Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-26 / 174. szám
V N Ä P C ö 1E55 JÜLfü® 28 A szovjet kormány megteszi o szükséges erőfeszítéseket, hogy az értekezlet határozatai valóra váljanak /V. A. Bulganyin elvtárs nyilatkozata a genfi kormányfői értekezlet sáróiilésén Ernők úr! • Nern kétséges, hogy Francia- ország, Nagy-Bntarmi.3, az Egyesült Államok és ! Szovjetunió 'kormányfőinek Genf- ben megtartott találkozója pozitív jelentőségű volt az államok közötti feszültség enyhítése, valamint a közöttük elengedhetetlenül szükséges bizalom helyreállítása szempontjából. Mindenekelőtt elő fog;a segíteni ezt a hatalmaik vezetői között Gemíben kialakult személyes kapcsolat. Mi jobban megismertük jtt egymást, kicseréltük véleményünket számos igen fontos nemzetközi kérdésben. Jóllelhet néhány kérdésiben álláspontunk nem volt azonos, az értekezlet egészfoenvéve az őszinteség légköréiben és részvevőinek a kölcsönös megértésre irányuló törekvése jegyében folyt le. A genfi értekezlet magára vonta az egész világ népeinek figyelmét, és még jobban meg erősítette a nemzetközi fesztilt ség enyhítésére, a hidegháború megszüntetésére irányuló akaratukat. Reméljük, hogy mindez betölti még a maga pozitív szerepét és elő fogja segíteni a nemes cél elérését, a szilárd és tartós béke biztosítását. A Szovjetunió Irüldöttsége jó szándékkal, azzal a törekvéssel érkezett a genfi értekezletre. hogy előmozdítsa a gyakorlati munka megszervezését. mindenekelőtt olyan alapvető nemzetközi problémák megoldása irányában, mint az európai kollektív biztonság megszervezése és a leszerelés. A jelenlegi körülmények között ezek a kérdések döntő jelentőségűek az egyetemes béke megszilárdítása szempontjaiból. A genfi értekezlet egyik legfontosabb kérdése az európai biztonság kérdése volt. A szovjet kormány úgy véti. hogy a béke megszilárdítása érdekeinek megfelelne az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása, amely rendszerben résztvanne minden európai állam és az Egyesült Államok. Azok az új javaslataink, amelyeket e kérdés tárgyában a genfi értekezleten terjesztettünk elő, annak figyelembevételén alapulnak, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor Európában egymással szemben álló államcsoportosuldsok létesültek, mindenekelőtt arra van szükség, hogy az e csoportosulásokhoz tartozó államok közötti viszonyt a normális nemzetközi együttműködés vágányaira, a közöttük támadó viták békés elintézésének vágányaira tereljék. A szovjet javaslat az összeurópai biztonsági rendszer lét reihozásának első szakaszában, nem irányozza elő az északatlanti tömbnek, a Nyugat- európai Uniónak és a varsói szerződés szervezetének felszámolását. A második időszak ban viszont, amikor már elérnének sikereket az európai feszültség enyhítésében, és az' államok közötti bizalom megteremtésében, az említett csoportosulásokat meg lehetne szüntetni és helyükbe lehetne állítani az európai kollektív biztonsági rendszert. A szovjet küldöttség javasolta ezenkívül, hogy még az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása előtt egyezzenek meg az Európában fennálló csoportosulások tag- államai között egy olyan szerződés megkötéséről, amelynek értelmében kölcsönösen elutasítanák az erő alkalmazását és vitáikat békés eszközökkel oldanák meg. Ab európai biztonság kérdésevéi foglalkozó véleménycsere azt mutatta, hogy az értekezlet minden részvevője igyekszik megegyezésen alapuló döntést találni e fontos problémában. Reméljük, hogy e kérdés további tanulmányozása 6orán még számottevőbb sikerek születnek. A leszerelés tárgyában a szovjet kormány már a genfi értekezlet előtt, május 10-ém konkrét javaslatot terjesztett élő a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének elhárításáról. A genfi értekezleten azt javasoltuk, hogy rögzítsük le a már létrejött megegyezést azokban a kérdésekben, amelyeknél álláspontjaink vagy teljesen azonosak, vagy lényegesen közelebb kerültek egymáshoz. Vonatkozik ez elsősorban az államok fegyverzete színvonalának megállapítására, az atomfegyver eltiltáséra, továbbá arra, hogy hatékony nemzetközi ellenőrzési rendszert kell kiépíteni. A leszerelés kérdésének vitája azt mutatta, hogy az értekezlet valamennyi részvevője megegyezésen alapuló döntés felkutatására törekszik e fontos kérdésben, amely döntő jelentőségű a nének biztonsága szempontjából. Meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban. hogy a leszerelés kérdésének megvitatása során az értekezlet részvevői olyan javaslatokat terjesztettek elő, amelyek e probléma további megvitatása során feltétlenül számításba jönnek és amelyek a közöttünk elengedhetetlenü1 szükséges megegyezés elérését szolgálják. A szovjet konnány kijelenti 'logv a leszerelési probléma továbhi megvitatása során minden erejét latbaveti annak érdekében, hogy olyan megoldást találjanak erre a problémára, amely megfelel a népek kívánságainak. Eszmecserét folytattunk a né met kérdésről. Ennek során, kiderült. hogy különböző móden 'cöze’ítjtík meg ezt a kérdést. \z Egyesült Államok, Nagv- Bntann-'ia és Franciaország kül ööttségsi Németország ’ úina- =évesítése tárgyában abból in. dúltak ki. hogy a párizsi egyez ményak érteiméiben remilitarí- zá'Hardó N^uvri-Németországnak. majd később az egyesített Németországnak is csatlakoznia kell az észaikaflantt csopor- ‘osuMíhoz és a nvugaií-európei katonai szövetséghez. A Nómeforszáe nemzeti eev. bégének helyreállítása mellett következetesein síkraszálló szov jet kormány már £> párizsi egyezmények ratifikálása előtt is felhívta 0 figveHmet arra. hogy ezeknek ez egyezményeknek a rat'fiikálása nehéz feltételeket teremt a német kérdés sei fog’a'kozó tárgyalásokhoz tárgytalanná teszi a vitát Németország egyesítéséről A szovjet kormány abból im- du’í ki. hogy a német kérdés eldöntésénél számolni kell a tényekkel. Tíz év múlt el azóta, hegy befejeződött az európai háború. Eaatott két Németország alakult ki — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — mindegyik a maga gazdasági As társadalmi berendezésével. Ezenkívül a párizsi egyezmények következtében a Német Szövetségi Köztársaság rálépett az új rafeltfegy vérzés útjára és bekapcsolódott a nyugati hatalmai’* katonád csooortosulá- saiba. Ami a Német Demokna- ‘ikivs Köztársaságot illeti. ez. tekintett sl a párizsi egvezmé- nyék megkötésére, úgy döntött, hogy részt vesz a varsói szerződés szervezetében. Világos, hogy ilyen körü'mé- nyék között nem lehet felvetni Németország két része — a Német Demokratikus Köztársaság és „ Német Szövetségi Köztársaság — mechanikus egyesítésének kérdését mível ez a kérdés irreális felvetése volna A Szovjetunió őszinte híve volt és marad is annak, hogy Németországot békeszerető, demokratikus ál iámként egyesítsék. Szilárd meggyőződésünk, hogy a német problémát nem lehet megtárgyalni „ Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár. saság képviselőinek részvétele nélkül. Az Európáiban kialakult, hely zetbem a Németország egyesítéséihez vezető egyetlen, reális út a négy hataícmnaik, valamint a német népnek az európai feszültség megszüntetősére, az államok közötti bizalom megteremtéséig irányuló közös erőfeszítése. Ezit a célt a legjobban szolgálná az európai kollektív biztonsági rendszer étrehozáaa olymódon, hogy abban Németország egyesítéséig egyenjogú alapon Németország mindkét része részt venne. — Minthogy ez az európai béke megszilárdulását eredményezné és megataadályaemá a német rnálííarizm«.« feJjtámadásélt. bizonyos idő elteltével kiküszöbölődnének azok az afkedé&ydk, amelyek most Németország egyesítésének útján jelentkeztek. Másfelől. Németország egye sításe szempontjából, belső feltételeit tekintve, igen fontos jelentősége tentne az ország két része — a Német, Demokratikus Köztársaság é* a Német Szövetségi Köztársaság közötti közeledésnek.. A szovjet küldöttség sajnáltja, hogy értekerte tűr tkon nem fordítottak kellő figyelmet az ázsiai és távöl-keletí problémákra. Pedig olyan kérdések, trónt a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak érvé nyes kése, a tajvani helyzet nem dezése, a Irinád nép elvitathatatlan jogarnak elismerése alap ján, az Indckiinára vonatkozó genfi mcgáTjiaipodás<% végre- hajtósa és a többiek, nem tűrnek halasztást. E problémák elöl nem térhetünk ki, ezeket meg kell oldani az ázsiai és távol-keleti béke és biztonság, a nemzetközi béke érdekében. A genfi értekezlet megnyi- tobt„ az utat a megérett nemzetközi prob’émák további együttes megvitatása és megoldása felé. Fontos határozatot hoztunk a Kelet és Nyugat közötti érintkezések fejlesztésének szükségességéről, az államaink közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséről és erősítéséről is. Ezzel alapot teremtettünk az országaink közötti együttműködés kiszélesítésére. A szovjet kormány a maga részéről kész mindenképpen elősegíteni ezt az együttműködést. A szovjet kormány számít arra. hogy az értekezlet többi résztvevő ál'ama’ is ezen az úton haladnak majd amely megfelel országunk népei érdekeinek, az egyete mes béke érdekeinek. Valamennyien elismerjük az itt hozott határozatok fontos jelentőségét. Ezek ., határozatok új szakasz kezdetét jelentik az országaink közötti lcaip- csdletokban. Ezek a határozatéi]* elősegítik majd közöttünk, népeink között a bizalom megszilárdulását. Ezek (, határozatok pozitív jelentőségűek lesznek más or szágek szempontjából, az egyetemes béke megBzüórdu’íásámak ügye szempontjából is. Minden nép leghőbb törekvése a békére való törekvés. A szovjet kormánv megteszi a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését és az egyetemes béke megszilárdítását szolgáló határozataink valóraváJja- nak. Ez megköveteli, hogy türelmesein és lojálisán vitassuk meg mindazokat a kérdéseket, amelyeket még meg kell tárgyaimmá* és meg kell oldanunk. Amennyiben valameny- nyian az együttműködésnek ugyanazt a szellemét tanúsítjuk, ameiy itt Gemíben megnyilvánult, akkor ez biztos zA logs tesz annak, hogy elérjük a béke fenntartásának nemes célját és a népek nyugodtak lesznek holnapjuk felől, HRUSCSOV 8 „A Szovjetunió minden erejével támogatja a német nép igazságos küzdelmét“ Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa vasárnap este a minisztériumok házában ünnepélyes fogadást adott a Berlinben tartózkodó N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja tiszteletére. A fogadáson Otto Grótewohl miniszterelnök pohárköszöntő- jében méltatta a genfi értekezleten résztvett szovjet kormányküldöttség nagy érdemeit. Grotewohl hangsúlyozta: Genfben bebizonyosodott, hogy ma már egyetlen kormány sem hagyhatja figyelmen kívül a békeszerető emberek százmillióinak követeléseit. A genfi értekezlet eredménye a német nép szempontjából különösen jelentős. A Német Demokratikus Köztársaság mindent megtesz Németország kérdésének békés megoldása érdekében és továbbra is egyengeti majd azt az utat, amely a német népet hazája egyesítéséhez és boldog jövőjének biztosításához vezeti. A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke ezután a német és a szovjet nép megbonthatatlan barátságára, N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov egészségére ürítette poharát. N. Sz. Hruscsov rövid beszédében rámutatott, hogy a német kérdést csak a német nép Berlin (MTI). A német fővárt« lakossága a demokratikus Németország Nemzeti Frontjának országos tanácsa kezdeményezésére kedden este a Marx—Engels-téren tartandó nagygyűlésen üdvözli a Szovjetunió Berlinben tartózképviselőinek közreműködésével lehet megoldani. A német népnek — mondotta — elég tapasztalata van ahhoz, hogy maga döntsön saját ügyeiben. A Szovjetunió minden erejével támogatja a német nép igazságos küzdelmét. N. Sz. Hruscsov a német nép felemelkedésére, egységére, demokratikus , békeszerető Németország megteremtésére ürítette poharát. kodé vezető államférfiéit A nagygyűlésen N. A. Bulgarin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja is felszólal. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov nagygyűlésen beszél a berliniekhez Közös nyugati javaslat a vietnami tárgyalások megkezdésére (M T I.) Az Egyesült Álla- | mok csatlakozott Angliának és Franciaországnak ahhoz az indítványához, amelyben javasolják Dél-Vietnamnaik, kezdje meg a tárgyalásokat a Vietnami Demokratikus Köztársasággal az országos választások megtartásáról. Ismeretes, hogy a múlt évi genfi egyezmények értelmében 1956-ban választásokat kell tartani Vietnamban. Ennek előkészítésére július 20-án tárgya iásoka * kellett volna kezdeniük Észak- és Dél-Vietnam képviselőinek. Míg a hanoi kormány kifejezte készségét a tárgyalásokBerlün (MTI): Adenauer hétfőn Müncaben megbeszélést; tartott külpolitikai munkatársaival. Hivatalos közlemény szerint a megbeszélés napirendjén a következő kérdések szerepeltek: 1. A négyhatalmi értekezlet által elfogadott dokumentumok és az értekezleten elhangzott záróbeszédek elemzése. 2. A német kérdés további sorsa: 3. A nemzetközi hely zet a genfi értekezlet után. A kancellár déliben sajtóértekezletet tartott, amelyre körülbelül száz külföldi sajtótu- oósiíitőt hívtak meg Géniből. — Adenauer az újságírók előtt szűkszavú nyilatkozatot tett a négyhatalmi értekezletről. — A négy kormányfő találkozója — mondotta — jó eredI ra, a szaigoni kormány elutasító álláspontra helyezkedett. Ä genfi tárgyalások idején a négy nagyhatalom megbeszéléseiket folytatott erről a kérdés, ről. Ennek eredményeként — mint a Reuter jelenti — az Egyesült Államok, Francia- ország és Anglia egyaránt utasította szaigoni diplomáciai képviseletét: javasolja a dél- vietnami kormánynak, kezdje meg a jövőévi választásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Francia kormányszóvivő közlése szerint az erre vonatkozó francia jegyzéket Szaigonban átadták Dióm miniszterelnöknek. ményt hozott. Német szempont bői aat ta-rtem „ leglényegesebbnek, hegy Németország kérdése a nemzet közi tárgyaláson* napirendijén marad, Genf — véleményem szórtat — ki. domborította a nyugat államok egységes felfogásét. Köszöneté met fejezem ki a nyugati hatalmaknak azért, hogy a genfi értekezleten' eleget tettek ama kötelezettségüknek, amelyet a párizsi egyezményekben Németország irányában vállaltait. A sajtóértekezleten megkérdezték Aderaueríől, vajon megvárje-e a külügyminiszterek októberi genfi értekezletét és csak azután tesz eleget a szovjet kormány moszkvai meg hívásának? A bonni kancellár erre azt válaszolta: „Ez neszem női udvarhatliamsáig lenne.“ | Hivatalosan közölték az indonéz kormány lemondását (M T I.) Dzsakartában hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy az indonéz kormány lemondott a vezérkari főnök kinevezésével kapcsolatos válság miatt — jelenti a Reuter iroda. A SEATO tanácsa ülést tartott Bangkokban (MTI.) Az Egyesült Államok képviselőjének kérelmére a SEATO tanácsa Bangkokban megbeszélést tartott. A tanácskozásról nem adtak ki közleményt. A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok augusztus 1-én Genfben nagyköveti síkon tárgyalásokat kezd Peking (Uj Kína): A Kínai Népköztársaság és a* Egyesült Államok, az Egyesült Királyság diplomáciai szolgálatának közvetítésével üzenetváltást folytatott. Ennek eredményeként megegyeztek abban, hogy az elmúlt évben Genfben a két fél konzuli képviselői között folytatott tárgyalásokat nagyköveti síkon folytatják avégett, hogy elősegítsék a két ország hazatérni kívánó polgári lakosainak kölcsönös hazatelepítését és lehetővé tegyenek további tárgyalásokat, bizonyos más. a két országot kö_ zösen érintő gyakorlati kérdések megoldásának megkönnyítésére. A két fél nagykövet! rangban lévő képviselőinek első találkozójára 1955 augusztus | 1-én kerül sor Genfben. Adenauer hivafa'os nyilatkozata a genfi értekezletről A világsajtó a genfi értekezlet eredményeiről NEW YORK Az amerikai szemleírók többsége hangsúlyozza, hogy a genfi értekezlet hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a Kelet és Nyugat közötti viszony megjavításához, bár „nem oldotta meg az alapvető nemzetközi problémákat,“ A New York Herald Tribune genfi tudósítója így ír: „A nagy négy értekezlete az elért kompromisszum és a jövőhöz fűzött remények légkörében zárult.“ A New York Times szemleírója a genfi értekezlet eredményeiről ezt írja: „Ha valami nyomban az értekezlet befejezne után világossá vált, akkor ez az, hogy a nemzetközi légkör megjavult. Megkezdődött a fegyverszüneti időszak, amely nek folyamán a diplomaták nagyobb, könnyedséggel és kisebb feszültséggel vitathatják meg a kérdéseket, mint eddig általában.“ Ugyanennek a lapnak másik szemleírója ezt írja Genfből: »Az Egyesült Államok küldöttsége úgy véli, elérte azt, amit elérni szándékozott, mégpedig reálisabb, barátibb viszony megteremtését az oroszokkal a tárgyalások következő szakaszához.“ A New York Herald Tribune „Emlékezetes hét“ című szerkesztőségi cikkében rámutat arra, hogy „a genfi értekezletet követő tárgyalásoknak jobb kilátásuk van bármi elérésére, mintha az értekezletet nem tartották volna meg; de ezek a tárgyalások hosszúak, nehezek lesznek és gyakran úgy fog tűnni? hogy zsákutcába jutnak. De előre látható, hogy végeredményben elérik majd a problémák megoldását és rendezését.“ A New York Times szemleírója hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak döntenie kell, tárgya 1-e PekinggeL BERLIN A berlini demokratikusa sajtó központi témája a négyhatalmi kormányfői értekezlet. A Neues Deutschland „Genf — fordulópont a világpolitikában“ című tudósításában ezt írja: A nagyhatalmak megegyezési készsége kedvező előfeltételeket teremt Németország békés és demokratikus újraegyesítéséhez, Németország két részének közeledéséhez. A Neues Deutschland szerkesztőségi cikkében kiemeli, hogy a genfi értekezlet bebizonyította a nyugatnémet vezető körök ieienlert ooli" "• állnak tarthatatlanságát. Ez a politika, amelynek alapja a hírhedt „erő politikája“, Nyu- gat-Németorezág remilitarizá- lására és katonai tömbökre való bevonására irányul. A lap megjegyzi, hogy a genfi értekezlet sikeressége láttán több nyugatnémet lap olyan elképzeléseket hangoztat, hogy meg kell változtatni a bonni politika egész koncepcióját LONDON Mint a Reuter-iroda szemleírója rámutat, július 23-án este londoni diplomáciai körökben kijelentették, hogy a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményei elősegíthetik a Kelet és Nyugat közötti hidegháború megszüntetését és olyan szövetségnek békés alapokon való visszaállítását, amely a háború éveiben a nagyhatalmak között kialakult*
