Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-26 / 122. szám

1955 MATOS 2* V •• NAPLŐ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Néhány tanulság a pécsi népnevelő tanácskozásról Ismerőim menrfta a napok­ban: Elolvasok valamilyen elméleti cikket, tanulmányt, és mindaz, ami benne van, ter­mészetesnek, egyszerűnek tű­nik, az első olvasásra megér­teni. Csak amikor el kell mon­dani, vita kézben felhasznál­ni, — egyszerűen nem tudok beszélni, mintha minden ki­ment volna a fejemből. Ilyen, érzése támadt az em­bernek a pécsi népnevelők ta­nácskozásán is, Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkárának beszámolóját hallgatva. Alapos, részletes be­számoló volt, csak túlságosan elméleti. Nem baj, hogy a már ciusi határozat tapasztalatait magas elvi színvonalon ele­mezte, inkább az, hegy elő­adását kevés gyakorlati példá­val illusztrálta. Könnyebben megérti az ember az elméletet, ha ott áll mellette a minden­napi élet példája. S nem is fe­lejti el egyhamar, beszélni tud róla. Szóba került például, hogy Pécsbányán több tízezer forinttal csökkentették az ön­költséget, mert takarékosodtak a bányafával. Kár hogy az előadó elvtárs nem mondta el, milyen módszerrel agitáltak a népnevelők, hogyan, miről be­széltek? Önként adódik a tanulság: a iiénnevelő tényekkel, pél­I felelősöket, tájékoetatná őket a politikai helyzetről, a népne­velők kiképzéséről, ök azután majd tájékoztatnák a népne­velőket. A kérés jogos, csak a személyeket illetően van fél­reértés. A népnevelőik irányí­tása elsősorban a párttitkár elvtárs kötelessége, ezt nem lehet albérletbe kiadni! Hívja csak össze „ pártbizottság a párttitkárokat s velük beszél­je meg az agitáció feladatait, tartalmát, a bevált módszere­ket Ez azonban csak fél megol­dás lenne. A bőrgyár esete mutatja az érem másik olda­lát. — Az üzemben víztárolót építenek — mondotta Horváth József elvtárs, — Az utóbbi napokban sokan latolgatták., mi lehet a2- Néhányan ,kita­lálták“: atombunker lesz. A pártszervezet felfigyelt erre s alapszervezetenként népneve­lő értekezleten beszéltük mQg, hogyan válaszoljunk a rém­hírre. Megmondtuk, szó sincs atombunkerről:, tűzrendászeti célra építettük, vizet tárolunk benne. Egyszerű a tanulság: az üzemben, vállalatnál a (Iákkal magyarázza a párt tanításait! Egyszerűen, köz­vetlenül — ezt könnyen megértik az emberek. „A fiatalok egy része na­gyon könnyelmű. Sokszor — nálunk is — fontos ügyeket kézlegyintéssel intéznek el. Ez is az ellenség hatása. Nehéz őket nevelni“ — mondotta az egyik népnevelő. — Nálunk is van ilyen pél­da — fejtegette Végh elvtárs. — Én, nagyon sokat beszélge­tek velük a múltról, amikora bőrgyár kapujában seregestül álltak a munkanélküliek. És ma? Mindenki dolgozhat, a fiatalok különösen megbecsül­tek. Ha p takarékosságra ke­rül a szó — ismét a múlt és a jelen összevetése a legjobb érvelés. A tőkések Nizzában, Monte Carloban szórták el a mi bőrünkön szerzett pénzt. Ma minden fillér a nép vagyo­na, hozzánk kerül vissza. Hát nem kell ezzel takarékoskod­ni? — Sokszor panaszkodnak a dolgozók a vállalatnál, — mondotta Pollák elvtárs, — hogy nem megfelelő árut vá­sárolhatnak. Mi tagadás: elő­fordul. De mi is segíthetünk a bajokon. Ügyeljünk, hogy a kezünk alól, ne kerüljön ki hibás, selejtes áru. A dolgo­zók megértik, hogy mindenütt ez a cél s ha elérjük, nem lesz panaszra ok. íme, a második tanulság: sokkal többet beszél ifink a nrnPról vessük össze akko­ri életünket a maival. Ren­geteget lehet belőle tanul­ni, okulni. Lakatos elvtárs és még né­hányan több segítséget kér­tek. Szerintük helyes lenne, ha „ városi pártbizottság több­ször összehívná a propaganda­helyi ismeretek, tények alapján kell felkészíteni a rénneve’öket. Ez a párttit­kár kötelessége. Terebélyesedett, szélesedett a vita. Egyik szavát kiegészítet­te a másik, téves véleménye­ket igazított helyre a harma­dik. — A népnevelőnek küzdenie kell a pazarlás ellen. Nem százezres dolgokra gondolok, inkább az apróbbakra: nem tartják rendiben a munkaru­hát, gondatlanul tárolják az anyagot, árut... — Az üzletekben sokszor nem vigyáznak a kiszolgálás­nál, dobálják, szórják az áru-- kát. — Sokszor a népnevelők is elmennek a2 ilyen jelenségek mellett. Pedig a népnevelő a nap minden órájában népneve­lő, nyitott szemmel kell jár­nia — fogalmazta meg néze­tét Pollák elvtárs. — Ez igaz — mondta Hor­váti! elvtársnő. — Én még hozzátenném: mindenütt nép­nevelő. Ismerek egy idős asz- szonyt. fiát elhurcolták a nyi­lasok, nem is jött vissza, má­sik fia beteges, keveset tud neki juttatni. Nehéz körülmé­nyek között él s mi csak most, nemrég találtunk rá. A pap sokkal hamarabb eljutott hozzá... — Keveset foglalkozunk mi a dolgozókkal. Meghallgatjuk a tájékoztatást — s megtartjuk magunknak a hallottakat, _ fe jtegették többen. — Milyen igényt támaszt a népnevelőkkel szemben az idős asszony esete és a többi pél­dák? — tette fel a kérdést Czárt elvtárs. — Népnevelők, ki - f iinio­pék közé. magyarázzuk, is­mertes“ük a párt határoza­tát^ Megszívlelendő tanulság! Az első sorokból egymun­A szénbányászati trösztök jelentik: A szénbányászati trösztök versenyében a baranyai bányá­szok továbbra is az élen haladnak. Az elmúlt másfél hét alatt s így a legutóbbi nap is, mindkét szénbányászati trösztünk­nek dolgozói túlszárnyalták napi előirányzatukat, tovább ja­vították havi átlagteljesítményüket. A párosversenytársak kö­zül továbbra is a pécsi bányászok vezetnek a versenyben: 102.5 százalék a havi átlagteljesítményük, a komlóiak 100.2 száza­lékával szemben. Az üzemek versenyének legújabb eredményei: PÉCS András-akna Széchenyi-akna István-akna Béke-akna Petőfi-akna napi 99.7 94.7 104.9 100 104.6 havi KOUL0 101 105.5 101.5 101.5 102.9 111-as üzem ll-es üzem Béta-akna I-es üzem Szászvár napi 105.8 93.7 96.9 96.1 90.4 havi 104.9 91.4 101.3 111.6 81.5 Tröszt 101.2 102.5 Tröszt 101.1 100.2 Az Anna-aknai bányászok 112, a mázaiak 106.4, a nagy- mányokiak 123.1, a feltáró üzem dolgozói 84.5 százalékra telje­sítették a napi tervüket. kászubbonyos, fiatal férfi emel kedett fel. Mindjárt a lényeg­nél kezdte: — A népnevelőket konkrét feladattal kell megbízni. Tö­rődj ezzel vagy amazzal a dol­gozóval, itt most sokat kell be­szélned az önköltségről, amott a termelékenységgel van baj, és így tovább. Ez a módszer helyes. — És elmond erre egy példát: — A tokkoromgos mű­helyben dolgozom. A sok se­lejt miatt kevés tokot készí­tettünk. Különösen egy mun­kás dolgozott hanyagul Vele kezdtem foglalkozni. Egyszer két tokot tettem elébe, együk jó volt, a másik selejtes. — Maga mennyit adna ezért? — a selejtesre mutat­tam — Egy fillért sem, hiszen ez rossz. — Nos, ez a magáé, maga készítette... Az üzem sem fi­zet érte. Csak azt akarom még mondani: ez az ember most már egyike a legszorgalma­sabb, legjobb munkásainknak... Nagyon kár. hogy kevés ilyen péld„ hangzott el az értekezleten: leleményesség. öntevékenység dicséretes példája, és egyúttal tanul­saga is ez. A. jelenlévő 'bányásztitkárok, ágit. prop. felelősök, népneve­lők, bizonyára sok-sok ehhez hasonló esetről tudtak volna beszámolni, gazdagították vol- ■ a az értekezlet anyagát. — Egyikük sem szólalt fel. Az értekezlet eredményes volt. Többen mondogatták: .,Már az is jó volt, hogy ala­posabban megismertük a K. V. márciusi határozatát." Sokat lehetett tanulni. Most már a népnevelőkön a sor! Bocz József „Barzoya 10 éve“ Mijus 28-án délután nyílik meg ünnepélye* külsőségek kö­zött Pécsett, a Szakszervezeti Székház termeiben a „Bara­nya 10 éve” c. kiállítás. A megnyitó beszédet Horgos Já­nos elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese tartja. Az érdeklődők délután 6 órá­tól tekinthetik meg a kiállítást. Művészi festmények, rajzok, képek, adatok mutatják majd be megyénk iparának, mező- gazdaságának, kereskedelmé­nek, közlekedésének és kultú­rájának felszabadulásunk után megtett hatalmas útját, könnyű- és élelmiszeriparunk legkiválóbb termékeivel vonul fel. Mindjárt a megnyitó utáni vasárnapon, 29-én délelőtt fél 10 órakor az Építők Központi Bábcsoportja az „Aranytaréjú kiskakas”, „Póruljárt farkas” és „A munka betege” című mesedarabokat adja elő. A divat első színpompás fel­vonulását 29-én, vasárnap déli 12 órakor tartja a kiállítás kü­lön helyiségében, ahol a Pé­csi Ruházati Bolt, Vegyesipari Vállalat, Fehérnemű KTSZ és a Pécsszabolcsi Ruházati KTSZ mutatja majd be a legszebb férfi, női és gyermekruhákat. Állandó mozielőadások, a leg kiválóbb szakemberek Pécs- Baranya múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott előadása egé­szítik ki a kiállítás gazdag műsorát. A borkedvelők és bélyeggyüj tők is megtalálják örömüket, előbbiek a Mária-pince legki­válóbb boraiból kóstolhatnak, utóbbiakat az első két napon külön postahivatal várja. A vidéki dolgozók 33—50 százalékos vasúti és 25 száza­lékos MÁVAUT kedvezményt kapnak a kiállítás megtekinté­se esetén. A kiállítás belépő­jegyei elővételben, kedvezmé­nyes árban a Széchenyi téri új­ságpavilonban kaphatók. Zombár József I ra klór vezető : Elindítottuk az ezer normálholdas mozgalmat! S zerdán hozta nyilvánosságra a sajtó, hogy a péesváradi gépállomás kezdeményezésére Baranya tizenöt gép­állomása csatlakozott a 20 budapesti vállalat kezdeményezé­séhez és 2 millió 300 ezer forint megtakarításra kötelezték magukat. A péesváradi gépállomás dolgozói elmondják, ki-ki a saját munkaterületén mivel járul hozzá a 2,300.000 forinthoz. A mikor aláírtam a gépállo- más versenyfelhívását, kötelezettséget vállaltam, mely nek becsülettel eleget teszek. A verseny sikeréhez kívántam hozzájárulni, amikor párttag­gyűlésen elindítottam az 1000 normálholdas versenymozgal­mat. Az ezer normálholdas mozgalom célja: a gép teljes kihasználása és ezzel az egy normálholdra fordított összeg csökkentése és a minél na­gyobb segítségnyújtás a terme­lőszövetkezeteknek. Ezer normálholdat elvégezni egy év alatt — nagy dolog. Egyik előfeltétele, hogy elegen­dő művelésre váró terület áll­jon rendelkezésünkre. Én erről úgy gondoskodom, hogy meg­szerettetem a faluval, és a ter­melőszövetkezettel a gépi mun­kát. Már most olyan növény- ápolást végzek az erdősmecs- kei Szabadság termelőszövet­kezet 40 holdas kukoricatáblá­ján, hogy semmi kifogásuk se legyen ellene. Ezáltal bizonyá­ra biztosítani tudom, hogy a kukoricát, napraforgót és a burgonyát, nemcsak egyszer, hanem legalább kétszer-három- szor kapáltatják meg velünk. Egy gép évi terve 600—700 normálhold. Nyilvánvaló, hogy az ezer normálholdas mozga­lom alaposan igénybeveszi » traktort. Ezért kétszeresen fon­tos, hogy a gép állandóan üzemképes legyen. Én mindig elvégzem a hibamegelőző kar­bantartást Nem is kellett még ebben az esztendőben alkat­részt kérnem a raktárból. A terület, a jó gép azonban még nem elegendő az ezer nor­málholdhoz. A traktor kettőnk­re van bízva és én csinálhat­nék akármit, ha a segédveze­tőm nem kímélné a gépet, ha nem takarékoskodnék az üzem. anyaggal. Segédvezetőmet ki­váló traktorossá neveltem, de a többi felelős vezetőnek is ezen az úton kell járnia, ha boldogulni akar. De nemcsak a segédvezetővel törődök. Bár még kalászba sem szökkent a gabona, mi már most válogat­juk azokat az embereket, akik a cséplőgépnél segíteni fognak. Olyan emberek kellenek oda, akik nem azt nézik mikor telik le a 8 óra, hanem pirkadattól sötétedésig dolgozni, keresni akarnak. Ez fontos, mert ők is és magam is többet keresünk és hamarabb kerül raktárba a gabona. Brigádunk tavaszi terve ed­digi’230 százalékos teljesítésé­vel ismét első lett a gépállo­máson. Én augusztus végére befejezem évi tervemet és a vállalt 1000 normálholddal szemben 1300-at végzek el, ami 200 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. A munhás-parasjt szövetség jegyében A csányoszrói dolgozók ha­zánk felszabadulásának 10. év­fordulóján vendégül látták a budapesti E. M. Gépesítő Tröszt dolgozóit ünnepélyes és felejthetetlen volt ez a talál­kozás. A vendégek a gyermek- játszótérhez golyóscsapágyon forgó hintákat hoztak. Az isko­lának fizikai felszerelést adtak, úgyhogy azóta a fizika a gyer­mekek legkedveltebb tantár- gyá. Az úttörőknek is felejthe­tetlen emléket hagyott hátra a találkozás: szép nemzetiszínű selyemzászlóval ajándékozták meg őket. A Gépesítő Tröszt és a csá- nyoszróiak azóta is rendszeres kapcsolatot tartanak egymás­sal. A tröszt igazgatója, Kő­falvi elvtárs arról értesítette legutóbbi levelében az üj Már­cius termelőszövetkezetet, hogy beszerezték a tsz-nek szüksé­ges fűrészgépet. A csányoszróiak meg arról számolhatnak be, hogy határ­időre teljesítették a tavaszi ve­téstervet. A patronálás óta nagy lépést tettek előre az ál­lampolgári kötelezettségek tel­jesítésében, a járásban az el­sők közé küzdöttek fel magu­kat. A péesváradi Dózsa termelőszövetkezet párosver­senyben áll Fazekasbodával és Hosszúheténnyel. A verseny még nem dőlt el. Annyi bizo­nyos, hogy a termelőszövetke­zet vetései szépek, a tagok el­végezték már a szőlőkapálást, a 49 katasztert hold gyümöl­csösben befejezték a permete­zést, most palántáljak a do­hányt és a cukorrépa sarabolá- sát is befejezik május végére Szilágyi M, Józsel’né A tervek szerint júniusban a csányoszrói kultúrcsoport a tröszt és a hozzátartozó válla­latok dolgozói előtt bemutatja majd a megyeszerte már ismert műsorát. Kovácsovlcs Márk Vtdjjilí az erdőket! Kormányzatunk fokozottabb gondot kíván fordítani a társa­dalmi tulajdon megvédésére. Társadalmi tulajdon a Mecsek hegység erdősége is, amely nemzetgazdasági rendeltetésén túl, Pécs város természetked­Háromezer forinttal olcsóbban Mi is sokat gondolkodtunk azon: hogyan; lehetne meg­könnyíteni a munkánkat, olcsóbbá tenni a termelést. Sikerült. Egyszerű az egész és mégis, mintegy 2.500—3.000 forinttal te­szi olcsóbbá havonta az általunk előállított vasszerkezeteket. Azelőtt a vashajlító szerkezetet a munkaasztal fedőlapjára — amely padlódeszkából áll — erősítettük. Ennek a leszere­lése fáradságos volt, 30—40 percet vett igénybe. Volt olyan nap, amikor ezt a műveletet négyszer-ötször is meg kellett ismételni. Az átlagos átszerelés napi három körül mozgott. Ez több mint két órát rabolt el tőlünk, nem beszélve arról, hogy az állandó átszerelgetés tönkretette a padlódeszkákat is. Sajnáltuk ezt a kárbaveszett időt. Ma már 1—2 perc alatt végezzük el ezt a munkát. Szeteztünk két régi sint, a munka­asztalra szereltük és ezen fut most a hajlítószerkezet. Ebből nemcsak nekünk, hanem a vállalatnak is haszna van, mert a kárbaveszett időt most hasznos munkára fordíthatjuk és ez­által mintegy 25—30 százalékkal emelkedett a termelésünk is FVTO MIHÁLY Cementipari Vállalat velő közönségének és az id« érkező turistáknak felüdülést nyújt. A koratavaszi hónapokban a Mecsek déli lejtőin a tavalyról visszamaradt, elszáradt gáz és alom egy eldobott cigarettavég­re azonnal lángba borul és a nagy területen lévő, fejlődő er­dők a tűz martalékává válnak. Nemrég Arpádtetőn a Geo­déziai Intézet két technikusa az erdőben engedély nélkül tüzet rakott és eltávozásakor a baj elhárítására nem tette meg a szükséges intézkedést. Ennek következtében 12 katasztrális hold erdő égett meg, igen te­kintélyes érték pusztult el. A pécsi erdészet ezért arra kéri a turistákat, hogy az er­dőkben az erdészeti alkalma­zottak engedélye nélkül tüzet ne gyújtsanak és a cigarettát ne dobják el.-Az engedélyezett tüzet pedig távozáskor gondo­san oltsák el, a parázsra szór­janak földet. Pécsi erdészet A pécsi kisipasrosoífc megajáadckozlák a csertői gyérméiteket Gyenmekkacagástól hangos a gyönyörű park, az otthon, ön­feledten játszadoznak a kis csöppségek, az ügyesebbek láncot fűznek, frissen sze­dett virágokból. Fürge mókus ug­rándozik a fán. A gyermekek körüláll- ják, kiáltoznak és egyszerre csak rákez­denek kedves kis da­lukra: „Mókuska, mókus­ka fölmászott a fá­ra .. Még el sem csen­desül a dal, a neve­tés, amikor az otthon kapuján befordul a pécsi kisiparosok — „meseautója“ és né­hány perc múlva ki­tárul a csöppségek előtt a foglalkozó te­rem ajtaja. Valósá­gos mesebirodalom tárul a szemük elé. Van itt minden: re­pülőgép, kisautó, ba­bakocsi, motor, lab­dák, hajasbabák, ta­licskák... Az aján­dékok között ott van nak Csaba József Tábor utca 2. szám alatti asztalosmester készítményei, aki tel­jesen ingyen csinál­ta az aj ándték tár sva­kat — a kisautók, a repülőgépek, a kisko­csik és a kakasok. Határtalan az öröm, amikor a kisiparosok küldöttei kijelentik, hegy mindez az övék, a gyermekeké. Min­denki egyszerre akar­ta látni kezei között a babát, az autót, a kiskocsit, a talicskát, a babakocsit... Min­den gyermek egy-egy üdvözlő lapot is ka­pott, amelyet a pécsi kisiparos crsaládok írtak — mindegyik gyermeknek más­más család. A gyer­mekek meghatódtak, amikor felolvasták ezeket a meleehangu sorokat, Kezükben a kapott cukorkával mondtak köszönetét. Megható látvány volt! A játékok ki­osztása közben könny szökött a szemünkbe, és arra gondoltunk, hogy milyen nagy kincs is a mi társa­dalmunkban a gyer­mek.' Az egész társa­dalom gondoskodik íóla és ebből a gon­doskodásból kivették részüket a pécsi kis­ipCil'OSOÁ is. Tőrük Rózsi Csertői Állami Gyermekotthon

Next

/
Thumbnails
Contents