Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)

1955-06-16 / 140. szám

1955 JÜNIUS 16 NAPE <5 3 Megkezdődött a DISZ II. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) Az elmúlt éwk tapasztalatai azt bizonyították, hogy dolgo­zó pa nasztifjóságunk, amikor szövetségünk konkrét felada­tok megvalósítására szólította, becsülettel kivette a részét a munkából. Szövet ségümtonek különösen meg kell javítani munkáját a dolgozo paraszt- ifjúság olyan rétegei között, amelyeket a párt és a töblbi szervezeteik felvilágosító tevé­kenysége még kevésbé fog át. Szövetségünknek a jövőben is bátran kezdeményeznie kell, mindenekelőtt a kukorica négyzetes, fészkes vetését és ápolását, minden segítséget meg kell adni az egyéni­leg gazdálkodó paraszt­f italoknak, hogy növel­hessék termelésűiket, kiihasz- nálihaissálk gazdaságuk minden lehetőségét. A falusi DISZ- szervezetek harcolj aruak a ter­méshozamok növeléséért, kü­lönösen a gabonafélék, a ku­korica termesztése és az állat- tenyésztés területén. Legyenek a falu jelentős társadalmi té­nyezői és vívják ki az idősebb nemzedék megbecsülését is sokoldalú munkájukkal: fásí­tással, a legelőik felújításával, fontos közérdekű munkák el­végzésével. Szervezeteinknek elő kell se­gíteniük azt is, hogy tagijai példamutatóan tegyenek eleget állampolgári kötelezettségeik­nek. A DISZ-szervezetek vegye­nek részt az eddiginél sok­kal jobban és nagyobb nyo­matékkai abban a politikai ég gazdasági küzdelemben, amely az újért folyik, amely­nek során pártunk politiká­ja megvalósul falun. A dászisták legyenek biztos támaszai a pártinak és folytas­sanak meg nem alkuvó, szí­vós harcot az osztályellenség, a ikulákság ellen. Az élet adta gazdag lehető­ségeket kihasználva ezer mó­don érveljenek szervezeteink a nagyüzemi gazdaság felemel­kedést, biztos jövőt jelentő út­ja mellett. Segítsék elő, hogy erős barátság fejlődjék a tsz- ekiben dolgozó parasztifiatalok és az egyénileg dolgozó fiata­lok között. Szervezzenek szá­mukra közös politikai, kultu­rális. és sportrendezvényeket, szakmai tanfolyamokat. El kell érnünk, hogy már ebben az évben jelentős szám­ban lépjenek a dolgozó pa­rasztfiatalok a termelőszövet­kezetekbe és térjenek vissza a tsz-ektbe azok a fiatalók is, akik meginogtak, kiléptek. S ezt el is tudjuk érni, ha erősítjük munkánkat, ha a DISZ-szervezetek következetes meggyőzéssel és türelemmel erre az útra vezetik a fiatalo­kat. A DISZ tnuokájának különös |e!enlŐ9éf»e vau a középiskolákban és az egyetemeken Beszámolója negyedik részé­ben az előadó a tanulóifjúság problémáival foglalkozót;. Be­vezetőben elmondotta, hogy pártunk és kormányunk nagy lehetőségeket biztosít a közok­tatásnak. Szívén viseli állandó fejlődését, s ennek nyomán az elmúlt éveidben másfélmillióra növekedett az iskoláinkban tanuló fiatalok száma. Iskoláink sokat tettek a szo­cialista nevelésért, de neve­lőerejük, a tanulókra gyako­rolt erkölcsi és jellemformáló hálásuk mégsem kielégítő, nem fejlesztik megfelelően a tanulók marxista-leninista világnézetét. : iskoláink munkájának leg- igyobb gyengesége. Nem sí­iről még átgondolt intézke- ■sekkel megszűntetni a ta­rlók gyakori túlterhelését s eleven élettől való elszaka- ts maradványai is még sok .‘lyen fellelhetők — mondot- . — Milyen helyes lenne pél- iul az iskola és az élet köze- bbhozására, ha az általános Icoláik két legfelsőbb osztá- ában mezőgazdasági dsmere- ket is tanítanámiaík!----------lozepian.^—---------­-vezetek . Közvéleménytől’, ló erejük átszőtte az iskola 'elő munkáját, a pedagógu- biztos segítőtársaivá váltak munkájuk nyomán a diákok őségé becsülettel tesz eleget elezettséigeinek a jó tan,ülés án, az .iskolaszabályok be- tásában. A nyári szünidők U eddig negyvenezer diák gozott nagy szocialista 'jkezéseinkem. Nagy me- őerejú, kiemelkedő esemény t iskoláink életében a fel- badulási és a magyar-szov- diákhét megünneplése. Cözépiskolai DlSZ-szerveze- nk legfőbb gyengesége azon- hogy munkájuk gyakran malis — mondotta, ma/d öbbi között rámutatott arra, gy: A hibák okait jórészt sa- portánkon kell keresnünk. 1 középiskolai DlSZ-szerve- ;etek legtöbbször mostoha- tyerekek és a bizottságok leveset törődnek velük. 'zépiskolai szervezeteinknek lövő. tanévben feltétlenül ja- an.iok kell világnézeti és tölcsi neveíőmunkájukom. állandó feladatunk előmoz- ani középiskolás diákjaink rnkára nevelését, hiszen miók jórésze a termelőmun­kán találja majd eljö- ndő hivatását. Továbbfej- íztve az üzemek és iskolák pcsolatát, tanulóifjúságun t meg kell ismertetni a sok tű, magas képzettséget kívánó munkalehetőségekkel. Úgy kell dolgoznunk, hogy a középisko­lát végzettek világosan lássák, mit ad számukra az iskolában nyert műveltség, hogyan tud­ják e műveltségüket hasznosí­tani a szakma elsajátításában, újításokban és az üzemi műim kában. E nevelőmunkához termé­szetesen nélkülözhetetlen a pedagógusok segítése. Ma már egyre több pedagógus segíti komolyan a DISZ mun­káját. Az OM azonban még nem tudta kellően megértetni az egész pedagógustársadalom­mal az iskolai DISZ-munka je­lentőségét. Hozzájárul szervezeteink ■gyengeségéhez ' az is, hogy a középiskolások jelentős része az iskola falain kí­vül végez például kulturális és sportmunkát. Központi Ve­zetőségünk véleménye szerint ezért célszerű lesz a legrövi­debb időn belül létrehozni a középiskolásak sportegyesüle­tét, az iskolai DlSZ-szerveze- teket a mevelőmunfca minden eszközének gazdájává kell tenni.- ö1 Pí.®? munkájának különös jelentősege van az egyeteme­ken, ahol új szocialista értel­miségünk nevelődik. Egyetemi ifjúságunk osztályösszetétele alapvetően megváltozott s túl­nyomó többsége magáénak tud­ja népi demokratikus rendsze­rünket, világosan látja tanulá­sának, eljövendő hivatásának értelmét. A DISZ tevékenysége nyo­mán megnövekedett egyete­mi Ifjúságunk felelősségér­zete az ország, a nép ügye iránt. Egyetemi DISZ-szervezeteink nek azonban számos gyengesé­ge van és munkájuk nem ki­elégítő. Sőt az elmúlt két év során néhány területen vissza­esés következett be. Komoly felelősség terheli ezért a DISZ KV-t és bizottságainkat. Mi volt ennek a visszaesés­nek az oka? Különböző jobb­oldali nézetek rányomták bé­lyegüket egyetemistáink egy- részének megnyilvánulásaira is. Újra hangot kaptak a már régen szétzúzott narodnyik né­zetek, nacionalista és pacifista megnyilvánulások. pártunk, népi demokráciánk eredmé­nyeit becsmérlő megjegyzések. A politikai bizonytalanság és eszmei ingadozás légköre, ideológiai munkánk gyengesé­gei elősegítették az egyeteme­ken lévő ellenséges elemek ak­tivizálódását és nyíltabb tevé­kenységét. Néhány egyetemen középis­kolás módszerek megszünteté­sének, a minőség emelésének kizárólagos jelentőségét han­goztatva, megengedhetetlenül háttérbe szorították a munkás- és paraszthallgatók támogatá­sát. Ez a jobboldali elhajlásból következett, amely a rosszul- értebnezett „ifjúsági egység” leple alatt igyekezett elaltatni az osztályharcot. A mi szerve­zeteink nem segítették meg­felelően a munkás- és dolgozó paraszthallgatókat. A hibák súlyosbodásához hozzájárult, hogy a nem egy területen komoly érdemeket szerző marxista tanszékeink gyakran dogmatikusan, az élet­től elszakítva, szinte légüres térben végzik oktató, nevelő munkájukat. DlSZ-bizottsága- ink, DISZ-vezetőink és akti­vistáink egyrésze pedig hosszú időn keresztül tűrhetetlen mó­don, opportunista békülékeny magatartást tanúsított e jelensé gekkel szemben. Feltétlen he­lyes volt az erőltetett, formális óráik megszüntetése. Ezzel egyideíben azonban nem gondolkodtunk a politikai ne­velés új, helyesebb formáiról. Szövetségünk ezzel lemondott a hallgatók rendszeres politi­kai tájékoztatásáról és irányí­tásáról, s teret engedett a kü­lönböző kispolgári irányzatok­nak. A párt márciusi határozata óta erőteljesebben folyik a jobboldali nézetek elleni ideoló­giai harc egyetemeinken. Egyetemi DISZ-szervezeteink soha nem téveszthetik szem elől, hogy a munkás és pa­raszt hallgatókra támaszkod­va feladatuk szívós harcot vívni minden antimarxista megnyilvánulás ellen az egyetemeken. Az eszmei zavar, a helytelen nézetek ellen már csírájukban is fel kell lépni, hiszen a „mé­reg kóstolva is megárt”. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a DISZ-isták legyenek példa­mutatók egyetemeinkéin és miniden téren a helytállásban. Egyetemi ifjúságunk nyugod­tan tekinthet a jövője elé. Né­pi demokráciánk biztos mun­kalehetőségeket nyújt az egye­temekről kikerülő értelmiség­nek, tanulmányi ideje alatt pe­dig pártunk és államunk sok­oldalú segítsége övezi. Egye­sek — elsősorban zavartkeltő ellenséges szándékkal — ezt mondják: „nálunk értelmiségi túltermelés van és ezért egye­temi hallgatóinknak nincs pers­pektívájuk.” De beszélhetünk-e értelmiségi túltermelésről, ami­kor üzemeink háromszor annyi munkására jut egy-egy mér­nök, mint a Szovjetunióban, s mikor nincs elegendő mező­gazdasági, pénzügyi és jogi szakemberünk, s amikor a má­sodik ötéves tervünk során a mérnökök, orvosok, közgazdá­szok, pedagógusok és más ér­telmiségi szakemberek további ezreinek munkába állítására lesz szükség. Egyetemi ifjúságunkat olyan­ná kell növelni, hogy kész le­gyen a nép ügyének áldozatos szolgálatára. „Oda megyek dolgozni, aho­vá népem szólít” — ez le­gyen főiskolásaink jelszava. (Lelkes, nagy taps.) Kulturális forradalmunk egyik legszámottevőbb vívmá­nya, hogy a dolgozó nép sorai­ból évről-évre új ifjú értelmi­ségiek nőnek fel. A fiatal ér­telmiségiek között végzett mun ka szövetségünk tevékenysé­gének legelhanyagoltabb terü­letei közé tartozik — mondot­ta. A Központi Vezetőségnek és bizottságainak nagyobb figyel­met kell fardátaniok a fontos ifjúsági réteg magasszímvonalu ideológiai képzésiére, szenvedé­lyes alkotó vitáinak kifejlesz­tésére. Vonjuk be az értelmi­ségi ifjúságot jobban a DISZ egész nevelőmunkájába, szer­vezeteink vezetésébe is. Az I. kongresszus óta to­vábbfejlődött ifjúsági moz­galmunk egyik legegészsége­sebb hajtása, a vidám és lelkes úttörők serege. Úttörő' szervezetűink soraiba a pajtás-családokat is számít­va. mintegy 960.000 gyeimnek tartozik. Az úttörőszervezet alapeive: a gyermekek öntevékenysége, érdeklődési kőiének, életko­rának, igényeinek messzemenő figyelembevétele. Ne féljünk a gyermekek érzelmeit megra­gadni, hassa át szervezetein­ket a nemes úttörő roman­tika. A pért megtisztelő feladat­ként bízta a DISZ-re az út­törőszervezet közvetlen veze­tését. Számos bizottságunk azonban felületesen, sokszor megfelelő hozzáértés nélkül foglalkozik az úttörők közötti munkával. A DISZ megbízatások közül emelkedjen ki az úttörő ifjú vezetői hivatás. A következő tanévben vala­mennyi úttörőcsapatnak Le­gyein üzemi, termelőszövetke­zeti vagy középiskolai testvér- szervezete, amely gonddal és szeretettel segíti az úttörő munkát. gyermekeik ott csak jót tanul­nak és derék, rendes, példás életű felnőttekké nevelődnek szövetségünkben, (Taps) Sokan kérdezik, mit is je­lent diszistának lenni. Rövi­den felelhetünk rá: példát mutatni és helytállni. Le­gyen a diszista fogalma azo­nos a szocialista építésben helytálló, példásan élő, a szocialista erkölcs szellemé­ben cselekvő ifjú emberrel. A DISZ fontos rendeltetése, hogy szakadatlanul terjessze, propagálja, a fiatalok szivé­be oltsa a marxizmus-leni- nizmus eszméit. Rámutatott még arra, hogy a DISZ propaganda munkájá­ban súlyos hibák is mutatkoz­nak. Nem egy bizottságunk, éppen a legjelentősebb ifjúsá­gi rétegek, az üzemek, bányák és a szocialista szektoriban élő parasztfiatalok között hanya­golta el a marxizmus-leinin iz­mus propagandáját. A következő oktatási évben — ta p ászt aí at a inka t felhasz­nálva — tovább akarjuk fej­leszteni a Petőfi iskolákat. Je­lentősen növelni akarjuk azok­nak a fiataloknak, elsősorban az ifjúmunkásoknak a számát, akik a Petőfi-iskolákan tanul­nak. Ezután a politikai és kultu­rális nevelés másik fontos for­májáról. az előadásról szótőét, majd rámutatott arra, hogy ifjúságunk nevelésében nagy szerepe van újságainknak, fo­lyóiratainknak. Beszélt a Sza­bad Ifjúság, a fiatalok közked- .velt, szeretett lapja további feladatairól, majd így folytat­ta: Szervezeteink tekintsék ál­landó feladatuknak az ifjúság sokoldalú kulturális nevelését. Hangsúlyozta: a DISZ-re vár, hogy lelke és motorja legyen kulturális intézmé­nyeink életének, a kulturá­lis tömegmozgalomnak. Kongresszusunk ugyanakkor hívja fel a népművelési mi­nisztérium és a SZOT figyel­mét arra, tegyenek meg min­dent, hogy a kulturális intéz­mények fokozottabban szolgál­ják az ifjúság szocialista ne­velését és a fiatalok valóban otthonra Leijeinek bennük. A kultúrmunkának is a szo­cialista nevelés szolgálatába kell állma, ez határozza meg eszmei tartalmát is. Itt szintén nagy károkat okozott a jobfo­Szöveíségünk hivatása, hogy ifjúságunkat védelmezze azok­kal szemben, ákik rágalmaz­zák s demoral'izálásra töreked­ve , romlottságáról" fecsegnek. Az egészséges fejlődés tiszta áramát nem fedhetik el azok a helyenként felszínre bukka­nó szennyes habok, a kevesek hibád és romlottsága, amelye­ket mi magúink ítélünk el a legélesebben,, s kérlelhetetle­nül küzdünk ellenük. oldali elhajlás. Hatására fel­élénkültek a különböző kis­polgári nézeteik, idegen áram­latok, a giccs, a kultúrszemét, az otromba, Ízléstelen slágereik. Komoly felelősség terheli mindezért a népművelési mi­nisztériumot. Ideológiai bizonytalanság, s pártosság elbomályosulása ta­pasztalható volt az utóbbi idő­ben fiatal íróink, művészeink körében is. Kirívó volt e tekintetben az Uj Hang november-decemberi száma pesszimista hangjával, több hibás írásával, amellyel szemben a Központi Vezetőség élesen fellépett és ame­lyet megbírált. Ez ar­ra is figyelmeztet bennünket, hogy a DISZ nevelő munkája meglehetősen gyenge volt, ifjú értelmiségünk e fontos, ér­tékes és tehetséges rétegében. Büszkék vagyunk íróink, művészeink számos kiemelke­dő, a szocialista realizmus je­lében született alkotására, fej­lődő szocialista művészetünkre. Az utóbbi időben azonban ifjú­ságunk is jogos aggodalommal tekintett az irodalomban ta­pasztalható egyes egészségte­len jelenségekre: az eszmei bi­zonytalanságra. a pesszimiz­musra. a hibáit — szinte paté- tikus kultuszára. Úgy véljük, begy e jelenségekért, ame­lyek ifjúságunk nevelésében is károkat okoztak, homoly fele­lősség terheli az írószövetség vezető szerveit. Ifjúságunk azt várja a ma­gyar íróktól, és tegyük hoz­zá, zeneszerzőinktől is, hogy ifjúságiink számára olyan müveket alkossanak, ame­lyek mai életünk alkotó munkájára lelkesítik, ame­lyek fiatalságunknak hősi tettekre gyújtó szilárd opti­mizmust, életvidámságot su­gárzó lendületet fognak adni. Filmművészetünktől ifjúsági filmeket várunk, amelyek a DISZ-isták, úttörők és fiatalok életével foglalkoznak. Remél­jük, hogy ifjúságunknál; ezek a jogos kívánságai minél előbb megvalósulnak. DlSZ-istának lenni azt íelenti; példát mutatni és helytállni A DISZ-re vár, hogy lelke és motorja legyen kulturális intézményeink életének A DISZ munkájának fontos területe a testnevelés, a iiatalok sportja Beszámolója ötödik részében a szocialista nevelés egyéb kérdéseiről beszélt Szakai! József. Rámutatott arra, hogy ifjúságunkat mindinkább azok a fiatalok jellemzik, akik a párt és a nép ügyéért lángol­nak. S ifjúságiunknak ez az út politikai és erkölcsi arcu­lata a párt, az állam és a DISZ nevelőmunkájának egyik legszebb gyümölcse. Népi demokratikus rendünk ellenségei, a (kulálkság, a kleri­kális reakció, a szétvert ural­kodó osztályok maradványai, a kapitalista környezet mindent elkövetnek, hogy befolyásol­ják az ifjúságot s fenntartsák a fiatalokban — különösen a kispolgári és értelmiségi ifjú­ságban — a múlt nézeteit és erkölcsét. Vannak egyes reak­ciós papok, akik az ifjúság‘kö­zött a dolgozó nép, szeretett hazánk eliten izgatnak. Gyak­ran az Ifjúság „barátjának" álarcát veszik magukra és te­vékenységük álcázására, az ifjú ság megtévesztésére — kultúr- és sportmunkával is foglalkoz­nak. Az ellenséges elemek el akarják tántorítani az ifl úsá- §°t a párt, a nép ügyétől, s mindent megkísérelnék, hogy a fiatalok egyes csoportjait a politikai és erkölcsi züllés út­jára^ taszítsák. A jobboldali ehajlás is elősegítette, hogy a na balok soraiban növekedjék az idegen eszmei befolyás, szövet s egünknek, minden DISZ-vezetőnek és diszistának forradalmi éber­séget kell tanúsítania az ilyen aknamunkával szem­ben, védelmezve ifjúságun­kat, szüntelen harcot foly­tatva az ellenség ellen. Ifjúságunk életét még át- meg átszövik a régi társada­lom erkölcseinek maradványai Soraiban varrnak fegyelmezet­len, közömbös, az áldozatkész­ség hijján lévő. magánéletük­ben rossz példái mutató fia­talok. Ifjúságunk egyes cso­portjaiban fellelhető a közöny a szocialista építés hősi erőfe­szítései iráni. Harcunk e hi­bák eilen mindeddig nem vo.lt eredményes és munkáink fo­gyatékosságai .gyakran hozzá­járulnak növekedésükhöz. Szá­mos ifjút és leányt magára- hagytunk életének nagy kér­déseivel, figyelmünk nem ter­jedt ki eléggé azokra a fiata­lokra. akik nincsenek soraink­ban. Szövetségünk nevelőmunká- jának irányt mutat és hatat-, más gyakorlati segítséget ad a Magyar Iío'gozók Pártja Központi Vezetőségének leg­utóbbi határozata az ifjú­ság között végzett munká­ról. A párthatározat leszögezi, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Az ál­lami és társadalmi szervek széleskörű bevonásával bátrab ban és jobban fel kell használ­ni az ifjúság nevelésének ösz- szes formáét és eszközeit. Figyelműinknek ki kell ter­jednie a szocialista ember ne­velésetek valamennyi oldalá­ba. Úgy kall a DISZ-nek dol­goznia. hngv e^óv.sésos. K7-1- -'a'is^a opkö'cstő! áthatott szervezetben, hngv a nártr-- k.'vüU, sőt a népi demokráciá­val szemben még tartózkodó «zu ők is nyugodtan engediék fip.iakat. lányaikat a DISZ-be, mert meggyőződtek róla, hogy A DISZ munkájának fontos területe a testnevelés, a fiata­lok sportja. Mint ismeretes — hála a pártnak és kormányunk gondoskodásának — hazánk­ban virágzik a sportélet. A sportoló ifjúság nemzetközi eredményei, hazai versenyeken elért sikerei — különösen a labdarúgóké világszerte ismer­tek. Hazánkban állandóan nő a rendszeresen sportoló fiata­lok száma, s eg ma már eléri a háromszázötvenezret. Mind­ezt elősegítik új sportlétesítmé­nyeink is. Nagy sportsikereink­nek elengedhetetlen feltétele volt és marad népi demokra­tikus államunk irányítása, anyagi és erkölcsi támogatása. Szerepe van eredményeink el­érésében sportmozgalmunk ve­zetőszervének, az OTSB-nek is. A fiatalok azonban joggal mondhatják — s mi egyetér­tünk ezzel. — hogy nincs min­den rendjén sportéletünkben. Azt tekintjük legfőbb fogyaté­kosságnak, hogy nem folyik kielégítően a ne­velőmunka a sportoló ifjúság között, hogy nem fejlődött kielégítően a tömegsport és súlyos hibák jellemzik a fa­lusi és üzemi sportkörök te­vékenységét. Ezért jelentős mértékben fele­ős "z OTSR Sportolóink na­gyobb része harcos, bátor, ha­zafias magatartásról tesz tanú­bizonyságot, s életmódjuk is n-’dás. De szép számmal ta­lálhatunk olyan sportolókat is, akik ingatag erkölcsűek, anya­giasak, könnyű, munkátlan életre törekszenek és sokszor le is züllenek. A sportoló ifjú­ság soraiban különösen gyako­riak a nacionalizmus és sovi­nizmus megnyilvánulásai. Szakali József hangsúlyozta, hogy nem mentes a komoly fe­lelősség alól a DISZ Központi Vezetősége sem. Ifjúsági szövetségünknek az egesr. sipanmoagalcm élharco­sának kell lennie. A DISZ-nek a, sportban irányító, szervező és vezető szerepet kell betöl­tenie. Ezt mindenekelőtt jó munkával, főként a nevelés és a tömegsport területén végzett példamutató tevékenységével érheti el. Az OTSB-nek és a DISZ- nek közös munkával el kell tehál érnie, hogy a fiatalok többsége sportoljon. A közös munka eredményeit éppen most, a kongresszus előtt tapasztalhattuk, amikor a DISZ K. V. az OTSB-vel és a sportegyesületekkel közösen szervezte meg a kongresszusi spe r t verseny eke t. amely eik során több. mint háromszáz- ezer sportoló mérte össze ere­jét. A közös munka azonban még távolról sem mondható kielégítőnek. Az MHK rendszere eddig is nagy szolgálatot ftett ifjúíh- gunk fizikai nevelésében. Ah­hoz azonban, hogy az MHK valóban a testnevelés, a sport- mozgalom szilárd alapja le­gyen, Szolgálja a honvédelmi előkészület eke!;, lényegesen meg kell változtatni. Ezért ja­vasoljuk az OTSB-nek, hogy változtassák meg, javítsák az MHK-re:ndszert hazánkban. (Folytatás a 4. oldaloi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents