Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-03 / 181. szám

1955 AUGUSZTUS 3 naplőT 3 v \ HA ft 1 ÉS HA It VÉ P / TÉS * As Aranykalász TSZ kommunistái Védjük a termést gyorsítsuk a csépléstl A körzet első cséplőcsapata Nappal csépelnek — éjjel tarlót szántanak az jó, ha bandában aratunk — mondták a tótszentgyörgyi Aranykalász Tsz kommunistái a csoportgyűlésen. — Igazuk volt, de nem tudták meggyőz­ni szavaik igazságáról a pár- tonkívülieket. „Bandában ara­iunk!” —így határozott a cso­portgyűlés. Az aratás megkez­dése utáni második napon a kommunisták kint a mezőn beszélték meg a tapasztalato­kat: „Második napja aratunk — mondták — de így nem megy. Munkacsapatokat kell alakítani”. Estére már a pár- tonkívüliek is így vélekedtek, hiszen két nap alatt tizenkét kaszás csak nyolc holdat vá­gott le. Ilyen ütemben mikor­ra aratnák le a több mint 120 holdat? Már learatták, mert a párt­vezetőség, a kommunisták idő ben észrevették a hibát. Má­sodik nap este összeült a párt- vezetőség és a tsz vezetői. Há­rom munkacsapatot szervez­tek, másnap már így kezdték a munkát. S ki tudná meg­mondani, hogy Genest József- nén kívül hányán mondták még Barkaszi Pál párttitkár- nak, néhány nap múlva: „Iga­zatok volt, így jobban megy...” A tények győzték meg őket, hiszen dűlt búzában — s te­gyük hozzá jó erős búzában — egy-egy kaszás naponta ezer—ezerkétszáz négyszögölet vágott le. Ezret ötszáz helyett, mert ötszáz tesz ki egy mun­kaegységet, de senki nem azt nézte, hogy „ma már teljesí­tettem egy munkaegységet, elég ennyi”. Többet akartak, ezért arattak le időben... Arról is gondoskodott a párt szervezet, hogy minden mun- Izacsapatban legyen néhány kommunista is, hogy munka­közben. is segíthessenek fel­világosító munkájukkal. Első napokban a hármas munka­csapatban két kommunista volt. Keveseltók. „Hozzánk miért nem tettetek több párt­tagot, — mondta Gencsiné a párttitkárnak — mi is aka­runk mindenről tudni". Bar­kaszi Pál párttitkár örült a figyelmeztetésnek, hiszen eb­ből arra következtethetett, hogy a pártonkívüliek ragasz­kodnak a párttagokhoz, mert csak igy látják biztosítottnak, hogy a munkacsapatokban Hétfőn délelőtt a köveóke- “ ző telefon jelentést vették a pécsi járási tanácson az egerági községi tanács el­nökétől, Varga Bélától: „Ti­zennégyen vagyunk! Jöjjenek ki, mert estére megalakítjuk a termelőszövetkezetet!'1 A já­rási tanács vezetői azonnal Egerágra küldték Leander elv- tánsal, a járási tanács tsz-szer. vezöjét, hogy segítsen „előké­szíteni'1 az alakuló gyűlést. — Este aztán — úgy fóltíz felé — megérkeztek a járás vezetői: G. Nagy Zsigmond, a járási tanács elnöke, Fehérvári Nán­dor, a járási tanács elnökhe­lyettese és Romvári Ferenc, a mezőgazdasági osztály heüyet- tes vezetője, hogy a belépési nyilatkozatot aláirt 14 taggal megalakítsák a termelőszövet­kezetet. Ez eddig helyes. De ®z már néni, hogy ezzel ■ az egyszeri segítséggel akarták pótolni azt, amit a járási tanács és a járási par oizottság eddig elmuiasz tott. A megy©; pártaktíva értekez leien bírálták az egerági elő­készítő bizottság összetételét. Ez jogos volt. Tagjai közül Kol­lár Józsefnének férje 0 Pécsi K o>kszművelcben dolgozik Né meth Gyöngyné öt hold OFa” földiével lépett be, a saját hat hci’.diát és a férjét kint hagy­ta. Horváth Gyu’áné — hárem holdas, Recski István — há­romholdas és Varga Béla v. b.-elnök, aki Kisherer.oen la­kik, Egérágon, csak egy kis darab szőlője van. Amint lát­hatjuk, az előkészítő bizottság­ban egyetlenegy középparaszt sincs, Ez sem volna olyan nagy mindenki szorgalmasan dol­gozzon. „Jól van, holnap én is magukkal megyek” — vá­laszolt a párttitkár. Tizenötödike táján Gyorsok elvtárs, a járási pártbizottság elsőtitkára meglátogatta a tsz-t, fontos feladat elvégzésé­re kérte a pártvezetőséget, s a tsz vezetőit: — Egyikét nap múlva — mondta Gyorsok elvtárs, — a begyűjtőhelyre kellene szál­lítani egy vagon gabonát, hogy minél előbb legyen új kenyér... — A kommunisták ismét munkához láttak, este elmentek a csoporttagok laká­sára, beszéltek velük. Minde­nütt azt válaszolták: „Két napra leállubk az aratással és meg lesz az egy vagon új gabona”. Több lett. Tizenki­lencedikén 142 mázsa búzát szállítottak a szigetvári rak­tárba. '' I csoporttag ál­Nefiyven landóan ara­—---------------tott — kézzel. rg en ám, de kévekötő arató­gép is levágott jónéhány hol­dat, ezt is össze kellett rakni. Két vasárnap dolgoztak, s így sem győzték. A pártszervezet népnevelői egyik este felke­resték az olyan családtagokat, akik otthoni munkájuk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudtak egész nap dolgozni. Barkaszinénak például kisgye­reke van, Gál néni beteges, ő sem mehetett ki egész napra a mezőre. Egész napra nem, de délutánonként ők is és,még tíz-tizenöt családtag elment az aratógép után. Rakták ösz- sze a kereszteket és fölgereb­lyézték a tarlót. Az Aranykalász tagjait, ami­kor csak aratni lehetett, min­dig a búzatáblán láthatták. S ha nem arathattak? Akkor sem tétlenkedtek. A pár tszer­vezet vezetősége és a tsz veze­tői — esős napokon — reg­gelenként végigjárták a falut: az asszonyokkal arról beszél­tek, hogy mivel aratni nem lehet, menjenek ki a kertészet be gyomlálni. Másokkal meg arról, hogy a heterózis kuko­ricát kellene lecímerezni, a többiből meg kiszedni a gazt. Az egyéniek nem hiába be­szélnek most arról, hogy mi­lyen szorgalmasak a tsz-ta- gok. Ha esŐ6 idő volt, akkor is — szinte valamennyien — a közösben dolgoztak. Mond­hatnánk, egyszerre tevékeny­kedtek a búzatáblákon, a ker­tészetben és a kapásnövények­ben. A pártszervezet szervező, nevelő munkájának köszönhe­tő, hogy ennyire jutottak ... Ki hinné, hogy ezen kívül még másra is futotta a kom­munisták erejéből? Pedig így van. A faluról sem feledkez­tek meg és a tsz jövőjéről sem. Párttaggyúlésen minden kommunista név szerint meg­kapta melyik egyéni gazdák­kal kell rendszeresen foglal­koznia. Gál József elvtárs Ki­rály József tizenöt holdas gazdával és Géczi Józseffel gyakran szót vált mostanában. A kötelező állami felvásárlás­ról szóló rendelet helyes ér­telmezését is ő magyarázta meg nekik. Barkaszi Pál párt­titkár meg Huber Józseffel, Dergecz Józseffel és Stocker Józseffel beszélt több alkalom mai. Akkor is megkereste a három egyéni gazdát, amikor az udvarukban zúgott a csép­lőgép. Nem véletlen tehát, hogy mind a hárman — Hu­ber, Dergecz és Stocker — a cséplőgéptől vitték a be­gyűjtőhelyre az előírt gabona- mennyiséget. A párttitkár most úgy vélekedik: „Biztos­ra veszem, hogy Tótszent- gjörgyön minden egyéni gaz­da időben teljesíti az állam­mal szembeni kötelezettségét”. Bízhat ebben, hiszen a tsz pártszervezet tizenkilenc kom­munistája ennek valóraváltása érdekében is tevékenykedik. az egyéni gaz­dákról sem feledkeztek meg, akik már említették, hogy ók is belépnek a csoport­ba. Dergecz Józseffel, Kaszti Sándorral, Somogy vári János­nál és a többiekkel szinte na­ponta beszélnek. Ezért számí­tanak arra, hogy őszre jóné- hányan aláírják a belépési nyilatkozatot. Bognár Sándor már meg is mondta: „Őszre én is belépek ...” De lesznek még többen is, mert az Arany­kalász Tsz kommunistái példa mutató munkát végző kollek­tívává nevelték a csoport tag­ságát. Olyan kollektíva ez, amelyről a falu egyéni gazdái úgy beszélnek nap mint nap: „Az ő búzájuk sokkal jobb, mint a miénk, az ő kukoricá­juk szebb mindegyiknél...” (ONODI) Nagyharsényban a Kossuth Lajos utca alsó végén Szujikó Sándoroknál csépel a harkányi gépállomás egyik gépe. Vasár­nap jöttek át a termelőszövet­kezetből, * most már az egyé­nieknek csépelnek. A délutáni eső miatt a cséplőgépet és a félbemaradt asztagot ponyvá­val takarták le, alatta beszél­getünk a munkásokkal és a gép felelős vezetőjével. — Még egyetlen egy olyan napunk sem volt, hogy végig tudtuk volna csépelni —mond ják. — Az eső mindig félbesza- kíttatta velünk a munkát. Et­től eltekintve, már a tizen­nyolcadik vágómnál tartunk. Ha az idő engedi, vasárnap is csé­pelünk. Az elmúlt vasárnap például Szabóéfcnál 130 mázsa gabonát vertünk «1. Az eredményhez hozzájárult az is, hogy szervezetten törté­nik az átállítás egyik szérűből a másikba. Mindenki tudja a feladatát. A szalmások az ele­vátort állítják, a kévevágók a cséplőasztalit rendezik, a kéve- hányák a gépet állítják be, a Búzás zsákokkal megrakott szekér áll Simon Jánoeék ud­varában indulásra készen. Ma ez már a második forduló a begyűjtőhelyre. „Az első terőt a beadásba vittem, ezt pedig szabadpiaci áron akarom át- adni az államnak” — igazit egyet a középre tett zsákon Si­mon bácsi, s máris indulásra nógatja a lovakat. • Július 31-én fejeztük be az aratást, ma megkezdjük a cséplést. Learattuk már „ borsóinkat is. A napokban szállítottunk Csepelre 180 mázsa szerződé­ses Vi'któnia-borsót. Jelenleg 90 mázsát szárítunk, a napok­ban ezt is útnak indítjuk. A borsó igen szépen jövedelmez: hat mázsa átlagtermésig 450 forintot kapunk mázsánként, hat mázsán felül pedig 1,200 form tot. 12 mázsás áflagtenmé sünk volt idén. zsákosok a mázsót rendezik, a ■. etetők pedig a kerekeket rög­zítik le az ékekkel. így az át­állítás egyik helyről a másik­hoz 10—15 percet vesz igény­be. Sokat jelent az is, hogy a nagyharsányi gazdák közösen csépelnek. Négyen-öten horda­nak egy helyre, s így jóval ke­vesebb a gép üresjárata, mint­ha minden udvarra be kellene vontatni. Géphiba miatt még egyetlen­egyszer sem volt kiesés. Pedig a traktor nappal csépel éjjel viszont tartót hánt. „A bajokat megelőzzük — mondják a eséptómunkások. — Reggel, déliben, este sohasem mulaszt­juk el a csapágyak zsírozását. A meglazult csavarokat pedig meghúzzuk.’“ így van ez a munka minőségével is. Minden .állításnál ellenőrzik a rosták beátdtáeót és kicserélését. Ez a felelős vezető és a két etető feladata. A jól szervezett mun­ka, a gépek rendszeres ápolá­sa járult hoemá ahhoz, hogy a harkányi gépállomás körzeté­ben eddig a nagyharsányi csép- lőcsepat vezet a csépiéiben. A cséplőgép most állt át a szérűben a második asztaghoz, de az államnak járó rész és a szabadeladásra szánt gabona, már a begyűjtőhelyen van. Az előírás csak négy mázsa volt Simonéknak, de 10 mázsára kötöttek szerződést. így volt ez Buru György 16 holdas közép­parasztnál is. Nyolc mázsa he­lyett 15 mázsát adott el az ál­lamnak szabadpiaci áron. Jól fizetett — 14 mázsát hol­danként — a búza is. öszú ár­pából 12, tavaszi árpából 10 mázsás átlagtermést értünk el. Mihelyt megindul a cséplés. azonnal teljesítjük beadási kö­telezettségünket és az elért munkaegységek arányában elő leget osztunk: két kilót terve­zünk egy-egy egységre. Ingnia Ferenc tsz-elnök, Egyházaskozár. Egy hét óta kora hajnaltól késő estig a cséplőgéptől han­gos Máriagyűd. Csak akkor szünetel a cséplés néhány per­cig, ha egyik szérűből a má­sikba vontatják a gépet, vagy ha egy hirtelen eső fedél alá kényszeríti a munkásokat. Most éppen Ferényi Feren- cék portájáról huzatnak kife­lé, s Farkas Lajosékhoz men­nek a falu felső végére. — A traktoron Bene lMjos elvtárs ül, a harkányi gépállomás fa- radhatallan traktorosa. Gyor­san megy a gép beállítása a Farkasék szérűjében egy-két hórukk fel a hajtószíjakat és máris búg a gép. Ha elérkezik az este, amikor az aznapi utolsó kévét is leen­gedik a gépbe, Bene elvtárs ekét akaszt a traktora utón és indul ki a határba, ahol G. Nagy Sándor elvtárs, a segéd- vezetője veszi át a vezetést és szánt hajnal 3—4 óráig. így megy ez napról-napra. Amióta a cséplést elkezdtek Máriagyú- dön, Bene elvtársék nappal csépelnek, éjjel pedig tarlót szántanak. Ferényi Ferencék- nek például hétfőn csépelték a gabonájukat, de jnég azon az éjszakán megszántották nekik a két hold tarlójukat. így volt ez Baloghéknál, Bakocséknál is. Mindkét gazdának vasár­nap szántották meg a tarlóját. Bene elvtárs eddig 16 vagon gabonát csépelt el és több, mint 100 hold tarlót szántott meg. Feketecséplésért négyhavi börtön Telefon jelentés: A bíróság július 28-án tár­gyalta Doniján Sándor nagy- dobszai kulák ügyét, aki enge­dély nélkül csépelt. A kulákot négyhavi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre, a lányát pedig négyhavi börtönre ítélték. Az ítélet végrehajtását a bíróság felfüggesztette. Az ügyész sú­lyosbításért fellebbezett. Vétkes könnyelműség Vidéki ellenőrzésein alkal­mával, Babarctól Szajk felé haladtam gépkocsinkkal. Az országúitól megpillantottam egy kombájnt, amint a búza­táblán állt. Amikor a kombájnok mel­lé értem, találtam ezeken ki. vili egy traktort, egy cséplő­gépet, egy elevátort, egy mo- torkerAfepárt, több kerékpárt, hatvan zsák búzát és még többféle munkaeszközt — embert azonban egyet sem. Megtudtam, hogy a sok gép és egyéb felszerelés a szajki Úttörő Tsz munkáját lett vol­na hivatva segíteni. Megle­pődtem ilyen vétkes könnyel, műség láttára. Az ilyen köny- nyelműség igen sok pénzébe kerülhet a népgazdaságnak. A minisztertanács határo­zata kötelezően előírja az ara tó- és cséplőgépek őrzését. A csarnótai Május 1 Tsz tagsá­ga mégis három esetben meg tagadj ezt. nem törődtek az­zal. hogy egész évi kenyér- gabonájuk, munkájuk meg­védéséről van szó. A szolga­lat elmulasztásáért ifjú Ko­vács Bélát, a tsz egyik tag­ját — 50 forint büntetésben részesítették. Azóta már ja­vult a helyzet, mert a községi tanács a falu minden lakóját kötelezte szolgálatra és igy a tsz-tagok is vállalták a szol­gálattal járó áldozatot. KUMLI GYÖRGY tü. hdgy. Hatszázötvenhat vajon gabo­nát szállítottak a begyűjtöhely- re Baranya megye állami gaz dóságai, termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai július 27-ig — jelenti a Ter­mén yfcrgalmi Vállalat pécsi központja. Ebbői több. minit 400 vagon kenyérgabona. A ki­fizetett prémium összege 400 ezer forint. — AZ IDEI SERTÉSAKCIO során a baranyai termelőszö­vetkezetek és egyénileg gazdái kodók összesen 12 32i sertésre kötöttek szerződést, Az clss lífpístk hiba. ha az új tagefc között rnögitaláilnánk a közöpparasz- tokat is. Kik a termelőszövetkezet tagjai? Györkő Lajosmé, aki másfél holddal lépett be — bá- nyáiszfelesóg, Cs. Szabó Józseí- né tizennyolc éves lányával ir­ta alá a belépési nyilatkozatot és hárem hold földdel lépett be, férje az Újhegyi Erőműben dolgozik. Farkas Géza és fele sége nincstelenek, napszámból élnek. Benylg Jámoanénaik — férje pók, Török Gv. Józsefnéé pedig honvédtiszt, Bubl.ik Vik- torné férje az Újhegyi Erőmű­ben dolgozik és ,pZ asszony két hóid földdel lett a termelőszö­vetkezet tagja. Hogy félreértés ne essék: Nem az a baj, hogy ők kezdeményezték a tsz-t, ha­nem, hogy a dolgozó paraszto­kat nem vonták be ebbe a mun kába! A mag már megvan, csak köréje kellene gyűjteni a dolgozó parasztokat, mert így a 16 holdon, de még ötvenen, százan sem indulhat egészsé­ges mezőgazdasági nagyüzem. Mi az oha annak, hogy----------------csupán sze­gé nyparasztok, bányászok, ipa­ri munkások feleségei a terme­lőszövetkezet tagjai? ök elé­gelték meg legelőbb a kulák- uzsorát, a háromszáz forintos ho.dankénti szántást a másfél hold föld megszántásáért ki­lenc napi robotot, a kétszeri fordulóért kifizetett 120 forin tot, ennél azonban nem sokkal többre jutottak, Az előkészítő bizottság egyik tagja, Kollár Józsefné, Török Gy. Józsefnével együtt munká­hoz látott ugyan, de sem a he­lyi pártszervezet, sem a tanács, sem Sebestyén Péter elvtárs, a járási instruktor nem segítette a munkájukat. Megtorpantak, nem hálálták meg a középpa. rasztokhoz vezető utat, a párt- szervezet nőikül nem tudtak megbirkózni még Bólij Jánosné kulák asszony híreszteléseivel sem. Bóliné felkereste Szabó József hét és félholdas dolgo­zó parasztot és így beszélt: „Megbolondultatok, csak nem akartok a termelőszövetkezet - be lépni!'' — és mindjárt fel is sorolt egynéhány olyan ter_ melőszövetkezeteí, mint példá­ul a kozármistenyit. ahol az elmúlt éveikben bizony nem a legkiielégítöbben dolgoztak. Ezt a „kulékagtitációt” a legíköny- nyebben úgy lehetett vo’na megcáfolni, hogy a belépni szándékozó dolgozó paraszto­kat elviszik az említett terme­lőszövetkezetbe és ott saját sze műkkel győződnek meg az igaz ságról. Persze, ehhez a járási tanács, a járási pártbizottság segítségére is szükség lett volna. De nemcsak itt, hanem más területen is segítséget várnak az egerígiak. Érdemes volna kikutatni, hogy honnan ered „a jött-memí'1 elnevezés, ami vei a Csehszlovákiából idetele­pülteket üthetik. Várdai And­rás tizenhét holdas dolgozó paraszt például folyton csak ezt hajtogatja: „Mi, ^yüttmen. tek1 nem sokat kereshetünk a termelőszövetkezetben, nekünk semmi keresnivalónk az .óslako sok' között." Meg kellene ma­gyarázni, hogy kinek áll érde_ kében szembeállítaná a falu la­kosait egymással? Le kellene leplezni a plébános burkolt agitációját is. Egyik beszédé­ben azt mondta a kommunás- tákrn célozva: ne ijedjenek meg a „sziszegéstő!!“ A járási tanácsnak. a--------------járási pártbi­zottságnak mindéire számíta­nia kellett volna, különösen Egerágon. ahol nem kevesebb, mint huszonkét kulák van és nem egy 30—10 holdas. — Az újért való küzdelemhez nem elég az, amit a pécsi járási tanács vezetői tettek. Nem elég az. hogy Fehérvári Nándor el nökholyettes segített létrehozni az előkészítő bizottságot —egy szóval megindította a harcot, — és Leander elvtárs félnapos munkája után kijöttek, hogy megalakítsák a termelőszövet­kezetet. Sebestyén Péter elv­társ. a járási pártbizottság inst­ruktora egyetlen egyszer sem kereste fel az előkészítő bizott­ság tagjait, nem adott nekik tanácsot — kivéve Németh Györgynét. a helyi pártszerve­zet titkárát, akivel ugyan be­szélgetett, de ennek sincs sok látszata. A z este kilencre összehívott gyűlésen még világosabban ki tűnt, hogy a járási tanács nem igen készült fel a tsz-alakítás­ra, Fehérvári elnttárg azt ígér­te az előkészítő bizottságnak, hogy az OFA-terülletek na- gyobbrészét átadjak H termelő­szövetkezetnek. A gyűlés nap ján azonban kiderült: az OFA- terüle tokét kiadták bérbe öt évre, nagyobb részét rendesen megművelik, szó sem lehet igénybevételéről. A .lelkes asz- .s zany ok, akik eddig sem ijed­tek meg a munkától, belátták, hogy ilyen körülmények között — mindössze tizenöt és féí hold földjük van — a termelő­szövetkezet életképtelen lenne, — és csak lejáratnák a terme­lőszövetkezeti mozgalmat. — Olyan termelőszövetkezetet akarnak ők, amely már az alakulás utáni évben meg tud­ja mutatni „ szövetkezett gaz dél’kodás előnyeit. Ez persze nagy erőfeszítést követel, de ha már eddig eljutottak, a kö­vetkező lépések könnyebbek lesznek; van ojy mag. amely­re számítani lehet. 4? e/ső‘épések megtörtén tok már — nem kis eredménnyel — azoknak a még ingadozó lépteknek segít­ségét elmulasztani súlyos bűn lenne. A járási tanácsnak, a járási pártbizottságnak most már valóban a harc élére kei! állnia és vezetnie a tagságot mert az egerági példa is bebi­zonyította: a párí-vezette h3rc nélkül nem lehetséges az új. a terme'őszövelke2eti mozga­lom g.vőze'me és nem lehétsé ges a pártszervezet harcos ki­állása nélkül az sem, amire az egerágiak oly régét,,, vágynak és amit a megalakuló termelő­szövetkezetük nevéül is válasz­tottak: EGYETÉRTÉS. óz. J. — Nem lesz Közvetlenül a cséplőgéptől Azokról Búza: 14, borsó: 12 mázsa holdankint

Next

/
Thumbnails
Contents