Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)
1955-05-26 / 122. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAI SZAMBÁI* JegyeékviUtá« a uágyhn talmi korBútayüSi írtu kéziét ü«£'„;a (2. ©.) — FümcaUtaf — Bft- tatiíxió « rétal NchmM íisiahástoaa fX. «4 — Néhány tonalság a póasá népae*wi£ aáwtni»r(l (3. o.) — Zamhár Jóe»ef tralrlwT" vetető: Hiúulwrttok m crar ewemeäieldee ■KMEffttmntt <3. o.) — Segitoék pedagá«twatak a tentelöesöveékeftefek fejlesztését! |4, ej m ÉVFOLYAM, 123. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, MÁJUS *7 Állam! ggazdaságaimfr az olcsó 5>fo termelésért A jövedelmezőségért folytatott szívós munka forró napjai következtek el május végével megyénk eddig évek óta szinte kivétel nélkül ráfizetéssel záró állami gazdaságaiban. A példásan végzett őszi talajmunkák és tavaszi vetések után itt az az időszak, amikor ténylegesen kamatoztathatják eddigi erőfeszítéseiket s a legnagyobb lépést tehetik előre a nagyüzemhez méltó termés- eredmények eléréséhez. A gon dós növényápolás egyformán érdeke a gazdaságok minden munkásának, hiszen az alacsony termésátlagokból bekövetkezett ráfizetések pótlására fordított pénzek a munkáslakásokra, kultúrházak építésére és berendezésére szánt milliókat apasztották. Külön érdeke a növényápolás eredményessége az állattenyésztők nek, hisz a tejhozamhoz, a hizlalási eredményekhez kötött bérezésük akként emelkedik, vagy süllyed, hogy menynyire képes ellátni önönmagát abraktakarrnányojkkal a gazdaság. A gazdaság, az állam érdekeivel együtt saját boldogulását mozdítja elő az állami gazdaság valamennyi dolgozója, ha eddig otthon foglalatoskodó családtagjait is munkábaállítja, vagy eredeti beosztásának ellátása mellett részt kér a növényápolás tennivalóiból is. , Huszonnégy állami gazdaságunk szántóterületének jelentős részét kitevő kapások ápolása terén nemcsak a bevétel-kiadás alakulása sürgeti a gyökeres fordulatot, hanem az a példamutató szerep is, amelyet a nagyüzemi gazdálkodás iskoláiként a mezőgazdaság átszervezésében egyre jobban be kell tölteniük. Az elmúlt esztendőkben pusztán gabonafélékből sikerült meghalad- niok a termelőszövetkezeti és egyéni termésátlagokat, kapásokból azonban szégyenszemre jóval kevesebbet takarítottak be egy-egy holdról. Bár az alacsony termésátlagokat előidéző ki nem elégítő növényápolás gépesítésére ebben az évben a négyzetesen vetett területek növelésével jelentős lépést tettek előre — ki kell hangsúlyozni azt, hogy ebből csak úgy lesz nagyobb termés, ha a rendelkezésükre álló gépi kapacitást a legteljesebb mértékig kihasználják. A termelőszövetkezetek az állami gazdaságoktól, akarnak gépesített növénytermesztést megtanulni. Ezért és az állam vagyonával való felelőtlen pocsékolásért elítéljük azokat a sok helyen indokolatlan törekvéseket, melynek során nem a gépesítés _ kiaknázásával, a rendelkezésre álló munkaerő helyes foglalkoztatottságával, hanem részes műveltetéssel kívánják kapásaik, főleg a kukorica jelentős részét megműveltetnd: Igaz ugyan, hogy ez köny- nyebb és az adminisztrációja is kevesebb, — de törés idején a termés egyharmada vagy egynegyede elvész azon célok számára, amelyekre népünk ellátása érdekében az állam tartalékolni kívánta. A részes műveltetés indokolatlan alkalmazása nem a jövedelmezőségeit emeli, hanem a ráfizetést fokozza; A gazdaságos termelés másik és csak Időrendben második legfontosabb területe: a pillangósvirágú takarmánynövények valamint rétek termésének betakarítása. Az állami gazdaságok hatalmas jószágállományának létkérdése, hogy e nagy tömeget adó fehérjetakarmányokat — melyeknek vetésterülete az ösz- szes szántóhoz képest úgy is rendkívül kevés — időben s így jó minőségben betakarítsuk. Ha lucerna és a lóhere betakarításánál a Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaságban csak 1 százalékkal rom lik a széna minősége, a késedelmesség és a rossz szárítás miatt, egy millió forint értékű tej termeléséhez szükséges fehérje pocsékolódik el. Az állami gazdasági szakemberek ezt kiválóan ismerik, éppen ezért különös felelősséggel tartoznak a takarmánybetakarí- tás gépesítésének megszervezéséért. Az állami gazdasági gépesítési brigádok valameny- nyi Univerzál traktora el van látva fűkaszával, sok a rendsodrójuk is és ezért minden feltételük adva van a takar- mánybetakarítás sikeres elvégzéséhez. A takarmánykérdés megoldásához tartozik az is, hogy az összes őszi keverék helyébe sllózásra alkalmas édescirkot és silókukoricát vessenek, amelyek zölden le- silózva kiváló minőségű takarmányt adnak elsősorban a tehenészetek részére. Mind a növényápolást, mind a takarmányfélék betakarítását emberek, az állami gazdaságok dolgozói végzik el, akiken állnak, vagy buknak az összes jövedelmezőségi és bevételi tervek. Bár a közelmúlthoz képest sokat javultak elhelyezési, élelmezési és kulturális viszonyaik, bár, mint Beremenden, kialakulóban van egy esztendőről-esztendőre visszatérő törzsgárda — sok gazdaság, közöttük az élüzem bólyi sem valósította meg saját hibájából mindazokat a kevés költséget igénylő, de rendkívül jelentős létesítményeket, amelyeket a dolgozókkal kötött kollektív szerződésben magára nézve kötelezően elvállalt. A munkások elvárják a gazdaságtól és a ME- DOSz-tól, hogy szüntelenül munkálkodjanak életkörülményeik megjavításán — de nem csali ezt: elvárják, hogy a gazdaság kapcsolja be őket a költségek leszorításáért folytatott munkába, határozza meg teendőiket, hogy ők saját maguk munkaterületén minél eredményesebben hozzájárulhassanak a jövedelem emeléséhez. Csak helyeselni tudnók, ha a 15 Baranya megyei gépállomás felajánlásához hasonlóan az állami gazdasági pártszervezetek, a ME- DOSz és az igazgatók segítségével huszonnégy gazdaságunk ban is a növénytermesztők, az időszaki és állandó munkások, a traktorosok és állattenyésztők ezrei vennék kezükbe a termelékenység fokozásának és a költségek leszorításának ügyét. Huszonnégy állami gazdaságunk dolgozóit a nagy feladatok előtt lelkesítse a Központi Vezetőség márciusi határozata és az időszerű munkák példás elvégzésével vessék meg jövedelmezőségük előfeltételeit, váljanak a dolgozó parasztság szemében is a nagyüzemi gazdálkodás iskoláivá. Á Szovjetunió kormányküldöttsége megérkezett Belgrádba A TASZSZ jelentése szerint ft Szovjetunió kormányküldött «étre N. S*. Hruscsov vezetésével csütörtöki»« középeurópai idő szerint 17 órakor (magyar idő szerint 18 órakor) megérkezett Belgrádba. Több, olcsóbb onkoitségegokkentés egyik legfőbb eszköze a biztonságos munka“ Hajek József bátiyamester t tokát. így a duzzadás is lecsökken. A VII. szántén a munkálatok befejeződésével ugyancsak hét vájár szabadul fel a közvetlen termelőmunka számára. — Az intézkedéseknek az lesz a végeredménye, hogy egyrészt pótolhatjuk a hiányzó munkaerőt a fejtések számára, azonkívül tizenhárom ember nem „közvetett" termelést végez, s így 50 csille szenet nyerünk, vagyis ennyivel olcsóbbodott az AncLrás-aknai szén. Az önkÖltségcsökűceBtée egyik legfőbb eszköze a biztonságos munka. Havonta rend szeres oktatást tartunk- a bizszenet adunk „Tervszerűen, előrelátóan dolgozunk“ Gulyás István korletvezetC C supán egy hónapja, hogy átvettem m Széchcnyi-afkmji TV. körlet irányítását. Nagyon jó csapatokat találtam 1it. Páncél Ferenc, Schneider János, Vészeli József neve már ismert, — régi, jó, tapasztalt bányászok. Magatartásukkal főleg a fegyelem megszilárdításában segítenek. Pontosan kidolgozzák a 8 órás munkaidőt, ismeretlen előttük az igazolatlan mulasztás. Vannak fiatalabb dolgozók is, őket as élenjárók példájával nevelem. Páncél Ferenc csapatvezető módszerét több dolgozónak elmeséltem már. Nem azzal « gondolattal dolgozilc, hogy „mindent a máért", hanem gondol a holnapra is. Mikor befejezi a munkát, alaposan megvizsgálja a fejtést, megnézi, milyen méretű fára és mennyire van szükség. Ezt közli velem, a fenntartókkal is, így másnap mindig aScadály nélkül dolgozhatnak Koinoly harcot folytatunk a minőség javításéért I«. A legutóbbi hét ellenőrzés is azt mutatja, hogy nem hiábavaló a fáradozásunk, nem találtak kifogást a „kutulások? alkalmával. Schneider János fejtésében például sok a beágyazás. Úgy választjuk külön a palát a széntől, hogy az egész fejtéshosszban aláácsolunk és külön fejtjük le a szenet, s külön a palát. A palából pillért is tudunk építeni, ami famegtakarítást srcdint műszaki vezető s úgy is, mint párttag, állandó kötelességemnek tartom, hogy nálunk, Andnás-aknán egyre olcsóbban termelhessük a szenet. Ezt a célt több műszaki intézkedésünk is elősegíti Több ilyen példát lehetne felhozni. A nagy nyomás fenyegette a VII. szint szállítóvágatától délre a főkereszt- vágatot. Itt állandóan.bővítéssel foglalkozott 3—1 csapat. — Most kicseréljük a faácsolaío- kat az úgynevezett mollácso- lattal. Ezáltal felszabadul 6 bővítő vájár s szénfalra telepítjük őket. A VII. szántén is nagy a nyomás, erős a talpduzzadás, a csillééinek állandóan elgörbülnek. Azokon a helyeken, ahol nagy a nyomás, ott „TH gyűrűkkel” biztosítjuk a vágatonságos munkáról, de ha kell, szigorúbb eszközökhöz is nyúlunk. Már egyre ritkábban fordul elő, hogy elvágják fejtéseinkben vagy más munkahelyeken a nagyobbméretű fát, hogy rosszul biztosítanak. A- munkahelyeikre megfelelő méretűt és mennyiséget szállítunk. Azokkal, akik mégis elaprózzák a fát, megfizettetjük a kánt így történt Tusch- ler József, és. -Negekt - Jenő vájárokkal is. Köves munkán dolgoznak. A 2.4 méteres: fát elvágták 2 méteresre, s ráadásul leszűkítették a szelvényt is. A munkát nem vettük át az elvágott 8 darab támlát pedig megfizettettük. András-akna még mindig tudta teljesíteni önköltségcsökkentést tervét, ez azonban nem jelenti, hogy ne is kutassunk új lehetőségek iránt. f/* mi körletünkben gondosan töltik meg o csilléket11 Köntös Gyula körielvezető A z István-aknai körletek versenyében az első helyre kerültünk: havi tervünket 108.3 százalékra teljesítettük. Eredményünket a munkák jó megszervezésével és a munkafegyelem megszilárdításával értük el. Ma már nem fordul elő olyan eset, mint áprilisban, amikor 18 bányászt vontunk felelősségre azért, mert fél órával előbb hagyták abba a munkát. Az anyaggal való takarékosság terén is nagy lépést tettünk előre. Egyre kevesebb azoknak a száma, akiket figyelmeztetni kell. Legutóbb Kerekes József vájárral beszélgettem el, aki éppen egy kétméteres fát akart másfél méterre vágni. Tudtára adtam, hogy minden egyes fa elvágásánál 15 forint értékű kárt okoz, ami tíz bányafánál már 150 forintos kárt jelent. Kerekes József ígéretet tett, hogy ezután a megfelelő méretű fát szerzi be és nem károsítja meg az üzemet. Az ilyen jelenség bizony gondolkodóba ejti a műszaki vezetőt. Az jutott eszembe, hogy a táróban még nem válogatták szét a bányafát. Nyom ban elrendeltem a méretszerinti osztályozást s ezzel elejét vettem annak, hogy valaki is a hosszabb fákat vágja rövi- debbre. Jelenleg probléma István- dknán, hogy nem töltik meg vártuk meg a figyelmeztetést. Az eredmény meg is mutatkozik, mert a mi körletünkben nem tapasztalható, hogy kihasználatlanul hagyják a'csilléket. menyes. Jelenleg nem tudjuk teljesíteni tervünket, mert m vagy nyomát követfxztében tönkrement egy fejtésünk. A hónap végére azonban már megszüntetjük az elmaradást Ma a Veszeti csapat új munkahelyen kezdi meg a szeneiért, Termelését a korábbi 60 csilléről 200 csillére emeli. MI ÚJSÁG BARANYÁBAN? Olcsó bányász zsebórák érkeztek Pécsre A Német Demokratikus Köztársaságból nagymennyiségű olcsó bányász zsebórák érkeztek Pécsre. A bányász zsebórákat a Kossuth Lajos utca 19, és a Bem utca 8 szám alatt lévő Óra- és Ékszerkereskedel- mi Bolt hozza forgalomba három havi jótállás mellett. A krómozott, szép kivitelű bányász zsebórák ára 299 és 280 forint. Szabadtéri színpadot létesítenek Harkányban A harkányi községi tanács tervbevette, hogy az üdülő közönség szórakoztatásának cél jából a fürdő-parkiban szabadtéri színpadot létesít. A terv szerint a szabadtéri színpad 2—3 ezer ember befogadóképességű lesz. Megépítésére a községi tanács összesen 24 ezer forintot irányzott elő. Az építésihez szüksége® anyagokat már tnaprwMIA: és a közeli hónapokban xnegfceadSt a szabadtéri színpad építését. Huszonöt kabint építenek a mecscknádasdi strandon MecseknAdftsd fcömégbea megkezdték Ä strand parkosítását. A strand területéi bekerítették. füvesítették, díszcser’ jékkel ültették be. Ugyanakkor megkezdték r.n utak kapcsolását is. A községi tanács tervbevette, hogy’ a strandon huszonöt kabint építtet. Érre a célra 32 cser forintot fordítanak majd. Hangosfitradót kapóit Pécsvárad Pécsvérad lakosságának régi kívánsága teljesült. A községi tanács 40 ezer focin to* költséggel hangoshíradót szerzett be hangerősítővei ég 11 hangszóróval együtt. A han- goshíradót a községben ax elmúlt napokban szerelték fel. 3unit a i (jép. ... A Pécsi Dohánygyárban is csökkentették az adminisztrá ciós alkalmazottaik létszámát. Azért látogattuk meg a Dohány gyárat, hegy _ megnézzük, mii történt ezekkel a dolgozókkal, hogyan fogadták a lé t számé sokkén t és hírét, megértett éík-e miért volt szükség erre az intézkedésire. Siker Jánosné, a kiadó irodáiban dolgozott, mint gépíró. Meglepődve fogadta Perlaki elvtársnak, a főmérnöknek szavait, amikor közölte vele, hogy munkaköre az adminisztráció egyszerűsítése következtében feleslegessé vált. — Nincsenek megelégedve a munkámmal? — Erről szó sincs Siker elivtársnő, csak azt szeretnénk, ha visszamenne az üzem be — mondjuk a do- hánybentáshoz. — Itt gondosan a csilléket. Mi nem4az irodaiban elég két gépíró is, ők is el tudják látni ezt a munkát, — nyugtatta meg a főmérnök. Sikemé dolgozott már a bontásnál, ott kezdte 1951-ben a munkát. Később, ami kor már gépíró volt, akikor is sokszor gondolt vissza erre az időre. Nem volt sok megfontolásra szükség. Ha el,fogadja az új munkakört, közelebb kerül a féltéhez, aki a dohányvágóiban dolgozik. Ezután együtt jönnek munkába 1 s együtt hagyják el a gyár kapuját. Sikemé a gyárban maradt. Alipár Jenőnét, az előkészítő osztály minőségi ellenőrét már nem érte váratlanul a bejelentés. Ö maga is látta, hogy öt minőségi ellenőrre nincs szükség. Többször hallotta is, amikor a do'gozók megjegyezték: „Több már a MEO-s, mint a dolgozó*. Szívesein ment visz- saa a csomagológép mellé s szívesein fo- gadtáík ás. Hasonlóan cselekedett a másik bét minőségi ellenőr is, csak egyedül Po- szek Alajos TMK elő adó nem volt hajlandó a gyárban maradni. Alpár Jenőmé ma már Ismét ott áll a csomagológép mellett. Otthonosan mozog, senki sem venné észre mozdulatain a három év .kiesést”. Most egy hiányzó dolgozót helyettesít, különben átvevő s így némileg a minőségi ellenőr munkáját is gyakorolja. Mosolyogva mondja: — Ezt a munkát is szeretem s szívesen csinálom. A célunk az, hogy megszervezzük a minőség kollektív ellenőrzését, hogy mindenki ellen őrizze és segítse a saját és munkatársad munkáját, Siker Jánosné nevét is ott látni a versenytáblán. Nem véletlen ez: 117 százalékot teljesít! Mint gépírómé 820 forintot keresett, új munkakörében mami® megkereste a 800 forintot s ha így halad a munkában, hamarosan az 1000—1100 forintot is eléri. — Szeretem ezt * munkái és szeretem a gyárat is, — mondja, — az egész család összeforrt már vele. A kisgyermekem ás itt van a napiközáiben, nagyon jól viselik gondját, nyugodtan dolgozhatom. Míg beszél, a keze sem áll meg, a dohányt forgatja, lazítja. Sikemé, Alpárné napok alatt a legjobbak közé küzdött ék fel magukat, vidáman, jókedvűen do' goznak. Az üzem is- jól járt s ők is megtalálták «ámításukat.
