Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)
1955-05-12 / 110. szám
IMS MÁJUS 12 NAPLÓ 8 A FIÄTÄL MÉRNÖK A nap tói barnakátú kubikusok között háromlábú állvánnyal rögzített szintező műszeréről ismertem rá. Kezében notesz, amelybe a műszerről leolvasott számokat jegyzi. Időnként integet a segítőtársainak, hogy jobbra vagy balra álljanak, aztán megint a műszerbe kémlel. A meszesi végleges terep- rendezést végzi ezen a derült egű délelőttön Burián István út-, vasút- és alagútszakos mérnök. A „kitűzés” után a Fő térre megy, ahol éppen tükörvágást végeznek: a maka- dám út alapját készítik. Em- nvert Tamás kubikos brigádvezetővel közli a magassági pontokat a leásásokkal. Innen az irodába vezet az útja, ahol újból — nem tudni hányadszor — áttanulmányozza az egész tereprendezési tervet. A hosz- szú „C$" épülettől le az épülő iskoláig — a most még parla- gos térségen — pontos vonalak jelzik az utat, a járdát, a csatornát és a még épülő házak körvonalait. Több mint húszezer köbméter földet kell itt majd megmozgatni. De ez már a jövőt • BURIÁN ISTVÁN, ez a Icö- zéptermetű, szélesvállú, kék- szemű fiatalember — az új mérnök érdekel most engem, aki tavaly végzett a Budapesti Építőipari Műszaki Egyetemen. Múlt év július közepén helyezték a 73/5 Szakipari Vállalathoz két éves szakmai gyakorlatra. Nagyatádon, Kaposvárott és Beremenden dolgozott. Még jól emlékszik ezekre a munkahelyekre. Nem könnyű, de mindvégig szép és főleg hasznos idők voltak azok. Ott látta először, hogy milyen jól hasznosíthatja, I amit az egyetemen tanult. Ele- | ven kapcsolatba került az élet- | tel, a mindennapi gyakorlati munkával. Ez pedig nagyon fontos volt, mert e téren nagyon sok tanulni, tapasztalni- valója volt és van még most is, — hisz egy év nem nagy idő egy új és sokágú szakma gyakorlatának megszerzéséhez. így kezdődött. Azután ez év februárjában került a Baranya megyei Állami Építő Vállalat meszesi munkahelyére. Itt pedig tanulni, gyakorlatot szerezni van lehetősége bőven. SOKAN AZT GONDOLJAK, hogy az új mérnök az „igazi munka”, a gyakorlat elsajátítása közben hűtlen lett tankönyveihez, szakkönyveihez. Dehogy, — sőt, az elméleti továbbképzés, az elméleti tudás továbbra is a vezérfonala szakmai, de még inkább politikai előrehaladásában. Tudja, hogy az állandó, helyesirányú politikai tájékozódás lehet csak az alapja a jó szakmai munkának. Mi másról is tanúskodnának a Pacsirta utca 15 számban, szobája könyvespolcán sorakozó könyvek? Itt találhatók a marxizmus klasszikusainak művei. Itt van Széchytől az ,.Alapozás”, Vásárhelyitől a „Vasúti felépítmény”, Korányitól a „Tartók statikája”, — hogy csak néhányat említsünk. Aztán csak nemrég, márciusban védte meg diplomatervét és hogy sikeresen, azt mutatja a terv elkészítésére és megvédésére kapott jó osztályzata és a legbecsesebb iratai között őrzött diplomája. De nemcsak szakmájára terjed ki érdeklődési köre. — Iskolás és még gimnazista koromban is nagyon szerettem a tornát — beszéli, — jártam is sokat szertornára. Később egyre inkább a gépek világa vonzott, az elektromosság, a hallatlan léptekkel előI rehaladó, fejlődő technika, amit úgy érzem, nekünk fiataloknak kell elsajátítani, meghódítani és — nem szólamként mondom — az ember szolgálatába állítani. Persze egynek mindenben kiválónak lenni, nem megy, de ha mindenki a saját portáján igyekszik és fejlődik, nem marad ismeretlen terület a technika világában. Mert ez a világ is most már véglegesen a mienk, fiataloké és felelősek is vagyunk azért, hogyan gazdálkodunk vele. Majdhogynem magakészitet- te rádiója is elárulja, hogy mélyen és őszintén szereti a technikát. És ennek ellenére mégsem egyoldalú „gépimádó”. Szereti a szépirodalmat, főleg a verseket, — egyszóval minden szépet, hasznosat, tanulságosat. Moziba, színházba jár, a Csárdáskirálynő-t is megnézte, pedig abban semmiféle Gauss vagy Newton — törvény nem szerepel. Es hogy komoly tervei vannak, az csak természetes. Szép keresetéből rendszeresen félre rak, még májusban vesz egy fényképezőgépet és a legfőbb vágya: egy Pannónia motorkerékpár. Majd ha ez meglesz, akkor — ahogy mondja — lehet szó esetleg nősülésről is. Azután Meszesről beszél: A MAKADÁM KISKOCKA — burkolatú Fő tértől délre lesz még egy tér a 15-ös épület déli részén, onnan pedig ma- kadám út vezet majd lefelé, a „Cs” és koríka-épületek között. A lakóházak nyugati oldalán, velük párhuzamosan pedig két méter széles betonjárda fut majd. És néhány és múlva bizonyára lombosodó fácskák leveleit simogatja itt a meszesi fennsíkon a szinte állandóan fujdogáló szél, A szénbányászati trösztök jelentik: Az elmúlt napon lendületes munkával tovább javították eredményeiket a komlói bányászok, míg pécsi versenytársaik a napi tervet sem tudták teljesíteni. A pécsi bányászok előnye azonban még mindig 5 százalék, így a komlóiaknak az elkövetkezendő napokban tovább kell íokozniok erőfeszítéseiket, hogy ebben a hónapban is az első helyre törhessenek a párosversenyben. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának meg tartása azonban az eddiginél jobb munkát követel a pécsi bányászoktól is. Az üzemek közötti párosverseny legfrissebb eredményei: PÉCS napi havi KOMLO napi havi András-akna Széchenyi-akna István-akna Béke-akna Petőfi-akna 94.S 97 IJI-as üzem 104.5 104.6 Tl-es üzem 97.1 99.7 Béta-akna 100.2 100 I-es üzem 99.4 101.2 Szászvár 87.3 101.7 94.7 79.2 103.9 98.7 130.3 120.1 95.6 82.6 Tröszt 99.2 100.6 Tröszt 101.6 95.6 Az Awna-aknai bányászok 92.6, a nagymányokiak 103.3 százalékra teljesítették napi tervüket. Az Ifjúsági Színházban tegnap nagy érdeklődés kísérte az egerági általános iskola VIII. osztályának, nevelőinek és szülői munkaközösségének közreműködésével bemutatott „A VIII. osztályosok” című színművet. Az iskolások életéről szóló darabot az iskola felső tagozaténak hat tanulója írta Metzing Józsefmé nevelő vezetésével. Az egerági általános iskola a darab bemutatóiból származó jövedelmet egy. új tanterem építésére fordítja. A legközelebbi bemutatót előreláthatólag a hónap végén Villányban tartják. Hálából, a munkásosztály segítségéért — még nagyobb törekvéssel dolgozunk A nagydobszai Vörös Sugár termelőszövetkezetet a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói patronáljak, 1955 február óta. Ezidő alatt nagyon sok segítséget kaptunk. Legutóbb például Molnár Géza és Schwartz Mátyás elvtársak üzemképessé tették a csoport 16 kalapácsos motor ját, darálóját, és kijavították „MIA” márkájú motorunkat is. A díjtalanul végzett munkával, a csoport számára körülbelül 1600—1700 forintot takarítottak meg. Ezenkívül munkaerőimgtakarítást is értünk el, mert naponta 6—7 ember munkáját végezték el a | A szűri Kossuth tsz, megalakulása óta — csaknem mindig az utolsók között kullogott, egészen addig, amíg új vezetőséget nem választottak a tsz élére. Az új vezetőséggel egyidőben kezdte meg a tsz-nél a munkát Kovács József agronómus. A fiatal szakembert támogatta munkájában a vezetőség és a pártszervezet is. Ennek eredményeként rövid idő alatt megváltozott a tsz-ben a helyzet, megjavult a munkafegyelem, a tagok nemcsak határkijavított gépek. A nagydobszai Vörös Sugár termelőszövetkezet tagsága hálás szívvel gondol a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozóira. Köszöne- tünket azzal fejezzük ki, hogy még nagyobb törekvéssel dolgozunk, hogy minél többet arathassunk és minél többet adhassunk a városnak, segítő munkásosztályunknak. ÚJHÁZI JÓZSEF tsz elnök, KOMLODI JÓZSEF párttitkár PÉTER ERZSÉBET növénytermesztési | brigádvezető. időre, hanem határidő előtt végzik el a soronlévő mező- gazdasági munkákat Ezévben, már április 28-án végeztek a vetésekkel, az összes őszi és tavaszi kalászosok fejtrágyázásával és gyomtalanításával, ezenkívül tíz hold répa sarabolását is befejezték. Jó munkájukért vasárnap kapták meg a mohácsi járási tanács vándorzászlaját, mint a járás legjobb termelőszövetkezete. Még talán a vándorzászlónál is nagyobb az az elismerés, amelyet az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tanúsítanak. Egyre többen jelentkez- . nek ugyanis új belépőként a termelőszövetkezetbe. Áprilisban és május eddigi szakaszában nyolc falubeli dolgozó kérte a felvételét. Fortlly Antal járási főagronómus A termelőszövetkezet 40 hold kukoricái négyzetesen vetett Marok községben jól haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák és különösen jól a termelőszövetkezetben, ahol mindent elkövetnek Csömör Mária agronómus szakszerű útmutatásai nyomán a magasabb termés érdekében. A termelőszövetkezet 60 hold kukoricából 40 holdat négyzetesen vetett el, hogy kapálások Idején kereszt- bc-hosszába járathassa kultl- vátorral, vagy pedig saját 16- fc-ratíi ekekapáival. Márok község mindig a villányi járás legjobbjai közé számított az állampolgári kötelességek teljesítésében. Most sincs ebben nagy hiba: félévi barom fibeadásunkat 137, tojásbeadásunkat 133 százalékra teljesítettük és hízottscrtésből Is csak húsz százaik van vissza — amit határidőre rendezni fogunk. BÍRÓ GYÖRGY vb. elnök Utolsóból első lett a mohácsi járásban a szűri Kossuth tsz JHejqtiqiLnak a har (lmjai qijé(itj füidúk A harhányt I strandfür----------------------! dót május 15-én, vasárnap reggel 8 órakor nyitják meg a nagyközönség előtt. A strand területén már megtették a szükséges előkészületeket arra, hogy ez évben minél többen vehessék igénybe a strandot és a kabinokban csökkentsék a tavalyi túlzsúfoltságot. A meg lévő százötven kabin mellé még negyvenöt új kabint létesítenek. A kabinok között több közös öltöző is lesz. A strand belső területén asztalokat és székeket helyeznek el, hogy ott a fürdővendégek pihenhessenek, ételüket italukat elfogyaszthassák. A Délbaranyamegyei Népbolt a strandon két ,mese-házat” létesít, ahol trafik-árut, élelmiszert, süteményt, c»kor és csokoládé árut, hűsítő italt, levelezőlapot, bélyeget hoznak majd forgalomba. A paak területén a közönség rendelkezésére áll a „Bányász-csárda", ahol meleg ételeket, italokat árusítanak és zenekar szórakoztatja a látogatókat. Ugyanott a Délba- ranyaimegyei Népbolt ajándék pavillont létesített, ahol harkányi feliratú emléktárgyakat hoznak forgalomba. Pécsről Harkányba minden szombaton déli 12 órakor indul különvonat. Az utazási költség oda-vissza 14 forint. A jegy hétfő délig érvényes Május 22, a nyári menetrend életbelépése után, remény van arra, hogy — miként az elmúlt évben, idén is, — vasárnap reggel fürdővona.tot indítanak Harkányba. Az IBUSZ május 29-re, pünkösd vasárnapjára tervezi az idei első fürdővonatot Harkányba. Pécseit I a városi tanács- --------------! tói szerzett információ szerint a strandot az időjárástól függően előreláthatólag június közepe táján nyit iák meg a nagyközönség részére. A Balokány ligetben 'évő strandon jelenleg a medence alsó részét javítják, hogy a repedt részeken kérész tül ne folyhasson el a víz. A betonjavítási munkákkal a Víz- és Csatornamű rövidesen elkészül. Sihondán I már az elmúlt , ----—1 vasárnap meg ny üt a strandfürdő és néhány nap alatt többezázan keresték fel a sikondai fürdőt. A stranditól délnyugatra meg nyílt a Komlói Közétkeztetési Vállalat „Vadász-csárdája”, ahol meleg ételek és hűsítő italok állnak a dolgozók rendelkezésére. Május 22-től, a nyári menet rand életbeléptetésétől kezdve a MÁVAUT Pécs és Sikonda között újból megindítja az autóbuszforgalmat. Munkanapokon Pécsről 5 40 és 7.05 órakor indul autóbusz Sikon- dára. Az autóbusz egészen a strandig közlekedik, Sikondá- ról pedig 17.30 és 18.40 órakor indul majd vissza. Munkaszüneti napokon Pécsről 8.20 és 13.20 órakor indul a busz és Sikondáról 12.10 és 19.10 órakor tér vissza Pécsre. Az autóbuszköltség oda-vissza 18 forintba kerül majd. Miért csak félnapi munka jut a szentlászlói gépállomás kullivátoraira ? Számtalanszor elmondotta már a szenitlász- ióii gépállomás igazgatója és főagronómusa, hegy „felelősek vagyunk 0 termelőszövetkezetek és az egyéni parasztgazdaságok termés-, eredményeiért.” Tüzetesen megvizsgálva azonban a gépállomás növényápolási munkatervét, csakhamar rájövünk arra, hogy bizony nem értik és nem érzik ezt a sokat hangoztatott felelősséget. A szentlászlói gépállomás volt igazgatója, Lehoczky János, — akit időközben felfüggesztettek, munkaidő alatti macskavadászartaiórt, a vontató magáncélra (egy bőrönd fuvarozása a vasútállomásra) való felhasználásáért és egyéb hanyagságért — i8én mindössze 164 holdra szerződött a termelőszövetkezetekkel gépi kapálásra. Ez a 164 hold annyit jelent a rr.unkábaállitandó kapálógépekmek, mint egy kanálnyi a tenger vizéből, öt Zetorukra és gumikerekes vontatójukra egyenként még 3u hold sem jut. így tehát minden lmltivátorra csak fél napi munka esik. A gép megkönnyíti az emberek munkáját, gépi munka után nagyobb lesz a termés -r- ez a szentlászlói gépállomás körzetében is valóság. Bizonvítéka ennek az, ha összehasonlítjuk az amtalszállási és a boidogasszonyfal termelőszövetkezet tavalyi termését. Antalszúlláson már évek óta nem alkalmaztak gépi művelést és mivel kézi erővel nem győzték úgy, ahogy kellett volna, tavaly mindössze 14 mázsa csö- veskukoricájuk termett kasasztrális holdanként. Boldogasszonyía n viszont a géppel ápolt területeken elérte átlagosain a 22—25 mázsát, mig a többi részen nekik fc. csak IC—18 mázsa termett. Mi más ez, ha nem a gép fölénye az igavonó-jószágok felett?! Mi lehet mégis az ólra, hogy Szentlászló körzetében mégsem használják ki a termelőszövetkezetek megfe'elően a gépeket? A bizalmatl anság egy 11c oka a gépé Horn ■ tavalyi szerződésszegéseiben gyökerezik. 1— Lehoczky igazgató nyakra-főre szerződött a termelőszövetkezetekkel és mire eljött a munka ideje, a leszerződött 389 holdból csak 63-ra jutottak el a kultivátorok. Lehoczky igazgatót leváltották, de a gépállomás új vezetősége nem magyarázta meg a termelőszövetkezetek vezetőinek, hogy ; idén jobban bírják a munkát, á mert új gépeket készítenek Pedig a gépállomás vezetőinek és minden egyes dolgozójának feladata, egy sor téves és ellenséges nézetet szétverve utat teremteni a gépi növényápolásnak. Meg kell cáfolni például azt a mesét, hogy a gépi kapálás drága, nem fizetődik ki. M; az igaz ebből? A gyorsabb gépi kapálás holdanként mindössze 24 forintjába vagy 12 kiló búzájába kerül a ter- melőszö vétkezőteknek. Ha háromszor egy évben kapáltainak géppel, az még mindig csak 72 forint vagy 36 kiló búza. A termésnél v; szont ez a háromszori kapálás öt-hat mázsa különbséget jelent, ami pénzben kifejezve, — ha csak 200 forintban is számoljuk mázsáját, — ezer—ezerkétszáz forint többletbevételt hoz. Drága-e tehát a gép? Nem: a gépi munka olcsó, ez hozza a nagyobb termést! Egyetlen termelőszövetkezet se gazdagodott meg azon a pénzen, amit a gépállomáson takarított meg, kivált növényápolás idején. Ellenkezőleg: ez» a „takarékosság” akkor bosszulta meg magát a legjobban, amikor tartani kellett a zsákot. A szentlászlói gépállomás új vezetősége „kidolgozott ideológiát” vett át örökségképpen a volt igazgatótól annak bizonyítására, hogy körzetükben „lehetetlen a gépeiket kihasználni, különösen a kapálógépeket, mert a termelőszövetkezetekben sok a fogat.” Cetli elv- társsal — az új megbízott igazgatóval — folytatott beszélgetés folyamán úgy tűnt, hogy Antalszálláson — ahol a tsz-nak egy holdjára sem szerződtek gépi kapálást —minden bokorban találunk legalább egy pár kancát szekerestől; a valóság azonban az, hogy a mintegy 176 hold földhöz csupán három fogattal rendelkeznek az antalszállásiak, de ebből a kevésből is egy állandóan a takarmánybehordód kénytelen végezni. Marad mindössze két pár lófogatuk, tehát akarva, aka ratlanul is rá vannak utalva a gépekre, mert ez a fogaiterő az egyéb munkáik mellett képtelen a kukorica-kapálást Is ellátni. Boldog- asszanyfán már sokkal több a lófogat. Kell is, mert ott már 230—240 holdon gazdálkodnak. De annyira sok-e az az 5—6 pár ló, ha már most is a gépállomás vontatójával kénytelenek kiihordatni a trágyát szarvasokba?! Mi lesz szénahordáskar, betaíkarodásikar, amikor kapálni is, hordani is kellene — egyszer-* re?! A „sok fogat" meséje hamis mese. — Egyaránt csalatkozik az is, aki mondja, az is, aki hallgatja. Kell a gén minden termelőszövetkezetbe, csak meg kell győzni az elnököket és a tagságot erről. És nem is olyan nehéz munka ez: az antalszállásá és a bci’dogoisszonyfai termelőszövetkezetek elnökei félórás beszélgetés után hajlandóak géppel dolgoztatná, ha előbb tnegStv^-^úiri.oi'- p ryinirs) jó minrvcíórférő1 Es ez rendkívül fontos! Manapság már a mi termelőszövetkezeti elnökeink nem félnek a gépi munkától, csak a rossz gépi munkától. — Éppen ezért, a gépállomás már most készüljön, hogy jó gépikapálást végezzen mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyéni gazdáknak. A szentlászlói gépállomás dimbes-dombos körzetében nehezebb dolog lesz ez, de netrj lehetetlen és már készülnek is erre. De bizonyítaná js kellene. És hogy a szerződött 164 hold helyett legalább a háromszoroeót-négy- szeresét művelhessék meg, ajánlatos lenne, ha kapálási bemutatót tartanának a termelőszövetkezeti elnököknek és a dolgozó parasztoknak, hogy azok saját szemükkel győződjenek meg arról: ilyen munkát fog végezni a gépállomás, ilyet követeljenek tőle mindig! Cetli elvtárssal az élén, a szentlászlói gépállomás megkezdte a volt igazgató által elkövetett hibák kijavítását. Eddig elkészítettek két rétgyalut, klhordták a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok trágyáját és most hétfőn nekiláttak három új kapálógép elkészítéséhez. Úgy határoztok, hogy e héten minden agronómus köteles a körzetébe tartozó termelőszövetkezetekben az elnökkel karöltve felülvizsgálni a tsz erejét, adottságait és ezek után szükség szerint pót- szerződéseket kötnek velük. Elhatározták azt is, — mivel a gépállomás még egyetlen egyénileg dolgozó paraszttal sem kötött szerződést gépi kapálásra —, hogy sorra járják a falvakat és amennyire csak lehet, annyira, szerződnék az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal is. Egy hét múlva pedig, — mert addigra elkészül a három új kapálógép: két ötsoros a termelőszövetkezeteknek, és egy háromsoros az egyénieknek, — megkezdik a kukorica kapálását. Nemcsak Szentlászlóra, de valamennyi gépállomásunkra vonatkozik az a megállapítás, hogy felelősséggel tartoznak a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztgazdaságok terméseredményeiért. Márpedig a kapások terméseredményei főleg a növényápoláson múlnak. Szerződjenek hát minél több területre, kapálógépeik teljes kapacitására és bizonyítsák be jó munkájukkal, hogy a géppel többet lehet termelni. Ezt követeli az állami, valamennyi termelőszövetkezet és dolgozó paraszt érdeke. KOVÁCS JÓZSEF
