Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-08 / 159. szám

N X P t ?5 PENTEK, 1955. JULIUS S Az Odera-Neisse békehatár kijelölésének 5. évfordulója a német-lengyel barátság ünnepe volt Berlin (MTI) A Német De­mokratikus Köztársaságban és a Lengyel Népköztársa­ságban szerdán lelkes baráti hangulatban ünnepelték meg az Odera-Neisse békehatár kijelöléséről szóló lengyel-né met szerződés aláírásának 5. évfordulóját Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság ügyvezető miniszterelnöke Marx Károly érdemrendet nyújtott át Boleslaw Bierut- nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bízott sága első titkárának, a Ber­linben időző lengyel kormány küldöttség vezetőjének. A demokratikus ‘Németor­szág Nemzeti Frontja szerdán este Berlin legnagyobb szín­házában, a Friedrischstadt Palast-ban nagygyűlést tar­tott, amelyen az egész német főváros lakosságának több mint háromezer képviselője vett részt. A nagygyűlés első szónoka, Ottó Nuschke, az NDK miniszterelnökhelyette­se, a többi között kijelentet­te: „Az Odera-Neisse békehatár kijelöléséről szóló szerződés aláírása óta eltelt öt eszten­dő során bebizonyosodott, hogy a határ érinthetetlensé- gének nemes a* a német-len­gyel baráti viszony fejlődése, hanem az európai béke és biztonság szempontjából is igen nagy a jelentősége. Ami kor ma mégegyszer és ün­nepélyesen megerősítjük fo­gadalmunkat, amellyel vég­érvényesnek és sérthetetlen­nek ismertük el az Odera- Neisse békehatárt, teljes vi­lágosságot teremtünk a nem­zetközi politika egyik fontos kérdésében. Boles law Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára egyebek között a követ­kezőket mondotta: „Az Odera-Neisse határról szóló szerződés a lengyel-né­met államközi kapcsolatok történetében az első egyez­mény, amelynek tartalma: béke, barátság és együttmű­ködés. Lengyelország és Né­metország mint szövetsége­sek: ez új történelmi jelen­ség, mely azzal vált lehető­vé, hogy Lengyelországban és a német szabadság országá­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban a demokrácia eszméi diadalmaskodtak." O. Nuschke és B. Bierut be­szédeit gyakran szakította fél be a hallgatóság viharos tap­sa. * Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztár­saság ügyvezető államelnöke és Walter Ulbricht ügyvezető miniszterelnök este ünnepi fogadást rendezett a lengyel kormányküldöttség tisztele­tére. Eisenhower sajtóértekezlete Washington (TASZSZ) Ei­senhower amerikai elnök jú­lius 6-án sajtóértekezletet tar- rbtt. A küszöbönálló genfi négy­hatalmi kormányfői ért ok ez e*- ről szólva az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok bé- külékeny és barátságos állás­pontra helyt zkedve megy el erre az értekezletre és nem szándéka, hogy előítéletből vagy arroganciából bármit is elutasítson. A leszerelés kérdéséről szól­va Eisenhower rámutatott ar­ra, hogy itt a fö kérdés az el­lenőrzés és a felügyelet kér­dése. Az Egyesült Államok szempontjából ez a kérdés ab­ban éli, milyen fajta ellenőr­zésbe hajlandó beleegyezni. Eisenhower elmondta, hogy az amerikai kormány igen ko­molyan tanulmányozta ezt a kérdést és reméli, hogy választ talál rá. Eisenhower kijelentette, hogy a leszerelés terén reális eredmények elérése a nemzet­köz bizalom meeieremitésétól függ. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok célja jelen­leg „hogy áthidaló eszközöket keressen a nemzetek közötti bizalom helyreállítására, mert ez a tartós béke alapja.“ Az amerikai elnök kijelen­tette, hogy véleménye szerint az atomenergia békés felhasz­nálása ügyében augusztus 8- án Genfben megnyíló nemzet­közi értekezlet „igen fontos do log“. Nehru miniszterpJrök brioni tartózkodása (MTI) Nehru indiai minisz­terelnök szerdán Briomba ér- kezett. Nehru Tito jugoszláv el nőkkel a Bnon-, közelében lé­vő Vanga szigetén folytatott megbeszélést. A megbeszéléseket a brtonii fehér villában fejezték be. Es­te negyed kilenckor került sor a közös nyilatkozat aláírására. Mivel a nyilatkozatot egyidő- ben hozzák nyilvánosságra Uj- Delhiben és Belgrádban, elha­tározták. hogy a nyilatkozatot pénteken, július 8-án teszik közzé a jugoszláv és az indiai fővárosban. Szerdán este Nehru sajtóér­tekezletet tartott Brioniban. A sajtóértekezleten ötven jugosz­láv és külföldi újságíró részt. MTI A* AFP hírügynökség Jelen­ti hogy az amerikai szenátus szerdán jóváhagyta a Szovjet­unió és a negyvenhét más ál­lam által már ratifikált genfi A magyar küldöttség beszámolója a helsinki béke-világtalálkozóról A helsinki béke-vüágtalálkoz6n résztvett magyar Jcüldött- ség csütörtökön délután az Országház épületében beszámolt az Országos Béketanács tagjainak és a sajtó képviselőinek a béke- világtalálkozó munkájáról, a találkozón szerzett élményekről, tapasztalatákról. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg a beszámolóülést. Szeretettel köszöntötte a hazatért küldöttség tagjait és kérte, mondják el, mit láttak, mit éreztek Helsinkiben a hat­vannyolc nemzet, az egész világ küldöttei között, s szóljanak részletesen arról, milyen feladatok várnáik a magyar dolgozók­ra a béke-világtalálkozó,határozatainak végrehajtásában. Ezután Péter János, református püspök, a Béke Világta­nács tagja mondott beszámolót. Péter János református püspök beszámolója Péter János református püs­pök, a Béke Világtenács tagja felszólalásában hangsúlyozta, hogy a helsinki világtalálkozó bekerül a népek világtörténe­tébe és az utókor a mai 'kor­nak legszebb hatású eseményei közé sorolja majd. Világosan kitűnt a tárgyalá­sok során, hogy a leglényege­sebb kérdésekben élért és elér­hető egyetértés a Bélke Világ- tanács szívós manJoájának és a Szovjetunió békekezdeménye zésémdk az eredménye — álla­pította meg, majd hangsúlyoz­ta: a népek békemozgalma ha­talmas poUitíkai erővé fejlődött. A további altban részletesen ele mezte a helsinki világtalálko­zó tárgyalásainak menetét. A konferencia számontariot- ta a nemzetközi feszültség eny hűtésének kétségtelen jeleit és egyezményeket, amelyek a ha­difoglyokkal szembeni bánás- I ezek alapján tekintett remény módról intézkednek. I séggel a készülő genfi tárgya­Á minisztertanács határozata a kenyérgabona állami fe'vásárlásának rendszeréről A minisztertanács — az or­szág kenyérellátásának zavar­talan biztosítása érdekében leg utóbbi ülésén határozatot ho­zott a kenyérgabona állami felvásárlásának rendszeréről. A határozat szerint az egyéni­leg gazdálkodó termelők, a ter­melőszövetkezeti csoportok tag­jai, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kenyér­gabonafeleslegüknek a közsé­gi (városi), illetve járási tanács végrehajtóblzottsága által meg­határozott részét kötelesek az vett ! állam számára értékesítési szer | zódés alapján — számukra lett, — átadni. Az eladási kö­telezettség címén előírt ke­nyérgabonamennyiség tehát a község kötelező begyűjtési ter­vébe tartozik. Ezek szerint az a község kapja vissza a sza­badpiaci értékesítés jogát, amely mind a beadás, mind a kötelező állami felvásárlás ter­vét hiánytalanul teljesítette. A határozat az általános rendelkezések után az eladási kötelezettség megállapításával foglalkozik, majd az eladási kötelezettség címén előírt ke­nyérgabona átvételéről intéz­kedik, végül vegyes rendelke­zéseket tartalmaz. lás elé. A helsinki találkozó so­rán azonban egy pillanatra sem lehetett figyelmen kívül hagy­ni, hogy még mindig vannak akadályok a megegyezés út­jában. Ennek ellenére, a mai nemzetközi helyzet ismereté­ben a helsinki találkozó részt­vevőit állandóan érzékelhető optimizmus töltötte el. Utalt arra, hogy a találkozó a világ közvéleményének fi­gyelmét a genfi tanácskozások­ra összpontosítja. A népek nagy várakozással tekintenék a négy hatalmi értekezlet elé, de ta­pasztalják, hogy egyes nyugati vezetők — bár a népek közvé­leményének nyomására a tár­gyalás, a megegyezés, a hideg­háború feladása jelszavait han­goztatják — ugyanakkor a megegyeziés elé új akadályokat alkarnak gördíteni, amikor pél­dául kétsógbevonják az euró­pai népi demokráciák rendsze­rének hitelességét. Nemcsak mi magyarok és a népi demokráciák polgárai, hanem a béke hívei szerte a világon az ilyen hamis szóla­mokkal szemben világossá te­szik, hogy aki ilyen manőve­rekhez folyamodik, nem akar őszintén megegyezni — mon­dotta. Mi itthon és külföldön min­den tevékenységünket arra használjuk fel, — hogy növel­jük a béke erőit és meghiúsít­suk a hidegháború szándékait. Abban a reményben tekintünk a genfi tanácskozások elé, hogy ott megszégyenülnek a hidegháború szándékai, sered rnónyt érnek ed a népek béke- törekvései — mondotta befe­jezésül Péter János. Ezután Bugár Jánosné, az Országos Béke­tanács ti kára számolt be a magyar delegáció Helsinki­ben végzett munkájáról és azokról a legfontosabb felada­tokról, amelyek a helsinki ta­nácskozással kapcsolatban a magyar békemozgalam előtt állnak. Elmondotta, hogy a magyar békedelegáció eredményes mun kát végzett. Két felszólalóját az egész tanács nagy érdeklő­déssel fogadta. Czapik Gyula egri érsek beszéde, amely ha­tározott állásfoglalás volt az atomháború ellen, nagyon meg győző bizonyítékul szolgált azoknak a részvevőknek, akik a békemozgalom munkájával kapcsolatban fenntartással él­nek, akik még hisznek annak a hazugságnak, hogy a béke­mozgalam kommunista manő­ver”. Különösen jó hatást vál­tott ki a tanácskozáson rész­vevő nyugati, vallásos küldöt­teknél, akik az érsek jelenlé­téből és felszólalásából egyben arra is választ kaptak, hogy van-e vallásszabadság nálunk. Lukács György felszólalása amely a nemzeti függetlenség kérdését fejtegette — ugyan­csak nagy érdeklődésre tartott számot. Ki kell emelnem, milyen nagy segítséget jelentett a de­legáció munkájában és azon túl, hazánk megismertetésében és népszerűsítésében a Bartók Bélának adományozott nemzet- köd békedíj. Az ünnepség részvevői nagy tetszéssel fo­gadták a delegáció vezetőjé­nek, Andics Erzsébet elvtárs- nőn ,'k beszédét. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy a mi hazánkat, a mi népünket — tízéves eredmé­nyeink és nem utolsósorban a békeharcban való aktív rész­vételünk knvesán — sokan is­merik és elismerik. A közeljövőben beszámoló­gyűlések megtartását tervez­zük. Elsősorban Budapesten nagygyűlést, de hasonlókat a megyeszékhelyeken és más vi­déki nagyvárosokba^ is. Ezután Deák János, a MÁVAG Kossuth-díjas mű­vezetője beszélt, majd Czu- kár György, a Csongrád me­gyei békebizottság titkára szó­lott. A beszámoló-gyűlés Mihályfi Ernő zárószavaival ért véget. Titó elnök és felesége szer- I kedvezményes feltételek mel­dán este búcsúvacsorát adott Nehru miniszterelnök és leá-'' aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa»aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Gandhi asszony 1 nya, Indira tiszteletére. -I Az indiai miniszterelnök csü i (8) físehszl6 nákiai útimipió még vannak csonka tornyai, a ej j , v i/ (( ( fErtri fi wf I7- üres szotoantalapzatai. A leg­„ A rlradcsani, vagy * ' nevesebb cseh királyok, ro­tort okon reggel utazott el Brio- ^ahogyan nálunk ismer*: Hrao- mai császárok is ide temetkez­ni hói és a pulai repülőtérről jzsin tulajdonképpen nemcsak lek, itt van Vencel fejedelem Róma felé vette útját. 3a királyi vár. hanem az egész A MÜZEUM-VAROS sjremiéke, itt nyugszik a „haza--------------------------------------- 5várkörül! városrész. Furcsa, atyja“, a* orszáigépitő IV. Ká­mT . • m » m 3mégis összhamgzó egyvelege az zászló. Középkori erődítmé- A vár és a hozzá tartozó roly (nem öss^tévesztendő a || I | 4) I (E 9 Rl 3 aÁ íapró. félón a várfalhoz simuló nyekkel, tornyokkal büszkéi- szent Vitus-kBbednálss állandó- Habsburg IV. Károllyal!!!) ^középkori házaknak és hata.1- kedhetik, egyes részei a kálen- an látogatóktól népes. A fény- négy feleségével együtt. Ma- LONDON «más, ragyogó palotáiknak. Ma- eedik század óta állják az idők képezőművészet hívei összetett gyár vonatkozású nevezetessé­Amint a Reuter hirügvnök- 3** * tórái* vár - most a úgynevezett vasfogát, ami nem kez€^ Wvópják a ^ na- ge tó templomnak: Ré­»„AAcftóia ifüpnti a cikóriái ^Csehszlovák Köztársaság elno- - , . , , . . pos időt, mert itt van mit kóczn Ferenc síremléke és itt ^_!üduSi,tÓJa_ Äi ® «kének a székhelye: ha otthon 15 letlet o]yan kemeny’ hiszen fényképezni. J Prágából csak igen PÁRIZS A francia minisztertanács meghallgatta Bourges-Mau- noury belügyminiszter előter­jesztését és a multévi intézke­déshez hasonlóan betiltotta a július 14-1 felvonulásokat. Az Union Francaise d’Infor- ination hírmagyarázóia ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: a betiltás ellentétben áll a de­mokratikus elvekkel, különös tekintettel arra. hogy nemzeti ünnep megüléséről van szó. Úgy látszik — írja a hírmagya rázó — hogy Bastille bevételé­nek emléke túlságosan kelle­metlen azon modem feudáli­sok számára, akik rohamrend­őröket vetnek be sztrájkoló proletárok ellen. PÁRIZS A Reuter hírügynökség je­lentése szerint Gruenther tá­bornok szerdán közölte, hogy George W. Read amerikai tá­bornokot nevezték ki a NATO délkeleteurópai szárazföldi haderőinek parancsnokává. LONDON A londoni rádió közli, hogy Anglia tiltakozott az egyipto­mi külügyminisztériumnál az Ansun angol teherhajónak az egyiptomi parti tüzérség részé­ről történt megtámadása miatt. A jegyzék megállapítja, hogy a partmenti tüzérség eljárása semmivel sem Igazolható és Anglia fenntartja magának a Jogot a kártérítésre. Rosyt.h-ból, az Északi tengeren 3k^ek a.^eíye; ha otthon hadgyakorlatot tartanak az jjtartózkodik Zapotocky elvtárs, * északatlanti szövetség haditen-3az épületen lobog a nemzeti keveset őrölhetett meg. gerészeti és légierői. 3 SZÓFIA Ez év június 3-án egy két- 1 motoros török repülőgép meg- 4 sértette a Bolgár Népköztársa- 3 ság légiterét és jelet adott, í hogy le szeretne szállni bolgár « területen. A repülőgép a Sztá- « lin-város kőzetében lévő repü- 3 lőtéren szállt fö’dre. A két 3 török pilóta: Fevzá Ahmed J Dzsokdeniz és Szadik Szulej- « man Szongun politikai me ne- « dékjogot kért a bolgár ható- 3 Ságoktól. A két pilóta egy búr j szai magánrepülőtársaságnál volt alkalmazásban. A bolgár hatóságok politikai menedék­jogot adtak nekik. Június 22-én a szófiai török « követség azzal a kéréssel for- - dúlt a bolgár külügyminiszté- i riumhoz, hogy visszaszállíthass- J sák a repülőgépet Törökország 3 ba. A bolgár kormány eleget 3 tett a kérésnek és utasította az « illetékes hatóságokat, hogy « adjanak ki bulgáriai beutazási « vizumot két török pilótának a « gép Törökországba szállítása« végett. . 3 ROMA 2 Dzsavaharlal Nehru indiai 3 miniszterelnök csütörtökön dél 3 előtt Jugoszláviából jövet Ró- ^ mába érkezett — jelenti a AFP, .... * fényképezni. A filmtekercsek 6rz.Hk István király kardját, tucatjai sem elegendők ahhoz. Meglátogattam a Daliban ■ m hogy hiánytalanul megörökít- tó3Íyát is. Nyomasztóan nagy sdc a katedráik csipkét inam- mélyén dohos, nyt> sagu kodiszeit, a var pompá- kos köralakú helyiek cgy- jat, a selves cseh goUka ^ a,aU ^ £35 :(é*g_ ezernyi szebbnel-szebb alkata. lyen €rnelet] ^ köziilük m6g_ me1bSrSrif^PvS^r: ™*!),e^VhÍg^S^márha'a SSL*-!« SÄ1! *4** sem.3 Száz Az Ulasztójj^ hely_ jaj lehetett a sema annak a „ . . “376 más te- rabnak (hiszen bizonyára bör­tartek terme m a sok ^ ^ törnek is használták), akit ide ÄÄÄ3: Pedis m.­rtén úg^érertem mintha em- J*» dallamos hangzású a bas ‘ fényképező- neve: Dalibor. Vagy csak tölteni. Spanyol-terem, a lékezetem olyan lemez lenne, melyre száentalan sok felvételt fotognafaltak egy­más fölé. Szíveünelegító érzés látni, tudni, hogy ezt a varost, min­den műemlékével, építészetit azért tűnik aminek, mert egy cseh nemzeti eperének ez a címe? Mindegy. A bástya, a név igazii viselője komor, régi, szomorú emlékeket idéz. A vár előtt szinpom oás S "SSSí mertek nyújtanak St lik, óvják. Igaz, ez szomorúsággal miikor arra . Araég a város nagyrészére. Mintha ^ay*> ez. > ereőett páholyból látinónk mindent. A Uradótan! Vitus székesegyházzal, gondoltam, hogy nálunk, i>agy kaittc@nak a ényke­fáradtságga' és drága pénzét P**#**- A ket pécsi orvos SSSSSt múemlók^épú'e- is^ tgatja meny­iét hogyan firkának ü£zc nyvv nyissa a men/' SSíák meg vásott suha^ök nyire VCgye aZ :dÓt’ hogy Szép’ __ nem egy esetben lelküsme- retlen, gondatlan felnőttek is. A szent Vitus katedrák« kü­lön érdekessége, hogy már ezer éve épül és még rua sem teljes­ségében befejezett. Alapjait a tizedik, tizenkettedük század­ban rakták le, nagyrésze a XIV. sxazaohan «jfaésauU, de világos, színes legyen a kép. Hiába bana.kodtok, barátaim! Ez.t a panorámát csak a szem tudja megörökíteni, csak az élő emlékezet lehet méltó fogadó­ja! A fényképezőlemez csak halvány körvonalait örökítheti meg, a város élő lelkét nem! {Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents