Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

^NÄPtö

. I

ms jetit® t

rL-s*rr=2i

'Dtieké r()atqa Jsloútutí emlékezik

Nagyharsányban mindenki ismeri az apró, törődött madárléptekkel baktató öregasszonyt. Arcán ezer ráncot szántott az élet ekéje, derekát meggörnyesztette a gond, kék szemét megfakította az idő, cláztatta a sok könny. ’Nyolcvanhárom éves.

Szép kor. A Dunán tengerre való víz lefolyik S3 esztendő alatt, az emberi életben az örömök, bajok, eredmények és ballépések mérföld kövei szegélyezik 83 év útját. Duckó Varga Istvánná élctútjáról azonban hiányoznak az örömök, az eredmények kövei. Sorsa: a napszámosfeleségek sorsa, életét egy nagy-nagy tragédia árnyékolja be és ahogy az apró, szegényes szobában szemközt ülök vele. már első néhány szavával ezt e tragédiát sírja:

— Szegény jó uram, ha élne!..

' Csak meg kell nyitni egy kérdéssel az emlékezés ajtaját és már ömlik is a mult... A múlt, amit egy sárguló újságlap 1932-böl mindmáig hitelesen megőrzött, ami háborítatlanul ott él az öregasszonyban es csak vele együtt tér majd nyugovóra. Különös: a jelen friss képei elhomályosulnak Vargáné emlékezetében, a rég múlt viszont nem halványul... Emlékezik és ezeket a szomorú emlékeket az elszaladt fiatalság ittfelajtett rózsaszínű fátylába burkolja:

— Jó gazdáink voltak — idézi a 30—ÍO év előtti időket — Annyit keresett az én szegény uram. amennyi kenyérre kellett... Meg két kis malacot is tartottunk . .. Gondunk nem volt... A gazda csak annyit mondott: Hozzátok be azt a pintes üveget, hadd igyanak!” — és már hozták is . ■ ■ Igaz, dolgozott is az én szegény uram látástól vakulásig. De meg is becsülték a gazdák. Sokat járt Beremendi Ferenchez... Megfizették azok jól... Nagyon aranyos ember volt az öreg, amíg élt. Mikor este eljöttünk tőle, csak megkérdezte: „Van mit főznötök?

Pakkotok egy kis lisztet, meg miegymást, nehogy éhen maradjatok!“’ Mondom, jó gazdáink voltak... Mégis meg kellett halni az én szegény öregemnek!

Már nem siratja. Huszonhárom év alatt elfogyott a könnye, kiszáradt a kút, amelyből annyit öntözte ura emlékének virágait. Más virág amúgy se nyílt néki. se a lap

idézte öngyilkosság előtt, se utána. Mert a gazdáidat, mondjuk meg nyíltan: kulákokat, csak a fiatalság tükörében látja jónak Vargáné. Jó volt min den — hisz fiatalok voltunk... Ez a mottója minden szavának és csak akkor lát tisztábban, ha férje öngyilkosságáról beszél:

— Jött két csendőr és kitettek bennünket a lakásunkból. Nem volt szép lakás, de jó volt... A partba vágtuk, most már nem látszik, elborította a kőbánya, de szépen megvoltunk benne a gyerekekkel. „Akasszuk fel magunkat — mondta az emberem. — Nincs már hová mennünk!” „Bolond ember, — feleltem — Nem teD urfx NTÜ C K‘*a, H

ugrott egy nagyharsányi napszámos,

wert kilakoltatták beoaiiáss^t~1ea7Tge^?ab«mtrt>{—

A nyomoraiig áldozata let* a Szerencseden ember

f

P d ej, júl. 4. — A magyar nyomo rds&g újabb áldozatot követelt Baranyában. A valamikor gazdagsága ró!, jólétéről hires Nagy harsány köz icgben kútba ugrott egy öreg nap- ,»230105, mert munkát alig-alig kapott, a. gond és éhség mindennapos ; vendég lett a szerencsétlen családnál és ft bajokat még betetőzte az a ha tósági intézkedés, hogy . a tragikus- végá embert családostól kilakoltatták földbe vájt lakásából, rqcrt az beomlással fenyegetett. * ■ ^,,T;

A halálba menekült embert D. rtrga Istvánnak hívják. Hatvan- ötéves. családos, feleségével, férjezett leányával és ki> unokájával együtt élt egy egészségtelen, szűk, dohos levegőjű, földbe vájt szükséglakásban. D. Varga István szorgalmas ember volt, kezén égett a munka és becsületre! szolgálta * ken--így .számul be Duckó Varga István tragédiájáról a Dunán lúl című lap 1932 július 5-i száma.

Á múlt hétén beidézték D. Yarg a Istvánt a községházára, ahoi a tudomására adták, hogy keressen magának aj lakáét, mert a régiből el kell költöznie, életveszélyes és mindennap beomolhat.

A szegény napszámos ember kétségbeesetten tért haza. Feleségének keservesen panaszkodott;

— Se lakás, se kenyér, se menka. most már nem érdemes élni!

A család vigasztalta, hogy ne csüggedjen, lesz még jobb világ is. de D. Varga István sötét arccal, fénytelen szemekkel, iélektelenül tettvett otthon. Pénteken kiköltöztek az odulakásból és egyelőre a- község adott nekik menedéket. Az öreg napszámos szombaton elment a szőlőbe munka után nézni. Délután sem jött haza és felesége keresésére indult. A szőlőben ekkor már híre ment D. Varga István tragédiájának.

A szerencsétlen napszámos beleugrott az egyik szőlőbirtokos kútjába és mire rátaláltak, már halott volt.

Varga 1st '•-'-r >•**

• «yomr

hét ilyet, akinek sok gyereke sírna utána!” Aztán mégis megtette. Kútbavetette magát .

Hát igen. A „Jó gazdák” nem gondoskodtak emberi szállásról, a „jó fizetésből“ meg nem telt más, emberi lakhelyre való. És mikor ezt fel- enAe-getem, rámnéz Vargáné, rámnéz és bólint:

— Igaz. Negyven fillér volt a napszám, szüretkor 30. Tizenegyedik részért arattunk... Es négy gyerekünk volt. Hogyan tehettünk volna félre?! Hogyan építettünk volna?! Szó ami szó: elbántak azért a „pógárok" a néppel! A Simgn János is, aki meghalt, az a volt képviselő, hogyan bánt velünk! Dolgoztunk neki, azután este csak elénk tették a finom krumplilevest, Jó volt az nagyon. De az én szegény uram visszament a gazdaházba a pipájáért. Ottfeledte és nem volt meg anélkül egy pillanatra sem. Hát mit látott? Azok odabent a csibehúst ették. Visszajött és mondta-: — „Holnap nem jövünk ide! Keressenek maguknak mást ezek a fukarok!” Győztem lebeszélni, hogy valami bolondot ne csináljon. Gazdagokkal nem jó ujjat húzni, igaz-e fiam?

Móricz Zsigmond „Boldog embef-e járt az eszemben, miközben beszélgettünk, emlékeztünk, ö — a boldog ember — is így emlékezett és az ö szavaiból is csak az derült ki, hogy a szegény ember jódolga" mennyi keserűségnek, mennyi beletörődésnek, menynyi könnyes szomorúságnak takarója.

Takaró, ami alól csak ki-ki- dugja fejél-lábát az igazi múlt.

Befejeződött a TTIT Munkácsy Mihály szabadegyetemének tanéve

A társadalomtudományi és természet tudományi tagozat évzáró ünnepélyeivel és a látogatási bizonyítványok kiadásával végétért a szabadegyetem első évfolyama.

A most zárait tanév igazolta, azt a várakozást, amelyet a hallgatóság és a népművelés szervei a szabadegyetem pécsi megszervezéséhez fűztelfc. A jelentkezések nagy száma folytán muH óv októberében hsát tárgyiból indultak előadások: a csillagászat-földrajz, biológia-egészségügy, fizika-kémia-műszak; irodalom-, művészet-, zenetörténet tárgyaiból. A tagozatoknak 696 hallgatója vo.lt, akik a legkülönbözőbb munkaterületek dolgozóiból kerültek ki.

A tanév 95 előadását az egyetem, a pedagógiai főiskola,

kutatóintézeteinik kiváló tudósai, zenei és képzőművészeti életünk reprezentánsai tartották. Az előadások módot nyújtottak arra, hogy a hallgatók effy-eg y tudomány szakról rendszeres áttekintést kapjanak, s ugyanakkor városunk legkiválóbb értelmiségi dolgozóinak jelentős körét ismerjék meg.

A tanév lezártával a szabadegyetem szabályzatának szigorú feltételei szerint 89 hallgat» kapott kiváló minősítésű látogatási bizonyítványt, míg az . «feszes kiadott bizonyítványok száma 185 volt. Jelentős volt azoknak a száma, akik a felvett tárgy valamennyi előadását hiányzás nélkül hallgatták végig. Voltak olyan hallgatók, akik több tárgyból is szereztek végbizonyítványt. ,

A szabadegyetem első évének sikerét a hallgatók többségének töretlen szorgalma, az. lelőadók. áldozatkész kiváló munkája s a népművelési miniszűtrium támogatása biztosította, Ez év szeptemberében a szabadegyetem új tanévet kezd. Az új, két évre szóló tematikák tovább viszik azt az ismeretanyagot, amelyet ez a tanév nyújtott. Bizonyosak vagyunk abban, hogy városunk kulturális életének ez la már ma jelentőssé vált intézménye továbbra is ébren tártjai dolgozóink érdeklődését, s a jövőben is jó munkát fog végezni.

Dr. GÍ0 Gyula egyetemi tanársegéd

Kulturális étwtünk hírei

RÓZSAFÁN, július 10-én ifjúsági napot rendeznek, azoknak a fiataloknak ünneplésére, akik úttörőkből diszisták lettek. A kultúrműsorban fellép a rózsafai népi együttes.

*

A SZIGETVÁRI TANÁCS népművelési osztálya ma nagyszabású DISZ ifjúsági találkozót rendez Nagydobszán. A szigetvári cipőgyár kultúrcso- port.ja jelenetet mutat be, a

Baranya megyei munkáskórn? ettyik részlege pedig dalokkal saerepel. A DISZ fiatalok a kultúr- és sportműsor után megnézik a nagydobozai termel ős zö vetkezettel.

*

U\J KÖNYV JELENT MEG

a IHimánitúli Magvető Könyvkiadó kiadásában. Tatay Sándor úÉnek a szőlőhegyről“ című Tiovefláskötete szép kiállításban, 33 novellával, 268 oldalon rvfár kapható könyvkeres- kedéarinkben.

Hagyománnyá váit már. 'hogy a .sanbátfri eyadot a vidéki színházak — így a mi színházunk is — fővárosi bemutatóval, fesztivállal zárják. A Pécsi Nemzeti Színház örsi Ferenc „Testvértüzek" című történelmi drámájával és a „ C sérdáskir á lynő"-vel szerepelt a vidéki színházak budapesti seregszemléjén és megél, lapíthatjuk:

becsülettel, jóJ szerepelt

A , „Testvért üzek." bemutatója bizonyította „ pécsi színház kezdeményezőkészségét. dramaturgiájának életrevalóságát, színészeink lelkesedését az újért, a urai szerzők műveiért. A „Csárdáskiirálynö“ pedig fér geieges sikert hozott' — ami nem i.s csodálatos, hiszen közkedvelt, szépmuzsikájú operettet mindig szívesen fogad mind „ vidéki, mind a fővárosi közönség.

A magyar színjátszás ünnepi hetét egésznapos vita zárta, melyen felszólalt Darvas József elvtárs, népművelési miniszter is. Darvas elvtárs színházaink legfontosabb, megoldásra váró kérdéseiről beszélt, olyan kérdésekről, melyek természetesen egytől-egyig vonatkoznak a mi színházunkra is. A műsor megválasztása ég ősz. szeállítása, a színház népnevelő szerepének előtér-beállítása, a művészi munka és színészi alakítás megjavítása, a szovjet és népi demokratikus valamint új és a máról szóló magyar művek bemutatása, valamint a színházi kritika fejlődése — mmd-mind olyan probléma, mely kisebb-nagyobb mértékben nálunk is megoldásra vár. mégpedig sürgős és gyökeres megoldásra.

Az elmúlt színházi évad alatt rendeződ1 lek a színház sorai, j óné hány év egyhelyben topogó* után megindult színházunk — különösen a művészi munka. az együttes kialakítás., terén — a fejlődés útján. Darvas elvtárs beszéde azonban még világosabbá tette, hogy a moot zárait színházi idény müsorpol/itákája elhibázott volt, a műsor eltolódott az öncélú szórakoztatás, a könnyű műfaj, az operettdömping irányában. Itt kellett tehát elsősorban változtatnia „ színház vezetőségének, itt kellett alapul véve — pártunk márciusi határozatát Darvas József elvtárs gyakorlati útmutatásait — olyan műsortervvel biztosítani a színház népnevelő, tanító szerepét, amit a párt, az állami irányítás és nem utolsósorban az igényes pécsi közönség elvár.

Katona Ferenc elvtórs, a Pécsi Nemzeti Színház új igazgatója színházunk többi művészeti vezetőjével együtt olyan tervet állított össze, amely nem a kispolgári ízlést szolgálja, nem a .könnyű, könnyebb, még könnyebb" — vonalat követi, hanem igényes művészi munkára, elmélyült műélvezet re ad lehetőséget.

Színházunk a következő évben a tervek szerint 530 előadást tart Pécsett. Ebből 310 előadást a Nemzeti Színház épületéiben, 220-al pedig az október elsején nyíló Kamara- színházban (helye még bizonytalan). Végre megvalósul hét a pécsiek kívánsága: több előadást, jobb előadásokat láthatunk. nem.kell egy esztendőben 7—8 bemutatóval megelégednünk. Ezen felül a nyár folyamán 10 előadás lesz a szabadtéri színpadon is.

A műsor terve mint említettük, tartalmilag, eszmeileg és ami ezzel, együtt jár: művészileg is gazdagodott az 1954/ 53-ös évhez viszonyítva. Természetesen a tervet még befolyásolhatja a társulat végleges összeállítása (bár nagyobb változások nem lesznek), de ez a változás csak a műsorra tűzött darabok egy csekély részét érintheti.

line a nagyszínház műsorterve:

A színház o’eő új bemutatója , A Nősz ti fiú esete Tóth Marival" című Mikszáth darab, Ezt a klasszilkusszámba menő színmüvet a „Lyubov Jarovája" követi, majd a ,.Sze- listyei asszonyok' bemutatója következik a terv szeriint. A bemutatók sora ezután egy új magyar művel folytatódik, Paál Ferenc „Kergeti a ködöt a szél" című darabjával. Ezt követi egy nagy klasszikus, előreláthatólag Shakespeare „Makrancos hölgy" című víg- játéka, ha ez szereposztási nehézségele miatt nem sikerülne, úgy a „Vihar", esetleg a „Szent Johanna“. A klasszikus vígjáték vagy dráma után új magyar operett, illetőleg zenés vígjáték hozna feloldást. Szá- mításb., jöhet itt a ..Hódító Vilmos" című mai tárgyú diák vígjáték vagy két helyi szerző, (Lvppenszky István és Horváth Mihály zeneszerző) „Békéttan szerelem" című, Csofcomayrál szóló nagyoperettje. Várható, hogy még egy helyi ősbemutató után Shaw, a nagy angol szatirikus író „Milliqmasnő" c. maróan gúnyos társadalomkritikáját mutatja be a színház, aminek az az érdekessége, hogy most fordították magyarra és eddig még hazánkban színpadon nem játszották. A nagyszínház 19öö/5G-os műsorát a „Cigánybáró" 'zárná.

A Kamaraszínház műsorterve:

Hellay Jenő néma leventéjének ünnepi előadása nyitná meg a tervek szerint kamaraszínházunk kapuit. Utána a fővárosban nagy sikerrel játszott új magyar operett, a -Párizsi vendég" következik, majd Kcdolányi János „Végrendelet" című drámájával folytatódik a tervezett darabok sora. A könnyű műfajt a ..Bob herceg" képviselné és ez után a „Viharos alkonyat” vagy Brody „Tanítónő"-!« bemutatásával új klasszikus színmű is helyet kr.p a kamaraszínház műsorán. Szovjet zenés vígjáték lenn.? az utolsóelőtti bemutató, , Nászutazás“ címme^ végül a nagysikerű lengyei. „Dulszka asszony erkölcse" előadása fejezné be a kamara, színiiáz első évét.

A száraz felsorolás után lássuk, milyen a mérleg. Uj életünk bemutatását ,a jelen és ezzel együtt a jövő visszatüik- rözésót öt darab szolgálná. Három magyar klasszikus, két szovjet mű, egy nyugati klasz- s.zikus, egy reprezentatív Shakespeare előadás — mindezeken belül pedig öt vagy hat új magyar darab mutatja: e terv életrevaló, bátor, kezdeményező erőtől duzzadó. Csupán az kérdéses, hogy a -Bob herceg“ és a „Cigánybáró" (utóbbit már játszották is Pécsett) helyett non találhatnánk-e jobb, tartalmasabb, ta. Ián nem ennyire ismert, de legalább ilyen dallamos operettet? Érdemes rajta gondolkozni.

A színház népnevelő szerepének azonban nemcsak a városban kell kibontakoznia, hanem falun is. A tervek szerint bátram mondhatjuk, hogy a tájszínház (vidékre kijáró színészeink csoportja) magasszín- vomalú, gondos kidolgozású és nem utolsósorban jó szereposz- tású előadásokat ad majd vidékre is.

Megszűnik a színház külön tájrészlege

és minden színész — az élvonalbeliek is — felkeresik Baranya falvait, községeit, gyönyörködtetik, tanítják a falu lakosságát. A vidéket járó színészek munkáját az állam ezentúl anyagilag is jobban megbecsüli, premizálja. Ez annyit jelent, hogy szinte egyesapásra megszűnik a „masze- koskodás" (igaz, a Dunántúli Napló emlékezetes februári cvkke óta Baranyában nem fordultak elő. kirívó eseteik), a falu népe nem szemétet vesz drága pénzért, hanem iga-, ?á művészetben gyönyörködhetik, A száz tájelóadás beosztásánál azonban gondolni kell rr ra is, hegy nem a legfontosabb a bevétel. Gondoskodjék róla színházunk vezetőcége, hogy a színház elsősorban ott szerepeljen, ahol erre a legnagyobb szükség vám: gépállomások.

ELŐTT

állami gazdaságok és termelőszövetkezeteik területem. Ezzel is meg kell mutatni: a szocialista ' úton járó falu új útján eljut „ kultúrához is.

Ugyanígy nagyobb karéjt kell kanyarítanunk munkásosztályunk számára is a színházi kultúra kenyeréből. „A kultúrfonradalcvm a többi között azt is jelenti, hogy a munkásosztály szamára kell nemcsak hozzáférhetővé tenni a színházat, hanem elérni, hogy zömében a dolgozó nép. a munkásosztály látogass, a mi színházi előadásainkat — mondotta a fesztivál záró-vitáján Darvas elvtárs. — Nem a lei sípol gáns égőt és az •értelmiséget akarjuk kiszorítani természetesen, de be akarjuk és be kell vinnünk az eddiginél sokkal inkább a munkásosztály zömét is színházainkba.“ Pécsett Katona elvtárs, az új igaz goto megtette az első lépéseket e cél felé. Már működésének első napján megkereste a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulfúrfelelősét és

megbeszélték a bűzös működési tervet.

A tea-veket azonban — a mu sortervet és a közönségszerve- zési tervet is lcét ízben mérlegelik. A tervezés szaikaszsoan és a végrehajtás idején. Hogy a munkásosztály száméra mennyire tettük hozzáfénhető- vé a színházak az végső soron az új évad első néhány hónapjában derül ki. A szakszervezetnek, az üzemi _ közönség- szervezőknek, a színház szervezőinek, nem utolsósorban vezetőinek és minden egyes művészének mindent meg kell tennie, hogy a kivitelezés legalább annyit nyomjon majd a mérlegen, mint amennyit a terv nyomott. Keressék színészeink az élő kapcsolatot a munkásokkal, az üzemekkel, az öntevékeny színjátszó csoportokkal! A művészek magatartása legyen olyan a magánéletben, hogy vonzóvá tegye mind a színészeiket, mind a

oí/vD.i/jfovác lirffTuCt- a n

uhai, pripjai és szolgás % egyszemélyiben.

A sajtóra is új,jé* szép, de ugyanakkor nagy feladatok vannak .jaz űj színházi évadban.

A licltyes célkitűzések támogatása,

az esetleges elhajlások időbeni észmevételev az elemző, baráti, segítő, he ugyanakkor elvi alapokon állói meg nem alkuvó kritika üei'bontakoatatása, a sziínművésizotnek a munkásosztállyal való megszerettetése olyan feladatok, melyek csak a legszorosabb kapcsolat megteremtése mellett valósíthatók meg. A szÍT-háznak is, az. olvasóidnak és színház látogatók, nak is segíteni üríváinunk akkor, mikor eYviibb, gondosabb kritikával, ertemzóöb módón nyúlunk maid az egyes előadások ismerhet éséhez és nem teszünk olyan engedményeket, mint amilyent'« „Mária főhadnagy" bírálatánál tettünk. Ugyanakkor' a próbákon való részvétellel, ,a , színház műalkotás ifejlődésénék megfigyelésével magiiismettjülk alkotó művészek nehéz ^ fáradságos munkáját — ég ez a megismerés hozza majd rmagával kritikáink szeretettetjúseibb, barátibb hangját. Ezen túlmenően fanban népművelőéi kormányzatunknak gondosteodia kell a vidéki kritikusok továbbképző 1 sérül, kritikusi viták szervezéséről, olyan t apas 7; tatetcserér öl, melynek során fővárosi kritikusaink ismertetik módszereiket, tapasztalataikat, véleményüket a vidéki szíaiibírálók- kal. A vidéki kritika -— melynek elmaradásáról a színházi fesztivál vitáján ugyancsak esett szó — fejlődése csakis így biztosítható.

Nagy feladatok úllnak hát színházunk művészei, vezetői

és nem utolsósorban bírálói előtt. A most kezdődő egyhónapos szünetet használják hat fel úgy. a Pécsi Nemzeti Színház tagjai, hogy kipihentem, új erővel láthassanak hozzá nagy feladataik, szép terveik való-