Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-15 / 113. szám

»ss mAj-cs SS NÄPCÖ 3 Befejeződött a varsói értekezlet Tárőkozlemény az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezletéről Vsraé (TASZSZ) 1995 mäjiB 11-tffl 14-ig tar­tották meg Varsóban az euró­pai "államoknak —> az Albán Népköztársaságnak, „ Bolgár Népköztársaságnak, a Cseh­szlovák Köztársaságnak, a Len­gyel Népköztársaságnak a Magyar Népköztársaságnak, a Német Demokratikus Köztár­saságnak, * Román Népköz- társaságnak és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének — az európai béke és' biztonság biztosítása érde­kében összehívott második ér­tekezletét. A varsói értekezlet résztve­vői mindenre kiterjedően meg­tárgyalták a nemzetközi-hely­zetben a párizsi háborús egyez menyek ratifikálásával előál­lott változásokat és megálla­pították, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálásn növeli az új háború veszélyét és fenye­geti a békeszerető államok nemzeti biztonságát; mert ezek az egyezmények a nyugateuró­pai unió képében az újralel- fegyverzett Nyugat-Németor- szág részvételével új katonai csoportosulást alakítanak és előírják Nyugat-Németország felvételét az északatlanti tömbbe. Az értekezleten résztvevő ál­lamok elhatározták, hogy meg­teszik a szükséges intézkedé­seket biztonságuk biztosításá­ra és az európai bélié fenn­tartására. Evégett a varsói értekezle­ten résztvevő államok, az Al­bán "Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák « Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége megkötötték a barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nök' segélynyújtási szerződést 7 Az értekezleten határozatot fogadtak el arról, hogy a szer­ződést aláíró államok megala­kítják fegyveres erőiknek kö­zös parancsnokságát. Az értekezlet a béke. a de­mokrácia és. a szocializmus tá­borához -tartozó testvéri népek j működését tettejeaß teQe» egyet szívélyes barátságát és együtt- * értés légköreiben folyt te. Aláírták a varsói értekezleten résztvevő országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését Varsó (TASZSZ) Szombaton Varsóban a Lengyel Népköz­társaság államtanácséinak he­lyiségében ünnepélyes keretek között aláírták az Albán Nép- köztársaság, a Bolgár Nép­köztársaság, a Magyar Népköz társaság, a Német Demoikrati- litis Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Nép köztársaság, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge és a Csehszlovák Köztársa­ság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A szerződést a következők írták alá: Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Miinisz­tertanácsániak elnöke, Viko Cservehkov, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Otto Grotewehl, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszter­elnöke; Jozef Cyramkiewicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, — Gheonghe Oheorghiu Dej, a Román Népköztársaság Minisz tertanácsának elnöke, N. A. Bulganyin, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Viliam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. Űj ontözoterülelek a Sz&vjetunióban Zaporozsje közelében nemré­giben két új öntözőrendszert adtak át rendeltetésének, ame­lyek összesen 14.000 hektár föld öntözését teszik lehetővé. Több új öntözőrendszer épült például a Dnyepr mellékfolyói mentén is, így az Irpen-néi és Ingulecnél. Az Irpen-menti új öntözőrendszer 8.500 hektár földet lát el vízzel. Az Ingulec mentén épült öntözőrendszer másodpercenkint 32 köbméter vizet szivattyúz a földelne. A Krímen gyors ütemben halad a 30 millió köbméter vizet be­fogadó szimferopoli tárolóme­dence építése. Ez a medence idén már 1500 hektár föld ön­tözését biztosítja. A BJELORUSSZ SZSZK KOLHOZAIBAN mindenfelé műtrágyával végzik az őszi vetések fejtrágyázását. Több kolhozban ezt a munkát repülőgép végzi. . ' • - V. Molotov elvtárs megérkezett Bécsbe Bécs (MTI): X. M. Molotov elvtárs, a Sz<w$etumó külügy­minisztere szoíribatom, magyar idő szerint 14,26-kor megérke­zett * Bécs melletti Vöslau repülőtérre. A három nyugati külügy­miniszter szombaton dél­előtt összeült Bécs (MTI): Szombaton dél­előtt helyi idő szerint 11 óra­kor az Egyesült Államok bé­csi nagykövetségén összeült a bárom nyugati külügyminisz­ter. Libanonban megtiltották a Nemzeti Szociális Párt működését Beirut (TASZSZ): Sajtóje­lentések szerint Libanon kor­mánya a sziriai kormány több­szöri erélyes tiltakozása ntán el határozta, hogy megtiltja a Szí­riái Nemzeti Szociális Párt libanoni tevékenységét. Mint ismeretes. Adnan Maliki ezredesnek Szíriá­ban a párt egyik tagja ál­tal törtem meggyilkolása és a Sziriai Nemzeti Szociális Pár* • nak ezt kővetően történt betil­tása uün a szóbantoigó reak­ciós part hívei élénk politikai tevékenységet fejteitek ki Li­banonban. A Szovjetunió és Jugoszlávia képviselőinek küszöbönálló találkozása Moszkva CTASZSZ) A központi lapok v.iájus 14-én a kö­vetkező közleményt hozták nyilvánosságra: Kölcsönös kívánságra, a két ország közötti kapcsolatok további megjavítása és á béke megszilárdítása érdekében a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya megálla­podott, hogy képviselői legmagasabb szinten találkoznak és e célból kijelölték a küldöttségeket. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, kül­döttsége a következő: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, és az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára (a küldöttség vezetője), N. A. Bulganyhs. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, D. T. Scpilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanács* külügyi bizottságának elnöke, az S56KP KB. tagja és a Pravda főszerkesztője, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettese és P. N. Kumikin. a Szovjetunió kül­kereskedelmi miniszterhelyettese. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság küldöttsége: Jósaip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, E. Kardelj, A. Rankovics, Sz. Vük manó vies-Tempo, a szövetségi végrehajtó tanács alclnökei, K. Popovics külügyminiszter, M. Todorovics. a szövetségi végrehajtó tanács tagja és V. Micsu- novics külügyminiszterhelyettes. A találkozót Belgrádban 1955. május végén tartják. Bizalmatlansági indítvány a Scclba-kormány elten Róma (MTI): A londoni rá­dió arról számol be, hogy az olasz neofasiszták és monar­ch istdüi bizalmatlansági indít­ványt terjesztettek be a Scei- ba-kormány ellen. A két párt­csoportosulás a parlament azonnal^ összehívását követeli, bár a parlamenti szünet még eciii hónapig tartana. KÜLÖNÖS CITROMFÁK Grúzia több kolhozában nagy telepeket létesítenek. olya» citromfáikból, amelyek ágaárt egész zsenge komban közvet­lenül a íaőaj mentén kis ka­róhoz eróeótik. Az alacsony citromfák rendkívül bőséges termést hoznak és a 9 fokos hideget is kibírják. Magas hó­takaró alatt még a legerősebb tél sem ok ok kárt bennük, Megjelent a Propagandista májusi száma A képen: A „Bugyonnij*‘-kolhozban repülőgépbe rakják a műtrágyát. (Foto: V. German.) A folyóirat első helyen a Központi Vezetőség határoza­tát közli az iskolán kívüli párt­oktatás rendszerének megvál­toztatásáról. A propagandista in unkájá­hoz c. rovatban Soczó József: ,,A termelőszövetkezeti mozga­lom további fellendüléséért'' címmel azokról a feladatoktól ír, amelyek a termelőszövet­kezeti mozgalom megszilárdí­tása és számszerű fejlesztése terén előttünk állanak. Demcsák Sándor: „Az anya­gi érdekeltség elvének alkal­mazása bérrendszerünkben'* cí­mű írásában azt vizsgálja, hogy bérrendszerünkben mennyire valósult meg már eddig is ‘az anyagi érdekeltség elve s mi­lyen -hibák gátolják ennek kö­vetkezetes érvényesülését. A népgazdaság időszerű kér­dései rovatban hozza a folyó­irat Ajtai Miklós: „Az ön­költségcsökkentés tapasztalatai néhány könnyűipari üzemben“ című cikkét. Kővári László cikke az ipari export 1955. évi terve teljesí­tésének jelentősége az 1955-ös népgazdasági terv teljesítése szempontjából címmel az ipa­ri exportterv és az egész nép- gazdasági terv teljesítése kö­zötti szoros kapcsolatot mutat­ja meg. Válasz a propagandista kér­déseire. rovatban Földes Ist­ván válaszol a propagandis­táknak arra a kérdésére: mi az önköltség? Csikós György cikkében a kisparaszti gazdaságok szere­pét vizsgálja népi demokrá­ciánkban. Nemzetközi kérdések rovat­ban a. folyóirat összefoglalót közöl április hónap -légionlo- sabb nemzetközi eseményei­ről. Szecsőai László: Sztálin: ,,A dialektikus és történelmi ma­terializmusról“ c. művének je­lentősége a filozófia oktatás­ban címmel írt cikket. Varga István: Tanulmányoz­zuk a politikai gazdaságtant című írásában a politikai gaz­daságtan tanulásának fontos­ságát elemzi s rámutat azok­ra a téves nézetekre, amelyek a politikai gazdaságtan széles­körű tanulmányozását mind a mai napig gátolják. Lakatos Petemé cikke a ke­rületi elméleti tanácsadói: ve­zetőinek a budapesti pártok-. tatás házában tartott tapasz :a- latcsőréjéről számol be. A propagandisták leveleiből rovatban Molnár Tibor leve* lét hozza a folyóirat: hozzászól iás a „szemelvények a buda­pesti VIII. kerületi propagaiv d sták -munkamódszereiből ' c. cikkhez. Növekvő reményekkel NEMZETKÖZI SZEMLE A varsói értekezlet kísérik figyelemmel a világ népei a nemzetközi élet po­rondján, lezajló eseményeket, . amelyeknek nemcsupán megfi­gyelői, 'hanem alkotói.. is* hi­szen fokozódó békeharcukkal maguk is hozzájárulnak e re­mények növekvő fájának virá- gábaborulásához. Amikor ,az emberek tíz évvel ezelőtt a győzelem napján boldog tánc­ra perdültek és ajkukon kivi- mit a legszebb szó; béke, — nemigen gondoltak arra, hogy egy évtizeddel később ugyan­annak a rabló náci imperializ­musnak fel támasztása ellen kell hafcoiniok, amely akkor, 1945 májusában','összezúzva fe­küdt lábaiknál. Ha tíz évvel ezelőtt a „béke* szó boldog, nyugodt jövőt rejtett magában, , ma ugyanez a szeretett szó harcot, helytállást, eltökéltsé­get,. szilárd hitet jelent... A magyar nép nagy pártja vezetésével e szóval ajkán lá­tott hozzá romországa újjáépí­téséhez, — s ma is e szóval aj­kán, keményen, bizalommal- telve áll a vártán, hogy meg­védje szép, szocialista jövőjét. Ez a bizalom tükröződik ab­ban a lelkesedésben, amellyel a magyar nép fogadja és támo­gatja a Szovjetunió kormányá­nak a vitás nemzetközi kérdé­sek. békés tárgyalások útján való megoldására, a német kér dés rendezésére, a leszerelésre, az atom- és hidrogénfegyver eltiltására tett javaslatait. Tud­ja, hogy a világpolitikában az egyik oldalon Dulles és társai állnak, akiknek az a vélemé­nyük — amint azt Alfred Grünther tábornok, a NATO amerikai főparancsnoka mon­dotta — hogy „az északatianti haditervek megvalósításához két dologra van szükség: a né­met felfegyverzésre és az atomfegyver alkalmazására”, '“ míg a másik oldalon ott áll a ha­talmas Szovjetunió vezette kilencszázmilliós béketábor, amelynek elve — amint azt Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke mondotta — ,-a különböző társadalmi rendszerek egy­más mellett élésének lenini elve. A szovjet kormány vé­delmezi ezt az elvet, hogy megszabadítsa az emberisé­gei a háború borzalmaitól és szenvedéseitől, biztosítsa a népek számára a békét és a nyugalmat.” Ez elv jegyében éri el nap mint nap nagy sikereit a Szov­jetunió külpolitikája, azokát az eredményeket, amelyeket a legutóbbi napokban is feljegy­zett a történelem. A szovjet leszerelési javaslat, amelyet a héten terjesztett az ENSZ elé J. A. Malik, a Szov­jetunió képviselője, újabb bi­zonyítéka annak, hogy a Szov­jetunió következetesen és fá­radhatatlanul küzd a népek békéjének megteremtéséért. Az osztrák államszerződés vasár­napi aláírásával rendeződik az egyik • fontos, tíz esztendeje megoldatlan nemzetközi prob­léma. A szovjet leszerelési javaslat pedig kétségtelenül alkalmas arra, hogy enyhítse az egész nemzetközi feszültséget, megr szilárdítsa az országok közöt­ti kölcsönös bizalmat, véget vessen a „hidegháborúnak”. E javaslat első i'észe nyilat­kozat elfogadását indítvá­nyozza az ENSZ közgyűlésé­nek. A nyilatkozat nyolc pont ba foglalja azokati az intéz­kedéseket, amelyek végrej- hajtása véget vetne h „hideg- háborús” állapotnak. A má­sodik rész olyan egyezmény tervezete, amelyet a nagyha­talmak a fegyverzet csök­kentéséről és az atomfegy­ver eltiltásáról kötnének. A harmadik rész a leszerelésről szóló egyezmény nemzetközi ellenőrzésének megoldására tesz javaslatot. Már a javaslat lényegének ilyen rövidke felsorolásából is kitűnik, hogy a javaslatból el­lenállhatatlanul sugárzik az emberiség sorsáért érzett fele­lősség tudata, s az a rendíthe­tetlen meggyőződés, hogy a háború veszedelmét el lehet hárítani, meg lehet szüntetni az államok közötti bizalmatlan­ságot. — Nyilvánvaló az is, hogy ez a javaslat valamennyi nagyhatalom számára elfogad­ható. Ezt a tényt támasztja alá a javaslatok minden észszerű nyugati visszhangja és az, hogy a nyugati hatalmak a nép tömegek nyomására a jelek sze rint komolyan kezdenek fog­lalkozni a javaslatokkal. Gon­doljunk csak Nuttimg, angol külügyminiszterhelyettesre, aki újságírók előtt kijelentette, hogy „örömmel fogadta” a szovjet kormány új leszerelé­si javaslatait és „fontos és sok szempontból biztató fejlemény­nek” nevezte. azokat, Hasonló hangnemben foglaltak állást az angol lapok is. A Times pél­dául hangoztatja, hogy a szov­jet javaslat „sok jót tartalmaz és megfelelő alapul szolgálhat a további tárgyalásokra”. A News Chronicle pedig világo­san megírja: „...az új szovjet terv a legnagyobb reményt nyújtja a megegyezésre, amióta csak tárgyalni kezdtek a lesze­relésről Kelet és Nyugat kö­zött”. Sorolhatnék őket tovább is, de már ez a néhány szemel­vény is megmutatja, hogy azok, akikben van felelősség- érzet számolnak a világ népei­nek hangulatával, számolnak azzal, hogy az embermilliók bíznak a békében, hisznek az együttélés lehetőségében, an­nak ellenére, hogy Dullesnek és társainak kíméletlen gazda­sági és politikai nyomással si­került ratifikáltatniok a hábo­rús párizsi egyezményeket cs „legalizálni”' a pémet milita- rizmus újjáélesztését. A ratifikálás megtörtént, de a militarizmus elleni harc mind élesebb, mind határo­zottabb formában tovább fo­lyik. Az osztrák probléma megoldása fényesen példáz­za a nyugatnémeiországi la­kosság előtt, hogy van más út is, mint Adenauer hirdet­te fegyveres út, megmutatta, hogy nyitva áll a békés tár­gyalások útja országuk egye­sítése felé. E fokozódó harc mellett azon­ban azoknak a népeknek, ame­lyeket elsősorban veszélyeztet az újjáéledő német militariz­mus, meg kell tenniök a szük­séges intézkedéseket biztonsá­guk biztosítása érdekében, e harcnak, s e gondos intézke­déseknek egyaránt fontos mér­földköve. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei nem mehetnek el szót­lanul az olyan kijelentések mellett, mint amilyeneket Schuyler tábornok, a NATO vezérkari főnöke tett, hangoz­tatva, hogy „hadműveleti cé­lunk a gyilkosságban és leg­főbb gyilkoló szerszámunk az atomrobbantásban” van. A nyu gáti hatalmak persze azt sze­rették volna, ha Nyugat-Né­metország szomszédai és a né­met militarizmus által veszé­lyeztetett népek ölhetett kézzel várnák a náci támadást, ezért idegesíti őket mindaz, ami a varsói értekezleten történt. Azok az országok, amelyek a varsói értekezleten képvisel­tetik magukat nemcsupán saját biztonságuk biztosítá­sáról gondoskodnak, hanem intézkedéseikkel, a német njraf elf egy vérzésből adódó következtetések levonásával a béke megvédésének olyan bástyáját építik fel, amely hatékony szerepet fog ját­szani a békéért folytatott további küzdelemben. A varsói értekezleten részt­vevő országok különös hang­súllyal emelik lji, hogy az itt aláírásra kerülő barátsági, együttműködési- és kölcsönös segélynyújtási szerződés, nem zárt szerződés. Bulganyin elv­társ és vele szoros egyetértés­ben az értekezleten felszólaló más kormányképviselők hang­súlyozták, hogy a moszkvai deklarációt aláíró nyolc állam szerződése olyan szerződés lesz, amelyhez valamennyi más állam csatlakozhat, független nül társadalmi rendszerétől. A varsói' konferenciát meg* előző tárgyalásaik során ezek az országok arra a fontos következtetésre jutottadé, hogy a barátsági, együttmű­ködési és a kölcsönös segély­nyújtási szerződés megkötése nem jelent lemondást az összeurópai kollektív bizton­sági rendszer létrehozására, irányuló további kísérletek­ről — ami előbbi állításunk vilá­gos alátámasztását jelenti. A varsói értekezlet — valameny- nyi nép ügye, mert a. varsói értekezlet — a béke ügye. És magyar szempontból rea­ve: amint Hegedűs András elv­társ mondotta a varsói érte­kezleten, az itt aláírt barátsági, együtt- működési és kölcsönös se-* gélynyujtási szerződés; vala-< mint a közös parancsnokság tervének megvalósítása a magyar nép érdekeit is köz­vetlenül szolgálja. A magyar nép nem felejti, nem felejtheti el a fasiszta hordák mérhetetlen pusztítását orszá­gunk területén, s nem felej­tette el, hogy a német imperia­lizmus a történelemben min­denkor a magyar függetlenség, az önálló magyar államiság el­ső számú legnagyobb és legve­szélyesebb ellensége volt. A magyar nép ezért különös lelkesedéssel helyesli a varsói értekezlet határozatait, .ame­lyekben a magyar független­ség, a szocialista iövő, a békés élet biztosítását látja,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents