Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-07 / 158. szám
CSÜTÖRTÖK, 1955. JULIUS 1 IN A P L O 3 Juávomezex kzktá sör A háromezer hektó sör? ... Ebben az “■ ügyben? — Igen. Úgy tudjuk, Somogyi főmérnök újítása, igaz? — Valóban, de most értekezleten van. Hívják este hat után... Hívjuk: még nem jött meg. £s ez így megy estig. Másnap már személyesen keresnénk fel a Pannónia Sörgyár kiváiló főmérnökét, de a portás röstelkedve tárja szét kezét: — Korán reggel Budapestre utazott... Nagyon elfoglalt ember... Ezt már tapasztaltulc. De mindegy, az a nagyszerű újítás érdekel bennünket — elsősorban persze a sörfogyasztók hadát — amelyet Somogyi főmérnök ötlete alapján alkal- maznak tavaly augusztustól Icezdve. Az újítás « eredménye: az eddigi havi 21 ezer hektoliter } helyett — 24 ezer hektoliter sört gyártanál-! Soproni Ferenc elvtárs, — a főmérnök helyettese — készségesen elvezet bennünket abba az üzemrészbe, ahol valóraváltják Somogyi elvtárs elgondolását. A ragyogóan tiszta, csempézett teremben négy hatalmas, többezer hektós vörösréz kád áll beépítve. Az emeletről levező csőből a szétzúzott árpamaláta a cefrézőkádba kerül. Itt az árpát „cefrézik", vagyis átlag 52 hőfokos vízzel keverUc, majd ez az anyag cukrosítás céljából a következő Icádba kerül. Innét tovább vándorol az alapanyag centrifuga-szivattyú segítségével a szűrőkádba, onnét pedig a komlófőző üstbe. Másfél órán át a 220 hektoliter féligkész sört 100 hőfokon főzik össze a komlóval. Üt kezdődik az újítás bevezetése. — Ez a másfél óra gátolta az előbbi munkafolyamatok beindítását — magyarázza tovább Soproni Ferenc. — Amíg a komlófőző üst ki nem ürült, addig az előbbi három kádban állt az anyag. Ezért Somogyi főmérnök elvtárs ötlete révén egy új kádat építtettünk, amelyben másfél óráig tároljuk a már leszűrt sört. így folyamatos termelést tudtunk biztosítani ... Hát ennyi az egész. Látszatra nem nagy dolog, amikor már megvan az ötlet és a végrehajtás is. De azért csak Somogyi főmérnök a megmondhatója, hogy milyen bonyolult számítások, hosszas töprengések útvesztőin kellett átvergődnie, míg végre kész volt a terv: miképpen lehet megszüntetni az állásidőt és növelni a sörgyártást. Végülis sikerült. Az újítást bevezetik, a legnagyobb elismerés illeti Somogyi elvtársat. ...Ami a minisztériumot illeti? Onnét W- zony késik az elismerés! Még mindig azon vitatkoznak, hogy Somogyi főmérnök ötlete: újítás-e, vagy ésszerűsítés, mert csak ezután lehet szó jutalmazásról. Vajon meddig gondolkoznak az újszülött nevén? Félő, hogy közben felnő... ? A szénbányászati trösztök jelentik Az üzemeik közötti párosverseny Július 5-i eredményei: András-akna 100.5 III-as üzem 92.3 Széchenyl-akna 99.3 Il-es üzem 90.9 István-akna 100.7 Béta-akna 100 Béke-akna 104.3 I-es üzem 132.4 Petőfi-akna 98.6 Szászvár '95.2 Tröszt 100.7 Tröszt 100.7 Kórházat építenek Komlón Miután elkészülteik a 121 ágyas kórház tervei, még ebben a hónapiban, meg is kezdik az építését. Ez lesz Komló első, korszerűen felszerelt és berendezett kórháza. Felépítése 1 millió 600 ezer, berendezése pedig több mint 2 millió forintba kerül. A kórháznak szülészeti, sebészeti, nőgyógyászati és belgyógyászati osztálya lesz. A pécsi járás valamennyi községe teljesítette adófizetési tervét Takarékoskodjunk a bányafával 1955. második negyedévében a pécsi (i árasnak, mind az öt- j vennyolc községe teljesítette, \ vagy túlteljesítette adófizetési tervét. A garéi gazdák 160, a kacsótaiaik 136, a lothárdiak 121 százalékra rendezték kötelezettségeiket. Az 1954-től állandóan javuló kötelessógtudás a hátralékosak kai szembeni határozott fellépésnek is tulajdonítható. Kru- pics Maiik pécsudrvaird'i kutaknál például, aki 11.173 forinttal adós az év végéig, zálog »last tartottak. Kiderült, hagy a „szegény“ kulák portáján 4 süldő, négy szarv as jószág, 10 mázsa csöves, egy mázsa szemes kukorica, 500 kiiló liszt, öt mázsa árpa, két mázsa bab, és még sok más érték található, amely mutatja: fizethetett volna. A zálo.golás után kijelentette, hogy egész évi adóját rendezi, csak ne vigyék el tőle a lefoglalt értékeket. Azon- nyomlban kétezer forintot ki is fizetett. A járás területén tovább folyik a hátralékosoknál a zálogolás megejtése, mind begyűjtés, mind adófizetés terén. Sok hiba van még Kossuth- bányán a bányafaigénylésnél. Az anyagdiszpécserek nem tekintenek körül a portájukon. Ezt annak alapján lehet állítani, hogy sok bányafa különböző méretben hever hónapok óta a sárban-vízben. Annak ellenére, hogy az igényelt fa nagy része kimarad, 2—3 héttel későbben sem gondolnak arra, hogy a rendelést meg kellene változtatni. Ezen a hibán igaz, már némileg változtattunk, mert Sze- peshegyi elvtárssal, Kossuth- bánya főmérnökével megbeszél tűk, hogy leállítjuk az anyag- szállítást, mikor az már feleslegesnek mutatkozik. Ez azonban még nem jelent teljes meg oldást. Segíteni kell ebben a körletvezetőknek, diszpécserek nek és minden dolgozónak. Idáig gyakori volt az, hogy az alapvágatokon elheverő nagyméretű fa visszakerült a a fatérre, ahol felvagdosták és mint pillérfát újból visszaküldték. Most egy fűrészgép végzi ezt a munkát lenn a bányában, ami jelentős fneg- takarítást jelent. Úgy tudjuk még tbvább javítani a fával való gazdálkodást, ha az üzemegységek vezetői és dolgozói intézkednek, hogy a megrakott csillék minél hamarább kiürülPölöske „gazdag“ embere A falubeliek messziről süvegeitek és egyesek még most is azt mondják, ő hozta rendbe Klomfár Jenő kulák 25 holdját, amelyet a tanácstól vett W kis haszonbérbe. Aztán fuvarozni is nem egyszer látták, úgyhogy a mecsek- pölöskeiek képzeletében Horváth Antal alakja köré vont csodálat-fátyol a letartóztatása után egy hónappal sem foszlott még szét. Még a tanácselnök, Kovács János elvtárs is óképpen vélekedik: — Ez az ember, kérem, rengeteget dolgozott. Sok kár is érte, állatai hullottak el, de mégis helyrehozta a birtokot, egyszóval jól gazdálkodott. Hát éppen az a kérdés, — hogy hogyan? Mert a tanács is segítette ezt a „jól’* gazdálkodást. Kezdődött a dolog azzal, hogy Horváth Antal — há- tatfordítva a komlói fuvarozásnak — 1953 őszén kis haszonbérbe vette a „Klomfár- féle" birtokot és ezen a 25 holdon gazdálkodott egyedül. De nem sokáig. 1954 tavaszán már sógorával, Tóth Bélával művelték, a földet közösen. Emellett fuvarozott is. — Sőt fuvaroztatott — nagyban. 1954 február óta a mecsek- jánosi vasútállomásra kis- kúnhalasi feladással 47 darab sertés érkezett Horváth Antal nevére. Ez persze csak az akció egy része, mert ezeket az állatokat össze is kellett vásárolni, szállítgatni a vasúthoz, a vasúttól, eladni — szóval bonyolult ügy a ser- tésüzérikedés. Horváth Kiskúnhalas és környékéről felvásárolta a sertéseket általános piaci ár-m es hazaszállítás ulán azonnal vagy igen rövid idő után a komlói és sásdi piacokon értékesítette óikét — természetesen busás haszonnal. Egy-egy alkalommal három-négy sertést hozott és azokat darabonként átlag 250 —300 forintos nyereséggel adta tovább. Például a Gál Sándor felsőkisteleki lakostól 900 forintért megvásárolt sertést Weisz József bányásznak 1200 forintért adta el. Egy 1250 forintért vett sertést Hideg Györgynének 1550 forintos áron továbbítóit. Horváth ott csapta be vevőit, ahol csak tudta. Becsapta eladók, becsapta vevőit, pedig többségük — mint a tanúvallomásaikból kiderült, — tudta, hogy Horváth: kupec. A falu lakói a tanácstól várták az intézkedést, — az intézkedés azonban elmaradt. Sőt a tanács hallgatásával szinte szentesítette Horváth üzérkedéseit. Filótás Ferenc t>. b.-ttikárnak — tanúvallomása szerint — feltűnő volt ugyan, hogy Horváth Antal több esetben Íratott át sertéseket, de ennék „nem tulajdonított nagyobb jelentőséget” s ezért nem is jelentette az illetékes szerveknek. Így azután u nemtörődömségben szabadon burjánozhatott az üzérkedés. Pölöske gazdag embere vég re lakat alá került, de hogy a nép bőrén ne gazdagodhassanak meg jött-ment munka- kerülők, ahhoz Poloskán is, másutt is több éleslátásra, nagyobb éberségre van szükség, Le kell leplezni azokat, akik mások kárából, mások verítékéből akarnak meggazdagodni és odajuttatni, ahová valók — a börtönbe. ( Erősödnek, fejlődnek a kisipari termelőssöretkesetek Értekezlet a szerkesztőségben Ml ÚJSÁG BARANYÁBAN ? A Btmérrhilj Napló szerkesztőségében értekezletet tartottak a pécsi kisipari szövetkezetek vezetői. Az értekezleten MARSALKÓ PÉTER, a Péesszafoolcsi Ruházati KTSZ elnöke ismertette a szövetkezet fejlődését. Az 1952-ben alakult KTSZ-nek Pécsett, Pécsszabol- cson és Pécsbányatelepen ma már 19 részlege működik. Június 15-én Pécsett a Deák utca 4 szám alatt megnyílt a KTSZ angol női szabósága, júliusban pedig ugyanitt meg- / nyílik a nőj francia szabó részleg is, amely vékony női ruhaféleségeket készít majd. Rámutatott arra, hogy a kisipari szövetkezetek további fejlődését nagy mértékben akadályozza a kontárak működése és az, hogy az új iparengedélyek kiadásánál az illetékesek sok esetben figyelmen kívül hagyták a kisipari szövetkezetek megerősítésének fontosságát. Az önálló kisiparosok úgynevezett „bedolgozókkal, kisegítőkkel” végeztetik e) a munkákat. Ezek sole esetben kisipari szövetkezeti dolgozók, akik szabadidejükben dolgoznak az önálló kisiparosoknál. Ennek következménye az, hogy ilyen KTSZ-dolgozónak csak egyiik lába van a szövetkezetben. Javasolta, hogy a KIOSZ-on és a KISZÖV-ön keresztül állítsák fel, illetve szervezzék újjá a kontárellen- I őrző bizottságot és az mielőbb kezdje meg munkáját. Rámutatott a szövetkezetek hiányos anyagellátására, ami a KTSZ-t akadályozza abban, hogy a szövetkezetét a kívülálló kisiparo- sók részére vonzóbbá tegyék. BALÁZS LAJOS, a Pécsi Kesztyű és Bűr- konfekció KTSZ elnöke elmondotta, hogy a szövetkezet kizárólag exportra termel. 15 nyugati álltamba szállít kesztyűket, többek között Angliába, Del-Am éri,kába, Svédország ba, Franciaországiba Az exporttervtel jesítés növelése érdekében a KTSZ kibővíti jelenlegi üzemét. Megvásárolta az Ágota utca 3 szám alatti házat I és azt 700 ezer forintos költséggel átalakítják, illetve emeletet építenek rá. A KTSZ tagjai 15 ezer forint értékű tár sadakni munkával járulnak majd az üzem kibővítéséhez. A KTSZ, amelynek jelenleg 185 tagja van, az üzem kibővítésé után, mintegy 250—300 tagot foglalkoztat majd. SPÁNITZ JÁNOS, a Pécsi Általános Építő KTSZ elnöke megemlítette, hogy a mindösz- sze hároméves múltra visszatekintő szövetkezet 28 dolgozóval kezdte meg működését és ma már — ipari tanulókkal együtt, — 230 embert foglalkoztat. Nemrég megalakult a KTSZ pékkemenceépítő részlege, amely kilenc munkással működik. Az Építő KTSZ lakatosrészlege újabban rátért a kerti csőbútorok gyártására is. Eddig 5 garnitúrát készítettek mintának a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat részére. Egy garnitúra, — amely 1 asztalból, 6 székből és 2 gyermekasztalból áll, — 1.425 forintba kerül. ELEMENT LÁSZLÓ, a Pécsi Faipari KTSZ elnöke arról számolt be, hogy a szövetkezet mahagóni fumirozás- sal, új mintájú hálószobabútoi rvártását kezdi meg. Ez évben összesen 100 ilyen hálószobatutort készítenék. Kifogásolta, hogy az asztalos szakmában is igen sok kontár dolgozik. Tudomása szerint Pécsett mintegy 200 iparengedéllyel nem rendelkező asztalos dolgozik. SPITZER MIHÁLY, a Pécsi Bádogos KTSZ Inöke ■közölte, hogy a szövetkezet, amely 1951-ben 18 taggal alakult meg, ma már 57 termelőmunkát végző dolgozóval és 11 ipari tanulóval működik. Bádogos, vízvezetélkszerelő, fűtési, rézműves, hegesztő, villamos és motortetoerceelő részlege van a KTSZ-nek. A szövetkezet helyisége azonban olyan kicsi, hogy a további fejlődésre nincsen lehetőség. A szűk helyiség különösen a motortekercselő részleget gátolja munkájában. A szövetkezet most tervbevette, hogy — ha megfelelő mennyiségű rezet kap, — megkezdi a kávéiőzőgépék exportra való gyártását. jenek. HAHN JANOS Kossuth-bánya anyag diszpécsere. Beiktatták Baranya megye új pedagógusait Július elsején iktatták be Baranya megye új pedagógusait, a megyei tanács oktatási osztályán. Ez alkalommal 111 tanítójelölt, 71 tanár,jelölt és 32 óvónő vette át kinevezési okmányát bensőséges ünnepség keretében. Tizenegy malomban átszerclik a villamos- berendezést A Malomipari Egyesülés jelentős összegeket fordít a malmok villanyhálózatának korszerűsítésére. Ez évben 11 malomban szerelik át a belső villamosberendezéseket 363.000 forintos beruházási költséggel. Ezzel a Malomipari Egyesüléshez tartozó baranyai malmok kő zül egy sem lesz, amely a tűzrendészet! előírásoknak megfelelően, korszerű villamosberendezéssel ne lenne ellátva. Mezőgazdasági szaküzlct nyílt Pécsett A Fcuknűvesszöveíikezetek Járási Központjának irányítása alatt Pécsett, a Rákóczi út 29. szám alatt, megnyílt a mezőgazdasági szaküzleti A boltban kapható mindeinnemű mezőgazdasági kisgép és tartozék, permetező kanna és alkatrész, növényvédőszer, lószerszám, ígáskocsi, kocsi,vasalás, szeg, csavar, hengerelt áru, rúd- és idomacél, valamint egyéb mezőgazdasági eszköz. A mező- gazdasági ezaiküz'.et minden nap reggel 8 órától délután fél 4 óráig tart nyitva. Felújítják a kökönyösi Zrínyi Miklós kultúr-barakkot A Kökönyösben lévő dolgozók kulturális igényeinek kielégítése cédából a jelenleg használaton kívüli kökönyösi Zrínyi Miklós kuütur-barakkot felújítják. A kultúrház építési munkálatait július 4-én kezdték meg. A helyiség' átadására előreláthatólag szeptember végén kerül sor. A 350 férőhelyes mozitermet, a 'büffét, a klub- helyiséget, a dohányzót és a szükséges mellékhelyiségeiket magában foglaló épületet 170 ezer forintos költséggel építik újjá. öt új tag lepett a termelőszövetkezetbe Töttosön A bőséges árpaaratás következtében Töttösön a ..Szabad- \ ság” fermeilőseövetlkezetben kétszeresére emelkedett a mun kaegységék értéke. Az eredményes gazdálkodás újabb öt tagot vonzott a termelőszövetkezetbe. Kétnapos vidám vásárt rendeznek Harkányban Július 30-án és 31-én Harkányban nagyszabású vidám vásárt rendez a Baranya Megyei Tanács kereskedelmi osztálya. A két napos vidám vásárt összekötik a hagyományos Anna-bállal. Ugyanekkor mezőgazdasági és állatkiállítást is rendeznek. Ez alkalommal válogatják ki az országos mezőgazdasági kiállításon bemutatandó állatokat és mezőgazdasági terményeket. A kiállítással egyidőben mindkét napon állatvásárt is tartanak. Az állami és szövetkezeti kereskedelem a vásárra a legválasztékosabb árut viszi. Nagyvonalúság — A „nagyvonalúság“ — hasznos erény — gondolta Pénzes Géza mérnök, amikor Miklósvári Károly — jeles kollégája — ajánlására építésvezc tői minőségben megjelent az Állami Gazdaságok Építőipari Vállalatának pécsi kirendeltségén. „Nagyvonalúságában” azután hamarosan megfeledkezett a jómodorról, nem fogadta a munkások kö szöntését, később már megkérdezés nélkül turkált munkatársai íróasztalában, felbontotta magánleveleiket, ordítozott és egye seket ki is dobott hivatali szobájából. Amikor eddig eljutott — más területen is körülnézett. Megosztotta energiáját: saját anyagi előnyeinek növelése és a hivatali munka közt. Kis dologgal kezdte ... Még márciusban fel utazott Budapestre. A „nagyvonalúság“ azt kívánta, hogy tekintsen el budapesti há- romszohás lakásán való tartózkodástól és szállodában lakjék — lakása szomszédságában. Függetlenítette magát a családjától, de főleg a fennálló rendelkezésektől, szól ván: ha szállodában lakom, miért ne hozassam ide magam taxival, s miért ne számoljak el szórakozási és éttermi fedezetként napidíjakat is? S ha már jólér- zem magam idehaza, miért ne maradhatnék Pesten egy nappal tovább? így történt azután, hogy a vállalatnak ez a kiruccanás 74 forint napidíjat, 9.30 forint taxiszámlát, 28.60 forint szállodai költséget és egy napi munkabér-költséget jelentett. Nem sokkal később megint két napi díj, aztán megint ugyanannyi került jogtalanul Pénzes Gé za zsebébe. Husvétkor megint hazalátogatott, de most már 34.90 forintot fizettet a vállalattal taviszám Iára és szabadnapját megtoldja a húsvéthétfővel, ez újabb 95 forint. Ezután pedig már egyáltalán nem lehet kicsinyességgel vádolni: gyorsvonattal (déli motoros) utazik, amikor csak személlyel mehetne, újabb 38 forintot költ szállodára, 26-öt taxira, megint napidíjakat számol el, sőt még függönytartója szállítási költségeit is vállalatával fedezteti. Április végén feleségét Pécsre hivja, annak jegyeit elszámoltatja saját nevén és a pécsi talál kozás örömére elszáaz állam mól több napidíjat. Május elsején az építésvezetőség dolgozóival Pécsett vonul fel, a Pesten felkutatott elszámolásokból mégis úgy tűnik ki, hogy április 29-től május 3-ig egy búzámban Budapesten tartózkodik. Ezek bon a napokban sem volt magával szemben szűkmarkú, minden napra szerzett 34 forintot, ezenkívül 25 és 18.90 forintos taxiszámlákkal jön. Később megint számlát hoz a Margitszigeti Nagyszállóból (51 forint), újból gyorsvonaton utazik személy helyett. Közben zajlott körülötte az élet. Az állam pénzén sürgős hívásra beszélgetett meg pesti randevúkat, feleslegesein ecse tokét és festékeket vásárolt a vállalat^ nak, hegy „művészi igényeinek kielégítésére“ festegethessen szabadidejében... Pesten Pénzes nagy vonaluságának számlájára könyvelték el ezeket az igényeket. Amikor a központ személyzeti osztálya bejelentést kapott, Horváth Imre elvtárs, az egyik személyzeti előadó azt mondta: „Olyan bagatell ügvek ezek, amilyenekkel nem is érdemes foglalkozni. Pénzes elvpénzen társ nagyvonalú vezető. Ha tudnák a bejelentők és az ügyet vizsgálók, hogy mi van a központban, nem is tartanák érdemesnek Pénzessel bíbelődni.“ Nem is csoda, hogy Pénzes elég bátor volt ezek- után ahhoz, hogy ezt mondja: „A bejelentők aljas intrikával élnek ellenem, de nem baj, mert Pesten a bejelentést a legnagyobb undorral dobták papírkosárba!" Király Mihály, a vállalat budapesti főkönyvelője — a szerkesztőség többszöri sürgetésére — kivizsgálta Pénzes Géza ügyeit és megállapította, hogy „nevezett elszámolásai kimerítik a jóhiszeműség fogaimat”, ezért Javasolta, hogy Pénzest kötelezzék a népgazdaságnak okozott kár megtérítésére. Bízunk abban, hogy ez megtörténik, de mindamellett érdemes még egyszer megemlékezni a központ személyzeti előadójának kijelentéséről csak egy mondatban: a „baga- telP ügyeket még akkor is érdemes kivizs gálni, ha a nagyvonalú Pénzes Gézáról van szó és akkor is. ha fejétől bűzlik a hal... _______
