Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)

1955-06-24 / 147. szám

W35 JUNTOS S4 N APL <5 n Végrehajtjuk a Központi Vezetőség határozatát Felszólalások a megyei pártaktíva értekezleten A beszámoló feletti vitában többen felszólaltak. Solymár Adám elvtárs a villányi termelőszövetkezet párttitkára elmondta, hogy a termelőszövetkezet fennállása óta idén a legszebb a gaboná­juk, kapásnövényük. Tavaly 68 hold kukoricát vetettek, idén százzal többet, abból 120 hol­dat négyzetesen. Földjeiket megtrágyázták, kétszer megka­pálták a kukoricát is. Az ara­tásig elvégzendő munkák zö­me kész, hamarosan befejezik a széna betakarítását is. — A villányi járás, különö­sen Villány mindig híres volt bortermeléséről, — mondotta. — Az elmúlt években bizony nem törődtünk sokat a szőlők­kel. Most bárki megnézheti: mindenki megkapálta szőlőjét, lekacsolta, megpermetezte. Szö­vetkezetünk idén öt hold új szőlőt is telepített, mert több és jobb villányi vöröst aka- runkk exportálni. A villányi tsz, a Központi Vezetőség határozata értelmé­ben növeli állatállományát. Az év végére ötvenre emelkedik a szarvasmarhák száma, már be­állítottak 15 anyakocát. Idén 100 hízóval többet adnak a népgazdaságnak, mint tavaly. Baracs József elvtárs a megyei tanács főagronómusa a soronlévő mezőgazdasági munkákra való felkészülésről beszélt. A növényápolásban el­maradás van, mert a gépállo­mások nem használják ki gé­peiket, sok helyen állnak az univerzál traktorok. A terme­lőszövetkezetek is lebecsülik a gépi munkát, néhol arra hivat­kozva, hogy drága. A számok azonban mást mutatnak: egy hold kukorica lófogattal törté­nő kapálása 150 forintba ke­rül, míg géppel 22 forintba. Baracs elvtárs elmondta, hogy az elmúlt évben nem szer vezték meg a szövetkezetekben a kombájn-aratást Sok helyen még most sem tanultak a hi­bákból. A termelőszövetkeze­tek még e héten alakítsák meg a kombájn aratáshoz szükséges brigádot, a gépállomások ké­szítsék el a megígért szalma­lehúzóka t, alakítsák ki minde­nütt a kombájn szérűket. Csak a jól szervezett munka bizto­síthatja, hogy időben és a leg­kevesebb szemveszteséggel ta­karítsuk be a gabonát, kihasz­náljuk a kombájnok előnyeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy az aratással egyidőben mintegy 150.000 holdon kell elvégezni a tarlóhántást, megalapozni ez­zel a jövő évi jobb termést. Eszterhai Sándor elvtárg a Gyulapusztai Állami Gazda­ság igazgatója hozzászólásában bírálta a beszámolót, hogy ke­veset foglalkozott az állami gazdaságok eredményeivel. Ar­ra kérte a megyei párt-végre­hajtóbizottságot, hogy nyújt­sanak több segítséget az álla­mi gazdaságok vezetőinek, mert így sokkal sikeresebb munkát tudnak végezni, kevesebb lesz a hiba. Burgert elvtárs, a Pé­csi Állami Gazdaság igazgató­ja az állatállomány növelésé­nek fontosságáról szólott Igen nagy szükség lenne arra, hogy részletesen elemezzük, mit tet­tek egyes termelőszövetkezetek az állatállomány növelése ér­dekében. A Práizinger József elvtárs, Herlicska elvtárs és JersjA elv­társ az agitációs munka fontos­ságáról beszélt. A termelőszö­vetkezetek számszerű erősítése megkívánja, hogy most aratás alatt is ismertessék termelő- szövetkezeteink, községi párt- szervezeteink a tsz-ek eredmé­nyeit. Agitációs munkánk so­rán különösen sokat kell fog­lalkozni a középpai-asztok meg­győzésével, természetesen ezt csak a számszerű eredmények alapos ismerete és széleskörű népszerűsítésével tudjuk ered­ményesen végezni. — A beszámolóban Sziklai elvtárs megemlítette — mond­ta hozzászólásában Pálfi Imre elvtárs, a nagyharsányi tanács elnöke, — hogy a nagyharsányi terme­lőszövetkezetben is baj volta háztáji gazdaságokkal. Szó sze­rint arról volt szó, hogy ami­kor a háztáji gazdaságok ren­dezésére került a sor egyes tsz- tagok otthagyták a csoportgyű­lést. Nem maguktól cseleked­tek így, hanem a kulákok biz­tatására hallgattak. Hosszasan cájából száz hold nem lett megkapálva, fűkaszával kellett lekaszálni. Ebben az évben minden csoporttag szorgalma­san végzi a növényápolást, a termelőszövetkezet minden munkában és a begyűjtésben is élen jár. Célul tűztük ki, hogy a községünkben „műkö­dő” I.típusú termelőszövetke­zetet — amelynek csak a neve I. túpusú tsz, mert nem az alapszabálynak megfelelően dolgoznak — rövidesen III. tí­pusú termelőszövetkezetté fej­lesztjük, Osztopányi Ferenc elvtárs a mohácsszigeti gépállomás párttitkára hozzászólásában a gépi aratás fontosságáról be­szélt: — Először is a kombájnnal való aratás technikai feltételeit akarjuk biztosítani. Megfelelő képzettségű gépkezelőket, szak­embereiket osztunk be a kom­bájnok mellé. Rövidesen kom­bájn bemutatót tartunk. Na­gyon fontosnak tartjuk, hogy meggyőzzük a termelőszövet­kezetek tagjait a gépi munka előnyeiről. Tavasszal a négy­zetes kukorica vetéssel sokat foglalkoztunk, s nemcsak a négyzetes vetésnél, hanem a gépállomás egész munkájában érezhető a hatás: azóta minden eddiginél jobban igénybe ve­szik a gépállomás munkáját A továbbiakban Osztopányi elvtárs arról beszélt, hogy igen helytelen jelenség tapasztalha­tó a járási pártbizottságoknál, járási és községi tanácsoknál. „A termelőszövetkezetek irá­nyításáért, segítéséért nagyon sok a felelős: a megyei párt- bizottság, a járási, községi, a megyei, járási, községi tanács és még sokan mások, mégis lé­nyegében nincs felelős, mert igen kevés esetben tapasztalha­tó, hogy azokat az elvtársakat, akik elhanyagolják a termelő- szövetkezetek segítését fele­lősségre vonják”. A pártaktíva értekezleten el­hangzott hozzászólásokra Szik­lai József elvtárs, a megyei pártbizottság harmadtitkára válaszolt Pártnap a pécsi szabadtéri szín­padon Szerdán este, hat óra előtt néhány perccel munkások, ér­telmiségi dolgozók, diákok — fiatalok és idősebbek igyekez­tek a pécsi szabadtéri színpad­hoz. A pécsi városi pártbizott­ság itt tartott pártnapot, ame­lyen a Szovjetunió és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság kormánya között létrejött belgrádi egyezményről volt szó. A pártnap előadója Keleti Fe­renc elvtárs, a Magyar Dolgo­zók Pár' \ Központi Revíziós Bizottságának tagja, az MDP Központi Vezetősége adminiszt­ratív osztályának vezetője volt. Hat órakor mintegy két­ezer ember foglalt helyet a színpad nézőterén. Az érdek­lődés, a szélesebb körű tájéko­zódás vágya hozta őket a párt­napra. A pártnap kétezer résztve­vője élénk figyelemmel hall­gatta Keleti Ferenc elvtárs ér­tékes előadását, amelyből mindnyájan sokat tanultak, megismerkedtek a mai nemzet­közi helyzet összefüggéseivel, s a népek békeharcának újabb sikereivel. A malmok befejezték a nagykarbantartást A baranyai malmok a kitű­zött határidő előtt elvégezték a nagykarbantartási munkákat és így műszakilag jól előkészí­tett malmok várják a dolgozó parasztságot az új búza őrlésé­re. A karbantartási idő alatt a pécsváradi malomban teljesen új gabonatisztító berendezést szereltek be, több mint 50.000 forintos beruházási költséggel. Az új gabonatisztító berende­zés a jobb minőségű liszt gyár­tását biztosítja. A szigetvári malom gabonatisztító beren­dezése ugyancsak 50.000 forin­tos költséggel most van szere­lés alatt. Tizennégyezer liter tejet adott a csobokapusztai állami gazda­ság Cukor nevű tehene egy év alatt. Volt olyan nap is, ami­kor ez a tehén 44 liter tejet adott A Cukor nevű tehenet felviszik Budapestre az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításra. B hidasi bányászok pótolni akarják lemaradásukat Az utóbbi években igen nagy fejlődés tapasztalható • “ hidasi bányában. A régi talicskákat és lóvontatásu fakutyákat kiszorítják a csillék, a kaparók és a legfejlettebb szállítóeszközök, a gumiszalagok. Bányánkban két szinten folynak a művelések. A magasabb szintről a döntőgurítón adjuk le a mélyebb szintre a szenet, onnan pedig gumiszala­gon jön ki egészen az oszstályozóig. Az elővájáson F, 4-es kombájnnal dolgozunk. Egyre távolabbi és mélyebb szintek felé haladunk és részben ez is oka annak, hogy különben reális termelési ter­vünket nem minden esetben tudjuk részleteiben teljesíteni. Jelenleg is lemaradással küzdünk, de minden reményünk meg van, hogy ezt pótóljuk. Van megfelelő szénvagyonunk, vannak olyan bányászaink, akik már sok esetben megmutatták, hogy képesek megoldani a legnehezebb dolgokat is. Vannak olyan fiatal műszaki kádereink, akik meg tudják teremteni azokat a műszaki feltételeket, amelyekkel 1955-ös tervünket minden részletében határidőre teljesíthetjük. Lemaradásunk okai: nincsenek megfelelő nagykapacitású munkahelyeink, elhanyagoltuk a fabeszállító vágatokat, a tá­volság növekedésével nem javítottuk légellátásunkat, a nagy­fokú gépesítéssel pedig elhanyagoltuk a megelőző karbantar­tást Ezeken a hibákon úgy fogunk segíteni, hogy — addig, amíg tőmegtermelő munkahelyeket nem tudunk létesíteni, — több kisteljesítményű munkahelyet üzemeltetünk, amelyek biz tosítják a napi termelést. Vágatainkat vasárnap1 karbantartó munkával helyrehozzuk, hogy a fabeszáXlttás zavartalan legyen és a tárószinten a lószdllítás helyett június 15-től Diesel moz­donnyal fogjuk a döntőguritóig szállítani a szenet A gépműhely, amely igen korszerű megmunkáló gépekkel rendelkezik, máris megkezdte a megelőző karbantartásnál mu­tatkozó hibák kijavítását ^ özvetve kihat a termelés megjavítására az Is, hogy a napokban adtuk át, jól felszerelt új mentőállomásun­kat rendeltetésének. A harmadik negyedévben átadásra kerül az új fürdőhelyiség, amelyben minden harmadnak külön helyi Séget biztosítunk, kibővítjük a zuhanyokat a jelenleginek há­romszorosára. A fürdőépületben külön helyet biztosítunk a nők és a gépműhelyben dolgozók számára. Ugyanezen helyi­ségben létesítünk egy korszerű orvosi rendelőt, röntgengéppel és kvarcoló berendezéssel. Még e hó folyamán elkészül a fürdőhöz vezető müút. Ezenkívül parkírozzuk a fürdő előtti területet, a harmadik negyedév végére pedig megépítjük az új autóvárót és a büfféhelyiséget. .Ez év végére átadásra kerül hat készenléti lakás. Uj ásott kutat létesítünk a jobb ivóvíz- ellátás érdekében. Az állomási rakodón dolgozók munkájának megkönnyítésére július 10-én üzembehelyezünk egy végtelen- kötelü vagonvontatógépet. A termelés emelkedésével egyidőben meg akarjuk szi­lárdítani a község dolgozóival kapcsolatunkat. Ezért a község­ben, a kultúrház mögött kultúrparkot létesítünk, szabadtéri színpaddal, röplabda és tekepályával és egy gyermekjátszó­térrel. JVehéz a feladatunk a lemaradás pótlásában, de bizonyo­sak vagyunk abban, hogy jól végrehajtjuk és az év végére egy tonnányi adósságunk sem lesz. TAKÁCS ISTVÁN, a hidasi szénbánya igazgatója. cAvatái előtt a mácfoeiL löldmfwesszöaetkezeibetL elbeszélgettünk az ilyen tagokkal, megmagyaráztuk \ miért kell rendezni a háztáji J gazdaságokat. Megértették, s ^ azóta rendeztük is. Most ered-\ ményesebben dolgozik a nagy-\ harsányt Ságvári tsz, s ez nem\ kis mértékben annak köszön- j hető, hogy rendet teremtet- j tünk. 1952—53-ban a termelő-? szövetkezet 116 hold kukori­A begyűjtés frontjáról jelentik] (Tudósítóink jelentük) Kilenc mázsa hízoíísertés kötelezettségen felül Kilenc mázsa hízottsertést mán* kötelezettségükön felül adtak be a szederkényi Dózsa termelőszövetkezet tagjai, hogy ezzeA pótolják takarmány gabona beadásukat. A terme­lőszövetkezeti tagoknak már a tej-, tojás-, baromfi- és vágó­marhabeadásért sem fáj a íe~ jóik: előre rendezték egész esztendőre. A községi tanács a begyűjtési dolgozókkal egye-, temben követendő például ál-o Útja a termelőszövetkezet kö-§ teless égtudásét, de nem riad vissza erélyes eszközök alkal­mazásától sem a félévi tervek) teljesítése érdekében. Szalai! Bélét, Farkas Bertalant, Maul Ádámot és Berki Pált, akik. hagyományosan évről-évre hát) ralékban maradtak — 21-én) helyszínen elszámoltatták. Beadási segítség az egyénileg gazdálkodóknak tagijai és igazgatósága felajéiaxő, lotta az egyénileg dolgozó pa-: rasztoknak, hogy beadási ter-J veik teljesítése érdekében ka-< matmentesen árpát kölcsönöz; nekik nyári hizílaláshoz. Mindent csak feléből — harmadából Hetvelielyiek ? Az alsómocsoládi Egyetér­tés termélőszövetkezet őszi­árpáját kombájn takarítja be és így közel egy hónappal előbb jutnak szemhez a cséplő géppel dolgoztató egyéni gaz­dáknál. A termelőszövetkezet A sásdi járásnak közismer­ten egyik leggazdagabb ter­melőszövetkezete a hetvehelyi, amelynek tagjai állami támo­gatás félti aszná lásávaJ kőbá­nyát, mészégetőt üzemeltetnek. Nagy készpénzbevételeik elle­nére félévi sertésbeadási ter­vüknek eddig csupán 50 szá­zalék erejéig tettek eleget, ho­lott már csak alig egy hét vá­laszt el bennünket a második félév indulásától, Mit szólít vol­na vajon a termelőszövetke­zel igazgatósága és tagsága, ha a legutóbb kapott dömperüket az ő beadási szorgalmukhoz megtelelően —-- csak félkész ál­lapotban küldték volna Hetve- heiyre az ipari munkások? — Valószínűleg még meg is köt- bérezték volna étté a Vörös Csiilag Traktorgyárat. Haladéktalanul gondoskod­jon beadási kötelezettsége ren­dezéséről a hetvehelyi tsz! Mágocs határában már érik a gabona. A Rákosi Mátyás termelőszövetkezet tag­jai, a gépállomás dolgozói, va­lamint a község egyénileg dolgozó parasztjai aratásra ké szülődnek. A nagy nyári mezőgazdasági munkák idejére alaposan fel­készült a Mágocs és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet is. Már hónapokkal ezelőtt be­szerezte mindazokat az áru­cikkeket, amelyekre az aratá­si, cséplési, begyűjtési mun­káknál dolgozó parasztságunk­nak, a befőzési idényben pe­dig a háziasszonyoknak szük­ségük van. A szövetkezet megszervezte az idényjellegű mozgó bolto­kat, amelyek Mágocs, Alsó- mocsolád, Mekényes és Nagy­hajmás községben, a termelő­szövetkezetben kaszát, kasza­követ, kaszaüllőt, tokmányt, kaszakalapácsot, sarlót, hűsítő italokat és egyéb cikkeket hoz majd forgalomba. A szövetkezet a kisegítő üzemágakat is a mezőgazdasá­gi termelőmunka szolgálatába állította. A dolgozó parasztok, az aratómunkások jobb ellátá­sa érdekében nagymennyiségű hentesárut tárolt a tartósító­ban. A rudakon 3 mázsa füs­tölt szalonna, 3 mázsa füstölt császárszalonna, oldalas, csü­lök, 1 mázsa és 10 kiló cseme­ge szalámi, füstölt sonkák so­rakoznak egymás mellett. A földön elhelyezett ládákban 1 mázsa és 50 kiló sózott szalon­na., a hatalmas tartályban pe­dig 2 mázsa és 50 kiló zsírt tartalékoltak, az aratási idény­re. Mindezt a szövetkezet a saját húsboltjában és saját, korszerű, étkezdéjében hozzák majd forgalomba. Gondoskod­tak a Ints, hentesáru és zsír utánpótlásáról is. A szövetke­zet saját sertéshizlaldájában jelenleg 34 kövér, fehér hús­sertés hízik, A dolgozó parasztságnak hű­sítő itallal való ellátását a földművesszövetkezet saját szikvízüzeme biztosítja. Az üzem havonta 5—6000 liter szikvizet termel. Nemcsak Má­gocs község lakosságát látja el szódavízzel, hanem a nemerői állami gazdasági boltokat, Nagyhajmás községet, vala­mint a mágocsi vasútállomáson működő szövetkezeti italbolt­ját is. A dolgozó parasztság súgunk főleg a beadási kötele* zettség teljesítése után szokott keresni. Ilyen például a Pan­nónia motorkerékpár és a ke­rítésdrót. Az elmúlt évben hiánycikk volt a tűzhely. Most kilenc darab zöld színű „Lu­na*’ tűzhelyet tároltak a kapu alatt, mert a sok áru miatt a vas- és műszaki szaküzlet, de még a raktára is szűknek bi­zonyult. Tavaly egész évben nem volt annyi tűzhelye a má­gocsi földművesszövetkezetnek, mint most. A befőzési idényre felkészült a szövetkezet 2-es számú ve­gyesboltja is. Az üzletben 150- 200 liter ecet van, ezenkívül még 10 hektoliter ecetet bizto­sítottak a zöldpaprika és ubor­kaszezonra. Gondoskodott az üzlet konzerv-ételékröl, hal­krémről, olajos halról, dzse­mekről is. A földművesszövetkezetnek ruházati szaküzlete is van, ahol nagymennyiségű karton­áru, szövet, ágyneműanyag nagy választékban áll a dolgo­zó parasztság rendelkezésére. Az elmúlt évben még hiány­cikk volt a paplan. Most ele­gendő mennyiség van az üz­letben ebből is. zavartalan ellátása érdekében a földművesszövetkezet bővíti üzlethálózatát. Június 18-án megnyílt a szövetkezet 30 ezer forintos beruházási költséggel és szövetkezeti társadalmi mun kával átalakított, megnagyob­bított, újonnan kifestett, kor­szerű italboltja. A fölQművesszövetkezet 50 ezer forintos költséggel nem- rég fagyaltgépet szerzett be és a vendéglője mellett július el­sején megnyitja cukrászdáját is. Itt saját készitményű cuk­rászsüteményeit árusítja majd és fagylaltot hoz forgalomba. A szövetkezet 10-es számú vas- és műszaki szaküzlete is felkészült az aratási idényre. Az üzletben bőségesen talál­ható kasza, koszaiké, tok- mány, kaszaüllő, kaszakala­pács, kaszanyél, három- és négyágú szénavilla, kévevágó­kés, aratógépfonál. Az elmúlt évben hiánycikk volt a hor­ganyzott itatóvödör. Most vi­szont elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Mintegy 500 zo­máncozott bögre sorakozott a polcokon „Biikali Állami Gaz­daság" felirattal. Ezeket a Bonyhádi Zománcgyár készí­tette és a földművesszövetkezet már el is adta a bikali ál­lami gazdaságnak. Kádas Ottó, a vas-' és mű­szaki szaküzlet boltvezetője ki­nyitja a raktárhelyiséget, Itt a 300 kilós és 500 kilós mérleg mellett olyan árucikkek is van­nak, amelyek a szövetkezetnek c befőzési idényre való gon­dos felkészülését árulják el. Fél-, egy-, kétésfélliteres befő­zési üvegek és paradicsomos üvegek sorakoznak a földön. A rádió, mézeskanna, gyermek kocsi, fürdőkád, kerékpár mel­lett gondoskodott a földműves­szövetkezet olyan árucikkekről is, amelyeket dolgozó paraszt­A Mágocs és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a nyári idényre raló felkészü­lésben példát mutat Baranya megye összes földművesszövet­kezeteinek. Ezt elsősorban Lisicza István ügyvezető­nek és Pesti József üzem- ágvezetőnek köszönheti, akik szívügyüknek tekintik a ter­melőszövetkezeti és gépállo­mási dolgozók, az aratómunká­sok és a cséplőgép mellett dol­gozóik, a kombájnosok minél jobb nyári ellátását, a mező- gazdasági munkák zavartalan biztosítását.

Next

/
Thumbnails
Contents