói üzemekben, azt mu­tatják, hogy a minőség javu­lása nem egyik napról a má­sikra következik be. Szívós harcot kell folytatni a jövőben is azzal az előítélettel szem­ben. hogy a meddő megfelelő szénmennyiséggel keverve el­adható és a tervteljesítést nö­veli. A meddő a hányóra való, iparunknak szénre, még,pedig mindig jobb szénre van szük­sége. Most az a legfontosabb, hogy a kezdeti sikerek után további javulás történjen. Pártszervezeteink őrködjenek a termelési tervek mellett a minőség javítása felett is. A kommunisták álljanak bánya­üzemeinkben a minőség továb­bi javításáért folyó harc élé­re, s kövessenek el mindent, hogy a második félévben to­vábbi eredményeket értünk el e téren is. Öt kiló búza eSy munkaegységre v£,Jt?ltZáncaics Termett­szövetkezetben az elm ua «“ “ in» mí egy-egy munkaegység. Erdorf József tehenész har madmagára 40 mázsa búzát kapott. A tsz-tagok a felesle­ges búzájukat haza sem vit­ték, hanem egyenesen a be- ovüjtőhelyre szállították, « szabadpiaci áron átadták az államnak. Erdorf Jözsefék 22 mázsát, Talcács Józsefek 15 mázsát adtak el szabad­piaci áron. A Táncsics tagjai a kötelező szabadbeadáson kívtlI 210 mázsa búzát szál lltottak be az elmúlt napok ban a bepyüjtőhelyra, A Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Vándorzászlóval tüntette ki a legjobb eredményt elért üzemeket A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének már­ciusi határozata a felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteleté­re megindult munkaverseny, a húsz budapesti üzemnek az éves tervek sikeres befejezésére irányuló kezdeményezése eredmé­nyeként az ipar túlteljesítette 1955. első félévi termelési és ter­melékenységi tervét, csökkent a termékek önköltsége. A ked­vezőtlen tavaszi időjárás ellenére a mezőgazdaság fokozott munkával az előző évinél jelentősen nagyobb termést takarít be. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa elnöksége elismerését és köszönetét fejezi ki mindazoknak a munkásoknak, műszaki-gazdasági ve­zetőknek és mozgalmi aktivistáknak, aidik az eredményeik el­éréséhez áldozatos munkájukkal hozzájárultak. Felhívta őket, hogy a jövőben is minden erejükkel és tudásukkal, javaslataik­kal és bírálataikkal segítsék további fejlődésünket, technikán színvonalunk állandó emelését, az éves terv maradéktalan tel­jesítését, illetve túlteljesítését s ezzel mindannyiunk közös cél­ját, a szocializmus építését. Széles körben alkalmazzák az élen­járók munkamódszereit, újításait, használják fel maximálisan a helyi lehetőségeket, a belső erőforrásokat, készítsék elő meg­felelően második ötéves tervünk indulását. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa elnöksége az illetékes miniszterek és a szakszervezetek elnökségeinek javaslatai alapján az 1955. 1; félévben végzett eredményes munkáért Vörös Vándorzászlóval, díszoklevéllel és pénzjutalommal tünteti ki az alábbi üzemeket: Szénbányászati Minisztérium területén: Komlói Szénbányászati Tröszt, Dorogi Szénbányászati Tröszt, Kohó- és Gépipari Minisztérium területén: R. M. Csőgyár, EMAG, Fo gaskerékgyár, Vörös Csillag Traktorgyár, Óbudai Hajógyár. Akkumulator és Szárazelem­gyár, Kőbányai Zomáíncáru- gyár, Győni Szerszámgépgyár. Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium területén: Hungária Vegyiművek, Rug- gyantaárugyár, Almásfüzitői Timföldgyár, Budafai Kőolaj- termelő Vállalat, Budapesti Erőmű. Építésügyi Minisztérium területen: 1. sz. Mélyépítő Vállalat. Ko márom megyei Állami Építői Ipari Vállalat, Epüietbádfligozó Vállalat, Mélyépítési Tervező Vállalat, Kőbányai Téglagyár. Lábatlan! Cement- és Mész­művek, 4. sz. Épületeliemgyár. ÉM 8. sz. Kőbánya Vállalat, Salgótarjáni Üveggyár, Gránit Caiszofókcrong- és Kőedény- gyár. Könnyűipari Minisztérium területén: Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár, Kőbányai Textilművek Fonalklkészítő Gyár, Vörös Október Férfk-uhagyár, Újpesti Bőrgyár, Csepeli Papírgyár Debreceni Hajlított Bútorgyár Budapesti Városi Tanács Vas­öntöde és Tűzhelygyára, Buda­pesti Paplangyár. Éleimiszeripsiri Minisztérium terűidén: Angyalföldit Rum és Likőr- gyár, Soproni Sörgyár, Lágy­mányosi Dohánygyár, Debre­ceni Dohánybeváltó és Fer­mentáló Vállalat, Kecskemét’’ Sertéstenyésztő- és Hizlaló Vállalat, Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár, Bél- és Szőripari Vállalat, Gvőr-Sop- ron megyei Tejipari Vállalat. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium területén: Szolnoki Fötőház, Miskolci Személypályaudvar, MÁV híd építést Főmfíkeég, MAHART Kikötő Üzemág, Bajai - BEL- SPED Vállalat, Közlekedés­építő Vállalat, Utigépjavító és Kölcsönző Vállalat, Székesfe­hérvári I. sz. postahivatal. Begyűjtési Minisztérium területén: Borsod Megye* Malomipari ES. Belkereskedelmi Minisztérium területén: Vastamegcikk Éi'béteesftő Vél Lalat, Bp., IV. kér. KÖZÉRT Vállalat. SZÖVOSZ területén: Szabolcs megyei Zöldség-, GyümöHcg Értékesítő Szövetke zeti Központ. Külkereskedelmi Minisztérium területen: TERIM PEX Külkereskedel­mi Vállalat. Öt és fél hónap alatt 1125 új tsz-tag Dolgozó parasztságunk a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének márciusi határozata óta egyre nagyobb számban találja meg helyét a termelőszövetkezetekben. * jól működő, gazdaságilag erős ter­melőszövetkezetek mágnesként vonzzák az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokat. A március elsejétől augusztus 15-ig eltelt öt és fél hónap alatt 595 család 1125 tagja ha­I tarozt*. el, hogy a közös gaz­dagodást választja. A belé­pők száma a termelőszövetke­zetek idei jó terméseredményei és a várható magas jövedel­mek láttán, a megye,szerte folyó egyéni beszélgetések hatására még tovább növekszik. Old községben például 18, Ujpet- rén 10. Mágoeson 25 új tag lépett be a termelőszövetke­zetbe az utóbbi napokban. Város- és Község­gazdálkodási Minisztérium területén: Győr-Sopa’ou Megyei Épüflet- szeredő Vállalat, Budapesti Gáz- és Kofcszmüvek, Fóváro, si Villamosvasúti Főműhely. Földművelésügyi Minisztérium területén: Bugyi gépállomás, nádudvBaé gépállomás, mezőkövesdi gép­állomás. Szabolcs-Szatmár Me­gyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Országos Növényfajt» kísérleti Intézet tápiószefled kí^ sér le ti gazdaság«. Állami Gazdaságok Minisztériuma területén; Városföldi akarni gaadaaág. juhépusBtai s55arvBJ3marhn törzs tenyésztő állami gazdaság, bó- lyi állami gazdaság, Ifeajmádi állami gazdaság. Országos Erdészeti Főigazgatóság: Hárosó Falemezműveik. Országos Vízügyi Főigazgatóság területén: Kórösvidéki öntöző Váltaiat. t Követendő példa ! Gabonaszárító-gépeket készítenek a pécsváradi gépállomáson .Járási f mezőgazdasági t kiállítások * Vasárnap, augusztus 14-én a £ pécsi járás termelőszövetkeze- f lei és egyéni gazdái Ócsándon. J s, szigetvári járásiban pedig * Szigetváron rendeztek járási: I mezőgazdasági kiállítást. Az - állattenyésztésben első dijat ’ nyert az ócsárdii Béke őre Tsz tehene, Szigetváron a hoboüi Béke Tsz Narancs nevű tehene. Növénytermelésiben Öcs.ár don a romonyai Béke Tsz a 1 18 és fél mázsás boreótermésé­vel, Szigetváron pedig a rózsa-( fai Közös Ut Tenmelőszövet’ke- ( zet a 250 mázsa termést ígérő' cukorrépájával nyerte el »1- ] só díjatj A mült héten csütörtökön délután összeült a pécsvára­di gépállomás vezetősége, hogy megtárgyalják: hogyan segíthetnének a termelőszö­vetkezeteknek a gabona do- hosodásának megakadályozá­sában. Erezték, tudták, hogy tenni kell valamit. De mit. hogyan? — Én a régi aprómagcsép- lők kalászemelőjéből szárító- készüléket készítek — állt fel a gépállomás főgépésze, Sza­bó Máté elvtárs. A vezetőség helybenhagy­ta a javaslatot. Másnap Sza­bó elvtárs már hozzá is kez­dett a munkához. Elkészült az első egy EMAG cséplőgép pelyvafiivójából. Az ered­mény biztató volt. de még most nem működött tökéle­tesen, mert a lapátok elé, a csőbe szórták a gabonát és íay bizony sokszor elakadt. Más módszert próbáltak ki és ez bevált. A vasárnapi — vasárnap is dolgoztak, — két gépet, amit Szabó Máté jó- gépész, Horváth József he­gesztő, Garamszegi Mihály esztergályos és Feil Ferenc asztalos fáradtságot nem is­merő munkával készítettek, már az ötletnek megfelelően csinálták. — Most a mag a szívó részre hegesztett tölcséralakú beömlő nyíláson közvetlenül a széllapátokra kerül » me­séli Máté elvtárs, — és hogy idegen anyag (kő, vas) ne ke­rüljön a laputokra, ezt a be­ömlő nyilast elfedő zabrosta biztosítja, de nemcsak ezt a célt szolgálja ez, hanem a lyukakon befolyó búza egyen letesen kerül a gépbe és így nem következhet be dugulás. A gép igen egyszerű. Négy keréken mozog. A hossza két és fél méter, a szélessége egy méter. Hetvenes szögvasbol hegesztettek egy alvázat, amelyre ráépítették a négy és fél lóerős motort és a fú­vókészüléket. — A polyvafúvó fordulat­számát 2—2.500-ra emeltük és így elértük azt. hogy még két emelet magasságba is felfu- vathatjuk a búzát — magya­rázza Szabó elvtárs. A gép fúvóerősségét mu­tatja a következő példa is: Berkesden, az Alkotmány Termelőszövetkezetben fel- fúvatták a búzát a mennye­zetre és az leverte onnan a vakolatot. De ugyancsak Ber­kesden a szobából a padlás­ra fúvatják vele a gabonát. Szabó elvtárs elmondotta, hogy nemcsak EMAG poly- vafúvóból, hanem régi apró- mcgcséplőkről leszerelt ven­tilátorokból is készítettek szárítógépet. Ez is bevált. Ma már öt gépük kész. Ebből egy Apátvarasdon a Szabadság Termelőnrfl—li neiék imi^ a ma sík pedig a berkesdi Alkot* mány Termelőszövetkezetben dolgozik. A másik hármat oda viszik, ahol a legsürgő­sebb. Alig pár napja dolgpzik a gép, máris nagy népszerűség­nek örvend. Ha húsz lenne. azt is elvinnék a termelőszö­vetkezetek. Máté János agro- nónmis a következőket mond­ja a gép szárítóképességéröl: — A túl nedves gabona, ötszöri átengedéssel öt-tiz százalékot veszít a nedvessé­géből. Ezért a nedvesség­csökkenésért legalább húsz­szor kellene kézzel átforgat­ni, de még talán akkor sem érnék el ezt a csökkenést. A népszerűségre, hadd em­lítsünk csak egy példát. A berkesdi termelőszövetkezet elnöke zuhogó esőben vitte a gépet haza. Ahelyett, hogy magát takarta volna be a pokróccal, a gépre terítette, hogy el ne ázzon a motor. Ez az egy példa is azt bizonyií- ta, hogy a termelőszövetkeze­tek a pepáí lomások tói várják a segítséget a gabonaszárítas- ban it. A pécsváradi gépállo­más vezetői és dolgozói, na­gyon helyesen, erejüket és fi rád »águkat nem kímélve, a termelőszövetkezetek segítsé­gére stettek.. A példa már megvan és esti a példát nem követői m» M*

Next

/
Thumbnails
Contents