Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-03 / 155. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ mAsm itäaMi*/ MlftiSíi A MAI SZAMBÁN: A hetvehelyi tandíj (2. o.) — Egy emberéletért... 12. o.) — A Pravda cikke Eisenhower elnök sajtóértekezletért! (3. o.) — „Az elvarázsolt kastély** (4. o.) — Nyári bosszúságok (4. o.J — Életünk irányítója, vezetőnk és segítőnk; a Párt (5. o.) — Évad után — évad előtt (6. o.) M DP BARANYA MEGYEI BIZOTT/A'GA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 JÜLIU8 3 Uj feladatok előtt Az elmúlt héten megyénk mél, — ahol nem nőtt, hanem üzemeinek egész sora jelen- csökkent az egy főre eső tertette az ország népének hogy átlag van még sok .... , ’ tennivaló. Erre kötelezi üzemi a e ott vagy határidőre dolgozóinkat az évi terv túlteljesítette első félévi tervfel- teljesítésére tett vállalásuk is, adatát Ezek a jelentések arról tanúskodnak, hogy megyénk üzemeinek jelentős része túlszárnyalta a tervben megjelölt feladatait. Az előzetes adatok szerint is a pécsi bányászok több mint 31 ezer, a komlóiak több mint 15 ezer tonna fekete szenet adtak fél- feves tervükön felül. Négymillió forint értékű áruval adtak többet a bőrgyári, 400 ezer forint értékűvel a porcelángyári dolgozók. A Sopiana Gépgyár több mint 150 szecska vágót gyártott terven felül. Több gép, építőanyag, közszükségleti cikk bizonyítja, hogy az elmúlt félév során megyénk ipád dolgozói következetes harcot folytattak a Központi Vezetőség márciusi határozatában megjelölt feladatok meg valósításáért A Központi Vezetőség márciusi határozata előírja: „Az egy főre eső termelést az iparban az elmúlt évihez képest 3.9 százalékkal kell emelni...” Üzemeinkben, gyárainkban most készülnek az elszámolások, most összesítik a félévi eredményeket, most válik el, hogy milyen gazdaságosan dől goztunk. Azt azonban már meg lehet állapítani, hogy üzemeink többségében eredményes munka folyt a termelékenység növelése érdekében. Uj technológiai eljárásokat vezettek be a Pécsi Porcelán- gyárban, a Sopianában, a Bőr- költség csökkentése, a terme- gyárban és még számos üze- lékenység növelése azonban műnkben, melyek nemcsak sokoldalú intézkedést követel a meggyorsították a munkát, jövőben is. A műszaki vezetők, hanem javították a minőséget művezetők és mesterek a legis. A termelékenység növelé- szélesebb dolgozó rétegek mozde minden dolgozónak világosan kell látnia azt is, hogy az életszínvonal tartós emelése, a szocialista felhalmozás bővítése elképzelhetetlen a termelékenység növelése nélkül. Az önköltséget az iparban, mint ahogy ezt a Központi Vezetőség határozata megállapítja, általában 3 százalékkal kell csökkenteni. E cél megvalósítása érdekében a termelékenység növelése mellett nagy gondot kell fordítani az anyagtakanékosiságra is. Az anyagtakarékosság pedig nem boszorkányság. Nem szükséges hozzá csak lelkiismeretesség. Hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt áprilisban‘ 48 fillérrel, májusban pedig már 15 forinttal termelt többért 1 tonna szenet, mint amennyi a tervezett volt, az ered ábbó! is, hogy a Bodonyi DISE brigád tagjai nemtörődömségből műszakonként egy vagon szenet döntöttek a pala közé, de ered abból is, hogy még sok munkahelyen pocsékolják a drága bányafát, szerszámokat és egyéb termelési eszközöket. Az első félévi terv teljesítésének tapasztalatai azt bizonyítják, — néhány kirívó példa ellenére is —, hogy a gazdaságos termelés terén előírt feladatokteljesíthetők, hisz„nem többről van szó, mint az 1953-ban már egyszer elért szint újbóli eléréséről. Az önsét elősegítő új gépek, szerszámok, eszközök is százával kerültek megyénk üzemeibe s ismét fellendült az újító és ésszerűsítő mozgalom. A Mezőgazdasági Szerárugyárban Sebők István gépészmérnök újítása eredményeként a láncszemek alakjának megváltoztatásával évenként 70 tonnv anyagot takarítanak meg s az automata gép irányítója most már több gépet kezelhet egyszerre. Hogy milyen hatalmas lehetőségei voltak — s vannak még ma is — a termelékeny- ,ség növelésének — mutatja az a tény is, hogy a Pécsi Ce- mentáruipari Vállalat mozaik préselő részlegében az év eleji 800 darabról június közepére már 970-re növelték az egy főre eső átlagot. Jól küzdöttek a termelékenység növelégósítása nélkül nem oldható meg ez a feladat. A gazdaságos termelésért folyó harcot a gyár az üzem kollektívájának közös ügyévé, közös céljává kell tenni. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha már most, a félév első napjaiban minden műhely, minden brigád, minden dolgozó tudja milyen feladat hárul rá az önköltség csökkentésében, vagyis ha az önköltség csökkentési terveket Érik a búza, fejezzük be az őszi árpa aratását! Minden nap késés — mázsákkal csökkenti a termést A magyarmecskei határban is érett az ősziárpa — kezdődhet az aratás. A termelőszövetkezeten kívül azonban még egy egyéni gazda sem kezdte el. Nem csoda, hiszen a községi tanácstagok, a termélesi bizottság tagjai is így beszélnek: „ráérünk a jövőhéten elkezdeni.“ Félő, ha még sokáig várnak — a hirtelen meleg kö vetkeztében — már túl érett lesz az árpa és sok lesz a szemveszteség. A Béke termelőszövetkezetben sem úgy megy az aratás, ahogy kellene, összesen hat kaszával álltak neki pénteken reggel egyfikil$*c holdas tatblá- na3T — ezefiktoül még 21 hold van a Gyulasi féle dűlőben. A kévekötő-aratógép viszont ott állt eddig tétlenül a brigád- szálláson, de hogy a tsz-nek Tizenöt és fél mázsa az átlagtermés Szombaton este egybegyűlt a mároki Vörös Hajnal termelőszövetkezet tagsága, hogy megbeszéljék az aratás legfontosabb részleteit. Abban állapodtak meg, hogy kaszásokat és marokszedőket osztanak be, mert ha esős az idő, nem dolgozhatnak a gépek. 180 hold learatására szerződtünk a gépállomással, egy kombájn és egy kötöző-aratógép segíti a munkájukat. Eddig 18 hold ősziárpa aratását fejeztük be. Tíz holdnyi területen kombájn vágta le az árpát. A tsz eddig learatott területén 15.60 mázsa a holdanikénti átlagtermés. Bíró György vb.-elnők. nem kell, átirányították a kör- csönye-pusztai állami gazdaságba. A tsz-tagok arra hivatkoznak, hogy tavaly sok baj volt a géppel, meg aztán „bírják ők kézierővel is“. A másik helyen pedig arról beszélnek, hogy dűlt a gaboi^ — összetöri a gép a kalászt. Az igaz, hogy méhol megdőlt az árpa a Pusztakert alatti részen, de ez mindössze két, két és fél holdat tesz ki. A többi úgy áll, mint a nádszál — könnyen lehetne géppel is aratni. Az aratógépre Is csak ráfogták, hogy töri a kalászt, mert az idén még ki sem próbálták. A hat kaszával viszont nem bírnak időben megbirkózni a 140 hold gabonával. Kifogástalan, gyors munkát ' végez a kombájn A görösgalí állami gazdaságban is megkezdődött az aratás. Hét kévekötő araitógéppel és egy kombájnnal vágják a 294 hold ősrtánpát. A javítóbriigádok jó murikat végeztek a téli gépjavítások során. Üzemihiba miatt eddig egy percig sem kellett állni. Az aratási munkák gyors befejezése érdekéiben versenyt indítottak. A legjobb eredményt elért traktorost 500 forinttal, a második helyezettet 300 forinttal jutalmazzák. Az első két nap eredményei alapján legjobb Szabó István traktoros, aki egy nap alatt 12 holdat aratott le. Igen jól dolgozott Horváth János kombájnos és brigádja. Felsőszentmárton határában csütörtökön az utolsó ka szavágásig befejezték az őszi- árpa aratását. Pénteken reggel már a kévékkel megrakott szekerek hosszú sora kö- . vette egymást a Vodicskai közös szérűbe — megkezdődött a hordás. Kovácsovics József az öccsével, Greges János Kovácsovics Pállal fogott össze, közösen hordanak, így egsyzerre felrakják két- három szekérre egy-egy gazda termését. Ezen a napon a délelőtti órákban a szérűben felállított gép is megkezdte a csáp- lést. Elsőnek Kovácsovics József árpáját csépelték el, utána a Kustra Imréékét, a Kovácsovics Márknéét, Szkja- csics Mátyásét. Az idén jól fizet az árpa. A kövér szemekkel gyorsan telnek a zsákok. Kovácsovics Józsefnek 300 négyszögöl földről 390 kiló árpája termett. Kustra Imrének 600 négyszögölről 6 mázsa. Kovácsovics elvtárs gyönyörű árpaszemeket mor- zsolgat a tenyerében, s így vélekedik: „Az idén jó termésem volt, a beadáson kívül bőven marad az állatoknak is". Jóformán el sem kezdték a következő gazda árpáját csépelni, amikor telt zsákokkal megrakott szekér gördül ki a szérűskertből a begyűjtőhely felé. Kustra Imre, Kovácsovics Márkné és Kovácsovics József alig, hogy elcsépeltek, máris viszik az államnak járó részt a begyűjtőhelyre. Július 1-én például 139,20 mázsát aratott és csépelt. Keresete 86.82 forint volt pénzben és ezen felül 14.40 kiló árpát kapott. Segédvezetője 67.62 forintot, és 10 kiló árpát, három kisegítője pedig egyenként 55.25 forintot és 5.47 kiló árpát keresett Aratás után hat cséplőgéppel azonnal megkezdik a csép- lést. Gyorsbeadásra leszerződtek 300 mázsa ősziárpát, melyet 12-ig adnak le és ezer mázsa búzát, melyet 19-ig kell Leadniok. A búza aratását a jövő hét közepéin kezdik meg, addig levágják a zabosbükkönyt és másodszor is lekas zál ják a lucernát .Mese és aalálág. Idén már közös szérűn csépelnek \ Tavaly Igen sok Időt veszítettek el a piákéi egyénileg dolgozó parasztok az árpacsép- lésnél. Minden hold, vagy félhold árpa terméséért állítani kellett a cséplőgépeit egyik udvarbői ki, a másikba be. Emiatt több, mint egy hétig tartott az ősziárpa cséplése — kevés idő maradt a búza aratására. Az idén egészen másként lesz. A vasárnapi tanácsülésen, ahol az aratás és a esép- lés kérdéseit beszélték meg, S. Bcnke József, a népfrontbizottság elnöke javasolta, hogy közös szérűn csépeljék el árpájukat is. A község gazdái elfogadták javaslatát — szerdán már ki is jelölték a szérűk helyét, ötvenöt árpatermelő gazda nyolc helyen csépeltet — Sértő Lajoséknál hatan, S. Benke Józsefeknél öten, Kasa Jánoséknál pedig heten hordják össze az árpá- 4 jukat. A z öreg Naszfadi < ^ afféle Háry Já- a munkapadokig bontják fel,)’ nosnak számított a . í-.j ’ A'- - J~’ maga szűk kis hazáNagyharsánys ezt tudomására hozzák a dől gozótkna-k. Most a második félév kezde tém a legfontosabb, hogy ne csökkenjen a verseny lendülete ,hogy napról-napra, de- kádról-dekádra továbbra is egyenletesen teljesítsük a ter# jában,- < ban. e* — ( fiaim — mesélte néha vet. A harc tovább folyik az Béért a Béta-aknai bányászok éves tarv túlteljesítéséért s is. összüzemi teljesítményük nem állhatunk meg egy pilla- „„„ áprilisban 106.1 százalék, má- na^ra sem. Az első félév ered-l na azt a büdös masi- jusban 102.9 százalék volt s a menyeire építve biztosítani f nát, amelyik majdr júniusi 105.4 százalékos terv- kell, hogy a termelés növelése, az önköltség csökkentése érdekében folytatott munkánk mutatószámai tovább javuljanak, hogy az év végéíe megyénk ipari munkásai is büszkén jelenthessék, maradéktalanul megvalósították a Központi Vezetőség márciusi hatáteljesítésük is azt mutatja, hogy ebben a hónapban sem lehetett rosszabb a munkájuk. Most a második félév kezdetén üzemeink dolgozóinak továbbra is minden erejükkel küzdeniök kell a termelékenység növeléséért. Különösen az olyan üzemekben, — mint a Kossuth-bányai Feltáró Üzem- rozatának minden pontját. Bumlizók Béke-aknán Béke-aknán május hónapban megint 12 műszak esett ki a termelésből. A listavezető Hudecz István csillés, aki eddig még nem szerepelt a bumlizók között, de első alkalomra hét bumlival vonult be a felelőtlen bányászok közé. Tamás János, Marton Sán dór és Tereki Ferenc csillések ebben a hónapban sem tudtak lemondani egy-két napi szokásos bumlijukról. Veres Gyula vájár egy napi bumlija még súlyosabb az nem akkora volt mint egy ház és kukoricát szedett, meg azt a gyárat, ahol behajtották az egyik kapun a tehéncsordát, a másik végén meg csakúgy ömlött a jó szalámi, meg a csizma. Ez volt ám még csak a csuda dolog, mert ha a szakemberek megnézték és nem tetszett nekik a szalámi meg a csizelobbieknél mert a yá]ár he-tt.k a e és lyere nem lehet akárkit alll-f Hát tudjátok ha az öreg, — láttam én már olyan gépet, amelyik egyszerre aratott meg csépelt is. De ez még semmi! Hej, ha láttátok vol. _____a tehén tani . Béke-akna eddig minden hónapban túlteljesítette tér- > .... vét. A bumlizók azonban hát- resztül derül elc ra előjött csorda. Hosszú éveken heti ráitatják munkánkat és vészé nagyharsanyiak az lyeztetik a tervteljesítést, öreg Naszfadi mesein Reméljük, hogy jó nevelő és ™ost a . ri, munkával és komoly admi- műkkel latha ) nisztratív intézkedésekkel hogy V°W nemi igaz- meg fogják találni azt az utat, .s<*g is abban. amely az igazolatlan műszak-j Fene egy masimulasztások végleges felszá-lna ez — mutatnak a molásához vezet. # kombájnra, amely ___CSONGOR ÁRPÁD.*Fóris Kálmán egyéni ga zda földjében forog, itt a falu fölött a présház dűlőben. — Ni, hogy potyognak a zsákok. Már csak a malom meg a pékség hiányzik róla és beteljesül az öreg Naszfadi állítása, — nevetnek össze az emberek. Tóth József, Tasi Ferenc és még egy- néhányan a learatott földön szem után kutatnak. — Az anyját! Nem lehet találni — egyenesednek fel és átmennek a szomszédos földre, ahol Futó Lajos résziből aratja Kázmér Sándor árpáját, lehajolnak, hason litgatják a két szem- veszteséget. — Akárhogy is nézzük — állapítják meg, — itt jóval több a szem. Pedig ez csak az aratás, a behordás, a cséplés még hátra van. rie a parasztem- bér mindenről szeret meggyőződni, úgy istenigazából Ha már más hibát nem talál, akkor a szem tisztaságában keres. — Szép — nyúl bele a zsákba és vesz ki belőle egy marokkal Tóth József és tenyerén elteríti az árpát. — Akár így is fel lehet használni takarmányozásra, darálni, — állapítják meg a köréje sereglett emberek. — Csak a beadásra szántat meg a vetőmagot tisztítom meg — válaszol a kérdőtekintetü embereknek Fóris Kálmán — a többit vétek volna. — Jó ez a gép, csak nagy területen, mert itt sokat kell neki forogni, — mutat a távolodó gépre Tóth József egyéni gazda. Fóris Kálmán dolgozó paraszt, akinek a 2400 négyszögöl árpa földjén most fordul utolsót a kombájn, boldogan újságolja, hogy ezen a területen húsz kiló hijjával 30 mázsa termett. — A bátyám a búzáját is ezzel szeretné aratni. Tudja fene: megszerettük ezt a gépet. Jól dolgozik. A vezetője, Futó Gyula is jól vizsgázott. Ezen a kis területen is szépen levágta az árpát, hát hogy arathat akkor a nagyon! — Szép a termelő- szövetkezet árpája is — néz maga elé és lábával egy félkört csinál a porban. — Úgy dolgoznak, hogy öröm nézni, — kerülgeti a kérdést, de \- után mégis csak kimondja, r— Ha bevesznek az ősszel, én, is közéjük állok. Ha ( nem, hát külön cső-, portot alakítunk. Va- ( gyünk egynéhányon,, akik ... — itt félbe , szakadt a beszélgetés, mert megérkezett, Sándor Kálmán, a Ságvári Endre Termelőszövetkezet ag- ( ronómusa. a kom-1 bájnvezetőhöz, Futó | Gyulához ment és i mondott neki vala-{ mit. Futó Gyula bó- [ lintott. i — Jó, reggel me-1 gyünk, — egyesre kap ] csőit, és neki indult,! hogy még learassa1 Fóris József 2000 < négyszögöl árpáját is. Sietni kell, mert a' Ságvári Termelőszö-1 vetkezet tagjai mégis 1 csak meggondolták:1 kombájnnal és nem1 aratógéppel aratják1 az árpájukat. Ip elsír a gép, a *■ kíváncsiskodó Hírek az aratásról A Siklósi Állami Gazdaság Sári-pusztai üzemegységében pénteken megkezdték az árpa behordását. A keresztektől megtisztított földön mégegy- szer tárcsáznak és csak ezután vetik el a másodnövényt. A berememdd Dózsa termelőszövetkezetben megkezdték a kombájn-aratásit. A hat hold komhájnnal aratott árpatéblá- ról több, mint 136 mázsa árpát takarítottak be. * A siklósi járás valamennyi termelőszövetkezetében befejezéshez közeledik az őszi-árpa aratás. Péntekig a járás termelőszövetkezeteiben összesen 310 holdat arattak le. A drá- vacsepelyi Dózsa 40 hold, a kistapolcai Mi Alkotmányunk 13 hold, a kovácshidai Déli Bástya termelőszövetkezet pe- dik 40 hold learatásával pénteken befejezte az ősziárpa aratását. 1 \ * A pócsai Uj Alkotmány teremberek hazafelé 01 indulnak, Futó GyU-l*old aratta le edla pedig ott ül a ^om kombájnon, szemeben 1 oajnja. az öt kataszteri női öröm csillog, agyába f dón összesen 125 mazsa 75 kilo árpa termett. A hóddá n- kénti átlag 21 mázsa 15 kiló; egyre csak visszatér a gondolat: „Sikerült megszerettetni a kombájnt. Az első csatát megnyertük, A Villánykövesdi Alkotmány termelőszövetkezet pénteken m befejezte az ősziárpa aratást, de vigyáznunk kell, összesen 42 holdat arattak le hogy a gép becsületé- ^ ^ ideje alatt a le~ be soha senki bele 4 aratott föld 40 százalékán vér ne taposson!" (gezték el a tarlóhántást.
