Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)
1955-05-26 / 122. szám
mÁGmznésmra,ttfűimmel DUNANTIfLI A MAI SZAMBÁN: Az országgyűlés törvénybe iktatta a varsói szerződést. (I—2—3. o.) — üzembe helyezték az új széntároló bunkerokat Komlón. (S. o.) — Kukoricájuk több, mint GG százalékát vetették négyzetesen a villányi járás termelőszövetkezetei. (S. o.) — A Dunántúli Napló postájából. (4. o.) U Xn. ÉVFOLYAM, 122. SZÄM ÄBA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁJUS 3« I Hz egész magyar nép egységesen ei van szánva Isméiének megvédésére Au országgyűlés törvénybe iktatta a varsói szerződést z országgyűlés szerdán délelőtt összeült, hogy törvénybeiktassa az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban 1955 május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. > Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Pirgs László, Matolcsi János, Vég Béla, s a miniszter- tanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazol nagykövete, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Piro Koci, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazol nagykövete, Borisz Manolov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kari Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Katiiéi Katz, Izrael állam ügyvivője, Kazimierz Korolczyk, a Lengyel Népiköztársaság ideiglenes ügyvivője, Petre Gheorghiu, a Román Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Osten Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, Olivier Deleau, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok leövetségének képviselői. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd Boldoczki János ldilügyminiszter, a minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az országgyűlés elé terjesztette a Varsóban 1955 május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybeiktatá- sáról szóló törvényjavaslatot. A nagy tapssal fogadott előterjesztés titán Hegedűs András, a minisztertanács elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs hesxéde Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülésszakán megszabta a Magyar Népköztársaság külpolitikájának irányvonalát, megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására, a német militarizmus feltámasztására .való tekintettel helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését azok kai az európai országokkal, amelyek a moszkvai deklará- éiót aláírták vagy ahhoz csatlakoznak, valamint helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja egyesített katonai parancsnokság felállítását. A Magyar Népköztársaság kormánya — híven az országgyűlés állásfoglalásához — kormánydelegációt küldött Varsóba az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott értekezletére. A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége résztvett a nemzetközi helyzet sokoldalú megvitatásában, amelynek során a nyolc ország képviselői elemezték a párizsi háborús egyezmények ratifikálása nyomán előállott új helyzetet és egységes akarattal elhatározták, hogy népeik biztonsága és az európai béke fenntartása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket. E célból az értekezletein résztvett államok — az Albán Népköztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság, — barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek. Az értekezlet résztvevői határozatot fogadtak el arról, hogy a fegyveres erők olyan egyesített parancsnokságát hozzák létre, amely közösen megállapított telvek alapján működi!?. A kormány kötelességének tartja, hogy a varsói értekezlet ről, a magyar kormánydelegációnak az értekezleten kifejtett .evékenységé'ről az országgyűlésnek és rajta keresztül a magyar népnek számot adjon. A kormány egyben jóváhagyásra előterjeszti a megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és kéri a tisztelt orszán gyűlést annak törvénybeiktatására. A varsói szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a magyar nép érdekeinek Ez a szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, azoknak a külpolitika) célkitűzéseknek, amelyeket a i országgyűlés legutóbbi ülésszakán jóváhagyott. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kö.esönös segélynyújtási szerződés védelmi jellegű és mindenben kifejezésre juttatja a részvevő országok — köztük a Magyar Népköztársaság szilárd hékeaka rátát. A résztvevő ryolc ország e szerződéssel kinyilvánította, hogy továbbra iá olyan európai kollektiv biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amelyben résztvenne valamennyi európai állam, függetlenül társadalmi és államrendszerétől és ame.y lehetővé tenné az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését Európa békéjének biztosítása érdekében. A szerződés megkötésével az abban részvevő országok nem mondanak le az európai kollektiv biztonság megteremtéséről, sőt éppen ellenkezőleg a szerződésben is kifejezésre juttatják azt az elhatározásukat, hogy következetesen folytatják harcukat az európai kollektív biztonság megteremtéséért. A szerződés húsz évre szól, de érvényét veszti, ha létrejön az európai kollektiv biztonsági rendszer és megkötik az, általános európai kollektív biztonsági szerződést. A megkötött szerződés békeszerető jellege jut kifejezésre abban is, hogy a szövetséges országok kötelezettséget vállaltak: nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy erő alkalmazóiétól és a nemzetközi vitás kérdéseket a béke és biztonság érdekeivel összhangban békés eszközökkel kívánják megoldani. A szerződésben részvevő államok, egyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy továbbra is a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának szentelik erejüket és a fegyverzet általános csökkentésére, az atom- és hidrogént egyvex, valamint más tömegpusztító fegyverek betiltására törekednek. A megkötött szerződés mindenben megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya célkitűzéseinek és elveinek s minden vonatkozásban összhangban áll az államok függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának, valamint a balügyeikbe történő be nem avatkozásnak elvével. Országaink e szerződés értei mében tanácskozni fognak egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésről és haladéktalanul tanácskozásra ülnek ösz- sze, ha a szerződés egy vagy több tagját fegyveres támadás veszélye fenyegetné. Abban az estben pedig, ha a szerződés bármely részvevő államát, fegyveres támadás érné, valamennyi szövetséges ország — az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően — minden szükségednek mutatkozó eszközzel a megtámadott ország segítségére siet. A szerződés kimondja, hogy a részvevő államok a közös tanácskozások folytatása céljából és a szerződés végrehajtásával kapcsolatban felmerült kérdések megtárgyalása érdekében kormányuk megnatail- mazottaiból politikai tanácskozó bizottságot létesítenek. A szerződés védelmi jellegét mutatja az a tény is, hogy az imperialista hátaknak által létrehozott zárt katonai csoportosulásokkal szemben ehhez a szerződéshez társadalmi és államrendszerüktől függetlenül más olyan európai államok is csatlakozhatnak, amelyek készek elősegíteni a béke szerető államok erőfeszítéseinek egyesítését, a békének és a népek biztonságának biztosítása céljából. A szerződés nemcsak az abban részvevő országok népei nek biztonságát szolgálja, hanem célja a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése és továbbfejlesztése Is. A Szovjetunió és a népi demokráciák közötti együttműkö dés — amint ezt saját tapasztalataink is teljes mértékben alátámasztják — rendkívül jelentős tényezője a népi demokráciák gazdasági, társadalmi, és kulturális fejlődésének. Ez a sokoldalú barátság és együtt működés most a szerződés végrehajtása során még magasabb szinten valósul meg. A világ békéje megvédésének raindeu eddiginél hathatósabb eszköze Tisztelt országgyűlés! A Varsóban megkötött barátság.1, együttműködési és ‘kölcsönös segélynyújtási szerződésnek nagy nemzetközi jelentősége van. Joggal állíthatjuk, hogy a szerződés és az ennek keretében megteremtett védőim! szervezet már létrejötte pillanatában a nemzetközi élet jelentős tényezőjévé vált. E ha tárcsátok kedvező hatással vannak a nemzetközi helyzetre, am' ti jövőben még fokozol (abban érvényesülni fog. A varsói tanácskozáson megalkotott barátsági, együttműködés! és kölcsönös segélynyújtási szerződés Európa. valamint az egész világ békéje megvédésének újabb, minden eddiginél hathatósabb eszköze. (Lelkes, nagy taps.) \ varsói szerződés áttöfhe- ‘etlen gátat emel az imperialista támadó politika útjába és lehetővé teszi a békeszerető népek, köztük a magyar nép számára, hogy az eddiginél nagyobb biztonságsai és halározotteággál folytassák békás munkájukat és a béke megőrzéséért küzdő erők tömörítését. Szövetségünk nagy segítséget jelent minden olyan or szágnak, amely nagyra értékeli nemzeti függetlenségét és meg akarja őrizni a békét. Tisztelt országgyűlés! A most megkötőit barátsági, együttműködési és -kölcsönös segélynyújtási szerződés meggondolásra kell, hogy késztesse az Egyesült Államok és más kapitalista országok Imperialista köreit, amelyek új világháború kirobban tásán mesterkednek. A varsói értekezlet azért olyan nagyjelentőségű, meri olyan időpontban hozta meg határozatait az európai béke és biztonság biztosítására, amikor a háborús párizsi egyezmények Nyu g a t-N émetorszá - got — az Egyesült Államok és Angiig kezdeményezésére és támogatásával •— új európai háború tűzfészkévé akarják Változtatni, A magyar nép számára azért életbevágó jelentőségű ez a szerződés, mert gátat emel a német imperializmus hódító törekvései elé, amelyek az elmúlt évtizedekben any- nyi pusztítást és szenvedést okoztak hazánknak és népünknek. Meggondolásra késztető azokat az imperialista erőket, melyeknek az a céljuk, hogy provokációikkal zavarják és gátolják népünk békés épí tóműn- káját. Nem nézhetjük tétiemül, hogy az imperialisták — élükön sz Egyesült Államok agresszív köreivel — katonai tömböket létesítenek a békeszerető országok, köztük hazánk ellen, előretolt katonai támaszpontokkal vesznek körül bennünket és atomliáiború- val fenyegetnek. Minden Intézkedést megkell tennünk védelmünk erősítése érdekében. Ilyen szükségessé vált hatásos intézkedés az országaink közötti barátsági, együttműködési é5 kölcsönös segélynyújtási szerződés! (Hosszantartó, nagy taps.) Ez a szerződés az önvédelem jogán lerakja a készülő agresszió elleni védekezés és Visszavágás céljából az európai bákeszerető államok közös akcióinak megingathatatlan alapját. Ez a szerződés többszörösen megnöveli az résztvevő országok védelmi képességét azzal, hogy a szerződés alapján védelmünk biztosítása céljából megteremtettük azon fegyveres erőink egyesített parancsnokságát, amelyeket a kormányok közös megállapodása alapján az egyesített katonai parancsnokság hatáskörébe utalnak. A szerződést aláíró államok megegyezése alapján az egyesített fegyveres erők főparancs nokává Konyev elvtársat, a Szovjetunió marsalljót, a nagy honvédő háború egyik legkiemelkedőbb katonai vezetőjét nevezték ki. (Lelkes, nagy taps). Ezek a fegyveres erők a» egyesített katonai parancsnokság keretében mindazokkal az eszközökkel, a haditechnika minden vívmányával rendelkeznek, amelyek a részvevő országok, köztük hazánk határainak védelméhez és az esetleges agresz- szor megsemmisítéséhez szűk ségesek. E szövetségünk legyőzhetetlen. mert i gaz ügyet véd, a népek békéjének, szabadságának és függetlenségének magasztos eszméjét tűzi zászlajára. Ebben a szövetségben a magyar nép törekvései egyesülnek a népek százmillióinak E szerződés eredményeként nemcsak a magyar nép es néphadseregünk áll őrt hazánk határain E szövetségben résztvevő minden ország — és így köztük a magyar nép — szabadságának és függetlenségének megvédesére készen ásnak megbonthatatlan szövetségben a nagy Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok. Szerződésünk megszünteti annak ». lehetőségét, hogy az esetleges ag- resszor szövetségünk bármelyik tagját, mint magára hagyott, elszigetel* országot támadhassa A magyar nép bátran és magabiztosan tekinthet a jövőbe. A Varsóban megkötőit bi- »átsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer rődés elősegíti, hagy békés körülmények Között valósíthassuk meg azokat a nagyszerű célkitűzéseket, anielyo két népünk aryag! és kulturális színvonalának eme lése, a népgazdaság fejlesztése, a szocializmus építése terén magunk elé tűztünk. A varsói szerződés minden cikkelye a ban ’e résztvevő országok népeinek mély barátságát, egymás őszinte segítésének szándékát 'ükrözi. A kapitalista országok közötti értekezletekre jellemző vitákkal, civafcodásokk-al és alkudozásokkal szemben a mély és őszinte barátság jellemezte a varsói értekezletet. Ez jutott kifejezésre az értekezleten elhangzott minden nyilatkozatban és az értekezlet minden egyéb megnyilvánulásában. Ennek a barátságnak megfelelően — amely a Szovjetunió és a népi demokráciák közötti viszonyt jellemzi — akaratával hazánkat esádedg is kétoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzte össze a népünket felszabadító nagy Szovjetunióval, a Lengyel Népkörlárseság- gal a Csehszlovák Köztársasággal, a Román Népköztársasággal, és a Bolgár Népköztársasággal. Megalakulásától kezdve őszinte baráti kapcsolatok kötnek össze bennünket a Német Demokratikus Köztársasággal, amelyben népünk az egységes, demokratikus és békeszerető Németországért folytatott küzdelem előharcosát látja. Hasonló baráti szálak fűznek össze bennünket az Albán Népköztársaság népével is. amelynek országa felvirágoztatásáért kifejtett hősi erőfeszítéseit népünk mély rokonszenve kíséri. Ezzel a szerződéssel a magyar nép évezredes történelme során először vált egyenjogú és teljesértékű tagjává az államok olyan széleskörű szövetségének, amely legfontosabb feladatának? tekinti, hogy Európa és a világ minden bákeszerető népével együtt harcoljon az egyetemes béke, a népek biztonsága, az emberi halódás, magasztos célkitűzéseinek diadaláért Ebben a szövetségben a békéért, a függetlenségéért és szabadságáért harcoló magyar nép törekvései egyesülnek a népek százmillióinak akaratával. A magyar kormányküldöttség ezért örömmel ég lelkesen tette magáévá a szerződés célkitűzéseit és 1955. május 14- én a testvéri Lengyel Nép- köztársaság fővárosában, Varsóban — a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya (Folytatás a 2, oldalon)
