Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-21 / 170. szám
9 DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBANi Genfi hírek. (2. o.) — Genf, as értekezlet asp* jóiban. (2. o.) — A Minisztertanács határozata as 1865—56. évi sertéshizlalási akció beindít*. Sárái, (t s) — A Pécsi Szénbányászati Tröszt csatlakozik a komlóiak felhívásához. (S. oj — A másodtétkár. <3. o.) — Népművelési munkád •iánk feladatai az ifjúság kulturális neveléséért. (1 oj — Munkásokat keresnek. (4. a) BARANYA MEGYEI BIIOTT/A'CA'N AK LAPJA m ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ARA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 JTÜLTOS 21 ( jr f 1 Genf és betűseink Nem különösen szokatlan ▼agy feltűnő, hogy most, a genfi tanácskozások Idején ellenségeink mindenféle mendemondáikat terjesztenek és ezzel zavart alkarnak kelteni. Megyénkben szüntelenül tapasztalhattuk, hogy a kulákok és a légi rend mindennemű hívei minden alkalmat megragadnak arra, hogy elferdített szavakba kapaszkodva bizonytalanságot keltsenek, koholt híreket terjesszenek. Ezúttal a genfi értekezlet az ürügy arra, hogy nyakatokért mesékkel „várakozó” hangulatot alakítsanak ki a politikai kérdésekben kevésbé tájékozott emberek között A legelterjedtebb ilyen mendemonda az, hogy a négy nagyhatalom kormányfőinek tanácskozása valamilyen formában hatással lesz népköztársaságunk belpolitikájára. Ezt persze a régi, kizsákmányoló életforma után sévárgó elemek úgy értik, hogy újra szóhoz juthatnak. Nem véletlen, hogy az ekörül folyó suttogás megyénk déli és nyugati részében a legerőteljesebb — ott él a legtöbb kulák. A genfi értekezlettől minden józan ember azt várja, hogy javulást hozzon a nemzetek egymásközötti viszonyában, további lépéseket tegyen lehetővé a tartós béke felé. J^gos volt ez a várakozás máj a tanácskozás előtt is. Még jogosabb most, hogy néhány fontosabb kérdésben máris hangzottak el nyilatkozatok és beszédek. Közismert tény, hogy a Szovjetunió eddig is, mint mindig, közel négy évtizeden át, szívósan, következetesen és teljes erejével a népek közötti békéért harcolt. Ezért harcol a genfi értekezleten is. „A Szovjetunió küldöttsége, — mondotta Bulga- nyin elvtárs, — azzal az óhajjal jött el erre az értekezletre, hogy az értekezlet valamennyi részvevőjének közös erőfeszítésével megtalálja a rendezetlen kérdések megoldását és a maga részéről kész figyelmeden megvizsgálni az értekezlet más részvevőinek javasla- toit* A Szovjetuniónak ez a Magatartása ismert, mindeddig azonban merev ellenállás- ütközött a nyugati hatalmak részéről. Időközben a nemzetközi békeharc számos gy ,efe<iményt ért el és ez . ,ra késztette a nyugati ha- !?ífnakat’ hogy megváltoztas- •aK merev magatartásukat, a háborús politikához való makacs ragaszkodásukat Eisen- horver amerikai elnök többek koaött ezeket mondotta hétfői beszédében: „Az is fontos, mi itt, Genfben megte- Oyuk az első lépést az igazsá- dlri,°'s békéhez vezető új ■ Edgar Faure, Francia- leztJ^mÍx,Í8zterelnöke így fe- letünk „J leményét: Ertekez- ä a történerúnák*9 is a -a? hldeghábo- tremélik. ezt !SÜ*3» Ä? Ä «éknek adott , laszthatatlan probléma’^L^' mondotta többek között H íogyan kezdjük el afes^m. ég enyhítésének, valamint a manu és a félelem kiküszöbölésének folyamatát.*• 1 Mindezekből az tünfk w; jioha nem voltunk ilyen közel • nemzetközi kérdések békés xendeaésöiez, mint éppen jnoöt, a genfi értekezleten, JoP gos az a remény, hogy Genfben a négy nagyhatalom kormányfői több fontos kérdésben megegyezésre jutnak és ezzel megnyílik az út a további kérdések békés megoldása felé is. Ez számunkra örvendetes. Azt jelenti, hogy csökken a háborús veszély, nagyobb biztonságban dolgozhatunk jólétünk növelésén, a szocializmus építésén. Ez a tény csak a nép ellenségeit aggasztja. Számukra a nemzetközi feszültség enyhülése azt jelenti hogy le kell mondaniuk háborús reményeikről. Nem számíthatnak többé arra, hogy egy harmadik világháború feldúlhatja népi demokráciánkat és ők a háború zavaros vizein halászgathat- nak, hogy idegen katonai segítséggel megtehetik a remény télén kísérletet: a kizsákmányolok hatalmának visszaszerzését. A kulákok és hozzájuk ha- solók elvetemült észjárására jellemző, hogy a genfi értekezlettel kapcsolatos általános bizakodás közepette is találnak maguknak szalmaszálat, amibe belekapaszkodjanak, mielőtt végleg Vizbefulnának. Ez a szalmaszál mindössze annyi, hogy Eisenhower, (tegyük hozzá, négy egyedül Eisenhower és senki más) felvetette ,,a keleteurópai államok kérdését". Mi ez a kérdés? Eisenhower szerint a népi demokratikus országoknak lehetőséget kellene adni arra, hogy ezek az országok szabadon válasszák meg államformájukat. Ezt jelentenék ezek a szavak: „Szélesebb síkon nézve, fennforog a népek kormányformájuk megválasztására való joga tiszteletbentartá- sának kérdése .. Csakhogy nyitott kapukat dönget. Választhat-e egy nép jobb államformát, mint azt, amelyikben minden hatalom a dolgozó népé? A magyar nép már választott. Tíz év folyamán népünk olyan államformát választott, amely a legjobban megfelel neki. Igaz, hogy ezt a jogát csakugyan nem tartották mindig tiszteletben. Az Amerikai Egyesült Államok jónéhányszor megpró bált beavatkozni és változtatni a nép által elért eredménye ken. Kísérletei sohasem szüreteltek. Idén js jónéhányezer dollárt költött arra, hogy röpcédulákat, egyéb úszító kiadványokat juttasson Magyarországra és rádióinak magyar- nyelvű adásaiban közöljön e.ferdített híreket. Eisenhower kérése eszerint egyedül az Amerikai Egyesült Államok felé irányú,, amely valóban nem tartotta tiszteletben népünk jogait Könnyű a kérést teljesíteni, hiszen ő a kormányfő. Ezért is nem szólt Bulganyin elvtárs után e kérdéshez a másik két nyugati miniszterelnök. Nagyon gyenge szalmaszálba kapaszkodtak megyénk kulákjai. A génül értekezlet csak egy irányban hathat bel- ügyeinkre: ha enyhül a nemzetközi feszültség, az eddiginél is nagyobb erővel építhetünk, dolgozhatunk — erősebb lesz népi demokratikus országunk és gazdagabb lesz népe. Aki valami mást vár, csalódni fog. Azok teszik helyesen, akik éppen most igyekszenek megalapozni egyéni jövőjüket, a termelőszövetkezetekben, mert a felszabadulás óta nem veit még annyi okunk bízni a békés jövőben, mint ezekben a napok barn A Kosponti Statisztikai Hivatal jelentése as 19SS. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről rel aTtoaflmezrtafc egyes új tedhÄ népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonaléinak alakulását 1956. második negyedévében a kővetkező adatok jellemzik: Ipar—építőipar 1055. második negyedévében továbbfolytatódott s.z ipar kedvező fejlődése, amely a múlt évi visszaesés után az első negyedévben kezdődött meg: az ipar túlteljesítette termelési és termelékenységi tervét, csökkentette a termékek önköltsé- gét. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a húsz budapesti üzem dolgozóinak kezdeményezésére indított széleskörű munlcaverseny. 1955 második negyedéld termelési tervét „ szocialista ipar 105.2 százalékra, első félévi tervét 104.9 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a második negyedévi tervet a következőképpen teljesttetiték: Kohó és gépipari Minisztérium t05ÜVo Szénbányászati Minisztérium 107.- „ Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 106.2 „ Könnyűipari Minisztérium 104.9 „ Élelmiszeripari Minisztérium 105.9 „ Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 110.0 „ Közlekedés- és Postafigyi Minisztérium iparvállalatai 104.4 „ Országos Erdészeti Főigazgatóság ipar- vállalatai 112.- „ A helyiipari vállalatok 108.1 százalékra, a kisipari szövetkezetek 103.8 százalékra teljesítették 1955. második negyedévi teljes termelési tervüket. Az állami építőipar is teljesítette második negyedévi termelési tervét. Az ipar 1955. második negyedévében tervein feliül termelt szenet, villamosenergiát, jelentős mennyiségű kőolajat, hengerelt acélt, téglát, cementet. tehergépkocsi ti kerekes traktort, fogatos ekét, megtakaró és nehéz boronát, gyapjúszövetet, kötöttárut, bőrláto- belit, férfi öltönyt, stb. E cikkekből lényegesen többét termelték, minit 1954 azonos időszakában. 1955. második negyedévében a szocialista ipar termelése 7.0 százalékkal, a minisztériumi iparé 5.6 százalékkal, a helyiiparé 21.8 százalékkal, a kisipari szövetkezeteké 14.6 százalékkal haladta meg az 1954 második negyedévi termelést. 1955 első félévében a szocialista ipar termelése 9.5 százalékkal, a minisztériumi Iparé 7.7 százalékkal volt több, mint 1954 első félévében. A negyedév folyamán számos ipari .beruházást helyeztek üzembe. $s kezdtek meg: többek között új üzemrészekkel bővült az ajkai ttmföldigyár, az almésfüaitői ’timföldgyár és a péti nitrogénművek A Lenin Ko hászati Művek erőművében új gépegység kezdte meg működését, a borsodi hőerőmű második gépegysége lg megkezdte a próbaüzemeltetést, bővült a komlói kenyérgyár és a pápai húsüzem, A második negyedév folyamán megkezdték az aj. kai—imobaú 120 kilométeres táv vezeték építését. Az ipar a negyedév folyamán a műszaki fejlesztés terén is ért el eredményeket: sdkerruikai eljárásokat, előállítottak néhány fonibos új gyártmányt: elkészült a ISO kilowatton rövidhullámú adóberendezés, továbbá több közlekedési eszköz (Ikarus 66 városi autóbusz, 130 lóerős Diesel mechanikus mozdony, stb.) prototípusa. A munkafegyelem Javulása, a munka Jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen is, a termelés növekedését az ipar elsősorban a termelékenység növelésével érte eb A saocíafcta ipariban az egy munkásra jutó termelés a második negyedévben 5.1 százalékkal, az első félévben 6.8 százalékkal múlta felül az 1954. azonos időszakának viszonylag alacsony termelékenységi színvonalát: az 1953 azonos időszakának termelékenységét azonban csak némileg haladta meg. Az építőiparban a termelékenység nem emelkedett. A minisztériumi Iparban az önköltség — az első negyedévi eredmények után — a második negyedév folyamán is általában tovább csökkent. Az eredmények meBett az ipar és az építőipar fejlődése a negyedév folyamén nem min den tekintetben volt kielégítő. A termelés nem voílt eléggé tervszerű. Az ipar egyes fontosabb termékfajtákból a tervezettnél kevesebbet termelt. Nem teljesítették a második negyedévben példáiul a nyersvas, az aeélönitvény, a timföld, j, motorkerékpár, a kolbászfélék, a szappan termelési tervét. Az építőipar számos létesítményt nem fejezett be az előírt határidőre és nagyrészt ezért több beruházás második negyedévre tervezett üzembe- helyezése elmaradt. Nem helyezték üzembe például a sajó- mentt vegyiművek több üzemegységét, a nyírbátori és a pécsváradi tárházeteit és a budapesti ötszáz wattos televíziós adóállomást. — Az ipar több területén a termelés nem volt egyenletes: a termelés színvonala az egyes hónapok harmadik dekád jóiban általában lényegesen meghaladta az első dókád termelését. Egyes ipari termékek minősége még mindig nem kielégítő: a második negyedév folyamán például len-kender- szövetből, férfikabátból, női. ruhából, férfiingből kisebb volt az elsőrendű termék*?: aránya, mint az előző időszakban. A műszaki fejlesztési tervben előírt feladatok jelentős részét nem teljesítette az ipar: a szén bányászat nem teljesítette gépesítésé tervét, nem terjedt el az előrít mértékben, — különösen a gépiparban és az épí- tőanyagiiparbam — több fontos új technikai eljárás, a tervben előírt több új gyártmány üzemszerű termelését nem kezdték meg. Az építőipar nem használta ki megfelelően a gépeket és berendezéseket, több esetben nem kezelték kellő gondosságira! az építkezések céljait szolgáló anyagokat és eszközöket. Mezőgazdaság A késői kitavaszodás miatt a tavaszi munkákat a szokottnál később kezdték el, de a vetéseket sikerrel befejezték. Kukoricát 150 ezer kataszt- rájits holddal nagyobb területéin vetettek, mint egy évvel eaeUfltt, s rizs ▼sMrtnrtOHtR a Keleti főcsatorna építési mim. kilátnának eJóréhzúadásálval kereken 10 ezer kaiBEztráUs holddal növekedett. A Bölű- ség. és főzeaéMélék vetésterülete is nagyobb a múlt óviméL A szerződéses növények vetéstervéit a mezőgazdaság teljesítette, A kedveaflOen tovasrt Időjárás a növények fejlődését hátráltatta, de az utóbbi hetek jobb idő járása következtében a terméskilátások lényegesen javultak. A kalászosok várható termésátlaga magasabb & múlt évtnéiL Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelő- szövetkezeitek várható termésátlagai jobbak, mamit az egyéni gazdaságoké Burgonyából és egyes gyümölcsfélékből kiemelkedően jó termés várható. Kedvezőek a kukorica és a szőlő terméskilátásai is. Az állami gazdaságok ás a termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai módszereiket. A termelőszövetkezetek s kukorica vetésterületének több, mint 40 százalékán végezitek négyzetes vetést és mintegy harmincezer kaitasztrális holdon hibrid-kukoricáit vetettek. Az állami gazdaságok a kenyérgabona vetésterületének közel negyven százalékén minőségi vetőmagot termelnek, A mezőgazdaság 1955. első félévében, több, mint háromezer traktort (ebből 1100 Universal traktor), 2300 traktorekét és 550 cséplőgépet kapott. A gépállomások a tavaszi kampányban közel százezer normál holddal több talajmunkát végeztek, minit az előző évben. A termelőszövetkezetek mellett nagy segítséget nyújtottak az egyénileg dolgozó parasztoknak is, mintegy negyven százalékkal több talajmunkát végeztek részükre, mint a múlt évben. A tavaszi növényápolást munkák elvégzésénél sem a gépállomások, 9em az állami gazdaságok nem használták ki megfelelően a rendelkezésűkre áL- ló gépeket. 1955 első félévében tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista széktora. Jüniu« 30-áig 113 új tsz alakult és 28 ezer tag lépett be a termelőszövetkezetekbe. Közlekedés 1955. második negyedévében vasúton lényegében ugyanany- nyi árut és utast, tehergépkocsin 1.9 százalékkal, hajón 19.8 százalékkal kevesebb árut szál. látottak, mint a múlt év azonos időszakában. 1955. első félévében vasúton 7.1 százalékkal, tehergépkocsin 4.5 százalékkal, hajón 8.9 százalékkal több árut szállítottak, mint 1954. első félévében. A második negyedév folyamán átadták a forgalomnak a több, mint ötvenmillió forintos költséggel újjáépített újpesti összekötő vasúti hidalt Áruforgalom A kiskereskedelem 1955. második negyedévi eladási tervét 100.3 százalékra teljesítette. A második negyedévi forgalom 2.4 százalékkal, az első félévi forgalom 3.9 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A fontosabb élelmiszerek közül lisztből mintegy 30 százalékkal, tejből 4 százalékkal, vajból 5 BázaJS&fdal, aajtbŐI 53 százalékkal többet adott el a ktek/ero&edeletn, mint 1954, második negyedévében. Húsból és egyea beritesárrikból az ek látás nem volt kielégítő. A második negyedév Mjnw mán Ipawdkfciekből nagyobb és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésé- re, mint tavaly. Ruházati cikkekből vaüamivel kevesebb, az egyéb ipareicfcekfoől lényegesen több volt a forgalom, mint 1964. második negyedévéiben. Különösen növekedett egyes tartós fogyasztási cikkek vásárlása: bútorból mintegy kétszer., annyit, tűzhelyből 48 százalékkal, kerékpárból 16 százalékkal, edény áruból 43 százalék« lkai többet adlak el, mint a muH év azonos időszakában, Egyes dkkAből azonban — például afmebőrű férfi mandál* bői, egyes méretű gyermek* szandálokból, különféle gyapjú szövetekből, egyes típusú rádiókból, stb. —• s Keresetet nem tudták megfelelően kielégíteni, Jetemében nőtt as ipíiőanyagforgalom is, több cikkből másfél—kétszeramnytt éritek ei, mint a múlt év második ne* gyedévében. Egyes építőanyagok azonban nem mindig álltak elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben rendel* kenésre. * Budapestre 4b s megfigyelt városok piacaira s termelők 1966 második negyedévében több élő- és vágott baromfit és tojást hoztak fel, mint 1864 második negyedévében. A zöldség-, főzelék- és gyümölcsfélék a kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében később kerültek forgalomba, minit tavaly. Június második felét® kezdve a felhozatal e cikkekből Jelentősen megnövekedett, Szociális és kulturális eredmények 1055 második negyedévében tovább javuk a dolgozók szociális és kulturális Aítottsá- ga. Több új szülőotthon kezdte meg működését A csecsemőhalandóság ez elmúlt ér azonos időszakához viszonyítva. 19 százalékkal csökkent. A negyedév folyamán több új bölcsödé létesült (például Szombat helyen a megyei tanács területi bölcsődéje, a kőbányai fo^ mógyár üzemi bölcsődéje, stb.) a negyedév végén a bölcsődéd, férőhelyek száma közel 22,500 volt, egy óv alatt 24 százalékkal növekedett. Ovódai ellátásban 160 ezer gyermek részesült; számuk az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal emelkedett. Az állta Lánc* dékafca Vili. év folyaméit mintegy százezren végezték el. A középiskolák nappali tagozatain közel huszonötezren tettek érettségi vizsgáit, 1955 második negyedévőben a kiadott művek példámyszá- ma megközelítette a tízmilliót Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a szépirodalmi és ifjúsági művek példány- száma több, mint kétszeresére emelkedett. A filmszínházak látogatódnak száma 1854 második negyedéhez viszonyítva 17 százalékkal nőtt és meghaladta a 27 mrilLiót, a rádióelőtize- tők száma a negyedév folyamán haimdncezerTel emelkedett. Budapest, 1955. július 21. Központi Statisztikai Hivatal
