Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-24 / 120. szám

1955 MÁJUS 24 NAPLÓ 3 Gazdáikra várnak az építőipari gépek Komlón Jfamló felépüli A nagytó megű építkezések hősi évei vé­gelértek. A nagy alkotómun­ka hősei, az építőmunkások más vidékre költöztek, hogy új nagy építkezéseket kezdjenek vagy Komló új üzemeiben, a bányánál helyezkedtek el. Épí tenivaló persze ezután is lesz a szüntelenül fejlődő városban, de annyi már nem, hogy hatal­mas gépszömyeknek adjon munkát. Az alkotás hőseinek hűséges segítői'ott sorakoznak most a 49. sz. Építőipari Vállalat kertjében. Szállítószalagok acélbordás, hosszú teste nyújtózkodik, pot- ruhos betonkeverők várják tá- tott szájjal, éhesen a megdol­gozásra váró kavicsot, cemen­tet. A komlói építőmunkások nem akarnak múzeumot beren­dezni a nagy idők nagyhasznú, de most holt tanúiból. Szaba­dulni szeretnének tőlük. Ez ért­hető, hiszen másutt jól felhasz Hálhatnál- ezeket a gépeket, de itt csak veszítenek értékükből. Eső mossa, rozsda rágja alkat­részeiket, csali gond és baj van velük. Az 1951. december 14-én tartott főgépészi értekezle­ten felajánlották gépeiket más vállalatoknak. Sokat el is szállítottak hama­rosan. De még maradt is bő­ven. ifjabb hosszú listán aján­lották lel a megmaradt és az idoKOzben lelszaoaduit gépeket 1955. március 4-én az Építés­ügyi Minisztérium 11. sz. Igaz­gatóságának. Ismét elszállítot­tak jónchányat. Majdnem úgy látszik, mintha rendben lenne, a gépek lassan, de biztosan megtalálják új he­lyüket. Csakhogy ez nem megy ilyen simán. A vállalat telepén még min­dig ott áll egy 700, négy 500, három 375 literes be­tonkeverő, hét 15 méteres Legtöbbjének van már új gaz­dája, de nem jön érte, s ha jön is, csak nagy késéssel. Április 11-én kapott értesí­tést a 49. sz. Építőipari Válla­lat, hogy két 500 literes beton­keverőgépét és tíz vibrátorát (betontömörítő rezgőlap) a bu­dapesti 2. sz. Épületelemgyár kapta meg. Vártak, vártak, de az átvevők nem jöttek. Május 9-én megunták a várakozást, sürgetőlevelet írtak. Azóta sem jött rá válasz. Cseppet sem valószínű, hogy az Épületelemgyámak nincs szüksége ezekre a gépekre. A kiutalást megbeszélés, igénylés előzte meg. A gépek kellené­nek. Azt a munkát, amelyet a 49. sz. Építőipari Vállalattól kapott gépek végeznének, most más módon kell elvégezniük. Nem tudjuk, milyen megoldást találtak erre az épületelemgyá­riak, de csak kétféle kínálko­zik. Az egyik: bérelt gépet használnak. Ez esetben gyárt­mányaikat a bérleti díjak is terhelik az egyéb költségeken felül. Két 500 literes betonke­verőért 986 forintot kell fizet­niük darabonként és havonta a vibrátorokért pedig ugyancsak darabonként és havonta, a flexibilis (hajlékony) tengely­ijei együtt 182 forintot, azaz egyhónapos késés 3.792 forintos többletkiadást jelentett az Épü­letelemgyámak. És ez még az enyhébb eset. Sokkal valószí­nűbb a másik lehetőség — az, hogy bérelt gépük sincs, s a tervben előirányzott mun- | szakértőit, hogy vegyék át a gépeket. Mást nem is kellett volna tennie, mert az elszállí­tás már a 49. sz. Építőipari Vállalat gondja. De az épület­elemgyári vezetők még erre sem tudták elszánni magukat. Megkérdezhetjük tőlük: tovább ra is így akarják szolgálni a termelékenység növelését? Hasonló kérdést tehetünk fel más vállalatnak is. Az Irodaépítő Vállalat máig sem vette át a március 12-én kiutalt BrunncKdaruit, melynők pótlására 28 segédmunkásra lenne szükség. A 42. sz. Építő­ipari Vállalat ugyancsak már­cius 12 óta nem jelentkezik a négy 15 méteres szállítószalag­ért. Dömper és szállítószalagok várnak a 43. sz. és a Komárom Mesvei Építőipari Vállalatra. Április közepe óta várja egy Csepel tehergépkocsi, hogy a Győr Megyei Építőipari Válla­lat átvegye. Mire várnap ezek a vállala­tok? Arra, hogy ezek a ma még hasznos gépek valóban múzeumi tárgyakká váljanak az idő vasfogától? Munkaerő- hiányról panaszkodnak és láza­san toboroznak, Komlón pedig nyári záporok mossák a télen és tavasszal kiutalt gépeket, amelyek feladata lenne a mun­ka nehezétől felmenteni a dol­gozókat. Felelőtlenség ez, amelyre fel kell figyelnie az Építőipari Kát a Komlón heverő genok Minisztériumnak, neiyett kézierovel végzik el. | s intézkednie kell, hogy a 49. sz. vállalattól felajánlott, más vállalatok által igényelt és ne­kik kiutalt gépeket sürgősen át is vegyék. M. F. j városi tanács kihágást bírája. szállítószalag, egy tehergép­kocsi és sok más gép. Negyvenkét segédmunkás kell ahhoz, hogy a két beton- keverogép helyett lapáttal ke­verjék, íorgassák a betonmasz- szát. Csupán munkabérük több, mint 35.U00 forint egy hónap­ban. Hozzátehetjük, hogy ez nemcsak költségkérdés. Az épí­tőiparban általános a munka­erőhiány, s ennek éppen az az egyik föoka, hogy a komlóihoz hasonló építőipari gépek sok­helyütt kihasználatlanul áll- neürt. Negyvenkét munkást ál­líthatott volna más, fontosabb területre az Epitőelemgyár, ha április első felében — amint a kiutalást megkapta — elküldi A véméndi Keleti Fény és Uj Alkotmány termelőszövet­kezet jó példáját követve a dolgozó parasztok is kihordták a földekre a trágyát, ott szarvasba rakták, hogy nyár- eleji trágyázással jövőre az ideinél is jobb termést érje­nek el. A trágyakihordást a gépállomás végezte — a ter­melőszövetkezeték és dolgozó parasztok nagy megelégedésé­re — órabérben. Az órabér mindössze 18 forintot tett ki, ifi A mohácsi általános iskola eddig négy különböző helyen működött, ami megnehezítette a tanítást. Ezért a városi ta­nács elhatározta, hogy a Kos­suth Lajos utca 05—97 számú épületet iskolai célra átalakít­tatja, 7 új tantermet, szertári szobát és nevelői lukast lé­tesít. Erre a célra a tanács 45 ezer forintot irányzott elő. Uj piacteret létesítettek Pécsváradon a Kossuth Lajos utcában 40 ezer forintos beru­házási költséggel. Az új piac­téren betonasztalokat építettek és a tanács elhatározta, hogy ez év őszéig gondoskodik arról, hogy a piactér fedett legyen. Erre a célra a községi tanács összesen 20 ezer forintot irány zott elő. * Pécs város első kerületi ta­nácsának kihágási bírósága Schiffrich Ottó pécsi lakost, ittas állapotban elkövetett bot­rányos verekedés miatt 200 forint pénzbüntetésre ítélte. — Ugyanakkor Gadó István pé­csi lakos, fuvarost ittas álla­potban elkövetett bo'trányőko- zás és közlekedési szabálysér­tés miatt 300 forint pénzbír­ságot kapott. Könnyei János pécsi lakost, színházi zenészt, önkényes lakáselfoglalásért 400 forint pénzbírságra ítélte a ,,Sakat tanulok, IwLjtj, jakban ixacejliuiwi cl Utmelo-L' ö-iutkezeJ* t!‘ IC özei hat éve vagyok tsz-elnök. Az utóbbi években egy­re inkább éreztem, hogy kellő szeuktudás és politikai ismeretek nélkül nem tudok megbirkózni a napról-napra nö­vekvő feladatokkal. A tagság hozzájárulásával most a zsámbéki tsz-clnök- képző tanfolyamon tanulok. Baranya megyéből velem együtt 12 tsz-elnök jött iskolára. Valamennyien örömmel tanulunk, s én csak azt sajnálom, hogy nem kezdtem előbb. Iskolánkon vannak fiatalok és idősebbek, kevesebb és több tapasztalattal rendelkezők, kis és nagy tsz-ekböl egyaránt. Olyan az iskolánk, mint egy nagy család. Szabadidőnkben ki­cseréljük tapasztalatainkat, egymás tsz-ének hibáiból és ered­ményeiből is igen sokat tanú lünk. Tanulunk növénytermesztést, állattenyésztést, üzemszerve­zést, agrárgazdaságtant, kertészetet, mezőgazdasági gépesítést és számtant. A tantermi órák mellett gyakorlatokon is részt-' veszünk. Felkeressük a környező állami gazdaságokat és ter­melőszövetkezeteket. Tanulmányoztuk a herceghalmi kísérleti gazdaságban a szarvasmarhatenyésztést, itatásos borjúnevelést, korszerű takarmányozást, természetszerű tartást, a tejtermelés fokozásának módszereit, stb. A tengelici Petőfi tsz-ben külö­nösen megragadta figyelmünket a jó munkafegyelem, a fej­lett állattenyésztés, a nagyarányú gépesítés. Mennyivel keve­sebb nehéz munka árán és jövedelmezőbben gazdálkodik az olyan tsz, ahol gépi fejés van és a növénytermelés és beta­karítás legtöbb munkája ugyancsak gépesített! Jólfelszerelt lei- segítő üzemágakkal, például fűrésztelep, kerékgyártómühely stb. is rendelkeznek. A tanulás mellett — szabadidőnkben — szórakozásra is jut idő. Rendelkezésünkre áll a nagy könyvtár, lehet sakkozni, asztaliteniszezni, futballozni, röplabdázni. Havonta egyszer Budapestre utazunk, kiállításokat, múzeumokat látogatunk, színházi előadásokon veszünk részt. Majdnem minden héten szakmai filmet vetítenek. 1/ gész tehetségemmel igyekszem tanulni, hogy minél ■*-/ nagyobb tudásra tegyek szert. Meg akarom hálc.lni tagságunknak a bizalmat. Még egy hónapot töltünk az iskolán, de már sok elhatározás született meg bennem. Első feladataim közt lesz — a tanultait alapján — a szakaszos trágyakezelés bevezetése. A takarmánynövények trágyázásával ugyanis több takarmányhoz jutunk, több állatot tarthatunk, és ezzel együtt magasabb lesz az állattenyésztés hozama is. A jó állattenyész­tés nagyobb jövedelmet biztosít majd tagságunknak. A tagság­gal karöltve fokozottan harcolunk majd a takarmánypazarlás ellen, bevezetjük a takarmányok jó előkészítését,célszerű felhasz nálását. A növényápolást úgy szervezzük meg. hogy minden munkát késedelem nélkül végezzünk el, biztosítjuk a veszteség mentes betakarítást. BRACHMANN JÁNOS, a babarci Béke tsz elnöke Megkezdődtek az előkészületek a iSernzetközi Gyermeknapra A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt immár ha­gyományossá vált a Nemzet­közi Gyermeknap megünnep­lése. Ez a -nap örömünnep minden cvben nuud a gyerme­kek, mind pedig a szüIok, édes­anyák részere, egyben a világ gyermekeinek bencjecri, bot- uog jövőjéért való ioíkozott harcot is szolgálja. A Nemzetközi Gyermeknap megünneplésének ez evben kü lönocs jelentőséget ad az, hogy erre az 'időre estik a helsinki békc-viiágtalalkozo és az Anyák V iilágkongresszusának előkészítése is. Idén a Nemzet­közi Gyermeknapot szerte az országban a bekeharc jegye­ben ünnepeljük meg május 29-én. A Nemzetközi Gyermeknap­ra lelkesen készülnek az IViri- DSZ-asszonyoK és a baranyai pedagógusait. Az eloKészitó munka során minden édes­anyához eljuttatják az anyák országos konferenciájának bé- keüzenetét, négy mindenegyes édesanya megismerje az anyák fogadalmát, b gyanúkkor az ed­diginél is fokozottabb mérték­ben hívjak fel a ügyeimet az egesz tarsadaxm íeielósségé- re a gyermekek neveleseoen es a pedagógusok munkájá­nak megbecsülésére. Az elmúlt evekhez hasonló­an Baranya megyében létre­hozták a megyei, járasd, váro­si és helyi gyermeknap előké­szítő bizottságokat. Ezek a bi­zottságok maris megkezdték működésüket. A gyermeknapot a párt, az MNDSZ, a tanacs, a DISZ, a Hazafias Népfront, a szakszervezet, a Magyar- Szovjet Társaság, a Vöröske­reszt, a békebizortság és a pe­dagógusok segítségével szer­vezik meg. A tömegszerveze­segítik a gyermeknap meg­rendezését, például a DISZ szervezetek szervezik a labda­rúgó és sportbemutatókat, rol­lerversenyeket, vidéken a DISZ-zenekarak május 29-én zenés ébresztőt adnak. Este több helyen tábortűzzel feje­ződik be a Nemzetközi Gyer­meknap. A Vöröskereszt megyei tit­kársága 30 helyen előadást tart a gyermekegészségvédelemről. Ezenkívül a vöröskeresztes ak­tívák a megye területén mint­egy 15 helyen játékkal aján­dékozzák meg az idénybölcső- dóket és napközi otthonokat. Az MNDSZ-asszanyok és a szülői munkaközösségek min­denütt lelkesen készülnek a gyermekek megvendégelésére. A pécsi és a komlói szénbá­nyászati trösztök komoly pénz­összeggel járultak hozzá a bá­nyászgye ímekek megvendége- lóséhez. A termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, vala­mint a különböző szervek is komoly anyagi támogatást nyújtanak a gyermekek meg- vendégeléséhez. A megvendé- gelés mellett még kultúrmű­sorral teszik emlékezetessé a gyermeknapot. Május 28-án délután az óvodákban mese­délutánokat tartanak, több he­lyen pedig az MNDSZ az óvó­dásokat kis képes meseköny- vecskékkel ajándékozza meg. Május 29-én a pedagógusok segítségével az iskolásgyerme­kek részére megszervezik a kollektív rádióhallgatást, dél­előtt fél 10 órakor Vass Ist­ván né elvtársnő, az MNDSZ országos elnöke rádión keresz­tül üdvözli majd a gyermeke­ket. Utána a legtöbb helyen ifjúsági filmvetítés, délután pedig mindenhol műsorral egy­Alakifsunk selyemhernyótenyésztési szakcsoportokat a földműves- szövetkezetekben A selyemhernyótenyésztés hazánkban Baranya megyé­ből, Pellérd községből indult el. Egy bevándorolt olasz az 1800-as év közepe táján hono­sította meg. A selyemhernyótenyésztés szép jövedelmet biztosít, elő­segíti a seiy.emgyártás meny- nyisálénak fokozását, hozzájá­rul a selyemből készített ru­házati cikkek minőségének megjavításához. Éppen ezért arra kell töreCvednünk, hogy a megyénkből elindult hasznos kezdeményezést tovább fejlesz szűk. A selyemhemyótenyésztés 0 hét alatt lebonyolítható és a tenyésztőnek jelentős jövedel­met biztosít. Államunk az el­múlt évihez viszonyítva lénye­gesen magasabb árat fizet a selyemhernyó gubókért. Az I. és II.. osnitáljm selyemgubó beváltási ára kilónként 32.50 forint, A Selyem termel tető Szövetkezeti Vállalatnak min­den községben megbízottja van, aki a selyemhernyóte- nyésatéssel foglalkozóknak fel világosítást ad. A vállalat megbizott-jai a hernyót, a szükséges papírt, a Talíaríisák el a szemetet! használati utasítást ingyen bocsátják a tenyésztők rendel­kezésére. Helyes, ha a setyem- hemyótenj’észtéssel foglalkozni kívánók a „szőlő, zöldség, stb. szakkörök, szakcsoportok1’-hoz hasonlóan, a fö’dímű vesszővel- kezetek keretén belül szakkört alakítanak. Kabáes Béla MÉSZÖV Mégis kap vizei az állatni gazdaság­A Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaság központi te lepén, a cementgyár szomszéd ságában hosszantartó szárazság idején nagy volt a vízhiány és ez akadályozta a telep fejlődé sét. Az állami gazdaság vezető sége szaktanácsért fordult Sza bó Pál Zoltán elvtárshoz, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatójához, aki a környék geológiai tanulmányozása után megállapította, hogy a közeli kőbányában lévő hévizes bar­langban van vízforrás. Elvégeztük már 150 hold őszi gabona acatofósát is Növénytermesztő brigádjaink a gabonafélék nagyobb ter­méshozama érdekében pétisóval fejtrágyázták az őszi búzákat, árpákat, sőt a lucernákat is. majd 150 holdon elvégezték acato- lóval a gabonák gyomirtását is. Dícsérőleg kell megemlékezni a gépállomás traktorosairól: bár egy-egy gépen csak egy-egy felelős vezető van, ha az idő engedte, éjt napot egybetéve végezték a talajmunkát, anélkül, hogy leszálltak volna a gép­ről. A termelőszövetkezetben leginkább a két Takaró: Márton és József, Baranyai János és Horváth József kocsisok emelked tek ki, maguk a gyalogmunkások közül Balogh Sándor. Molnár Lajos, Fúró Péterné és Babos József nő dolgoztak a legjobban. Iparosaink, Szabó Béla és Békefi Ferenc gondoskodtak arról, hogy minden gépünk használható legyen. CSÖMÖR JÁNOS, a kölkedi Uj Elet tsz elnöke I r> Kevi Lászlóval, a Dunántú­li Tudományos Intézet munka­társával helyszíni szemlét tar­tottunk, így megtudtuk, hogy a barlangot teljesen feltöltötte az oda éveken keresztül behor­dott kőtörmelék és agyag, de rájöttünk arra is, hogy a ce­mentgyár a mi barlangunkhoz hasonlóan, ugyancsak hévizes eredetre mutat képződmények­kel borított barlangból kapja üzemi vizét. A két barlang összefügg egymással, tehát a közlekedő edények elve alapján vízszintjük is azonos. Az idő­közben mélyített akna ekkor már egy méterre volt a víz- szinttől. A víz azonban csak nem tört fel. Megbeszéltük He­rendi elvtárssal, az állami gaz­daság igazgatójával, hogy rob­bantunk. A robbantás után va­lóban feltört a víz. Most még tágítani, tisztítani kell az üre­get. hogy kellő mennyiségű és tiszta vizet kapjunk. Meg kell építeni a vízkivételi művet és a csővezeték rendszert is. Vass Béla. MÁV Igazgatóság Védjük meg parkjainkat! örvendetes. hogy városunk kertészete igyekszik minél több parkírozott teret te­remteni a város kü­lönböző pontjain. Ez szorgalmas munkával és nem csekély anya­gi áldozatta] jár. A munkát azonban vc­Mc a mját munkaterületükön bekötött majálist rendeznek. Május 12-én megtekintettem a Zalka Máté kultúrházat. Na­gyon örültem, hogy ilyen szép kultúrházuk van a pécsbá- nyatelepieknek, de amikor ki­jöttem és megtekintettem az „Ezeréves gesztenyefát” szomo­rú kép tárult a szemem elé. A szélyezteti néhány nevezetes gesztenyefát óriási magáról megfeledke- szemétrakás veszi körül. ! zett egyén, aki nem Nagyon jó volna, ha a kul-' «SrMve semmivel, túrház gondnoksága még a na- j résleken gyobb meleg beállta előtt gon tönkreteszi az alig doskodna az ott összegyulem- ; elésnek induló lett hamu, csirkétől], stb. el „a- [j-iyes részt, letiporja volításáról. a frissen ültetett vi­Varga József rágpalántákat. posiaíófclügj’elö. Ilyen jelenetnek voltunk szemtanúja vasárnap délután hat óra tájban a Széche­nyi téren, amikor a megyei tanács háza előtt megállt egy MAVAUT autóbusz és abból kiszálló fia­tal emberekből és lá­nyokból álló csoport meccset rögtönzőit az újonnan rendezett parkírozott részen. — Amikor az ottlévő taxisofőrök rájuk szóltak, azt semmibe' \ éve folytatták a sportszerűnek egyál­talán nem nevezhető pusztításukat. Az időközben oda­jött rendőrnek sem akarták magukat iga zolni, azzal az indok­lással, hogy a rendőr elvtárs nem volt szol­gálatban, ami újabb botrányos jelenetre adott alkalmat. Nagyon örülünk an­nak, hogy vasárna­ponként nagyon sok vidéki és fővárosi keresi fel a mi váro­sunkat. De a vendég­jognak is van bizo­nyos határa és még vendégeinknek sem lehet megengedni az ilyen pusztítást a városunk rovására. Ezért nagyon helye­sen cselekedtek a pé­csi taxisofőrök, áros­kor védelmükbe vet­ték a parkot és ez nemcsak az ö felada­tuk, hanem minden egyes pécsi dolgozó­nak, ha ilyesmit lát bárkitől is, utasítsa rendre az illetőt és lépjen fel vele szem­ben erélyesen. Reméljük a ható­ság is el fog járni a felelősséget magára vállaló Makai Zol­tán komlót lakos el­len. aki a Széchenyi téren lezajlott mécs­esért, mint spertszak osztályvezető felelős­séget vállalt. ~pet-

Next

/
Thumbnails
Contents