Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)
1955-06-03 / 129. szám
Aratásig kapáljuk meg háromszor a kukoricát! PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Szoros egységben a tanáccsal és a partonkiviiliekkel Hanics Sándor elvtársit,, a sikdósnagyfalusi tanács elnökét majd minden értekezleten kérik a járási vezetők: mondja már el, miért halad _ náluk sikeresen a begyűjtés, hadd tanuljanak belőle mások is! Az elnökök szívesen meghallgatják, de minduntalan megjegyzik: — Könnyű nekik, hisz a falu lakóinál?, zöme tsz-tag”. Ez nem egészen így van, a lakosság fele tsz-tag, fele egyénileg dolgozó paraszt. Nem itt kell tehát keresni a magyarázatot, — A pártszervezet jól irányítja, segíti a tanácsot — mondja Hanics elvtárs. Lássuk csak! — Siklósnagy- faluban már szokássá vált, hogy a pártvezetőség egy-egy ülésére meghívja Hanics elvtársat s megkéri, számoljon be a begyűjtésről. A kommunisták. megfelelő tanácsokat adnak, határozatot hoznak. Dé áll ez fordítva is: a végrehajtóbizottsági üléseken rendszeresen megjelenik Ág elvtárs, a pártszervezet titkára, elmondja a pártvezetőség észrevételeit, tapasztalatait. Néhol 'talán furcsának találják, de itt nem múlik el taggyűlés, hogy ne beszélnének a begyűjtésről. Egyrészt a beszámoló elemzi a helyzetet, másrészt Hanics elvtárs. Nemrégiben pedig új módszer született: behivattak hat hátralékost a tanácsházára. Az elnök mellett ott ült a párttitkár is s ketten, baráti beszélgetés során győzték meg Kövi Lászlót, Horváth Sándort és a többit, miért érdekük nekik is a pontos beadás. Pár nap múlva mindegyikük pótolta mulasztását. — Megalakult nálunk az MDP-csoport is — mondja Tomkó Miklós tanácstitkár. — A tanácsban dolgozó kommunistákkal is megbeszéljük a begyűjtési terveket, a felbontást. De ők a legtöbbet azzal teszik, hogy példát mutatnak- A kommunisták nem hátralékosak. A tanács pártirányítása, ellenőrzése, a sok javaslat megsokszorozza a végrehajtóbizott ság, de az egész tanács erejét, felelősségét is. Nincs itt különösebbről szó: a pártszervezetnek az a terve, hogy hó- napról-hómapra teljesíteni kell a felbontott tervet, mégpedig minden Ciliikből. Ezért pedig tenni kell, tervszerűen, céltudatosan! A negyedév első ülésén a végrehajtóbizottság tagjai között elosztják a feladatokat: Hanics eJvtárs a sertés- és vágómarha-, Tomkó elvtárs a baromfi-, tojás-, tejbeadásért, Somogyi elvtárs, a tsz elnöke pedig szövetkezeti tagok kötelességteljesítéséért felelős. Munkájukról a v. b.-nek adnak számot. A felvásárlók rendszeresen kimutatást kapnak a hátralékosokról, s tőlük addig nem fogadnak el szabad tojást, tejet, míg nem rendezik a beadást. Nemrég egy hétre leállították a szabad felvásárlást, — több minit két mázsa tojás gyűlt be, előtte egy hót alatt alig ötven kiló. Huszonegy körzet huszonegy tanácstag — erre az erőre támaszkodik a végre hajtóbizottság, de mint látni fogjuk, a pártszervezet is. Tomkó elvtárs már elkészítette a kimutatást, hogy a második negyedévben melyik tér melő, mennyivel adósa az államnak. S amikor a tanácstagok megtudják, hány lemaradó van, megkezdődnek a kisgyülések, egyéni beszélgetések, tanyázóestek, ahogy éppen a helyzet megkívánja. Akker- mann Miksa, Ambrus Lajosné tanácstagok egy lépéssel mór tovább mentek, ök nem várják meg az értesítést, hanem sokszor felkeresik a tanácselnököt, érdeklődnek, ki meny nyit teljesített. Hasmos módszer ez: megelőzik a bajt, a lemaradást. A tanácstagok azután tanácsülésen vagy személyesen elmondják kinél jártak, milyen eredménnyel — egyszóval felelősségteljesen beszámolnak munkájuk egy fontos részéről. Amikor ezt a rendszert bevezették, a pártszervezet is nyomban munkamódszert változtatott. Az élet követelte, hogy a népnevelőket körzeten ként kell beosztani. Igen ám, de a kommunistákból csak felére jutott volna. A legjobb pártonkívüli dolgozó paraszto kát kérték meg, hogy legyenek népnevelők. Velük együtt huszonegy tagú népnevelőgárdát szerveztek s mindegyik a tanácstagokkal közösen dolgozik. S hogy miről beszélgetnek a dolgozó parasztokkal, arra csak egy példát. A szövetkezeti boltban mindent, megvásárolhatnak, iparcikktől kezdve az élelmiszerig. Veiner Ferenc, az egyik legjobb népnevelő nagyon sokszor e’» mondja, hogy a kisgépek, a szerszámok, a sok textiláru az ipar munkájának eredménye, a munkásosztály eleget tesz kötelezettségének. Mi som maradhatunk szégyenben, teljesítenünk kell a beadást, ellátni a várost, a munkásokat élelemmel, zsírral, tejjel, hússal. Nóhányan nem mindig hajlanak a szép szóra. A népnevelők bizony megszégyenítik őket a falu előtt. Szabó Gyuláról is mindenki megtudta a faluban, hogy hanyag, egyik évről a másikra halogatja a sertésbeadási kötelezettség teljesítését. A népnevelők, tanácstagok nemcsak bírálni tudnak: barátai, tanácsadói ök a falu dolgozóinak. Magics István nemrég óta tsz-tag. Szinte a semmiből kezdte. Az első évben a szövetkezet adta be helyette a három kiló tojást s az év végén levonta járandóságából. De mindig mondták neki, tartson csibét, kacsát, disznót, könnyen teljesíti a kevés beadást s neki is nagy haszna lesz belőle. Megfogadja a jó tanácsot s hamarosan malacozik a kocája, sok apró cs* be szaladgál az udvarában. Tóth Sándor és Kasza Ádám- nak azt javasolták: vegyenek közösen egy hízottsertést, s azt adják le, ha már nem tudták időre meghizlalm. Másoknál pedig figyelemmel kísérik, hízik-e a beadásra kerülő sertés, kész lesz-e időre. Védekezzünk a kolorádóbogár ellen ! Mint az már várható volt, idén megyénkben ismét találtak kolorádóbogarat. A szigetvári járásbeli Rózsafa községben május 27-én három gócot fedeztek fel, amelyben tizenkét bogarat számláltak meg. A törvényes rendelkezések értelmében a továbbterjesztés megakadályozására a községet azon nal zár alá vették, majd a szederkényi növényvédő állomás védekező egységei két kilométeres körzetben DDT-vel leporozták a burgonyavetéseket. A védekezési munkák befejezése után kártevőt nem találtak és így június 1-vel a zárlatot feloldották. 1955 május 31-én este a siklósi járásbeli Egyházasharaszti községben 1 burgonyabogarat találtak, majd június elsején az iskolások segítségével végzett általános kutatás során még egy bogarat és egy to.jáscsomót leltek. A növényvédő állomás egységei azonnal a helyszínre siettek és megindult a védekezés is. A védekezéssel egyidőben elrendelték a zárlatot, ami azt jelenti, hogy annak feloldásáig a község területéről bármi féle növényt? növényi részt, vagy növényi terméket kivinni tilos. „Á második félévben is teljesítjük a vállaltakat" — ígéri Vereckei Laio« elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója Vereckei Lajos elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója a második félév tervteljesítésének előkészületeiről az alábbiakat mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A pécsi bányászok a,z első féléves terven felül 30.575 tonna szén 'kitermelését vállalták. Ebből június 1-ig terven felül 28.075 tonnát szállítottak külszinre. A hiányzó 2000 tonnát ebben a hónapban kitermeljük. A második félév elé is bizakodva tekintünk. Bányáink állapota a fenntartási munkák jó elvégzése következtében javult, az elővájási és beruházási tervünk teljesítése nyomán a második félévre elegendő fronthomlokhossz áll rendelkezésünkre, sőt jelentős tartalékfejtésekkel is rendelkezünk. A második félévben már erősebben törekedünk arra, hogy fejtéseinket. — melyeknek nagyobbrésze jelenleg mezőben haladó, — hazafelé haladó rendszerűre készítjük elő. Az év első negyedében mindhárom bányakerületüükben megszerveztük az optimális körleteket, ahol iaz elővájási, fenntartási, szállítási, fejtés^ munkákat tudományos alapon összehangoltuk. Ezeknek a körleteknek tapasztalatait —, amelyek igen kedvezőék, mert ezek az optimális körletek jelenleg is a legjobban termelő egységek közé tartoznak — a második félévben a többi körletekben is fokozottabban hasznosítjuk. A mennyiségi terv túlteljesítésével együtt nem feledkezünk meg a minőségről és az önköltségről sem. A jó minőségű szén termelését azzal is elősegítjük, hogy a különböző palatartalmú fejtéséket megfelelően csoportosítjuk a bányában és ezzel egyforma szenet tudunk szállítani, ami a szén mosását, a pala kiválogatását könnyíti meg. A pécsi bányászok csatlakoztak a 20 budapesti ipari vállalat felhívásához és éves tervükön felül 40.575 tonna szén külszínre szállítását vállalták. ígéretünket úgy, mint eddig, ezután is valóraváltjuk. Ehhez azonban a szénbányászati minisztérium segítségét is kérjük, mert jelenleg többszáz fős létszámhiányunk van. GARAY FERENC Nincs mit csodálkozni, amikor Varga elvtárs, a begyűjtési megbízott sorolja a százalékokat: vágómarha 100 százalék, sertés 80, tojás 145, tej 122, baromfi 176 a félévi tervhez viszonyítva. S még vissza van egy hónap. Ez a gyümölcse a pártszervezet és a tanács munkájának, jó együttműködésének. A hónap első napjától kezdve teljesítsük a tervet! A szénbányászati trösztök jelentik Június első napján csak a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói teljesítették napi tervüket, bár András- és Béke-akna dolgozói itt sem érték el a 100 szá'zalékot. A komlói bányaüzemekben a délelőttös harmadban elért jó eredményeket lerontotta a délutános és éjjeles harmad gyenge teljesítménye és így csak Béta-akna, Nagymányok és Szászvár bányászai teljesítették tervüket. A 95.2 százalékos napi tervteljesítés azt mutatja, hogy Komló bányászai és műszaki vezetői nem tanultak a múlt hónap példájából, amikor a hó elején keletkezett lemaradásukat csak nagy erőfeszítések árán, május 21-én tudták felszámolni. A bányaüzemek közötti verseny június 1-i eredményei: PÉCS napi KOMLÓ napi András-a'kna 95.5 III-as üzem 85.Széchenyi-ákna 105.í Il-es üzem 89.3 István-akna 103.6 Béta-akna 100.9 Béke-akna 95.I-es üzem 99.9 Petőfi-akna 100.1 Szászvár 103.5 Tröszt 100.3 Tröszt 95.2 Az Anna-aknai bányászok 95.3 a nagymányokiak 101.1, a mázaiak 96, a feltáróüzem dolgozói 76.7 százalékra teljesítették napi tervüket. Az ipari termékek ára és a normák A szovjet | ipari funkcio- ■ ■ ------— náriusok köze lmúltban megtartott értekezletén Bulganyin elvtárs újólag nyomatékosan hangsúlyozta a munka termelékenysége fokozásánál? jelentőségét a szocializmus végleges győzelme szempontjából. Lenin elvtárs azt tanította, hogy a kapitalizmust végérvényesen csak a szocialista termelés termelékenységének magasabb foka fogja legyőzni, ugyanúgy, ahogy a kapitalista termelés viszonylagos fejlettebb volta győzte le véglegesein a feudalizmust. A Szovjetunió az utolsó 26 év leforgása alatt hatszorosára emelte az ipari munka termelékenységét és főleg ezzel teremtette meg annak lehetőségét, hogy hozzákezdhetett a kommunizmus építéséhez. Az elért hatalmas eredmény két alapvető tényezőre vezethető vissza. Az egyik: a technika színvonalának szakadatlan emelése, a technikai tudás növelése, a gépesítés korszerűsítése és mind szélesebb és szélesebb körben történt el- terjesztése, a második tényező, amely az előbbivel állandóan szoros kapcsolatban kell, hogy legyen, a munkabér normák következetes összhangba- hozása a mindenkor érvényben lévő technikával. Mielőtt ennek a termelé- kenységemelő tényezőnek gaz- daságátfonmáló erejét és gyakorlati alkalmazását részletesebben taglalnánk, foglaljuk össze néhány szóban a munkanormák fejlődésének legfontosabb hazai fázisait. 1950-ig iparunk általában becsült munkanonmákkal dolgozott. A bérek, a teljesítménynek megfelelően úgy növekedtek, hogy a normán felül egy százalékos teljesítméjayemeLke- déssel 1.25 százalék béremelkedés járt. A normáknak ez a rendszere — eltekintve attól, hogy becsült időértékeken alapult, — a későbbiek folyamán azért is korszerűtlenné vált, mivel egyrészt nem felelt meg a szocialista bérezés elvének, másrészt nem járult hozzá a rohamosan' korszerűsödő technika alkalmazásával a termelékenység mind nagyobb mérvű emelkedéséhez. Pártunk 1 kezdeményezé-------------- sere 1950-ben be vezettük a darabbér-rendszert. A darabbérrendszert a legtöbb iparágban időmérésen alapuló országos normák alapján vezették be. Ezzel a becsült normákat megszüntettük, Ezek a munkanormák a következetes szocialista bérrendszer alapjaivá váltak, nagyjából betöltötték szerepüket, a fogyasztásra szánt társadalmi javaknak a végzett munka mennyisége és minősége szerinti szétosztásában. Ekkor megszüntettük a legtöbb iparágiban az egyenlósdit, azaz a csoportos elszámolást és ezáltal a munka termelékenységét a korszerű technika alapján ugrásszerűen megemeltük. A párt fentiekben vázolt gazdaságpolitikai intézkedéseinek helyességét, számtalan példa bizonyítja. A Pécsi Bőrgyárban például, ha az 1949. évi egy órára eső termelést száznál? véve figyeljük a termelékenység alakulását, láthatjuk, hogy az 1950. évben bevezetett darabbérrendszer és az időmérésen alapuló országos normák bevezetése után egy év alatt a termelékenység 148.1-re és 1952-ben a normáknak a fejlődő technikával történt összehangolása után 177.6- re emelkedett. Az ermnlt\ évek fentiek----------------ben vázolt er edményei után foglaljuk ösz- sze néhány szóban a technika fejlődése terén elért nagyszerű eredményeinket is Ug- násszerű fejlődést látunk a gépesítésben. A Sopiana Gépgyár például hatalmas új szerelő csarnokkal bővült, melyben karusszel esztergapad működik, valamint szovjet gyártmányú tengelyköszörű, sík- csiszoló és horizontális fúrógép dolgozik. A magyar ipar termékeit képviselik az MVE esztergapad és az EU esztergapadok, melyekből az elmúlt évek során szép szómmal ka- pott a gyár. Ugyancsak az új technológiát és fejlettebb mun kamódszerek bevezetését és alkalmazásának lehetőségét szolgáljál? a hidrofix másoló berendezések, valamint a szerszámok éltartósságát növelő mélyhűtő berendezés és ke- ményfémfelrakó berendezés. A nehéz bányamunkák 80 százalékát gépesítettük. Uj, modern és nagyteljesítményű fúrógépeket, fejtőkalapácsokat állítottunk munkába. Gépesítettük a dolgozók munkahelyre történő szállítását és jelentős mértékben fejlődött bányáinkban a szén felszínre történő szállítása is. Donbassz- kombájnókat állítottunk munkába a szovjet élenjáró technika ajándékaként. A Pécsi Sörgyár új ászökpincével bővült, porcelángyárunk a legmodernebb folytonégő kemencével fejlesztette technikai berendezését. A bőrgyár technikai nívóját jelentős mértékben emelte a legmodernebb üveglapos bőrszárító készülék mun- kábaállítása, melyre néhány mozdulattal ragasztják fel a szárítandó bőrt, a korábbi farámára történő bőrfeszítés és szegezés helyett. Téglagyáraink úgyszólván kivétel nélkül gépi erővel vetik a téglát, míg 10 évvel ezelőtt javarészt rto- héz kézi munkával folyt a téglagyártás. Természetesen I a gépek —————'— kiszolgá lásának megváltozott módszerei mellett módosítani kellett a mellettük dolgozók bérezését is. A millszekundumos repesztés- sel dolgozó bányásznak egészen más a bérezés mint a nehéz fizikai erőkifejtést végző, csákánnyal dolgozó bányászé volt. A szocializmus építése során csak úgy lehet tartós, és a népgazdaság egészét érintő, országformáló eredményeket elérni, ha a technika fejlődését nyomon követi a normák fejlődése is. Hogy jut kifejezésre a technika fejlődése a haladó normák alkalmazása a dolgozók, a magyar nép összességének életszínvonalában? A modem gépekkel gyártott ipari terme®? önköltsége jelentősen alatta van a. kézi erővel előállított termékek önköltségének és a haladó norínák alkalmazása ösztönzi a dolgozókat a technika újabb és újabb fejiesztósére. a maguk munkájának mind könnyebbé és könnyebbé tételére. Nagyszerű munkás- osztályunk az újító és ésszerűsítő mozgalommal, a sztahanovista mozgalom soha nem látott arányú fejlődése révén '■selekvően vesz részt a technika fejlesztésében, számtalan iobbnál-jobb technikai fogással könnyítették meg dolgozóink mindennapi munkájukat és kormányzatunk törvény erejű rendelettel gondoskodott arról, hogy az újító normáiét hat hónapon keresztül ne essen megváltoztatni. Ilyen adottságok mellett az újítók közvetlenül az újítások jelentős összegű jutalmazásán felül is részesültek javaslataik eredményében. A haladó normák és technika fejlődése nemcsak a termékek mennyiségének hatalmas méretű emelkedéséhez, de egyben iparunk önköltségének csökkentéséhez is vezet. Ezért I a mi soronkövet---------- kező legfontosabb fe ladatunk a technika folytonos fejlesztése és vele lépés- rőd-lépisre fejlődő haladó normák alkalmazása révén az önköltség csökkentése. így az ipari árak fokozatos csökkentésével dolgozó népünk élet- színvonalát is fokozatosan emelni tudjuk. Fodor György a Műszaki és Természet tudományi Egyesületek Szövetségének tagja. Ragályos költésrothudás tört ki Beremenden Varga István méhészetében. A rendkívül veszedelmes méhbeteg- ség leküzdése érdekében a méhcsaládokat megfojtották — tulajdonosuk a Földművelésügyi Minisztériumtól megfelelő kártérítést kap. Uj halastavak készülnek el júniusban megyénk több termei ószövetkezetében — így az ocsárdi, som- berekii és újpetrei közös gazdaságokban. Á 24 katas7.tráí is hold területű új halastavak ivadékellátását valószínűleg a mekényesi Uj Alkotmány termelőszövetkezet május elsejéin felavatott halastava biztosítja a jövőben. — A mekényesiek a Dombóvári Állami Tógazdaságtól kaptak egy kis és egy nagy pomty-tenyésztörzset. Elkészült a bólyi Kossuth termelőszövetkezet mesterséges borjúnevelője. A növendékjószágok itatásos nevelésénél borjanként 12 kiló vajhoz elegendő tejzsirt takarítanak meg. Az új létesítmény egy esztendő leforgása alatt 32 ezer forint jövedelmet biztosit a termelőszövetkezetnek. Emelkedik a fejes! átlag sí inozsgói és haladtai termelőszövetkezetben A mozsgói József Attila ler- melctezövetkezetben két és fél literrel 13-ira emelkedett a fejős! átlag. A helyes zöldtakar- mányozás bevezetésével a téli másfélről tízre növelték a fejőst átlagot a katádtoi Kossuth termelőszövetkezet tagjai is. Egy kilométer hosszú járdát építettek Harkányban A községi tanács 18.000 forintos beruházási költséggel összesen egy kilométer hosszú járdát építtetett a Kossuth Iá- jos utcának az állomás felé terjedő szakaszának mindkét oldalán, valamint a Petőfi Sándor és az Ady Endre utca egyik oldalán. Az útépítéshez a község lakossága mintegy 9000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A társadalmi munka révén megtakarított összegből a községi tanács a Táncsics Mihály utcában egy kilométer hosszú utat salakoz tartott. Ugyanakkor 400 méter bosszúságban árkot is vágatott, hogy az út esős időben is járható legyen.
