Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-01 / 102. szám

1955 MÁJUS 1 rí:?* s IKflikdfótí (htidlú. Az egész világon keresettek a pécsi ipar termékei Uj országot épít a szabad bolgár nép-ij­ilP;S 9m. < É|§ x-x>-x­Jóleső érzés arról hallani, hogy a me­gyénkben gyártott exportárukat külföl­dön szívesen vásárol­ják és megbecsülik. Exportra termelő üze meink dolgozói jó munkájukkal nem­csak maguknak sze­reznek megbecsülést, hanem a magyar név nek, a magyar már­kának is. Érdeklődtünk r bu­dapesti TANNINPEX Bőr- és Szőrme Kül­kereskedelmi Válla­latnál, hogy megyénk üzemeinek export áruiról a külföldiek hogyan vélekednek. A Pécsi Bőrgyár exportra gyártott készbőreinek minősé­ge ellen még nem volt kifogás. Többíz­ben levelek érkeztek az ügyfelektől, pél­dául Hongkongból és Cipruszból, Beirutból már nem egyszer kö­zölték, hogy jóval nagyobb mennyiségű bőrt is átvennének, mine amennyit rendel kezósúkre tudunk bocsátani. Amellett, hogy a legnagyobb megelége déssel írnak külföld­ről a Pécsi Bőrgyár szállítmányainak mi­nőségéről, hiányolják az azelőtt nagy keres leinek örvendő ma­gyar lakkbőrt. A bőr­díszmű exportra gyár tott bőr azonban már nem ilyen jó minősé­gű. A Pécsi Bőrgyár gyártmányaiból ké­szült bőrdíszműárut Közel-. Közép- és Tá- val-Keletre, az euró­pai országok közül Belgiumba, Angliába, Franciaországba, — Skandináviába, vala­mim a népi demo­kráciákba exportál­juk. A Pécsi Kesztyű­gyárnak, mint már régóta exportra ter­melő üzemnek, olyan hagyományai vannak, amelyek alapján jog­gal elvárhatjuk, hogy reklamációmentesen dolgozzanak. Ezek a dicséretre méltó ha­gyományok az admi­nisztrációnál és az export csomagolásnál ma is élnek, azonban több komoly rekla­máció érkezett leg­utóbb többek között Angliából, amelyek­ben a kesztyű szabá­sát kifogásolták. Eze­ket a hibákat a kesz­tyűgyár dolgozóinak exportpiacaink bizto­sítása erdőkében sür­gősen ki kell javíta- niok, még akkor is, ha ez a piac igen nagy kiterjedésű. — Mert a Pécsi Kesztyű gyáir kesztyűi eljut­nak Dél-Amerikába, Ausztráliába, Karva­dába és Európa min­den országába. Az exporttervek tel jesítése — jó minősé­gű árukkal — haza­fias kötelesség. Ma a munka ünnepén fő­leg hasznos erre gondolni és majd en­nek szellemében to­vább munkálkodni a külföldön, szinte szer­te a világon már meg szerzett hírnév öreg­bítéséért. Két évvel ezelőtt avatták fel Bulgária egyik, fontos üzemét: a Kari Marx szódagya- rat. Az üzem megindulásával egyidejűleg tovább folyt a gyár kibővítése. A közeljövőben kerül átadásra a kaiéinált-szo<Ja üzem, amely a bolgár szappangyártás nélkülözhetetlen anyagát, a kakiinált-szódát állítja elő. A képen: a befejezés előtt álló kalclnált-szóda üzemet láthatjuk. , ILLYÉS GYULA Íj * E \ E T „Dunának—Oltnak egy a hangja Ü Ö, szerteszét felserccgő őrtüzek: Májusok, a nyirkos, szolga éjjelen rőt lánggal fölfutók, ó, szerteszét ma ragyogón világló váraink! e földről millió kar meleg sebektől égve int. Kik megmaradtak, harcosok Csaták s Bomlás után itt daccal gyűlnek ünnepünk harcos magaslatán. Solt elbukott, sok elmaradt sokat golyó s kötél rántott halálba, ám csapat Májusnak fényinél, évfordulók magaslatán nem nézett soha még ilyen merev szemmel a mély jövendő dús vidék felé! — Fejünk bár szél veri s a felhő szitkokat erjeszt s mögötte bombaként füstöl, forog a nap, s bár évekig a régi tűz füstként földön futott s mint vak szemek, úgy sírtak itt a börtön ablakok: lm, állunk, állunk, őrködők, egymásnak dűlve Itt, s örömttizekre szítjuk a tábornak lángjait. Tegnap mi volt még vert sereg: véres bozóton át gyűl már itt újra, gyűl, — hahó hallgasd a trombitát! Ki tegnap még futott j nyomon csaholt ezer kopó: megáll, és visszanéz — amott leng mar a lobogó! Kik megmaradtak a setét tobzódó őrület éjfélén s csak száraz szemük gyújtott szikrás tüzet, míg fent örök törvény szerint zengtek az évszakok: hallják, hogy gördülnek elő várva-várt hajnalok! Ó, pirkadat, rőt áradás! álmunkban annyiszor látott, s ti távoli tüzek! — szennyes ködök alól, sírok közül, véres fejek, vajúdó táj felett sisteregve száll fejetek ím innen ma üzenet! Pohárnak alján csöppnyi bor: szivemben a remény, megvillan fényeden, örök Május! rád nyújtom én! Kedvünk helyett, aki ragyogsz s égsz életünk helyett ó, trombitálj, hű Május, 6 c néma táj felett hirdesd jövendő harcaink győzelmeit, s te nap indulj!... Lépünk mi még veres győztes zászlód alatt! 1929. május 1. HajQhnrt tutuiártrtól han a városi part, a szigeti fcbl- )íés. Kormos gőzösök, naftasza- motoeoeok érkeznek május eje előestéjén az áradt Dú­lna letört agataot hurcoló, ha- jbos hátán, fordulnék me«' a ■révnél a veinek horgonyt a jköaépeurópaí népek Keletnek •tartó ország»! ttja usoioó ma- jgyar ál lom ásón: Mohácson j — Zckasetiviujtye tovaris •konzul! : Az elvtórsnő a hajótikiról ■int vissza: ! — Zdrasztvujtye yovaris ka­■ illan! • Kötél hurkolóaik a nyöször­ögő bakra, cseng őszó csillcupít- :ja az örvényt kavaró csava- •nc&at, .ruganycsíenmetű férfi •röpül át 0 korláton és toppan fkiegyenesedve elénk: : — Kapitän Feliksz Nyiki- ■tyentoo Laaarjevics. : Válaszai is katonásak. ■ — Szocialista kötelessettség- ij.'áilLátásból utaztunk ide is. — jóbudán elkészült az új tenger­járó és nem volt, aki levon­hassa egyelőre Mohácsra, mert • az áradás miatt az újvidéki ;híd alatt nem férne el a ■Maxim Krivanosz. Jelen Ikez­■ tűnik — lehoztuk. Versenyben hajóm is, — bök hála mögé, a íeJténkérnányes motorosra. — Cseh hajóácsok készítették a komáromi dokkokban és ad­ták ált két héttel május else'1 je előtt a Szovjetuniónak. — Huszonöt éve hajózok, jórészt tengenetowv, nehéz ki­választanom a legszebb má­júé elsejét. Mégis, talán az I0k2-es ... A Csendes óceánon töltöttem hadihajón, harci ícófsaülitsógbein. Ezt a vlagyi- v osztok i május elsejét nem fe­lejtem el soha. — Idén? Kivonulunk Buda­pesten a magyar eMársaikikai, örülünk, mulatunk, szórako­zunk együtt. Ha pedig leapad­na és elférne a tengerjáró az újvidéki hfd alatt? Akkor va­lahol a Dunán ünnepi ebédet főz a szakács és rádión be­kapcsoljuk Moszkvát a Vörös teret. A strand fölött romáin tankhajó — aififéle vízi benzin­kút. Giungiiuban telepumpál­ják olajjal, felhuzatjék ide Mohácsra, ahol lassacskán ki­méri portékáját a román gő­zösöknek. A kormónyh áznál sütkérező Tcmesou Dimitri áp­rilis 4-én ért ide és júliusban tér haza. Adott már olajat az Asztrachanynak, a Novorosz- szijszilcnaJí. Épületfát vittek uszályaik alighanem fel Pest­re, lefelé pedig mezőgazdasági A nak. „Az olaszok tudják, hogy a tuni­szi vagy milánói munkanélküli hiába­való munkakeresése szoros összefüggés­ben áll a Ford-művek vagy a General Motors mérlegével” — írja Ilja Eren- burg. De azt is tudják, hogy a munkás osztály bármely országban elért sikerei saját harcuk jobb feltételeit teremtik meg, s közelebb hozza számukra azt a szabad, boldog életet, melynek eredmé­nyeit ünnepeljük mi május elsején. S mi is érezzük, hogy a francia és nyu­gat-német, olasz és angol s más népek dolgozóinak harca Nyugat-Németország felfegyverzése ellen a mi békés életünk biztosításának érdekében is folyik. A kommunista pártok vezette egyre szélesedő nemzetközi proletárösszefogás mentette meg annakidején Rákosi elv­társ életét. Ez az összefogás biztosítja számunkra a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok felbecsülhetetlen segítségét. Érmek az összefogásnak je­gyében dolgoztak Sztáltnvárosunk fel­építésén más nemzetek brigádjai. A Pécsett tanuló koreai fiatalokat ennek jegyében vértezzük fel a bányaművelés tudományával. Ez a nemzetközi szolida­ritás ezer kézzel nyújtott segítséget ár­vízsújtotta falvaink újjáépítésében. En­nek jegyében üdülnek dolgozóink a Szovjetunió és a népi demokratikus államok legszebb tájain. A földért har­coló szicíliai parasztoknak a Szovjet­unió adta az első traktorokat, az árvíz sújtotta Indiába ez az összefogás indí­totta el a gabonával teli hajókat. Ko­reába ennek jegyében indultak el hős orvosaink, s ki tudná felsorolni akár hazánkban, akár nemzetközi viszonylat ban a proletársaolidaritás impozáns megnyilvánulásait •készült a tengerjáró is, az én _________~ ^ . —. *..^.,^.2-.gépeket, cséplőszekrémyt Ro- - ■ - • ~ ~ mán iáinak. Kegyetlenül töri a­Á ß* ■*»'» Aliit l/vl magyart is, oroszt is, de meg­M, HJk / 1 .. «J1 Út I Cl 1 w értjük egymást: május elsején mm. -». a i- * * 'üreggel felhúzza a vörös zász­. , ' T 'ót, szól a cseheknek, és a A Kommunista partok kovácsolta pro- társaság megalakulása az ázsiai népek ^szovjet hajósokkal együtt part­szabadság törekvéseinek megvalósulását rászállnák, több országban. ^ Emlékszünk még, hogy csendörszuro- ' ' hoßyls letárszolidaritás a magja, lendítő je. ve­zetőereje a történelemben példátlan méretű, az egész világot átfogó béke- mozgalomnak, mely olyan eredménye­ket mutatott fel, mint a koreai és viet­nami háború megszüntetése, olyan je­lentős állomásokhoz vezetett, mint a nemrég lezajlott bandungi értekezlet. Ez a proletárszolidaritás tud gátat vet­ni az országok békés életére törő hábo­rúi uszítok esztelen terveinek. A hábo­rúkat a tőkések csinálják, de a proletá­rok vívják meg. Az olyan harcos ki­állások, mint Togliatti és Thorez elv­társak nyilatkozatai, hogy az olasz és francia nép fiai nem fognak fegyvert a békés Szovjetunió és népi demokrati­kus országok ellen, vagy a nyugatné­met nép és ifjúság hatalmas tüntetései a felfegyverzés ellen — azt mutatják, hogy a béke ügye a dolgozók milliód­nak nemzetközi összefogásával megvéd­hető. A nemzetközi proletárszolidaritás esz­méje bennünket magyarokat arra köte­lez, hogy minden erőnkkel erősítsük édes hazánkat, mert minden sikerünk nemzetközi jelentőségű. Termelésünk, termelékenységünk, önköltségcsökkenté­sünk minden százaléka, minden zsák gabona, minden liter tej, minden új lakás a nemzetközi munkásmozgalom erejét gyarapítja. Egységes felsorakozá- sunk pártunk mögé, a munkásosztály nemzetközi sikereinek feltételeit javít­ja. A mi sikereink is kiindulópontjai a nemzetközi munkásmozgalom eredmé­nyeinek, éppen úgy, mint ahogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme tette lehetővé nekünk sike­reink elérését, vagy a Kínai Népköz­nyok árnyékában is ünnepeltük május { ,wvte*n,l! A^> Je­elsejét. Az imperialisták ma is felhasz- {l;*“ica> ----- . °**JesK nálnak minden törvényes és törvény­télén e&aközt, hogy meggátolják a nem- k.LS *auban DimLm zetközi proletárszolid«aritás még széle- .a Nicojee rnájiwfát álakba- sebbkörü kibontakozását. Ezek a tér- t. ® kerítés mellé de hoz veik azonban dugába dóinak. A dolga- íil0™ rnfß. rr*í”t n Mariáéra zók felemelkedését csak ideig óráig .rrni“r '•> m"e« és a tizenhárom jíléves Elóra után is megfordul jajnak a fiúk ... aí _ Ti kommuryisaet? A révkalauz, oroszul próbál [♦koaík. de elérti az őszeg ro- imán: — Nem. de — bütykös ui- 'iaival j inekem akadályozhatják meg. „Bármilyen nagyok is a nehézségek, Angliában továbbra is bányásszék a szenet. Olaszországban • továbbra is ápolják az olajfákat, folyik az acélön­tés Németországban és a textilgyártás Franciaországban. A tudósok dolgoznak. A tanítók oktatják a gyermekeket. A kínai egyetemeken tömegesen tanulnak a fiatal fiúk és leányok, tudják, hogy a régi kéziratok és az új gondolatok gazdagítják a világot. A hamvaiból újjáéledt Var-sóban új sugárutak kelet­keznek. Az albán pásztor Tolsztojt, Shakespeare-t és Victor Hugót olvassa, ftuszály felé. Piros-fehér mező- Ragyogóbban villának fel a szlovák ,J' falvak fényei. Igen, minden megy to­vább a maga útján, semmi sem állít­hatja meg az emberi haladást a jobb jövő felé” — írja Hja Erenburg. a mellét bököm — én a szív komnuumyiszt... *'■ A motorcsónak a szén­í {telep félé fordítja az orrát és ágaskodva rohan a 3206-os "If ben kék háromspögö zész’ót .l.'csettbirrt a szél. A Bmo-kör­nyéfci öreg morva: Karol Ge­Mái'us e ’se'én a nagy *)-yer elvtárs kapja el tőlünk a , , .,, kötelet, feleségével együtt jól munkásosztály vV ,, _________________ gy seregszem- ‘llbes2é magyarul. léj én megnyilvánuló roppant erők bizo- J(| — Vigyázni, vigyázni, ne nyitják, hogy az emberi haladás ügyét j/<oda, mindjárt hozunk széket! feltartóztatni valóban nem lehet, mert •jjLeteszi ecsetét, amellyel afea- annak sorsa a kommunista pártok, a {íjbtnt festette újjá (itt van már dolgozó milliók kezébe van letéve. május eLsqje! —■ teszi hozzá, igyekeznünk kell), trios olajo­zástól csillan a horgony dob­ra tekert lánca ». — A tavalyi? Hm, mama mnt szólsz hozzá? Amikor ereszkedtünk tejfelé a Va#- kapun — köröskörüL azok a nagy hegyek, odajött a kapi­tány, hogy Karol Geyer elr- társ, köszöntőm május else ja ünnepén! Este zene, táncoltak a fiatalok, csak úgy kopog»« a fedélzet. Ugye, ez volt * legszóbb? Nem, mégis a tizen- nyolcas. Kattaxóban voltam én tengerész a Ferdinand Max on. Május elsején felhúztuk az ár­bocra a vörös lobogót, Horthy admirális tizet agy ontó vetett közülünk, de mikor bejöttek ősszel Dóiéba a franciák, aa> golok, olaszok, kicseréltük egy­mással a sapkát, a szalagot,« zubbonyt, hogy itt már nine* se olasz, se osztrák, se angol tengerész, itt csak egyféle van, az meg mind haza akar men­ni békében ... Most május elsején? Harvgoj iesz az egész Duna-part Kai Geyer, a zenébe aaerelmes morva konmárvyoe ünnepétől* Amikor már Jégé a felvonu­lásnak és az ünnepi ebéd után a tavaszi nap heve elől a hű* /íapartra húzódnak az embe­rek, a 3206-os uszályról fel­csendül egy olyan hangver­seny, amelynek még sohasem hallottam párját. Verdi, Bizeit, Liszt, Glinka. Dvorzsák, Wag­ner, Lehár, Mozart legszebb művei sorakoznak a kabin ol­daléba épített hanglemezén* ványakom ég az 6 f uvrágzéTpai- kat kíséri hanuonnkávífi, do­bokkal, cintányérral és trian­gulumokkal a Geyer házaspár. Száll a vizek fölött, mint mórt a főpróbán a dallam. Ha a szérxtelopiek, téglagyáriak nem s isméink fel méLabús ak­kordjairól a Magyar Rapszó­diát, tüzes áradáséról a Tor­reádor dakt, fenteölit ünnepé- iyeseóeérűl a Győzelmi Indu­lót, mégis megérzi belőle az örökké nagyszerűt, a szépet.* békéset, amely egy nyelven beszól mindenütt a világon. Ahogy Szalinánái, a Fekete tengerbe hömpölygő Duna vizéből nem lehet szét­választani az Emisét, a Tiszá­ét, a Száváét, és ez Öltét, úgy nem leltet gátat vetni az élet áradásának, a Májusi Ünnep összefogó erejének ott, ahol már szabad vagy még rab né­pek élnek a földgolyón. — A Duna mentén már a szocia­lizmus felé fordult a kormány, teljes gőzzel a szocializmus fe­lé és a morajos, halk, halotti asemgás helyett országokat áte formáló munkában csendül egybe a Dunának és Oltnak hangja. Május elsején! S a teremtő alkotás hé üköiA napjain, (Oroszlán)!

Next

/
Thumbnails
Contents