Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

is® jolícs a ff ÄPE5 a Csou En-laj elvtárs beszéde a nemzetközi helyzetről és a Kínai Népköztársaság külpolitikájáról Peteing (Uj Kína) Csou En- tej.aKinai Népköztársaság mi­niszterelnöke és külügyminisz­tere szombaton délután az első országos népi gyűlé6 másod'k ülésszakán beszédet mondott •a jelenlegi nemzetközi hely­zetről' és ,a Kínai Népköztársa­ság külpolitiikájáróJ. . Bevezetőben az ötéves terv és a. miniszterelnökhelyettesek beszámolói jelentőségéről, a hozott határozatok végrehaj­tásának fontosság áréi beszélt, majd így folytatta: A kormány sdk felelős sze­mélyisége foglalkozott a nem­zetközi kérdéseikkel. Most csak £ jelenlegi nemzetközi helyzet Tol és külpobrt&ámkról aka­rok szólni. A -Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Francia Köz­társaság kormányfőinek genfi értekezlete, amely az első ilyen értekezlet volt a háború óta eltelt tíz év alatt, pozitív •eredményekkel végződött. Ezt az értekezletet Olyan időiben, tartották, amikor a nemzetkö­zi. feszültség bizonyos mérték­ig enyhült és kedvezőbb f 1- tételete jöttek létre a legfon­tosabb nemzetközi . kérdések ntegoC dósára — hála a népek ,és országok soroewto* erőfeszí­téseinek. A genfi értekezlet eredmé­nyei pozitívan járulnak majd hozzá a Hlágfeszült- nég további enyhüléséhez, a népek közötti elengedhetet­len bizalom visszaállításá­hoz és arra fogják ösztönöz­ni a világ békeszerető né­peit és országait, hogy to­vábbi erőfeszítéseket tegye­nek a szilárd és tartós béke érdekében. Természetesen nem számít­hatunk arra, hogy minden függőiben lévő nemzetközi kér­dés, egyetlen értekezleten meg oldódjék. A négy hatalom kormány­főinek értekezlete azonban előkészítette az utat a sür­gető nemzetközi kérdések további megvizsgálása és rendezése felé. Iaz értekezleten a Szovjetunió őszinte és világos magatartást tanúsított és reális javaslato­kat terjesztett elő a külön­böző kérdésekkel kapcsolat­ban. A nyugati hatalmak ugyancsak kimutatták együtt­működési hajlandóságukat és megfelel a népeik vágyának. # világ népei azonban nem­esajk ennek az együttműködési hajlandóságnak a fenntartását kívánják, hanem azt is, hogy határozott lépéseket tegyenek a most megnyílt úton és igazi hozzájárulással mozdítsák elő a nemzetközi béke és bizton­ság fenntartását és megerősí­tését. A nemzetközi ügyeikben a kínai kormány és a kínai nép szilárdan végrehajtja politiká­ját. Alkotmányunk szellemé­ben a világibéke és az emberi haladás nemes ügyéért küzd. Ez a politikánk megváltoztat­hatatlan. Következetesen ki­tartunk a nemzetközi viták békés rendezése mellett, öröm mel üdvözöljük a különböző társadalmi rendszerű nemze­tek közötti békés versengést, békés külpolitikánk máris ért el .sikereket. . Ezután Németország békés és demokratikus alapon való egyesítésének szükségességéről beszélt, majd a következőket mondta. A fegyverzet csökkentése, valamint az atom- és a hid- rogénfegyver betiltása olyan Probléma, amelynek a meg­oldását a világ népei sürge­tően követelik. A kínai kor­mány támogatja a május HM szovjet javaslatokat. Ha sikeresen összehívják az •általános leszerelés és az atom fegyverek betiltása érdekében rendezőnek i vilagértekezletet, ahogyan azt a Szovjetunió ja­vasolta, azon Kína más orszá­gokkal együtt hajlandó lesz kötelezettségeket vállalná ma­gára. A Kínai Népköztársaság megalapítása óta ménje több. m int négymill ióöfszáztízezar embert szereltünk le és az 1995 évű költségvetésünkben sze­replő védelmi kiadások az Összkiadásoknak mindössze 34.19 százalékát leesik ki Ez jóval kisebb százalékarány, mint a nyugati országok hatal­mas katonai előirányzataié. Nem tehetünk róla, de számí­tásba kék vennünk. azt a le­hetőséget, hogy meglepetés- szerű támadás ér bennünket. Ilyen körülmények között to­vábbra is ébereiknek kell. len­nünk és meg kell erősítenünk szükséges nemzetvédelmün­ket. Beszélt Csuo En-laj a Kí­nai Népköztársaság és Japán viszonyáról, majd az. ENSZ kérdésére tért át. Az ENSZ-ire súlyos felelős­ség hárul a nemzetközi feszült­ség enyhítésében és a népek között szükséges bizalom meg­teremtésében. Az ENSZ azon­ban nem tudott megfelelni annak a feladatnak, amelyet a világ békéjének és biztomsá- gáruak fenntartása érdekében be kellett volna töltenie, még nem adták vissza a Kínai Népköztársaság jogos helyét az ENSZ-ban és az ENSZ még mindig nem egyetemes. Egyre több ország belátja, hogy el­érkezett az idő az ENSZ mai helyzetének megjavítására. Részletesen elemezte ezután az indokínai helyzetet, majd így folytatta: Az 1954. évi genfi értekez­leten résztvett országokra há­rul a felelősség a genfi egyez­mények pontos végrehajtásá­nak biztosításáért. Vélemé­nyünk szerint az érdekelt or­szágoknak tanácskozni ok kel­lene egym,ássál a genfi egyez­mények felbontásával fenye­gető mai körülményekről. Korea problémáinak tagla­lása után Csou En-laj a követ­kezőket mondotta: Sok ázsiai ország javasolta távolkeleti értekezlet megtar­tásét, hogy az érdekelt orszá­gok tárgyalhassanak a távol- keleti feszültség enyhítéséről. Ezt a javaslatot mi is támo­gatjuk, sőt, mi több, azt kíván juk, hogy az ázsiai országok széleskörű (képviselethez jussa­nak ezen az értekezleten. A koreai fegyverszünet meg kötése és az indokínai béke helyreállítása után a tajvani helyzet szüli a legnagyobb feszültséget a Távol-Keleten. Rá kell mutatni arra, hogy ezt a feszültséget a Kína terüle­thez tartozó Tajvan ameri­kai megszállása és az Egyesült Államoknak a kínai pairtmenti szigetek felszabadításába tör­tént beavatkozása okozta. Ez nemzetközi kérdés Kína és az Egyesült Államok között. Ha a kínálj nép Tajvan felszaba­dításával szuverén jogát gya­korolja, ez Kína bélügye. Ezt a két kérdést nem lehet ösz- szekevemi. A kínai kormány már az ázsiai-afrikai értekez­leten javasolta, hogy Kína és az Egyesült Államok üljön össze és vitassa meg a taj­vani feszültség enyhítésének és kiküszöbölésének kérdését. Kína és az Egyesült Ált amok között nincs háború; Kína és az Egyesült Államok népei ba­ráti érzelmeket táplálnák egy­más iránt; a kínai nép nem akar háborút az Egyesült Ál­lamokkal : így tehát Kína és az Egyesült Államok között fegyverszünet kérdése nem merülhet fel. Az ázsiai-afri­kai értekezlet után a kínai kormány kijelentette továbbá, hogy a kínai nép számára két le­hetséges mód nyílik Tajvan felszabadítására, nevezete­sen: háborúval vagy békés eszközök!« el f elszabad i tan i Tajvant. Ha a körülmények megengedik, a kínai nép kész békés ütem törekedni Tajvan felszabadítására. Feltéve, hogy az Egyesült Ál­lamok nem avatkozik bele Kí­na belügyeibe, még tovább nö­vekedhet Tajvan békés felsza­badításának lehetősége. Ha le­hetséges, a kínai kormány hajlandó tárgyalásokba bocsát kozni Tajvan felelős helyi ha­tóságaival. a Tajvan békés felszabadítására vezető gya­kormány és a helyi hatóságok közötti tárgyalásokról volna szó. A kínai nép szilárdan szem,beb eil yeoak ed Ik sz ú&jwie- vezett „kát Kína1' ' ’ ' esaméüável vagy eMtoafWevá­nyével. Augusztus 1-én Osnfben Kína és <**. KgjvrtWt Álla­mok nagyköveti aAtsn ta­nácsboaást kend. E itwiéertwwséeolk ««Wjs e#6»e- gíteni a két fSl (poteÉPi *me- lyeinefc hazarteáepftését ás megkönnyíteni a további ta­nácskozásokat. beemyo« más. a két fél között függőben Sévő kérdések megoldása ásdeké- bem. Az efersürtt évben kvmwiitl sí­kon folytok kAmi-«roerikwi te_ oácskozások Genfiben és emec beszélések sarán az egymás országaiban élő polgári szemé­lyekre vonatkozó adatokért cse­rélték kti.. Ami bennünket il­let, mi késedelem nélkül kon­krét adatokat bocsátottunk az Egyesült Államok rendelkezé­sére „ Kiniálbain tartózkodó amerikai polgári személyek ről. Az a véleményünk, hogy amennyiben mindkét fél őszin­tén kívánja a táeigyalőat és a megbékélésit, akkor a nagy­követi síkon megtorbandö so- ronkövetkező tanácskozásokon mindenekelőtt lehetővé kell válnia az ésszerű rendezésnek a polgári személyek saját hazá- iukiba való visszatérésének Jaér désébem. A Kínában tartózko­dó amerikai polgári személyek száma csekély és ügyük hőny­it yen rendezhető. Az Egyesült Áramokban igen sok tengeren túli kínai 61, akik közül csak a diákoknak a. száma többezer fő. Javarészüknek hozzátarto­zói élnek a kínai szárazföldéin. A kínai diiákok helyzerte külö­nösen összeegyeztethettem az emberiesség alapelveivel, mert megakaoályazzálk őket hazaté­résükben, hozzátartozóiknak pedig semmi módjuk sincs ar­ra, hogy anyagilag támogas­sák őket. Véleményünk szerint» mivel jelenleg semmiféle dip­lomáciai viszony nincs Kína és az Egyesült Államok között, mindegyikük egy harmadik or­szágot bízhatna meg azzal a feladattal, hogy törődjék a két fél egymás országában élőpol gári személyéinek ügyével és mindenekelőtt e polgári sze­mélyek hazatérésének ügyével. Miként azt a két fél által elfogadott sajtóhoz lemén y le­szögezte, a soronkö vetkező nagyköveti síkon megtartandó kínai-amerikai tanácskozások­nak meg kell könnyíteniöilc a, további tanácskozásokat és bi­zonyos más. a két fél között függőben lévő kérdések meg­oldását is, hogy ilyenformán hozzájáruljanak a Kína és az Egyesült Akarnak közötti fe­szültség csökkenéséhez. Dulles úr, Eisenhower elnök szavait idézve, 1955 július 2ő-i sajtó- értekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Gere­ben nagyköveti síkon rende­zendő tanácskozásokon azt az aliapelvet követi, hagy együtt­működik minden néppel. Ha ezek a szavak azt jelentik, hogy az Egyesült Államok kész együttműködni Kínáival, akkor a nagyköveti síkon megtar­tandó kínai-amerikai tanács­kozásoknak lehetővé keli tenniök, hogy előkészítsék a Kína és az Egyesült Álla-, mok közötti további tárgya­lásokat a tajvani feszültség csökkentésének és kiküszö­bölésének érdekében. A kínai népet a fentiekhez hasonlóan foglalkoztatja a blo­kád és az embargo rendkívül igazságtalan politikája is, amely akadályozza az országok közötti kereskedelmet. Lehetó- vé kell tenni az ilyesfajta aka­dályok eltávolítását. A kínai nép szívesen venné, ha az Egyesült Államok ki­vonná fegyveres erőit Tajvan­ról és a tajvani tengerszoros- ból, mentesítené a Kím,a légi- terét a tovéibbi behatolásoktól és Kínát a tüntető hadgyakor­latok veszélyéitől. így igazolná Dulles úrnak az 1955. július 26-i sajtóértekezletein tett nyi­latkozatát is. amely szerint az Egyesült Államok úgy véli. bánmi is legyen az az ellentét, amely ma az országokat elvá­lasztja, ne erőszak alkalmazá­sával okítják meg azokat otrt, ahoi er. nenwrtkör» háborút A minisztertanács határozatban megerősítette a mezőgazdasági termelő- szövetkezet alapszabályának módosításét A míntSBtertanéea és • Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a Termelőszövetke­zeti Tanács és a földművelés­ügyi miriflscrter előterjesztésére jóváhagyta és megendátetto a mesőgaádwsági tenmeilőszövet- kooetek mtnisztertanácsi h«tá- roe»»M»I ssegerősített irúinto- al-epszabátyának Mátobl mdk- ritoeíV „A lita11teflBsaövrtkieiuegbgl va­ló eeetlegjes kilépés szándékát csak * be#épést»5 számitortt há­rom év eltelte után lehert beje­lenteni ; a kérelem fedői a köz­gyűlés hatás*». A kilépő tagnak — • bevitt földjével azonos értékű földet — csak a gezdandgj év végén, a tormelősaövetteeeet togosítot nam földjeiből vagy állami ter- tailéüofőldlből lehet Medmé. A tagosítot íábiáteart megbentoni nem lehet. • A kilépő tegjsal rnftndm «#- számolás a gaaduaági év végén, pénzben történik. A kilépő tag, a terrneMsEöivetlkezetiiek folyó­sított hosnokUvjératú beruházá­si hitetek. valamint a jószág-, gép. és fefczenetéeváséri ásóra folyósított kőzépleóénatíí hite­lek kivételével kőtele« viselni a termel ószövetkezet összes közős természetbeni és pénz­beli tartozásaiból ráeső részt, meg kell térítenie a tenmelő­szövéflkezettél szemben fenn­álló esetleges tartozásait. A ki­lépő tagtól a termelőszövetke­zet által juttatóéit háztáji föl­det meg kell vonml. A teimelőszövetikezet «énü­ké, könyvelője és ellenőrző bi­zottságának vezetője nem áll­hatnak egymással közeli ro­konságban. A termelőszövetkezet köteles gazdálkodásáról a jogszabályok ban meghatározott nyilvántar­tásokat, illetve könyvelést ve­zetni. A i,i i.mWr textúrám» atap kieléffttéee után te kell adná a föld járadékot azoknak a to­koknak, a kik a terme lősz óvet­kezőibe földdel léptek be; föld­járadék címén a termelőszövet­kezet használatában lévő átjá­rni földek nagyságától függően, a termelőszövetkezet évi tiszte- tövedetmébő! a bevitt saját földelőre arány tagosam eső jö­vedelem tíz, de legfeljebb busz százalékát — természetiben és pénzben — a bevitt vaját föl­deik arányában kell teádra; a termelőszövetkezet terhére ki­vetett földadóból a bevitt föl­dekre eső földadót a földjára- déteból le kell vonni.” A minisztertanács jóváhagyta és megerősítette a termelő­szövetkezeti csoport új mintaalapszabáiyát A mttAsztertanács a Termelő svövetkezsTi Tanács és a föld­művelésügyi minieziteT élőt er­jesztésére jóváhagyta és meg­erősítette a termelőszövetke­zeti csoport új mrán-taatepszaba- lyá.t. A rrúnásrtertanács tudo­másul vértté, hogy az I. és II. típusú terme 1 őszó vétke neti cso­portok a jövőben az új minta­alapszabály szerint folytaéjtült működésűikéit. A mimsztert-anéei« áttal ritfo­gadortt új mintaalapsnobaJ'» — ;unelynek szövegét a Magyar Közlöny 1955. július 28-i szá­ma közölite: — a Termedöszö- \etkezerti Tanács és a földmű­velésügyi .miraertériorn kiadá­sában rövidesen külön broseu- rában megjelenik. Elsenhower nyHátkomta ■ genfi értekezletről Washington (TASZSZ)i Eisenhoroer elnök július 29- én villósreggeUn találkozott a köztársaság párti kongresszusi tagok egy csoportjával. Mint a- Fehér Ház sajtótitkára a tu­dósítókkal közölte. Fisenhoxoer 'kijelentette, hogy nem osztja azt a több sajiójelentésben ki­fejtett véleményt. amely 'sze­rint fennáll annak veszélye, hogy az amerikai közvélemény esetleg túl nagy reményeket fűz a genfi értekezlet konkrét eredményeihez. F.isenhower is­mételten hangoztatta, hogy a genfi értekezlet csupán kezdet volt a kölcsönös bizalom meg­teremtésének és a nemzetközi problematic rendezésének út­ján. Hozzáfűzte azonban, hogy a tárgyalási politika folytatása mellett végeredményben e problémák közül sokat rendez­hetnének. Martino külügyminiszter beszámolója Róma (TASZSZ): Juliiig 28- án az olasz. nvmAsz'tertariiács ülésén Martino külügyminisz­ter Magístretiinak, a genfi ér­tekezleten résztvevő olasz meg íi.gydlömbk jelentése alapján beszámolt a genfi értekezletről. Mint az ülés utam (kiadót 1 közlemény rámutat, Martimo hangsúlyozta, hogy „Olaszor­szág pozitív módom járult hoz­zá az eüflkiétwírtő stádiumhoz...1' A rntoászterftamács „megelége­désért fejezte tó a nemzetközi viszonyokban uralkodó új szel­lem fölött, amely előfeltétele a bélke és kollektív bratomság po~ litilfeájáiniak.“ Bp Vörös Lobogó— ll)A (Prága) 6:0 (4:0) Góllóvők: Hidegkúti (3), Ká. rász, Molnár és Novak (öngól). A Középeurópai Kupa dön­tőjének visszavágójára augusz­tus 4-én, csütörtökön Prágában kerül sor. Külföldi hírek PEKING Tap jelentéseik szerint • har- btni közbiztonsági «zervek a lakosság közreműködésével ki­terjedt csamgka,jsek ista kém- szervezetet lepleztek le. A kémektől letartóztatásuk alkalmával lőfegyvert és szúró, fegyvert, hadianyagot, távirati rejtjeltáblázatot, titkos értesü­lések továbbításához szükséges különféle eszközöket, ellenfor_ rMialmi müveket, stb. koboz­tak el. A csoport tagjai behatoltak a népi kormányszervekbe, ipari vállalatokba, a népfelszabadító hadsereg egységeibe. Politikai, katonai, gazdasági jellegű kém értesüléseket gyűjtöttek, ál­lamtitkokat tartalmazó okmá­nyokat lopkodtak és mindeze­ket Tajvan szigetére juttatták. DELHI Delhiben » rivolil Mmszfcn- ház csütörtökön bemutatta a Nehru Szovjetunióban tett 'á- togatásáról szóló színes szovjet dokumentumfllmet. A film nagy tetszést aratott. Az indiai sajtó melegen mé!_ tatja a szovjet dokumenrtum- fümgy árt ásnak ezt az alkotá­sát. MOSZKVA Az 1954 június 23-án Tajvan szigetétől délre, a nyílt tenge­ren, ahol az Egyesült Államok tengeri hadereje gyakorol el­lenőrzést, egy hadihajó Jogta­lanul elfogta a „Tnapsze" szov_ jet tartályhajót, amely petró­leumot szállított a Kínai Nép- köztársaságba. A hadihajó fegyveres kényszerrel egy taj­vani kikötőbe kísérte a szov­jet tartályhajót. A tartályhajó legénységét Tajvan szigetén koncentrációs táborba zárták. A szovjet kormány többször fordult az Egyesült Államok kormányához, amelynek fegy­veres erői tartják ellenőrzésük alatt azt a térséget, ahol a ..Tuapsze" tartályhajőt feltar­tóztatták. A szovjet kormány követette, hogy bocsássák sza hadon a tartályhajőt rakom*« mányit és legénységit. Az erőfeszttések eredmény*« ként sikerült elérni, hogy sna* bad on bocsátották a „Tuapsze” tartályhajó legénységének egy 29 tagból álló csoportját. A „Ttiapsne“ legénységének szohanforgó csoportja a leghá zelebbi napokban hseaérkezik. RÓMA Olaszcxnseágben éleink vrtto indult meg az, atlamrtí tanács­nak arról a döntéséről, hogy amerikai csapatokat helyeznek el az ország területéin. Több olasz városban — különösen Livomoban — a lakosság tün­tet a döntés ellen. Toscaná­ban. Pughában ég Emiliábain a gyárak dolgozói. a poUrtiikai pár tdk és a törnegszervezetek tag­jai tiltaikozó határozatokat hoz­tak a nemzetközi enyhülést akadályozó atlanti döntés el­len. PEKING A tokioi rádió .jelentése see. rint a japán parlament alsóhá­za csütörtökön 238 szavazattal 129 ellenében egy törvényja­vaslatot fogadott el. A javaslat értelmében bizottságot külde­nek ki az alkotmány tanulmá­nyozására és az alkotmány több cikkelyének, köztük a háborút és zz újrafclfegyverzést elítélő cikkelynek módosítására. A törvényjavaslat ellen szavaz­tak a baloldali pártok, mellet­te a kormányon lévő Demok­rata Párt és a Liberális Párt. SZOCSI A Szovjetunióban tartózkodó jugoszláv újságírócsoport • Pravda snertcesrtőoégi koítegíu- mámak meghívására két napot töltött a Pravda ki&dóvóllaia- tantik és nyomdajénoik szoosi szaniatóri urnában. A jugoszláv vendégek látó gatasokat, kisándullásoteat tet­tek a nevezetes üdülőhelyen. Pénteken reggel a küldött* ság repülőgépen Tbiliszibe uta­zott. A kínai nép reméli, hogy Ázsia és a Csendes óceán tér­ségének országai, beleértve az Egyesült Államokat Ls. kollek^ tív béfaeegyezmányt írnaflc alá hogy ezzél váltsák fel a viilág- rasik ebben a részében jelenleg egymá.sss.': szembenálló kato­na inder>4 'klézh<at>-eíő. na; tömböket, hogy így nieg- \'a!ó«u'jhasisan az „ kői leteti v bűire, amelyet eksöízben az In­diai koimány javasolt. Elismerjük, a fenti óhajok lei] es Keséihez núndor.isikelöfct az sziülkaé«e6. hegy Kína és az Egyesült ÁHlemíok öszinrteaéget (wmttpn a tflnrmüabdkan.^o.. táWtet Angr a két m *wpsa.zk­(atdkat létesítsen a kölcsönös megértés és bizalom növelésé re. Csupán mindkét féd erő­feszítéseivel és a jóakarat köl­csönös íamiéitásávad lehert eny­híteni és végül kiliküszöbölmi a Tajvan térségében fennálló fe­szültséget. Kína a maga részéről azzal az álláspontjával összhang, ban, hogy állhatatosan a fe sziiliseg enyhítésére törek­szik, azon lesz, hogy a kü­szöbönálló nagyköveti szin­ten folytatandó kínai-ameri- kas tárgyalásokkal «gyenge«. Rgíú-dlM Ál­lamok között foljtortando to. vábbi tárgyalások útját. A kínai kormány és a kínai nép, mint ahogyan azt a múlt­ban is tértté, továbbra is fa rad­ii art art lenül sz áiirt áénoc és rtar- >ós beikére rtöréksziilk De Ize va­laki erőfeszirteseir.ikert a gyen­geség jelenek téknnrtené, vagy azt képzelné, hogy a nyomás­nak vagy fenyegetéseiknek ha_ tás® lesz iánk. nemeseik a vi­lág népeinek ellenkezésével iá- iálja szemben megái, hanem hamairasem azt Is tapasztal ja majd, hogy szemkcva» «eájesen ■hsbájgik., . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents